Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

4/2005. (I. 21.) GKM rendelet

a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról1

2007.02.01.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendelet alkalmazási körébe tartozik

a) a közüzemi nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia árának szabályozása,

b) a közüzemi nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árainak és azok alkalmazási feltételeinek a megállapítása, valamint

c) a közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia átlagárának szabályozása.

(2) A közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árainak és azok alkalmazási feltételeinek megállapítását külön jogszabályok2 tartalmazzák.

Fogalommeghatározások

2. § (1) Az e rendeletben használt fogalmak meghatározását a VET 3. §-a, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a, valamint a (2) bekezdés tartalmazza.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) árszabályozási év: az adott naptári év január 1. és december 31. napjai közötti időszak;

b) éves árkorrekció: évente egyszer (az árszabályozási év kezdetén), rendszeresen végrehajtott ármódosítás;

c) felek közötti szerződés: az(ok) a szerződés(ek), amely(ek) megkötését a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltatók számára a VET 43. § (2) és (4) bekezdései írják elő, s amely(ek)et a Vhr. 3. § (1) bekezdése értelmében a feleknek meg kell küldeniük – az aláírást követő 15 napon belül – a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) számára;

d) fogyasztói profil: a fogyasztók egy meghatározott körének a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbéje;

e) indokolt költség: a VET-ben megfogalmazott legkisebb költség elvén, valamint az Ártv. 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon alapuló költségek (beleértve a szükséges környezetvédelmi kiadásokat is);

f) induló árrés: a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató indokolt költségei alapján, az e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg – e rendelet 2. számú mellékletében, illetve külön jogszabályokban3 – megállapított árakban elismert árrés;

g) mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerződésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérőket tápláló áramváltókat beépítették, és ahonnan az együttes (összegzett) elszámoláshoz szükséges mérési adatokat a felek nyerik;

h) szigetüzem: olyan üzemállapot, amelyben a villamos energia termelése és fogyasztása a villamosenergia-rendszertől függetlenül, azzal össze nem kapcsolva történik.

A közüzemi célra és az elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozása

3. § (1) A közüzemi nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia – e rendelet 2. számú melléklete szerinti – árainak számítási alapját képező közüzemi nagykereskedelmi átlagár meghatározása során e rendelet 1. számú mellékletének 1.1. pontja szerint kell eljárni. Ennek során figyelembe kell venni a piaci folyamatok alakulását, az elvégzett összehasonlító vizsgálatok eredményeit, a szükséges ösztönzési szempontokat (a legkisebb költség elvével összhangban), az indokolt egyedi gazdaságpolitikai és árszabályozási szempontokat, valamint a közüzemi szegmens terjedelmének és struktúrájának változását is.

(2) A közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia külön jogszabályokban4 megállapított árainak számítási alapját képező átlagár meghatározása során e rendelet 1. számú mellékletének 1.2. pontja szerint kell eljárni. Ennek során figyelembe kell venni a közüzemi szegmens terjedelmének és struktúrájának változását is.

(3) Az árak megállapításához szükséges adatokat az engedélyesek a MEH által előírt részletezettséggel és formában kötelesek megadni. Az egyes díjtételek számszerűsítése a MEH által elfogadott mennyiségi adatok alapján történik.

(4) Az éves árkorrekciót – a szükséges egyedi vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve – e rendelet 1. számú melléklete szerint kell végrehajtani.

(5) A MEH akkor tesz rendkívüli – az éves árkorrekción kívül végrehajtandó – árkorrekcióra javaslatot, ha a villamosenergia-piaci események vagy jelentős szabályozási problémák azt egyértelműen szükségessé teszik.

(6) Az éves (vagy rendkívüli) árkorrekció során érvényesítendő átlagárak (árszint) meghatározásával együtt kell az átlagárakat lebontani díjtételekre. Ennek keretében az induló árak megállapításánál figyelembe vett mennyiségi adatokat és azok súlyarányait kell alapul venni.

