Sáska község Képviselő-testületének 4/2005(XI.2..) önkormányzati rendelete

Sáska község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

2005.12.02.

Sáska Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános előírások

Az előírások hatálya
1.§.

Jeien heiyi építési szabályzat (továbbiakban HESZ) hatálya Sáska község (továbbiakban település) közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása
2.§.

(1) Az előírásokat a ArchiTop Építésziroda Kft. tervezőirodája által készített R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az 1 ,§-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amelyek alól az első fokú építési hatóság csak azon esetben és csak azon feltételekkel biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.

(4) Helyi jelentőségű védett természeti érték, egyedi tájérték törlése, újabbak védetté nyilvánítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel végrehajtható, a természetvédelmi hatóság hozzájárulása birtokában.

(5) Jelen rendeletben rögzített sajátos jogintézmények követelményrendszere a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható.

A szabályozás elemei
3.§.

(1) Kötelező szabályozási elemek

a. ) Szabályozási vonal

b. ) Területfelhasználás módja és határa

c. ) Övezet, építési övezet határa és előírásai

d. ) Építési hely és határa

e. ) Belterület határa

(2) Irányadó szabályozási elemek

a. ) Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

b. ) Megszüntető jel

A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.

(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a helyi építési szabályzat, és a szabályozási terv módosításával hajtható végre.

(4) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását az építési hatósági engedélyezheti. Ehhez szükség szerint településrendezési szakvéleményt kérhet.

Az építés általános feltételei
4.§.

(1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a. ) biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége,

b. ) a rendeltetésszerű használathoz rendelkezésre áll a közüzemi villamosenergia, a közüzemi ivóvíz ellátás, a nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés,

c. ) a keletkező szennyvíz egyedi közművel történő elhelyezése, a szennyvízcsatorna megépítése után a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosított, továbbá

d. ) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható,

e. ) az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,

f. ) a levegő minőségét, valamint

g. ) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.

A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

5.§.

(1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

(2) A szabályozási terven jelölt területen, magasabb szintű jogszabály előírásai alapján telekalakítási terv készítése kötelező (TTKK).

(3) A telek természetes terepszintjét tartós, végleges jelleggel megváltoztató tereprendezési munka (bevágás, feltöltés, rézsű, támfal stb.) a telekhatárok melletti 3 méteres sávon belül, továbbá a telek egyéb részein akkor, ha azzal az eredeti terepszint 1 métert meghaladóan átrendezésre kerül, csak az építési hatóság által engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhető.

(4) A település belterületén a település- és tájképvédelem érdekében táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

(5) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető, és a használatba vétel időpontjaiba, de maximum 3 évig tartható fenn.

(6) A mezőgazdasági üzemek környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján - szakhatóságok által - megállapított védőtávolságán belül csak az egészségügyi hatóság hozzájárulásával lehet építési munkára építésügyi hatósági engedélyt adni.

(7) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges művelési ágnak megfelelően történjen.

(8) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(9) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(10) Vízfolyások mederközeli, mély fekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

(11) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba az alábbi építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatban:

négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,

5 méternél nagyobb szabadmagasságú, földet megtámasztó építményeknél,

3 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén,

- a felsoroltakon túlmenően azokban az esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenséget észlel.

(12) Az ásványi nyersanyag — a termőföldről szóló magasabb szintű jogszabályban meghatározott talaj kivételével — kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Veszprémi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

Településszerkezet, területfelhasználás
6.§.

(1) A település közigazgatási területét építési szempontból

a. ) beépített és beépítésre szánt

b. ) beépítésre nem szánt területbe kell sorolni.

(2) A település területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

a. ) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jel

lege, valamint sajátos építési használatuk szerint

lakóterület:

falusias lakóterület,

gazdasági terület:

ipari terület

különleges terület

temető terület,

bánya terület,

turisztikai terület,

egészségügyi terület,

honvédelmi terület.

b. ) beépítésre nem szánt területek

közlekedési- és közműterület,

zöldterület,

erdőterület,

mezőgazdasági terület:

vízgazdálkodási terület.

(3) A szabályozási terv a beépített és beépítésre szánt területfelhasználási egységeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységeket övezetekbe sorolja.

Beépített és beépítésre szánt területek

7.§.

