52/2005. (XII. 28.) PM rendelet
a pénzügyi vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról1
2008.01.01.
1. § (1) A pénzügyi vállalkozás és az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep) a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.
(2) A pénzügyi vállalkozás a Felügyelet által kiadott alapítási engedélyről szóló határozat napjától, a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.
(3) A fióktelep a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.
2. § (1) A pénzügyi vállalkozás és a fióktelep a felügyeleti jelentését az 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, a titokvédelmi rendelkezések megtartásával köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.
(2)2 Az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget – a negyedéves és az éves jelentést, továbbá a törzsadat jelentést – a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni.
(3)3 A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az az adatfogadó rendszerben „elfogadva” megjelölést kap.
3. § (1)4 A pénzügyi vállalkozás és a fióktelep a negyedéves jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig; a pénzügyi vállalkozás és a fióktelep a törzsadatairól szóló jelentést a törzsadatban történt változást követő harminc napon belül köteles a Felügyelet részére megküldeni.
(2) Az éves, auditált felügyeleti jelentést az éves beszámolóval együtt kell megküldeni.
(3) Az éves beszámoló alapján készített auditált felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt magyar nyelven, elektronikus úton, a beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2006. január hónaptól kell alkalmazni.
1. számú melléklet az 52/2005. (XII. 28.) PM rendelethez6
A felügyeleti jelentések elkészítéséhez
A Felügyeleti jelentés – a Felügyeletre történő megküldés gyakoriságának figyelembevételével – a következő táblázatokat tartalmazza. A pénzügyi vállalkozások és a pénzügyi vállalkozások fióktelepei azonos táblakészletet töltenek ki.
Pénzügyi vállalkozások jelentései
20B A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS RENDSZERES NEGYEDÉVES BESZÁMOLÓJA
21A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE – ESZKÖZÖK
21B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE – FORRÁSOK
21C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEI
21D PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEI
22A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁSA
23AA PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGADATOK RÉSZLETEZÉSE
23AB PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – ÜGYFÉLLEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK RÉSZLETEZÉSE
23B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS
23C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – ÜGYFÉLLEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK ALAKULÁSA
23D PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – ÜGYLETSTRUKTÚRA (HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINT)
24A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – PORTFOLIÓ ELEMZÉSE – KÖVETELÉS ÁLLOMÁNY FAKTORING NÉLKÜL (LEJÁRAT ÓTA ELTELT IDŐ)
24B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – PORTFOLIÓ ELEMZÉSE – FAKTORING ÁLLOMÁNY (LEJÁRAT ÓTA ELTELT IDŐ)
25A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – KÖVETELÉSEK RÉSZLETEZÉSE
25B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETEZÉSE
25C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – A PÉNZMOSÁS MEGELŐZÉSÉVEL ÉS TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS ADATOK
26A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MINŐSÍTETT KÖVETELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA
27A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – A NYILVÁNTARTÁSBA VETT PANASZBEJELENTÉSEK FELMÉRÉSE
20B A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS RENDSZERES NEGYEDÉVES BESZÁMOLÓJA
21A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE – ESZKÖZÖK
21B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE – FORRÁSOK
21C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEI
21D PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEI
22A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁSA
23AA PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGADATOK RÉSZLETEZÉSE
23AB PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – ÜGYFÉLLEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK RÉSZLETEZÉSE
23B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS
23C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – ÜGYFÉLLEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK ALAKULÁSA
23D PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – ÜGYLETSTRUKTÚRA (HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINT)
24A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – PORTFOLIÓ ELEMZÉSE – KÖVETELÉS ÁLLOMÁNY FAKTORING NÉLKÜL (LEJÁRAT ÓTA ELTELT IDŐ)
24B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – PORTFOLIÓ ELEMZÉSE – FAKTORING ÁLLOMÁNY (LEJÁRAT ÓTA ELTELT IDŐ)
25A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – KÖVETELÉSEK RÉSZLETEZÉSE
25B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETEZÉSE
26A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MINŐSÍTETT KÖVETELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA
27A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – A NYILVÁNTARTÁSBA VETT PANASZBEJELENTÉSEK FELMÉRÉSE
KTAPVE1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
KTAPVE2 BEJELENTÉS- ÉS ENGEDÉLYKÖTELES TISZTSÉGVISELŐK
KTAPVE3 TULAJDONOS ADATAI
KTAPVE4 BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉS
KTAPVE5 KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI
KTAPVE6 KISZERVEZÉS ADATOK
2. Az adatszolgáltatás formai követelményei
A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható. Az adatszolgáltatást elektronikus úton, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, közigazgatási felhasználásra alkalmas, legalább fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva kell teljesíteni.
Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha a pénzügyi intézmény (beleértve a külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepét is) az időszaknak megfelelő teljes jelentést beküldte.
Az adatot nem tartalmazó, valamint nemleges táblát is meg kell küldeni a Felügyelet részére oly módon, hogy ezen táblák összesítő sorait ki kell tölteni 0 (nulla) értékkel.
Abban az esetben, ha a Felügyelet megállapítja, hogy a pénzügyi vállalkozás adatszolgáltatása javításra szorul (pl. téves adatközlés és/vagy belső adatlapok közötti egyezőségek hiánya miatt), a javított táblázatot a teljes jelentéssel együtt a formai követelményeknek megfelelően – a Felügyelettől érkezett javításra vonatkozó, írásos felhívást követő – 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni abban az esetben is, ha azt a pénzügyi vállalkozás felügyelőjével szóban egyeztette.
Egy táblázatnak tekintendők az azonos sorszámmal és betűvel ellátott adatlapok.
A módosított táblákban a javítás miatt módosuló minden sort (beleértve az összegző sorokat is) a módosított adat oszlopban „M”-mel kell megjelölni és a teljes jelentést (a nem módosított táblát is) kell megküldeni.
Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozás önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége folytán derül ki, hogy jelentős mértékű eltérés mutatkozik, és a pénzügyi vállalkozás nyilvántartása alapján szolgáltatott adatok korrekcióra szorulnak, akkor a módosítást visszamenőleg attól az időszaktól kezdve kell végrehajtani, amelyben az adat módosításra szorul. A hibafeltárásra vonatkozó jegyzőkönyvet, dokumentumot a jelentéshez mellékelni kell. A módosított adatszolgáltatatást attól a negyedévtől kezdődően kell visszamenőlegesen javítani, amikor az adat módosult.
A jelentő táblák szélén – az azonosítást és a számítógépes feldolgozást elősegítő – PSZÁF sorkód első kettő (szám és betű) jele a táblahivatkozást, a harmadik szám (vagy betű) a főbb csoporto(ka)t, a negyedik szám (vagy betű) az alcsoporto(ka)t jelöli. A további szám (vagy betű) jelek az alcsoporthoz, vagy azon belül az egyes csoport(ok)hoz tartozó bontást, részletezést jelenti. Az egyes tevékenységet, kockázatot részletező (ismétlő soros) táblák esetében a csoportosításon túlmenően a tételek felsorolása sorszámozással történik. Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni. A Törzsszámnál az ügyfél adószámának első nyolc számjegyét kell beírni. A kisvállalkozók, azaz a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a Törzsszám oszlopba. Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentés megnevezés oszlopában az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Kódjelnél „S” betűjelet kell beírni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni. Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezéshez „Ismeretlen név” megjegyzést, a Kódjelnél „S” betűjelet kell beírni, a törzsszámhoz az elektronikus adatszolgáltatáshoz használt 00001333 számjelet kell beírni. A nem ismert vállalkozásokat „azonosítatlan szervezet” néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni. Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba „8” számjelet. A külföldi hitelintézetek esetében a törzsszám helyébe a SWIFT kódot kell beírni. Azokon a táblákon, ahol Kódjel is szerepel a külföldiek esetében a kódjel oszlopba az ország – az MNB által is használt két betűjeles ISO kódját kell alkalmazni. (Az országkódok alkalmazásának teljes körűnek, egyértelműnek és beazonosíthatónak kell lenni.)
A már bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat a módosított sorok végén „M”-mel kell jelezni.
3. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az érvényes számviteli jogszabályok szerint a pénzügyi vállalkozásnak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszerveznie és gondoskodnia arról, hogy az egyes táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a pénzügyi vállalkozás nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.
A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál – a kerekítés általános szabálya szerint – a kapott értékeket 0,5-től felfelé (0,49-től lefelé) kell kerekíteni.
Egyes adatszolgáltatások (pl. a mérleg minden sora) forint, deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban szerepeltetni. A valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek forintra történő átszámítását a hó utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni, amelyet a számviteli politikában is rögzíteni kell, annak érdekében, hogy a Szkr. 3. § (2) bekezdése értelmében a pénzügyi intézmény (vállalkozás) év közben is kielégíthesse a Felügyelet információs igényeit.
4. Az adatszolgáltatás határideje
Nem auditált jelentések: A harmadik országbeli (Európai Unión kívüli) székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe adatszolgáltatását a pénzügyi intézményre meghatározottak szerint köteles teljesíteni. A pénzügyi vállalkozások – a 21–27. táblákon szereplő, valamint a szöveges értékelést tartalmazó (20.B) – jelentéseiket negyedévente kötelesek a Felügyelet részére elektronikus úton a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig megküldeni. A pénzügyi vállalkozás Törzsadatait: alapadatokat, a vezető állású személyek (igazgatóság elnöke, felügyelő bizottság elnöke, ügyvezető) könyvvizsgáló, tulajdonosok stb. adatait a törzsadatban történt változást követő 30 napon belül köteles a Felügyelet részére megküldeni.
Auditált jelentés: Auditált adatokkal kell megküldenie a Negyedéves és Éves jelentéseket (1–27. táblák). A harmadik országbeli (Európai Unión kívüli) székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe az adatszolgáltatását a pénzügyi intézményre meghatározottak szerint köteles teljesíteni. Az „Auditált – Észrevétel nélkül” rovatot kell „x”-szel jelölni, ha a könyvvizsgáló elfogadja az éves beszámolót. Az „Auditált – Észrevétellel” rovatba akkor kell az „x” jelet tenni, ha a könyvvizsgáló az éves mérlegbeszámolót korlátozó záradékkal látja el, vagy csak megjegyzéssel, észrevétellel fogadja el.
A fióktelepre vonatkozó jelentésszolgálat teljesítésének kezdő és záró időpontját a Felügyelet határozza meg a fióktelep nyilvántartásba-vételi eljárása során.
A kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket – külön magyarázat hiányában – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.
Az alábbiakban közölt rövidítések az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.
CT (= ct): céltartalék(ok).
EKB: Európai Központi Bank.
EU tag: az Európai Unió tagállama.
ESS: egységes statisztikai számjel.
FM: a Felügyeleti Mérleg.
FKM: fizetőképességi mutató = szolvencia ráta.
GIRO: a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. – a Felügyelet által történt bejegyzés és engedélyezés, valamint az egységes szektorbontás alapján – a Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorán belül pénzügyi vállalkozásnak minősül.
Kkr: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és a nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. KKV: a mikro-, kis-, és középvállalkozások rövidítése.
KSH: Központi Statisztikai Hivatal.
MNB: Magyar Nemzeti Bank.
Mód.: a módosítás rövidítése. A jelentő táblázatokon a „Mód.” jelölésű oszlopokban kell jelezni – az „Eredeti” jelentéshez képest – az adatban bekövetkezett változást.
PIBB: a Pénzügyi Intézmények (hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok gyűjtőneve (beleértve a Hpt.-ben megfogalmazott viszontbiztosítót is). PSZÁF: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
PvBvJv: a Pénzügyi vállalkozások, a Befektetési vállalkozások, és a Járulékos vállalkozások összefoglaló rövidítése.
OTIVA: Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap.
Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. számú törvény. TB: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és önkormányzataik.
TEÁOR: Tevékenységek Ágazati Osztályozási Rendszere.
VJT: a vállalkozás jegyzett tőkéje.
Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.
Adós: a Hpt.-ben a nagykockázat-vállalalásra vonatkozó tartalommal alkalmazandó. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. Az Szkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része. (A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb átvezetési, elszámolási, technikai stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között – a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az „Egyéb” sorokban – kell kimutatni.) Befektetési jegy: a Tpt. szerinti definíció alkalmazandó. Az Szmt.-től eltérően az összes befektetési jegyet a Felügyeleti mérlegben a tulajdoni részesedések között kell kimutatni. Beszámolási idő (másképpen vonatkozási idő): az az időpont, amelyről a pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat.
Bruttó érték: a bekerülési, beszerzési, nyilvántartási, szerződés szerinti – értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenési leírással stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított – érték. Mérlegtételek esetén a könyv szerinti bruttó érték, a mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási (szerződés szerinti) érték.
Egyéni vállalkozók: azok a magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, továbbá akik egyéb egyéni vállalkozói tevékenységet folytatnak (pl. az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépése előtt kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemélyek, a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemélyek, az ügyvédek, a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók, továbbá azok a magánszemélyek, akik külön jogszabály alapján egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytatnak). A mezőgazdasági őstermelők is idetartoznak.
Eladási opció: Tpt. értelmezése szerint alkalmazandó. Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, (amelyből kifizetések is teljesíthetők), a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg.
Folyószámlahitel: a folyószámlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Azok a kártyahitelek is ide sorolandók, amelyeknél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azokat a kártyahiteleket, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni.
Háztartások: a lakosság és az egyéni vállalkozók együttesen.
Hosszú (lejáratú) ügylet: Szmt. szerinti definíció. Lakosság: azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az egyéni vállalkozók közé. 2002. elejétől a mezőgazdasági őstermelők – azaz az őstermelői igazolvánnyal rendelkező 16 éven felüli nem egyéni vállalkozó magánszemélyek – akiknek köre tartalmazza a mezőgazdasági kistermelőket (a bizonyos bevételi korlátot el nem érő őstermelőket) is, az egyéni vállalkozók közé tartoznak.
Látra szóló és folyószámla betét: a folyószámla betét a – nem lekötött – folyószámlán kialakult pozitív egyenleg. A látra szóló betétek közé soroljuk a nem folyószámlához kapcsolódó lekötetlen betéteket, az egy napra lekötött betéteket, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszegeket (elektronikus pénzt), valamint a látra szóló takarékbetéteket is. (Az egy napos futamidő munkanapban értendő.) Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve).
Lejárat szerinti bontás: A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.
– rövid lejárat: az instrumentum lejárata 1 év,
– hosszú lejárat: az instrumentum lejárata > 1 év,
Az adott ügyletet abba a lejárati kategóriába kell sorolni, amely a betétszerződésben vagy az általános üzleti feltételekben minimális lekötési időként megjelenik.
Lekötött betét: az egy napnál hosszabb időre lekötött betétek. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.
Nem forgatható értékpapír: azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek tulajdonjogának átruházása korlátozott, azaz vagy jogszabály tiltja eladásukat, vagy szervezett piac hiányában tulajdonosuk nem tudja eladni azokat. A magyar gyakorlatban korlátozottan forgalmazhatónak a zártkörű, és az átváltoztatható kötvényeket tekintjük.
Nettó érték (nettó adat): a Hpt.-ben meghatározottak szerinti érték. Opciós ügyletek: vételi opció és/vagy eladási opció.