(7) Az árkorrekció során a (3) bekezdés szerint figyelembe vett mennyiségi adatoktól akkor indokolt eltérni, ha

a) a közüzemi célra értékesített villamos energia árainak megállapításánál figyelembe vett mennyiségi adatok és arányok fenntartása indokolatlan mértékű, az adott szabályozási helyzetben is elfogadhatatlan előnyöket vagy hátrányokat jelentene az ezen villamos energiát értékesítők számára, vagy

b) a tarifarendszerek szerkezete lényegesen módosul.

(8) Az éves árkorrekciók során a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztóiár-index előrejelzésnek (a „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadvány szerint) az inflációkorrekciós tényező („X” tényező) korrigált értékét kell alkalmazni. A MEH minden évben elvégzi a számításokat, és annak eredményéről írásban tájékoztatja az érintett engedélyeseket.

(9) Az inflációkorrekciós tényező értékére mindig az éves árkorrekció alkalmával – az árjavaslatoknak az ár megállapítója (jelenleg gazdasági és közlekedési miniszter) számára történő benyújtása kapcsán – a MEH tesz javaslatot. Javaslata megtételekor a MEH elemzi a társaságok működését és a várható folyamatokat. Az inflációkorrekciós tényező értéke minden társaság, társaságcsoport, illetve tevékenység esetében lehet azonos, de indokolt esetben a MEH az egyes társaság(csoport)okra, illetve tevékenységekre vonatkozóan egymástól eltérő mértékű inflációkorrekciós tényezőre is tehet javaslatot.

(10) A közüzemi szolgáltatóra vonatkozó nyereség-megosztási szabályokat az 1. számú melléklet 2. pontja tartalmazza.

A közüzemi villamos energia nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árainak és azok alkalmazási feltételeinek megállapítása.

4. § (1) A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energiára két zónaidős tiszta áramdíjas árszabást kell alkalmazni.

(2) A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energiáért fizetendő legmagasabb (nagykereskedelmi) hatósági árakat (díjtételeket) e rendelet 2. számú melléklete, az alkalmazandó zónaidőket e rendelet 3. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(3) Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van elhelyezve, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és a csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell.

(4) Amennyiben a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztó hálózati engedélyes a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagja, akkor a közüzemi villamosenergia-igények biztonságos, legkisebb költségű kielégítése érdekében köteles a közüzemi nagykereskedőnek naponta, a következő munkanapra és az azt megelőző szabad és munkaszüneti napokra menetrend bejelentést küldeni. A menetrend(ek)et úgy kell elkészíteni, hogy a különböző engedélyes tevékenységekhez tartozó (rendelt) villamos energia mennyiségek egymástól egyértelműen elkülöníthetők legyenek. A menetrendkészítés és küldés tekintetében a közüzemi nagykereskedő mint mérlegkör felelős és a közüzemi mérlegkörbe tartozó közüzemi szolgáltatók, illetve elosztó hálózati engedélyesek a közöttük fennálló mérlegkör tagsági szerződésben foglaltak szerint járnak el. Ilyen szerződés hiányában a Kereskedelmi Szabályzat vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően bejelentett menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség és a ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség különbözetének elszámolásáról és áráról a szerződő felek külön szerződésben állapodnak meg. Ilyen szerződés hiányában a 4. számú melléklet szerinti képleteket és díjakat kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztó hálózati engedélyes önálló mérlegkör felelős, akkor az engedélyes tevékenységéhez tartozóan az általa a rendszerirányítónak bejelentett mérlegköri menetrendektől való eltérések után – a Kereskedelmi Szabályzat alapján – a rendszerirányítóval számol el.

(7) Amennyiben a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztó hálózati engedélyes a közüzemi nagykereskedő mérlegkörétől eltérő mérlegkör tagja, akkor az általa megadott menetrendektől való eltérésekkel kapcsolatban a mérlegkör felelősével kötött szerződés szerint számol el.

Záró rendelkezések

5. § (1) Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról szóló 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet és a módosításáról szóló 37/2004 (IV. 1.) GKM rendelet, a 95/2004. (VII. 9.) GKM rendelet, továbbá a villamos energia, melegített víz és gőz hatósági árait és díjait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a hatályát veszti.

(2) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal az e rendelet hatálybalépése utáni első mérést (leolvasást) követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni.

