53/2005. (XII. 28.) PM rendelet

a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról¹

2006.01.05.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. § (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A hitelintézet és az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep) a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(2) A hitelintézet a Felügyelet által kiadott alapítási engedélyről szóló határozat napjától, a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

(3) A fióktelep a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

2. § (1) A hitelintézet és a fióktelep a felügyeleti jelentését az 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, a titokvédelmi rendelkezések megtartásával köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(2) Az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelő fedőlapokkal együtt – a negyedéves és az éves jelentést külön – összetűzve, a fedőlapon cégszerű aláírással ellátva, egy példányban, valamint közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas módon kell a Felügyelet részére teljesíteni.

3. § (1) A hitelintézet és a fióktelep

a) a havi jelentést, a beszámolás napját követő hónap 11. munkanapjáig,

b) a negyedéves jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig,

c) a hitelintézet törzsadatairól, illetve a fióktelep törzsadatairól szóló jelentést a második negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel egyidejűleg

elektronikus úton köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet a félévenkénti (összevont alapú) jelentését

a) a június 30-i állapot szerint szeptember 15-ig,

b) a tárgy (üzleti) évről a december 31-i állapot szerint, a tárgyévet követő év március 31-ig,

c) a tárgy (üzleti) évről – amely a december 31-i auditált éves beszámoló alapulvételével készül – a tárgyévet követő év július 15-ig

elektronikus úton köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(3) A hitelintézetnek az évenkénti jelentést – az auditált éves felügyeleti jelentések kivételével – a negyedik negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel együtt kell megküldenie.

(4) A hitelintézetnek az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt magyar nyelven, elektronikus úton, a beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül kell eljuttatnia a Felügyelet részére.

(5) A Felügyelet részére papír alapon megküldött jelentések beérkezésének határideje az elektronikus úton szolgáltatott jelentések határidejét követő 5. munkanap.

(6) Az e rendeletben meghatározott rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségen túli adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet határozatban állapítja meg.

4. § A kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásáról szóló 307/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében előírt adatszolgáltatást e rendeletben foglaltak szerint a tárgyévet követően az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentésekkel együtt, a közgyűlést követő 15 munkanapon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2006. január hónapra vonatkozó jelentés esetében kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 55/2002. (XII. 30.) PM rendelet, valamint az azt módosító 9/2004. (III. 11.) PM rendelet és az 5/2005. (II. 4.) PM rendelet hatályát veszti.

1. számú melléklet az 53/2005. (XII. 28.) PM rendelethez

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A jelentés tartalma

A Felügyeleti jelentés – a Felügyeletre történő megküldés gyakoriságának figyelembevételével – a következő:

I. Hitelintézetek jelentései:

Havi jelentés

Negyedéves jelentés

Félévenkénti jelentés

Évenkénti jelentés

Éves auditált jelentés

Időszakos jelentés

Hitelintézeti törzsadat

Előkészített jelentés

A 6. számmal jelzett táblákat, amelyeket csak az érintett hitelintézeteknek kell kitölteni, és a meghatározott beszámolási időszakban a Felügyeletnek megküldeni.

II. Hitelintézeti fióktelep jelentései:

Havi jelentés

Negyedévenkénti jelentés

Éves auditált jelentés

Hitelintézeti fióktelep törzsadat

2. Az adatszolgáltatás formai követelményei

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti határidőre teljesítettnek, ha az elektronikusan küldött jelentés az adatfogadó rendszerben „elfogadott” státuszt kap és a papír alapú jelentés beérkezik a Felügyeletre. Azoknál a tábláknál, amelyek csak meghatározott pénzügyi intézményekre vonatkoznak, illetve a speciális hitelintézeti adatokat rögzítő (pl. 6. számmal jelzett) tábláknál, az adatszolgáltatásra nem kötelezett intézményeknek a fedőlapon a táblák számánál „–” (negatív) jelet kell feltüntetni, annak jelölésére, hogy ott nem kell az intézménynek adatot szolgáltatni (pl. a kereskedési könyvre vonatkozó adatszolgáltatás).

Az adatszolgáltatás során a Felügyelet részére megküldött jelentés(eke)t a fedőlappal el kell látni, amelyen „x”-szel meg kell jelölni a mellékelten megküldött táblák táblaszámát. Abban az esetben, amikor valamelyik jelentés (tábla) adattartalma nemleges, akkor a tábla számát jelző kockába „N” betűt kell beírni. Az adatot nem tartalmazó, valamint nemleges táblát is meg kell küldeni a Felügyelet részére elektronikus formában oly módon, hogy ezen táblák első sorait ki kell tölteni nulla („0”) értékkel. Abban az esetben, ha a Felügyelet megállapítja, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatása javítást igényel (pl. téves adatközlés és/vagy belső adatlapok közötti egyezőségek hiánya miatt), a javított táblákat a formai követelményeknek megfelelően elektronikus úton, valamint papír alapon (fedőlappal, aláírással, összetűzve) 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni. Egy táblának tekintendők az azonos sorszámmal és betűvel ellátott adatlapok.

Javítás esetén (csak ekkor) x-szel meg kell jelölni a fedőlapon a javított táblák számát jelző kockákat. A módosított táblákban a javítás miatt módosuló minden sort (beleértve az összegző sorokat is) a Mód oszlopban – „M”-mel kell megjelölni. Elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerébe küldött módosításnál a teljes jelentést (a javított és adatot nem tartalmazó, valamint nemleges táblával együtt) kell megküldeni.

Abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége folytán derül ki, hogy jelentős mértékű eltérés mutatkozik, és a pénzügyi intézmény nyilvántartása alapján szolgáltatott adatok korrekcióra szorulnak, akkor a módosítást visszamenőleg papír alapon és elektronikus úton is végre kell hajtani. A hibafeltárásra vonatkozó jegyzőkönyvet, dokumentumot a jelentéshez mellékelni kell.

Az auditált jelentések megküldésével egy időben (lásd később), amennyiben a Hpt. előírásainak betartása miatt az addig kitöltött tárgyévi havi és negyedéves jelentések a hitelintézet megítélése szerint módosításra szorulnak, a módosított táblákat a Felügyelet részére meg kell küldeni.

A Felügyelet mérlegelési jogkörébe tartozik a késedelmes, illetve a téves teljesítésből következő módosítások szükségessége miatti szankciók kiszabásának, a szankció mértékének meghatározása.

A jelentés kitöltésével kapcsolatos szabályok

A jelentés táblák szélén – PSZÁF sorkód első kettő (szám és betű) jele a táblahivatkozást, a harmadik szám (vagy betű) a főbb csoporto(ka)t, a negyedik szám (vagy betű) az alcsoporto(ka)t, a további szám (vagy betű) jelek az alcsoporthoz, vagy azon belül az egyes csoport(ok)hoz tartozó bontást, részletezést jelenti.

Az egyes tevékenységet, kockázatot részletező (ismétlő soros) táblák esetében a csoportosításon túlmenően a tételek felsorolása sorszámozással történik.

A Mérleg azon eszköz és forrás tételeinél, ahol a lejáratok szerint csoportosítás csak kettő, az utolsó betűjelnél az „1” jelzés a rövid lejáratú, a „2” jelzés a hosszú lejáratú tételekre utal. A hosszú lejáratú tételek bontásánál az „1” a két, vagy öt éven belüli, a „2” a két vagy öt éven túli lejárat jelölése.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni. A Törzsszámnál az ügyfél adószámának első nyolc számjegyét kell beírni.

A kisvállalkozók, azaz a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a Törzsszám oszlopba.

Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentésben a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Kódjelnél „S” betűjelet kell beírni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni.

Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezéshez „Ismeretlen név” megjegyzést, a Kódjelnél „S” betűjelet kell beírni, a törzsszámhoz az elektronikus adatszolgáltatáshoz használt 00001333 számjelet kell beírni.

A nem ismert vállalkozásokat „azonosítatlan szervezet” néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.

Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba „8” számjelet. A külföldi hitelintézetek esetében a törzsszám helyébe a SWIFT kódot kell beírni.

Azokon a táblákon, ahol Kódjel is szerepel a külföldiek esetében a kódjel oszlopba az ország – MNB által is használt – kódjelét kell tenni egyes táblák esetében, ahol az országkódnak is van helye, a Kódjel oszlopba „Kf” jelzést kell használni.

Az „Ág” oszlopba belföldi ügyfelek esetében a statisztikai TEÁOR számjel helyett a külön részben feltüntetett TEÁOR-Betűjelek cím alatt meghatározott betűjelet kell feltüntetni. Külföldi vállalkozásnál azt a betűjelet kell alkalmazni, amelyik tevékenységi körbe tartozik – a hitelintézet ismeretei szerint – az adott vállalkozás (pl. 65 pénzügyi tevékenység Ág betűjele „J”).²

Abban az esetben, ha az ügyfél többféle – különböző TEÁOR-csoport alá tartozó – tevékenységet folytat, akkor az alaptevékenység szerinti besorolást kell alkalmazni.

Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében, illetve, ha a külföldi vállalkozás tevékenységi köre (ágazata) nem meghatározható, akkor az „Ág” oszlopba „NN” jelet kell írni.

A bizonylat jellegénél lévő kocka kitöltésénél „E” betűt kell beírni az eredeti bizonylat esetén, és „M” betűt, ha a kitöltött és megküldött tábla módosított.

3. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

Az érvényes számviteli jogszabályok szerint a pénzügyi intézménynek saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy az egyes táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a pénzügyi intézmény nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

A Hpt. által előírt – külön nyilvántartáshoz kötött, illetve elkülönítetten kezelt – korlátok alóli kivételek esetében csak azokat az eszközöket, tételeket, ügyleteket lehet az adatszolgáltatás megfelelő helyén figyelembe venni, amelyekre vonatkozóan a külön nyilvántartás, az elkülönített kezelés (a főkönyvi kivonatban és/vagy az azt alátámasztó analitikus kimutatásokban, nyilvántartásokban, vagy a „0” nyilvántartási számlák között) – a hitelintézeteknél rendelkezésre áll.

A hitelintézeteknél az adatokat millió forintban és kerekítve kell megadni. A szövetkezeti formában működő hitelintézetek jelentéseiben az adatokat millió forintban három tizedes jegyig kell szerepeltetni. Ez utóbbi érvényes azokra a jelentésekre is, amelyeknél a táblában vagy fejlécében jelzettek szerint az értéket ezer forintban kell megadni (szövetkezeti formában működő hitelintézetek, szakosított hitelintézetek).

Azokban a jelentésekben, ahol az adatok kis összegű tartalma csak ezer forintban mérhető, az értékeket a millió forint három tizedes jegyéig kell kimutatni. Ezek a jelentések a következők:

a) a 4.B Tájékoztató adatok a befektetési szolgáltatásról,

b) a 6.B Lakástakarékpénztár adatai,

c) 6.C Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel,

d) 6.E Lakástakarékpénztár – Érvényben lévő szerződések adatai,

e) a 6.D A Jelzálog-hitelintézet adatai,

f) a 11.D Belső hitel,

g) a 14.D Mikro-, kis- és középvállalkozás adataira vonatkozó táblák, illetve

h) a fióktelep esetében a fent felsoroltak közül az azonos tartalmú, de „F” betűvel jelölt F6B, F6C, F6E, F6D, F14D táblák, továbbá az

i) az „5.A Hpt. előírások vizsgálata” tábla soraiban részletezett belső hitelre, valamint

j) a „7C Tájékoztató adatok” táblában a kisméretű vállalkozások hitelállományára vonatkozó adatokat.

A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál – a kerekítés általános szabálya szerint – a kapott értékeket 0,5-től felfelé (0,49-től lefelé) kell kerekíteni.

Az arányszámokat egyes esetekben nem két, hanem három tizedes jegyig kell kimutatni (pl. a 11.AA tábla tulajdoni részarányánál). Egyes adatszolgáltatások (pl. a mérleg minden sora) forint, euró, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban szerepeltetni.

A valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek forintra történő átszámítását a hó utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni.

Azokon az adatszolgáltatási helyeken, ahol a külföldi devizákat kóddal kell jelölni, ott az MNB által is használt három betűjeles ISO kódot kell alkalmazni. Az egységes értelmezés érdekében az adatszolgáltatásnál belföldinek tekintendők a rezidensek, külföldinek a nem-rezidensek az MNB által meghatározottak szerint.

Azokon az adatszolgáltatási helyeken, ahol a külföldi országokat kóddal kell jelölni, ott az MNB által is használt két betűjeles ISO kódot kell alkalmazni.

A jelentőtáblák kitöltésénél figyelni kell arra, hogy háromféle megkülönböztetést kell alkalmazni, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással, de mást-mást jelentenek és más-más a céljuk is. Ezek a következők:

– Az eszközök súlyozása ország- (illetve partner-) és ügylettípusonként.

– Kockázatok minősítése, értékvesztés és céltartalékképzés.

– Adósminősítés a hitelintézet által kialakított szabályzat alapján.

Ha az adott garancia beváltására sor kerül, akkor a beváltástól kezdődően a garancia összegét az ügyféllel szembeni követelésként kell nyilvántartani, ennek megfelelően a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé alakul át – nem a nyújtás, hanem – a beváltás napján.

A kapott garancia a követelés fedezetéül szolgál. Beváltása azt jelenti, hogy vagy az ügyféltől, vagy a garantőrtől a hitelintézet hozzájut a követeléséhez. A kapott garanciához kapcsolódó követelésnek az adatszolgáltató hitelintézet Mérlegében már a beváltás előtt kell szerepelni.

4. Az adatszolgáltatás határideje

Nem auditált jelentések

A Havi jelentések közül a csak egyes hitelintézetekre (külföldi hitelintézet fióktelepére, lakás-takarékpénztárakra, jelzálog-hitelintézetre) vonatkozó és speciális („6” jelzésű) adatszolgáltatási táblákat csak az érintett hitelintézeteknek kell a Felügyelet részére megküldeni.

Az Elszámolóház egyrészt, mint szakosított hitelintézet, másrészt, mint kereskedési könyvet vezető hitelintézet szolgáltat adatot. Ezen túlmenően az elszámolóházra vonatkozó adatszolgáltatás követelményeinek is kell eleget tenni.

Ha az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ebank tv.) másként nem rendelkezik, az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetre (a továbbiakban: Ebank) nem kell alkalmazni a Hpt. 32/F. §-ában, 75–76. §-ában, 78–81. §-ában, 83. §-ában, 88. §-ában és 97. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Ennek megfelelően nem vezet kereskedési könyvet, és az egyes adatszolgáltatási kötelezettség alól is mentesülnek, így a 3A, 3B jelzésű táblákat nem kell a Felügyelet részére megküldeni.

Az Ebank, mint szakosított hitelintézet a szavatoló tőkéjének számítását – a többi hitelintézet adatszolgáltatásától eltérő módon – nem a 3A jelzésű táblázatban, hanem a 6H jelzésű táblában köteles jelenteni. Ezen túlmenően az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetre vonatkozó speciális (6H, 6I és 6J jelzésű) adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tenni.

A harmadik országbeli (Európai Unión kívüli) székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe adatszolgáltatását a pénzügyi intézményre – meghatározottak szerint köteles teljesíteni.

A szövetkezeti hitelintézeteknek 1.A–1.D, 1.F, 1.H és 2.A, a 2C, a 3.A–G, a 4E, illetve az 5.A–5B táblákat havonta, a többi táblát negyedévente kell megküldeni a Felügyelet részére. Az egyes devizára, illetve külföldi intézményekre vonatkozó (pl. 9.AB–AF, 9.B) táblákat csak abban az esetben kell kitölteni és megküldeni, ha az azokban foglaltak azokra a szövetkezeti hitelintézetekre, illetve az Ebankra is vonatkoznak, amelyek tevékenységüket devizában is végzik.

A negyedéves jelentéseknél a mérlegadatokban, illetve a minősítési táblákban az eszközminősítés alapján végrehajtott értékvesztésnek, illetve kockázati céltartalék képzés összegének is meg kell jelenni.

A Negyedéves jelentés készítésekor a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön Havi jelentést nem kell beküldeni.

Auditált jelentés

Az „Auditált – Észrevétel nélkül” rovatot kell „x”-szel jelölni, ha a könyvvizsgáló elfogadja az éves beszámolót.

Az „Auditált – Észrevétellel” rovatba akkor kell az „x” jelet tenni, ha a könyvvizsgáló az éves mérlegbeszámolót korlátozó záradékkal látja el, vagy csak megjegyzéssel, észrevétellel fogadja el.

A fióktelep az arra jogosult testület (a fióktelep központjának közgyűlése vagy taggyűlése) által elfogadott éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentéssel, a könyvvizsgálói kiegészítő jelentéssel együtt köteles évente magyar nyelven megküldeni a Felügyeletnek.

Előkészített jelentés

A hitelintézet a Felügyelet határozata alapján köteles a Melléklet IX. fejezetében leírt Előkészített jelentés elkészítésére és Felügyelet részére történő megküldésére. A hitelintézetnek biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e jelentések előállítására. E jelentések határidejét és időtartamát a Felügyelet egyedi felhívásban határozza meg.

5. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírt adatszolgáltatás

A Hpt.-ben előírt adatszolgáltatással kapcsolatos információkat a Kitöltési útmutató, az egyes engedélyezési eljárásokhoz, nyilvántartásba vételhez a formanyomtatványokat az „Évenkénti / Időszakos jelentés” című rész tartalmazza, de a felügyeleti adatszolgáltatás (jelentés) egyéb táblái, nyomtatványai is felhasználhatók. A már bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat a módosított sorok végén „x”-szel kell jelezni.

A rendszeres (havi, negyedévi) adatszolgáltatási kötelezettség nem mentesíti a hitelintézetet a Hpt.-ben meghatározott – a Felügyelet részére történő – egyéb jelentési kötelezettsége alól.

6. A szavatoló tőkével kapcsolatos adatszolgáltatás

A Hpt. szavatoló tőkéhez viszonyítva mérhető előírásai betartásánál a nem helyszíni ellenőrzés során a Felügyelet egyrészt a havi (negyedévi), másrészt az auditált mérleg szerinti szavatoló tőkét veszi figyelembe, szem előtt tartva a Hpt. 76. §-ában foglaltakat.

Az előírásoknak megfelelően év közben a havi (negyedévi), illetve a nem auditált év végi szavatoló tőke számításánál pozitív összegű eredményt figyelembe venni nem lehet, azonban a negatív eredményt (veszteséget) számításba kell venni!

A szavatoló tőke módosulása (pl. jegyzett tőke emelése vagy csökkentése, alárendelt kölcsöntőke juttatás, tőke-, illetve eredménytartalék átadása-átvétele, -képzése stb.) esetén a következő bizonylatokat, iratokat haladéktalanul meg kell küldeni:

a) a tőke emeléséről, csökkentéséről szóló közgyűlési és/vagy alapítói, igazgatósági határozat (jegyzőkönyvi) másolata,

b) az alárendelt (beleértve a kiegészítő alárendelt) kölcsöntőke juttatásról szóló szerződés, illetve módosításának másolata,

c) a tőkebefizetés tényét igazoló bizonylat(ok) (átutalás) másolata, amelyből a jogcím is egyértelműen megállapítható,

d) a hitelintézeti auditor nyilatkozata a tőkejuttatás, -módosulás megvalósulásáról, a hitelintézet számláján, könyvvitelében való megjelenésről, a szavatoló tőke számításának helyességéről,

e) a jegyzett tőke emeléséről, csökkentéséről szóló jegyzőkönyv (határozat) Cégbírósághoz történő benyújtásának igazolása (másolatban), illetve a cégbírósági bejegyzés másolata,

f) az idegen nyelven kötött szerződésnek, jegyzőkönyvnek a magyar nyelvű hiteles fordítása,

g) a szavatoló tőke módosulásával kapcsolatban az új adatok (szavatoló tőke, illetve fizetőképességi mutató) megállapítására vonatkozó számítások.

A szavatoló tőke számításánál a változásokat, illetve a jegyzett tőke módosulását – a Hpt. és a számviteli előírásoknak megfelelően – csak a pénzügyi realizálás és a megfelelő dokumentumok egyidejű rendelkezésre állásától lehet figyelembe venni!

Ha a közgyűlés (alapító) a jegyzett tőke csökkentéséről dönt, a tőke leszállításának értékét a döntést követő naptól a szavatoló tőke számításánál már figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a Cégbíróságra a jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jegyzőkönyvet, alapszabály-módosítást benyújtották-e vagy sem.

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél jegyzett tőke elemek (részjegy, vagyoni hozzájárulás stb.) csak egyszer szerepelhetnek.

A mérleg Jegyzett tőke sorában a bejegyzett tőke összegén kívül a befizetett, és a Cégbíróságra bejegyzésre már benyújtott, de még be nem jegyzett tőkeemelést nem lehet figyelembe venni, csak a szavatoló tőke számítása során, és csak akkor, ha a cégbírósági benyújtást dokumentáló közgyűlési (alapítói) határozatot, a befizetést igazoló dokumentumokat egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtották.

A részjegy-tulajdonosok által visszaszolgáltatott és a szövetkezeti hitelintézet által visszavásárolt részjegyek nem szerepelhetnek a részjegy-állományban. A visszavásárolt részjegyek állományát csak a cégbírósági bejegyzésig, illetve a számviteli rendezésig szabad a mérlegben kimutatni.

Az alárendelt kölcsöntőke juttatásnál a Hpt. 5. számú melléklete 11. pontja szerint a visszafizetési időpontot megelőző öt év során fokozatosan, évente egyenlő arányban kell a csökkentést végrehajtani. Ennek megfelelően az alárendelt kölcsöntőkét évente egy alkalommal a szerződés szerinti lejárat időpontjának megfelelő napon az eredeti tőkeösszeg 20%-ával csökkentett összegben kell számításba venni.

A devizában nyújtott alárendelt kölcsöntőke esetében a szavatoló tőkébe történő beszámítandó részét, illetve a csökkentés mértékét devizában kell figyelembe venni, és azt kell az előírt árfolyamon forintra átszámítani.

A jelentéseket úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen minden hónapban az aktuális, illetve az auditált szavatoló tőke értéke, amelyet a tendenciák vizsgálatához, a törvényi előírások betartásának ellenőrzéséhez, valamint az intézkedések meghozatalához használ a Felügyelet.

7. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket – külön magyarázat hiányában – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.

Az alábbiakban közölt rövidítések az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

ÁKK Rt.: Államadósság Kezelő Központ Rt.

ÁPV Rt.: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.

BeSzkr: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és módosításai.

CT (= ct): céltartalék(ok).

Ebank: az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet. (Az a hitelintézet, amelyik elektronikus pénz bocsát ki, nem tartozik ide.)

Ebank tv: az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény és módosításai.

EKB: Európai Központi Bank

EU: Európai Unió

ESS: egységes statisztikai számjel.

ÉT: az Értéktőzsde.

FM: a Felügyeleti Mérleg.

FKM: fizetőképességi mutató.

GBC: Giro Bankkártya Rt.

GDR (angolszász területen depository receipt: – Global Depository Receipt, vagy ADR – American Depository Receipt): letéti igazolás, amely a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.

GIRO: a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. – a Felügyelet által történt bejegyzés és engedélyezés, valamint az egységes szektorbontás alapján – a Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorán belül pénzügyi vállalkozásnak minősül.

GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euróövezet). Jelenleg 12 EU-tagország tartozik ide: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország.

Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.

JT: Jegyzett tőke.

Jht.: a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény.

KKVtv: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény és módosításai.

Kkr: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és a nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és módosításai.

KKV: a mikro-, kis- és középvállalkozások rövidítése.

KSH: Központi Statisztikai Hivatal.

KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Rt.

Ltp.: a lakástakarékpénztárak.

Ltpt.: a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény és módosításai.

MÁK: Magyar Államkincstár

MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények. Ide tartoznak a központi bankok és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények (előzőekben: MI)

MNB: Magyar Nemzeti Bank.

MNB tv: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény.

Mód.: a módosítás rövidítése. A jelentő táblázatokon a „Mód.” jelölésű oszlopokban kell jelezni – az „Eredeti” jelentéshez képest – az adatban bekövetkezett változást.

PBB: a Pénzügyi vállalkozások, a Befektetési vállalkozások és a Biztosító részvénytársaságok összefoglaló rövidítése.

PEK: Posta Elszámoló Központ.

PIBB: a Pénzügyi Intézmények (hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások és a Biztosító részvénytársaságok gyűjtőneve (beleértve a Hpt.-ben megfogalmazott viszontbiztosítót is).

PIBv: a Pénzügyi Intézmények (hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások gyűjtőneve.

PIBvJv: a Pénzügyi intézmények, a Befektetési vállalkozások és a Járulékos vállalkozások összefoglaló rövidítése.

PM: Pénzügyminisztérium.

Pmt.: a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény és módosításai, ideértve a 2001. évi LXXXIII. törvényt is.

PSZÁF: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

PvBvJv: a Pénzügyi vállalkozások, a Befektetési vállalkozások és a Járulékos vállalkozások összefoglaló rövidítése.

OTIVA: Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap.

SPsz: Speciális pénzügyi szervezetek – árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezet³, befektetési alapkezelő, tőzsde – összefoglaló rövidítése.

Szkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és módosításai.

Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és módosításai.

SZT: a szavatoló tőke.

TAKIVA: Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap.

TB: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és önkormányzataik.

TEÁOR: Tevékenységek Ágazati Osztályozási Rendszere.

Tpt.: tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és módosításai.

VJT: a vállalkozás jegyzett tőkéje.

8. Fogalmak

Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

Államkötvény (a Felügyeleti mérlegben gyűjtőfogalom): az állampapírok közül csak a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a kincstár jegyek kivételével.

Belföldi: a (magyar) rezidens.

Betét a Felügyeleti Mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely betétszerződés, bankszámla-, illetve folyószámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent. A betétek közé sorolandók a hitelintézet által kibocsátott utazási csekkek, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszegek (elektronikus pénz) is. A treasury által kötött ún. bankközi ügyletek⁴ szintén betétnek minősülnek a Felügyeleti mérleg szempontjából.

Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejárattól, illetve attól hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (pl. takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy stb.).

Beszámolási idő (másképpen vonatkozási idő): az az időpont, amelyről a hitelintézet adatot szolgáltat.

Bruttó érték (adat): a bekerülési, beszerzési, nyilvántartási, szerződés szerinti – értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenési leírással stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított – érték. Mérlegtételek esetén a könyv szerinti bruttó érték, a mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási (szerződés szerinti) érték.

Bruttó könyv szerinti érték: lásd könyv szerinti bruttó érték.

Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel. Itt kell jelenteni az eseti hiteleket, valamint a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is. A magánszemélyeknek (lakosságnak) nyújtott szabad felhasználású hitel fogyasztási hitelnek tekintendő.

Egyéni vállalkozók: azok a magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, továbbá akik egyéb egyéni vállalkozói tevékenységet folytatnak (pl. az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépése előtt kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemélyek, a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemélyek, az ügyvédek, a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók, továbbá azok a magánszemélyek, akik külön jogszabály alapján egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytatnak). A mezőgazdasági őstermelők is idetartoznak.

