49/2005. (X. 31.) BM rendelet
az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet módosításáról1
2005.11.01.
4. § „(1) E rendelet alkalmazásában rendkívüli halál az a halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek vagy nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál bekövetkezésének körülményeire, így ha a halál(t): a) közlekedési vagy foglalkozás körében bekövetkezett baleset okozta és bűncselekmény gyanúja nem merül fel,
b) egyéb baleset vagy mérgezés okozta, és a halál bekövetkezésével összefüggésben szükséges a felelősség vizsgálata,
c) öngyilkosság okozta vagy a körülmények erre utalnak,
d) az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegése merült fel,
e) a fogvatartás közben következik be.
(2) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetére előírt eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.”
2. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
5. § „(1) Az eltűnt személy felkutatása és a rendkívüli haláleset kivizsgálása – a (2)–(5) bekezdésben és az 5/A. §-ban meghatározott kivételekkel – a rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik. (2) A közlekedési baleset következtében beállott rendkívüli haláleset kivételével első fokon a Budapest, V. kerületi Rendőrkapitányság jár el a Budapest területén bekövetkezett rendkívüli halálesetekkel kapcsolatos rendőrségi hatáskörbe tartozó közigazgatási ügyekben.
(3) A Rendészeti Biztonsági Szolgálat Autópálya Rendőrség (a továbbiakban: REBISZ AR) elsőfokú szervként jár el a közigazgatási ügykörébe tartozó, rendkívüli halál esetében. Ez esetben másodfokon az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság jár el.
(4) A közlekedési baleset következtében beállott rendkívüli haláleset kivételével első fokon a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság jár el:
a) ha az áldozat diplomáciai mentességet élvező személy,
b) ha az áldozat országgyűlési képviselő, az Országgyűlés által választott tisztségviselő, illetőleg a Kormány tagja,
c) ha az áldozat országos hatáskörű szerv vezetője,
d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya tagjának eltűnése és rendkívüli halála esetén,
e) az (5) bekezdés a) pontja kivételével a Rendőrség hivatásos állományú tagjának eltűnése, illetve a rendőr szolgálati helyén vagy szolgálata során bekövetkezett rendkívüli halála esetén, továbbá f) ha a halál az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegése merült fel.
(5) A közlekedési baleset következtében beállott rendkívüli haláleset kivételével az eljárást az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szerv vezetője folytatja le:
a) az Országos Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőr rendkívüli halála esetén,
b) a rendőrségi fogdában fogva tartott rendkívüli halála esetén.”
5/A. § (1) A közlekedési baleset következtében beállott rendkívüli halál kivizsgálásával kapcsolatos eljárás lefolytatása: a) Budapest területén a BRFK kijelölt közlekedésrendészeti szervének,
b) a REBISZ AR illetékességi területén a REBISZ AR
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben másodfokon az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság jár el.
[Az eljárást – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a rendőri szerv folytatja le, amelynek illetékességi területén]
„b) a halált előidéző esemény, cselekmény vagy körülmény bekövetkezett, ennek ismerete hiányában, ahol a halál beállt, a holttestet megtalálták, járműről leemelték.”
„(2) Az 5. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatni kell az eljáró szerv illetékessége szerinti ügyészséget. Az ügyészségnek meg kell küldeni az érdemi határozatot.”
„(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a szakvélemény elkészítése előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe, a szakértő kirendelésével egy időben a hatóság az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.”
„(2) Rendkívüli haláleset kivizsgálására irányuló eljárásban az eljárást megszüntető végzést meg kell küldeni:
a) az elhalttal közös háztartásban élt, vagy ennek hiányában az ismert legközelebbi hozzátartozójának, illetőleg a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. §-a (1) és (2) bekezdésében meghatározott temetésre kötelezettnek, ha a személyük az eljárás során ismertté vált, továbbá annak, akinek a temetésre vonatkozó hatósági engedélyt az eljáró hatóság kiadta, b) kérelemre a haláleset bejelentésére kötelezett intézmény vezetőjének,
c) a Külügyminisztériumnak, amennyiben az elhunyt külföldi hozzátartozója vagy külföldi lakcíme ismeretlen.”