(3) A hatálybalépést követően a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni vagy kérni.

(4) A rendeletben közzétett árak és áralkalmazási feltételek a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek az e rendelet szerinti legmagasabb hatósági ártól közös megegyezéssel lefelé eltérnek.

1. számú melléklet a 4/2005. (I. 21.) GKM rendelethez5


Az éves árkorrekciók mechanizmusa

1. Képletek és jelölések

1.1. Átlagos közüzemi nagykereskedelmi ár (Ft/kWh):

kn =

NA + NV − NAB − NEB + NK

 

vn

 

ahol NA = NAe × z, kivéve a 2005. évet, ahol NA = a közüzemi nagykereskedői induló árrés.

1.2. Átlagos közüzemi szolgáltatói ár (Ft/kWh):

ahol SA = SAe × z, kivéve a 2005. évet, ahol SA = a közüzemi szolgáltatói induló árrés.

1.3. Inflációkövetési tényező (z):
1.4. Jelölések

 

kn:

a villamos energia átlagos közüzemi nagykereskedelmi ára, Ft/kWh;

 

ks:

a közüzemi szolgáltatók átlagos villamos energia eladási ára, Ft/kWh;

 

NA:

a közüzemi nagykereskedő tárgyévre elismert, villamosenergia-vásárláson kívüli egyéb közüzemi nagykereskedelmi költsége (árrése), Ft;

 

NAe:

a közüzemi nagykereskedő előző évre elismert, villamosenergia-vásárláson kívüli egyéb közüzemi nagykereskedelmi költsége (árrése), Ft;

 

NAB:

a közüzemi nagykereskedő tervezett összes átállási költség bevétele, Ft;

 

NEB:

a közüzemi nagykereskedőnek a hatósági áron történő villamosenergia-értékesítésen és az átállási költségbevételen kívüli egyéb tervezett bevétele, Ft;

 

NK:

a közüzemi nagykereskedőnél az árhatóság által figyelembe vett korrekció mértéke, Ft;

 

NV:

a közüzemi nagykereskedőnél – a beszerzési szerkezet figyelembevételével – elismert villamosenergia-vásárlási költség, Ft;

 

SA:

a közüzemi szolgáltatók tárgyévre elismert, a villamosenergia-vásárláson és a villamos energia rendszerhasználaton kívüli egyéb közüzemi szolgáltatói költsége (árrése), Ft;

 

SAe:

a közüzemi szolgáltatók előző évre elismert, a villamosenergia-vásárláson és a villamos energia rendszerhasználaton kívüli egyéb közüzemi szolgáltatói költsége (árrése), Ft;

 

SE:

a közüzemi szolgáltatók közüzemi célú villamosenergia-értékesítésen kívüli egyéb árbevétele, Ft;

 

SR:

a közüzemi szolgáltatók által a villamos energia rendszerhasználatáért fizetett összeg, Ft;

 

SV:

a közüzemi szolgáltatók elismert villamosenergia-vásárlási költsége, Ft;

 

vn:

a közüzemi nagykereskedő által a 2. számú melléklet szerinti árakon értékesített villamos energia mennyisége, kWh;

 

vs:

a közüzemi szolgáltatók által a közüzemi fogyasztók részére értékesítettként a 3. § (3) és (7) bekezdésének figyelembevételével meghatározott villamos energia mennyisége, kWh;

 

X:

inflációkorrekciós tényező, értékére a MEH tesz javaslatot a következő korlátok között: 1,8 ≤ X ≤ 2,2;

 

Y:

a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó), a következő árszabályozási évre vonatkozó éves átlagos fogyasztóiár-index előrejelzés (a „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadvány szerint);

 

z:

az esedékes éves árkorrekciónál figyelembe veendő inflációkövetési tényező.