(1) Beépített és beépítésre szánt területen a közüzemi villamos energia szolgáltatást, közüzemi ivóvíz szolgáltatást, a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést, továbbá ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztárolót, illetve szennyvíztisztító berendezést kell biztosítani

(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, a szabályozási vonalak figyelembe vételével újjá építhető, vagy az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (élőkért, oldalkertek, hátsókért területének biztosításával) az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

(3)A lakó és különleges területfelhasználású területen a számított környezeti terheléstől függetlenül nem helyezhetők el az alábbi gazdasági tevékenységek: autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, fafűrészelő, galvanizáló, műanyag-feldolgozó, műanyag darálás-, darabolás, öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, vegyi anyag készítő és előállító, vas- és fémszerkezet lakatos, asztalos (javító szolgáltatás kivételével), sírköves, műköves, tűzikovács.

(4)
Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű hasz-
nálatához — helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában — a járművek elhelyezési lehetőségét az OTÉK előírásai szerint saját telken belül kell biztosítani.

Lakóterületek

Falusias lakóterület

8. §.

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

lakóépület,

mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari épület,

vendéglátó épület,

szálláshely szolgáltató épület,

helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

sportépítmény,

üzemanyagtöltő,

melléképítmény.

(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak meq- felelő beépítését, használatát.

(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők amennyiben területük eléri a 200 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el'

az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter

az oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti merték is megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján.

az építési hely hátsókért felé eső határvonala, ahol a szabályozási terv külön nem tünteti fel, a szabályozási vonaltól mért maximum 50,0 méter lehet de a hátsókért mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.

(5) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket eqy-

máshoz viszonyítva az OTÉK-ban és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni. J

(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserép, betoncserép vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

(7) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.

(8) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.

(9) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú természetes anyagból készült tömör lábazatos, 1,50 - 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(10) A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.

(11) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Lfd* jelű építési övezet
Beépítési mód	K - oldalhatáron álló '
Kialakítható telek területe	min. 900m²
Kialakítható telek szélessége	min. 18 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K - 30 %, de maximum 400m²
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	K - 30 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K - 2,5 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K - 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	40 %

Lf-2. jelű építési övezet
Beépítési mód	oldalhatáron álló
Kialakítható telek területe	min. 1200 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 20 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	25 %
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	25 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	2,5 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	40 %

Gazdasági terület

9.§.

(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terült lehet:

- ipari terület

- egyéb terület.

(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

(4) Gazdasági területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30°-45° között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású

fedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők.

(5) A telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú természetes anyagból készült tömör Iábazatos, 1,50 - 2,00 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(6) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket 16/18 törzs körméretű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. Áfákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki.

(7) Gazdasági területen az előkertben portaépület elhelyezhető.

(8) Gazdasági területen olyan tevékenység folytatható, továbbá olyan telephely alakítható ki, amely rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos övezetek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(9) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.

Ipari terület
(Egyéb terület)

10. §.

(1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

egyéb ipari terület - ipar /GiPe1,/

egyéb ipari terület - ipar /GiPe2/

egyéb ipari terület - településgazdálkodás /GipT/

(3) A GiP1. jelű építési övezetben elhelyezhető:

mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

egyéb irodaépületek,

üzemanyagtöltő.

(3) A GiPe2 jelű építési övezetben elhelyezhető:

a növénytermesztés és a kisüzemi állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények,

a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény,

üzemanyagtöltő.

(4) A Gip2. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás (gázfogadó állomás), a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.

(5) Az egyéb ipari építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő,

tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(6) Az egyéb ipari építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

élőkért mértéke minimum 5,0 méter,

oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,

a hátsókért mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

(7) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

GIPe1, GIPe2, GipT. jelű építési övezet
Beépítési mód	K - szabadon álló
Kialakítható telek területe	K - min. 2000 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 20 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K - 40 %
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	K - 40 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K-2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K - 7,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	25 %

(8) A GipT. jelű építési övezetében az elhelyezendő funkció technológiai igénye ismeretében az (7) pontban rögzített legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb is engedélyezhető. Az építési helyet a telekhatároktól mért 3-3 méterre kell megállapítani.

(9) A GiPe1, GiPe2. jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

Különleges terület

11. §.

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

Kte övezeti jelű temető terület,

Kb övezeti jelű bánya terület,

Ktt övezeti jelű turisztikai terület,

Keü övezeti jelű egészségügyi terület,

Kht övezeti jelű honvédelmi terület.