Eladási és visszavásárlási (sell and buy back) ügyletek: olyan ügyletek, amelyek szándéka és gazdasági hatása megegyezik a repo ügyletekével, de két elkülönült, különböző értéknapra vonatkozó, egyidejűleg kötött eladási és vásárlási tranzakcióból állnak: közülük az egyik azonnali elszámolásra, a másik határidős elszámolásra vonatkozik. A sell and buy back ügyletekre nem vonatkozik sem a napi piaci árazás, sem a letét kiigazítása.

Eredeti lejárat (kibocsátáskori futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai).

Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.

Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.

Felmondott hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.

Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, (amelyből kifizetések is teljesíthetők) a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg.

Folyószámlahitel: a folyószámlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Azok a kártyahitelek is ide sorolandók, amelyeknél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azokat a kártyahiteleket, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni.

Háztartások: a lakosság és az egyéni vállalkozók együttesen.

Helyi önkormányzatok: a fővárosi, a megyei, a helyi (területi, nemzetiségi) önkormányzatok és az azok irányítása alatt álló, kezelésében működő intézmények (pl. egészségügyi, művelődési, oktatási intézmények stb.), valamint azok a nonprofit szervezetek, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

Hitelleírás (csak a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 1.E táblában!): az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, illetve mérleg szerinti bruttó érték alatti eladása a tárgyhónapban.

Hosszú (lejáratú): hosszú lejáratú az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít (egy éven túli lejáratú).

Jogi személyiségű vállalkozók (= Jogi szem. váll.): a vállalat, a jogi személyiségű gazdasági társaság (egyesülés, közös vállalat, kft., rt.), a szövetkezet (lakás-, fogyasztási, mezőgazdasági szövetkezet stb.), a víz- és erdőgazdálkodási társulat, a víziközmű társulat, az ügyvédi, a jogtanácsosi iroda, az oktatói munkaközösség stb.

Kisvállalkozók: a kisvállalkozók a jogi személyiség nélküli vállalkozók (közkereseti társaság, betéti társaság, polgári jogi társaság, jogi személyiség nélküli munkaközösség, építőközösség, társasház, művészeti alkotóközösség, külföldiek kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája).

Kisvállalkozás: ez a fogalom nem azonos, és nem tévesztendő össze az előzőekben meghatározott kisvállalkozók fogalmával! Csak a 7.C Tájékoztató adatok, valamint a 14.D Mikro-, kis- és középvállalkozás adatai című jelentőtábla elkészítésénél kell alkalmazni. Az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és megfelel a 2004. évi XXXIV. törvény (KKVtv.) 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak, és nem minősül mikro-, illetve középvállakozásnak.

Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére bankok egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation stb.).

Könyvesbetét: a Felügyeleti jelentésben a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv stb.), nem ideértve a takaréklevelet.

Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, valamint mérlegen kívüli tételeinek bekerülési, beszerzési, illetve nyilvántartási szerződés szerinti (értékvesztésekkel, céltartalékkal stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított) értéke. A hitelintézet által kötött szerződésből fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg. Vásárolt követeléseknél a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.

Könyv szerinti érték: az Szmt. és az Szkr. által meghatározott értékvesztéssel (illetve a számviteli előírás szerint értékcsökkenéssel, céltartalékkal stb.) csökkentett, értékelési különbözettel módosított érték. (Nettó érték.)

Középvállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy mérlegfőösszege 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg és megfelel a 2004. évi XXXIV. törvény (KKVtv.) 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak, továbbá nem minősül a (2), illetve (3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak.

Központi költségvetés: a központi költségvetés, mint a magyar állam.

Központi költségvetési intézmények (az államháztartáshoz tartozó intézmények): az államhatalom szervei, a Kormány, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek.

Kötvény – a Felügyeleti Mérleg Eszköz oldalán, mint gyűjtőfogalom: a kötvény mindazon értékpapírok (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kötvény, befektetési jegy – ha nincs a kötvények mellett külön nevesítve –, közraktárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél stb.) gyűjtő neve, amelyek a hitelintézet eszközei között szerepelhetnek, kivéve a tulajdonjogot megtestesítő értékpapírokat (részvényeket). A befektetési jegyek teljes állományát – a számviteli előírásoktól eltérően – a tulajdonviszonyt jelentő értékpapírok között kell jelenteni.

Külföldi: a nem-rezidens.

Lakosság: azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az egyéni vállalkozók közé. 2002 elejétől a mezőgazdasági őstermelők – azaz az őstermelői igazolvánnyal rendelkező 16 éven felüli nem egyéni vállalkozó magánszemélyek – akiknek köre tartalmazza a mezőgazdasági kistermelőket (a bizonyos bevételi korlátot el nem érő őstermelőket) is, az egyéni vállalkozók közé tartoznak.

Látra szóló követelések és tartozások: az Szkr. 2. § 1. pontja szerinti követelések és tartozások.

Látra szóló betét: az a nem lekötött betét, amely bármikor felvehető, de csak a rajta lévő egyenleg erejéig. Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve).

Látra szóló és folyószámla betét: a folyószámla betét a – nem lekötött – folyószámlán kialakult pozitív egyenleg. A látra szóló betétek közé soroljuk a nem folyószámlához kapcsolódó lekötetlen betéteket, az egy napra lekötött betéteket, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszegeket (elektronikus pénzt), valamint a látra szóló takarékbetéteket is. (Az egy napos futamidő munkanapban értendő.) Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve).

Lejárat szerinti bontás:

A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket – a forrás oldali felmondott hitelek kivételével – mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

– rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év,

– hosszú lejárat: az instrumentum eredeti lejárata > 1 év,

– hosszú, de legfeljebb 2 éves lejárat: 1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 2 év ,

– hosszú 2 éven túli lejárat: az instrumentum eredeti lejárata > 2 év,

– hosszú, legfeljebb 5 éves lejárat: 1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 5 év,

– hosszú, 5 éven túli lejárat: az instrumentum eredeti lejárata > 5 év.

A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása:

-----------------

Legfeljebb 3 hónapos lejárat: a hitel felmondási ideje ≤ 3 hónap

-----------------

3 hónapon túli, legfeljebb 2 éves lejárat:

3 hónap < a hitel felmondási ideje ≤ 2 év

Hosszú, 2 éven túli lejárat:

A hitel felmondási ideje> 2 év

Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.

Letéti igazolás (angolszász területen depository receipt: GDR – Global Depository Receipt, ADR – American Depository Receipt): letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.

Lombard hitelnyújtás: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak. (A Felügyeleti jelentésben az 1.C Tájékoztató adatok 1. táblában a kizárólag értékpapír fedezet mellett nyújtott hiteleket kell lombard hitelként jelenteni.)

Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb és megfelel a 2004. évi XXXIV. törvény (KKVtv.) 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak és nem minősül az (1), illetve (2) bekezdése szerint kis- vagy középvállalkozásnak.

Nem forgatható értékpapír: azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek tulajdonjogának átruházása korlátozott, azaz vagy jogszabály tiltja eladásukat, vagy szervezett piac hiányában tulajdonosuk nem tudja eladni azokat. A magyar gyakorlatban korlátozottan forgalmazhatónak a zárt körű és az átváltoztatható kötvényeket tekintjük.

Nem hitelhelyettesítő garancia: azon garanciavállalás, amely nem az ügyfél valamely hiteltörlesztése vagy pénzügyi tartozása, illetve ezekhez kapcsolódó kötelezettség vállalása (ideértve a lízing törlesztő részleteit is) visszafizetésének teljesítéséhez kötődik. Idetartozik többek között a teljesítési garancia, jól teljesítési garancia, tender garancia, vámgarancia stb.

Nem jogi személyiségű vállalkozók: a közkereseti társaság, betéti társaság, polgári jogi társaság, jogi személyiség nélküli munkaközösség, építőközösség, társasház, művészeti alkotóközösség, külföldiek kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája.

Nem-rezidens: mindenki, akire, illetve amelyre nem teljesül a rezidensekre meghatározott feltétel.

Nettó érték (nettó adat): a Hpt.-ben meghatározottak szerinti érték.

Pénzpiaci alapok: (az MNB szektor bontásához kapcsolódóan) azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.

Pénzpiaci eszközök: alacsony kockázatú, likvid, olyan piacon forgó értékpapírok, ahol nagy forgalmat bonyolítanak le nagy mennyiségű papírokkal, és ahol ezek készpénzre váltása azonnal és alacsony költséggel lehetséges.

Projektfinanszírozási ügyletek: új létesítmény vagy egy már meglévő létesítmény építési, műszaki, technológiai szempontból teljes mértékben különálló új részegységének létrehozásával kapcsolatos rendszerint több kockázatvállalási ügyletre, és kapcsolódó pénzügyi és befektetési szolgáltatás nyújtására kiterjedő szerződések, amelyek arra a számításra épülnek, hogy a létesítmény a hasznos élettartama alatt fedezi az üzemi költségeket és az adósságszolgálatot.

Repóügylet és fordított repóügylet: a Tpt. szerinti fogalom, illetve a számviteli előírások (Szmt., illetve az Szrkr. által meghatározottak) szerinti ügylet.

Rezidens:

1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró, vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó, illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és azok családtagja,

3. a Magyar Köztársaság területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. [Vállalkozási tevékenység: az a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenység, amelyet a természetes vagy jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet üzletszerűen – rendszeresen, haszonszerzés céljából – végez.]

[Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (a statisztikai számjel 13–15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve.]

Rövid (lejáratú): rövid lejáratú az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít (éves vagy éven belüli lejáratú).

Speciális Pénzügyi Szervezetek: árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezet⁵, befektetési alapkezelő, tőzsde.

Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézmények: az MNB, a hitelintézetek, a pénzügyi, illetve a befektetési vállalkozások, biztosítók kivételével az Egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése, illetve csoportosítása, amelyek a pénzügyi szektor részei. Idetartozik: a Budapesti Árutőzsde, a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, biztosító szövetkezetek és egyesületek, magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak, valamint a befektetési alapkezelők stb.

Szankciós kötelező tartalék: a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló MNB rendelet szerint, ha a hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege nem éri el az előírt mértéknek megfelelő összeget, akkor az MNB – a hitelintézet egyidejű értesítése mellett – a megállapított hiány összegének kétszeresét a hiány pontos összegének a tudomására jutását követő 30 napon belül a hitelintézet pénzforgalmi (elszámolási) bankszámlájáról nem kamatozó elkülönített (ún. szankciós) tartalékszámlára helyezi, és legalább 30 napig ott tartja.

Tőzsdére bevezetett: ez a meghatározás csak olyan értékpapírra vonatkozik, amelyik bármelyik tőzsdére bevezetésre került és még ott (bel- és külföldi tőzsdén) forgalmazzák. (A tőzsdéről bevont értékpapírokat nem lehet idevenni.)

Ügyfelek: természetes személyek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, állami vállalatok, szövetkezetek, területi önkormányzatok, költségvetési szervek, pártok, érdekképviseleti szervek, alapítványok, alapok, egyesületek, ezeken kívül még az itt fel nem sorolt olyan szervezetek, amelyek gazdálkodásukról az Szmt. alapján mérleget, illetve eredménykimutatást kötelesek készíteni. A Hpt. vonatkozásában ügyfelek a hitelintézetek, a biztosítók, a befektetési vállalkozás stb.

Vállalkozók, vállalkozói szektor: a jogi személyiségű vállalkozók, a nem jogi személyiségű gazdasági társaságok.

Veszteségmérséklő befektetés: a veszteségmérséklési tevékenység révén a hitelintézet birtokába került tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tárgyi eszköz, illetve immateriális jószág.

Vonatkozási idő: (más néven beszámolási idő) az adatszolgáltatásra vonatkozó időpont vagy időszak.

9. Szektor meghatározások

A Felügyeleti jelentések szektorbontása az MNB rendelet 2. számú mellékletében szereplő egységes szektorbontást követik. (Ezek a jelölések nem azonosak az ágazat szerinti bontással.) Az egységes szektorbontás alábontásait az alábbiakban közöljük.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektora tartalmazza a jogi személyiségű vállalkozókat és nem jogi személyiségű vállalkozókat. A Felügyeleti mérlegben a nem pénzügyi vállalatok szektorán belül külön kiemelésre kerülnek a hitelintézetek saját – a Hpt. mellékletében meghatározottak szerinti – járulékos vállalkozásai.

B) Központi Bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények a hitelintézeteket és a pénzpiaci alapokat tartalmazzák.

A hitelintézetek közé a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi hitelintézet besorolandó, függetlenül a KSH ESS számban szereplő szakágazati (TEÁOR) kódjától.

A felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő hitelintézeteket azonban a nem pénzügyi vállalatok közé kell átsorolni.

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

A D) Egyéb pénzügyi közvetítők és az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorait tovább kell bontani a Pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve az ezeken kívül a szektorokhoz sorolandó Egyéb intézmények alcsoportja.

D) Egyéb pénzügyi közvetítők Egyéb pénzügyi közvetítők – Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak.

Egyéb pénzügyi közvetítők – Befektetési vállalkozások: idetartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Tpt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak.

Egyéb pénzügyi közvetítők – Egyéb intézmények: idetartoznak a fenti két csoportba nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak.

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Befektetési vállalkozások: idetartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Tpt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak.

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Egyéb intézmények: idetartoznak a fenti két csoportba nem sorolt pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézmények.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

A biztosító részvénytársaságok és biztosító egyesületek, valamint a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, önkéntes önsegélyező pénztárak és önsegélyező egészségpénztárak.

Helyenként külön szerepel a szektorhoz tartozó két csoport.

G) Központi kormányzat

E szektor tartalma megegyezik az egységes szektor-meghatározásban definiált körrel, de egyes instrumentumoknál külön kell adatot szolgáltatni a központi költségvetésre (magyar állam), és a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézményekre.

A központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények soroknál az államhatalom szervein, a Kormányon, a minisztériumokon, az országos hatáskörű szerveken és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveken, az elkülönített alapokon kívül a MÁK, ÁKK Rt., az ÁPV Rt., a Nemzeti Autópálya Rt., a CASA Vagyonkezelő Kft., a SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft., a Magyar Televízió Rt., a Duna TV Rt., a Magyar Rádió Rt., a Magyar Távirati Iroda Rt., a Magyar Turizmus Rt., a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt. és a központi kormányzathoz sorolt nonprofit intézmények adatait kell jelenteni.

G)+H)+I)= Államháztartás (ÁHT)

A belföldi államháztartás szektorát a központi kormányzat (G), a helyi önkormányzatok (H) és a társadalombiztosítási alapok (I) alkotják.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint azokat a nonprofit szervezeteket, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

I) Társadalombiztosítási alapok

Idetartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

J) Háztartások

Ezt a csoportot Lakosság és Egyéni vállalkozók alcsoportra bontva kell kimutatni. A mezőgazdasági őstermelők az egyéni vállalkozók közé sorolandók.

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat, vagy nincsenek az állam, vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. (Pl. szakszervezetek, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.)

L) Külföld

A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) országai külön szektort képeznek az adatszolgáltatásokban. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.

1. GMU tagországok:

A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:

A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora (MPI) két alszektora az alábbi:

– jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint

– tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.

A Felügyeleti mérlegben szereplő „GMU hitelintézetek” kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.

Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:

– központi kormányzat,

– tagállami/tartományi kormányzat,

– helyi önkormányzatok,

– társadalombiztosítási alapok.

Az egyes alszektorba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.

2. Egyéb külföld

Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország, valamint a nemzetközi intézmények (ideértve az EKB-n kivételével az EU intézményeit is) alkotják. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:

– bankok,

– nem bankok,

– államháztartás (ÁHT) (idesorolandók az előzőekben említett nemzetközi intézmények is),

– egyéb szektorok.

10. Azonnali ügyletek, származtatott ügyletek

A Tpt., az Szkr., a BeSzkr., illetve a vonatkozó PM rendelet előírásait is figyelembe véve a következőkben meghatározottakat kell figyelembe venni.

Áruszerződések: olyan szerződések, amelyek hozama vagy a hozamának egy része az olaj, a fa, agrártermékek vagy nem-nemesfémek, pl. réz vagy a cink tőzsdei árához vagy valamely tőzsdei cikkek árából származtatott index árához van kötve.

Minden olyan származtatott termékre vonatkozó szerződést, amely nem sorolható a kamatláb, deviza, értékpapír és nemesfém-szerződések közé áruszerződésnek kell tekinteni.

Azonnali ügyletek: azonnali teljesítésre szóló ügyletek, amelyek a Hpt. szerint nem minősülnek kockázatvállalásnak.

Devizaügyletek esetén azonnali ügyleteknek minősülnek a két napos teljesítési határidejű üzletek.

Értékpapír ügyletek esetén azonnalinak minősülnek a három napon belüli teljesítési határidővel kötött ügyletek. Az egyes jogszabályok alkalmazása szempontjából továbbá azonnalinak számítanak mindazon ügyletek, amelyeket a vonatkozó jogszabály ekként határoz meg.

Bruttó pozitív piaci érték: árfolyamváltozás esetén a szerződés (pozíció) piaci értéke pozitív, ha a szerződésből eredő követelések és kötelezettségek jelenértéke, az alapul szolgáló befektetési eszközt (pl. deviza, értékpapír, index stb.) piaci áron értékelve pozitív egyenleget mutat. A pozitív piaci érték hitelkockázatnak van kitéve, mivel az intézmény veszteséget szenvedne el a partner nem teljesítése esetén. Ez esetben a szerződést a folyó piaci árakon kellene helyettesíteni, és ez többlet költségbe kerülne (pótlási költség).

Ha a partnerek között nincs nettósítási megállapodás, a szerződés szintű pozitív piaci érték bruttó értéknek tekintendő.

Bruttó negatív piaci érték: ha a szerződés alapján fennálló kötelezettség, teljesítendő kifizetés vagy eladás meghaladja a szerződés szerint megvásárolandó eszköz értékét vagy a szerződésből származó bevételt, a szerződés (pozíció) piaci értéke negatív, azaz a szerződés veszteséges.

Amennyiben nincs nettósítási megállapodás, a szerződés szintű negatív piaci érték bruttó értéknek tekinthető. Ha a piaci érték nulla, akkor a szerződés sem nyereséget, sem veszteséget nem hoz. Egy származtatott portfolió szerződései negatív piaci értékének az összege a portfolióra nézve meghatározott veszteség.

Csere (swap) ügylet: olyan tőzsdén kívül kötött szerződés, ahol két fél megegyezik, hogy a szerződésben meghatározott időszak alatt, a szerződésben meghatározott valamely befektetési eszköz értékre a fizetéseket kicserélik.

Olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze. A swap elvi főösszege az az érték, amelyre nézve a kamatlábakat, a devizákat vagy más bevételeket, illetve kiadásokat kicserélnek.

Devizaszerződések: olyan szerződések, amelyek valamely deviza vételére vagy eladására vonatkoznak, vagy amelyekből származó készpénz kifizetéseket egy vagy több deviza, illetve devizakosár árfolyamváltozásához kötik. A devizaszerződések magukban foglalják a határidős devizaügyleteket, a határidős tőzsdei devizaszerződéseket, a devizaopciókat, a deviza swapokat és a devizára szóló opciós utalványokat is.

Eladási opció: az opció vevője eladási jogot vásárol egy, a szerződésben meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy a szerződésben meghatározott mennyiségű befektetési eszköznek vagy nemesfémnek vagy árunak egy, a szerződésben meghatározott áron történő eladására. Az opció kiírója kötelezettséget vállal, hogy a szerződésben meghatározott jövőbeni időpontban vagy jövőbeni időpontig – ha az opció vevője jogával élni kíván – a szerződésben meghatározott befektetési eszközt, nemesfémet vagy árut a szerződésben meghatározott áron megveszi.

Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják. (notional principal)

Eredeti kockázat módszere: a származtatott termékeknek a szerződés megkötése óta eltelt idő alatti árfolyamváltozásával nem számoló eljárás, amely csak a lehetséges jövőbeni hitelkockázatot tükrözi. A kockázat mérése pontatlanabb, mint a piaci árazás szerinti módszeré, ezért az árfolyamváltozás volatilitását becslő szorzó számok magasabbak, mint a piaci árazás módszerénél. A feltételezett árfolyamváltozást a futamidő függvényében a fizetőképességi mutató számításáról szóló PM rendelet mutatja.

Az eredeti kockázat módszere csak kamatláb- és devizaszerződések esetében megengedett. A kereskedési könyvet vezető hitelintézet e módszert jogszabály szerint nem alkalmazhatja.

Határidős ügylet: minden olyan szerződéses ügylet, amelynek teljesítése az azonnali ügyleteket követő teljesítési napon túli időpontra esik. Az egyes jogszabályok alkalmazása szempontjából a határidős ügylet fogalma az azonnali ügylet fogalmától függően változik.

Határidős index ügylet: olyan határidős ügylet, amelyben a felek az ügylet teljesítési összegét vagy összegeit valamilyen értékpapírtárca vagy tőzsdei termékekből összeállított kosár folyamatos változását mutató index alakulásának függvényében határozzák meg.

Hitel-nem-fizetési swapok (credit default swap): a hitelszármazékok közé tartozó ügyletek, amelyben az egyik fél díjfizetés ellenében védelmet nyújt egy másik fél részére arra az esetre, ha egy hitelviszonyt megtestesítő, egy vagy több azonos értékpapírral, ritkábban hitellel kapcsolatban a fizetés elmaradása következik be. A fizetés elmaradásának eseménye alá tartozó eseteket az ügyletre vonatkozó szerződés rögzíti. Ilyen eseménynek minősül általában a fizetési késedelem, a csőd, ritkábban a hitelminősítők általi minősítés romlása is. Egyes szerződések kikötik, hogy a veszteség mértékének bizonyos küszöbértéket el kell érnie ahhoz, hogy a védelmet nyújtó fizessen. Az ügyleteknek olykor opcióhoz hasonló vonásai vannak, de általában az ügyleti dokumentációjuk a swap ügyletekre jellemző.

Hitelszármazékok: olyan megállapodások, amelyek az egyik fél (kedvezményezett) számára lehetővé teszik, hogy a szerződésben hivatkozott eszköz (alapul szolgáló eszköz) hitelkockázatát a másik félre (garantőr) hárítsa át. A szerződés lehetővé teszi a garantőr számára a hitelkockázat vállalását anélkül, hogy az alapul szolgáló eszközt ténylegesen megvásárolná.

Jelenlegi kockázat: az értékelés időpontjában az a kockázati kitettség, amely abból származik, hogy a pozitív piaci értékkel rendelkező szerződések készpénzáramlásait helyettesíteni kell egy folyó piaci árakon kötött szerződéssel a szerződéses partner esetleges nem teljesítése miatt.

Kamatlábszerződések: olyan szerződések, amelyek egy kamatozó pénzügyi eszközhöz (pl. egy állampapír határidős vétele) kapcsolódnak, vagy amelyekből származó készpénz kifizetéseket egy kamatlábhoz (pl. 3 havi BUBOR) vagy egy másik kamatlábszerződéshez (pl. egy államkötvény tőzsdei határidős vételére vonatkozó opciós szerződés) viszonyítják. A szerződéseket általában arra használják, hogy egy intézmény mérlegpozíciójának kamatkockázati kitettségét megváltoztassák.

A kamatlábszerződések magukban foglalják az egy devizás kamatláb swapokat (pl. egy intézmény egy elvi összegre 6% fix kamatot fizet és 3 havi BUBOR kamatlábat kap), a bázis swapokat (pl. egy intézmény 3 havi DWIX-et cserél 3 havi BUBOR-ra), a határidős kamatláb megállapodásokat, a határidős tőzsdei ügyleteket, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételére vagy eladására vonatkoznak, valamint a kamatláb opciókat (ideértve a cap, collar, floor és corridor megállapodásokat).

Kereskedési célú származtatott szerződések: azokra az ügyletekre vonatkozó szerződések, amelyeket kereskedési céllal vagy valamely kereskedési célú ügylettel kapcsolatosan fedezeti céllal kötöttek.

Kereskedési partner: a pénzügyi piacok mindazon szereplői, akik a befektetési eszközökkel, nemesfémekkel, tőzsdei árukkal folytatott adásvételi, kereskedési tevékenységet üzletszerűen végezhetik. Idetartoznak a hitelintézetek, a befektetési vállalkozások, a befektetési alapok stb.

Kiírt opció: az opciós jogot biztosító szerződés eladója (kiírója) opciós díj vagy prémium ellenében vételi jogot biztosít (ad) egy meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy befektetési eszköznek, nemesfémnek vagy árunak egy meghatározott áron történő vételére vagy eladására. A kiírt opciónak partnerkockázata nincs, a partner felé egyoldalú kötelezettségvállalást jelent.

Kötési vagy névérték: a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.

Lehetséges jövőbeni hitelkockázat: a származtatott termékre vonatkozó szerződés tényleges elvi főösszegének vagy kötési értékének, a hátralévő futamidő függvényének és a piaci árfolyam feltételezett volatilitását jelző tényezőjének a figyelembevételével meghatározott érték, amely az értékelés időpontjához viszonyítva mutatja a piaci érték lehetséges növekedését, és az emiatt megemelkedő hitelkockázatot.

Számításához az alapul szolgáló eszköz (deviza, kamatozó értékpapír, részvény, nemesfém, áru) elvi főösszegét vagy kötési értékét meg kell szorozni az árfolyamváltozásának a hátralévő futamidő alatt feltételezett volatilitását jelző számmal. A feltételezett árfolyamváltozást a futamidő függvényében a fizetőképességi mutató számításáról szóló PM rendelet mutatja.

Nemesfémszerződések: olyan szerződések, amelyek hozama, vagy a hozamának egy része az arany, az ezüst, a platina vagy a palladium tőzsdei árához vagy valamely a nemesfémek tőzsdei árából származtatott index árához van kötve.

Nem kereskedési célú származtatott szerződések: olyan fedezeti céllal kötött szerződések (fedezeti derivatívák), amelyek – az eszközök között szereplő befektetési célú vagy forgatási célú, de lejáratig tartani kívánt, illetve veszteségmérséklés céljából szerzett értékpapírok, valamely deviza vagy más – eszköz, illetve forrás meglévő nyitott pozíciójának kiegyenlítését, árfolyamváltozások hatásától való védelmét szolgálják. Ide tartoznak például a kölcsönök kamatkockázatának fedezését szolgáló swapoknak a tényleges elvi főösszege vagy kötési ára.

Nettó pótlási költség: a Felügyelet által jóváhagyott nettósítási megállapodás alapján az egy partnerrel szemben a szerződésekből eredő bruttó pótlási költségeknek a beszámítások után fennmaradó összege.

Opciós szerződések: egy meghatározott befektetési eszköznek, nemesfémnek vagy árunak egy meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy meghatározott áron történő vételére vagy eladására vonatkozó kötelezettségvállalás (kiírás esetén) vagy jog biztosítása (vásárlás esetén). Egyes opciókkal, amelyek szabványosítottak tőzsdén kereskednek. A nem szabványosított opciók tőzsdén kívüli (OTC) opciók.

Pótlási költség: a szerződésenkénti (bruttó) pozitív piaci érték.

Részvényszerződések: olyan szerződések, amelyek hozama vagy a hozamának egy része egy bizonyos részvény vagy több részvényből származtatott index (pl. BUX, FTSE, Nikkei stb.) árfolyamához van kötve.