2. Nyereségmegosztás

2.1. Ha adott közüzemi szolgáltatói jogi személy elosztói engedéllyel nem rendelkezik, és
a) teljesül, hogy

NYS > KS,

ahol:

 

KS = 1,5 × TS × INF, és

 

NYS:

a közüzemi szolgáltatói tevékenység – a VET 101. § (1) bekezdésével összhangban kimutatott – adott évi üzemi-üzleti eredménye, Ft,

 

KS:

a közüzemi szolgáltatói tevékenység nyereségkorlátja, Ft,

 

TS:

a közüzemi szolgáltatói tevékenységre az induló árrésben elismert, kalkulált tőkeköltségelem, Ft,

 

INF:

a „tárgyév december / 2004. december” típusú, KSH tényadatok alapján számított, háztartásienergia-árak nélküli fogyasztói árindex,

akkor a közüzemi szolgáltató az alábbi képlettel meghatározott összeget (MS) köteles – a MEH-hel egyeztetett módon – közvetlenül vagy közvetve továbbadni közüzemi fogyasztói részére:

MS = (NYS – KS) / 2;

b) külön jogszabály alapján megállapított elosztói árengedményben részesül, köteles annak teljes összegét – a MEH-hel egyeztetett módon – közvetlenül vagy közvetve továbbadni közüzemi fogyasztói részére.

2.2. Ha adott jogi személy elosztói és közüzemi szolgáltatói engedéllyel is rendelkezik, és

[(NYE + NYS) – (KE + KS)] / 2 > ME – MES

ahol:

 

NYE:

az elosztói tevékenység – a VET 101. § (1) bekezdésével összhangban kimutatott – adott évi üzemi-üzleti eredménye, Ft,

 

KE:

az elosztói tevékenység külön jogszabály alapján megállapított nyereségkorlátja, Ft,

 

ME:

az elosztói árengedmény külön jogszabály alapján megállapított mértéke, Ft,

 

MES:

az elosztó által a vele azonos jogi személyiségű közüzemi szolgáltatónak külön jogszabály alapján adandó árengedmény mértéke, Ft,
akkor az adott társaság az alábbi képlettel meghatározott összeget (MK) köteles – a MEH-hel egyeztetett módon – közvetlenül vagy közvetve továbbadni közüzemi fogyasztói részére:

MK = [(NYE + NYS) – (KE + KS)] / 2 – (ME – MES).

2. számú melléklet a 4/2005. (I. 21.) GKM rendelethez6


A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árai (áfa és energiaadó nélkül)

Csúcsidőszak

21,98 Ft/kWh

Völgyidőszak

10,99 Ft/kWh

3. számú melléklet a 4/2005. (I. 21.) GKM rendelethez


Az egyes napszakok (zónaidők) tartalma

1. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartalmát munkanapokon
– a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), illetve
– a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:

Napszakok (zónaidők)

Nyári időszámítás

Téli időszámítás

Csúcsidőszak

nappali

08–14 óra között

07–13 óra között

esti

18–21 óra között

17–20 óra között

Csúcsidőn kívüli időszak
(völgyidőszak)

éjszakai

21–08 óra között

20–07 óra között

nappali

14–18 óra között

13–17 óra között

2. Nem munkanapnak számító napokon az egész nap (24 óra) csúcsidőn kívüli időszaknak (völgyidőszaknak) minősül.

4. számú melléklet a 4/2005. (I. 21.) GKM rendelethez7


A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia áralkalmazási feltételei

1. Általános szabályok
a) A fizetések a villamos energia ellátási szabályzatokkal összhangban végzett méréseken, valamint a közüzemi szolgáltatók és elosztó hálózati engedélyesek által megadott menetrendeken alapuló számla alapján történnek.
b) A jogosult köteles számláját a kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt banki nappal megelőzően kézhez vehesse.
c) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított négy munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.
d) A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére.