Rezidens: magyar rezidens (belföldi) az, akire, illetve amelyre teljesül az a feltétel, hogy közvetlen gazdasági érdeke (állandó lakhelye, telephelye, termelése stb.) elsődlegesen Magyarország gazdasági területéhez kapcsolódik, valamint az a gazdasági egység, amely valamely gazdasági tevékenységet tartósan – egy évnél hosszabb ideig – végez az adott ország területén. A mindenkor hatályos cégjogi szabályok alapján Magyarországon bejegyzett cégek – cégformára tekintet nélkül7 – rezidensnek minősülnek. Természetes személyek esetében a magyarországi tartózkodás időtartama a mérvadó. A nem természetes személyek esetében a döntő elhatárolási ismérv, hogy az adott gazdálkodó egység rendelkezik-e a KSH egységes azonosító jelével (melyet a cégjegyzék is tartalmaz), vagy sem. A rezidensi státusz szempontjából közömbös, hogy a deviza, adó, vám stb. szabályok szerint a rezidenst egyéb kedvezmények is megilletik (így pl., ha egyben devizakülföldinek is minősül, és/vagy „off shore” státusza alapján reánézve kedvezőbb adózási szabályok érvényesek). A gazdasági terület nem tartalmazza idegen államoknak és nemzetközi szervezeteknek az adott államba beékelt – kormányzati, diplomáciai, kereskedelmi, kulturális, katonai stb. képviseletek – területét. A vámszabadterületi társaság, valamint a devizára vonatkozó jogszabály, illetve az MNB előírása által meghatározott társaság devizakülföldi, de a jelentések elkészítése szempontjából rezidens, mivel ezek közvetlen gazdasági érdeke Magyarországhoz kötődik. A devizakülföldi vállalkozások belföldön lévő képviselete szintén rezidens. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 28. pont szerinti külföldön tevékenységet végző (off shore)8 – belföldön bejegyzett kft., vagy rt., az MNB által meghatározott módon – szintén rezidens.
Rövid (lejáratú) ügylet: Szmt. szerinti definíció. Tőzsdére bevezetett értékpapír: Tpt.-ben ilyenként meghatározott definíció. Vállalkozók, vállalkozói szektor: a jogi személyiségű vállalkozók, a nem jogi személyiségű gazdasági társaságok.
Veszteségmérséklő tevékenység: a Hpt. szerinti definíció alkalmazandó. Work-out ügyeletek: a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már lejártan vásárolt számlakövetelések.
7. Szektor meghatározások
Az egységes szektorbontás egyes alábontásait az alábbiakban közöljük.
Nem pénzügyi vállalatok (A): A nem pénzügyi vállalatok szektora tartalmazza a jogi személyiségű vállalkozókat és nem jogi személyiségű vállalkozókat. A Felügyeleti mérlegben a nem pénzügyi vállalatok szektorán belül külön kiemelésre kerülnek a hitelintézetek saját – a Hpt. mellékletében meghatározottak szerinti – járulékos vállalkozásai. Háztartások (J): Ezt a csoportot Lakosság és Egyéni vállalkozók alcsoportra bontva kell kimutatni. A mezőgazdasági őstermelők az egyéni vállalkozók közé sorolandók.
8. A Felügyeleti mérleg és a kapcsolódó jelentések kitöltésének általános előírásai
A Felügyeleti mérleg a PSZÁF speciális információ igényeinek kielégítését szolgálja, ezért a mérlegsorok elrendezésekor a mérleg elsődleges rendezési szempontja az instrumentumok csökkenő likviditása, majd ezen belül – szükség, illetve lehetőség szerint – az egyes tételek növekvő kockázata, és ezzel összhangban a lejárati bontásnál a rövid lejárattól a hosszabb felé halad. További csoportosítási szempontként jelenik meg a nemzetközi szabványokkal összhangban lévő egységes szektorbontás, illetve annak a Felügyelet igényei szerinti alábontása.
Minden olyan instrumentum esetében, ahol nem teljes körű a szektorbontás, ,,egyéb” sorok szerepelnek, amelyek az odatartozó, de nem besorolt (külön kiemelt) tételeket tartalmazzák.
1. A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni.
2. Az adatok tartalmára, értékelésére stb. vonatkozóan – egyéb előírások hiányában – az Szmt.-ben és az Szkr.-ben előírtak az irányadóak.
3. A Felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. Az Szkr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti: (1) az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és (2) az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.
4. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. A belső számviteli rendet úgy kell kialakítani és a számviteli politikában rögzíteni, hogy az eleget tegyen a Felügyelet igényeinek.
5. A Felügyeleti mérleg jelentései minden sora forint a), deviza b) és az ezek összegével megegyező összesen c) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a deviza oszlopban szerepeltetni. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni.
6. A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán az Szmt. és az Szkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek, amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték, illetve forrás oldali be nem fizetett részvénytőke stb.) negatív előjellel kell jelenteni. Amennyiben a pénzügyi vállalkozás – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és – egyéb előírás hiányában – az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet.
7. A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat – pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (a továbbiakban: vagyontárgyak) – eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével.
8. Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban, illetve a számviteli politikában előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.
9. A Felügyeleti mérlegben szereplő egyes tételeket, instrumentumokat a következőképpen kell figyelembe venni.
9.1. Ha az adott garancia beváltására sor kerül, akkor a beváltás időpontjától kezdődően kell a Mérlegben nyilvántartani, ennek megfelelően a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé – nem a nyújtás, hanem – a beváltás napján alakul át. A kapott garancia a követelés fedezetéül szolgál. Beváltása azt jelenti, hogy vagy az ügyféltől, vagy a garantőrtől a pénzügyi vállalkozás hozzájut a követeléséhez. A kapott garanciához kapcsolódó követelésnek az adatszolgáltató Mérlegében már a beváltás előtt kell szerepelni.
9.2. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként/vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.)
illetve ÉVES AUDITÁLT JELENTÉS
20B A pénzügyi vállalkozás rendszeres negyedéves beszámolója
A jelentés célja: A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket.
A jelentés kitöltése során a folyamatok elemzésénél és számszerűsítésénél az év elejétől bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. Ezt a jelentést az auditált, éves beszámolóhoz kapcsolódó információkkal is el kell készíteni és megküldeni a Felügyeletnek.
I. Eszköz-forrásszerkezet (finanszírozási struktúra, piaci részesedés) alakulása
1. A pénzügyi intézmény eszköz- és forrásszerkezetében bekövetkezett fontosabb változások okai üzletáganként, főbb tevékenységenként. Azokat az ellentétes tendenciát (finanszírozási változást) okozó tényezőket is ismertetni szükséges, amelyek összességükben a mérleg főbb adataiban nem vagy csak kis mértékű módosulással (vagy ellentétes hatással) jelentkeznek (lejárati struktúra változása, megtakarítási formák változása stb.).
2. Az egyes ágazatok, szektorok, termékek súlyának változása a beszámolási időszakban, valamint az előző időszakban bevezetett üzleti intézkedések hatása a tárgynegyedévben.
3. A pénzügyi intézmény refinanszírozási forrásainak bemutatása. Hitelkeret, illetve egyedi hitelügyletek összege: az adatszolgáltatás napján számított érvényes devizaárfolyamon átszámítva e-Ft-ban a lehívható keret összeg, illetve a fennálló hiteltartozás összege. Lejárat: a hitelkeret lejárata, illetve az egyedi hitelügyletek lejárata (év, hó, nap). Hitelcél: finanszírozási cél a hitelkeret, illetve az egyedi hitelügyletek vonatkozásában (forgóeszköz–finanszírozás, egyedi tranzakciók finanszírozása stb.). Hitelbiztosíték típusa: a hitelkeret, illetve az egyedi hitelügyletek mögé lekötött hitelbiztosíték típusa (árbevétel engedményezés, ingatlanra alapított jelzálogjog, ingó zálogjog, kezesség stb.). Kamat- és díj-kondíciók: a fennálló hitelkötelezettségek éves kamat- és díj-kondíciói (%-ban).
4. A mérlegen kívüli (függő és jövőbeni kötelezettségek), illetve a mögöttes ügyletek alakulásának bemutatása, változása a beszámolási időszakban.
5. A többségi és kisebbségi tulajdonosokkal lebonyolított üzleti kapcsolatok és azok hatása az eszköz- és forrásszerkezetre (tulajdonosi hitelek, adás-vételi tranzakciók, jövőbeni és függő kötelezettségek stb.). Ha ezek az előző pontokban kifejtésre kerültek, azokat meg kell jelölni.
6. A pénzügyi intézmény likviditását érintő pozitív és negatív változások a beszámolási időszakban.
II. A portfolió gondozása (minőség, értékvesztés, céltartalék alakulása)
7. A pénzügyi intézmény minősített eszköz- (főleg a hitel-) állományának, valamint az értékvesztés, illetve a céltartalék változásának fontosabb tényezői és okai.
8. Az egyes kockázatok (hitelezési-, piaci-, likviditási-, elszámolási-, működési kockázat) mérése, kezelése területén bevezetett új lépések, módszertani változások, fejlesztések, szervezeti átalakítások.
9. Az ügyfelekkel szembeni devizaalapú (forint) követelések mértéke, alakulása, a portfoliócsoport- típusok szerint.
III. Jövedelmezőség alakulása
10. Részletezni kell, hogy a pénzügyi intézmény eredménye összetevőinek alakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezők (pozitív és negatív hatások, egyedi tranzakciók).
11. A pénzügyi intézménynél a beszámolási időszakban hozott legfontosabb döntések, amelyek a jövedelmezőséget befolyásolták (pozitív és negatív irányba).
12. A pénzügyi intézmény tevékenysége költségeire ható legfontosabb tényezők, kiemelve a jelentősebb változásokat és annak okait. A pénzügyi intézmény eredményére ható rendkívüli bevételek és kiadások (összetevői, okai).
IV. Tőkehelyzet alakulása
13. Rövid szöveges magyarázatot kell adni arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett és saját tőke pozíciójára ható évközi tényezők (negatív hatások esetén a megteendő intézkedések).
14. Tájékoztatás arról, hogy az a pénzügyi intézmény mikor és milyen névértékű saját részvényt vásárolt vissza, illetve más vállalkozásban milyen nagy értékű részesedést szerzett, vagy adott el (tekintettel a „csoporton” belüli tranzakciókra).
15. Tájékoztatás a pénzügyi intézmény tőkepozíciójának változására ható tulajdonosi elképzelésekről és intézkedésekről (tőkeemelés, leszállítás stb.).
V. Üzletpolitikai döntések
16. Milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat vezetett be a pénzügyi intézmény a tárgynegyedévben, melyek a további tervek, elképzelések
17. Milyen jelentősebb fejlesztéseket hajtott végre a pénzügyi intézmény a tárgynegyedévben, és melyek a következő negyedévi tervek (pl. fiókhálózat, számviteli-, információs rendszer bővítése stb.)
18. Milyen főbb szervezeti változás történt a pénzügyi intézménynél? Milyen tevékenység kiszervezése, illetve átadása valósult meg (Pl. Outsourcing.)
19. A pénzügyi intézménynek értékelni kell az üzleti terv teljesülését, alakulását.
20. Tájékoztatást kell adni a pénzügyi intézmény vezetését (management) érintő jelentősebb változásokról, valamint az egyéb fontos (fel nem sorolt) a pénzügyi intézmény működését jelentősen befolyásoló eseményekről, folyamatokról, intézményi specialitásokról.
21. A pénzügyi intézménynek tájékoztatást kell adni a Felügyelet határozatában és az MNB által előírt intézkedések meghozataláról, végrehajtására adott határidejéről, és a végrehajtásról.
22. A pénzügyi intézménynek jelenteni kell a Hpt. előírás/ok megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.
VII. Speciális tevékenységet végző társaságok kiegészítő adatszolgáltatása
23. A speciális tevékenységet végző társaságok: a Hpt. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint a bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet végzők, a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása tevékenységet végző, az m) pont szerinti készpénz átutalással foglalkozó, valamint a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének k) pont szerinti hitel referencia szolgáltató intézmények adatszolgáltatása kiegészül az alábbiakkal, amelyek ezen tevékenységet végző pénzügyi vállalkozások tevékenységük jellegének megfelelő forgalmi-állományi adatainak áttekintésére szolgál.
23.1. A bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet végző intézmények táblája
Ezen a táblán a közvetített ügyletekre vonatkozó főbb forgalmi adatokat kell részletezni.
|
|
tárgynegyedév |
halmozott |
|
Forint |
db |
Deviza |
db |
Összesen |
db |
Forint |
db |
Deviza |
db |
Összesen |
db |
|
Ügyletek összesen a forgalom alapján |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Spot ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Határidős ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ebből –
a) Swap ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
b) Kamatláb ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
c) Egyéb ügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A 10 legnagyobb ügyfél felsorolása a forgalom alapján |
A 10 legnagyobb ügyfél felsorolása a forgalom alapján |
|
1. |
|
|
|
2. |
|
|
|
3. |
|
|
|
4. |
|
|
|
5. |
|
|
|
6. |
|
|
|
7. |
|
|
|
8. |
|
|
|
9. |
|
|
|
10. |
|
|
23.2. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző intézmények táblája
Ezen a táblán a „kártyák száma” sorban a tárgynegyedévben kibocsátott, megszűnt, valamint a beszámolási időszak végén érvényes kártyák számát kell megadni. A halmozott adatok a naptári éven belül a beszámolási időszak végéig összesített értékeket tartalmazza. A „forgalom összesen” sorban a tárgynegyedévben, illetőleg a beszámolási időszak végéig a kártyákon lebonyolított bruttó forgalmat – tehát nem a beszámolási időszak végén fennálló követelésállományt – kell feltüntetni.
|
|
tárgynegyedév |
halmozott |
|
kibocsátott |
megszűnt |
összes érvényes |
kibocsátott |
megszűnt |
összes érvényes |
|
kártyák száma (db) |
|
|
|
|
|
|
|
forgalom összesen (Ft) |
|
|
23.3. A készpénzátutalás tevékenységet végző intézmények táblája
Ezen a táblán a „tárgynegyedév” oszlopban az adott negyedévben teljesített átutalások számát és az átutalt összegek összesített értékét kell közölni. A „halmozott” oszlop a naptári éven belül a beszámolási időszak végéig összesített értéket tartalmazza.
|
|
tárgynegyedév |
halmozott |
|
átutalások száma (db) |
|
|
|
átutalások összege (Ft) |
|
|
23.4. A hitel referencia szolgáltató intézmények táblája
Ezen a táblán az adott negyedévben, havi bontásban a KHR rendszerbe felvitt mulasztási tranzakciók értékét és darabszámát kell közölni. A „tárgynegyedév” oszlopban az adott negyedévben teljesített átutalások számát és az átutalt összegek összesített értékét kell közölni. A „halmozott” oszlop a naptári éven belül a beszámolási időszak végéig összesített értéket tartalmazza.