A részvényszerződések névértéke a szerződésben megnevezett részvény vagy részvényre vonatkozó tőzsdei kontraktus egység vagy részvényindex tőzsdei kontraktus egység szorozva az egységárral. A szerződött mennyiség törtszámban kifejezett egység is lehet. Amennyiben a megkötött szerződés szerint az előbb megnevezett névértéket egy szorzószámmal vagy egy matematikai képlet értékével meg kell szorozni, akkor az tekinthető a részvényszerződés tényleges névértékének.

Piaci árazás módszere: a kereskedési könyvbe tartozó eszközöket és mérlegen kívüli tételeket, valamint a kereskedési könyvön kívüli származtatott termékek szerződéseket napi árfolyamon, illetve jelenértéken értékelő eljárás. A negatív piaci értékű származtatott szerződések veszteségesek, a pozitív piaci értékű szerződések nyereségesek.

Származtatott termékekkel folytatott kereskedés: magában foglalja az előzőekben felsorolt szerződésekkel folytatott rendszeres üzletkötést, a felsorolt szerződések révén vállalt nyitott pozíciókat, amelyeket azért vállaltak, hogy rövid távon az árfolyamváltozásból nyereségre tegyenek szert, illetve, hogy a pozíciót (terméket) visszavásárolják vagy viszonteladják, a felsorolt szerződések révén, az ügyfelek megbízásából vállalt vagy vásárolt pozíciókat.

Származtatott szerződés piaci értéke: az az érték, amelyen a szerződés szabad akaratukból szerződni kívánó felek között átruházható. Egy határidős szerződés piaci értéke (a pozíció értéke) a szerződésből eredő követelések és kötelezettségek piaci árfolyamon értékelt jelenértékének a különbsége.

Ha van piaci árjegyzés, akkor a piaci érték a szerződéses követeléseket és kötelezettségeket megtestesítő kontraktusok száma szorozva a piaci árral. A határidős szerződés megkötésekor a szerződés piaci értéke nulla, mivel olyan kötési árfolyamban állapodott meg a két fél, amely szerint egyik sem fizet a másiknak. Ha a piaci érték meghatározásához nincs piaci ár, akkor a piaci árat vagy a hasonló termékek piaci ára alapján vagy a diszkontált cash-flow módszerrel lehet meghatározni.

Tőzsdei határidős ügylet (futures): a befektetési eszközök vagy áruk határidős szállítására vonatkozó, az egyes tőzsdéken az ott elfogadott szabályoknak megfelelően szabványosított szerződések, ahol a vevő vállalja, hogy venni fog, az eladó pedig vállalja, hogy szállítani fog egy meghatározott jövőbeni napon egy meghatározott befektetési eszközt, árut stb., egy meghatározott árfolyamon vagy egy meghatározott befektetési eszköznek a hozamát.

A tőzsdei határidős szerződések szabványai tőzsdénként különbözőek, de általános, hogy minden szerződésnél a tőzsde vagy az elszámoló ház minősül partnernek. Kockázatuk csak az árfolyamváltozáshoz kötődik.

Tőzsdén kívüli határidős szerződés (forward ügylet): a befektetési eszközök vagy áruk határidős szállítására vonatkozó szerződések, ahol a vevő vállalja, hogy venni fog, az eladó pedig vállalja, hogy szállítani fog egy meghatározott jövőbeni napon egy meghatározott befektetési eszközt egy meghatározott árfolyamon vagy egy meghatározott befektetési eszköznek a hozamát. A tőzsdén kívüli határidős szerződések feltételei nem sztenderdizáltak. Kockázatuk nemcsak az árfolyamváltozásból, hanem a szerződéses partner nem teljesítéséből is fakad.

Vásárolt opciók: az opciós jogot biztosító szerződés vevője (vásárlója) opciós díj vagy prémium ellenében vételi jogot nyer (kap) egy meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy befektetési eszköznek, nemesfémnek vagy árunak egy, a szerződésben meghatározott áron történő vételére vagy eladására, illetőleg egy meghatározott elvi főösszegre vetített kamatszintből származó kifizetés érvényesítésére.

Vételi opció: az opció vevője vételi jogot vásárol egy, a szerződésben meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy a szerződésben meghatározott befektetési eszköznek vagy nemesfémnek vagy árunak egy, a szerződésben meghatározott áron történő vételére.

Az opció kiírója kötelezettséget vállal, hogy a szerződésben meghatározott jövőbeni időpontban vagy jövőbeni időpontig – ha az opció vevője jogával élni kíván – a szerződésben meghatározott befektetési eszközt, nemesfémet vagy árut a szerződésben meghatározott áron eladja.

11. A Felügyeleti mérleg és a kapcsolódó jelentések kitöltésének általános előírásai

A Felügyeleti mérleg mind az MNB, mind a PSZÁF speciális információ igényeinek kielégítését szolgálja, ezért a mérlegsorok elrendezésekor a következő elveknek kell érvényesülni:

– a mérleg elsődleges rendezési szempontja az instrumentumok csökkenő likviditása, majd ezen belül – szükség, illetve lehetőség szerint – az egyes tételek növekvő kockázata, és ezzel összhangban

– a lejárati bontásnál a rövid lejárattól a hosszabb felé halad,

– további csoportosítási szempontként jelenik meg a nemzetközi szabványokkal összhangban lévő egységes szektorbontás, illetve annak a Felügyelet igényei szerinti alábontása.

Minden olyan instrumentum esetében, ahol nem teljes körű a szektorbontás, „egyéb” sorok szerepelnek, amelyek az odatartozó, de nem besorolt tételeket tartalmazzák.

Az egyes sorok elnevezésében elsőnek a szektor neve, majd alábontása és ezt követően az instrumentum neve és esetenként lejárata szerepel.

1. A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni.

2. Az adatok tartalmára, értékelésére stb. vonatkozóan – egyéb előírások hiányában – az Szmt.-ben és az Szkr.-ben előírtak az irányadóak, azonban a Felügyeleti mérleg az adatok felsorolását, tagolását illetően eltér a számviteltől.

3. A Felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival.

Az Szkr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan – a Felügyelet, valamint az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából – köteles főkönyvét lezárni.

A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

– az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

– az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

4. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, illetve kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket az Szkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.

5. A Felügyeleti mérleg jelentései, valamint a hozzákapcsolódó 1C, 1E, 1F és 1H táblák minden sora forint (a), euró (b), egyéb deviza (c) és az ezek összegével megegyező összesen (d) oszlopokat tartalmaz.

Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a b) euró, illetve a c) egyéb devizaoszlopokban szerepeltetni.

A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni.

A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.

6. A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán az Szmt. és az Szkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek, amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték, illetve forrás oldali be nem fizetett részvénytőke stb.) negatív előjellel kell jelenteni.

Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és – egyéb előírás hiányában – az adott tételcsoportban kimutatni az értékelési különbözetet.

7. A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat – pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (a továbbiakban: vagyontárgyak) – eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével.

8. Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

9. A Felügyeleti mérlegben szereplő egyes tételeket, instrumentumokat a következőképpen kell figyelembe venni.

9.1. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb, az átvezetési számla meghatározásától eltérő tartalmú „átvezetési”, elszámolási, technikai stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az „Egyéb” sorokban) kell kimutatni.

9.2. A befektetési jegyek teljes állományát az Szmt.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.

9.3. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket – a belföldi és a külföldi szervezésűeket is – a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben.

9.4. A konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint a lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatni, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a Felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott.

A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként, az 1.B.65.4 sorban kell a Felügyeleti mérlegben szerepeltetni.

9.5. A hitelintézet tulajdonába került letéti igazolásokat (angolszász területen depository receipt: GDR– Global Depository Receipt,ADR – American Depository Receipt) a mögöttes értékpapíroknak megfelelő szektornál kell jelenteni a megfelelő sorban.

9.6. A megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél is a fentiekkel azonos módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.

9.7. A megvásárolt követelések és a leszámítolt váltók helyét a Felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettől. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredő követelések szerepelhetnek. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladásakor nem módosították az eredeti szerződést.) A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

9.8. A pénzügyi eszközök valódi penziós ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell hozni. A Felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az Szkr. 21. § (3) bekezdésben felsorolt egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is.

9.9. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként/vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.)

9.10. Az értékpapírok kölcsönzése esetén az értékpapír kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést a hitelek, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget a felvett hitelek között kell jelenteni.

10. A lejárt lekötött betéteket az alábbiak szerint kell számításba venni:

– amennyiben az ügyfél megújítja a betétet, akkor annál a lejáratnál kell jelenteni, ahová a megújítás után sorolandó;

– a folyamatos lekötésű betéteket (amelyek az ügyfél közreműködése nélkül kerülnek újra lekötésre) továbbra is a lekötött betétek állományában kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

– ha a betétet a folyószámláról kötötték le, és lejárat után a hitelintézet visszahelyezi a betétösszeget a folyószámlára, akkor a lejárt betétet a látra szóló és folyószámlabetétek között kell jelenteni;

– ha az ügyfél nem újítja meg a betétet, de a hitelintézet újralekötés nélkül is az eredeti betétszerződésben rögzített változatlan feltételeket biztosít, a lejárt betétösszeget a lekötött betétek között kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

– ha az ügyféllel kötött eredeti szerződés értelmében a határozott időre lekötött betét a lejárat után futamidő nélküli betétté alakul át, a lekötött betétek között kell jelenteni, eredeti lejárata szerint.

11. A betéti okiratok lejárat szerinti besorolása:

Azoknál a betéti okiratoknál, amelyeknél a szerződésben vagy az általános üzleti feltételekben meghatározott lekötési idő szerepel, a lejárat szerinti besorolást a lekötési időnek megfelelően kell elvégezni. Azokat a konstrukciókat, amelyek feltételeiben nem szerepel konkrét lekötési idő, a rövid lejáratú okiratban lekötött betétek közé kell sorolni.

12. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatosan a szabályozás az alábbi:

A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:

Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank/illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.

A II. szint esetén [GBC (Giro Bankkártya Rt.) kör] a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.

A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.

A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve az MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolások közé kerül.

A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.

II. Fejezet

HAVI JELENTÉS

Havi jelentés táblázatai:

1.AB FELÜGYELETI MÉRLEG (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1.AN FELÜGYELETI MÉRLEG (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

1.B FELÜGYELETI MÉRLEG (Források)

1.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.

1.D ELADOTT ESZKÖZÖK halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

1.E TRANZAKCIÓK SZÁMÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK

1.F TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 2.

1.G EGYES ESZKÖZ ÉS FORRÁSTÉTELEK hóvégi állományának DEVIZASZERKEZETE (kiegészítő adatok, hitelek, bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken

1.H ÉRTÉKELÉSSEL KAPCSOLATOS ADATOK

2.A EREDMÉNYKIMUTATÁS

2.C EREDMÉNYADATOK RÉSZLETEZÉSE

3.A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁS

3.B FIZETŐKÉPESSÉGI MUTATÓ SZÁMÍTÁS

3.XCA MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK – Függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozása – származtatott ügyletek nélkül

3.XCB MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Függő és jövőbeni kötelezettségek, azonnali és származtatott ügyletek

3.DA SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK (kötési ár, elvi főösszeg)

3.DB SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK (tájékoztató adatok, kötési ár, elvi főösszeg)

3.E SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA Piaci árazás módszere szerint (Pozitív pótlási költség)

3.F SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA Piaci árazás módszere szerint (Negatív pótlási költség)

3.G SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA Eredeti kockázat módszere szerint

4.A LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS

4.B TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSRÓL

4.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK a befektetési szolgáltatásról – ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS

4.D TÁJÉKOZTATÓ ADATOK a befektetési szolgáltatásról – HOZAMÍGÉRET

4.E EGYES BETÉTEK ÉS LETÉTEK AZONOSÍTÁSA

5.A HPT. ELŐÍRÁSOK VIZSGÁLATA

5.B BANKKÖZI ÁLLOMÁNYOK ADATAI

6.A KÜLFÖLDIEK FIÓKTELEPE – ESZKÖZFENNTARTÁSI MUTATÓ SZÁMÍTÁS

6.DA JELZÁLOG-HITELINTÉZETEK ADATAI (forintban)

6.DB JELZÁLOG-HITELINTÉZETEK ADATAI (EURO, USD, CHF)

6.GA ELSZÁMOLÓHÁZ – Mérlegadatok részletezése

6.GB ELSZÁMOLÓHÁZ – Bevételi adatok részletezése

6.H ELEKTRONIKUS PÉNZT KIBOCSÁTÓ – SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁS

6.I ELEKTRONIKUS PÉNZT KIBOCSÁTÓ – BIRTOKBAN TARTOTT TÉTELEK

6.J ELEKTRONIKUS PÉNZT ELFOGADÓ VÁLLALKOZÁSOK

Az 1. E TRANZAKCIÓK SZÁMÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK és az 1. G EGYES ESZKÖZ ÉS FORRÁSTÉTELEK hóvégi állományának DEVIZASZERKEZETE című táblák kitöltésére és beküldésére vonatkozó szabályokat a IX. fejezet tartalmazza.

Havi jelentés kitöltési útmutatója:

FELÜGYELETI MÉRLEG

A jelentés célja

Ez a jelentés a Felügyeleti jelentések alapdokumentumát képezi, ezért úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegye a Felügyelet számára a beszámolás napjára vonatkozólag a hitelintézet működéséről különböző mutatók segítségével elemzések végzését, a rendszeres adatszolgáltatás során pedig tendenciák vizsgálatát.

1.A ESZKÖZÖK (1AB és 1AN)

A jelentés kitöltése

A hitelintézet eszközeiről kétféle adatszolgáltatást kell készíteni.

Az 1.AB jelzésű tábla az eszközök könyv szerinti bruttó értékeit tartalmazza.

Az egyes eszköz-soroknál a bekerülési, beszerzési, szerződés szerinti, nyilvántartási (a továbbiakban: bekerülési) értékeket kell figyelembe venni, az intsrumentum-csoportokon belül pedig szektoronként összevonva egy sorban kell az értékvesztés-, illetve az értékelési különbözet-adatok egyenlegét – megfelelő előjellel ellátva – feltüntetni⁶.

Az 1.AN jelzésű tábla gyakorlatilag ugyanezen sorokat tartalmazza csak az egyes sorokban az eszközök könyv szerinti nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett), illetve – amennyiben a hitelintézet valós értékelést alkalmaz – valós értéken jelentendők.

A Felügyeleti mérleg eszköz adataihoz a részletező leírást az 1.AB rész tartalmazza.

A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.

1.AB FELÜGYELETI MÉRLEG (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

Az Eszközök összesen sor megegyezik a Felügyeleti mérleg főbb eszközcsoportjainak összegével.

1. Pénztár és elszámolási számlák

Itt kell kimutatni – a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével – az Szkr. szerint pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlákat, illetve nostro számlákat és értékvesztésüket, függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem hitelintézetekkel szembeni követelések.

A 11. Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül [pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM) stb.], továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát.

Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte.

A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni.

A más bankkal folytatott külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni.

A 12. Jegybanki nostro számlák sorba kell felvenni a hitelintézet Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint pénzforgalmi (elszámolási) számlájának, betétszámlájának és deviza nostro számlájának hó végi egyenlegét. A jegybanknál elhelyezett ún. szankciós kötelező tartalék állományának a jegybanknál elhelyezett rövid lejáratú betétek között kell szerepelnie.

A 13. Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat az MNB által külön jogszabály alapján⁷ számlavezetésre felhatalmazott banknál kötelesek elhelyezni.

A 14. Jegybanki nostro számlákkal és MTB-nél lévő elszámolási számlával kapcsolatos átvezetési számla állomány sorban külön kell szerepelnie a forint és deviza nostro számlákhoz kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegének. Amennyiben az euró és az egyéb devizaoszlopban az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelfelvételt jelent.

A 15. Nostro számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, míg a

16.1. Nostro számlák GMU hitelintézeteknél sorban a GMU hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni.

A 16.2 Nostro számlák egyéb külföldi bankoknál sorban az egyéb külföldi bankoknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. Amennyiben az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelfelvételt jelent.

A 17. sorban kell feltüntetni a 13., 15., 16.1. és 16.2. sorokban szereplő nostro számlák értékvesztését.

2. Forgatási célú értékpapírok

Ebben az eszközcsoportban a szokásos kereskedelmi célra, illetve spekulációs céllal vásárolt, az Szkr. szerint forgóeszközként nyilvántartott (rövid és hosszú eredeti lejáratú), nyílt körben kibocsátott, tőkearányosan és nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat kell kimutatni szektoronként bontva, függetlenül attól, hogy a vásárlás az elsődleges vagy a másodlagos piacon történt. Értékelésük a számviteli szabályoknak megfelelően történik, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és – esetenként (összevontan) – értékvesztésük és értékelési különbözetük egyenlegét.

A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a forgatási cél szerinti minősítést (forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő elszámolást). A forgóeszközként nyilvántartott rövid lejáratú értékpapírokat akkor is itt kell szerepeltetni, ha a valós értékelést alkalmazó hitelintézet azokat az értékesíthető, vagy a lejáratig tartott kategóriába sorolta.

Itt kell a forgatási célú egyéb részesedéseket és üzletrészeket, valamint a forgatási céllal szerzett, de a cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetéseket is kimutatni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván.

A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A forgatási céllal vásárolt, de a számviteli szabályok szerint (például a be nem válthatóság miatt) átsorolt értékpapírokat nem itt, hanem a befektetési célúak között kell figyelembe venni.

A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket – függetlenül a befektetési céltól – kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

21. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

Itt kell a részletező sorokban szerepeltetett forgatási céllal tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományát összesíteni.

21.11 Kincstárjegy és 21.12 Államkötvény sorok: a 21.11 sorba a hitelintézet által megvásárolt kincstárjegyek, a 21.12 sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, a kárpótlási jegyek, valamint az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, forgatási céllal tartott állományának értéke kerül. (A TB kötvények állományát az 1.C Tájékoztató adatok 1. táblában külön is ki kell mutatni.)

A 21.13 Konszolidációs államkötvény sorban a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott államkötvények értékét kell szerepeltetni.

A 21.21–21.22 Helyi önkormányzati kötvény sorok a hitelintézetek tulajdonában lévő, helyi, megyei és fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az idesorolt nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket tartalmazza.

A 21.23 sorban a 21.11–21.22 sorokban szereplő értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

A 21.31–21.33 Jegybanki kötvény soroknak a hitelintézet tulajdonában lévő, az MNB által belföldön vagy külföldön kibocsátott kötvényeket kell tartalmazniuk. Itt kell szerepeltetni a forgatási céllal tartott KVH Rt. kötvények állományát is. A 21.34 sorban a 21.31–21.33 sorokban kimutatott jegybanki kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

A 21.41–21.422 Belföldi hitelintézetek kötvénye sorokban kell kimutatni a hitelintézetek tulajdonában lévő, belföldi hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva. A 21.43 sor tartalmazza a 21.41–21.422 sorokban jelentett hitelintézeti kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

A 21.5111–21.5222 sorok az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban, lejárat szerint részletezve.

A 21.531–21.532 Biztosítók kötvénye sorban a biztosítók által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell szerepeltetni lejárat szerinti bontásban.

A 21.54 sorban a 21.5111–21.532 sorokban jelentett – az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott – kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 21.61 Járulékos vállalkozások kötvényei sorokban kell feltüntetni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásai által kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva.

A 21.62 Nem pénzügyi vállalatok kötvénye sorokban a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényeket kell szerepeltetni a járulékos vállalkozások kötvényei nélkül.

A 21.63 sorban a nem pénzügyi vállalatok 21.61–21.62 sorokban jelentett kötvényének értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 21.71–21.72 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények kötvénye sorokban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket kell jelenteni.

A 21.73 sorban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények 21.71–21.72 sorokban jelentett kötvényének értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 21.81–21.83 Egyéb belföldi kötvény és Egyéb belföldi kötvény értékvesztése sorokban kell feltüntetni a mérlegben más soron nem jelentett, a hitelintézet birtokában lévő forgatási célú kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

A 21.9111–9222 sorokban a GMU szektorok és egyéb külföldiek által kibocsátott, forgatási céllal tartott külföldi állampapírokat és kötvényeket kell szerepeltetni. A GMU tagországok jegybankjai által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a GMU MPI-k kötvénye között, az egyéb külföldi jegybankok által kibocsátott értékpapírokat az egyéb külföldiek kötvénye soron kell szerepeltetni, mivel azok nem felelnek meg a Tpt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának.

A 21.93 sorban a 21.9111–21.9222 sorokban jelentett külföldi értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

22. Tulajdoni részesedések összesen

A 22.11–22.33 sorokba kell kerülniük a hitelintézet által forgatási céllal birtokolt belföldi részvények, részesedések, valamint a számviteli előírásoktól eltérően a forgatási céllal tartott befektetési jegyek teljes állományának, valamint azok értékvesztésének és értékelési különbözetének (összevontan) szektoronként bontva.

Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát.⁸ A tőzsdére nem bevezetett részvények sorokban kell a forgatási céllal vásárolt egyéb részesedéseket is kimutatni.

A 22.411–22.43 sorokban a GMU és egyéb külföldi részvények és befektetési jegyek állományát, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézmények befektetési jegyeit is a pénzpiaci alapok befektetési jegyei között (a 22.411 sorban) kell jelenteni. Az itt kimutatott állományból a PBB vállalkozásokban szerzett befektetések értékeit az 1.C Tájékoztató adatok 1. táblában a Forgatási célú részvényekből 1.C.81.1–81.12 sorokban részletezni kell.

3. Befektetési célú értékpapírok

Ebben az eszközcsoportban azokat a nyílt körben kibocsátott, eredetileg hosszú lejáratú értékpapírokat és részesedéseket kell kimutatni, amelyeket elsősorban befektetésként, vagy hosszabb időre, tartós jövedelemszerzési céllal tart a hitelintézet. Itt kell feltüntetni továbbá a zárt körben kibocsátott valamennyi értékpapírt. Az értékpapírokat, részesedéseket az Szkr. szerint kell értékelni, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és – esetenként (összevontan) – értékvesztésüket, és értékelési különbözetük összevont egyenlegét.

A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a befektetési célú minősítést (forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő számviteli elszámolást).

A felsorolás sorrendje követi a forgatási célú értékpapírokét, de külön kell bemutatni a zárt körben kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát és az egyéb részesedéseket, üzletrészeket. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt.

31. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

A 31.11 Államkötvény sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények befektetési céllal tartott állományának értéke kerül. Az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, valamint a kárpótlási jegyek befektetési céllal tartott állományának is itt kell szerepelnie. (A TB kötvények állományát az 1.C Tájékoztató adatok 1. táblában külön is ki kell mutatni.)

A 31.12 sorban kell közölni a nem forgatási céllal tartott, a hitel, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott konszolidációs államkötvények állományát.

A 31.13 Helyi önkormányzati kötvény sorban a befektetési céllal megvásárolt önkormányzati kötvényeket kell kimutatni.

A 31.14 sorban a 31.11–31.13 sorokban szereplő kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

A 31.21–31.23 Jegybanki kötvény és Jegybanki kötvény értékvesztése, értékelési különbözete sorokban a jegybanki kötvényekkel együtt kell a befektetési céllal tartott KVH Rt. kötvényt, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kimutatni.

A 31.31–31.33 Belföldi hitelintézetek kötvénye és Belföldi hitelintézeti kötvény értékvesztése, értékelési különbözete sorokban a belföldi hitelintézetek által kibocsátott befektetési céllal tartott kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 31.411–31.422 sorok az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők befektetési céllal birtokolt kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban.

A 31.43 sorban a biztosítók által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvények állományát,

a 31.44 sorban a 31.411–31.43 sorokban jelentett, az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A nem pénzügyi vállalatok befektetési céllal tartott kötvényeinek könyv szerinti bruttó értékét a 31.51 és a 31.52 sorban, értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) a 31.53 sorban kell jelenteni.

A 31.61–31.62 sorokban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények kötvényét, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni

A 31.71–31.72 sorokban az egyéb belföldiek által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni.

A 31.811–31.822 sorokban a külföldi állampapírok és külföldi kötvények állományát kell szerepeltetni GMU szektorok és egyéb külföldi szektorok szerinti bontásban. A GMU jegybankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a GMU MPI-k kötvénye között, az egyéb külföldi jegybankok által kibocsátott értékpapírokat az egyéb külföldiek kötvénye soron kell szerepeltetni, mivel azok nem felelnek meg a Tpt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának.

A 31.83 sor a 31.811–31.822 sorokban jelentett értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazza.

A 31.911–31.933 sorokban a zárt körben kibocsátott kötvényeket kell jelenteni, a 31.31-31.53 sorok tartalmának megfelelően.

32. Tulajdoni részesedések összesen

Az ebben a részben szereplő szektorbontás megegyezik a forgatási célú részvények, részesedések részletezésével.

A külföldi részesedések itt kimutatott állományból a hitelintézetben, pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásban, valamint biztosító részvénytársaságban (PBB) szerzett befektetések (részesedések) értékeit az 1.C Tájékoztató adatok 1. táblában a Befektetési célú és vagyoni érdekeltség külföldi részvényekből (1C.81.3–81.5) sorokban részletezni kell.

Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézmények befektetési jegyeit is a pénzpiaci alapok befektetési jegyei között kell jelenteni.

4. Jegybanki és bankközi betétek

Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a hitelintézetekkel kötött valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek értékvesztését. A valódi penziós ügylet sorokban kell jelenteni az Szmt. által előírtakon kívül az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket is [Szkr. 21. § (3) bekezdés].

A 41.11–41.12 Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki nostro számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket, az ún. szankciós kötelező tartalék állományát és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.

A 42.1–42.2 Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint-, illetve devizaeszközöket kell szerepeltetni lejárati bontás szerint.

A 42.3 sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományát, valamint az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket [Szkr. 21. § (3) bekezdés] kell szerepeltetni (könyv szerinti bruttó értéken).

A 42.4 sorban a 42.1–42.3 sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni.

A 43.11–43.3 sorokba a külföldi hitelintézetek betéteinek állománya – GMU és egyéb külföld szerinti megbontásban – és értékvesztése kerül.

5. Hitelek

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát, valamint értékvesztését, és értékelési különbözetét (összevontan) szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve. A prolongált hiteleket az eredeti hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. A megvásárolt hiteleket is ebben a részben, az eredeti hitelszerződésben szereplő eredeti lejárat szerint kell szerepeltetni. (Ha azonban a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződés-módosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.) A rövid lejáratú (a nem pénzügyi vállalatoknál és a háztartásoknál az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell figyelembe venni a nem függővé tett, tehát a mérlegben követelésként a 3-as számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét is.

A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelések, valamint az értékpapír kölcsönbevételekor a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadék miatti követelések összegét is, annak a szektornak az egyéb hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő, az értékpapírt kölcsönbe vevő, illetve kölcsönbe adó tartozik.

A beváltott bankgaranciák állományát a rövid lejáratú (illetve az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell jelenteni.

A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejáratáig elhalasztott kamatainak, kamat jellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni.

A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket is. [Szkr. 21. § (3) bekezdés]

Az 51.11–51.12 Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995. végén átvállalt tartozást nem itt, hanem az államkötvények között kell kimutatni.

Az 51.131–51.132 sorokban a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények részére nyújtott hitelek állományát kell jelenteni.