2. Különös szabályok
a) A villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedő havonta két számlát állíthat ki és nyújthat be.
b) Az első számla tartalmazza a közüzemi szolgáltató vagy az elosztó hálózati engedélyes által a havi bontású villamosenergia-igénynek a tárgyhónapot megelőző hónap 15. napjáig esetlegesen benyújtandó, előrejelzett tárgyhavi villamosenergia-mennyiség 50%-ának megfelelő díjösszeget.
c) Az első számlát a villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedő a tárgyhónap 15. napját követő első munkanapon nyújthatja be a közüzemi szolgáltatónak és az elosztó hálózati engedélyesnek. Az első számlában foglalt fizetési kötelezettséget a közüzemi szolgáltató és az elosztó hálózati engedélyes legkésőbb a számla benyújtásának napját követő ötödik banki napon köteles teljesíteni.
d) A második számla tartalmazza
(i) adott közüzemi szolgáltatóra vonatkozóan e melléklet 3. pontja,
(ii) adott elosztó hálózati engedélyesre vonatkozóan:
– ha a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagja, akkor e melléklet 4. pontja,
– ha nem a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagja, akkor e melléklet 7. pontja
szerinti díjösszeget, csökkentve az első számlában foglalt díjösszeggel.
e) A havi második számla kiállítása érdekében a rendszerirányító – az elosztó hálózati engedélyesnek a VET 23. § (1) a) pontja, illetve az Üzemi Szabályzat szerinti bevonásával – köteles a közüzemi nagykereskedelem mennyiségi elszámolásához a mérési rendszerének elszámolási adatait érvényesíteni, és az elszámolási időszakot követően a Kereskedelmi Szabályzat szerint meghatározott időponttól az érintett erőművek, kiserőművek, közüzemi szolgáltatók, elosztó hálózati engedélyesek, kereskedők és a közüzemi nagykereskedő részére az adatokhoz való hozzáférést biztosítani, valamint a közüzemi szolgáltatók, elosztó hálózati engedélyesek és a közüzemi nagykereskedő részére elektronikus úton megküldeni. Az átadott adatokat a rendszerirányító köteles a rendszerében dokumentáltan nyilvántartani.
Amennyiben a rendszerirányító az elszámolást követően hibás mérési adatokat észlel, köteles a Kereskedelemi Szabályzatban meghatározott határidőig a korrekciót elvégezni és a meghatározott időponttól az érintettek tájékoztatása mellett az elszámolási mennyiségeket az érintetteknek megküldeni.
f) A havi második számlát a villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedő a tárgyhónapot követő hónap 8. munkanapjáig nyújthatja be az átvevő közüzemi szolgáltatónak és az elosztó hálózati engedélyesnek. A havi második számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevő közüzemi szolgáltató és az elosztó hálózati engedélyes a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

3. A közüzemi szolgáltató által a közüzemi nagykereskedőnek fizetendő díjösszeget (KSD) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni:

ahol

 

KSMi:

az „i”-edik zónaidőbe tartozó elszámolási mérési időintervallumokra a közüzemi szolgáltató – vagy mérlegkör felelőse – által megadott menetrendben a közüzemi nagykereskedőtől a közüzemi szolgáltató által vásárolt mennyiségként feltüntetett elszámolási mérési időintervallumonkénti átlagteljesítmények alapján előjelhelyesen számszerűsített villamos energia, kWh,

 

NDi:

a jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti, az „i”-edik zónaidőben érvényes energiadíj, Ft/kWh.

4. A közüzemi nagykereskedő mérlegkörébe tartozó elosztó hálózati engedélyes által a közüzemi nagykereskedőtől vásárolt villamos energiáért fizetendő díjösszeget (ED) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni:

 

BEi:

az adott elosztó hálózatra betáplált – ezen melléklet 5. pontja szerint megállapított – villamosenergia-mennyiségek, jelen rendelet 4. számú mellékletében szereplő zónaidők szerinti bontásban (a továbbiakban: az „i”-edik zónaidőben), kWh;

 

FFi:

az adott elosztó hálózatra csatlakozó, mérés alapján elszámoló feljogosított fogyasztók villamosenergia-fogyasztása az „i”-edik zónaidőben, kWh;

 

FPi:

az adott elosztó hálózatra csatlakozó, külön jogszabályban meghatározott profil elszámolású fogyasztók profiljai alapján számszerűsített, „i”-edik zónaidőre vonatkozó villamosenergia-mennyiség, kWh;

 

MEi:

az adott elosztó hálózatra csatlakozó fogyasztókat ellátó közüzemi szolgáltató által nem a közüzemi nagykereskedőtől átvett, „i”-edik zónaidőre meghatározott (mért) villamosenergia-mennyiség, kWh;

 

KD:

ezen melléklet 6. pontja alapján meghatározott (az elosztó hálózati engedélyes által fizetendő) kiegészítő díjösszeg.