(3)A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(4) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők amennyiben területük eléri a 400 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

élőkért mértéke minimum 5,0 méter,

oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,

a hátsókért mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

(6) A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Kte. jelű temető terület
Beépítési mód	K - szabadon álló
Kialakítható telek területe	nincs kikötés
Kialakítható telek szélesséqe	nincs kikötés
Megengedett legnagyobb beépítettséa	K- 10 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K-2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K-4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	50 %
Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építményma-
gasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is en-
gedelyezhető.
A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni
A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő

Kb jelű bánya terület
Beépítési mód	K - szabadon álló
Kialakítható telek területe	nincs kikötés
Kialakítható telek szélesséqe	nincs kikötés

Megengedett legnagyobb beépítettség	K- 10 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K - 2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K - 6,0 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	40 %
Az építmények a technológiai igényeknek megfelelő kialakítással helyezhetők el.
Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi

Ktt. jelű turisztikai terület
Beépítési mód	K - szabadon álló
Kialakítható telek területe	min. 5000 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 50 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K - 30 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K-2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K - 6,0 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	50 %

Keü. jelű egészségügyi terület
Beépítési mód	K - szabadon álló
Kialakítható telek területe	nincs kikötés
Kialakítható telek szélessége	nincs kikötés
Megengedett legnagyobb beépítettség	K - 30 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K-2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K-6,0 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	40 %

Kht. jelű honvédelmi terület
Beépítési mód	K - szabadon álló
Kialakítható telek területe	nincs kikötés
Kialakítható telek szélessége	nincs kikötés
Megengedett legnagyobb beépítettség	I o s° O''
Megengedett legkisebb építménymagasság	K-2,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K-6,0 m

Megengedett legkisebb zöldfelület 60 %

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közmüterület
12.§.

(1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közmüvek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Közlekedési és közmüterület területfelhasználási kategóriájú területek:

- KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület.

(3) A KÖu. jelű övezetben a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.

(4) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(6) A közutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:

a. ) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,

b. ) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,

c. ) kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,

d. ) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot,

e. ) egy telket feltáró magánút: minimum 4 m.

f. ) külterületi dűlőút: min 6 m.

(7) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.

(8) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.

(9) A meglévő és tervezett külterületi közutak tengelyétől mért 50,0 m-en belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.

(10) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.

(11) Új épület építése, meglévő korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén az OTÉK vonatkozó előírásaiban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű

elhelyezési lehetőségét saját ingatlanon belül biztosítani kell. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az önkormányzat parkolási rendeletében szabályozott módon kell a hiányzó várakozóhelyeket elhelyezni.

(12) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.

(13) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében.

13. §.

(1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közmüterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.

Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.

(2) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(4) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni.

(5) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti, A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.

(6) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.

(7) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát - a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.

(8) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.

Zöldterületek

14. §.

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

- Z övezeti jelű zöldterület.

(3) A közparkokban épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott növényzetet pótolni kell.

(5) A zöldterületen pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, játszótér, tornapálya pihenőhely), vendéglátó épület, illetve a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetők el.

(6) Közpark, közkert területére zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó részletes kertépítészeti tervet kell készíteni és a növényzet telepítését ez alapján kell eszközölni.

(7) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a polgármesteri Hivatal jegyzője adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani.

(8) Zöldterületeken, illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos.

(9) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani.

(10) Újonnan létesített intézmények környezetének kialakítása részletes kertépítészeti terv alapján történjen.

(11) A település intézményeinek területére részletes kertépítészeti tervet kell készíteni és a növényzet telepítését ez alapján kell eszközölni.

(12) Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő, őshonos növényzet telepítése szükséges.

(13) A helyileg védett növényzetek (fák) fakivágási terv alapján csak akkor vághatok ki, ha azt egészségügyi állapotuk szükségessé teszi.

(14) A védett növények ápolásáról gondoskodni kell.

(15) A védett növények környezetében épület, illetve újabb jelentős méretű növények csak kertészeti szakvélemény alapján helyezhető el.

(16) A település jelenleg kihasználatlan (potenciális) közterületein többszintű növényzet telepítése szükséges kertépítészeti terv alapján.

Erdőterület

15. §.