|
szerz_tip |
Szerződés típusa |
előző.év |
tárgynegyedév 1 .hó |
tárgynegyedév 2 .hó |
tárgynegyedév 3 .hó |
tárgy negyedév |
halmozottan |
|
|
|
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
|
|
Nincs szerződés típus megjelölve |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZEMH |
Személyi hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FOGYH |
Fogyasztási/áruvásárlási hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
GKLSZ |
Gépjármű lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LAKJZH |
Lakáscélú jelzálog hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HKSZ |
Hitelkártya szerződés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
GKVHSZ |
Gépjármű vásárlási hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LAKHSZ |
Lakáscélú jelzálog nélküli hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
FSZHK |
Folyószámla hitelkerettel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BKSZ |
Bankkártya szerződés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EGYHSZ |
Egyéb hitel ügylet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EGYLSZ |
Egyéb lízing szerződés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EJZHSZ |
Egyéb jelzálog fedezetű hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EKPHIT |
Egyéb készpénz hitel szerződés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HALLH |
Hallgatói hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IJZHSZ |
Ingó jelzálog fedezetűhitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
LMBHSZ |
Lombard hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PFAKT |
Pénzügyi faktoring ügylet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZJZSZ |
Szabad felhaszn. jelzálog hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VÁLTÓ |
Váltó leszámítolási ügylet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BEVGAR |
Beváltott garancia, kezesség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató adatok: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összes lehívás száma: |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
ebből, gyakoriság szerint |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Első 10 cég megnevezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
2 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
3 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
4 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
5 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
6 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
7 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
8 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
9 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
10 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
Utolsó 10 cég megnevezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
2 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
3 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
4 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
5 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
6 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
7 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
8 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
9 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
10 |
|
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Téves bejelentések száma: |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
|
db |
21A Pénzügyi vállalkozások mérlege – eszközök, valamint 21B Pénzügyi vállalkozások mérlege – források
A jelentés célja: Ezek a jelentések a Felügyeleti jelentések alapdokumentumát képezik, ezért úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegye a beszámolás napjára vonatkozóan a pénzügyi vállalkozás működésének vizsgálatát, felügyeleti ellenőrzését. A mérleg (eszközök, források) szerkezete és tartalma megegyezik a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (Szkr.) foglaltakkal. A jelentés kitöltése során az Szkr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi vállalkozás is köteles minden hónap utolsó napjára vonatkozóan – a Felügyelet részére készített negyedéves és éves jelentések alátámasztása céljából – eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot készíteni. A pénzügyi vállalkozások mérlegének kitöltése megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal. A Mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie. A havi főkönyv zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát – év közben is – a számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. Az évközi deviza (valuta) átszámítására vonatkozó szabályokat a számviteli politikában rögzíteni kell. A Mérleg minden sora forint a), deviza b) és összesen c) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a mérlegnél előírt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a devizaoszlopban szerepeltetni. A deviza alapú forinthiteleket a deviza oszlopban kell kimutatni (forintosítva). A Mérlegben az Szkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (jegyzett, de be nem fizetett tőke) negatív előjellel kell jelenteni. A Mérleg adatsorainak a szerződés szerinti eredeti lejárati bontást, valamint a számviteli szabályok szerinti értéket kell tartalmazni. Az Eszköz oldalon a Nyilvántartási (bruttó) érték az eszközöknek a könyvekben nyilvántartott bekerülési, illetve beszerzési értéke, a pénzügyi vállalkozás által kötött szerződésből fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, a vásárolt követeléseknél a bekerülési értékből a még nem törlesztett rész stb. A számvitelileg elszámolható értékvesztéssel, értékcsökkenéssel, céltartalékkal nem szabad az adott eszközt csökkenteni, mert ezeket az értékeket a d) oszlopban az adott eszköz sorában kell feltüntetni. Ha a vállalkozás a valós értéken történő értékelést alkalmazza, akkor az értékelési különbözetet az eszköztétel sorában az e) oszlopban kell szerepeltetni. A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét külön (21A723) sorban, az egyéb követelésekből kiemelve kell kimutatni. Az f) oszlopban kell a Könyv szerinti (nettó) értéket feltüntetni, amely az Szmt. és az Szkr. által meghatározott értékvesztéssel (illetve a számviteli előírás szerinti értékcsökkenéssel, céltartalékkal) csökkentett, illetve a valós értéknek megfelelő érték. A Forrás oldalon a beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban felsoroltakkal. Ha a vállalkozás a valós értéken történő értékelést alkalmazza, akkor az értékelési különbözetet a kötelezettségek között külön (a hitelintézetekkel szembeni a 14, az ügyfelekkel szembeni a (24) sorban kell szerepeltetni. A származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét külön (43) sorban, az egyéb kötelezettségekből kiemelve kell kimutatni. A 87 Értékelési tartalék sorban kell összegezni a számviteli szabályok szerint megképzett értékelési tartalékokat, amelyek egyrészt az értékhelyesbítésből, másrészt a valós értékelésből adódnak. A pénzügyi vállalkozásnak ugyanezen a táblákon kell közölni az auditált, éves beszámolónak megfelelő adatokat. Az év végén az e) oszlopban közölt eszközök, illetve a c) oszlopban szereplő források auditált adatainak a pénzügyi vállalkozások részére előírt éves beszámolóval meg kell egyezni.
21C Pénzügyi vállalkozások – mérlegen kívüli kötelezettségek
A jelentés kitöltése során ezen a táblán a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozás függő, illetve jövőbeni kötelezettségeinek, valamint a továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok számviteli nyilvántartás szerinti állományát kell kimutatni.
0 Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen: Itt kell a beszámolás napján fennálló a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli – a részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni – kötelezettségek összegét szerepeltetni.
1 Függő kötelezettségek összesen: Itt kell kimutatni az Szkr. szerint meghatározott és előírásai alapján mérlegen kívül nyilvántartott függő kötelezettségeknek az eredeti (szerződés szerinti) összegeit. A devizában nyújtott függő kötelezettségek forintösszegét a b) oszlopban kell kimutatni. A beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban felsoroltakkal. Az opciós ügyletek meghatározása a fogalmak között megtalálható. 2 Jövőbeni kötelezettségek összesen: A mérlegen kívüli tételek közül a beszámolás napján fennálló jövőbeni kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal és a részletező sorok szerint az eredeti (szerződés szerinti) összeggel kell feltüntetni. A devizában nyújtott jövőbeni kötelezettségek forintösszegét a b) oszlopban kell kimutatni.
3 Továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok: A mérlegen kívüli kötelezettségek közül külön soron kell feltüntetni a továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok 0. számlaosztályban nyilvántartott értékét. Ugyanezen a táblán kell közölni az auditált, éves beszámolóhoz kimutatott adatokat is.
21D Pénzügyi vállalkozások – mérlegen kívüli követelések
A jelentés kitöltése során ebben a táblában azokat a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozásnak a számviteli nyilvántartás szerinti függő, illetve jövőbeni követeléseit (másoktól kapott kötelezettségeket – pl. garancia), a nyilvántartott fedezeteket és a függővé tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat kell részletezni, amelyek a kockázatokat csökkentik.
3 Biztosítékok és fedezetek értéke – teljes értéken: Ezekben a sorokban az Szkr. 20. § (5) bekezdés szerint a mérlegen kívüli tételnek minősülő, kapott biztosítékok és fedezetek összegét – a pénzügyi vállalkozás fedezetértékelési szabályzata alapján – az utolsó fedezetértékelés alkalmával meghatározott (teljes) értéken kell bemutatni. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, itt mindegyiket fel kell tüntetni. 4 Biztosítékok és fedezetek értéke – a követelés erejéig: Ezekben a sorokban a fentiek szerinti megbontásban kell szerepeltetni az egyes fedezeteket, de csak a mögöttük álló teljes ügyfélkövetelés erejéig. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, akkor itt az elsődleges fedezetnél kezdve – de csak a követelés erejéig – több fedezet is feltüntetésre kerülhet. A jogszabályok szerint a pénzügyi vállalkozásnak saját magának kell nyilvántartását úgy kialakítani, hogy a jelentésben fedezetként szereplő összeg csak bizonylattal alátámasztott és helyszíni vizsgálat során tételesen ellenőrizhető legyen.
5 Függővé tett kamat, kamatjellegű jutalékok: Itt a számviteli előírások szerint függővé tett kamatokat és kamat jellegű jutalékokat kell jelenteni.
22A Pénzügyi vállalkozások eredménykimutatása
A jelentésben a pénzügyi vállalkozás bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek tárgynegyedévi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a pénzügyi vállalkozás jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében.
Az Eredménykimutatás szerkezete és tartalma megegyezik a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (Szkr.) foglaltakkal azzal, hogy az egyes a Felügyeleti jelentésekre vonatkozó, illetve a mérleg elején szereplő fogalmak, definíciók, rövidítések az eredménykimutatásra is érvényesek. 2008-tól az eredménykimutatás 22. sorának értékéből kiemelésre kerül a „Külfölditől kapott (járó) jutalék- és díjbevétel értéke, valamint a 23. sorának értékéből a „Külföldi részére fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások értéke. Külföldi valamennyi gazdasági szervezet és természetes személy, amely/aki a rezidens-meghatározás szerint nem tekinthető rezidensnek. A jelentés a pénzügyi vállalkozásnak – az érvényes számviteli előírások alapján összeállított – főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési kötelezettség tekintetében eltér az éves beszámolóbeli eredménykimutatástól. A pénzügyi vállalkozás az eredménykimutatásában az 51 Adófizetési kötelezettség sorban évközben a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a pénzügyi vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván). Az év végére vonatkozó előzetes, még nem véglegesített, illetve nem auditált jelentésekben azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell. Az év végi végleges (auditált) jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével. A jelentés első a) oszlopában a tárgynegyedévi, a másodikban b) az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni. Az eredménykimutatás alapértelmezésben: a) a bevételek eredményt növelő, b) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek, c) az értékvesztés és a céltartalék-képzés ráfordításként, d) az értékvesztés visszaírása és a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék- csökkenés) bevételként szerepel.
Ha a vállalkozás számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és az adott tétel-csoportban elszámolni az értékelésből származó nyereséget, vagy veszteséget, illetve az értékelési különbözetet, függetlenül attól, hogy a bevételt, vagy ráfordítást csökkenti, illetve növeli. A pénzügyi műveletek nettó eredményén belül külön sorokban kell feltüntetni az értékelési különbözeteket. A 26 Általános igazgatási költségek és a 28 Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből sorok alatt kell részletezni azokat a költségeket és ráfordításokat, amelyek a pénzügyi vállalkozás anyavállalatával, leányvállalatával, tulajdonosával vagy olyan vállalkozással, – amelyben a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik – szemben merültek fel. A ráfordításokat, költségeket, ideértve a rendkívüli ráfordításokat is, az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban a pénzügyi vállalkozás jelentésében – a számlák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni. A jóváhagyott osztalék és részesedés értékét negatív előjel nélkül, levonandó tételként kell figyelembe venni.
Év közben a pénzügyi vállalkozás főkönyvi adatain alapuló, az Szkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően havonta (beleértve az előzetes decemberi adatokat is) lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének – ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a pénzügyi vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván.) Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Mérleg forrás oldalán a 88 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) sorával. Auditált eredménykimutatás: A pénzügyi vállalkozás évente egy alkalommal ugyanezen a táblán közli az auditált éves beszámolónak megfelelő adatokat. Az 51 Adófizetési kötelezettség soron szereplő adatnak az év végi auditált jelentésben meg kell egyezni az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.
23AA Pénzügyi vállalkozások – mérlegadatok részletezése
A jelentés a pénzügyi vállalkozás ügyfél szerkezetében rejlő kockázatok nagyságának felmérésére szolgál. A jelentésben a pénzügyi vállalkozás külön feltüntetett eszközeit, illetve forrásait ügyfélszektor szerint kell részletezni. Az a) oszlopban a forintban, és külön oszlopokban kell feltüntetni a devizában szereplő értékeket. A csak devizatételeket a b) oszlopban, míg a deviza alapú forint tételeket a c) oszlopban (pl. Euro alapon nyújtott forinthiteleket) kell kimutatni. A forint és deviza értékeket a d) oszlopban kell összegezni. Az egyes ügyletek, illetve ügyfelek után elszámolt értékvesztést az e) oszlopban kell szerepeltetni. Azoknak a pénzügyi vállalkozásoknak, amelyek áttértek a valós értékelésre, az elszámolt értékelési különbséget az f) oszlopban kell szerepeltetni. A g) Könyv szerinti (nettó) érték oszlopban kimutatott összeg csak a kereskedési célú követelések és értékpapírok esetében – a valós értékelés alkalmazásával – jelentheti az értékelési különbözettel korrigált értéket. A 0. sorban a Hitelintézetekkel szembeni követelések összegét kell beírni, amely megegyezik a felügyeleti mérlegben a 21A3 sorkód alatt szereplő összeggel.
Az 1. sorban az ügyfelekkel szembeni követeléseket kell összegezni, amely megegyezik a felügyeleti mérlegben a 21A4 sorkód alatt szereplő értékkel. A követeléseket szektorok szerint a „nem pénzügyi vállalkozások”, a „háztartások”, s ezen belül a „lakosság” és az „egyéni vállalkozások” sorokban kell alábontani. A „nem pénzügyi vállalkozások” sort a járulékos vállalkozások adatai nélkül kell kitölteni. A „nem pénzügyi vállalkozások sort alá kell bontani személygépjármű-finanszírozás, haszongépjármű-finanszírozás, ingatlan-finanszírozás, termelőeszköz-finanszírozás és egyéb kategóriákra. A 1211 Lakossági fogyasztási hitelek összesen sorban ki kell emelni a követelések közül a fogyasztási hitelként folyósított állományt. A 12111–12115 sorokban a lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek további hitelcél szerinti részletezését kell megadni: A 12111 sorban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák, ideértve a gépjárműként funkcionáló haszonjárműveket is.) A 12112 sorban a személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a pénzügyi vállalkozás a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.) A 12113 Szabad felhasználású hitelek sorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő. Az 12114 Áruhitelek sorban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti két hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. (Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek – gépjármű kivételével – lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza.) Az 12115 Egyéb fogyasztási hitelek sorban az előzőekben fel nem sorolt hiteleket kell kimutatni. Az egyéb fogyasztási hitelek közé sorolandó a szabad felhasználású nem jelzáloghitelek állománya is. A 1212 Lakossági ingatlan-finanszírozás sorban kell kimutatni a követelések közül a lakosság számára ingatlan-finanszírozás címén folyósított összeget. A 1213 Egyéb sorban kell kimutatni a követelések közül a lakosság számára egyéb jogcímen folyósított összeget. A többi, nem kiemelt ügyfelet (pl. önkormányzat, járulékos vállalkozás) az egyéb sorban (23AA13) kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet.
A 2. összegző sorban az ügyfelekkel szembeni követelések közül ki kell emelni, és az előzőekhez hasonló szektor szerinti részletezésben kimutatni a pénzügyi szolgáltatásokból (21A41 sorkód) származó követeléseket. A „nem pénzügyi vállalkozások” sort a járulékos vállalkozások adatai nélkül kell kitölteni. Azoknál a pénzügyi vállalkozásoknál, amelyeknél nincs befektetési szolgáltatásból eredő ügyfelekkel szembeni követelés, azoknál az 1. és 2. összegző sorok megegyeznek.
A 3. sor alatt összesített és a felügyeleti mérleg eszközei között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (21A51 sorkód), a részvények és más változó hozamú értékpapírok (21A52 sorkód), valamint a részvények, részesedések befektetési célra (21A53 sorkód) sorokat részletezni kell hitelintézetek, nem pénzügyi vállalatok, és egyéb sorok szerint.
A források tábla (21B1 sorkódú) „hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek” sor alábontása során a hiteleket külön sorban lejárat szerint is meg kell jelentetni. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeket – a követelésekhez hasonlóan – szektor szerinti bontásban kell közölni.