5. Az adott elosztó hálózatra betáplált villamosenergia-mennyiségeket – az „i”-edik zónaidőben – az alábbiak szerint kell meghatározni:

BEi=Ti+Ki+Ai+Hi+Ei

ahol:

 

Ti:

az adott elosztó hálózatra csatlakozó termelő engedélyes villamosenergia-betáplálása (erőművi egységenként) az „i”-edik zónaidőben;

 

Ki:

az adott elosztó hálózatra csatlakozó, nem engedélyköteles kiserőmű villamosenergia-betáplálása (az átvevő által megadott csatlakozási pontonként) az „i”-edik zónaidőben;

 

Ai:

az adott elosztó hálózat és az átviteli hálózat közötti csatlakozási ponton mért villamosenergia-forgalom (előjelhelyesen) az „i”-edik zónaidőben;

 

Hi:

az adott elosztó hálózathoz csatlakozó határkeresztező vezeték magyar oldalon mért villamosenergia-forgalma (előjelhelyesen, betáplálás pozitív, kitáplálás negatív előjellel) az „i”-edik zónaidőben;

 

Ei:

az adott elosztó hálózat és más elosztó hálózat közötti 120 kV feszültségű csatlakozási ponton mért villamosenergia-forgalom (előjelhelyesen) az „i”-edik zónaidőben.

6. A közüzemi nagykereskedő mérlegkörébe tartozó elosztó hálózati engedélyesek által a menetrendektől való eltérések után fizetendő kiegészítő díjösszeg (KD) tekintetében az érintett felek egymás közötti megállapodása az irányadó. Amennyiben nincs érvényes megállapodás, akkor a kiegészítő díjösszeg (KD) értékét a következő módon kell meghatározni:
a)
ahol:

 

KDFj:

az elosztó hálózati engedélyes által a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumban a menetrendtől való pozitív irányú eltérésért – az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelés menetrendtől való eltérésének hatása nélkül – fizetendő kiegészítő díjösszeg, Ft. [Számítása a b) pont szerint történik.]

 

KDLj:

az elosztó hálózati engedélyes által a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumban a menetrendtől való negatív irányú eltérésért – az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelés menetrendtől való eltérésének hatása nélkül – fizetendő kiegészítő díjösszeg, Ft. [Számítása a c) pont szerint történik.]

 

KDIj:

az elosztó hálózati engedélyes által a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumban az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelés menetrendtől való eltérése után fizetendő kiegészítő díjösszeg, Ft. [Számítása a d) pont szerint történik.]

b) Amennyiben a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumon belül adott elosztó hálózati engedélyes által ténylegesen igénybe vett – az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelés menetrendtől való eltérésével korrigált – villamosenergia-mennyiség nagyobb, mint a menetrendjében megadott átlagteljesítmények alapján számszerűsített villamosenergia-mennyiség, akkor

KDFj=[ETj–(IMj–ITj)–EMj] × NDj×0,1

ellenkező esetben: KDFj = 0
ahol:

 

ETj:

az elosztó hálózati engedélyes által „j”-edik elszámolási mérési időintervallumban ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség, kWh;

 

IMj:

az elosztó hálózati engedélyes hálózatára betáplált, időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelésre vonatkozó, a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumra összesített menetrendben megadott átlagteljesítmény-érték alapján meghatározott villamosenergia-mennyiség, kWh;

 

ITj:

az elosztó hálózati engedélyes hálózatára betáplált, időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú tényleges villamosenergia-termelés „j”-edik elszámolási mérési időintervallumra összesített villamosenergia-mennyisége, kWh;

 

EMj:

az elosztó hálózati engedélyes által a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumra a menetrendben megadott átlagteljesítmény-érték alapján meghatározott villamosenergia-mennyiség, kWh;

 

NDj:

a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumra vonatkozó zónaidőben érvényes, jelen rendelet 2. számú mellékletben meghatározott hatósági energiadíj, Ft/kWh.