Az 51.14 sorban az 51.11–51.132 sorokban jelentett hitelek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

Az 51.21–51.23 sorok a helyi, megyei és a fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az e szektorba sorolt nonprofit intézmények részére nyújtott hiteleket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazzák.

Az 52. Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi MNB-tartozások állományát.

Az 53.11–53.12 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a betétszerződéseken és az alárendelt kölcsöntőke-szerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is).

Az 53.11 sorban kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a deviza számla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is.

Az 53.21 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete 19. pontja szerinti feltételek mellett nyújtott hiteleket, az 53.22 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete 10. és 11. pontjában foglalt feltételekkel nyújtott hiteleket kell szerepeltetni.

Az 53.23 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.

Az 53.31 sor tartalmazza a belföldi pénzpiaci alapoknak nyújtott hitelek állományát.

Az 53.32 sor tartalmazza a belföldi pénzpiaci alapokkal kötött valódi penziós ügyletekből származó követeléseket.

Az 53.4 sor tartalmazza a belföldi hitelintézeteknek és pénzpiaci alapoknak nyújtott hitelek (53.11–53.32 sorok) értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

Az 54.111–54.4 sorok tartalmazzák az egyéb pénzügyi közvetítőknek, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőknek, valamint a biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitelek, kiegészítő alárendelt és alárendelt kölcsöntőke, illetve a velük szemben fennálló, valódi penziós ügyletekből származó követelések állományát lejárat szerinti bontásban, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

Az 55.11–55.1422 sorban kell bemutatni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásainak nyújtott hiteleket instrumentumok és lejárat szerinti bontásban. Az egyes sorokhoz tartozó útmutatást lásd a nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) rész megfelelő hitelsorainál.

Az 55.21–55.2822 sorban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket kell részletezni instrumentumok és lejárat szerinti bontásban, a járulékos vállalkozások adatai nélkül.

Az 55.21 sor a nem pénzügyi vállalatok folyószámla hiteleit tartalmazza.

Az 55.22 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – váltó sorban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett – a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott –, összes váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható váltókat is) lejárat szerinti bontásban.

Az 55.231–55.2322 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek lejárat szerint megbontva. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelésmegvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

Az 55.241–55.2422 sorokban a nem pénzügyi vállalatoknak értékpapír vásárlásra nyújtott hiteleket kell kimutatni.

Az 55.251–55.2522 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – lakáscélú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmaznia lejárat szerint megbontva. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

Az 55.261–55.2622 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – egyéb hitel sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből – nem pénzügyi vállalatoknak – történt kihelyezések mérlegben szereplő összegét, a banki alapjuttatás címén fennálló követelések, a beváltott garanciák és az eseti hitelek, valamint a nem pénzügyi vállalatok számára Széchenyi-kártyához kapcsolódóan nyújtott hitelek állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. Az 1.C Tájékoztató adatok 1. táblában külön sorokon (1.C.78.111–78.122) is ki kell mutatni az irodaházak, üzletházak, bevásárlóközpontok stb. építésére nyújtott hitelek állományát az ott pontosított definíciónak megfelelő tartalommal.

Az 55.271–55.272 sorokban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit az Szkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni.

Az 55.281–55.2822 sorok a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni összes valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos követeléseit tartalmazza lejárat szerint bontva.

Az 55.3 sorban kell feltüntetni a járulékos vállalkozásoknak és az egyéb nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott (az 55.11–55.2822 sorokon jelentett) hitelek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

Az 56.11–56.26 sorokban a háztartásokkal szembeni követeléseket (könyv szerinti bruttó értéken), valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontan) kell kimutatni.

Az 56.11–56.17 sorokban a lakosságnak, az

56.21–56.26 sorokban az egyéni vállalkozóknak nyújtott hiteleket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontan) kell szerepeltetni. A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A bármilyen (devizabetét, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz stb.) fedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljától függően a megfelelő sorban kell szerepeltetni.

Külön sorokban kell jelenteni a háztartások folyószámla hiteleit (56.11 és 56.21 sorok ), a lakossági fogyasztási hitelek) állományát (56.121–56.1222 sorok) és a háztartásoknak értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát (56.131–56.1322 és 56.221–56.2222 sorok).

Az 56.141–56.1422 Háztartások – Lakosság – lakáscélú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakás-felújítási, lakásbővítési) hitel – jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott – összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők. A nem lakáscélú ingatlan hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

Az egyéni vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát az 56.231–56.2322 sorokban kell jelenteni.

Az 56.151–56.1522 Háztartások – Lakosság – egyéb hitel és az 56.241–56.2422 Háztartások – Egyéni vállalkozók – egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság, illetve az egyéni vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíjhitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási, egyéni vállalkozók egyéb hitelei stb.) A Háztartások – Egyéni vállalkozók – egyéb hitel – rövid sorba kell besorolni az egyéni vállalkozók számára nyújtott, a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is.

Az 56.16 és az 56.25 sorokon a lakossággal, és az egyéni vállalkozókkal kötött valódi penziós ügyletekből származó követeléseket kell lejárat szerinti bontásban szerepeltetni (az I. rész 15. pont 9.10. pontjában leírt tartalommal).

Az 56.17 sorban kell jelenteni a lakossági hitelek értékvesztésének és értékelési különbözetének összevont egyenlegén kívül a lakáscélú lakossági hitelek halasztott kamatának és a tandíjhitel kamatának céltartalékát is.

Az 57.11–57.4 sorok a Háztartásokat segítő nonprofit intézmények hiteleit, a valódi penziós ügyletekből eredő velük szembeni követeléseket, illetve ezek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazzák.

Az 58.111–58.3 sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem-rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével), valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (utóbbi kettőt összevontan).

Itt kell kimutatni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét is, amelyet az 1.C Tájékoztató adatok 1. táblában külön ki kell emelni.

Az 58.111 és az 58.211 sorokban kell jelenteni a GMU hitelintézeteknek és az egyéb külföldi bankoknak eladott, illetve azoktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érmekereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell szerepeltetni a külföldiekkel kötött valódi penziós ügyletekből származó követelések állományát is. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézményekkel szembeni követeléseket a GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelések között (az 58.121–58.122 sorokban) kell jelenteni.

6. Vagyoni érdekeltségek

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket szektor szerinti bontásban. A befektetéseket az Szkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontabban).

A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a vagyoni érdekeltségi minősítést (forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő számviteli elszámolást).

Ide tartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a befektetési célú részvények között.

A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván.

Itt kell minden – a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni.

Az „egyéb részesedések, üzletrészek” sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.

A 61.1–61.2 sorban az összes belföldi – Hpt. szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés bekerülési értékét, valamint a befektetés értékvesztését, és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni.

A 62.111–62.122 és a 62.211–62.222 sorokban az egyéb pénzügyi közvetítőkkel és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos összes vagyoni érdekeltség közül a pénzügyi vállalkozásokba és a befektetési vállalkozásokba történt befektetéseket kell kimutatni.⁹

A 62.131 és 62.232 sorokban kell jelenteni a D), illetve E) szektorokba sorolt egyéb intézményekbe történt összes befektetést.

A 62.3–624 sorokban a biztosító részvénytársaságokban és a nyugdíjpénztárakban szerzett összes részesedés értékét kell feltüntetni.

A 62.5 sorban kell feltüntetni az egyéb pénzügyi közvetítőkben és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkben, valamint biztosítókban, nyugdíjpénztárakban lévő részesedés után elszámolt értékvesztést és értékelési különbözetét (összevontan).

63.11–63.12 sor: itt kell a – hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni.

A 63.21–63.22 sorokban a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést kell feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába.

A 63.3 sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb¹⁰ szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni.

A 63.4 sorban a – 63.11–63.3 sorokban jelentett – nem pénzügyi vállalatokban lévő részesedések, üzletrészek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni.

A 64.11–64.22 sorokban kell a nem-rezidens hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, valamint járulékos vállalkozásokkal és biztosítókkal kapcsolatos összes külföldi befektetést is jelenteni GMU és egyéb külföld bontásban, (függetlenül a szerzés módjától), és ezek összegét az 1.C Tájékoztató adatok 1. táblánál a Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések között az (1.C.81.3–81.5 sorban) külön ki kell mutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az egyéb nem-rezidensekkel kapcsolatos összes külföldi befektetést is, a 64.13 és 64.22 sorban jelentendő veszteség-mérséklő befektetések kivételével.

A 64.13 és 64.22 Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorokban kell GMU és egyéb külföld bontásban jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak.

A 64.3 sorban kell feltüntetni a – 64.11–64.22 sorokban jelentett – külföldi részvények, részesedések értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan).

7. Aktív kamatelhatárolások

A 71–79. Aktív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a forint- és devizaügyletekkel kapcsolatos, forintban vagy devizában fennálló (a járó, de még nem esedékes) elhatárolt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegének, szektoronkénti bontásban.

8. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

Az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a 71–79. kamatelhatárolások kivételével) és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.

81. Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen

Ebben a részben kell jelenteni a megfelelő szektorba besorolva a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is.

A 81.1–81.9 sorokban az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzat (81.1 sor):

Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók – adónemenként nettósított – állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalon az 1.B.65.1 sorba kerül); a központi kormányzattal szembeni követelések; a Kereskedelempolitikai támogatás elszámolása; az Állami Fejlesztési Intézettel szembeni aktív pénzügyi elszámolások összege és az Állami Fejlesztési Intézettől lebonyolításra átvett, a nem pénzügyi vállalatok részére beruházáshoz állami alapjuttatásként, állami kölcsönként kihelyezett, a Felügyeleti mérlegben máshol még nem kimutatott, de a mérleg részét képező összegek stb.

Helyi önkormányzatok (81.21 sor):

Itt kell kimutatni a befizetett helyi adók miatti, valamint az önkormányzatokkal, intézményeikkel és a hozzájuk sorolt nonprofit intézményekkel kapcsolatos egyéb követelések összegét.

TB-vel (81.22 sor)

Itt kell jelenteni a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni követelések összegét.

Nem pénzügyi vállalatok (81.6 sor):

Ebbe a sorba a Magyar Postával, illetve más nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal – a hitelintézetek kivételével – kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív pénzügyi elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket is.

Háztartások (lakosság és egyéni vállalkozók) (81.71– 81.72 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.

Külföld (81.8 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is.

Szektor szerint nem bontható aktív időbeli elhatárolás (81.9 sor)

Itt azokat a nem kamat jellegű aktív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamnyeresége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

82. Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen

Ebbe a részbe az Szkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül. A szektorbontás megegyezik a kamatelhatárolásoknál lévő bontással.

A 83. Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás stb.) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza.

A 84. Szövetkezeti visszafizetett részjegy sorban a szövetkezeti tagoktól visszavásárolt részjegyek ellenértékét kell szerepeltetni a jegyzett tőke módosítása esetén a Cégbíróság bejegyzéséig, amelyet követően a jegyzett tőke számvitelileg is rendeződik. Itt kell a jegyzett tőkét érintő visszafizetett más vagyoni hozzájárulást is kimutatni.

A 85. Egyéb sorban kell kimutatni a PEK számla állományát Tartozik egyenleg esetén, valamint mindazokat a (nem időbelileg elhatárolt) tételeket, amelyek más eszközsorokban nem szerepelnek.

A 86. sorban az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését és értékelési különbözetét (ideértve a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét is) kell jelenteni – összevontan.

9. Saját eszközök

Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.

A 91.11–91.2 sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.

A 91.3 Egyéb saját eszközök sorban a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott.

A 92.1–92.2 sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezek után és a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát

A 93.1–95.5 sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét a számviteli jogszabályok által előírt értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni.

A 93.1 Immateriális javak – vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni. A 93.2 sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.

A 93.3 sorban kell az immateriális javak egyéb – külön soron nem kiemelt – állományát feltüntetni, beleértve az Szmt. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

A 93.4. sorban a 93.1–93.3 sorban szereplő immateriális javak értékhelyesbítését kell jelenteni.

A 94.1 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök – elhelyezés bérleti joga sor ban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat,

a 94.2 sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni.

A 94.3, illetve a 94.4 sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni.

A 94.5 sorban kell a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni.

A 94.6 sorban kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

A 95.1–95.4 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban, és a 95.5 sorban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni.

A 95.1 sorban kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

1.AN FELÜGYELETI MÉRLEG (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

Az 1.AN tábla tartalmilag azonos az 1.A táblában részletezett Felügyeleti mérleg eszköz oldalával (1.AB tábla), csak az egyes sorokban az eszközök nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, értékelési különbözettel módosított) értéken jelentendők. Az 1.AN tábla kitöltésénél is az 1AB. táblához készített kitöltési útmutató az irányadó.¹¹ A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.

(Számviteli szempontból a „kereskedési célú pénzügyi eszközök” kategóriájába tartozó eszközök esetében képezi a könyv szerinti értéknek részét az értékelési különbözet, függetlenül attól, hogy magát az értékelési különbözetet mind a számviteli nyilvántartásokban, mind a számviteli mérlegben a bekerülési értéktől elkülönítetten kell kimutatni.)

1.B FELÜGYELETI MÉRLEG (Források)

A Források összesen sor megegyezik a felügyeleti mérleg főbb forráscsoportjainak összegével.

1. Betétek

Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által a pénztulajdonosoktól szerzett betéteket, esetenként betétfajták szerint is részletezve. A saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor pénzben kapott óvadék összegét a lekötött betétek között kell jelenteni.

A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is.

A háztartások – lakosság által elhelyezett lakáscélú betéteket (megtakarításokat) a lakáscélú betét (15.151– 15.152) sorokban, a többi szektor lakáscélú betéteit a hosszú lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a megfelelő futamidő szerint.

A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámla betétei (14.11, illetve 14.21) sorokban szerepeltetendők a látra szóló és folyószámla betéteken kívül a pénzforgalmi (elszámolási) számlák és a csekkszámlabetétek is.

A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei (14.12– 14.132, illetve 14.22–14.232 sorok) között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat keltétől) kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.¹²

A névre szóló betéti okiratokat a megfelelő szektoroknál kell kimutatni vagy a külön ilyen néven szereplő sorokban, vagy az egyéb betétek között, illetve külföldiek esetén az egyéb kötelezettségek között. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló betéti okiratoknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva.

A vegyes kibocsátású, nem névre szóló betéti okirat-tal szerzett források állományát – amennyiben nem megállapítható, hogy milyen szektor felé történt eladásuk – a 17.1–17.22 Szektor szerint nem bontható betéti okirat sorokban kell szerepeltetni. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni. Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött, takaréklevél és egyéb okiratban lekötött betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott – az ügyfélnek járó, de nem esedékes – kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)

2. Monetáris pénzügyi intézményektől származó betétek

Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől, valamint pénzpiaci alapoktól származó, betétszerződés alapján szerzett források, loro számlák állományát. Amennyiben a loro számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem monetáris pénzügyi intézményekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent. A lekötött betét soroknak tartalmazniuk kell a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor monetáris intézményektől pénzben kapott óvadék összegét is.

A 21.1 és 22.1 sorokba a loro számlákon kívül a hitelintézetek, illetve a pénzpiaci alapok látra szóló betéteit is bele kell érteni [amelyek az 1 (munka)napos betéteket is tartalmazzák]. Ugyanilyen tartalommal kell jelenteni a külföldiek loro számláit is. A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat keltétől) kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig – az egyéb passzív elszámolások között (az 1.B.66 Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé kell áthelyezni.

3. Felvett hitelek

Itt kell kimutatni minden hitelfelvételből vagy egyéb megállapodás alapján szerzett olyan forrást, amely a jegybanktól (31.1–31.3 sorok), belföldi hitelintézettől (32.11–32.132 sorok), pénzpiaci alapoktól (33.1), egyéb pénzügyi közvetítőktől (33.21–33.2332 sorok), pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőktől (33.31–33.3332 sorok), biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól (33.41–33.432 sorok), GMU jegybankoktól, az EKB-tól, GMU tartalékolási kötelezettség alá eső és nem eső monetáris intézményektől (36.11–36.142. és 36.21–36.242), egyéb GMU szektoroktól (36.31–36.332), egyéb külföldi bankoktól (36.41–36.432. sorok), külföldi kormányoktól vagy egyéb nemzetközi intézményektől (36.51–36.532), illetve egyéb külföldiektől (36.61–36.632) származik. Itt kell jelenteni a hitelintézet által saját célra kölcsönbe vett értékpapírok miatti értékpapír-tartozást is a kölcsönbe adó szektorának megfelelő sorban.

A 36.51–36.532 sorokban jelentendők az EU területén működő nemzetközi intézményektől, valamint az EU nemzetközi intézményeitől (kivéve az EKB-t) felvett hitelek is.

A külföldi bankjegy- és érmekereskedelemmel, valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érmekereskedelemmel kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között – a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat a 32.11 sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat a 36.11, a 36.21, illetve a 36.41 sorokban – kell jelenteni.

Az OTIVÁ-tól és a TAKIVÁ-tól felvett hiteleket nem a többi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző adataival együtt a 33.31–33.3332 sorokban, hanem a 35.1–35.32 sorokban kell szerepeltetni.

A felvett hitel soroknak tartalmazniuk kell a felmondott, de még fennálló hitelek állományát is (eredeti lejárat szerint bontva), kivéve a 2 éven túli eredeti lejáratú felvett hitelsorokat, mert ezek esetében a felmondott hitelek állományát – a kötelező tartalék kiszámításához – szektor és felmondási idő hossza szerinti bontásban külön sorokon kell jelenteni.

A 34. sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni

A 35.1–35.32 sorokban az egyéb – pl. takarékszövetkezeteknek az OTIVÁ-tól, illetve a TAKIVÁ-tól – felvett hitel fennálló állományát kell jelenteni lejárat szerinti bontásban.

4. Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott kötvények (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) és letéti jegyek, valamint az egyéb, külön jogszabályban meghatározott értékpapírok értékét kell feltüntetni. (A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket a Betétek részben kell kimutatni.)

A 41.11–44.22 sorokban a belföldi, a 45.1– 45.22 sorokban a külföldi kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell szerepeltetni.

Az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát, amelyek jogszabály szerint tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapírokká átalakíthatók, külön (a 41.21–41.22 Átváltoztatható kötvény) sorokban kell feltüntetni.

A 43.1–43.22 Egyéb értékpapírok sorokban kell szerepeltetni a külön jogszabály alapján kibocsátott értékpapírok (pl. jelzáloglevél) állományát.

Külön sorokban kell jelenteni a belföldön, zárt körben kibocsátott értékpapírokat (44.1–44.22). A külföldön kibocsátott értékpapír (45.1–45.22) soroknak mind a nyílt, mind a zárt körben kibocsátottakat tartalmazniuk kell. Ha az értékpapírt külföldön bocsátják ki, abban az esetben is a külföldön kibocsátott értékpapírok között kell jelenteni, ha az ISIN-kódja magyar, azaz a besorolás független az értékpapír ISIN-kódjától.

A belföldön és külföldön kibocsátott értékpapírok szektorális bontását, valamint a külföldön kibocsátott értékpapírok zárt körben kibocsátott részét az 1.C Tájékoztató adatok 1. táblában kell jelenteni.

5. Passzív kamatelhatárolások

Itt kell feltüntetni az Szkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a (járó, de még nem esedékes) kamatokat és kamatjellegű jutalékokat (a takaréklevelek és egyéb betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamata nélkül) szektoronként bontva.

6. Egyéb passzív elszámolások

Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, euróban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (az 5–59.2 sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is, az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.

A 61. Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint- és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a „Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla”, valamint a PEK számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek. (pl. a hó végét követő értéknappal jóváírandó, illetve elindítandó összegek). A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére – helyes könyvelés esetén – egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)

A 62. Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás miatt nem ismert ügyfél esetén stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.

63. Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás

Ezeken a sorokon az Szkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban.

A 64. Államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszköz sorba a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat kell jelenteni, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Szkr. 5. § (5) bekezdés b) pont].

65. Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás

A 65.1–65.92 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, euróval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (az 51–59.2 sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével), valamint a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is.

A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzattal szemben (65.1 sor):

Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke; az Állami Fejlesztési Intézettel szemben még fennálló passzív elszámolások összege stb.

Helyi önkormányzatokkal szemben (65.21 sor):

Itt a helyi önkormányzatokkal szembeni tartozások (pl. helyi adók) szerepelnek.

TB-vel szemben (65.22 sor): Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának.

Hitelintézetekkel szemben (65.4 sor):

Itt az Szkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív pénzügyi elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.

Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (65.6 sor):

Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív pénzügyi elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások stb. kerülnek.

Háztartásokkal (lakosság és egyéni vállalkozók) szemben (65.71–65.72 sor) és Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (65.73 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelemelszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni.

Külföld (65.8 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forintszámla ellenében történt forint bankjegy- és érmekereskedelemmel kapcsolatban nem rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is.

Szektor szerint nem bontható passzív időbeli elhatárolás (65.91 sor)

Itt azokat a nem kamat jellegű passzív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamvesztesége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (65.92 sor):

Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.

A 66. Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek (kivéve a passzív időbeli elhatárolásokat), amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek.

Itt kell például kimutatni a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelekből a címzettnek még nem továbbított összeget, valamint a hitelek törlesztő részleteiből a hitelintézet által a munkáltatónak még nem átadott részt.

Ezen a soron kell nyilvántartania hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank.

Itt kell szerepeltetni továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig.

A Cégbírósághoz történt benyújtást követően ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg.

Itt kell szerepeltetni a számviteli szabályok szerinti valós értéken történő értékelésből adódó forrás oldalon elszámolandó (hitelintézetekkel, illetve ügyfelekkel szembeni, valamint a származékos ügyletek negatív) értékelési különbözeteket is.

7. Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek

Itt kell a hátrasorolt kötelezettségnek számító alárendelt, valamint a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, a tulajdonossal szembeni vagyoni kötelezettséget és az egyéb hátrasorolt kötelezettséget kimutatni. A csoportosításnál külön kell választani a külföldiektől és a belföldiektől származó részt. Szintén itt kell szerepeltetni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a – Cégbírósághoz bejegyzés céljából be nem nyújtott – részjegy-tőkét, vagyoni hozzájárulást stb.

A 71.1 és 73.1 Alárendelt kölcsöntőke – szavatoló tőkénél figyelembe vehető sorokban a Hpt. 5. számú mellékletének 10. pontjában ilyenként meghatározott alárendelt kölcsöntőke szerződés szerinti összegének az 5. számú melléklet 11. pontjában foglaltak szerinti évenkénti fokozatos csökkentés után fennmaradó része szerepelhet.

A 71.2 és 73.2 Alárendelt kölcsöntőke – szavatoló tőkénél NEM figyelembe vehető sorokban a törvényi előírásnak megfelelően az alárendelt kölcsöntőkének – a Hpt. 5. számú melléklet 11. pontja szerint – a szavatoló tőke értékébe nem beszámítható részét kell szerepeltetni. Az alárendelt kölcsöntőke fokozatos – a visszafizetési időpontot megelőző öt év során történő évenkénti – csökkentésének összegét a lejárat szerinti időpontban, egy összegben kell számításba venni, és ezt kell ezekben a sorokban feltüntetni. Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg.¹³

(A szavatoló tőkébe való beszámíthatóság korlátja nem érinti az alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben.)

A 72. és 74. Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorokban a Hpt. 5. számú melléklet 19. pontjában ilyenként meghatározott kölcsöntőke teljes összegét kell szerepeltetni.

A 75.1 Szövetkezeti részjegy, vagyonjegy sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a tulajdonukat képező részjegy állományt és vagyonjegy-alapot¹⁴,

a 75.2 Szövetkezeti egyéb vagyoni hozzájárulás sorban a bankkonszolidáció során kapott vagyoni hozzájárulást, valamint a fel nem sorolt, de a szövetkezeti hitelintézet számára hátrasorolt kötelezettségnek számító egyéb állományt (pl. a konszolidációhoz nem kapcsolódó vagyoni hozzájárulást) kell jelenteni. A kétszeres számbavétel elkerülése érdekében azok a szövetkezeti jegyzett tőke elemek, amelyek a 91.1 Jegyzett tőke sorban figyelembe lettek véve, nem szerepelhetnek a 75.1–75.2 sorokban.

8. Céltartalék

Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó – a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló – kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

A 81. Függő és jövőbeni kötelezettség utáni céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni.

A 82. Általános kockázati céltartalék sorban – a Hpt. és a számviteli szabályok által előírt – általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni.

A 83. sorban kell külön feltüntetni a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.

A 84. Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni.

9. Saját tőke

Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézetnek a saját tőkeként kimutatott forrásait kell itt jelentenie.

A 91.1 Jegyzett tőke sorban – az Szmt. által meghatározottak szerint – a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni.

A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek, függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől. Tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint (az 1AB. tábla 84. sorában) kell kimutatni.

Hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelésnek a Cégbíróságnál történő bejegyzéséig a befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank – az egyéb passzív elszámolások között a 66. Egyéb soron kell nyilvántartania.

A 91.2 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.

A 92.1–92.2 Tőketartalék sorok a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 92.1 ázsió és 92.2 egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni.

A 92.1 Tőketartalék – ázsió sorban azt az ázsió összeget, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása a Felügyelethez már megtörtént, addig nem lehet itt figyelembe venni, amíg számvitelileg nincs rendezve, azonban a változást a 3A Szavatoló tőke táblában jelezni kell.

A 92.2 Tőketartalék – egyéb sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-i ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.

A 93.1–93.3 Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 93.1 sorban), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 93.2 sorban) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 93.3 sorban).

A 93.2 Eredménytartalék – előző évi előzetes eredményből sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott, éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembevétele után az előzetes eredményből megmaradó, de a tervezett osztalékfizetést nem tartalmazó, – a későbbiek során várható eredménytartalékként szereplő – mérleg szerinti eredményt kell kimutatni.

A 94. Lekötött tartalék sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet.

A 95. Értékelési tartalék sorban a Hpt. által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett értékelési tartalékokat kell feltüntetni, amelyek egyrészt az értékhelyesbítésből, másrészt a valós értékelésből adódnak.

A 96. Általános tartalék sorban a Hpt. 75. § (2) bekezdése által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.)

A 97. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) sorba a 2.A Eredménykimutatás tábla¹⁵ alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg!)

Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege.

Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni.

Az év végi végleges adat az éves beszámoló mérleg szerinti (auditált) eredménye.

1.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.

A jelentés célja

A jelentésben közölt adatok az egyes kockázatok felméréséhez, az egyéb információkhoz, számításokhoz szükségesek.

A jelentés kitöltése

11. Fedezetek, biztosítékok (Teljes értéken)

Az ügyfelektől kapott fedezeteket, biztosítékokat – a szabályok szerinti értékelésnek megfelelően – a hitelintézetnél nyilvántartott teljes értékük figyelembevételével kell kimutatni. (A teljes érték a jogszabálynak, illetve a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti.)

A b) és c) euró, illetve egyéb deviza oszlopban a devizában kapott fedezetnek forintban kimutatott értékét kell szerepeltetni.