23AB Pénzügyi vállalkozások – ügyféllel szembeni követelések részletezése
A jelentés a pénzügyi vállalkozás ügyfelekkel szembeni követelésekben rejlő egyes kockázatok nagyságának felmérésére szolgál a kihelyezések céljának bemutatása által. A jelentésben a pénzügyi vállalkozás külön feltüntetett összes (lízing, pénzkölcsön és faktoring) követelését először a finanszírozás célja szerint, az egyes célokon belül ügyfélszektor szerinti bontásban kell bemutatni, kivéve az egyéb célú kihelyezéseket. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani „Pénzügyi lízing” és „Hitel” kategóriák szerint. Az ügyfelekkel szembeni követelésekre vonatkozó oszlopait – az előző 23AA jelentéshez hasonlóan – kell kitölteni. A tábla b) és c) jelű oszlopa együtt tartalmazza a devizatételeket. A b) oszlopba kerülnek azok a devizában nyilvántartott állománytételek, amelyekhez kötődő tranzakciók is devizában történnek, a c) oszlopba pedig azok a tételek kerülnek, amelyek ugyan devizában vannak nyilvántartva, de a hozzájuk kapcsolódó alaptranzakciók (pl. törlesztés, kamatfizetés) ténylegesen forintban történnek. A d) oszlop az összes megfelelő forint és deviza tétel összegét tartalmazza, oszlopértékek összegével.
11 Gépjármű finanszírozásból származó követelések sorban az ügyfelekkel szembeni követelésekből (23AA1 sor) a gépjármű finanszírozásból származó összes (lízing, pénzkölcsön és faktoring) követelést kell tartalmaznia. A követeléseket szektorok szerint a „nem pénzügyi vállalkozások”, a „háztartások”, s ezen belül a „lakosság” és az „egyéni vállalkozások” sorokban kell alábontani. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani „Pénzügyi lízing” és „Hitel” kategóriák szerint. A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet.
12 Ingatlan finanszírozásból származó követelések sorban az ügyfelekkel szembeni követelésekből (23AA1 sor) az ingatlan finanszírozásból származó összes (lízing, pénzkölcsön és faktoring) követelést kell tartalmaznia. A követeléseket szektorok szerint a „nem pénzügyi vállalkozások”, a „háztartások”, s ezen belül a „lakosság” és az „egyéni vállalkozások” sorokban kell alábontani. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani „Pénzügyi lízing” és „Hitel” kategóriák szerint. A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet.
13 Egyéb célú kihelyezések sorban kell feltüntetni minden olyan ügyfélkövetelést, melyet a pénzügyi vállalkozás nem ingatlan, vagy gépjármű tulajdonjogának megszerzése céljából nyújtott ügyfelének. Itt kell feltüntetni az ingatlan, vagy gépjármű fedezete mellett nyújtott szabad felhasználású hiteleket is.
23B Pénzügyi vállalkozások – lejárati összhang elemzés
A táblázat célja a pénzügyi vállalkozás eszköz–forrás gazdálkodásának áttekintése. A jelentést a vonatkozási (beszámolási) időpontban elkészített mérleggel összhangban kell kitölteni. Az eszközök és források részletezése a felügyeleti mérleg főbb csoportosítása szerint történik. Az eszközök és a források felsorolásánál az aktív, illetve a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb elszámolások állományát egy sorban kell szerepeltetni. A Saját eszközök eszközcsoportban a pénzügyi vállalkozás saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. Itt az eszközök közül a visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény állománya, a készleteket, valamint az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét kell feltüntetni. A bevételek, illetve ráfordítások között az aktív, vagy passzív időbeli elhatárolásként már egyszer feltüntetetteket nem szabad kimutatni, kivéve azokat, amelyek a kamat függővé tételi szabály miatt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vannak nyilvántartva, és várhatóan pénzmozgásként megjelenhetnek. Az a) Lejárt oszlopban könyv szerinti értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. A b)–g) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A vonatkozási (beszámolási) napon fennálló mérleg (eszköz, forrás) és mérlegen kívüli tételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó tőketörlesztő, kamat, jutalék és egyéb bevételeket és ráfordításokat – a kitöltés időpontjában ismert (szerződés szerinti) kondíciókkal és lejáratokkal – a hátralévő futamidejük szerint kell megbontani és az esedékességeiknek megfelelő időkategória oszlopban az ismert cash-flow értéken a megfelelő eszköz, illetve forrás sorokban jelenteni. Az h) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő tételeket kell feltüntetni. Figyelembe véve a jövőbeni kamat, jutalék és egyéb cash-flow mozgásokhoz kapcsolódó bizonytalansági tényezőket, az előre kalkulálást a 0–90 napig várható esedékességre kell elvégezni. Az i) oszlopban a várható céltartalék összegét kell beírni. A j) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét az értékvesztések elszámolásával és a megképzett céltartalékok levonásával kell kimutatni.
A 132 Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírokat a lejárat (esedékesség) szerint, amennyiben valamelyik konstrukciójú értékpapír konkrét lejárathoz nem köthető, vagy a konstrukcióban lehetőség nyílik az értékpapír lejárat előtti visszaváltására a h) Lejárat nélkül oszlopban kell jelenteni. A 21 Bázispozíció sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (11 sor) eszköz- és (13 sor) forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandó. A 22 Halmozott bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.
A mérlegen kívüli tételek lejárati bontását a sorokban részletezett ügyletek (tételek) szerint kell kimutatni. A kötelezettségeket a 31 sorban, a követeléseket a 32 sorban kell összesíteni és a cash-flow mozgásnak megfelelően kell a követeléseket (mint várható pénzbevételt) a halmozott bázispozícióhoz hozzáadni, a kötelezettségeket (mint várható kifizetést) levonni. Feltételekhez kötött mérlegen kívüli követelések vagy kötelezettségek szerepeltetése csak akkor lehetséges, ha azok igazoltan érvényesíthetők. A 321 sorban kell például a kapott garanciák és kezességek azon részét jelenteni, amelyhez kapcsolódó követelés már lejárt tétellé vált és a pénzügyi vállalkozás a kapott garanciát vagy kezességet igazoltan érvényesíteni tudja, ezáltal a likviditását ténylegesen növeli. A 322 sorban kell a refinanszírozásra kapott hitelkeretekből még szabadon lehívható egyenleget jelenteni. Az egyes időpontokhoz tartozó értékeket a várható lehívásokkal kalkulálva kell beállítani. Ha a hitelkeretet határozatlan időtartamra kötötték, akkor annak kihasználatlan részét a „h” oszlopban kell feltüntetni. A 41 Nettó bázispozíció értékének kiszámításakor a 21 Bázispozíció sorhoz a 32 sor értékét hozzá kell adni és a 31 sorban szereplő összegeket le kell vonni. A 42 Halmozott nettó bázispozíció sorban a kumulált értékek kiszámítása a 41 sor alapján történik, méghozzá az egymást követő oszlopokban számított módosított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket kell feltüntetni.
23C Pénzügyi vállalkozások – ügyféllel szembeni tőkekövetelések alakulása
A tábla a pénzügyi vállalkozás ügyfeleivel szembeni tőkekövetelések alakulását, a tárgyidőszakban bekövetkezett változásról ad képet. A jelentésben a pénzügyi vállalkozásnak az ügyfelekkel szembeni tőkekövetelések alakulását kell részletezni forint, illetve deviza bontásban. A devizában megadott összegeket a számviteli politikában meghatározott árfolyamon forintban kell megadni. A deviza alapú forinthiteleket a deviza oszlopokban kell feltüntetni.
Nyitó állomány: Az adott beszámolási időszak elején az összes, ügyfelekkel szembeni, még élő tőkekövetelés könyv szerinti nyitó nettó (=bruttó érték mínusz az elszámolt értékvesztés, felszámított kamat nélkül) értéke és darabszáma. Növekedés: Az adott beszámolási időszak alatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés (új ügylet) megkötött és hatályba lépett szerződésen alapuló ügyletek bekerülési értékének összege és az új ügyletek darabszáma. Csökkenés: Az adott beszámolási időszak alatt történt, ügyfelekkel szembeni követelés csökkenésének, illetve a megszűnt (visszafizetett vagy más jogcímen a portfolióból kikerült) ügyletek értéke és darabszáma. Záró állomány: Az adott beszámolási időszak végén az összes, ügyfelekkel szembeni, még élő követelés könyv szerinti záró nettó (=bruttó érték mínusz az elszámolt értékvesztés, felszámított kamat nélkül) értéke. Az összes, ügyfelekkel szembeni, még élő, könyvben szereplő követelés záró darabszáma. A záró állomány összesen összeg értéke megegyezik a mérleg ügyfelekkel szembeni követelés mínusz az élő kamatkövetelés értékével.
Az ügyfelekkel szembeni összes követelést részletezni kell a főbb tevékenységek (pénzügyi lízing, hitel és pénzkölcsön, faktoring, és egyéb tevékenység) összértéke és darabszáma szerint. A faktoring ügyleteket meg kell bontani a folyó, illetve work-out faktoring ügyletekre. Folyó faktoring alatt szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett számlakövetelések értendőek. A work-out faktoring ügyeletek alatt a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, a már lejártan vásárolt számlakövetelések értendők. Egyéb tevékenységek alatt kell a vállalkozás által – a Felügyelet engedélyével – végzett egyéb tevékenységből származó követeléseket.
23D Pénzügyi vállalkozások – ügyletstruktúra (hátralévő futamidő szerint)
A jelentés a pénzügyi vállalkozás kockázatvállalásait mutatja be a beszámolási időszak (negyedévente) fordulónapján a hátralévő futamidő állományi adatai alapján. A jelentésben a hátralévő futamidő alapján kell besorolni a főbb ügyletenként csoportosítva, forint és deviza alapú tevékenység szerinti bontásban, feltüntetve az ügyleteknek a darabszámát. A hátralévő futamidő (lejárat) csoportosítása 12 hónapig, 12–35 hónap, illetve 36–60 hónap közötti, 60 hónap feletti időszakig terjed. Az ügyfelekkel szembeni összes ügyletet (követelést) részletezni kell a főbb tevékenységek (pénzügyi lízing, hitel és pénzkölcsön, faktoring, és egyéb tevékenység) összértéke és darabszáma szerint. A faktoring ügyleteket – ahol a darabszámon tételszám értendő – meg kell bontani a folyó, illetve work-out tevékenységre. Folyó faktoring alatt szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett számlakövetelések értendőek. A work-out faktoring ügyeletek alatt a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, a már lejártan vásárolt számlakövetelések értendők. Egyéb tevékenységek alatt kell a vállalkozás által – a Felügyelet engedélyével – végzett egyéb tevékenységből származó követeléseket, a lejárat időbeli részletezése szerint bemutatni.
24A Pénzügyi vállalkozások – portfólió elemzése – követelés állomány faktoring nélkül (lejárat óta eltelt idő)
A jelentés a pénzügyi vállalkozás ügyfelekkel szembeni portfolióját a lejárt követelések következtében felmerülő kockázatok szempontjából vizsgálja. A jelentésben a pénzügyi vállalkozás külön feltüntetett eszközeit kell részletezni az egyedi követeléshez kapcsolódó legnagyobb fizetési késedelme (lejártsága) szerint. Lejárt az a követelés, amellyel kapcsolatban az adós fizetési késedelemben van, illetve amit a pénzügyi vállalkozás lejárttá tesz. A jelentés kitöltése során a követeléseket tételenként, az adott követeléshez kapcsolódó első késedelembe eséstől eltelt időnek megfelelő bontásban kell kimutatni, attól függetlenül, hogy az adott ügyféllel szemben több lejárt követelés is van, amit az értékvesztés elszámolásánál figyelembe vesz. A követelésállományból – a számviteli előírások szerinti, a főkönyvben szereplő – bruttó értéket kell szerepeltetni (értékvesztéssel való csökkentés nélkül, azaz a hátralévő teljes összeget kell számításba venni). A Nem lejárt sorokban csak azokat az összegeket lehet szerepeltetni, amelyek nem lejártak, és nem újratárgyaltak. A lejártság szerinti sorokban azokat a tételeket is ki kell mutatni, amelyeket a pénzügyi vállalkozás prolongált a szerződési feltételek módosulásától függetlenül, valamint azokat a hiteleket, követeléseket is, amelyet az ügyféllel újra tárgyalt, illetve újra folyósított. (Ez a körülmény ezeket a követeléseket nem teszi újból nem lejárttá, ezért ezeket nem lehet a nem lejárt sorban feltüntetni!) Ezeknél a követeléseknél a lejártságot az eredeti szerződésnek megfelelő késedelem szerinti idősorban kell kimutatni.
A lejárt követelésállományt először ügylettípusonként, azon belül szerződésenként, a legrégebben késedelembe esés óta eltelt időintervallumnak megfelelően kell szerepeltetni és a Lejárt összesen sorban összesíteni. Az a) Ügyletszám (db) oszlopban az ügyfelekkel kötött szerződések számát, a b) Tőke oszlopban a tőkekövetelések összegét, a c) Kamat oszlopban a kamat, illetve kamat jellegű jutalékokat, díjakat kell feltüntetni. A rövid lejáratú hitelek között kell figyelembe venni a nem függővé tett, tehát a mérlegben követelésként (a 3-as számlaosztályban) kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét is. A nem teljesített tőke- és kamatfizetéseket szerződésenként kell a legrégebbi lejárattól eltelt időnek megfelelő idősorban szerepeltetni. (Ez vonatkozik az 1996. január 1-je előtti kamatokra is.) A d) Összesen oszlopban a tőke-, illetve a kamat- (kamat jellegű jutalék-, díj-) követelések azonos idősorban lévő összegét kell feltüntetni. Az e) Értékvesztés oszlopban az ügyfelekkel szembeni követelésekre képzett értékvesztés összegét kell feltüntetni. Az f) Nettó érték összesen oszlopba a könyv szerinti értéket kell beírni.
0 Követelések összesen: Ebben a sorban kell összesíteni a pénzügyi lízing, illetve a pénzkölcsön-nyújtás, valamint az egyéb tevékenység összesen sorában szereplő értékeket. Ez az összesítő sor a faktoring állományt nem tartalmazhatja.
1 Pénzügyi lízing: Itt kell a pénzügyi lízing ügyletekből származó követeléseket a lejártság időbeli részletezése szerint csoportosítani.
3 Egyéb tevékenység: Ebben a csoportban kell a vállalkozás által – a Felügyelet engedélyével – végzett egyéb tevékenységből származó követeléseket, a lejártság időbeli részletezése szerint.