c) Amennyiben a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumon belül adott elosztó hálózati engedélyes által ténylegesen igénybe vett – időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelés menetrendtől való eltérésével korrigált – villamosenergia-mennyiség kisebb, mint a menetrendjében megadott átlagteljesítmények alapján számszerűsített villamosenergia-mennyiség, akkor

KDLj=[EMj+(IMj–ITj)–ETj] × Nj × 0,1

ellenkező esetben: KDLj = 0.

d) Az adott elosztó hálózati engedélyes által a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumban az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelés menetrendtől való eltérésének abszolút értéke után megfizetendő kiegészítő díj:

KDIj=⏐itj–imj⏐ × e × EA × NDj × 0,1,

ahol:

 

itj:

az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelés országos szinten összesített mennyisége a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumban, kWh;

 

imj:

időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelésre vonatkozó, országos szinten összesített menetrend a „j”-edik elszámolási mérési időintervallumban, kWh;

 

e:

az elosztó hálózatra csatlakozó, időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelés tárgyhavi átlagos aránya az összes időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termeléshez képest;

 

EA:

az adott elosztó hálózatra tárgyhónapban betáplált – az 5. pont szerint számított – villamos energia aránya az országos szinten összesített elosztó hálózati betápláláshoz képest.

A fentiekben szereplő adatok országos szintű összesítését, illetve az egyes elosztó hálózati engedélyesek által fizetendő KDIj összegek meghatározását a közüzemi mérlegkör felelős végzi az egyes elosztó hálózati engedélyesek által rendelkezésére bocsátott adatok segítségével. Az egyes elosztó hálózati engedélyesek kötelesek az ehhez szükséges adatokat megfelelő gondossággal a közüzemi mérlegkör felelős rendelkezésére bocsátani. A közüzemi mérlegkör felelős feladata az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis alapú villamosenergia-termelés menetrendtől való, országos szinten összesített eltérésének irányok és zónaidők szerinti nyilvántartása.

7. Amennyiben adott elosztó hálózati engedélyes nem tagja a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének, akkor az általa a közüzemi nagykereskedőnek fizetendő díjösszeget (ED) forintban kifejezve az alábbi képletekkel kell meghatározni:

ahol:

 

EMi:

az „i”-edik zónaidőbe tartozó elszámolási mérési időintervallumokra az elosztó hálózati engedélyes – vagy mérlegkör felelőse – által megadott menetrendben a közüzemi nagykereskedőtől az elosztó hálózati engedélyes által vásárolt mennyiségként feltüntetett elszámolási mérési időintervallumonkénti átlagteljesítmények alapján számszerűsített villamos energia, kWh. Kiszámítása:

EMi=BEi–FFi–FPi–KSMi–MEi

Az ezen pontban szereplő, de itt külön nem feltüntetett paraméterek meghatározása, illetve kiszámítása megegyezik a 3–5. pontokban leírtakkal.

8. Ha a közüzemi szolgáltató villamosenergia-ellátása – a közüzemi nagykereskedő, a rendszerirányító és az érintett hálózati engedélyes megállapodása alapján – a rendszerszintű legkisebb költség elve alapján részben vagy egészben szigetüzemben történik, akkor az ezzel okozott, igazolt többletköltségeket a közüzemi nagykereskedő köteles az érintett hálózati engedélyes részére megtéríteni.

9. A rendszerirányító a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének működtetéséhez köteles a tárgynapot követő nap 8. órájáig a közüzemi nagykereskedő és az érintett mérlegkör tagok részére a mérlegkör tagok és a mérlegkör tárgynapi mérési és elszámolási adatait – tagonkénti, elszámolási egységenkénti bontásban – rendelkezésre bocsátani.
1

A rendeletet a 2007: LXXXVI. törvény 183. § q) pontja hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.

2

Jelenleg a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, valamint a nem lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet.

3

Jelenleg a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, valamint a nem lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet.

4

Jelenleg a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, valamint a nem lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet.

5

Az 1. számú melléklet a Magyar Közlöny 2005. évi 18. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

6

A 2. számú melléklet a 15/2007. (I. 26.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 4. számú melléklet az 50/2006. (VII. 27.) GKM rendelet 2. §-a szerint módosított, és a Magyar Közlöny 2006. évi 104. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás