39/2005. (IV. 27.) FVM rendelet
a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet módosításáról
2005.05.12.
A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. §-ának (2)–(3) bekezdéseiben, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján, továbbá a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § A mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
1. § „(1) E rendeletben meghatározott szakterületeken szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a szakértői engedélykérelmében megjelölt szakterületeken az egyetemi, főiskolai végzettség megszerzését követően legalább ötévi szakmai gyakorlatot igazol, kivéve ha e rendelet eltérően rendelkezik.
(2) Mérnöki szakterületeken a szakértői tevékenységhez az egyetemi végzettség megszerzését követően nyolcévi, főiskolai végzettség esetén tízévi szakmai gyakorlatot kell igazolni.
(3) A szakmai gyakorlati időt munkáltatói vagy a szakterületnek megfelelő vállalkozói igazolással kell tanúsítani.”
2. § Az R. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § „(1) Földmérési és térképészeti szakterületen az 1. § (1) bekezdésben előírt egyetemi, főiskolai végzettséget a külön jogszabályban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettségek alapján kell megállapítani.
(2) Földmérés és térképészet, távérzékelés fő szakterületen belül a nagyméretarányú térképkészítés, a kataszteri térképkészítés, az ingatlanokkal kapcsolatos geodéziai munkák, továbbá ezek ellenőrzésével, vizsgálatával összefüggő részterületeken az engedélyezés további feltétele, hogy a kérelmező az 1. § (1) bekezdésben előírt szakmai gyakorlatot e részterületeken szerezte, az igazolt gyakorlatból legalább két évet a földügyi igazgatásban töltött el, és ingatlanrendező földmérői minősítéssel is rendelkezik.
(3) Külön jogszabályban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséget nyújtó egyetemi, főiskolai oktatási intézményben végzett és igazolt, legalább ötévi oktatói tevékenységet szakmai gyakorlatnak kell tekinteni. Az oktatói tevékenységen túl a (2) bekezdésben felsorolt részterületeken a szakértői tevékenység engedélyezésének feltétele még az ingatlanrendező földmérői minősítés megléte.
(4) Ingatlan-nyilvántartási szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki jogi egyetemi, vagy ingatlan-nyilvántartási szervező főiskolai végzettséggel, valamint ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, és e szakmai gyakorlatból legalább három évet földhivatalnál, illetve a megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (a továbbiakban: minisztérium) vagy jogelődeinél az ingatlan-nyilvántartási szakterületen töltött el.
(5) Az ingatlan-nyilvántartási szakterülettel összefüggő termőföld forgalmazás és termőföld-értékbecslés szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületen egyetemi, illetve ingatlan-nyilvántartási szervező vagy a szakterületnek megfelelő más főiskolai végzettséggel, továbbá legalább ötévi igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) A földminősítés, földvédelem és földhasznosítás szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai és talajtani szakmérnöki végzettséggel vagy felsőfokú termőföld-értékbecslő szakképesítéssel, valamint a szakiránynak megfelelő ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá az ötévi szakmai gyakorlatból legalább három évet földhivatalnál, illetve a megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó minisztériumban vagy jogelődeinél a földminősítési és földvédelmi szakterületen töltött el.
(7) Az agrár-környezetgazdálkodás fő szakterületen az engedélyezés további feltétele, hogy a kérelmező az általa választott agrár-környezetgazdálkodási részterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai végzettséggel, valamint a választott részterületnek megfelelő ötévi megszakítás nélküli szakmai gyakorlattal rendelkezzen, melyet a kérelem beadását megelőző tíz évet meg nem haladó időtartamon belül szerzett meg, továbbá a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási továbbképzésen sikeres vizsgát tett.
(8) A talajtani szakvélemény készítés és a nagyméretarányú genetikus talajtérkép készítés szakterületekre szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai és talajtani szakmérnöki szakképesítéssel, valamint a szakiránynak megfelelő ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, melyet a kérelem beadását megelőző tíz évet meg nem haladó időtartamon belül szerzett meg.”
3. § Az R. 2. §-át követően 2/A. §-sal egészül ki:
„
2/A. § (1) A növényvédelmi szakterület esetében, amennyiben az 1. § (1)–(2) bekezdéseiben előírt ötévi szakmai gyakorlat tíz évet meghaladó időtartam alatt áll rendelkezésre, a kérelemhez a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendeletben meghatározott I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazására, vásárlására és felhasználására vonatkozó érvényes engedély igazolása szükséges.