24B Pénzügyi vállalkozások – portfólió elemzése – faktoring állomány (lejárat óta eltelt idő)
A jelentés a pénzügyi vállalkozás portfolióját a lejárt követelések következtében felmerülő, így a faktoring ügyletekből származó „nem fizetésből” adódó kockázatok szempontjából vizsgálja. Ebben a táblában a faktoring ügyletek időbeli részletezésénél mind a rövid (faktoring), mind a hosszú (forfaiting) lejáratú követelésvásárlást, -megelőlegezést fel kell tüntetni. Az a) Ügyletszám (db) oszlopot az előző jelentésben felsoroltak szerint kell kitölteni. Az ügyfelekkel kötött szerződéseket darabszámra, a tőke/részlet legrégebben történt ügylet lejártsága szerinti idősorba kell besorolni. Az eredeti követelésekre vonatkozó oszlopokban a megvásárolt követeléseket a „0” nyilvántartási számlákkal megegyező értékeken kell szerepeltetni. A követelésállományból a b) Eredeti tőkekövetelés oszlopban a folyó faktoring esetében csak a tőke (alapösszeg) értékét kell kimutatni, a work-out esetén az oszlopot nem szabad kitölteni. A c) A megvásárláskori tőkekövetelés oszlopot a folyó faktoringnál nem szabad kitölteni, a work-out esetén ebben az oszlopban csak a megvásárolt, az eladónál nyilvántartott tőke (alapösszeg) értékét kell feltüntetni. A d) Eredeti követelés összesen oszlopban a „0” Nyilvántartási számlával megegyező összes követelés (tőke+kamat vagy egyéb hozadék) összegét kell feltüntetni. A e) Beszerzési érték oszlopban a megvásárolt követeléseket a mérlegben szereplő (bekerülési) értéken kell kimutatni. Az értékvesztést az f) oszlopban kell feltüntetni. Az ügyfelekkel szembeni követelésekre képzett, elszámolt értékvesztés összegét a tőke/részlet, illetve a kamattartozások idősorának megfelelően legrégebben történt lejártság szerint kell besorolni. A valós értéken történő értékelés esetén a g) Értékelési különbözet oszlopot is ki kell tölteni. A h) Nettó érték összesen oszlopban a megvásárolt követeléseket a mérlegben szereplő nettó (értékvesztéssel csökkentett és az értékelési különbözettel korrigált) értéken kell kimutatni. Mind a folyó faktoring, mind pedig a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelést meg kell bontani pénzügyi intézményi körtől, valamint nem pénzügyi intézményi körtől vásárolt követelésekre.
1. Folyó faktoring: Folyó faktoring alatt szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett számlakövetelések értendők. Az 1 Folyó faktoring összesen sorban az összes megvásárolt követelést fel kell tüntetni és a részletező sorokban csoportosítani. A 11 Pénzügyi intézményi körtől vásárolt faktoring sorban az összes folyó faktoringból a pénzügyi intézményektől vásárolt faktoring követeléseket kell jelenteni. A 111 Nem lejárt sorban azokat a még „élő” szerződéseket kell szerepeltetni, amelyeknek még van hátralévő lejáratuk a fizetési határidőig, vagyis nincsenek fizetési késedelemben. A 112 Lejárt összesen sorban kell összesíteni azokat a megvásárolt követeléseket, amelyek a vállalkozáshoz kerülés után fizetési késedelembe kerültek. A 1121-től 1125-ig sorokban kell a megvásárolt követeléseket – a vállalkozáshoz kerülés után fizetési késedelem szerint – részletezni, és a lejártságnak megfelelő időintervallumokat jelző (1–30 nap, 31–90 nap, 91–180 nap, 181–365, 1 év feletti lejárt) sorokban szerepeltetni. A 12 Nem pénzügyi intézményi körtől vásárolt faktoring sorban az összes folyó faktoringból a nem pénzügyi intézményektől vásárolt faktoring követeléseket kell jelenteni.
2. Követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelés: A követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések (work-out) a már lejártan vásárolt számlakövetelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg az eredeti követelés értékének töredékéért. A 2 Követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelés összesen sorban az összes megvásárolt követelést fel kell tüntetni, és azokat a részletező sorokban csoportosítani. A 21 Pénzügyi intézményi körtől követeléskezelésre vásárolt faktoring sorban az összes követeléskezelésre vásárolt faktoringból a pénzügyi intézményektől vásárolt faktoring követeléseket kell jelenteni. A 211 A Nem lejárt követelés sorban a prolongált, új szerződéses határidő szerinti még késedelemben nem lévő követeléseket kell feltüntetni. A 212 Lejárt követelés sorban a prolongált határidőt követően késedelemben lévő, valamint a lejártságnak megfelelő időintervallumokat jelző (2121 és 2122) sorokban a megvásárolt követeléseket az előzőekben meghatározottak szerint – a vállalkozáshoz kerülés után az új megállapodás határidejéhez viszonyított fizetési késedelemnek megfelelően – kell kimutatni. A 22 Nem pénzügyi intézményi körtől vásárolt faktoring sorban az összes követeléskezelésre vásárolt faktoringból a nem pénzügyi intézményektől vásárolt faktoring követeléseket kell jelenteni.
25A Pénzügyi vállalkozások – követelések részletezése
A jelentőtáblát a pénzügyi vállalkozás tevékenységében az egyes adósokhoz kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez kell kitölteni. A jelentésben az ügyfelekkel szembeni követeléseket, hiteleket (kintlévőségeket) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint adósokat (hitel- vagy mint betétfelvevőket). Az adósokat (ügyfeleket) az a) oszlopban tételesen, név szerint, valamint a d) oszlopban a törzsszám (az ügyfél adószámának első nyolc számjegyének) feltüntetésével kell felsorolni. Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni. Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezéshez „Ismeretlen név” megjegyzést, a törzsszámhoz „S” betűjelet kell beírni. Olyan esetben, ha az ügylet jellege miatt, vagy jogszabály által meghatározottak szerint a vállalkozás név szerint meg nem ismerhető, azt „azonosítatlan szervezet” néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni. Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba „8” számjelet kell beírni. A b) Kódjel oszlopban az adós országának MNB szerinti rövidített jelét kell kimutatni. A c) Adósminősítés oszlopban a pénzügyi vállalkozás által alkalmazott adósminősítésének – az ügyfélre vonatkozó – betű- vagy számjele helyett az egységes értelmezés érdekében – a következők szerint – számot kell szerepeltetni. A számozás 1-től kezdődően a legjobb minősítéstől a legrosszabb minősítés felé halad. Azok a vállalkozások, amelyeknél nincs, vagy az adott ügyletnél nem kell minősítési rendszert alkalmazni, ott az adósminősítés oszlopába „0”-t kell írni. A beszámolás napján forintban és devizában (forintban kimutatott) fennálló követeléseket külön oszlopokban kell feltüntetni, és az állományokat a k) oszlopban összegezni. A Jogcím oszlopokban az ügyféllel szembeni követelések, kintlévőségek alább részletezett jogcímkódját (nem a megnevezését!) kell feltüntetni. Az Állomány oszlopokban a követelés összegét kell feltüntetni.
Követelések jogcímkódja a következő:
14 követelés megvásárlása
5 egyéb tevékenységből származó követelés
6 egyéb követelés (számviteli fogalom szerint)
7 összevont követelésállomány
A követelések jogcíme és annak besorolása értelemszerűen a vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz (Eszköz oldalhoz) kapcsolódik. Ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kintlévősége, valamint függő és jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket az alaptáblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni. Az egy ügyfélre (adósra) vonatkozó összevontan kimutatott követelések esetén a „követelés jogcíme” oszlopban a vagy a legnagyobb követelés állomány szerint kell besorolni, vagy a 7 sorszámot kell feltüntetni. A g) és j) Lejárat oszlopokban az ügyféllel szembeni követelés szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több azonos típusú követelése van, azt a részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni, és a vállalkozásnál megőrizni, de nem kell a Felügyeletnek megküldeni. Az összevont követelés esetében az állományból a legrégebbi lejáratot kell feltüntetni. Az Ügyfél-követelés összesen oszlopban bruttó értéken kell kimutatni a követelésállományt. Az ügyfélkövetelés miatt elszámolt értékvesztést külön oszlopban kell feltüntetni. Az értékvesztést az l) oszlopban kell feltüntetni. A Nettó érték összesen oszlopban az ügyfélkövetelés könyv szerinti értékét kell kimutatni. Az 1 Összesen sor a 4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 01 sortól felsorolt adósok adatainak összegzésére szolgál. A 4 Nem részletezettek összesen sorban a 01. sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt adósokat – az egyezőség érdekében – összevontan kell kimutatni, beleértve az elhelyezett betéteket is, amennyiben más kapcsolata nincs a pénzügyi vállalkozásnak. A 01 sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni azt a 25 legnagyobb adóst (ügyfelet, ügyfélcsoportot, ideértve a tulajdonos hitelintézetet is), amelyekkel szemben a pénzügyi vállalkozás összes (követelés, kötelezettség, illetve betételhelyezés) kockázatvállalása teljes – szerződés szerinti – értéken a legnagyobb. A felsorolásnál a kockázatvállalás értékének csökkenő sorrendjét kell figyelembe venni. Ha a pénzügyi vállalkozásnak az MNB-vel, illetve az állammal (központi költségvetéssel) szembeni követelése van, a részletező sorokban nem kell ezeket a követeléseket kiemelni, azokat a 4 Nem részletezettek összesen sorban kell szerepeltetni.
25B Pénzügyi vállalkozások – kötelezettségek részletezése
A jelentőtáblát a pénzügyi vállalkozás tevékenységében az egyes hitelezőkhöz kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez kell kitölteni. A jelentésben pénzügyi vállalkozásnak az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeit (forrásokat) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni (mint hitelnyújtókat vagy egyéb módon finanszírozókat). Az ügyfeleket (forrásnyújtókat) az a) Ügyfél (partner) megnevezése oszlopban tételesen, név szerint, és a c) oszlopban a törzsszám feltüntetésével kell felsorolni. Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentésben a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni. Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezéshez „Ismeretlen név” megjegyzést, a törzsszámhoz „S” betűjelet kell beírni. A nem ismert vállalkozásokat „azonosítatlan szervezet” néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni. Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba „8” számjelet kell beírni. A b) Kódjel oszlopban a külföldi ügyfelek esetén az ország MNB szerinti rövidített jelét kell beírni. A beszámolás napján forintban és devizában (forintban kimutatott) fennálló kötelezettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni és az állományokat az m) oszlopban összegezni. A Kötelezettség jogcíme oszlopokban az ügyféllel szembeni kötelezettségeket nevesíteni nem kell. Az Állomány oszlopokban a kötelezettség összegét kell feltüntetni.
A kötelezettségek jogcímkódja megegyezik a követelések jogcímkódjaival azzal, hogy a követelés szó helyett értelemszerűen itt a kötelezettség fordulatot kell alkalmazni. A kötelezettségek jogcíme és annak besorolása értelemszerűen a vállalkozás által igénybe vett szolgáltatásokhoz (Forrás oldalhoz) kapcsolódik. Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kötelezettsége van, akkor ezeket az alaptáblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni. Az egy ügyfélre vonatkozó összevontan kimutatott kötelezettségek esetén a „Kötelezettség jogcíme” oszlopban vagy a legnagyobb kötelezettség (forrás) szerint kell besorolni, vagy a 7 sorszámot kell feltüntetni. A Lejárat oszlopokban az ügyféllel szembeni kötelezettség szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több azonos típusú kötelezettsége van, azt a részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni, és a vállalkozásnál megőrizni, de nem kell a Felügyeletnek megküldeni. Az összevont kötelezettség esetén az állományból a legkorábbi lejáratot kell feltüntetni. A Lehívható szabad hitelkeret oszlopokban a tevékenység végzése érdekében megkötött rulírozó, refinanszírozási hitelkeretből még lehívható, szabad keretet kell szerepeltetni partnerenként és szerződésenként. A valós értéken történő értékelés esetén az l) Érékelési különbözet oszlopot is ki kell tölteni. A beszámolás napján forintban és devizában (forintban kimutatott) fennálló kötelezettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni és az állományokat az m) oszlopban összegezni.
Az 1 Összesen sor a 4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 01 sortól felsorolt – a pénzügyi vállalkozásnak forrást biztosító ügyfelek adatainak összegzésére szolgál. Az 1 Összesen sort alá kell bontani magyar székhelyű hitelintézetek összesen (ezen belül bankok összesen és szövetkezeti hitelintézetek összesen), magyar székhelyű Pénzügyi vállalkozások összesen, magyar székhelyű Biztosítók összesen, Külföldi székhelyű bankok összesen, Külföldi székhelyű egyéb pénzügyi intézmények összesen, és Egyéb (magánszemélyek, vállalatok stb.) kategóriákra. A 4 Nem részletezettek összesen sorban a 01 sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt ügyfeleket – az egyezőség érdekében – összevontan kell kimutatni. A 01 sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni a 25 legnagyobb ügyfelet (beleértve a hitelintézetet is), az elhelyezett összes forrást (a pénzügyi vállalkozásnak a kötelezettségét.) Ha a pénzügyi vállalkozásnak az MNB-vel, illetve az állammal (központi költségvetéssel) szembeni kötelezettsége van, a részletező sorokban nem kell ezeket külön kiemelni, azokat a 01 Nem részletezettek között kell szerepeltetni.
25C A pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozással kapcsolatos adatok
A jelentés a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden pénzügyi vállalkozásnak a törvény végrehajtására belső szabályzattal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a vonatkozó információk kimutatására. A táblázatban a természetes személyekre és egyéb (jogi és jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozások stb.) személyekre vonatkozó adatokat kell bemutatni. A szürke színnel besatírozott cellákat nem szabad kitölteni!
Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az értékösszegek ezer forintra vonatkoznak.
Devizában felmerülő állományi adatokat a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni. Deviza ügylet esetén az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.
Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban darabszámra, illetve az értékösszegeket forintban kell megadni.
Az oszlopok: a) Tárgynegyedév – darabszám, b) Tárgynegyedév – összeg, c) Halmozott – darabszám, d) Halmozott – összeg.
25C1 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél: A nem teljes körűen átvilágított ügyfél sorban kell feltüntetni az adott negyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a pénzügyi vállalkozásnak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges átvilágítási adat, vagy a Pmt. 8. §-ban előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról. 25C11 Ebből ügyfélkövetelés: A 25C1 sorból az ügyfélkövetelést kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés: az ügyfél összes követelése a pénzügyi vállalkozással szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható!
25C12 Ebből ügyfélkötelezettség: A 25C1 sorból az ügyfél kötelezettséget kell feltüntetni. Ügyfél kötelezettség: az ügyfél összes tartozása a pénzügyi vállalkozással szemben. Az ügyfél kötelezettség nem nettósítható!
25C2 Összes ügyfél átvilágítás: Az összes ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni az összes, ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.
25C21 Egyszerűsített ügyfél átvilágítás: Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 12. §-a alapján egyszerűsített ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát. 25C22 Fokozott ügyfél átvilágítás: A fokozott ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 14. §-a alapján fokozott ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát. 25C221 Ebből kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása: A kiemelt közszereplő ügyfelek átvilágítása sorba azon átvilágítások számát kell beírni, amelyeknél a szolgáltató megállapította, hogy a külföldi ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül a Pmt. 16. §-a alapján. Kiemelt közszereplő a Pmt. 4. §-a alapján az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. 25C23 Normál ügyfél átvilágítás: A normál ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akik ügyfél átvilágítása nem esik sem a fokozott, sem az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás típusába.
25C31 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás: Az üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás sorban kell szerepeltetni azon ügyfelek számát, akiket, mint új ügyfelet, átvilágított a pénzügyi vállalkozás.
25C32 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás: A hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban azon ügyfelek számát kell szerepeltetni, akiket az adott negyedévben kizárólag amiatt világított át a pénzügyi vállalkozás, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak, átvilágításukra korábban nem került sor.
25C33 Több, egymással összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás: A több, egymással összefüggő, összesen hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akiket az adott negyedévben amiatt világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot és átvilágításukra korábban nem került sor.
25C34 Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás: A korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfeleket, akiket a pénzügyi vállalkozás már korábban átvilágított, de kétség miatt új átvilágításra került sor.
25C35 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele: A más szolgáltató által végzett átvilágítás sorban a más szolgáltató által végzett és a szolgáltató által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.
25C41 Saját bejelentések: A saját bejelentések: darabszám és összeg oszlopban a pénzügyi vállalkozás által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a pénzügyi vállalkozásnak átadott, vagy részére beérkezett.