(1) Az erdőterüket az erdő elődleges rendeltetése szerint:

a. ) gazdasági (Eg),

b. ) védelmi (Ev),

c. ) egészségügyi-szociális, turisztikai (Et) rendeltetésű lehet.

(2) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.

(3) Az erdőterület más területfelhasználási egységbe nem sorolható.

(4) Az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.

(5) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.

(6) Védelmi rendeltetésű erdőket kivágni a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásának birtokában akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.

(7) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken csak olyan erdőgazdasági és egyeb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják, az erdők kezelésének meghatározásához a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(8) Gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.

(9) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni.

(10) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(11) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad, külön engedély alapján

(12) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.

(13) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.

(14) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).

(15) A szabályozási terven jelölt természeti területen

a. ) A területen tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.

b. ) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.

Mezőgazdasági terület

16. §.

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, illetve további feltételekkel lakóépületek helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terült lehet

általános mezőgazdasági terület

kertes terület.

(3) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.

(4) A földrészletek beépítési feltéieie közúti, vagy magánúti kapcsolat megiéte.

(5) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (élőkért, oldalkertek, hátsókért területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető.

(6) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.

(7) Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.

(8) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.

(9) Törekedni kell a nagy felületű szántóterületek erdő-, illetve cserjesávval történő megosztásáról természetvédelmi és gazdasági érdekből egyaránt.

(10) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(11) Mezőgazdasági területen, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatornaközműpótló) megléte esetén lehet.

Általános mezőgazdasági terület
17 .§.

(1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők

a. ) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),

b. ) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,’

c. ) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek.

(2) Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján kétlépcsős engedélyezési eljárás - elvi építési engedély + építési engedély -’ szerint helyezhető el.

(3) Új állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb, a meglévő illetve tervezett lakóterülettől 1000 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.

(4) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.

(5) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelme szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(6) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.

(7) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos.

(8) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben

a. ) szántóföldi művelés esetén, 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendelte tésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg;

b. ) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg:

c. ) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg.

d. ) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 50 %-án meghatározó.

(9) A vonatkozó jogszabály szerint kialakított birtoktest esetében a (8) pontban meghatározott beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább az 1 ha-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.

(10) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókért, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

(11) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építmény magassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

(12) A földrészletek művelési ágát a földhivatal által kiadott, hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. Amennyiben a tulajdoni lap tartalma és a természetbeni állapot egymástól eltér, úgy az eltérés rendezésének kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli.

Kertgazdasági terület

18.§.

Az Mk₀ jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el.

Vízgazdálkodási terület
19. §.

(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

a. ) a folyóvizek medre és parti sávja,

b. ) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

c. ) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológi-

ai védőidom),

d. ) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.

(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható növényzet nem telepíthető.

(5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

20. §.

(1) A föld védelme:

a. ) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékeny-

ség csak a talajszennyezés kizárásával történhet.

b. ) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üze

meltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről A kivitelezés

és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(2) A levegő védelme:

a. A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi ha

b. A település teljes közigazgatási területén a hatályos jogszabályokban

c) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
d) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértékén felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
e) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megol- dásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
f) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvet- en hatásterületen az alap légszennyezettség értéke már meghaladja illetve az új legszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a lég- szennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést er el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.
g) Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
h. A háztásokban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető

i) Veszélyes hulladék égetése kizárólag a környezetvédelmi hatóság enqedélyével végezhető.

j) A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását.

k) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt járművön szabad szállítani.

l) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművei, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni

(3) Zaj és rezgés elleni védelem:

a. ) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületek területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

(4) A vizek védelme:

a. ) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.

b. ) Tilos szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

c. ) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

d. ) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

e. ) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.

f. ) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe, ill. a földtani közegbe.

g. ) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

h. ) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.

(5) Hulladékgazdálkodás:

a. ) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

b. ) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni

c. ) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli

d. ) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

e. ) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell. .

f. ) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

g. ) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

h. ) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.

i. ) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni.

j. ) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

A környezetvédelem részletes előírásait az önkormányzatnak környezetvédelmi es településtisztasági rendelete tartalmazza.

Természet- é tájvédelem Általános előírások

21. §

(1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.

(2) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

(3) A természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.

Védett természeti területek övezete

22. §

(1) A védett területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Beépitésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető.

(3) Szántó művelési ágú területek nem építhetők be.

(4) Új bányanyitás nem engedélyezhető.