Az ügyfelekkel (ideértve a pénzügyi intézményeket és a pénzügyi szektorba tartozó többi szervezetet is) szemben a vonatkozási időpontban fennálló összes követelés (azaz a mérlegben kimutatott követelések – köztük a halasztott fizetéssel eladott eszközök utáni követelések –, valamint a mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek) mögé állított fedezeteket és biztosítékokat kell feltüntetni az alábbi részletezésben:

A 11.1 Pénzfedezet sorban a hitelintézetnél az óvadékként lekötött összeget (zárolt számlát) és az óvadékul kapott (letétbe helyezett) betéti okiratokat kell kimutatni. E soron kell szerepeltetni az óvadékként lekötött devizabetéteket.

A 11.2 Bankgaranciák között a más hitelintézettől kapott garanciát, illetve a hitelintézeti készfizető kezességet kell szerepeltetni, így ide számít az olyan leszámítolt váltó, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt. (Az Eximbank saját kockázatára – és nem a központi költségvetési garanciára – nyújtott bankgaranciáját itt kell feltüntetni.)

A 11.31 Központi költségvetés garanciái sorban kell feltüntetni a hitelintézeti követelés mögé – jogszabályban vagy szerződésben biztosított – a központi költségvetés készfizető kezességeként állított fedezeteket. (Itt kell kimutatni a központi költségvetés Eximbank közvetítésével biztosított készfizető kezességét is, de csak az állami garancia mértékéig.)

A 11.32 Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái sorban kell szerepeltetni az egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek által jogszabályban biztosított vagy szerződésben vállalt garanciákat, illetve készfizető kezességet. (Itt kell feltüntetni pl. a Hitelgarancia Rt. közvetítésével biztosított állami garanciákat is.)

A 11.41–11.42 Értékpapírok sorban külön kell kimutatni a kapott értékpapír fedezeteket részvény, illetve egyéb értékpapír bontásban.

A 11.51–11.52 sorban az ügyfelek által nyújtott biztosítékok közül az árbevétel-, illetve az egyéb követelés-engedményezést külön sorban kell részletezni. Itt csak azokat a összegeket lehet figyelembe venni, amelyek az ügyféllel kötött engedményezési szerződés alapján az ügyfél könyveiben a beszámolás időpontjában érvényes vevőkövetelésként szerepelnek. Az „árbevétel engedményezés”, mint kapott fedezet esetében az ügyfél nyilvántartásaiban lévő vevőkövetelésnek a jogilag fennálló hátralévő, még nem törlesztett összegét kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a követelésengedményezésre is.

A 11.6 Árukészletre bejegyzett zálogjog sorban az árukészlettel (közjegyzői okiratba foglalt zálogjogként) biztosított fedezet értékét kell kimutatni.

A 11.7 Jelzálogok sorban csak az ingatlanra vagy egyéb zálogtárgyra jelzálogjogként bejegyzett és nyilvántartott fedezeteket kell feltüntetni.

A 11.8 Egyéb sorban szerepelnek az előzőekben nem kiemelt biztosítékok, fedezetek (pl. a hitelek fedezetéül szolgáló egyéb biztosíték, kézizálog, célbetét stb.). A készfizető kezességet legfeljebb a követelés erejéig kell figyelembe venni.

Azoknál a fedezeteknél, amelyeket jogszabály, vagy szerződés alapján nem lehet teljes egészében, egyszerre bevonni a követelés rendezésébe, a beszámolási időszakban rendelkezésre álló fedezetből csak az egy összegben (Pl. munkabérből való levonhatóság erejéig) teljesíthető részt lehet figyelembe venni.

12. Fedezetek, biztosítékok (követelés értékéig)

Itt ugyanazokat a követeléseket kell figyelembe venni, mint az előző részben, de a fedezeteket itt nem teljes értékben, hanem csak a követelés bruttó (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat – ideértve az Szkr. szerint függővé tett kamatokat is – értékéig kell kimutatni a 11. sor részletezése szerint. Ha egy követelés mögött többféle fedezet áll, akkor a mögöttes fedezetek részletezését a hitelintézet fedezetekre vonatkozó belső szabályzatának és rendszerének megfelelő prioritással és aktuális értékkel kell a követelés erejéig feltüntetni.¹⁶ A „túlbiztosított” eszközök esetében a fedezetek értékét legfeljebb a követelés erejéig lehet figyelembe venni. A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket teljes mértékben, de a fedezetértékelési szabályoknak megfelelő értéken kell számításba venni.¹⁷

13. Comfort letter-rel fedezett követelések

A 13. sorban csak azokat az ún. „erős” ígérvényeket lehet figyelembe venni, amelyekben legalább arra vállalnak garanciát, hogy a vállalkozást – minden esetben – a meglévő jó állapotban tartják. Az ilyen ígérvényeket legfeljebb csak a követelés (tőke- és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat) értékéig szabad kimutatni.

2. Lombard hitelek

Itt azokat a kizárólag értékpapír fedezet mellett nyújtott hiteleket kell jelenteni a hitel céljától függetlenül, amelyeknél az ügyfél már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezték, hogy annak fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

A 21. sorban a 7.D negyedéves táblázatban szereplő lombard hitelek könyv szerinti bruttó értékét kell feltüntetni. A 21.1–21.3 sorban a hitelek részletező bontását kell adni, részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban.

A 22. sorban a 21. sorban szereplő hitelek könyv szerinti nettó értékét kell szerepeltetni. A 22.1–22.3 sorban a hitelek részletező bontását kell adni részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban.

3. Függővé tett kamatok, kamatjellegű jutalékok

Ezekben a sorokban a számviteli előírások szerint függővé tett kamatokat és kamatjellegű jutalékokat kell jelenteni a megadott szektorokra.¹⁸

4. Összes lejárt hitelállomány

A 41. és a 42. sorba kell beírni az esedékesség napján vissza nem fizetett, illetve esedékesség előtt felmondott összes lejárt hitel tárgyhó végi könyv szerinti nyilvántartási értékét a még nem esedékes kamatok és jutalékok összege nélkül. Ideértendő minden hitel, kölcsön, leszámítolt váltó, beváltott bankgarancia, megvásárolt követelés azon összege, amelyet a szerződésben rögzített esedékesség napján nem fizettek vissza, illetve esedékesség előtt felmondásra került.

Hosszú lejáratú hitelek esetén nem a végső lejáratot, hanem az egyes részletek esedékességét kell figyelembe venni. A rövid lejáratú hitelek között jelentendő, követelésként kimutatott lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét szintén tartalmaznia kell ennek a sornak.

A 41. sorban könyv szerinti bruttó értéken, a 42. sorban könyv szerinti nettó értéken kell a lejárt hitelállományt jelenteni.

51. Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) könyv szerinti bruttó értéken

Az 51. sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból – szerződés módosítás alapján elengedett és – leírt összes követelésnek (beleértve az értékpapírokat és a nem értékpapír részesedéseket is) a leírás előtti könyv szerinti bruttó (teljes) nyilvántartási értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban. A többszörös számbavétel elkerülése érdekében e sorokat az eladott követelésekkel kapcsolatos leírások nélkül kell jelenteni. A bármilyen okból kizárólag a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni.

Az 51.1–51.2 Nem pénzügyi vállalatoknál külön sorban kell jelenteni az összes hitelt (51.1 sor), valamint az egyéb NEM hitel sorban (51.2 sor) az egyéb követeléseket.

Az 51.31–51.32 Háztartások, illetve az 51.41–51.42 Külföld sorokban kell a magánszemélyekkel és egyéni vállalkozókkal, illetve a külföldi ügyfelekkel szembeni leírt követeléseket (utóbbiaknál hitel és egyéb NEM hitel bontásban is) feltüntetni.

Az 51.5 Egyéb sorban kell a többi, szektorálisan nem részletezett leírt kihelyezést kimutatni hitel és egyéb NEM hitel bontásban.

Az 51.6 Leírt kamatkövetelések soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott, 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett, lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét, ezért ezt az 51.1– 51.5 részletező sorok nem tartalmazhatják.

52. Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) könyv szerinti nettó értéken

Az 52. sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített, és leírt, illetve az egyéb okból – pl. szerződés módosítás alapján elengedett és – leírt összes követelésnek a leírás előtti könyv szerinti (nettó) értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban. Az adatok alapvetően ugyanarra a körre vonatkoznak, mint az 51. sor és részletező sorai, a leírt kamatkövetelések kivételével, mert ezeknek a könyv szerinti nettó értéke nulla.

53., 54., 55. Összes véglegesen eladott kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig)

Az eladott kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni az érintett sorokban, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy ellenértékük kifizetésére mikor került sor. Az eladott kihelyezéseket azokban az oszlopokban kell jelenteni, amelyekben eredetileg a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

Az 53–55. sorokban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig véglegesen eladott – az eladás előtt a mérlegben kimutatott – követelésállományt, (csak a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001 (III. 9.) PM rendelet szerinti minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételeket ideértve), a megadott bontásban könyv szerinti bruttó értéken (53.1–53.6 sorok), könyv szerinti nettó értéken (54. 1–54.51 sorok), valamint eladási értéken (55.1–55.6 sorok). (A bármilyen okból kizárólag a 0-s számlaosztályban nyilvántartott követelések eladását itt nem kell jelenteni.)

Az eladott követeléseket – a leírásokhoz hasonlóan – a nem pénzügyi vállalatoknál és a külföldnél meg kell bontani hitel, valamint egyéb NEM hitel sorokra, s az egyéb soroknak kell tartalmazniuk a nem részletezett szektorokkal szembeni véglegesen eladott kihelyezéseket.

Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig – az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt – véglegesen eladott kamat és kamatjellegű jutalékkövetelések összegét.

53. sor Könyv szerinti bruttó értéken

Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti bruttó értéke jelentendő, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva.

54. sor Könyv szerinti nettó értéken

Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti nettó értékét kell feltüntetni, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva.

55. Eladási értéken

Ez a csoport az eladott követelésnek az adásvételi szerződés szerinti értékét (eladási árát) tartalmazza.

56. Saját érdekeltségnek véglegesen eladott összes kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig)

A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell könyv szerinti bruttó értéken (56.1 sor), könyv szerinti nettó értéken (56.2 sor), illetve eladási értéken (56.3 sor) kimutatni, amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített. Saját érdekeltségnek az a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja.

Az 57. sorban a hitelintézet által nem monetáris pénzügyi intézményeknek és nem államháztartásnak nyújtott hitelekből a hónap során a nem monetáris pénzügyi intézmény belföldieknek, vagy nem-rezidenseknek véglegesen eladott/értékpapírosított részt kell jelenteni könyv szerinti bruttó értéken. (Az értékpapírosítás definícióját ld. I. rész 12. pontjában.)

6. Saját, belföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

A Felügyeleti mérleg Forrás oldalán a 4. Saját, kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sorban kimutatott összes – a hitelintézet által kibocsátott – értékpapír értékéből a belföldön kibocsátott állományt a kiemelt szektorok szerint itt kell részletezni. A névre szóló értékpapírokat a megfelelő szektoroknál kell szerepeltetni. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló értékpapíroknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva.

A 641 GMU tagországok és 642 Egyéb külföld sorban a hitelintézet által belföldön kibocsátott értékpapírok közül a nem-rezidensek által megvásárolt állományt kell megbontani a GMU tagországok rezidensei és az Egyéb külföldiek által megvásárolt állományra.

A 65. Szektorálisan nem bontható sorban kell szerepeltetni a vegyes kibocsátású, nem névre szóló értékpapírokkal szerzett források állományát, amennyiben nem állapítható meg, hogy milyen szektor felé történt eladásuk. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni.

66. Saját, belföldön kibocsátott NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya és

67. A hitelintézet tulajdonában lévő NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya sorok:

Ebben a részben a zárt körű és az átváltoztatható kötvények eszköz és forrásoldali állományait kell részletezni.

A 66.11–66.72 sorokban a hitelintézet által belföldön kibocsátott zárt körű és átváltoztatható kötvények állományát kell szerepeltetni tulajdonosok és lejárat szerinti bontásban, míg a

67.11–67.22 sorokban a belföldi nem pénzügyi vállalatok, valamint a belföldi az egyéb pénzügyi közvetítők, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, és a biztosítók által kibocsátott zárt körű és átváltoztatható kötvényekből a hitelintézet tulajdonában lévő állományokat kell bruttó értéken jelenteni, a megadott lejárati részletezésben.

A 6811–6813 sorokban a külföldön kibocsátott összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – beleértve a zárt körben kibocsátott papírokat is – állományát kell jelenteni belföld, GMU tagországok és egyéb külföld szerinti bontásban. A 6814 sorban azok az állományok jelentendők, amelyek tulajdonosaira vonatkozóan a hitelintézetnek nincs információja.

A 6821–6823 sorokba a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 451–4522. sorokon szereplő állományokból a külföldön zárt körben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát kell kiemelni lejárat szerinti bontásban.

7. Egyéb tájékoztató adatok

A 71. Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmazni a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken.

A 72.1–72.2 LTP-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik, s a hitelnyújtók döntően az 1997-ben megalakult lakás-takarékpénztárak tulajdonosai.

A 73.1 Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sorban kell feltüntetni a – társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével – számított adófizetési kötelezettség időarányos részét. Itt nem a ténylegesen kifizetett adóelőleg összegét kell szerepeltetni, hanem a tárgyévi adatok alapján számított várható társasági adó összegét.

A 73.2 Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sorba a ténylegesen befizetett és az – időarányos – adófizetési kötelezettség különbözetét kell beírni. A fizetendő adó-különbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az – időarányos – adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.

A 74.1 Egyéb aktív időbeli elhatárolás (1.AB 81-ből) sorban a Felügyeleti mérleg eszköz oldalán a 81. Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.

A 74.2 Egyéb passzív időbeli elhatárolás (1.B 65-ből) sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 65. sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.

A 74.3 és 74.4 sorokban az aktív, illetve passzív kamatelhatárolások között derivatívák miatt szerepeltetett elhatárolásokat kell jelenteni szektorbontás nélkül.

A 75.1 sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli követelések értékét kell szerepeltetni. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet az eszköz penzióba vevője, aki jogosult, de nem köteles a penzióba adó részére az eszközt meghatározott áron visszaadni. A nyilvántartásban szereplő követelés azt az összeget tükrözi, amelyet a hitelintézet akkor kap, ha az eszközt visszaadja a penzióba adónak. Ez az eset akkor következik be, ha az eszköz piaci értéke alacsonyabb lesz annál az árnál, amely mellett a penzióba adó visszavásárlási kötelezettséget vállalt.

A 75.21 sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni nyilvántartási értéken. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet volt az eszköz penzióba adója, és a partner a penzióba vevő, aki csak jogosult, de nem köteles az eszközt a hitelintézetnek meghatározott áron visszaadni. A kötelezettség nagysága a visszavásárlási árat tükrözi.

A 75.22 sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos, mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken. A céltartalék képzési kötelezettség akkor merül fel, ha az eszköz piaci értéke a visszavásárlási árhoz képest alacsonyabb.

A 76.1 Még be nem jegyzett vállalkozásba fizetett alapítói hozzájárulás sorba az olyan vállalkozásokba befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulásoknak a nettó könyv szerinti összegét kell beírni, amelyeket még nem jegyeztek be a cégnyilvántartásba. (Ezeknek a befektetéseknek szerepelniük kell a Felügyeleti mérleg megfelelő – befektetési célú értékpapírok, vagy vagyoni érdekeltségek című – eszköz-csoportjai között, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból ezek az alapítói hozzájárulások – amelyek részvényutalvány formájában testesülnek meg – mindaddig követelésként kerülnek kimutatásra, amíg a cégbejegyzés meg nem történik.)

A 76.2 Külföldi tulajdonostól alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a mérleg 73.1–74 soraiból a külföldi tulajdonos(ok)tól kapott összegeket kell kimutatni.

A 77.1 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó követelések (nettó értéken) sorban a Felügyeleti mérleg Forgatási célú értékpapírok és a Befektetési célú értékpapírok eszköz-soraiban szereplő értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell jelenteni nettó értéken – az állampapírok és a jegybank által kibocsátott kötvények nélkül –, mivel ezeket – az állampapírokhoz és a jegybank által kibocsátott kötvényekhez hasonlóan – a Hpt. által előírt befektetési korlátnál nem kell figyelembe venni.

A 77.2 sorban kell szerepeltetni mind a forgatási, mind a befektetési céllal szerzett – a Felügyeleti mérlegben az államkötvények között (a 21.12 és a 31.11 sorban) kimutatott – az állam által 1995-ben átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvények állományának nettó értékét.

A 77.3 soron a Visszavásárolt saját részvényeket névértéken kell jelenteni. (A könyv szerinti értékük a mérleg eszközei között szerepel.)

A 78.111–78.122 Iroda- és üzletházépítésre nyújtott hitel sorokban szerepeltetendő (a Felügyeleti mérleg 55.261–55.2622 soraiból kiemelve) az egyéb hitelek azon része, melyet iroda- és üzletházépítésre nyújtott a hitelintézet. Olyan egyéb (nem lakáscélú) ingatlanfejlesztési hitelek fennálló állományát kell tartalmazniuk e soroknak (eredeti lejárat szerinti bontásban, könyv szerinti bruttó és nettó értéken), amelyeknél a közvetlen felhasználó és az építtető, fejlesztő személye nem azonos; azaz amelyeket részben vagy egészben eladásra vagy bérbeadásra szánt irodaházak, székházak, üzletházak vagy bevásárlóközpontok stb. építésére, vagy fejlesztésére jelzáloggal, egyéb fedezettel, vagy fedezet nélkül nyújtott a hitelintézet.

A 78.21 Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott lakáscélú hitelek összesen sorban a Felügyeleti mérleg 56.14 soraiban jelentett lakáscélú hitelek közül az összes (ingatlan és egyéb) jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell jelenteni. Ha az adott hitelnél a jelzálog fedezet mellett egyéb fedezetet is kér a hitelintézet, akkor csak abban az esetben kell a hitelt ebben a sorban – de a teljes fennálló hitelállománnyal – szerepeltetni, ha a jelzálog fedezet eléri a fedezetek összes értékének 50%-át. [Amennyiben munkabér (jövedelem) is áll a hitel mögött, akkor azt az összes fedezet kiszámításánál nem kell figyelembe venni.] A 78.22 Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott egyéb hitelek összesen sorban jelentendő az összes lakossági hitelből a nem lakáscélra nyújtott összes (ingatlan és egyéb) jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek állománya. Ha az adott hitelnél a jelzálog fedezet mellett egyéb fedezetet is kér a hitelintézet, akkor csak abban az esetben kell a hitelt ebben a sorban – de a teljes fennálló hitelállománnyal – szerepeltetni, ha a jelzálog fedezet eléri a fedezetek összes értékének 50%-át. [Amennyiben munkabér (jövedelem) is áll a hitel mögött, akkor azt az összes fedezet kiszámításánál nem kell figyelembe venni.]

A 79.1 Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakossági látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni.

A 79.2 Nem névre szóló összes betét sorban kell jelenteni a hitelintézet forrásai között kimutatott valamennyi nem névre szóló betét állományát egy összegben, a betéti okiratok nélkül. A nem névre szóló betéti okirat-állományt a 79.3 Nem névre szóló betéti okirat összesen, az ugyanilyen letéti jegy-állományt a 79.4 Nem névre szóló letéti jegy összesen sorban kell jelenteni.

A 79.51 sorban a Felügyeleti mérlegben a Központi kormányzat betéte – rövid sorban jelentett összegből a látra szóló és folyószámla betétek állományát kell kimutatni.

A 79.52 sorban a GMU központi kormányzat, a 7953 sorban az egyéb nem-bank külföldiek látra szóló és folyószámla betéteinek állományait kell jelenteni a Felügyeleti mérleg forrás oldalán az 18111, 1821 sorokon szereplő összegekből.

A 79.61, 79.62 sorokban a mérleg részét képező pénzügyi derivatívákkal kapcsolatos állományokat kell szerepeltetni, az e tábla 743 és 744 soraiban már jelentett, a mérlegben a kamatelhatárolások között szereplő állományok nélkül.

81. Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések

A forgatási, illetve befektetési célú értékpapírok, valamint a vagyoni érdekeltségek eszközcsoportok külföldi részvények soraiban szereplő befektetések közül itt kell kiemelni és a részletező sorokban külön feltüntetni a PBB-ben, illetve a járulékos vállalkozásokban lévő részesedések nettó könyv szerinti értékét.

A „PBB vállalkozások” sorokban kell kimutatni nettó értéken azokat a részesedéseket is, amelyeket külföldi speciális pénzügyi szervezetekben szereztek, és a Hpt. 83. §-ban foglaltak szerint nem tartoznak az egyedi befektetési korlátozás alá.

82. Külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke nettó értéken

Itt kell könyv szerinti nettó értéken kimutatni, és a részletező sorokban külön feltüntetni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek az 1.AN 58.111–58.112 és 58.211–58.212 sorokban szerepelnek.

A 82.5 Egyéb vállalkozások részére sornak a kiemelt szektorokba nem sorolt nem-rezidens egyéb intézményekkel kapcsolatos állományokat kell tartalmaznia.

1.D ELADOTT ESZKÖZÖK

halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti – a számviteli mérlegben vevővel szembeni – követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel és/vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

Külön-külön oszlopban kell kimutatni

a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,

b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint

c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan – a csoportosítás szerint – könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.

A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A „Saját eszközök” sorokban a Felügyeleti mérleg 9. Saját eszközök csoportban felsorolt eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladást fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. (Itt a Felügyeleti mérleg 21. és 31. soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.)

A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába. (Az eladott befektetések a Felügyeleti mérleg 22. és 32., illetve 6. eszköz soraiból kerültek ki.)

A táblában a könyv szerinti értéken az adott eszköznek az Szkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni. Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni.

A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.

1.F TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 2.

A jelentés kitöltése

1. Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek szektorbontása

A Felügyeleti mérleg 1.B.7. sorában szereplő hátrasorolt és vagyoni kötelezettségeket kell itt szektor szerint részletezni. Külön sorokon kell jelenteni a hitel formájában kapott és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása útján szerzett hátrasorolt és vagyoni kötelezettségeket, szektor szerinti bontásban. A szövetkezeti részjegyekkel kapcsolatos állományokat a 1.F17. „– háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben – hitel” sorban kell jelenteni.

2. Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen

21 Jelzáloghitelek összesen

A jelzáloghitelek alatt e táblában azon – jelzáloglevél fedezetéül felhasználható – hitelek értendők, amelyeket a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény által szabályozottan jelzálogbankok, vagy ugyanezen törvény jelzáloghitelezésre vonatkozó előírásait betartva hitelintézetek nyújtanak.

21.1 Lakáscélú jelzáloghitelek

Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

21.11 Forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek

Jelzálog-hitelintézetek és azon hitelintézetek által kitöltendő sor, amelyek jelzálog-hitelintézetekkel konzorciális és/vagy refinanszírozási konstrukció keretében együttműködnek. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. §-a alapján meghatározott.

21.12 Állami kiegészítő kamattámogatású és forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja

Itt az eszköz és forrásoldali kamattámogatás kombinált formájában nyújtott hiteleket kell kimutatni. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott. Jelzálog-hitelintézetek és az FHB-val (konzorciális és/vagy refinanszírozási konstrukció keretében) együttműködő hitelintézetek által kitöltendő sor.

21.13 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. Azon hiteleket tartalmazza, amelyeket lakáscélú felhasználásra, támogatás nélkül nyújtottak.

21.2 Általános célú jelzáloghitelek

Csak jelzálog-hitelintézet által kitöltendő sor. A nem lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza.

21.21 Ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek

Az általános jelzáloghiteleken belül az ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.

21.22 Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek

Azon jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakás- és egyéb ingatlan célú felhasználáson kívül bármely egyéb célra nyújtottak.

22. Ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, NEM jelzálog-hitelek összesen

Itt a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek közül azok állománya jelentendő, amelyek a jelzáloghitelek 21. sornál leírt fogalmába nem tartoznak bele.

22.1 Lakáscélú hitelek ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett

Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

22.11 Állami kiegészítő kamattámogatású

Hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott.

22.12 Egyéb eszközoldali kamattámogatású

Ez a sor a hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása a költségvetéstől közvetlenül lehívható, de nem a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározottak. E sorban kell jelenteni a 2001. februárt megelőzően eszközoldali támogatás mellett nyújtott lakáscélú hiteleket.

22.13 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

A hitelintézetek által nyújtott azon hiteleket kell itt kimutatni, amelyeket lakáscélú felhasználásra támogatás nélkül nyújtottak.

22.2 Egyéb célra, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek

A hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket nem lakáscélra nyújtottak.

22.21 Ingatlancélú felhasználás

Ez a sor a jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélú, de ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.

22.22 Egyéb felhasználás

Itt a bármely célra, jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni, kivéve a lakáscélú és egyéb ingatlancélú) felhasználást.

31. és 32. sorok Háztartások egyes hitel fajtáinak részletezése

Ezekben a sorokban a háztartásoknak nyújtott egyes hitelek hitelfajták szerinti alábontását kell megadni könyv szerinti bruttó és nettó értéken, külön a lakosságra és az egyéni vállalkozókra, eredeti lejárat szerint is megbontva.

A 31.11–31.422, valamint a 32.11–32.422 sorokban a lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek további hitelcél szerinti részletezését kell megadni:

A 31.11–31.122, illetve a 32.11–32.122 sorokban a személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a hitelintézet a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.)

A 31.21–31.222, illetve a 32.21–32.222 sorokban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák, ideértve a gépjárműként funkcionáló haszonjárműveket is.)

A 31.31–31.322, illetve a 32.31–32.322 sorokban a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő.

A 31.41–31.422, illetve 32.41–32.422 sorokban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti két hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. (Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek – gépjármű kivételével – lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza.) Az egyéb fogyasztási hitelek közé sorolandó a szabad felhasználású nem jelzáloghitelek állománya is.

A 31.51–31.522, illetve a 32.51–32.522 sorokban az egyéni vállalkozóknak gépjárművásárlás finanszírozására nyújtott hitelek állománya jelentendő (beleértve a gépjárműként használt haszonjárműveket finanszírozó hiteleket is).

A 41–42. sorok az MNB honlapján közzétett, MNB rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti technikai segédletben foglalt előírásoknak megfelelően kell kitölteni.

1.H ÉRTÉKELÉSSEL KAPCSOLATOS ADATOK

A jelentés célja

Ha a hitelintézet könyveiben a valós értékelés szabályait alkalmazza, akkor az 1.AB Felügyeleti mérleg (Eszközök bruttó értéken) táblában az egyes eszköz-csoportokra vonatkozóan szektoronként egy-egy sorban jelenik meg az értékvesztés és értékelési különbözet összevont egyenlege (szükség szerint negatív előjellel ellátva), illetve a forrástételekre vonatkozó az értékelési különbözettel kapcsolatos értékek más adatokkal együtt szerepelnek.

A tábla részben ezek megbontását tartalmazza értékvesztésre és értékelési különbözetre, eszköz (intsrumentum)-csoportokon belül szektoronként, és külön sorokban jelenik meg a forrásoldali értékelési különbözet.

Az értékvesztés, illetve értékelési különbözet adatokat egyenlegük jellegének megfelelő előjellel ellátva kell jelenteni. A részletezés a mérlegben szereplő sorrendet követi mind az értékvesztés, mind az értékelési különbözet esetében.