25C42 Bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek: A bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a pénzügyi vállalkozás devizában bonyolított.
25C431–25C435 Bejelentésekből az 1–5. legnagyobb összegű bejelentés: A bejelentésekből az öt legnagyobb összegű sorban az 5. sorból az öt legnagyobb összegű ügyletet kell felsorolni csökkenő sorrendben.
25C44 Bejelentésekből ügynök által végzett tranzakciók bejelentése: A bejelentésekből ügynök által végzett tranzakciók bejelentése sorba azon bejelentések kerülnek, amelyeknél a szolgáltató ügynöke útján végzett tevékenysége során került sor bejelentésre.
25C5 Bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakció: A bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakciók sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a pénzügyi vállalkozás 24 vagy 48 órás felfüggesztést alkalmazott.
25C6 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések: Ebben a sorban a bíróságok által pénzmosás miatt zárolt ügyfélkövetelések számát és összegét kell feltüntetni.
25C7 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés: A terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés sorban azokat a bejelentéseket kell feltüntetni, amelyeket a pénzügyi vállalkozás a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett.
25C8 Terrorista lista alapján zárolt követelések: A terrorista lista alapján követelés zárolás sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a pénzügyi vállalkozás az ügyfél terrorista listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett. (Az aktuális terrorista listák a PSZÁF honlapján Szabályozás/Pénzmosás, terrorizmus menüpont alatt érhetők el.)
26A Pénzügyi vállalkozások – minősített követelésállomány alakulása
A jelentés a pénzügyi vállalkozás minősített követelésállományának negyedév végi alakulását mutatja be, ügyletenként csoportosítva. A jelentésben részletezni kell a pénzügyi vállalkozásnál a tárgynegyedévi, a jogszabály által meghatározottak szerinti minősített – a beszámolási időszakra vonatkozó – követelésállományt. A követelésállományt minősített ügyletek, a megképzett értékvesztés, visszaírt értékvesztés, valamint leírt követelés szerint kell feltüntetni, amelyet forint és deviza bontásban, értékre és ügylet darabszámra kell kimutatni. Az összes állományi adatot részletezni kell üzletág típusonként, a főbb tevékenységenként (pénzügyi lízing, hitel és pénzkölcsön, faktoring és egyéb tevékenység). A faktoring ügyleteket meg kell bontani a folyó, illetve work-out tevékenységekre. A minősített ügyletek között a vállalkozás belső szabályzata alapján minősített, a nem problémamentes minősítésű ügyleteket bekerülési értéken kell összesíteni, és üzletág típusonként kimutatni. A megképzett értékvesztés, és a visszaírt értékvesztés alatt az ügylet élettartama során a belső szabályzatok alapján számvitelileg elszámolt, illetve visszaírt összes értékvesztést kell kimutatni üzletág típusonként. A számviteli politikában megfogalmazott eljárás szerint leírt követeléseket szintén üzletáganként csoportosítva kell kimutatni.
27A Pénzügyi vállalkozások – A nyilvántartásba vett panaszbejelentések felmérése
A jelentés a tárgyidőszak folyamán nyilvántartásba vett panaszbejelentések, és azok feldolgozásának, kezelésének felmérését célozza. Ebben a táblázatban a pénzügyi vállalkozásokhoz (beleértve azok ügynökeihez) írásban és elektronikus úton beérkezett és nyilvántartásba vett, a pénzügyi vállalkozás tevékenységével kapcsolatos panaszokat kell bemutatni. A panaszügy darabszámának megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panaszt a megfelelő oszlopok mindegyikében fel kell tüntetni. Az időszaki lezárt panaszügyek darabszámát meg kell adni egyrészt panasztípusok szerinti megoszlásban, másrészt a panasz-ügyintézés időtartama szerinti bontásban, harmadrészt a panaszügyek megalapozottsága szerinti bontásban. Csak a darabszámát kell megadni az időszak elején és az időszak végén még lezáratlan (folyamatban lévő) panaszügyeknek, a folyamatban lévő peresített panaszügyeknek, a panaszos javára, valamint az intézmény javára lezárt peresített panaszügyeknek. A panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összegét forintban kell megadni.
Minden, az előzőekben részletezett negyedéves jelentést (20B, 21A, 21C, 22A, 23AA, 23AB, 23B, 23C, 23D, 24A, 24B, 25A, 25B, 26A, 27A) az év végén is meg kell küldeni a Felügyeletnek az auditált adatok alapján is.
26A Pénzügyi vállalkozások – minősített követelésállomány alakulása
A jelentés a pénzügyi vállalkozás minősített követelésállományának év végi alakulását mutatja be, amelynek az éves beszámolóval megegyezően, ügyletenként csoportosítva kell szerepelni. A jelentésben részletezni kell a pénzügyi vállalkozásnál a tárgyévi, a jogszabály által meghatározottak szerinti minősített – a beszámolási időszakra vonatkozó – követelésállományt. A követelésállományt minősített ügyletek, a megképzett értékvesztés, visszaírt értékvesztés, valamint leírt követelés szerint kell feltüntetni, amelyet forint és deviza bontásban, értékre és ügylet darabszámra kell kimutatni. Az összes állományi adatot részletezni kell üzletág típusonként, a főbb tevékenységenként (pénzügyi lízing, hitel és pénzkölcsön, faktoring, és egyéb tevékenység). A faktoring ügyleteket meg kell bontani a folyó, illetve work-out tevékenységre. A minősített ügyletek között a vállalkozás belső szabályzata alapján minősített, a nem problémamentes minősítésű ügyleteket bekerülési értéken kell összesíteni, és üzletág típusonként kimutatni. A megképzett értékvesztés, és a visszaírt értékvesztés alatt az ügylet élettartama során a belső szabályzatok alapján számvitelileg elszámolt, illetve visszaírt összes értékvesztést kell kimutatni üzletág típusonként. A számviteli politikában megfogalmazott eljárás szerint leírt követeléseket szintén üzletáganként csoportosítva kell kimutatni.
A pénzügyi vállalkozások törzsadatai
KTAPVE1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
KTAPVE2 BEJELENTÉS- ÉS ENGEDÉLYKÖTELES TISZTSÉGVISELŐK
KTAPVE3 TULAJDONOS ADATAI
KTAPVE4 BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉS
KTAPVE5 KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI
KTAPVE6 KISZERVEZÉS ADATOK
Az törzsadatra vonatkozó táblázatokat akkor kell kitölteni, ha azokban változás következett be. A kitöltött táblázat beküldési határideje a törzsadatban történt változást követő 30 nap.
KTAPVE1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
Az Intézmény jogi státusza sor kitöltéséhez az alábbi felsorolás által megadott lehetőségek választhatóak: aktív, cégbírósági nyilvántartásba vétel alatt, felszámolás alatt, végelszámolás alatt, átalakulás alatt/beolvadás, átalakulás alatt/összeolvadás, átalakulás alatt/különválás, átalakulás alatt/kiválás, átalakult/beolvadt, átalakult/összeolvadt, átalakult/különvált, átalakult/kivált, inaktív.
KTAPVE2 BEJELENTÉS- ÉS ENGEDÉLYKÖTELES TISZTSÉGVISELŐK
Ezt az adatlapot minden olyan – a Hpt. által a pénzügyi vállalkozások esetében meghatározott vezető állású személyben történő változás esetében ki kell tölteni, aki a pénzügyi vállalkozás ügyvezetője, igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának elnöke.
KTAPVE3 TULAJDONOS ADATAI
Ezen az adatlapon a pénzügyi vállalkozás tulajdonosára vonatkozó adatokat a pénzügyi vállalkozásnak ki kell töltenie, ha az adott intézményben engedélyhez nem kötött tulajdonváltozás történt, és a részesedés meghaladja a 10%-ot.
KTAPVE4 BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉS
Ezen az adatlapon a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosra vonatkozó adatokat a pénzügyi vállalkozásnak ki kell töltenie, ha az adott intézményben a Hpt. 37. § értelmében engedélyköteles befolyásoló részesedés változás történt, és az erre vonatkozó engedélyt a Felügyelet megadta. Külön kell jelezni a közvetlen, illetve a közvetett tulajdonlást. Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozásra vonatkozó azonosító adatokat is ki kell tölteni.
KTAPVE5 KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI
A könyvvizsgáló személyére vonatkozó adatok könyvvizsgáló társaság és természetes személy megbízása esetén is kötelezően kitöltendőek, ha azokban változás történik. A táblázat lehetőséget ad a helyettes könyvvizsgálóra vonatkozó adatok kitöltésére is.
KTAPVE6 KISZERVEZÉS ADATOK
A Hpt. 13/A. §-ának (13) bekezdése alapján a pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)–(12) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Attól függően, hogy a kiszervezett tevékenységet természetes személy vagy intézmény végzi, a megfelelő sorok értelemszerűen kitöltendők. 2. számú melléklet az 52/2005. (XII. 28.) PM rendelethez9
|
PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE |
(Pénzügyi Vállalkozások számára)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vonatkozási idő kezdete: |
⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜ |
(év/hó/nap) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
⬜21A |
⬜21B |
⬜21C |
⬜21D |
|
Vonatkozási idő vége: |
⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜ |
(év/hó/nap) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
⬜22A |
⬜23AA |
⬜23AB |
⬜23B |
|
Nem auditált |
⬜Auditált ⬜ |
Auditált észrevétellel ⬜ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
⬜23C |
⬜23D |
⬜24A |
⬜24B |
|
Kitöltés dátuma: |
⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜ |
(év/hó/nap) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
⬜25A |
⬜25B |
⬜25C |
⬜26A |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bizonylat jellege |
⬜(E,M) |
|
|
⬜27A |
⬜20B |
Szöveges jelentés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetési szolgáltatási tevékenységet végez: |
igen ⬜ |
nem ⬜ |
|
|
|
|
|
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tölti ki! |
|
Beérkezés dátuma: |
⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜ |
|
|
Iktatószám: |
⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜ |
|
|
Az adatszolgáltató neve (nyomtatott betűvel): |
_______________________________________________________________ |
|
|
|
|
Az adatszolgáltató törzsszáma: |
⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜ |
|
|
|
|
A kitöltésért felelős személy neve: |
_______________________________________________________________ |
|
|
|
|
A kitöltésért felelős személy telefonszáma: |
⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜ |
|
|
|
|
A kitöltésért felelős személy email címe: |
_______________________________________________________________ |
|
|
|
|
A PSZÁF felé kapcsolattartással megbízott vezető neve: |
_______________________________________________________________(nyomtatott betűkkel) (aláírás) |
|
|
|
|
|
_______________________________________________________________(telefonszám) (e-mail cím) |
|
|
|
|
Cégszerű aláírás: |
_______________________________________________________________ |
|
AZ ADATSZOLGÁLTATÁS KÖTELEZŐ! |
|
|
|
Adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése felügyeleti eljárást von maga után. |
|
1. Az adatszolgáltatást a pénzügyminiszter a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
235. § (2) bekezdésének g) pontja alapján rendelte el. |
|
2. A negyedéves jelentést elektronikus úton a vonatkozási időpontot követő hónap 20. munkanapjáig, fokozott biztonságú
aláíró tanúsítvánnyal ellátva, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell beküldeni. |
|
3. A jelentés kitöltésével kapcsolatos információk a Rendelet mellékletében találhatók. |
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
21A
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE – Eszközök |
Nagyságrend: ezer forint |
Sor-
szám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Bruttó (nyilvántartási, bekerülési, beszerzési, stb.) érték |
Érték-
vesztés |
Érték.