(5) Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(6) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti létesítéssel engedélyezhetők.

(7) Egyéb közművezetékek és műtárgyak csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

(8) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető.

(9) Meglévő terep, felszíni formák védelme szükséges, terepteraszok nem alakíthatók ki!

(10) 10 m-nel magasabb építmény, berendezés külterületen nem helyezhető el

(11) Belterületen 10 méternél magasabb építmény, berendezés tájra gyakorolt hatását a természetvédelmi hatósággal egyeztetve kell vizsgálni

(12) Reklámhordozók, óriásplakátok külterületen nem helyezhetők el

(13) A (2)-(12) pontokban foglaltaktól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által

meghatározott feltételekkel lehet.

Egyedi tájértékek

23. §

(1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy közösség számára jelentőssé váltak.

(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.

(3) Az aktuális műszaki szabvány (MSZ 20 381) szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.

Ökológiai folyosók

24. §

(1) A vízfolyások partvonala sehol ne érintkezzen a szántókkal. A 6-6 méteres, kezelésre fenntartott parti sávon kívül a vízfolyásokat legalább az egyik partoldalon ¡0 méteres, őshonos fajokból álló fás-cserjés sáv válassza el a mezőgazdasági területtől.

(2) A vízfolyások partvonalától számított 50 méteren belül új épületek, mesterséges létesítmények, 200 méteren belül állattartó-telepek elhelyezése, illetve a partvonaltól 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése tilos. Továbbá bányanyitás, beépítésre szánt terület kijelölése nem engedélyezhető.

Ökológiai kiegyenlítő felületek

25.§

(1) Segítségükkel biztosítható a fajok mozgása, vándorlása intenzív mezőgazdasági környezetben (madarak, rovarok).

(2) Ide tartoznak a lefolyástalan mélyedések, nádasok, mezsgyék, gyepterületek hófogó és mezővédő erdősávok, fasorok, erdőfoltok, facsoportok.

(3) A fajok mozgása akkor a legjobban biztosított, ha ezek egymásba kapcsolódva zöldfolyosó hálózatot alkotnak.

(4) Ennek érdekében szükség van:

a.) a gyepek, kaszálók, legelők megtartására

^b.) a meglévő fasorok és egyéb fás zöldfelületek megőrzésére

c) védőfásítások, véderdősávok telepítésére (őshonos fajokkal)

d) a gyengébb minőségű szántóterületek gyepesítésére, őshonos fafajú erdősítésére

e) a gyep- és erdőgazdálkodás, állattartás természetvédelmi érdekeket szem előtt tartó szabályozására

f.) a vizes élőhelyek rehabilitálására

Kulturális örökség védelme
26.§.

(1) A műemlékvédelem alatt álló épületek, illetve a műemléki környezet a szabályozási terven került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz, mellékletben felsorolva

(2) A műemlékek fenntartásáról, felújításáról a műemlékvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell gondoskodni és eljárni.

(3) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntet, és jelen rendelet 2. sz. mellékletben felsorolva.

(4) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell eljárni.

(5) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság.

(6) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

(7) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

(8) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(9) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(10) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

Tűzvédelem

27. §.

(1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű joq- szabályai jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.

(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.

(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére es működésére.

(5)Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.

(6)Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.

(7)Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.

(8) A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.

(9) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.

Sajátos jogintézmények követelményrendszere
Építésjogi következmények

28. §.

(1)

A beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek közt csak akkor szabad ha:<

A terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

Közérdeket nem sért,

Az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

29.§.

(1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül — a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett — az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyezheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

Útépítés és közművesítési hozzájárulás

30.§.

(1)

A helyi közutakat és közműveket használatba vételéig meg kell valósítani.

(2)

A helyi közutakat illetőleg közműveket, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Településrendezési kötelezettségek
31 .§.

(1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő az építési övezeti előírások szerint. Véderdőkre a faültetést három éven belül, az utak menti fásítás pedig öt éven belül kell elvégezni. E kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretén belül kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Záró rendelkezések
32.§.

(1) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti Sáska község Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 1/1986.(III.10.) számú és az ezt módosító 8/1993.(XII.15.) önkormányzati rendelet.

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.

Sáska, 2005. november

Szurgyiné, Dr Szabó Ilona Kovács Nándor

Körjegyző Polgármester

1.sz. melléklet