(2) Növényvédelmi szakterületen szakértői tevékenységet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy folytathat.”
4. § Az R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § „(1) Az 1. számú melléklet szerinti szakterületekre a minisztérium, a 2. számú melléklet szerinti szakterületekre a Magyar Mérnöki Kamara területi szerve (a továbbiakban: területi mérnöki kamara) adja ki a szakértői engedélyt. A minisztériumi engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelmet a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal kell benyújtani. A 4. számú mellékletben felsorolt területi mérnöki kamarához az engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelmet a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatában foglaltak szerint kell benyújtani.
(2) A 2. számú melléklet szerinti – földmérés és térképészet, távérzékelés, erdőgazdálkodás, faipar, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépesítés, valamint műszaki talajvédelem – szakterületeken szakértőként az tevékenykedhet, aki a Magyar Mérnöki Kamara tagja, a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamarától szakértői engedélyt kapott, egyidejűleg felvették a kamarai szakértői névjegyzékbe. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépesítéshez kapcsolódó szakértői részterületekre irányuló tevékenységek engedélyezését az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet tartalmazza.
(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti engedély kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelemnek megfelelő szakirányú iskolai végzettséget tanúsító okirat közjegyző által hitelesített másolatát,
b) a szakmai önéletrajzot, illetve az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását,
c) a kilencven napnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványt,
d) az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevényt,
e) a megújítási kérelem beadásakor a szakirányú végzettséget tanúsító okirat hiteles másolatát.
(4) A minisztériumhoz benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelemhez 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg befizetni, amely magában foglalja a fő szakterület egy részterületét. Ugyanazon kérelemben a fő szakterületen belüli minden további kérelmezett részterület után 2000 Ft eljárási díjat kell fizetni, vonatkozik ez a díjfizetés arra az esetre is, ha az engedélyezés iránti kérelmet további részterületre nyújtják be. Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezési díja 2000 Ft, amit a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell – postai úton vagy banki átutalással – megfizetni a „10032000-01494549-00000000 FVM Gazdálkodó Szervezet, Államháztartási egyedi azonosítószám: 036979” elnevezésű számlára. A díjbevételt a számvitelről szóló és az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló külön jogszabályok előírásainak megfelelően kell nyilvántartani és elszámolni.
(5) A díjak megfizetésével és ellenőrzésével kapcsolatosan
a) a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 3. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására a 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában és (7) bekezdésében foglaltakat, a jogorvoslati díj visszatérítésére a 32. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírság kiszabására a 82. §-ában foglaltakat,
b) a díjfizetés ellenőrzésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 66/J. és 66/K. pontjaiban foglaltakat
kell alkalmazni azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.
(6) A területi mérnöki kamarához benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti eljárások, valamint a jogorvoslat díját a 46/2000. (VII. 21.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell megfizetni.”
5. § Az R. 5. §-a (4)–(5) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 1. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt a minisztérium, a 2. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt a területi mérnöki kamara vonhatja vissza, ha az engedélyezési eljárást követően a szakértővel szemben olyan tény, körülmény merül fel, ami az 1., 2. és 2/A. §-ok szerint engedélyezést kizáró oknak minősül.
(5) Az első fokú határozat elleni fellebbezést az 1. számú melléklet szerinti szakterületek esetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez címezve a minisztériumnál, a 2. számú melléklet szerinti szakterületek esetében pedig a Magyar Mérnöki Kamarához címezve, a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamaránál kell benyújtani.”
6. § Az R. 6. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértői engedélyt nyilvántartó jegyzékbe kell venni. A minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben évente közzéteszi az 1. számú melléklet szerinti szakértők névjegyzékét. A 2. számú melléklet szerinti szakértők névjegyzékét a Magyar Mérnöki Kamara vezeti és gondoskodik annak közzétételéről.”
7. § (1) Az R. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép.
(2) Az R. új 3. és 4. számú melléklettel egészül ki e rendelet 3. és 4. számú melléklete szerint.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni. Ha az R. 2. számú mellékletében felsorolt szakterületek esetében a szakértői engedély megújítása a területi mérnöki kamara engedélyezési jogkörébe tartozik, a minisztérium kérelemre megküldi részére a korábbi engedélyezési eljárás iratait.