külön-
bözet |
Könyv szerinti (nettó) érték összesen |
|
Forint |
Deviza |
Össze-
sen |
Mód. |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
a |
b |
c |
d |
e |
f |
z |
001 |
21A0 |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (2+3+6+12+22+29+34+37+40+43+55+56+60) |
|
|
|
|
|
|
|
002 |
21A1 |
PÉNZESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
003 |
21A2 |
ÁLLAMPAPÍROK (4+5) |
|
|
|
|
|
|
|
004 |
21A21 |
forgatási célú |
|
|
|
|
|
|
|
005 |
21A22 |
befektetési célú |
|
|
|
|
|
|
|
006 |
21A3 |
HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK (7+8+11) |
|
|
|
|
|
|
|
007 |
21A31 |
Látraszóló |
|
|
|
|
|
|
|
008 |
21A32 |
Egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból (9+10) |
|
|
|
|
|
|
|
009 |
21A321 |
éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
|
|
|
010 |
21A322 |
éven túli lejáratú |
|
|
|
|
|
|
|
011 |
21A33 |
Befektetési szolgáltatásból |
|
|
|
|
|
|
|
012 |
21A4 |
ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK (13+16) |
|
|
|
|
|
|
|
013 |
21A41 |
Pénzügyi szolgáltatásból (14+15) |
|
|
|
|
|
|
|
014 |
21A411 |
éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
|
|
|
015 |
21A412 |
éven túli lejáratú |
|
|
|
|
|
|
|
016 |
21A42 |
Befektetési szolgáltatásból (17+18+19+20+21) |
|
|
|
|
|
|
|
017 |
21A421 |
tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés |
|
|
|
|
|
|
|
018 |
21A422 |
tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés |
|
|
|
|
|
|
|
019 |
21A423 |
befektetési szolgáltatásból eredő, ügyfelekkel szembeni követelés |
|
|
|
|
|
|
|
020 |
21A424 |
elszámolóházzal szembeni követelés |
|
|
|
|
|
|
|
021 |
21A425 |
egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés |
|
|
|
|
|
|
|
022 |
21A51 |
HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK, beleértve a rögzített kamatozásuakat is (23+26) |
|
|
|
|
|
|
|
023 |
21A511 |
Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) (24+25) |
|
|
|
|
|
|
|
024 |
21A5111 |
forgatási célú |
|
|
|
|
|
|
|
025 |
21A5112 |
befektetési célú |
|
|
|
|
|
|
|
026 |
21A512 |
Más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok (27+28) |
|
|
|
|
|
|
|
027 |
21A5121 |
forgatási célú |
|
|
|
|
|
|
|
028 |
21A5122 |
befektetési célú |
|
|
|
|
|
|
|
029 |
21A52 |
RÉSZVÉNYEK ÉS MÁS VÁLTOZÓ HOZAMÚ ÉRTÉKPAPÍROK (30+31) |
|
|
|
|
|
|
|
030 |
21A521 |
Részvények, részesedések forgatási célra |
|
|
|
|
|
|
|
031 |
21A522 |
Változó hozamú értékpapírok (32+33) |
|
|
|
|
|
|
|
032 |
21A5221 |
forgatási célú |
|
|
|
|
|
|
|
033 |
21A5222 |
befektetési célú |
|
|
|
|
|
|
|
034 |
21A53 |
RÉSZVÉNYEK, RÉSZESEDÉSEK BEFEKTETÉSI CÉLRA (35+36) |
|
|
|
|
|
|
|
035 |
21A531 |
Részvények, részesedések befektetési célra |
|
|
|
|
|
|
|
036 |
21A532 |
Befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
|
|
037 |
21A54 |
RÉSZVÉNYEK, RÉSZESEDÉSEK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSBAN (38+39) |
|
|
|
|
|
|
|
038 |
21A541 |
Részvények, részesedések befektetési célra |
|
|
|
|
|
|
|
039 |
21A542 |
Befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
|
|
040 |
21A61 |
IMMATERIÁLIS JAVAK (41+42) |
|
|
|
|
|
|
|
041 |
21A611 |
Immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
042 |
21A612 |
Immateriális javak értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
|
|
043 |
21A62 |
TÁRGYI ESZKÖZÖK (44+49+54) |
|
|
|
|
|
|
|
044 |
21A621 |
Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök (45+46+47+48) |
|
|
|
|
|
|
|
045 |
21A6211 |
ingatlanok |
|
|
|
|
|
|
|
046 |
21A6212 |
műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek |
|
|
|
|
|
|
|
047 |
21A6213 |
beruházások |
|
|
|
|
|
|
|
048 |
21A6214 |
beruházásra adott előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
049 |
21A622 |
Nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök (50+51+52+53) |
|
|
|
|
|
|
|
050 |
21A6221 |
ingatlanok |
|
|
|
|
|
|
|
051 |
21A6222 |
műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek |
|
|
|
|
|
|
|
052 |
21A6223 |
beruházások |
|
|
|
|
|
|
|
053 |
21A6224 |
beruházásra adott előlegek |
|
|
|
|
|
|
|
054 |
21A623 |
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése |
|
|
|
|
|
|
|
055 |
21A71 |
SAJÁT RÉSZVÉNYEK |
|
|
|
|
|
|
|
056 |
21A72 |
EGYÉB ESZKÖZÖK (57+58+59) |
|
|
|
|
|
|
|
057 |
21A721 |
Készletek |
|
|
|
|
|
|
|
058 |
21A722 |
Egyéb követelések |
|
|
|
|
|
|
|
059 |
21A723 |
Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete |
|
|
|
|
|
|
|
060 |
21A8 |
AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (61+62+63) |
|
|
|
|
|
|
|
061 |
21A81 |
Bevételek aktív időbeli elhatárolása |
|
|
|
|
|
|
|
062 |
21A82 |
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása |
|
|
|
|
|
|
|
063 |
21A83 |
Halasztott ráfordítások |
|
|
|
|
|
|
|
064 |
21A91 |
Forgóeszközök (2+4+7+9+11+14+16+24+27+30+32+55+57+(58 és 59-ből az idetartozó tétel értéke)) |
|
|
|
|
|
|
|
065 |
21A92 |
Befektetett eszközök (5+10+15+25+28+33+34+37+40+43+(58 és
59-ből az idetartozó tétel értéke)) |
|
|
|
|
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
21B
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE – Források |
Nagyságrend: ezer forint |
Sorszám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Forint |
Deviza |
Összesen |
Mód. |
1 |
2 |
3 |
4 |
a |
b |
c |
z |
001 |
21B0 |
FORRÁSOK ÖSSZESEN (2+9+25+35+39+43+48+65) |
|
|
|
|
002 |
21B1 |
HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK (4+7+8) |
|
|
|
|
003 |
21B11 |
Látraszóló |
|
|
|
|
004 |
21B12 |
Pénzügyi szolgáltatásból (5+6) |
|
|
|
|
005 |
21B121 |
éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
006 |
21B122 |
éven túli lejáratú |
|
|
|
|
007 |
21B13 |
Befektetési szolgáltatásból |
|
|
|
|
008 |
21B14 |
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete |
|
|
|
|
009 |
21B2 |
ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK (10+14+18+24) |
|
|
|
|
010 |
21B21 |
Lakossággal szembeni kötelezettség pénzügyi szolgáltatásból (11+12+13) |
|
|
|
|
011 |
21B211 |
látraszóló |
|
|
|
|
012 |
21B212 |
éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
013 |
21B213 |
éven túli lejáratú |
|
|
|
|
014 |
21B22 |
Egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból (15+16+17) |
|
|
|
|
015 |
21B221 |
látraszóló |
|
|
|
|
016 |
21B222 |
éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
017 |
21B223 |
éven túli lejáratú |
|
|
|
|
018 |
21B23 |
Befektetési szolgáltatásból (19+20+21+22+23) |
|
|
|
|
019 |
21B231 |
tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség |
|
|
|
|
020 |
21B232 |
tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettség |
|
|
|
|
021 |
21B233 |
befektetési szolgáltatásból erdő, ügyfelekkel szembeni kötelezettség |
|
|
|
|
022 |
21B234 |
elszámolóházzal szembeni kötelezettség |
|
|
|
|
023 |
21B235 |
egyéb befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettség |
|
|
|
|
024 |
21B24 |
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete |
|
|
|
|
025 |
21B3 |
KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍR MIATT FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉG (26+29+32) |
|
|
|
|
026 |
21B31 |
Kibocsátott kötvények (27+28) |
|
|
|
|
027 |
21B311 |
éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
028 |
21B312 |
éven túli lejáratú |
|
|
|
|
029 |
21B32 |
Kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (30+31) |
|
|
|
|
030 |
21B321 |
éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
031 |
21B322 |
éven túli lejáratú |
|
|
|
|
032 |
21B33 |
Számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de a Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok (33+34) |
|
|
|
|
033 |
21B331 |
éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
034 |
21B332 |
éven túli lejáratú |
|
|
|
|
035 |
21B4 |
EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK (36+37+38) |
|
|
|
|
036 |
21B41 |
Éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
037 |
21B42 |
Éven túli lejáratú |
|
|
|
|
038 |
21B43 |
Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete |
|
|
|
|
039 |
21B5 |
PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (40+41+42) |
|
|
|
|
040 |
21B51 |
bevételek passzív időbeli elhatárolása |
|
|
|
|
041 |
21B52 |
költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása |
|
|
|
|
042 |
21B53 |
halasztott bevételek |
|
|
|
|
043 |
21B6 |
CÉLTARTALÉKOK (44+45+46+47) |
|
|
|
|
044 |
21B61 |
Céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre |
|
|
|
|
045 |
21B62 |
Kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre |
|
|
|
|
046 |
21B63 |
Általános kockázati céltartalék |
|
|
|
|
047 |
21B64 |
Egyéb céltartalék |
|
|
|
|
048 |
21B7 |
HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (49+50+51) |
|
|
|
|
049 |
21B71 |
Alárendelt kölcsöntőke |
|
|
|
|
050 |
21B72 |
Szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása |
|
|
|
|
051 |
21B73 |
Egyéb hátrasorolt kötelezettség |
|
|
|
|
052 |
21B81 |
JEGYZETT TŐKE |
|
|
|
|
053 |
21B812 |
ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken |
|
|
|
|
054 |
21B82 |
JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( - előjellel) |
|
|
|
|
055 |
21B83 |
TŐKETARTALÉK (56+57) |
|
|
|
|
056 |
21B831 |
Részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsio) |
|
|
|
|
057 |
21B832 |
Egyéb |
|
|
|
|
058 |
21B84 |
ÁLTALÁNOS TARTALÉK |
|
|
|
|
059 |
21B85 |
EREDMÉNYTARTALÉK (+-) |
|
|
|
|
060 |
21B86 |
LEKÖTÖTT TARTALÉK |
|
|
|
|
061 |
21B87 |
ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (62+63) |
|
|
|
|
062 |
21B871 |
Értékhelyesbítés értékelési tartaléka |
|
|
|
|
063 |
21B872 |
Valós értékelés értékelési tartaléka |
|
|
|
|
064 |
21B88 |
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+-) |
|
|
|
|
065 |
21B91 |
SAJÁT TŐKE (52+54+55+58+59+60+61+64) |
|
|
|
|
066 |
21B92 |
Rövid lejáratú kötelezettségek (5+7+8+11+12+15+16+18+24+27+30+33+36+38) |
|
|
|
|
067 |
21B93 |
Hosszú lejáratú kötelezettségek (6+13+17+28+31+34+37+48) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jelmagyarázat |
|
|
|
|
|
|
Tilos |
|
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
21C
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEI |
Nagyságrend: ezer forint |
Sorszám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Forint |
Deviza |
Összesen |
Mód. |
1 |
2 |
3 |
4 |
a |
b |
c |
z |
001 |
21C0 |
Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen |
|
|
|
|
002 |
21C1 |
Függő kötelezettségek összesen |
|
|
|
|
003 |
21C101 |
Opciós ügyletek |
|
|
|
|
004 |
21C102 |
Garanciavállalás |
|
|
|
|
005 |
21C103 |
Kezességvállalás |
|
|
|
|
006 |
21C104 |
Visszavonható készenléti (standby) hitellevél |
|
|
|
|
007 |
21C105 |
Visszavonhatatlan hitellevelek és az akkreditívek |
|
|
|
|
008 |
21C106 |
Hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeg |
|
|
|
|
009 |
21C107 |
Harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgálóvagyontárgyak |
|
|
|
|
010 |
21C108 |
Nem valódi penziós ügyletek |
|
|
|
|
011 |
21C109 |
Hitelígérvények |
|
|
|
|
012 |
21C110 |
Kötelezettségvállalásra vonatkozó igérvények |
|
|
|
|
013 |
21C111 |
Forint- vagy devizaértékre szóló váltókezesség-vállalás (névérték, lejáratig) |
|
|
|
|
014 |
21C112 |
Tovább forgatott, eladott vagy MNB-nél viszontleszámítolt váltó |
|
|
|
|
015 |
21C113 |
Hitelintézettel szembeni visszkereset ki nem fizetett névértéke a teljesítésig |
|
|
|
|
016 |
21C114 |
Egyéb pénztartozások |
|
|
|
|
017 |
21C115 |
Peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek |
|
|
|
|
018 |
21C2 |
Jövőbeni kötelezettségek összesen |
|
|
|
|
019 |
21C21 |
Határidős kötelezettségek |
|
|
|
|
020 |
21C22 |
SWAP ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek |
|
|
|
|
021 |
21C23 |
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
022 |
21C3 |
Továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok |
|
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
21D
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEI |
Nagyságrend: ezer forint |
Sorszám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Forint |
Deviza |
Összesen |
Mód. |
1 |
2 |
3 |
4 |
a |
b |
c |
z |
001 |
21D0 |
Mérlegen kívüli követelések összesen |
|
|
|
|
002 |
21D1 |
Függő követelések összesen |
|
|
|
|
003 |
21D101 |
Opciós ügyletek |
|
|
|
|
004 |
21D102 |
Garanciavállalás |
|
|
|
|
005 |
21D103 |
Kezességvállalás |
|
|
|
|
006 |
21D104 |
Visszavonható készenléti (standby) hitellevél |
|
|
|
|
007 |
21D105 |
Visszavonhatatlan hitellevelek és az akkreditívek |
|
|
|
|
008 |
21D106 |
Hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeg |
|
|
|
|
009 |
21D107 |
Harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló vagyontárgyak |
|
|
|
|
010 |
21D108 |
Nem valódi penziós ügyletek |
|
|
|
|
011 |
21D109 |
Hitelígérvények |
|
|
|
|
012 |
21D110 |
Kötelezettségvállalásra vonatkozó igérvények (kapott) |
|
|
|
|
013 |
21D111 |
Forint- vagy devizaértékre szóló váltókezesség-vállalás (névérték, lejáratig) |
|
|
|
|
014 |
21D112 |
Vásárolt, elfogadott vagy leszámítolt váltó |
|
|
|
|
015 |
21D113 |
Hitelintézettel szembeni visszkereset ki nem fizetett névértéke a teljesítésig |
|
|
|
|
016 |
21D114 |
Egyéb pénzkövetelések |
|
|
|
|
017 |
21D115 |
Peres ügyekkel kapcsolatban várható követelések |
|
|
|
|
018 |
21D2 |
Jövőbeni követelések összesen |
|
|
|
|
019 |
21D21 |
Határidős követelések |
|
|
|
|
020 |
21D22 |
SWAP ügyletek határidős ügyletrésze miatti követelések |
|
|
|
|
021 |
21D23 |
Egyéb követelések |
|
|
|
|
022 |
21D3 |
Biztosítékok és fedezetek (teljes értéken) |
|
|
|
|
023 |
21D31 |
Készpénz, értékpapír |
|
|
|
|
024 |
21D32 |
Lakóingatlan |
|
|
|
|
025 |
21D33 |
Egyéb ingatlan |
|
|
|
|
026 |
21D34 |
Személygépkocsi |
|
|
|
|
027 |
21D35 |
Egyéb fedezet |
|
|
|
|
028 |
21D4 |
Biztosítékok és fedezetek (a követelés erejéig) |
|
|
|
|
029 |
21D41 |
Készpénz, értékpapír |
|
|
|
|
030 |
21D42 |
Lakóingatlan |
|
|
|
|
031 |
21D43 |
Egyéb ingatlan |
|
|
|
|
032 |
21D44 |
Személygépkocsi |
|
|
|
|
033 |
21D45 |
Egyéb fedezet |
|
|
|
|
034 |
21D5 |
Függővé tett kamatok és kamat jellegű jutalékok |
|
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
22A
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁSA |
Nagyságrend: ezer forint |
Sorszám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Tárgy negyedév |
Halmozott |
Mód. |
1 |
2 |
3 |
a |
b |
z |
001 |
22A1 |
Kamatkülönbözet (2-3) |
|
|
|
002 |
22A11 |
Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek |
|
|
|
003 |
22A12 |
Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások |
|
|
|
004 |
22A2 |
SZOKÁSOS (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE |
|
|
|
005 |
22A21 |
Bevételek értékpapírokból (6+7+8) |
|
|
|
006 |
22A211 |
bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) |
|
|
|
007 |
22A212 |
bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés) |
|
|
|
008 |
22A213 |
bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) |
|
|
|
009 |
22A22 |
Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek (10+11) |
|
|
|
010 |
22A221 |
egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből |
|
|
|
011 |
22A222 |
befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) |
|
|
|
012 |
22A223 |
9. sorból: Külfölditől kapott (járó) jutalék- és díjbevételek |
|
|
|
013 |
22A23 |
Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások (14+15) |
|
|
|
014 |
22A231 |
egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból |
|
|
|
015 |
22A232 |
befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) |
|
|
|
016 |
22A233 |
13. sorbólKülföldi részére fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások |
|
|
|
017 |
22A24 |
Pénzügyi műveletek nettó eredménye (18-21+24-28) |
|
|
|
018 |
22A241 |
egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből (19+20) |
|
|
|
019 |
22A2411 |
értékelési különbözet |
|
|
|
020 |
22A2412 |
egyéb pénzügyi szolgáltatás bevétele |
|
|
|
021 |
22A242 |
egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból (22+23) |
|
|
|
022 |
22A2421 |
értékelési különbözet |
|
|
|
023 |
22A2422 |
egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordítása |
|
|
|
024 |
22A243 |
befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) (25+26+27) |
|
|
|
025 |
22A2431 |
forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása |
|
|
|
026 |
22A2432 |
értékelési különbözet |
|
|
|
027 |
22A2433 |
egyéb befektetési szolgáltatás bevétele |
|
|
|
028 |
22A244 |
befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása) (29+30+31) |
|
|
|
029 |
22A2441 |
forgatási célú értékpapírok értékvesztése |
|
|
|
030 |
22A2442 |
értékelési különbözet |
|
|
|
031 |
22A2443 |
egyéb befektetési szolgáltatás ráfordítása |
|
|
|
032 |
22A25 |
Egyéb bevételek üzleti tevékenységből (33+34) |
|
|
|
033 |
22A251 |
nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei |
|
|
|
034 |
22A252 |
egyéb bevételek |
|
|
|
035 |
22A26 |
Általános igazgatási költségek (37+38) |
|
|
|
036 |
22A261 |
Ebből: Kapcsolódó személyek és vállalkozás miatti ráfordítások |
|
|
|
037 |
22A2621 |
személyi jellegű ráfordítások (bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok) |
|
|
|
038 |
22A2622 |
egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) |
|
|
|
039 |
22A27 |
Értékcsökkenési leírás |
|
|
|
040 |
22A28 |
Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből (42+43) |
|
|
|
041 |
22A281 |
Ebből: Kapcsolódó személyek és vállalkozás miatt |
|
|
|
042 |
22A2821 |
nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai |
|
|
|
043 |
22A2822 |
egyéb ráfordítások |
|
|
|
044 |
22A291 |
Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és jövőbeni kötelezettségekre (45+46) |
|
|
|
045 |
22A2911 |
értékvesztés követelések után |
|
|
|
046 |
22A2912 |
kockázat céltartalékképzés a függő és jövőbeni kötelezettségekre |
|
|
|
047 |
22A292 |
Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és jövőbeni kötelezettségekre (48+49) |
|
|
|
048 |
22A2921 |
értékvesztés visszaírása követelések után |
|
|
|
049 |
22A2922 |
kockázat céltartalék felhasználása a függő és jövőbeni kötelezettségekre |
|
|
|
050 |
22A293 |
Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokban való részvények, részesedések után |
|
|
|
051 |
22A294 |
Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokban való részvények, részesedések után |
|
|
|
052 |
22A295 |
Pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye (1+5+9-13+17+34-35-39-43-44+47-50+51) |
|
|
|
053 |
22A296 |
Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye (33+42) |
|
|
|
054 |
22A3 |
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (55-56) |
|
|
|
055 |
22A31 |
Rendkívüli bevételek |
|
|
|
056 |
22A32 |
Rendkívüli ráfordítások |
|
|
|
057 |
22A4 |
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (4+54) |
|
|
|
058 |
22A5 |
ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-) (57-59) |
|
|
|
059 |
22A51 |
Adófizetési kötelezettség |
|
|
|
060 |
22A6 |
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+/-) (58+61+62-63) |
|
|
|
061 |
22A61 |
Általános tartalékképzés, felhasználás (+/-) |
|
|
|
062 |
22A62 |
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre |
|
|
|
063 |
22A63 |
Jóváhagyott osztalék és részesedés |
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
23AA
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Mérlegadatok részletezése |
Nagyságrend: ezer forint |
Sorszám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Bruttó (nyilvántartási, bekerülési, beszerzési, stb.) érték |
Érték-
vesztés |
Érték.