Azok a mérlegsorok, ahol csak értékvesztés számolható el, nem szerepelnek a táblában, mert a mérleg sorai is csak értékvesztést tartalmaznak.

A tábla bemutatja továbbá a forrásoldali értékelési különbözet-adatokat (amelyeket a Felügyeleti mérleg 1B.66. sorában kell figyelembe venni), valamint az értékhelyesbítés és a valós érékelés tartalékát, amelyeket az 1B.66. Értékelési tartalék sor részeként kell jelenteni.

Amennyiben a hitelintézet nem alkalmazza a számviteli előírások által megengedett valós értékelést, a táblát akkor is ki kell tölteni az értékvesztés sorokra vonatkozóan.

2.A EREDMÉNYKIMUTATÁS

A jelentés kitöltése

A jelentésben a hitelintézet bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek havi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a hitelintézet jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében, forintban.

A jelentés a hitelintézetnek – az érvényes számviteli előírások alapján összeállított – a főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, szerkezetében alapvetően az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. szerkezetét követi, de attól helyenként eltér.

A jogszabályban előírt egyes céltartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket, általános, illetve egyéb tartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév vége, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én – az előzetes beszámolóban is – meg kell képezni, illetve el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett összegek is változhatnak.

A hitelintézetnek év közben a havi eredménykimutatásban a befizetett társasági adóelőleget, az év végi előzetes és végleges kimutatásában a tényleges adófizetési kötelezettséget kell feltüntetnie.

Az eredménykimutatás kamatra vonatkozó sorai – a Felügyeleti mérleg szerkezetét követve – a hitelintézeti tevékenység alaptípusai szerint részleteződnek.

A jelentés első oszlopában a tárgyhavi, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatásban alapértelmezésben

a) a bevételek eredményt növelő,

b) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek,

c) a céltartalék képzés ráfordításként,

d) a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként,

e) az értékvesztés elszámolása ráfordításként,

f) az értékvesztés visszaírása – az Szmt., illetve az Szkr. előírásainak megfelelően – bevételként, illetve ráfordítás csökkentő tételként szerepel.

Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell az adott tétel-csoportban elszámolni az értékelésből származó nyereséget, vagy veszteséget, illetve az értékelési különbözetet, függetlenül attól, hogy az a bevételt, vagy a ráfordítást csökkenti, illetve növeli.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban a hitelintézeti jelentésben – a számlák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni mindazokat a kamat és kamatjellegű bevételeket, amelyek a hitelintézetekre vonatkozó számviteli szabályok szerint elszámolhatók.

Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű bevételeket, a késedelmi kamatokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, az Szkr. 22. §-a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel.)

A 11. Hitelek kamat és kamatjellegű bevétele és a 12. Jegybanki és bankközi betétek kamat és kamatjellegű bevétele sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó eszközcsoportjához tartozó – ügylettípus szerint részletezett – bevételeket tartalmazzák.

A 13. Értékpapírok kamat és kamatjellegű bevétele sor tartalmazza a Felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból származó kamat és kamatjellegű bevételeket (a 13.1–13.52 sorokban részletezve).

Ennek megfelelően – az Szmt.-vel összhangban – az értékpapír vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét (összevontan), azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni. (Az eredménykimutatás kamat és kamatjellegű ráfordításai között – a 24. Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban – csak a saját kibocsátású értékpapírok kamatráfordításait szabad szerepeltetni.)

A 14. Egyéb kamat és kamatjellegű bevétel sor mindazokat a bevételeket tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint (külön sorként) nem kerültek részletezésre. Itt kell szerepeltetni – ha más kamatbevétel sorba nem sorolható – az Szkr. 2. § (19) bekezdése szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű bevételt – amennyiben az bevételként jelentkezik – (Szkr. 22. § szerint), továbbá a kamatswapok nettó bevételként jelentkező eredményét [Szkr. 23. § (6) bekezdése szerint].

2. Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen

E tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamatjellegű ráfordításait.

Külön-külön kell feltüntetni a betételhelyezésből és hitelnyújtásból, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, az Szkr. 22. § a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás.)

A 21. Betétek kamat és kamatjellegű ráfordítása, valamint a 22. Hitelintézetektől származó bankközi betét kamat és kamatjellegű ráfordítása sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó forráscsoportjához tartozó – ügylettípus szerint részletezett – ráfordításokat tartalmazzák.

A 23. Felvett hitelek kamat és kamatjellegű ráfordítása a Felügyeleti mérleg Felvett hitelek soraiban található forrásokkal kapcsolatos ráfordításokat, a 24. Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sor a saját kibocsátású – a részletezés szerinti – értékpapírok után térített és térítendő kamatokat, és ilyen jellegű ráfordításokat tartalmazza.

A 25. Hátrasorolt kötelezettségek kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban kell jelenteni az alárendelt, illetve kiegészítő alárendelt kölcsöntőkeként kapott hitelek után elszámolt kamatokat.

A 26. Egyéb kamat és kamatjellegű ráfordítás sor mindazokat a kiadásokat tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint külön soronként nem kerültek részletezésre, de a hitelintézetnek (a Felügyeleti mérleg többi eszköz sorában kimutatott tételeiből) ilyen jellegű kiadása származik. Itt kell szerepeltetni – ha más kamatráfordítás sorba nem sorolható – az Szkr. 2. § (19) bekezdés szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű ráfordítást – amennyiben az ráfordításként jelentkezik – (Szkr. 22. § szerint), továbbá a kamatswapok nettó ráfordításként jelentkező eredményét (Szkr. 23. § (6) bekezdése szerint).

3. Kamatkülönbözet

Ez a sor tartalmazza a hitelintézet összes kamatának és kamatjellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét.

41. Kapott osztalék

A 41.1 és 41.2 részletező soroknak tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól.

A kapcsolt és egyéb részesedés viszonyban lévő vállalkozásoktól kapott osztalékkal összefüggésben a számviteli törvény rendelkezései alapján ezek a részesedések 20%-os mérték alapján határolódnak el egymástól.

A 41.3 sorban kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot.

42. Jutalék és díjeredmény

Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó – nem kamatjellegű – jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével.

A 42.1 és a 42.2 Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatás bevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi¹⁹ szolgáltatásokból származnak, de nem kamatjellegűek.

A 42.14 és a 42.23 sorok tartalmazzák a Tpt. szerinti befektetési szolgáltatások jutalékbevételeit, illetve ráfordításait.

Itt kell szerepeltetni az értékpapír kibocsátás során felmerült bevételeket és ráfordításokat. Ezek például a lebonyolítási-szervezési díj, az ügylethez kapcsolódó szolgáltatások felmerült jutaléka, díja, költsége, alvállalkozói díja, valamint az átruházható értékpapírok forgalomba hozatalával, kereskedelmével kapcsolatban felszámolt díjakból, jutalékokból származó bevételek, illetve az e tevékenységek költségei, ráfordításai. Az értékpapírok értékesítésekor elszámolt árfolyameredményt nem itt kell kimutatni.

43. Pénzügyi műveletek eredménye

Ez a blokk tartalmazza a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét (beleértve a Pénzügyi műveletek egyéb bevételénél és egyéb ráfordításánál elszámolandó tételeket is) – kiegészítve a határidős ügyletek után elszámolt számvitelileg az egyéb eredményben kimutatatott céltartalékkal.

A pénzügyi műveletek nettó eredményén belül – a számviteli szabályok alapján – a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékeléséből, árfolyamváltozásából származó eredményben a pénzügyi rendezéshez és a konverzióhoz kapcsolódó realizált árfolyam különbözeteknek meg kell jelenni.

A 43.1 Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül külön kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok és a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó bevételeket és ráfordításokat, valamint ezek értékvesztésének képzését, visszaírását. Továbbá itt kell kimutatni azokat a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételeket és ráfordításokat, amelyeket a számviteli előírások idesorolnak. (Például a devizaeszközök és kötelezettségek átértékeléséből származó nyereséget, veszteséget, valamint az ezekhez kapcsolódó árfolyamnyereséget és árfolyamveszteséget, továbbá a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét és veszteségét, valamint értékvesztésük visszaírását.)

A Pénzügyi szolgáltatás egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása (43.151–152) sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de a számviteli szabályok szerint a pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül számolandók el. Ezekben az „egyéb” sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó – számviteli szabályok szerint itt elszámolandó – értékelési különbözetet is.

A valós értékeléshez kapcsolódóan elszámolt értékelési különbözeteket a pénzügyi, valamint befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevételek és ráfordítások között kell kimutatni, így a hivatkozott sorokon más különböző típusú tételekkel együtt jelenne meg. Az értékelési különbözetekről a 2.C táblában kell külön információt szolgáltatni az értékelési különbözetnek az adott eredmény kategóriára gyakorolt hatásának vizsgálatához.

A „határidős ügyletekhez kapcsolódó céltartalék képzés, felhasználás és felszabadítás” értékeit a pénzügyi műveletek eredményében – a megfelelő részletező sorokban – kell kimutatni függetlenül attól, hogy számviteli szempontból az egyéb ráfordításokban és az egyéb bevételekben jelennek meg.

A „forgatási célú értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó értékvesztés visszaírás” soroknál azt az összeget kell szerepeltetni, ami mint értékvesztés visszaírás jelentkezne, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból az értékpapír könyvekből való kivezetésekor nem kell az értékvesztést az eredménnyel szemben visszaírni. E külön kiemelés miatt a kivezetés értékét korrigálni kell, mivel az értékpapír beszerzési értékét tartalmazó számla és az értékvesztés számla eredményének összevezetésével meghatározott (nettó) könyv szerinti értéket kell kivezetni.

A 43.2 Hitelintézettel, MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből származó eredmény sorban kell összesíteni – a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményéből kiemelve – a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos bevételeket és ráfordításokat. Ezen belül részletezve kell kimutatni a bankok ilyen tevékenysége keretén belül bonyolított deviza határidős, valamint egyéb határidős ügyletekből származó bevételét és ráfordítását, ideértve az ide sorolható opciós ügyletek eredményét és opciós díját is, valamint az ügyletekhez kapcsolódó – az Szkr. 23. és 24. §-a szerinti – céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását is.

Itt kell szerepeltetni a hitelintézetekkel és az MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenység keretén belüli forgatási célú értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereséget, -veszteséget, valamint az értékesítésükhöz kapcsolódó értékvesztés visszaírást is.

A 43.241–43.242 Hitelintézetekkel, MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből származó egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás sorokban azokat a számviteli szabályok szerint elszámolt összegeket kell szerepeltetni, amelyek a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre. Ezekben az „egyéb” sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó – a számviteli szabályok szerint elszámolandó, ezt az eredmény-csoportot érintő – értékelési különbözetet is.

A 43.3 Befektetési szolgáltatásból származó tevékenység eredményén belül tételesen kell kimutatni a Tpt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység keretén belüli deviza határidős és egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó bevételeket, ráfordításokat, valamint a céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását – a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos tevékenységből származó bevételek és ráfordítások előző sorokban kiemelt összegének kivételével.

Továbbá itt kell szerepeltetni a forgatási célú értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereséget, -veszteséget, valamint az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását.

A 43.341–43.342. Befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de amelyeket a számviteli szabályok szerint befektetési szolgáltatási tevékenységből származó eredményen belül kell elszámolni. Ezekben az „egyéb” sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó – számviteli szabályok szerint elszámolandó, ezt az eredmény-csoportot érintő – értékelési különbözetet is.

44. Egyéb üzleti tevékenység eredménye

A 44. Egyéb üzleti tevékenység eredményét meg kell bontani 44.1 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményre, valamint 44.2 Egyéb eredményre.

A 44.1 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményen belül külön kell szerepeltetni a lízingbe adott eszközök eredményét.

A 44.2 Egyéb eredményen belül tételesen ki kell mutatni a 44.211–213 Saját követelés értékesítés bevételét, ráfordítását, valamint az ezekhez kapcsolódó értékvesztés visszaírását.

A 44.221–224 soron kell szerepeltetni a követelés fejében átvett készletek között szereplő eszköz értékesítés bevételét, ráfordítását, értékvesztés elszámolását, visszaírását. Ezen eszközök, illetve a készletek értékesítéséből származó bevételek, illetve ráfordítások sorai kiemelést jelentenek a számviteli szabályok szerinti elszámolást jelentő 44.121–122 sorokból.

A 44.231–234 sorokon belül kell szerepeltetni a saját készletértékesítés, valamint a

a 44.241–243 csoporton belül a tárgyi eszközök és immateriális javak eredményének elszámolását.

A 44.251–2522 sorok tartalmazzák az Szkr., illetve a Hpt. szerinti általános kockázati céltartalék képzését és ennek felhasználását, illetve felszabadítását, amelyek különbsége az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I.12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete sorában szerepel.

A 44.261 és 44.2622 Egyéb céltartalék képzése, illetve felhasználása, felszabadítása sorokban kell szerepeltetni az Szkr. és egyéb jogszabályok szerint képzett, máshova nem sorolható céltartalékok képzését, valamint felhasználását, felszabadítását.

A 44.27–44.282 soroknak kell tartalmazniuk az egyéb, külön sorokban nem kiemelt bevételeket, ráfordításokat. A hitelintézetek által fizetett különadó, illetve kamatadó összegét a 44282 sorban kell jelenteni.

51. Általános igazgatási költségek

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget. (Az aktivált saját teljesítmények itt nem szerepelhetnek.)

Külön sorokban (51.11–51.14) ki kell emelni a személyi jellegű ráfordítások közül a bérköltségeket, a társadalombiztosítási kiadásokat, az egyéb járulékokat stb.

Az 51.13 sorban a társadalombiztosítási kiadásokat összesítve kell kimutatni függetlenül attól, hogy azokat számvitelileg a személyi jellegű egyéb ráfordítások, vagy az egyéb bérjárulékok között kell elszámolni.

Részletezni kell még a fizetett bérleti díjakat, a számítástechnikai költségeket, szakértői díjakat, marketing költségeket is (51.2–51.5).

Az 51.6 Egyéb igazgatási költségek között a máshol fel nem sorolt költségeket kell szerepeltetni.

Az 51.7 Értékcsökkenési leírások közé a számviteli szabályok szerint az immateriális javak, tárgyi eszközök stb. után elszámolt tételek kerülhetnek. Ez a sor kizárólag a költségként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásokat foglalja magában.

6. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye

Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos összes eddigi bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét – nyereségét, illetve veszteségét – mutatja.

61. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása

Ebben a csoportban a saját és vásárolt követelések, befektetési célú értékpapírok, valamint vagyoni érdekeltségek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat, illetve csak a függő és jövőbeni kötelezettségekre elszámolt kockázati céltartalék képzéséből és felhasználásából, illetve felszabadításából adódó eredményt kell kimutatni. [Az Szkr. 23. § (2), (4), (5) és 24. § (5) bekezdése alapján a határidős és opciós ügyletekre képzett céltartalék itt nem szerepelhet, azt az előzőekben felsoroltak szerint kell külön sorokban feltüntetni.]

71. Rendkívüli bevétel és 72. Rendkívüli ráfordítás

Itt kell közölni a számviteli szabályok szerint elszámolt, rendkívülinek minősített bevételeket és ráfordításokat. Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni, és be kell mutatni a hozzájuk kapcsolódó – az eredménykimutatás más részeiben megjelenő – értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék változásokat is.

73. Adózás előtti eredmény

E sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes tárgyévben elszámolt bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét.

A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. sz. mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 19. sorával.

8. Adózott eredmény

A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 21. sorával.

81. Befizetett adó (év közben adóelőleg) év végén adófizetési kötelezettség

Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Amennyiben a fizetett adóelőleg meghaladja az adófizetési kötelezettséget, az adóhatósággal szembeni követelés összegét (az adótöbbletet) az I. C. Tájékoztató adatok között külön (az 1.C 73.2 sorban) fel kell tüntetni.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekben azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell.

Az év végi végleges jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

9. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény)

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 97. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) soron jelentett adattal.

Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, az Szkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően havonta (beleértve az előzetes decemberi adatokat is) lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének – ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően az összes (Hpt., Szmt., egyéb jogszabály által előírt) tartalékot el kell számolni, és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni.

A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt.

Ez a sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 25. sorával.

91. Általános tartalék képzése

Itt kell feltüntetni a Hpt., illetve az Szkr. által előírt, az adózott eredmény terhére – az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt – megképzett általános tartalék összegét.

92. Általános tartalék felhasználása

E sorban az általános tartaléknak – a Hpt., illetve az Szkr. által előírt – a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybe vett értékét kell kimutatni.

93. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Itt kell szerepeltetni az előző években felhalmozott eredménytartalékból a részvényesek osztalékára, részesedésére történő felhasználást. E sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 23. sorával.

94. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

Itt kell feltüntetni az év végi nyereségből a részvényesek osztalékára, részesedésére történő kifizetés összegét, megbontva a 94.1 sorban a kapcsolt vállalkozásnak, a 94.2 sorban pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak fizetett osztalék, részesedés összegére.

A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 24. sorával.

2.C EREDMÉNYADATOK RÉSZLETEZÉSE

A jelentés kitöltése

A tábla a 2.A Eredménykimutatás egyes soraira vonatkozóan tartalmaz kiegészítő, illetve részletező adatokat.

A 11.12 sor a 2.A.1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen sorból a belföldi háztartásoktól, valamint a belföldi nem pénzügyi vállalatoktól kapott összes kamat és kamatjellegű bevétel összegét tartalmazza (beleértve a 13. sorban szerepeltetendő fedezeti ügyletekhez, illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó tőlük származó kamatjellegű bevételeket is). A háztartásoktól származó kamat- és kamatjellegű bevételek kamattámogatások nélkül jelentendők, míg 3. sornak a nem pénzügyi vállalatoktól származó összes kamat- és kamatjellegű bevételt tartalmaznia kell (beleértve az esetleges kamattámogatást is).

A 13. sorban a 2.A.1 Kamat és kamatjellegű bevétel összesen sorban jelentett összegből az Szkr. 22. § szerinti fedezeti ügyletekhez, illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegű – belföldiektől és külföldiektől származó – bevételeket kell jelenteni.

A 141 Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása sorban a 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet 12. §-a alapján, az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni, eredményszemléletben.

A 142 Kiegészítő kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet 13. §-a alapján, az államtól kapott kiegészítő kamattámogatást kell jelenteni, eredményszemléletben.

A 143 Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez, a lakóházfelújítási és víziközmű kamattámogatás, kamattámogatás települési önkormányzatok részére sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 15., 16., 22. §-a alapján, az államtól kapott kamattámogatást kell szerepeltetni, eredményszemléletben.

A 15 sorban a 2A2. Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen sorban szereplő összegből az Szkr. 22. § szerinti fedezeti ügyletekhez, illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegű ráfordítások – belföldiekkel és külföldiekkel kapcsolatos – összegét kell kiemelni.

A 21–24. sorok a 42.11 Pénzforgalmi és lebonyolítási jutalékok és a 42.13 Egyéb jutalékok és díjak sorban jelentett összeg részletezését tartalmazzák.

31. Pénzügyi műveletek egyéb bevételéből értékelési különbözet

A részletező sorokban kell szerepeltetni a Pénzügyi műveletek eredményében elszámolandó, de a pénzügyi szolgáltatásból, a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos befektetési szolgáltatási tevékenységből, valamint a befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevételekben kimutatott értékelési különbözet összegét.

32. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításából értékelési különbözet

A részletező sorokban kell kimutatni a Pénzügyi műveletek eredményében szereplő, de a pénzügyi szolgáltatásból, a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos befektetési szolgáltatási tevékenységből, valamint a befektetési szolgáltatásból származó egyéb ráfordításoknál elszámolandó értékelési különbözetet.

A 4. Ráfordítások terhére elszámolt adók sor b) „Halmozott” oszlopában kell kimutatni a helyi önkormányzatok által kivetett – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók (pl. iparűzési adó, építményadó, kommunális adó stb.) év elejétől halmozott értékét. [Az a) „Tárgyhavi” oszlopot nem kell kitölteni.]

3.A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA

A jelentés célja

A táblázatban a Hpt. 5. sz. mellékletében foglaltak alapján kell levezetni a szavatoló tőkét, és annak alapján kimutatni, hogy a hitelintézet rendelkezik-e a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkével.

A különböző – „banki”, illetve kereskedési könyvben lévő, valamint az árú- és devizaárfolyam – kockázatok fedezetére szolgáló minimálisan előírt tőkekövetelménynek eleget kell tenni.

A jelentés kitöltése

A meghatározott szabályok szerint összeállított szavatoló tőkét össze kell hasonlítani a kockázatok fedezéséhez szükséges, minimális tőkekövetelménnyel.

A táblázat részletező soraiban külön kell levezetni a szavatoló tőkében figyelembe vehető alapvető tőkét, járulékos tőkét, illetve a devizaárfolyam-kockázat, árukockázat és a kereskedési könyvi kockázatok fedezéséhez felhasználható kiegészítő tőkét.

Az Ebank, mint szakosított hitelintézet a szavatoló tőkéjének számítását e táblázat helyett a 6H jelzésű táblában köteles jelenteni úgy, hogy a jelentés kitöltésekor a 3A táblára vonatkozó meghatározásokat értelemszerűen figyelembe kell venni.

A jegyzett tőkének módosítását (felemelésére, illetve leszállítására vonatkozó számítást) a Hpt. előírásainak (5. sz. melléklet 5. és 6. pontja, illetve a 73. §) figyelembevételével kell végrehajtani. A szavatoló tőke számításánál – a számviteli előírásoktól eltérően nem a Cégbírósági bejegyzés után, hanem – tőke leszállítás esetén a döntést követően, illetve a felemelésénél a meghatározott dokumentumoknak a Felügyeletre történő benyújtásától kell a módosításokat – beleértve a különböző tartalékokat, eredményt érintő adatokat is – elvégezni.

1. Alapvető tőke

Ebben a sorban az alapvető tőkét kell kimutatni, amelyet a pozitív és a negatív összetevők összege alkot.

A befizetett, de a Cégbíróság által még nem bejegyzett tőkeemelés összegét – a Hpt. szavatoló tőkeszámítással kapcsolatos előírásaival összhangban – ebben a táblában kell szerepeltetni.

11. Alapvető tőke pozitív összetevői

Ebben a sorban a Hpt. szerinti pozitív összetevők összege szerepel, amely a jegyzett tőke, a tőketartalék, a lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész, az általános tartalék, az általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett része a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-áig, az eredménytartalék és a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény összegét jelenti. Az eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt csak akkor kell a pozitív összetevők között kimutatni, ha a szavatoló tőke számítás szempontjából ezek pozitív előjelűnek minősülnek.

A 11.1 Jegyzett tőke sorban kell összesíteni a szavatoló tőke számítás szempontjából a Hpt. szerint jegyzett tőkének számító értékeket.

A 11.11 sorban a Cégbíróságon már bejegyzett és a számviteli előírások szerinti jegyzett tőke értékét kell kimutatni.

A 11.12 sorban kell szerepeltetni a Felügyeletnek bemutatott, befizetett jegyzett tőkeemelés összegét, amelyet a Cégbíróságon még nem jegyeztek be.

A befizetett és a Cégbírósághoz már benyújtott, de még be nem jegyzett közgyűlési (alapítói) döntés szerinti jegyzett tőke emelését attól a naptól kezdve kell figyelembe venni, amikor a tőkeemelésre vonatkozó és a cégbírósági benyújtás igazolását, illetve a befizetést is igazoló dokumentumokat egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtották.

A szövetkezeti hitelintézeteknél a Cégbírósághoz bejegyzésre még be nem nyújtott jegyzett tőke elemek (részjegy, vagyonjegyalap, vagyoni hozzájárulás stb.) összegét nem lehet figyelembe venni.

A 11.13 sorban kell feltüntetni a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeleszállítás összegét a döntés napját követően.

11.2 Tőketartalék

Itt a szavatoló tőkében figyelembe vehető jegyzett tőkével összhangban lévő tőketartalékot kell szerepeltetni, amelyet befolyásolhat a Cégbíróságon még nem bejegyzett tőkeemelés vagy tőkeleszállítás tőketartalékra gyakorolt hatása.

A 11.21 sorban a tőketartaléknak a számviteli mérlegben szereplő értékét kell kimutatni.

A 11.22 sorban akkor kell adatot feltüntetni, ha a Felügyeletnek bemutatott, befizetett, cégbíróságon még nem bejegyzett tőkeemelés részben vagy egészében a tőketartalék terhére történik, és a tőketartalékot érintő összeget az intézmény még nem vezette át a lekötött tartalékba.

A 11.23 sorban akkor kell adatot kimutatni, ha a cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tőkeleszállításra vonatkozó döntés alapján a tőkeleszállításnak megfelelő összeg egy részét az intézmény a tőketartalékba helyezi.

11.3 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész

A lekötött tartalék felhasználása korlátozott, ezért általában a szavatoló tőkébe nem számítható be. Kivételt képeznek ez alól a szövetkezeti hitelintézetek esetében a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész, amelyet itt kell kimutatni.

11.4 Általános tartalék

Itt a Hpt. 75. §-a szerint képzett általános tartalékot kell szerepeltetni. Év végén az általános tartalék növelése csak a könyvvizsgáló által hitelesített eredményhez kapcsolódóan lehetséges.

11.5 Általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-áig

Ebben a sorban a Hpt. 87. § (2) bekezdése alapján képzett általános kockázati céltartalék szavatoló tőkébe beszámítható összege szerepelhet. Ez a számviteli nyilvántartásokban szereplő összegnek az adótartalommal csökkentett értéke, amelyet a jelentéskori korrigált mérlegfőösszeg nagyságához kell igazítani. Ha a korrigált mérlegfőösszeg csökkenése következtében a jelentés időpontjában a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-a kisebb, mint a megképzett általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett értéke, akkor a soron a jelentés időpontjában mért korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-át kell kimutatni.

A 11.51 sorban az általános kockázati céltartalék számviteli nyilvántartásokban kimutatott összegét,

a 11.52 sorban az általános kockázati céltartalék adótartalmát,

a 11.53 soron a jelentéskori korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-ának megfelelő értéket kell szerepeltetni.

11.6 Eredménytartalék, ha pozitív

Ebben a sorban a szavatoló tőkébe beszámítható pozitív eredménytartalékot kell kimutatni a szavatoló tőkébe beszámítható jegyzett tőkével összhangban szereplő összegben.

A 11.61 sorban a számviteli nyilvántartások szerinti eredménytartalék összegét kell szerepeltetni.

A 11.62 sorban kell azt az adatot csökkentő tételként feltüntetni, ha a Felügyeletnek bemutatott, befizetett, cégbíróságon még nem bejegyzett tőkeemelés részben vagy egészében az eredménytartalék terhére történik, és az eredménytartalékot érintő összeget az intézmény még nem vezette át a lekötött tartalékba.

A 11.63 sorban akkor kell adatot kimutatni, ha a cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tőkeleszállításra vonatkozó döntés alapján a tőkeleszállításnak megfelelő összeg egy részét az intézmény az eredménytartalékba helyezi.

A 11.7 sorban a szavatoló tőkébe beszámítható a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredményt kell szerepeltetni a szavatoló tőkébe beszámítható jegyzett tőkével összhangban.