(2) Ha e rendelet hatálybalépésének napján a kérelmező már rendelkezik az agrár-környezetgazdálkodási szakterületen belül valamely részterületnek megfelelő szakértői engedéllyel, akkor a további részterületre vonatkozó szakértői engedély kiadásának feltétele, hogy az új részterületre is sikeres vizsgát tegyen a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási továbbképzésen.
Dr. Németh Imre s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 39/2005. (IV. 27.) FVM rendelethez
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyezési körébe tartozó szakterületek
Fő szakterületek és részterületeik megnevezése
Szántóföldi növénytermesztés
Kenyérgabona-termesztés
Takarmánygabona-termesztés
Pillangós növények termesztése
Egyéb szántóföldi növények termesztése
Vetőmag-termesztés
Cukorrépa-termesztés
Burgonyatermesztés
Rostnövény-termesztés
Olajnövények termesztése
Dohánytermesztés és fermentálás
Kertészeti növénytermesztés
Szőlőtermesztés
Borászat
Gyümölcstermesztés
Szántóföldi zöldségtermesztés
Növényházi és fóliás zöldségtermesztés
Gyógy-, illóolaj-, fűszernövény-termesztés
Szaporítóanyag-termesztés (mag, faiskola, oltvány)
Gombatermesztés
Szabadföldi dísznövény-termesztés
Növényházi és fóliás dísznövény-termesztés
Zöldfelület fenntartás
Parkfenntartás
Parképítés
Állattenyésztés
Szarvasmarha-tenyésztés
Sertéstenyésztés
Lótenyésztés
Juhtenyésztés
Kisállattenyésztés
Kedvtelésből tartott állat tenyésztése
Halászat
Haltenyésztés, halászati ökonómia
Agrár-környezetgazdálkodás
Környezetkímélő növénytermesztés
– tájgazdálkodás
– ökológiai növénytermesztés és gyepgazdálkodás
– integrált növénytermesztés
– egyéb környezetkímélő növénytermesztés
– extenzív és természetvédelmi célú növénytermesztés, gyepgazdálkodás
– ritka növényfajták termesztése
Környezetkímélő állattartás
– ökológiai állattartás
– őshonos állatok tartása
Vizes élőhelyek fenntartása és kezelése
– halastavi gazdálkodás
– nádgazdálkodás
Nem élelmiszer célú földhasználat
– alternatív növények termesztése
– környezetvédelmi célú területhasznosítás
Egyéb
– komplex üzemtervezés
– termékfejlesztés
– monitoring feladatok
Takarmánygazdálkodás
Takarmányok minősítése és ellenőrzése
Termények, termékek tárolása
Termények, termékek tartósítása
Keveréktakarmány-gyártás
Gyepgazdálkodás
Öntözéses gazdálkodás
Öntözéses szántóföldi növénytermesztés
Öntözéses kertészeti növénytermesztés
Öntözéstechnika alkalmazása
Talajtani szakvélemény-készítés
– talajjavításhoz
– vízrendezéshez
– tereprendezéshez
– vízerózió elleni védelemhez
– szélerózió elleni védelemhez
– ültetvénytelepítéshez
– öntözéshez
– hígtrágya kijuttatáshoz
– szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásához
– termőföldön történő rekultivációhoz
– termőföldre történő beruházások rekultivációjához, illetve humuszmentéshez
Termőföld talajvédelme
Talajok fizikai, kémiai és biológiai terhelés elleni védelme
Talajvédő földhasználat
Földmérés és térképészet, távérzékelés
Nagyméretarányú genetikus talajtérkép készítés
Ingatlan-nyilvántartás
Termőföld-forgalmazás, termőföld-értékbecslés
Földminősítés, földvédelem és földhasznosítás
Élelmiszer-ipari feldolgozás
Technológiák vizsgálata és gazdaságosságának elemzése
– hús- és baromfiipari
– tejipari
– tartósítóipari
– erjedés- és üdítőipari
– dohányipari
– cukoripari
– sütő- és édesipari
– malom- és keveréktakarmány-ipari
– növényolaj-ipari
– élelmiszer-ipari melléktermékek, hulladékok feldolgozása
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítés
Mezőgazdasági gépek ágazati üzemeltetése és javítása
A kistermelés gépesítése
Szántóföldi, kertészeti, növénytermesztés és állattartás gépesítése, valamint az alkalmazott gépek, eszközök vizsgálata
Mezőgazdasági gépesített technológiák gazdaságosságának elemzése
Élelmiszer-ipari üzemek gépeinek és technológiai vonalainak üzemeltetése
Tápanyag-gazdálkodás
Talaj- és növényvizsgálatok
Műtrágyázás
Szervestrágyázás, biológiailag lebomló mezőgazdasági eredetű szerves anyag bevitel
Egyéb termésnövelő anyagok alkalmazása, vizsgálata
Növényvédelem
Szántóföldi növényvédelem
– növényvédelmi állattan
– növénykórtan
Kertészeti növényvédelem
– növényvédelmi állattan
– növénykórtan
Erdők növényvédelme
– növényvédelmi állattan
– növénykórtan
Közterületek növényvédelme
– növényvédelmi állattan
– növénykórtan
Raktározott termények és tárolók védelme
– növényvédelmi állattan
– növénykórtan
Gyomszabályozás, vegyszeres gyomirtás
Növényvédelmi kármegállapítás
Növényi virológia
Növényi bakterológia
Növényvédelmi gépek alkalmazástechnikája
Légi növényvédelem
Növényvédő szer analitika
Növényvédelmi előrejelzés
Növény-egészségügyi zárszolgálat
Vadgazdálkodás és vadászat
Vadgazdálkodási tervezés (vadállomány hasznosítás, élőhely-gazdálkodás, ökonómia)
Zárttéri vadtartás
Erdei vadkár
Mezőgazdasági vadkár
Vad gépjárművel való ütközéséből eredő kár
Vadgazdálkodási berendezések és vadászati célú létesítmények értékelése
Vadászati balesetek
Vadászati jog
Vadászterületek haszonbérlete
Állategészségügy, élelmiszer-biztonság
Szarvasmarha-egészségügy
Juh-egészségügy
Sertés-egészségügy
Baromfi-egészségügy
Ló-egészségügy
Prémes állatok egészségügy
Infektológus
Klinikus
Toxikológus
Takarmány-higiénikus
Élelmiszer-higiénikus
Szaporodás biológia
Vad-egészségügy
Hal-egészségügy
Méh-egészségügy
Állathigiénia
Állategészségügyi igazgatás
Élelmiszer-minőségügy
Zöldség- és gyümölcs minőségügy
Élelmiszer minőség-ellenőrzés
Minőségszabályozás
Káros szennyezések analitikai vizsgálata
Termésbecslés
Mezőgazdasági kárbecslés
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalati gazdálkodás
Üzem- és munkaszervezés
Áruforgalom, piac, marketing, gazdaságossági hatékonysági vizsgálatok és elemzések
Informatika, számítástechnika
Biotechnika, biotechnológia
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Élelmiszer-ipar
Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállítása, forgalmazása
Növénytermesztés
Állattartás
Növényi és állati termékek feldolgozása
Forgalmazás
2. számú melléklet a 39/2005. (IV. 27.) FVM rendelethez
A Magyar Mérnöki Kamara engedélyezési körébe tartozó szakterületek
Fő szakterületek és részterületeik megnevezése
Földmérés és térképészet, távérzékelés
Nagyméretarányú térképkészítés
Kataszteri térképkészítés
Topográfiai térképkészítés
Mérnökgeodézia (létesítmény-geodézia)
Geokartográfia (földrajzi térképészet)
Tematikus térképészet
Távérzékelés és annak mezőgazdasági (földhasználat, növényzet, termésbecslés, erdők) térképészeti alkalmazása
Földügyi térinformatika (geoinformatika)
Ingatlanokkal kapcsolatos geodéziai munkák
Földmérési, térképészeti és távérzékelési munkák
– ellenőrzése
– vizsgálata
– műszaki-gazdasági elemzése
– számítógépes feldolgozása
Erdőgazdálkodás
Erdészeti szaporítóanyag-termesztés, erdőtelepítés, fásítás, fatermesztés
Erdővédelem
Erdőhasználat
Erdei kármeghatározás, erdő- és kárértékelés
Erdészeti gyomszabályozás
Erdészeti gépesítés, erdészeti gépek vizsgálata és biztonságtechnikája, acélköteles faanyag-mozgatás
Erdészeti biztonságtechnika
Erdőfeltárás és erdészeti útépítés
Erdőgazdálkodási ökonómia
Erdőingatlan-nyilvántartás és -rendezés
Erdészeti környezetvédelmi hatásvizsgálat és felülvizsgálat
Minőség-ellenőrzés, minőségszabályozás és biztosítás
Erdészeti vízgazdálkodás
Erózió, defláció és biológiai terhelések elleni védelem
Szennyvízelhelyezés fásított területen
Erdészeti termőhely-feltárás és térképezés
Erdőtelepítés és fásítás tervezése
Erdőtervezés
Erdészeti térinformatika és erdei térképezés
Erdészeti üzemterv készítése
Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése
Erdőhasználati és fakitermelési tervezés
Erdők és zöldfelületek, zöldterületek tervezése, tájrendezés
Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése
Szennyvízelhelyezést szolgáló faültetvények tervezése
Faipar
Fűrészipari technológiák
Furnér és rétegelt lemezipari technológiák