külön-
bözet |
Könyv szerinti (nettó) érték összesen |
Mód. |
Forint |
Deviza |
Össze-
sen (a+b+c) |
Deviza-
tétel |
deviza alapú forint-tétel |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
z |
001 |
23AA0 |
HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
002 |
23AA1 |
ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK (3+9+20) |
|
|
|
|
|
|
|
|
003 |
23AA11 |
Nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) (4+5+6+7+8) |
|
|
|
|
|
|
|
|
004 |
23AA111 |
személygépjármű-finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
005 |
23AA112 |
haszongépjármű-finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
006 |
23AA113 |
ingatlan-finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
007 |
23AA114 |
termelőeszköz-finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
008 |
23AA115 |
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
009 |
23AA12 |
Háztartások (10+19) |
|
|
|
|
|
|
|
|
010 |
23AA121 |
lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
011 |
23AA1211 |
lakossági fogyasztási hitelek összesen (12+…+16) |
|
|
|
|
|
|
|
|
012 |
23AA12111 |
gépjármű vásárlási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
013 |
23AA12112 |
személyi hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
014 |
23AA12113 |
szabad felhasználású hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
015 |
23AA12114 |
áruhitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
016 |
23AA12115 |
egyéb fogyasztási hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
017 |
23AA1212 |
lakossági ingatlan-finanszírozás |
|
|
|
|
|
|
|
|
018 |
23AA1213 |
egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
019 |
23AA122 |
egyéni vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
23AA13 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
021 |
23AA2 |
Követelés pénzügyi szolgáltatásból (22+23+26) |
|
|
|
|
|
|
|
|
022 |
23AA21 |
Nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) |
|
|
|
|
|
|
|
|
023 |
23AA22 |
Háztartások (23+24) |
|
|
|
|
|
|
|
|
024 |
23AA221 |
lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
025 |
23AA222 |
egyéni vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
026 |
23AA23 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
027 |
23AA3 |
ÉRTÉKPAPÍROK, RÉSZVÉNYEK, RÉSZESEDÉSEK (28+32+36) |
|
|
|
|
|
|
|
|
028 |
23AA31 |
HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK, beleértve a rögzített kamatozásuakat is (29+30+31) |
|
|
|
|
|
|
|
|
029 |
23AA311 |
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
23AA312 |
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
031 |
23AA313 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
032 |
23AA32 |
RÉSZVÉNYEK ÉS MÁS VÁLTOZÓ HOZAMÚ ÉRTÉKPAPÍROK (33+34+35) |
|
|
|
|
|
|
|
|
033 |
23AA321 |
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
034 |
23AA322 |
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
035 |
23AA323 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
036 |
23AA33 |
RÉSZVÉNYEK, RÉSZESEDÉSEK BEFEKTETÉSI CÉLRA (37+38+39) |
|
|
|
|
|
|
|
|
037 |
23AA331 |
Hitelintézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
038 |
23AA332 |
Nem pénzügyi vállalatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
039 |
23AA333 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
23AA4 |
FORRÁS ADATOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
041 |
23AA41 |
HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK (42+45) |
|
|
|
|
|
|
|
|
042 |
23AA411 |
Felvett hitelek (43+44) |
|
|
|
|
|
|
|
|
043 |
23AA4111 |
éven belüli lejáratú |
|
|
|
|
|
|
|
|
044 |
23AA4112 |
éven túli lejáratú |
|
|
|
|
|
|
|
|
045 |
23AA412 |
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
046 |
23AA42 |
ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK (47+48+51) |
|
|
|
|
|
|
|
|
047 |
23AA421 |
Nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) |
|
|
|
|
|
|
|
|
048 |
23AA422 |
Háztartások (49+50) |
|
|
|
|
|
|
|
|
049 |
23AA4221 |
lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
23AA4222 |
egyéni vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
051 |
23AA423 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jelmagyarázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tilos |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
23AB
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Ügyféllel szembeni követelések részletezése |
Nagyságrend: ezer forint |
Sorszám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Bruttó (nyilvántartási, bekerülési, beszerzési, stb.) érték |
|
|
|
|
|
Deviza |
|
|
|
|
|
Forint |
deviza-
tétel |
deviza alapú forint-tétel |
Összesen (a+b+c) |
Érték-
vesztés |
Érték-
különbözet |
Könyv szerinti
(nettó) érték
összesen |
Mód. |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
z |
001 |
23AB1 |
ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK (2+16+30) |
|
|
|
|
|
|
|
|
002 |
23AB11 |
Gépjármű finanszírozásból származó követelések (3+6+13) |
|
|
|
|
|
|
|
|
003 |
23AB111 |
Nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) |
|
|
|
|
|
|
|
|
004 |
23AB1111 |
Pénzügyi lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
005 |
23AB1112 |
Hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
006 |
23AB112 |
Háztartások (7+10) |
|
|
|
|
|
|
|
|
007 |
23AB1121 |
lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
008 |
23AB11211 |
Pénzügyi lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
009 |
23AB11212 |
Hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
010 |
23AB1122 |
egyéni vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
011 |
23AB11221 |
Pénzügyi lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
012 |
23AB11222 |
Hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
013 |
23AB113 |
Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
014 |
23AB1131 |
Pénzügyi lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
015 |
23AB1132 |
Hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
016 |
23AB12 |
Ingatlan finanszírozásból származó követelések (17+20+27) |
|
|
|
|
|
|
|
|
017 |
23AB121 |
Nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) |
|
|
|
|
|
|
|
|
018 |
23AB1211 |
Pénzügyi lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
019 |
23AB1212 |
Hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
23AB122 |
Háztartások (21+24) |
|
|
|
|
|
|
|
|
021 |
23AB1221 |
lakosság |
|
|
|
|
|
|
|
|
022 |
23AB12211 |
Pénzügyi lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
023 |
23AB12212 |
Hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
024 |
23AB1222 |
egyéni vállalkozások |
|
|
|
|
|
|
|
|
025 |
23AB12221 |
Pénzügyi lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
026 |
23AB12222 |
Hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
027 |
23AB123 |
Egyéb ügyfelekkel szembeni követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
028 |
23AB1231 |
Pénzügyi lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
029 |
23AB1232 |
Hitel |
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
23AB13 |
Egyéb célú kihelyezések |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
23B
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS |
Nagyságrend: ezer forint |
Sor-
szám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Hátralévő lejárat szerint (Cash- flow alapon) |
Összesen
(a+...+h-/+i) |
Mód. |
Lejárt |
0-30 nap |
31-90 nap |
91-365 nap |
1-2 év között |
2-5 év között |
5 év felett |
Lejárat nélkül |
CT |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
i |
j |
z |
001 |
23B11 |
Eszközök összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
002 |
23B111 |
Pénztár és elszámolási számlák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
003 |
23B112 |
Forgatási célú értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
004 |
23B113 |
Befektetési célú értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
005 |
23B114 |
Vagyoni érdekeltségek, részvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
006 |
23B115 |
Hitelintézeti betétek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
007 |
23B116 |
Hitelek, követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
008 |
23B117 |
Aktív elhatárolások, elszámolások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
009 |
23B118 |
Saját eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
010 |
23B12 |
Bevételek (kamat, díj, jutalék, egyéb) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
011 |
23B13 |
Források összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
012 |
23B131 |
Felvett hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
013 |
23B132 |
Hitelezői jogot megtest. értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
014 |
23B133 |
Passzív elhatárolások, elszámolások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
015 |
23B134 |
Egyéb kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
016 |
23B135 |
Hátrasorolt kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
017 |
23B136 |
Saját tőke + Céltartalék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
018 |
23B14 |
Ráfordítások (kamat, díj, jutalék, egyéb) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
019 |
23B21 |
Bázispozíció (eszközök+bevételek-források-ráfordítások ) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
020 |
23B22 |
Halmozott bázispozíció |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
021 |
23B31 |
Mérlegen kívüli kötelezettségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
022 |
23B311 |
Nyújtott garancia, kezességvállalás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
023 |
23B312 |
Egyéb mérlegen kívüli tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
024 |
23B32 |
Mérlegen kívüli követelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
025 |
23B321 |
Kapott garancia, kezességvállalás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
026 |
23B322 |
Ref. lehívható szabad hitelkeret |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
027 |
23B323 |
Egyéb mérlegen kívüli tételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
028 |
23B41 |
Nettó bázispozíció (23B.21-31+32) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
029 |
23B42 |
Halmozott nettó bázispozíció |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jelmagyarázat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tilos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
23C
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Ügyfelekkel szembeni tőkekövetelések alakulása |
Nagyságrend: ezer forint |
Sorszám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Nyitó állomány |
Növekedés |
Csökkenés |
Záró állomány |
|
Forint |
Deviza |
Forint |
Deviza |
Forint |
Deviza |
Forint |
Deviza |
Mód. |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
z |
001 |
23C01 |
Követelések összesen összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
002 |
23C02 |
Követelések összesen darabszáma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
003 |
23C11 |
Pénzügyi lízing összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
004 |
23C12 |
Pénzügyi lízing darabszáma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
005 |
23C21 |
Hitel és pénzkölcsön összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
006 |
23C22 |
Hitel és pénzkölcsön darabszáma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
007 |
23C31 |
Faktoring – Folyó összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
008 |
23C32 |
Faktoring – Folyó darabszáma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
009 |
23C41 |
Faktoring – Work out összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
010 |
23C42 |
Faktoring – Work out darabszáma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
011 |
23C51 |
Egyéb tevékenység összege |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
012 |
23C52 |
Egyéb tevékenység darabszáma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
|
23D
|
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Ügyletstruktúra (hátralévő lejárat szerint) |
|
Nagyságrend: ezer forint |
|
Sor-
szám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
60 hónap felett |
60 - 36 hónap között |
36 - 12 hónap között |
12 hónap alatt |
|
|
|
|
Ft alap |
Dev. alap |
Ft alap |
Dev. alap |
Ft alap |
Dev. alap |
Ft alap |
Dev. alap |
|
|
|
|
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
érték |
db |
Összesen érték |
Összesen db |
Mód. |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
|
a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
i |
j |
k |
l |
m |
n |
o |
p |
q |
r |
z |
|
001 |
23D0 |
Ügyletek összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
002 |
23D1 |
Pénzügyi lízing |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
003 |
23D2 |
Hitel és pénzkölcsön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
004 |
23D31 |
Faktoring – Folyó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
005 |
23D32 |
Faktoring – Work out |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
006 |
23D4 |
Egyéb tevékenységek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vonatkozási időszak vége: |
Adatszolgáltató neve: |
Adatszolgáltató törzsszáma: |
24A
|
PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Portfolió elemzése - Követelés állomány faktoring nélkül (lejárat óta eltelt idő) |
Nagyságrend: ezer forint |
Sor-
szám |
PSZÁF kód |
Megnevezés |
Ügyletszám (db) |
Tőke |
Kamat |
Összesen |
Értékvesztés |
Nettó érték összesen |
Mód. |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
a |
b |
c |
d |
e |
f |
z |
001 |
24A0 |
Követelések összesen (24A1+2+3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. Pénzügyi lízing |
|
002 |
24A1 |
Összesen (P.ü. lízing) |
|
|
|
|
|
|
|
003 |
24A11 |
Nem lejárt |
|
|
|
|
|
|
|
004 |
24A12 |
Lejárt összesen |
|
|
|
|
|
|
|
005 |
24A121 |
1-30 nap |
|
|
|
|
|
|
|
006 |
24A122 |
31-90 nap |
|
|
|
|
|
|
|
007 |
24A123 |
91-180 nap |
|
|
|
|
|
|
|
008 |
24A124 |
181-365 nap |
|
|
|
|
|
|
|
009 |
24A125 |
1 év feletti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. Pénzkölcsön nyújtása (faktoring kivételével) |
|
010 |
24A2 |
Összesen (Kölcsön) |
|
|
|
|
|
|
|
011 |
24A21 |
Nem lejárt |
|
|
|
|
|
|
|
012 |
24A22 |
Lejárt összesen |
|
|
|
|
|
|
|
013 |
24A221 |
1-30 nap |
|
|
|
|
|
|
|
014 |
24A222 |
31-90 nap |
|
|
|
|
|
|
|
015 |
24A223 |
91-180 nap |
|
|
|
|
|
|
|
016 |
24A224 |
181-365 nap |
|
|
|
|
|
|
|
017 |
24A225 |
1 év feletti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. Egyéb tevékenység |
|
018 |
24A3 |
Összesen (Egyéb tevékenység) |
|
|
|
|
|
|
|
019 |
24A31 |
Nem lejárt |
|
|
|
|
|
|
|
020 |
24A32 |
Lejárt összesen |
|
|
|
|
|
|
|
021 |
24A321 |
1-30 nap |
|
|
|
|
|
|
|
022 |
24A322 |
31-90 nap |
|
|
|
|
|
|
|
023 |
24A323 |
91-180 nap |
|
|
|
|
|
|
|
024 |
24A324 |
181-365 nap |
|
|
|
|
|
|
|
025 |
24A325 |
1 év feletti |
|
|
|
|
|
|
|