Forgácslap-ipari technológiák
Faalapanyagok és feldolgozásuk
Fa ragasztása és felületkezelése
Fajátékok és gyártásuk
Faipari gépek, szerszámok, berendezések és biztonságtechnikájuk
Faipari anyagmozgatás
Faipari légtechnika (por-, forgács- és gázelszívás, ártalmatlanítás)
Faipari zajcsökkentés
Faipari ökonómia
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítés
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hűtőgépészet
Mezőgazdasági építészet
Műszaki talajvédelem
Hidrotechnikai létesítmények talajkárosító hatásának feltárása és elhárítása
Meliorációs beruházások műszaki tervezése
Rekultiváció nem mezőgazdasági területeken
3. számú melléklet a 39/2005. (IV. 27.) FVM rendelethez
„
3. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz benyújtandó
szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelem
szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelem
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Humánpolitikai Főosztály
1860 Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.
A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet, valamint a módosított 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet alapján kérem
1. a Szakértői Nyilvántartó Jegyzékbe, mint szakértőt felvenni,
2. a .............................. számú szakértői engedélyemet megújítani,
és részemre a szakértői engedélyt kiadni szíveskedjenek.
A megjelölt fő szakterület következő részterületén (részterületein) kívánok szakértői tevékenységet folytatni:
Fő szakterület megnevezése:
Részterület(ek) megnevezése:
Név:
Születési hely, év, hó, nap:
Anyja neve:
Lakcím: .................................................. napközben elérhető hívószám:
Iskolai végzettség (oklevelet kiállító iskola megnevezése, helye és az oklevél száma, kelte):
Szakképesítés, képzés helye, ideje:
Nyelvtudás:
Munkahely:
Munkakör:
Korábbi munkahely, beosztás (a munkakörök részletes megjelölésével és az alkalmazás időtartamának naptár szerinti feltüntetésével):
Korábbi tudományos és szakmai publikációs tevékenység:
A kérelem engedélyezése esetén hozzájárulok ahhoz, hogy a szakértők névjegyzékében szereplő adataim a számítógépes nyilvántartásban közzétételre kerüljenek.
Kelt: .............................., 200.... év ........................................ hó .......... nap.
|
|
................................................................................ |
|
|
kérelmező aláírása |
Melléklet:
– szakirányú iskolai végzettséget igazoló közjegyző által hitelesített okirat;
– részletes szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék;
– 90 napnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítvány;
– az eljárási díj befizetését igazoló feladószelvény;
– munkáltatói vagy vállalkozói igazolás arról, hogy a kérelmező a kérelemben megjelölt fő szakterületen, illetve részterületen a rendeletben előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
”
4. számú melléklet a 39/2005. (IV. 27.) FVM rendelethez
„
4. számú melléklet a 61/1994. (XI. 8.) FM rendelethez
A Magyar Mérnöki Kamara
területi szerveinek jegyzéke
területi szerveinek jegyzéke
– Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
– Baranya Megyei Mérnöki Kamara
– Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara
– Békés Megyei Mérnöki Kamara
– Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara
– Csongrád Megyei Mérnöki Kamara
– Fejér Megyei Mérnöki Kamara
– Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara
– Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara
– Heves Megyei Mérnöki Kamara
– Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara
– Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara
– Nógrád Megyei Mérnöki Kamara
– Somogy Megyei Mérnöki Kamara
– Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara
– Tolna Megyei Mérnöki Kamara
– Vas Megyei Mérnöki Kamara
– Veszprém Megyei Mérnöki Kamara
– Zala Megyei Mérnöki Kamara”