A 11.71 sorba a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény pozitív összege kerül. Amennyiben év közben pl. félévkor a számviteli szabályok szerinti zárásra és könyvvizsgálatra kerül sor, a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti pozitív eredményt szintén ezen a soron kell kimutatni.

A 11.72 sorban nem szerepelhet – adat

12. Alapvető tőke negatív összetevői

Ebbe a sorba az alapvető tőke negatív összetevőinek, azaz a jegyzett tőke be nem fizetett részének, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe nem vett immateriális javaknak, az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt évek hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek, a negatív eredménytartaléknak, a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg mérleg szerinti veszteségnek, az évközi negatív eredménynek és az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék hiányának az összege szerepel. Az összetevőket, mint levonandó tételeket negatív előjel nélkül kell feltüntetni.

12.1 Jegyzett tőke be nem fizetett összege

Itt kell negatív előjel nélkül a még be nem fizetett jegyzett tőke összegét beírni.

A 12.2 sorban kell feltüntetni azokat az immaterális javakat, amelyeket a lekötött tartalékok meghatározásánál nem vettek figyelembe. Az Szmt. 38. § (3) bekezdés a) pontja szerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek névértékét, illetve visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több, c) pontja szerint pedig az alapítás-szervezés és a kísérleti fejlesztés még le nem írt összegét. Mivel a lekötött tartalék a pozitív összetevők között nem szerepel (kivéve a fel nem osztható szövetkezeti vagyont), csak azokat az immateriális javakat kell itt szerepeltetni, amelyeket a lekötött tartalék nem tartalmaz.

A 12.3 sorban kell feltüntetni azokat a jegyzett és befizetett az osztalék-elsőbbségi részvényeket, amelyet a nyereséges évben az elmúlt veszteséges év(ek)ben elmaradt (járó, de ki nem fizetett) hozamainak a kifizetésére is feljogosítanak. A Gt. 184. §-a (2) értelmében ”Ha valamelyik évben az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után bármely okból nem került sor az osztalék kifizetésére, a következő évben más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényekre – ha az alapító okirat (alapszabály) eltérően nem rendelkezik – a részvénytársaság csak akkor fizethet osztalékot, ha az osztalék elsőbbséget biztosító részvények után járó elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került”. Ezért az osztalék-elsőbbségi részvényeket csak akkor nem kell ebben a sorban kimutatni, ha az alapító okiratban ettől eltérően rendelkeztek.

A 12.4 sorban kell szerepeltetni a szavatoló tőke számítás szempontjából negatív előjelű eredménytartalékot a szavatoló tőkében figyelembe vehető jegyzett tőkével összhangban. Ez a számviteli negatív előjelű eredménytartaléknak és annak az összegnek a különbsége, amellyel a negatív eredménytartalék változott a tőkeleszállítás eredményeként.

A 12.41 sorban kell feltüntetni a számviteli eredménytartalékot, ha az negatív.

A 12.42 sorban kell szerepeltetni azt az összeget, amellyel a negatív eredménytartalék változott a Cégbíróságon még nem bejegyzett, de a szavatoló tőkénél már figyelembe vett, tőkeleszállítás miatt.²⁰ Ha a tőkeleszállítás olyan mértékű volt, hogy a negatív eredménytartalék teljesen megszűnt, akkor ebben a sorban csak azt az összeget kell feltüntetni, amely a számviteli elszámolásokban szereplő negatív eredmény-tartalékot nullává teszi, a maradék összeget a 11.63 sorba kell beírni.

A 12.5 sorban a szavatoló tőkébe beszámítható a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredményt kell szerepeltetni a szavatoló tőkébe beszámítható jegyzett tőkével összhangban, ha ez az összeg negatív.

A 12.51 sorban a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény negatív összege kerül. Ha év közben könyvvizsgálatra kerül sor, és a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény negatív, akkor azt itt kell kimutatni.

A 12.52 sorban nem szerepelhet adat.

A 12.6 sorban az évközi negatív eredményt kell kimutatni. Az év végi negatív eredményt mindaddig itt kell kimutatni, ameddig azt a könyvvizsgáló nem hitelesítette. Évközi auditálás esetén a könyvvizsgáló által hitelesített eredményt a 11.71 vagy a 12.51 soron kell szerepeltetni, a további hónapok negatív eredményét azonban ebben a sorban kell feltüntetni.

12.7 Kockázati céltartalék – ide nem értve az általános kockázati céltartalékot – és az értékvesztés hiánya

Itt a Hpt. 87. § (1) bekezdés előírásai szerint az el nem számolt értékvesztésnek, illetve a kockázati céltartaléknak az el nem számolt, illetve meg nem képzett összegét (hiányát) kell feltüntetni, ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is.

2. Járulékos tőke

Itt a szavatoló tőkében figyelembe vehető járulékos tőkét kell kimutatni, amely a pozitív és negatív összetevők összegének és a járulékos tőkének az alapvető tőkét meghaladó részének a különbsége.

21. Járulékos tőke pozitív összetevői

Ebben a sorban a járulékos tőke pozitív összetevőit kell szerepeltetni, amelyek a 21.1–21.3 sorban részletezett elemeket tartalmazzák.

A 21.1 sorban kell feltüntetni azokat a jegyzett és befizetett az osztalék-elsőbbségi részvényeket, amelyet a nyereséges évben az elmúlt veszteséges év(ek)ben elmaradt (járó, de ki nem fizetett) hozamainak a kifizetésére is feljogosítanak. Az itt szereplő összegnek meg kell egyeznie az alapvető tőke negatív összetevői között a 123. sorban feltüntetett értékkel.

A 21.2 sorban a mérlegben szereplő értékelési tartalék összegét kell kimutatni.

A 21.3 sorban a Hpt. 5. sz. melléklete 10. pontjának megfelelő alárendelt kölcsöntőkét kell szerepeltetni a 11. pontban megfogalmazott, a lejárat miatt csökkentett összeggel.

A 21.31 sorban az alárendelt kölcsöntőkének a mérlegben szereplő összegét kell feltüntetni.

A 21.32 sorban azt az összeget kell kimutatni, amellyel az alárendelt kölcsöntőkét csökkenteni kell, mert a visszafizetésből kevesebb, mint öt év van hátra. (Mint levonandó tételt negatív előjel nélkül kell feltüntetni.)

22. Járulékos tőke negatív összetevője

Ebben a sorban a járulékos tőke negatív összetevőjét kell szerepeltetni, amely megegyezik a 22.1 sorban szereplő értékkel. E levonandó tételt negatív előjel nélkül kell feltüntetni.

A 22.1 sorban a Hpt. 5. sz. melléklete 13. b) pontjában foglalt korlátozás feletti részt, azaz az alárendelt kölcsöntőkének az alapvető tőke 50%-át meghaladó részét kell feltüntetni.

Az MFB esetében a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. § (7) b) pontjában foglalt korlátozás feletti részt kell kimutatni.

A Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) esetében e soron a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Társaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 20. § (2) bekezdése értelmében nem kell összeget szerepeltetni.

A 23. sorba a Hpt. 5. sz. melléklete 13. a) pontjában foglalt korlátozás feletti részt, azaz a járulékos tőkének az alapvető tőke 100%-át meghaladó részét kell beírni. A szavatoló tőke kiszámíthatósága feltételezi, hogy ehhez a korlátozáshoz a járulékos tőkében az alárendelt kölcsöntőke csak a megengedett mértékben szerepel, ezért itt azt kell vizsgálni, hogy a járulékos tőke pozitív és negatív összetevői meghaladják-e az alapvető tőkét.

Az MFB esetében a 2001. évi XX. Törvény 8. § (7) a) pontjában foglalt korlátozás feletti részt kell feltüntetni.

Az Eximtv. 20. § (2) bekezdése értelmében a Eximbank esetében e soron nem kell összeget kimutatni.

3. Levonások előtti szavatoló tőke

Itt a figyelembe vehető alapvető és (korrigált) járulékos tőke együttes értékét kell feltüntetni, amely a PIBB részesedések és a PIBB számára nyújtott alárendelt kölcsöntőke, illetve a limittúllépések és az országkockázat tőkekövetelményének levonása előtti szavatoló tőke összegét kell szerepeltetni, amelyet a szavatoló tőkében figyelembe vehető alapvető (1. sor) és járulékos tőke (2. sor) együttes összege képez.²¹

4. A Hpt. 79–85. §-aiban szereplő korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke

Itt a Hpt. 79–85. §-aiban szereplő korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke szerepel, amely egyben az országkockázati tőkekövetelmény alapjául szolgáló szavatoló tőke is. Ez az összeg a 3. sorban szereplő levonások előtti szavatoló tőke és a 411., 412. és 413. sorokban kimutatott, a PIBB részesedésekhez és a PIBB-ek számára nyújtott alárendelt kölcsöntőkéhez kapcsolódó összegek különbségéből adódik.

41. Tőkemódosítás a PIBB miatt (csökkentő tételek)

Itt kell a szavatoló tőkének a PIBB részesedések, illetve a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőke miatt szükséges módosítását kimutatni. A Hpt. 5. számú melléklet 14. pontjában meghatározottak szerint levonandó tételek összegét – negatív előjel nélkül – kell itt összesíteni.

A részletező sorokban minden (bel-, illetve külföldön létesített) hitelintézetbe (ideértve a hitel- és takarékszövetkezetet is), pénzügyi vállalkozásba, biztosítóba, beleértve a Hpt.-ben megfogalmazott viszontbiztosítót is és befektetési vállalkozásba (a továbbiakban: PIBB) történt részesedésekkel és az ezen vállalkozások számára nyújtott alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kimutatott állományok könyv szerinti nettó értékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy a hitelintézet azokat a könyveiben hol tartja nyilván.

A külföldi vállalkozás esetében a telephely szerinti ország előírása, engedélye, illetve a magyar jogszabályok által meghatározott tevékenység alapján kell eldönteni, hogy milyen PIBB vállalkozásként veendő figyelembe.

A 41.11, illetve a 41.12 sorokba azoknak a PIBB részesedéseknek, illetve ezen vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkének a könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) nettó értékét kell feltüntetni, amelyekben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik. A Hpt. szerint a befolyásoló részesedésnél nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett befektetések értékét is figyelembe kell venni.

A 41.21, illetve a 41.22 sorokba azoknak a PIBB részesedéseknek , illetve a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkének a könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) nettó értékének együttes összegét kell feltüntetni, amelyekben a hitelintézet nem rendelkezik befolyásoló részesedéssel. (Ezek az adatok a limit kiszámításához szükségesek, és nem vonandók le a szavatoló tőkéből.)

41.3 Nem befolyásoló PIBB részesedés és alárendelt kölcsöntőke együttes összegének limit feletti része

Itt az előző (41.1 és 41.2) sorokban kimutatott minden nem befolyásoló részesedésű PIBB vállalkozásban (beleértve a Hpt.-ben megfogalmazott viszontbiztosítót is) meglévő részesedés, valamint az ilyen vállalkozások számára nyújtott alárendelt kölcsöntőkeként nyújtott hitel együttes nettó összegének a módosítandó szavatoló tőke 10%-át meghaladó értéket kell feltüntetni.

5. Limit túllépések és országkockázat tőkekövetelménye

Itt a limit túllépések és az országkockázat tőkekövetelményének összegét kell feltüntetni, amelyek a részletező sorokban szerepelnek.

51. Limit túllépések tőkekövetelménye

Ebben a sorban az egyes szavatoló tőke meghatározott százalékát meghaladó limit túllépések összege kerül.

Az 51.1, 51.2, vagy az 51.3 sorba akkor kerül összeg, ha a hitelintézet a Hpt. előírásaival szemben a 79. § (2), 79. § (3), vagy a 79. § (7) bekezdésében foglalt korlátozásokat megszegi, és a túllépést szavatoló tőkével fedezi. A limit túllépés összegét itt kell szerepeltetni.

Az 51.4, 51.5 és 51.65 sorokban a Hpt. 83. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt limitek túllépését kell jelenteni.

Az 51.1–51.6 sorokban a limitek túllépéseknél szereplő, szavatoló tőkével fedezendő összegek kétszeres, illetve többszörös számbavételt nem tartalmazhatnak.

Az 52. sorban a – külön jogszabályban – meghatározott országkockázatok fedezetére szolgáló tőkekövetelmény összegét kell kimutatni.

Az 53. sorban a szavatoló tőkéből levonásra kerülő tételek – a PIBB részesedések, a PIBB-ek számára nyújtott alárendelt kölcsöntőke, a szavatoló tőkével fedezendő limittúllépések és az országkockázat tőkekövetelményének – együttes összege szerepel.

Az 54. sorban és az 54.1, 54.2, 54.21 és 54.22 részletező sorokban a levonásokhoz felhasznált szavatoló tőke, illetve annak egyes elemeinek összegét kell szerepeltetni. A Hpt. 5. sz. melléklet 16. pontja szerint a levonásoknál érvényesíteni kell a szavatoló tőke összetételére vonatkozó 13. pontban foglalt korlátozásokat. Emiatt a levonások legfeljebb 50%-a fedezhető járulékos tőkével. A levonásokhoz felhasznált szavatoló tőkében pedig az alárendelt kölcsöntőke aránya nem haladhatja meg a felhasznált alapvető tőke 50%-át. A járulékos tőke, sem annak összetevőinek érteke negatív nem lehet.

6. Pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke – szolvencia ráta számlálója

Ebben a sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke szerepel, amely a 4. sorhoz tartozó szavatoló tőkének a limittúllépések és az országkockázat együttes tőkekövetelményével csökkentett összege. A számítás során a figyelembe vehető járulékos tőke, illetve annak elemei nem lehetnek negatív értékűek, függetlenül attól, hogy az alapvető tőke értéke negatív is lehet, amennyiben a levonások összege meghaladja a rendelkezésre álló tőke értékét. (Ez a tőkehiányt jelzi.)

Ez a szavatoló tőke képezi a fizetőképességi mutató számlálóját, és ez szolgál alapvetően a hitelezési kockázatok, valamint a devizaárfolyam-kockázat, árukockázat és kereskedési könyvi kockázatok fedezésére is. Ennek megfelelően az ebben a sorban szereplő összeget a 91. sorban a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke a devizaárfolyam-kockázat, árukockázat és kereskedési könyvi kockázatok fedezéséhez felhasznált kiegészítő tőke összegével haladja meg.

A 61–62. sorokban, illetve a részletező sorokban a fizetőképességi mutató számlálóját képező szavatoló tőke összetételét kell szerepeltetni. A szavatoló tőkében a járulékos tőke aránya sohasem haladhatja meg az alapvető tőke összegét, az alárendelt kölcsöntőke figyelembe vett értéke pedig sohasem lépheti túl az alapvető tőke 50%-át. Sem a járulékos tőke, sem az összetevőinek érteke negatív nem lehet.

A 63.1 sorban a korrigált mérlegfőösszeg 8%-ának megfelelő összeget kell kimutatni. Ha a Felügyelet egy hitelintézetnél 8%-osnál magasabb fizetőképességi mutatót ír elő, akkor a 63.2 sorba be kell írnia a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutató és a korrigált mérlegfőösszeg szorzatát.

A 64. sorban a 63.1 és a 63.2 sorok közül – amennyiben a Felügyelet magasabb tőkeigényt ír elő, akkor – itt a nagyobb összegének fedezetéül felhasznált szavatoló tőkét kell szerepeltetni. Ha nincs külön előírás, akkor a 63.1 sor értéke kerülhet ide.

A 64.1, 64.2, 64.21 és 64.22 sorokba – a szavatoló tőke összetételére vonatkozó korlátozásokat betartva – a felhasznált szavatoló tőke egyes elemeit kell beírni. Nincs akadálya annak, hogy a maradék járulékos tőke – az arányok betartása mellett felhasználásra kerüljön, de sem a járulékos tőke, sem annak összetevőinek érteke negatív nem lehet.

Amennyiben nincs járulékos tőke, akkor minden tőkéből történő felhasználás az alapvető tőkét érinti.

71. A korrigált mérlegfőösszeg 8%-ának vagy a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutatónak a fedezése után fennmaradó szavatoló tőke

Ebben a sorban a korrigált mérlegfőösszeg 8%-ának, vagy – ha a Felügyelet egy intézmény esetében az előírt 8%-osnál magasabb fizetőképességi mutatót ír elő, akkor – a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutatónak a korrigált mérlegfőösszeggel való szorzatának a szavatoló tőkével való fedezése után fennmaradó szavatoló tőke értékét kell feltüntetni.

A járulékos tőke, illetve annak elemei nem lehetnek negatív értékűek, függetlenül attól, hogy az alapvető tőke értéke negatív is lehet, amennyiben az előírt minimális tőkeigény (64. sor) összege meghaladja a rendelkezésre álló (6. sor) tőke értékét. Amennyiben nincs járulékos tőke, akkor minden tőkéből történő felhasználás az alapvető tőkét érinti. (Az alapvető tőke negatív értéke a tőkehiányt jelzi.)

A 71.1, 71.2, 71.21 és 71.22 sorokban a fennmaradó szavatoló tőke összetételét oly módon kell megállapítani, hogy a korrigált mérlegfőösszeg 8%-ának vagy a fennmaradó szavatoló tőke megfeleljen a szavatoló tőke összetételére vonatkozó korlátozásoknak.

A járulékos tőke, illetve annak elemei nem lehetnek negatív értékűek, függetlenül attól, hogy az alapvető tőke értéke negatív is lehet.

72. Felhasználható kiegészítő tőke

Itt a devizaárfolyam-kockázat, árukockázat és kereskedési könyvi kockázat fedezéséhez elvben maximálisan felhasználható kiegészítő tőke nagyságát kell kimutatni, figyelembe véve a Hpt. 5. sz. melléklete 20. pontjában foglalt korlátozást, miszerint a járulékos tőke és a kiegészítő tőke összege nem haladhatja meg ezen kockázatok fedezésére felhasznált alapvető tőke 200 százalékát.

Negatív érték ebben a sorban nem szerepelhet.

A 72.1 sorban a Hpt. 5. sz. melléklete 19. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő kiegészítő alárendelt kölcsöntőke összegét kell feltüntetni.

A 72.2 sorban a járulékos tőkének a szavatoló tőkébe be nem számítható részét kell beírni, ami az alárendelt kölcsöntőkének az alapvető tőke 50%-át meghaladó összegéből (221. sor), és a járulékos tőkének az alapvető tőkét meghaladó részéből (23. sor) áll.

A 72.3 sorba azt az összeget kell beírni, amellyel a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének és a szavatoló tőkébe be nem számítható járulékos tőkének az együttes összegét csökkenteni kell ahhoz, hogy teljesüljön az alábbi összefüggés:

a) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének (72.1 sor),

b) a szavatoló tőkébe be nem számítható járulékos tőkének (72.2 sor),

c) a járulékos tőke azon részének, amely a korrigált mérlegfőösszeg 8%-ának, illetve a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutató és a korrigált mérlegfőösszeg szorzatának a szavatoló tőkével való fedezése után fennmarad (71.2 sor), az összege ne haladja meg a korrigált mérlegfőösszeg 8%-ának, illetve a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutató és a korrigált mérlegfőösszeg szorzatának a szavatoló tőkével való fedezése után fennmaradó alapvető tőke (71.1 sor) kétszeresét.

Ebben a sorban csak pozitív értéket lehet figyelembe venni.

73. Devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok tőkekövetelménye

Itt kell a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok tőkekövetelményének összegét szerepeltetni.

A 73.1 sorban az intézmény teljes tevékenységében mért devizaárfolyam-kockázat, a 7.2 sorban a teljes tevékenységében mért árukockázat tőkekövetelményét kell kimutatni.

A fenti a (kereskedési könyvet vezető, illetve nem vezető) hitelintézet a tevékenysége egészében meglévő tőkekövetelmény kiszámításához a befektetési vállalkozás adatszolgáltatásáról szóló PM rendeletben meghatározott előkészítő jelentés felhasználható, de nem kell a Felügyelet részére megküldeni.

A 73.3 sorban a kereskedési könyvi kockázat tőkekövetelményét kell feltüntetni, a pozíciós kockázatok (73.31 sor), partnerkockázatok (73.32 sor) és nagykockázatok (73.33 sor) részletezésben.

74. Devizaárfolyam-, áru- és kereskedési kockázatokhoz felhasznált szavatoló tőke (kiegészítő tőkével)

Ebben a sorban a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési kockázat fedezéséhez felhasznált szavatoló tőkét kell feltüntetni, a részletező sorokban a felhasznált alapvető tőke (74.1 sor), járulékos tőke (74.2 sor) és kiegészítő tőke (74.3 sor) összegét külön is be kell mutatni. Ha az ezen kockázatok fedezésére fennmaradó szavatoló tőkében a járulékos tőke kisebb, mint az említett kockázatok tőkeszükségletének a kétharmada, akkor a kockázatok fedezésébe kiegészítő tőke is bevonható oly mértékben, hogy az a Hpt. 5. sz. melléklete 20. pontjában foglaltak szerint a járulékos tőkével együtt ne haladja meg az ezen kockázatok fedezésére felhasznált alapvető tőke 200 százalékát.

A járulékos tőke, illetve a kiegészítő tőke nem lehet negatív értékű.

8. Devizaárfolyam-, áru- és kereskedési kockázatok tőkekövetelményének fedezése után fennmaradó szavatoló tőke

Ebben a sorban a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok fedezése után fennmaradó tőkét kell feltüntetni, amelyet – amennyiben van elegendő tőke, akkor – az említett kockázatok minimum tőkekövetelményének biztosítása után fennmaradó alapvető és járulékos tőkeelemek összege adja.

Tőkehiány esetén a devizaárfolyam-, áru- kereskedési könyvi kockázatok fedezéséhez hiányzó alapvető és járulékos tőkeösszeget kell szerepeltetni. A sorban szereplő összegnek meg kell egyeznie a 93. sorban szereplő szavatoló tőke többlet vagy hiány soron számított értékkel.

Itt jelenik meg az a tőkehiány, amely szerint a 71. sorban feltüntetett szavatoló tőke, illetve a figyelembe vehető kiegészítő tőke együttes összege nem fedezi a 73. sorban kimutatott tőkeigényt.

A 81. sorban a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok minimum tőkekövetelményének kielégítése után fennmaradó alapvető tőkét kell szerepeltetni. Ez a felsorolt kockázatokhoz fennmaradó alapvető tőkének, valamint a minimum tőkekövetelményüknek a felhasznált járulékos tőkével és a felhasznált kiegészítő tőkével csökkentett különbsége adja.

A 82. sorban a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok fedezése után fennmaradó járulékos tőkét kell kimutatni.

A 83. sorban a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok 73. sorban szereplő minimum tőkekövetelményének kielégítése után fennmaradó fel nem használt kiegészítő tőke összegét kell kimutatni, ami nem tekinthető a fennmaradó szavatoló tőke részének, mert csak a kereskedési könyvi kockázatok fedezéséhez vonható be.

91. Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke

Ebben a sorban a kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke összege szerepel, amely a 6. sorban szereplő pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység fedezetére rendelkezésre álló szavatoló tőkéből, valamint a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatokhoz felhasznált kiegészítő tőkéből (74.3 sor) áll. A kiegészítő tőke esetén csak a ténylegesen felhasznált összeg számítható be, mivel az csak ezeknek a kockázatoknak a fedezésére használható fel.

92 Kockázatok fedezéséhez szükséges minimális szavatoló tőke

Ebben a sorban a hitelkockázat tőkekövetelményének, – azaz a korrigált mérlegfőösszeg 8%-a (63.1 sor), illetve a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutató és a korrigált mérlegfőösszeg szorzata (63.2 sor) közül a nagyobb értéknek – és a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok tőkekövetelményének (73. sor) együttes összege szerepel.

A 93. sor mutatja, hogy elégséges-e az intézmény szavatoló tőkéje ahhoz, hogy megfeleljen a Hpt. 76. § (2), illetve (5) bekezdésben foglaltaknak, és a kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke (91. sor) meghaladja-e a kockázatok tőkekövetelményét (92. sor).

Amennyiben a rendelkezésre álló szavatoló tőke (91. sor) kisebb, mint az együttes tőkeigény (92. sor) a tőkehiányt negatív előjellel kell kimutatni.

3.B FIZETŐKÉPESSÉGI MUTATÓ SZÁMÍTÁS

A jelentés célja

A táblázat a fizetőképességi mutató számításának ellenőrzésére szolgál, amely a hitelintézet mérlegben kimutatott, és mérlegen kívüli tételeinek, ügyeleteinek kockázati felmérése alapján készül.

A jelentés kitöltése

Az eszköztételek súlyozása mellett összevontan tartalmazza a függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozott értékét, valamint a származtatott termékek partnerkockázatának választott módszer szerinti értékét.

Az eszközök súlyozását a fizetőképességi mutató (a továbbiakban: FKM) számításáról szóló PM rendelet tartalmazza. A rendelet szerint a számítást csak a nem-kereskedési könyvben nyilvántartott eszközökre és mérlegen kívüli tételekre kell vonatkoztatni.

Az eszközöket könyv szerinti (nettó) értéken, a mérlegen kívüli tételeket – a származtatott ügyletek kivételével – céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

A korrigált mérlegfőösszeg számítása során az aktív elhatárolásokat azon kockázati súllyal kell szerepeltetni, ami a hozzá kapcsolódó tételre is vonatkozik. Ennek megfelelően az egyes banki könyvi tételekhez kapcsolódó elhatárolásokat abban a sorban (sorokon) kell feltüntetni, amelybe az adott tétel tartozik. Így a kereskedési könyvi tételekhez kapcsolódó elhatárolások a kereskedési könyv eszköztételei közé sorolódnak.

A származtatott termékek közül a kiírt opciókat más mérlegen kívüli tételhez hasonlóan céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken, az egyéb származtatott ügyleteket a fizetőképességi mutató számításáról szóló PM rendelet szerint választható módok egyikén kell közölni.

A táblázat az eszközök száz százaléknál alacsonyabb súlyozását – a rendeletben előírt feltételek és tényezők szerint – külön csoportokba sorolja.

A jelentésben szerkezetileg elkülönülnek a pénzeszközök, a teljes mértékben tőkével fedezendő tételek, a követelés kötelezettje, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója miatti alacsonyabb súlyozás, a garantőr, illetve készfizető kezességvállaló személye miatti alacsonyabb súlyozás és a biztosítékba helyezett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója szerinti alacsonyabb súlyozás.

A tőkével fedezendő összegeknél csak a közvetlen, a hitelintézet mérlegében szereplő tételek miatti korrekciók szerepelhetnek, a közvetett tulajdonlás miatti szavatoló tőke levonásokat nem szabad figyelembe venni.

Azokban az esetekben, amikor a száz százalékosnál alacsonyabb eszközsúlyozás valamilyen feltételhez kötött, az eszköz a táblázatban két soron található. Az egyik sorba kerül az az érték, amely mögötti eszközök teljesítik a jogszabályi feltételt, a másik mögé, amelyek nem.

A jogszabályi feltétel a fizetőképességi mutató számítására vonatkozó rendeletben előírtak szerinti alacsonyabb súlyozással (és nem a teljes kockázattal) történő figyelembevételt jelenti.

A jogszabályi feltételnek nem megfelelő hányad az adott tételeknek az a része, amely továbbra is 100% súllyal szerepel a fizetőképességi mutató (FKM) számításában.

A Nem száz százalékos súlyú súlyozott tételek összesen sorban összegezni kell mindazon nevesített eszköztételeket, amelyek súlya kisebb, mint száz százalék. Az „a” oszlopban ezen tételek teljes (mérleg szerinti nettó) összege, a Súlyozott érték oszlopban már a jogszabály által meghatározott mértékkel számításba vett összege szerepel.

A Súlyozott érték oszlopban a 0%-os súlyozású eszközökhöz nem írható be adat, mivel ezek súlyozott értéke nulla.

A Száz százalékos súlyú eszköztételek sorban összegezni kell a 0%-os (3B521. sor), illetve a 20%-os (3B522. sor) súlyozásnak nem megfelelő feltételek miatt 100%-os súlyozású tételeket, a Felügyelet közzététele alapján 100%-os súlyozású eszközöket, és a fizetőképességi mutatóról szóló jogszabály alapján 100%-os súlyozású eszközöket. Az összegnek meg kell egyeznie azzal az értékkel, amely a 12. sor értékéből a 2, 3 és 4, sorok „a” oszlopa összegének levonásával adódik (52. sor „c” oszlop értéke).

A mérlegen belüli és mérlegen kívüli súlyozott tételek összegzéséhez át kell vezetni a 3.C táblából a függő kötelezettségek (3C.1 sor „n”) és az egyéb jövőbeni kötelezettségek (3C.2 sor „n”) súlyozott értékének a 3C.3 sor „n” oszlopában összesített összegét, külön sorban a kiírt opciók, valamint a származtatott ügyletek együttes súlyozott értékét.

A 63. sorban kell a származtatott ügyletek, illetve a kiírt opciók súlyozott értékét összesíteni.

A 63.1 sorba kell a származtatott ügyletek partnerkockázatával kapcsolatos súlyozott értéket a 3.E, 3.F, illetve a 3G táblázatokból összesítve átvezetni. Piaci árazás esetén a partnerkockázat súlyozott értékét a 3.E 3.F táblázatok 3. sor „g” oszlopának összegei alkotják. Az eredeti kockázat módszere szerinti értékként a 3.G táblázat 3. sor „g” oszlopában szereplő összegét kell feltüntetni. Ha egy intézmény az eredeti kockázat módszerét választja, de rendelkezik néhány olyan szerződéssel, amelynek értékeléséhez kizárólag a piaci árazás módszere alkalmazható, akkor a 3.G táblázatból számított összeghez hozzá kell adni a vonatkozó piaci árazási táblák 3. sorainak „g” oszlopában szereplő összeget is.

A kiírt opciókat külön a 63.2 sorban kell feltüntetni, mert azok kockázati súlya 100 százalék.

A 61., 62. és 63. sorokban kimutatott tételek súlyozott értékei együttesen alkotják a korrigált mérlegfőösszeget, a fizetőképességi mutató nevezőjét.

A tőkemegfelelés számításához a szavatoló tőkét a 3.A táblázat 6. sorából kell átvezetni. A szavatoló tőke és a korrigált mérlegfőösszeg hányadosa alkotja a fizetőképességi mutatót.

A 8. sorban kell a fizetőképességi mutató értékét százalékjel nélkül, két tizedes jeggyel kimutatni.

A 9. Mérlegtételek fizetőképességi mutató számítás súlyozása szerinti csoportosítása sorokban kell az összes eszközt (nettó értéken) részletezni aszerint, hogy az egyes eszközcsoportok a súlyozás szempontjából milyen megoszlást mutatnak. Itt az egyes eszköztételekhez kapcsolódó aktív kamat-elhatárolásokat a 967 sorban a súlyozásnak megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.

3.XCA MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozása – származtatott ügyletek nélkül

A jelentés célja

A táblázat célja a hitelintézet mérlegen kívüli tételeinek, ügyeleteinek kockázati felmérése.

A jelentés kitöltése

A jelentés első részében a Függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozása kerül – a származtatott ügyletek nélkül – bemutatásra.

A táblázat első része a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó, a fizetőképességi mutató kiszámításához szükséges adatok ellenőrzéséhez szolgál. Az adatokat a számviteli nyilvántartások szerint a fizetőképességi mutató számításáról szóló PM rendeletben foglalt súlyoknak megfelelő csoport bontásban kell szerepeltetni.

A táblázat sorai a mérlegen kívüli tételeket a hitel-egyenértékesítéshez használt, valószínűségeket tükröző ügyletkockázat csoportosításban kell összegezni.

A 3.CA Függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozása táblázatban nincs minden tétel felsorolva, és egyes sorokba kiemelve, illetve csoportosítva kell az ügyleteket kimutatni.

A táblázat rendszere a FKM számítására vonatkozó rendelet szerint épül fel és a sorok kitöltése is az ott meghatározott tartalomnak megfelelően történik.

Az a), b), c), d1), d2) oszlopokban a mérlegen kívüli kötelezettségeknek a megképzett céltartalékkal csökkentett nyilvántartási (nettó) értékét kell a hitelegyenértékesítés második lépcsőfokának megfelelő eszközkockázati súlyt jelző oszlopba beírni súlyozás nélkül.

A „0” százalékos súlynál meg kell különböztetni az ügyfél (nem valódi penziós ügyletnél az értékpapír kibocsátója) és a biztosíték (garantőr, óvadéki értékpapír kibocsátója) miatti nulla százalékos súlyozást, ezért a megfelelő oszlopba kell írni az ügyleteket.

Az f), g), h) oszlopokban a mérlegen kívüli kötelezettségeknek a súlyozott értékét kell kimutatni azoknál az ügyleteknél, amelyeknél a hitel egyenértékesítés a szűkebb értelemben vett ügyfél kockázata alapján történik. Mindazon ügyleteket, ahol az eszköz súlyozását kell figyelembe venni az ügyletben partnerként szereplő ügyfél kockázati súlyozása helyett (pl. nem valódi penziós ügyletek), az ügyletet a kibocsátó szerinti kockázati súlyozásnak megfelelő, ügyfél oszlopban kell közölni.

A j), k), l) oszlopokban azok az ügyletek szerepelnek, amelyeknél nem az ügyfél, hanem a biztosíték kockázati súlya alapján történik a hitel-egyenértékesítés. A közepes kockázatú ügyletek esetében a céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéket először a közepes ügyletkockázat miatt be kell szorozni 50%-kal, majd a megfelelő ügyfélhez vagy biztosítékhoz tartozó kockázati súllyal. Ezt a végső összeget kell a megfelelő kockában (cellában) szerepeltetni.

Az ügyletekre vonatkozó kockázati csoportok mindegyikében található egy olyan sor, amelyikbe a külön nem nevesített ügyletek besorolhatók. Olyan intézmények, amelyek ezekben a sorokban jelentős összegű állományokat tüntetnek fel, a negyedéves szöveges jelentésben röviden be kell mutatniuk az ügyletet.

A súlyozott érték összesen oszlopba a hitelegyenértékesre átszámított ügyleteknek az eszközkockázati súllyal kiszámított értékei kerülnek.

A hatályos szabályozás szerint az éven belüli lejáratú le nem hívott ígérvények és hitelkeretek, valamint az azonnali hatállyal, bármikor feltétel nélkül felmondható éven belüli és éven túli keretek nulla ügyletkockázati súlyt kapnak.

A 142 Le nem hívott éven belüli, vagy bármikor feltétel nélkül azonnal felmondható hitelkeret, ígérvény sorban csak a – jogszabály szerint – kockázatmentesnek számító le nem hívott és éven belüli eredeti lejáratú hitelkeretek és ígérvények, vagy bármikor, feltétel nélkül, azonnal hatállyal felmondható hitelkeretek, illetve ígérvények szerepelhetnek.

Az eredeti lejárat szerint évet meghaladónak minősülő, le nem hívott hitelkeret és ígérvény súlyozása 50% és a 125 Le nem hívott éven túli hitelkeretek, ígérvények sorban kell szerepeltetni.

Az előzőektől eltérő hitelkereteket, illetve ígérvényeket 100% kockázatúak között, a 118 Teljes kockázatú hitelkeretek sorban kell kimutatni. Itt kell feltüntetni azokat a hitelkereteket is, amelyekből beszámolás időpontjáig a lejárat előtt már folyósítás történt.

A 3. Függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozott értéke összesen sorban kell a kiszámított súlyozott értékeket összeadni.

A 4. sorban a Függő és jövőbeni kötelezettségek öszszege szerepel nettó értéken.

3.XCB MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK – Függő és jövőbeni kötelezettségek, azonnali és származtatott ügyletek

A jelentés kitöltése

A Függő és jövőbeni kötelezettségek, származtatott és azonnali ügyletek című jelentésben a mérlegen kívüli tételeket a könyv szerinti (nyilvántartási) értéken kell kimutatni.

Az egyes állományokat a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó, illetve nettó értéken kell feltüntetni. Az egyes állományokhoz tartozó céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken külön oszlopban kell szerepeltetni.

Az álló táblázatban a mérlegen kívüli tételek közül a függő és jövőbeni kötelezettségeket a tőkemegfeleléshez használt ügyletkockázati csoportosításban, de a részletezés szerint kiemelt sorokban, illetve a mérleghez hasonló devizális bontásban kell bemutatni.

A származtatott partnerkockázattal rendelkező ügyleteknél a követelés összegét, a kiírt opcióknál és az egyéb ügyleteknél a kötelezettség értékét kell kimutatni.

Az azonnali (spot) ügyleteket a 62.21 és 62.23 sorokban kell feltüntetni.

3.DA SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK (kötési ár, elvi főösszegek) és

3.DB SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK (Tájékoztató adatok) (kötési ár, elvi főösszegek)

A jelentés célja

A táblázatok célja a származtatott ügyletekkel kapcsolatos hitelintézeti aktivitásnak és a fennálló ügyletek típusának és jellegének közelítő módszerrel történő felmérése.

A jelentés kitöltése

A hitelintézet portfoliójában lévő származtatott ügyleteket a hátralévő lejárat szerint kell kimutatni külön csoportosítva a „banki”, valamint a kereskedési könyvben szereplőket a lejárati időintervallumoknak megfelelően kötési áron, illetve az elvi főösszeg (alapösszeg) szerint. Külön oszlopban kell – a valós értékelés esetén a számviteli előírások szerinti értéken az értékelési különbözeteket feltüntetni.

A „banki” könyvben csak azoknak az intézményeknek az esetében lehet kereskedési célú pozíció, amelyek nem vezetnek kereskedési könyvet. Kereskedési könyvet vezető intézmény esetében ezekben az oszlopokban nem szerepelhet adat.

A nem kereskedési célú kereskedési könyvi tételek között általános esetben nincsenek tételek, hiszen a kereskedési könyvben a kereskedési célú pozíciókat tartják nyilván. A táblázatban ezekben az oszlopokban az olyan átmeneti tételeket kell feltüntetni, amelyek eredetileg kereskedési célú pozícióként bekerültek a kereskedési könyvbe, onnan azonban a hitelintézet a belső szabályzatában rögzítettek szerint, valamely ok miatt átsorolandók a banki könyvbe és az átsorolás még nem történt meg.

A 3.DA táblázatból a kereskedési célú ügyletek nagysága szolgál a kereskedési könyv vezetése alóli korlátnál alkalmazott mérőszám számításához. Ezeknek az ügyleteknek az összesen összege, mint a származtatott ügyletekből származó előjeltől független pozíció kerül számbavételre.

A 3.DA. táblázatban a származtatott ügyletekre vonatkozó szerződéseket kereskedési célú és nem kereskedési célú szerződésekre, a 3.DB táblázatban fedezeti és nem-fedezeti célú ügyletek megbontásban kell feltüntetni.

A jelentés céljából fedezeti célúnak minősülnek mindazon ügyletek, amelyek számviteli elszámolása fedezeti műveletként történik. A többi műveletet nem-fedezeti célúnak kell tekinteni.

Az ügyleteket szerződésenként összesítve, a lejárattól és a fedezeti céltól függően, kötési áron kell szerepeltetni.

A kötési árat a szerződött mennyiség és az alapul szolgáló termék egy egységének a kötéskori árfolyama határozza meg. Ha a kötési ár nem forint, azt az MNB középárfolyamon át kell forintra számolni. Kamatlábügyletek és swapok esetén az elvi főösszegeket kell a táblázatban feltüntetni.

Általános elv, hogy azokat az ügyleteket, amelyeket több szerződés típushoz is lehetne sorolni, a fizetőképességi mutató számításáról szóló PM rendelet szerinti magasabb kockázati súlyozású ügyletek közé kell helyezni. A több devizás kamatlábügyleteket a 3.DA és a 3.DB táblázatokban devizaügyletként kell kezelni. A szerződés típusokon belül elkülönülnek a tőzsdei és a nem tőzsdei ügyletek.

3.E SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA Piaci árazás módszere szerint (Pozitív pótlási költség)

valamint a

3.F SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA Piaci árazás módszere szerint (Negatív pótlási költség)

A jelentések célja

A táblázatok célja a hitelintézetnek a „banki” könyvében szereplő származtatott ügyleteinek kockázati felmérése a fizetőképességi mutató számításához.

A jelentés kitöltése

A jelentések első részében – az a), b) és c) oszlopokban – az ügyletek piaci értéke, a második részében az ügyletek súlyozása kerül bemutatásra a hátralévő futamidő szerint.

A súlyozott (eszköz- vagy „partner” kockázati súly szerinti) értékeket a d), e), f) oszlopokban kell részletezni, együttes összegüket, mint az FKM számításához szükséges súlyozott értékeket a g) oszlopban kell kimutatni.

A kereskedési könyvet vezető hitelintézetek, továbbá a részvény-, nemesfém- (ideértve az aranyt is) vagy áruügyletekkel rendelkező hitelintézetek a banki könyvben nyilvántartott ügyletekre nézve a tőkemegfelelés számításához a piaci árazás módszerét kell, hogy alkalmazzák. A súlyozást csak a tőzsdén kívüli ügyletekre, valamint a 14 napon túli eredeti lejárati határidővel kötött devizaügyletekre, és az 5 napon túli eredeti lejárati határidővel rendelkező értékpapír ügyletekre kell elvégezni. A piaci árazás módszerének első lépése a rendelet szerint azoknak az OTC szerződéseknek az elkülönítése, amelyek esetében a piaci érték pozitív, azoktól az ügyletektől, ahol a pótlási költség negatív. Az utóbbiak ugyanis a veszteséges szerződések, amelyeknél – a veszteség, mint „negatív” pótlási költség miatt – a kockázat meghatározásához csak a lehetséges jövőbeni hitelkockázatot kell venni.

A származtatott ügylet kockázata a piaci árazás módszere szerint a pozitív pótlási költséggel rendelkező szerződéseknél a pótlási költség és a lehetséges jövőbeni hitelkockázat összegének az eszközkockázati súllyal megszorzott értéke.

A lehetséges jövőbeni hitelkockázat a pótlási költségnek a potenciális időben volatilitástól függ. A lehetséges jövőbeni hitelkockázatot a szerződés kötési ára (tényleges elvi alapösszege), valamint a hátralévő futamidő tükrében meghatározott árfolyam változási hatást tükröző tényező szorzata adja.

A negatív vagy nulla pótlási költségű szerződések esetén a fizetőképességi mutató számításáról szóló PM rendelet értelmében az ügyletkockázatot csak a lehetséges jövőbeni hitelkockázat határozza meg.

Az árfolyam változási tényezőt szerződés típusonként és futamidőnként a fizetőképességi mutató számításáról szóló PM rendelet határozza meg. A hivatkozott rendelet tartalmazza az eszközkockázati súlyokat is.

A tőkemegfelelés számításához a származtatott termékekre vonatkozó táblázatokból a 3. sorban szereplő g) Súlyozott értékek összesen oszlopban összesített értékek összegei adják a származtatott ügyletek partnerkockázatát.

Az összesített hitelintézeti jelentések készítéséhez az adatokat szerződéstípusonként külön-külön részben kell kimutatni, a 3E tábla a Piaci árazás szerinti kockázat – pozitív pótlási költségű szerződéseket, a 3.F a Piaci árazás szerinti kockázat – negatív pótlási költségű szerződéseket tartalmazza.²²

A tőkemegfelelés számításához a származtatott termékekre vonatkozó táblázatokból a 3. sorban szereplő Súlyozott értékek összesen összegei adják a származtatott ügyletek partnerkockázatát. Minden tábla azonos struktúrában épül fel a kockázat számítási módja, a lejárat, a fedezeti cél és az eszközsúlyozás szempontjából.

A kockázat számításához a táblázatok két információs részhalmazt tartalmaznak: a származtatott ügyletnek az eszközkockázattal súlyozott pozitív pótlási költségét és a származtatott ügylet eszközkockázat (partner) szerinti végső súlyozott értékét. A két összeg közötti matematikai összefüggés az alábbi:

Végső súlyozott érték = az eszközkockázattal súlyozott pozitív pótlási költség vagy nulla + az ügyfélkockázattal súlyozott lehetséges jövőbeni hitelkockázat, ahol a lehetséges jövőbeni hitelkockázat = a szerződés típushoz tartozó lejárattól függő árfolyam változási tényező és a szerződés kötési árának szorzata.

Az ügylettel kapcsolatos alacsony kockázatú biztosíték figyelembevétele az eszközsúlyozásnál (partnersúlyozásnál) kerül figyelembevételre. Amennyiben egy ügylet mögötti alacsony kockázatú biztosíték fedezi a pótlási költséget és a lehetséges jövőbeni hitelkockázatot, akkor az eszközsúlyozásnál nem a partner, hanem a biztosíték kockázata lesz meghatározó. Természetesen, ehhez szükséges az, hogy a biztosíték a fizetőképességi mutatóról szóló PM rendeletben foglaltaknak megfeleljen.

3.G SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Eredeti kockázat módszere szerint

A jelentések célja

A táblázat célja a hitelintézetnek a „banki” könyvében szereplő származtatott ügyleteinek nem a piaci, hanem az eredeti kockázat szerinti felmérése a fizetőképességi mutató számításához.

A jelentés kitöltése

Ha egy intézmény nem vezet kereskedési könyvet, akkor az eredeti kockázat módszere szerint is számíthatja a származtatott termékek tőkekövetelményét. Az eredeti kockázat módszere azonban nem alkalmazható részvény, nemesfém és áruszerződések esetén. Azokra a partnerkockázat tőkekövetelményének kiszámításához csak a piaci árazás módszere alkalmazható.

Az eredeti kockázat módszere eltekint a szerződés napi árazásától, a kötési értékhez képest vélelmezett árfolyam elmozdulást magasabb szorzószámokkal az eredeti futamidő alapján a kötési értékre vagy a tényleges elvi főösszegre vetíti.

A jelentés első részében – a), b) és c) oszlopokban – az ügyletek piaci értéke, a második részében az ügyletek súlyozása kerül bemutatásra az eredeti futamidő szerint.

A súlyozott értékeket a d), e), f) oszlopokban, együttes összegüket a g) oszlopban kell kimutatni.

A tőkemegfelelés számításához a származtatott termékekre vonatkozó táblázatból a 3. sorban szereplő g) Súlyozott értékek összesen oszlopban összesített értékek összegei adják a származtatott ügyletek partnerkockázatát.

A tőkemegfelelés számításához a származtatott termékekre vonatkozó táblázatokból a 3. sorban szereplő Súlyozott értékek összesen összegei adják a származtatott ügyletek partnerkockázatát. A súlyozott értékek kiszámítását a tábla megduplázásával, az ügylet piaci értékeit részletező táblához hasonló, de a súlyozott értékeket tartalmazó táblával lehet elősegíteni.

4.A LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS

A jelentés célja

A táblázat célja a hitelintézet likviditási kockázatának mérése.

A jelentés kitöltése

A jelentést a vonatkozási (beszámolási) időpontra elkészített mérleg adataiból kiindulva a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni.

Az Eszközök és Források részletezése a Felügyeleti Mérleg főbb csoportosítása szerint történik. Az Eszközök és a Források felsorolásánál az időbeli elhatárolásokat nem kell szerepeltetni. Az eszközöket könyv szerinti értéken kell besorolni.

Az eszközökhöz és a forrásokhoz tartozó várható bevételeket és ráfordításokat, valamint a működési költségekkel kapcsolatos pénzkiadásokat az eszközöktől és a forrásoktól elkülönítetten kell szerepeltetni. A szerződés szerinti bevételek között nem szabad szerepeltetni azokat a kamatbevételeket, amelyek olyan szerződésekhez kapcsolódnak, ahol a tőke vagy a kamattörlesztés 30 napon túl lejárt.

A bevételek és ráfordítások kimutatását a beszámolási időszak végétől számított egy évre előre kell kimutatni. Hitelintézet a kamat- és díjtételekkel kapcsolatosan dönthet úgy, hogy mind a bevétel, mind a ráfordítás oldalon a kamatokat csak a beszámolási időpontot követő – legfeljebb – 365 napos időszakra szerepelteti.

Az a) Lejárt oszlopban könyv szerinti értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. Az eszközökre vonatkozó lejárt oszlopban a lejárt eszköz teljes könyv szerinti értékét kell szerepeltetni.

Lejárt tételként kell feltüntetni azokat a betéteket, illetve a hitelintézet által kibocsátott értékpapírokat is, amelyeket a lejárat után (az esedékességkor) az ügyfelek nem váltottak ki, függetlenül attól, hogy a hitelintézet ezeket az állományokat hol tartja nyilván.

Amennyiben a hitelintézetnek tudomása van a lejárt eszközökkel kapcsolatos esetleges pénzbefolyásról, illetve lejárt források miatti kifizetésről, akkor azt csak a táblázat 91., illetve 92. sorában lehet figyelembe venni.

A b)–i) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A halasztott fizetésű lakáscélú és tandíjhitelek esetében a tőkésített kamatokat, amelyekre a Szkr. szerint céltartalékot kell képezni, a lejárati bontásban nem szabad feltüntetni.

Az eszközök közül azokat a tételeket, amelyek a beszámolás (hónap vége) időpontjától számítva legfeljebb 7 napon belül ténylegesen visszafizetésre, beváltásra, eladásra (pl. értékpapír) kerültek, és már nem lehet (mert megszűnt) a szerződés szerinti időintervallumba besorolni, azokat a 0–7 napig terjedő oszlopban és a megfelelő sorban kell feltüntetni az adatszolgáltatás során.

A forrás oldalon lévő tételek besorolásánál azokat a tételeket (betéteket), amelyeknél a lekötés – a szerződésnek megfelelően – folyamatosan meghosszabbítódik, abban az oszlopban kell feltüntetni, amelyik időszakra a lejárat köttetett.

A j) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő eszköztételeket (pl. befektetési jegy) kell feltüntetni. Amennyiben a források között lejárat nélküli források szerepelnek, azokat az azonnal esedékes források (0–7 nap) között kell feltüntetni, kivéve a hátrasorolt kötelezettségek, az egyéb kötelezettségek (pl. részjegy), illetve a saját tőke + céltartalék sorokban feltüntetett összegeket. A lejárat nélküli forrásoknál történő változásokat az átcsoportosítások között (a 35. sorban) kell a várható kifizetésnek megfelelően feltüntetni.

A 90 nap fölött, illetve 1 év után a kalkulálható bevételeket és kiadásokat a 93. és 94. sorokban kell jelenteni.

A k) CT oszlopban kell szerepeltetni a beszámolás napján fennálló, a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó, valamint az eszköz oldalon lévő a lakáscélú és tandíjhitelek tőkésített kamatához tartozó céltartalék állományát Az eszköz oldalon szereplő céltartalék értékeket is pozitív előjellel kell feltüntetni, de összegük az l) Összesen oszlop értékének kiszámításakor levonandó tétel.

A forrás oldalon lévő összes céltartalékot – beleértve a függő és jövőbeni kötelezettségek utáni állományt is – a 13.7 sorban kell feltüntetni. A függő és jövőbeni kötelezettségek utáni céltartalékot a mérlegen kívüli kötelezettségekhez tartozó sorokban kell részletezni, és a 4.A 51 sorban összesíteni. A kimutatott céltartalékokat nem kell az l) oszlophoz hozzáadni, mivel a 13. Források összesítő k) oszlopában szerepeltetni kell.

Az l) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét az eszközoldali értékvesztés (céltartalék) levonásával kell kimutatni.

A 13.1 Betétek sorban a látra szóló betétek és betét jellegű források a b) 0–7 nap oszlopba kerülnek, míg a lekötött betéteket az esedékességüknek megfelelő időkategóriába kell besorolni. A folyamatos lekötésű betéteket a legközelebbi megújuló lekötési időpontnak megfelelő lejáratnál kell szerepeltetni.

A 13.11 Lakossági betétek sorban a lakossági betéti konstrukciókat igénybe vevő magánszemélyektől gyűjtött betéti forrásokat kell szerepeltetni. A betétállomány fennmaradó részét a 13.12 Egyéb betétek sorban kell szerepeltetni.

A 13.4 Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok sorban a kibocsátott értékpapírokat a lejárat (esedékesség) szerint, amennyiben valamelyik konstrukciójú értékpapír konkrét lejárathoz nem köthető, akkor a 0–7 nap közötti oszlopban kell jelenteni.

A 21. Bázispozíció sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (11. és 12. sor) eszköz- és (13. és 14. sor) forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandó.

A 22. Halmozott bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.

A mérlegtételek bázispozíciójának módosítását a 31–37. sorokban kell elvégezni az egyes lejáratkor fel nem vett betéteknek, valamint a lejárat nélküli eszközöknek, illetve forrásoknak – a várható teljesítéshez igazodó – átcsoportosítása miatt.

A lejárat nélküli tételt csak akkor kell átcsoportosítani, ha a hitelintézetnek biztos tudomása van arról, hogy abból egy meghatározott időintervallumban bevétele (pl. a székház eladásra kerül) vagy kiadása keletkezik. (A saját tőke nem átcsoportosítható!)

A módosító adatok alapértelmezésben – mivel főleg forrásoldali változásokat jelentenek – a bázispozíció értékét csökkentő tételek, ezért a számítás során mint levonandó összeget kell figyelembe venni, de a negatív előjeleket nem kell kitenni. A lejárat nélküli eszközök hozzáadandó tételek a bázispozícióhoz. Az előjeleket itt sem kell kitenni, de az ugyanazon sorban lévő ellentétes – az alapértelmezéstől eltérő – változásnál a negatív előjelet ki kell tenni.

A 31. Betétek átcsoportosítása sorban a másik időoszlopba áthelyezendő betétösszegeket kell feltüntetni. Itt a látra szóló betéteket, folyamatos lekötésű betéteket, külön sorban kiemelve a lakosságot, illetve azt a lejárt, fel nem vett, vagy a lejáratkor várhatóan visszafizetésre nem kerülő (visszamaradó) betétállományt kell szerepeltetni az eredeti időoszlopban, amelyet a hitelintézet a saját ismeretei szerint más időintervallumban fog kifizetni. (Ezeket az átcsoportosításra kerülő betétösszegeket az eredeti időintervallumban – a kétszeres számbavétel elkerülése miatt – pozitív értékkel kell figyelembe venni, és hozzá kell adni a korrekció során a bázispozíció értékéhez.) Az átcsoportosítandó lejárt betétek összegét az a) oszlopban kell kimutatni.

A 32. Betétek becsült kifizetése (levonandó) sorban kell a 31. sorban feltüntetett betétösszegeknek a más időoszlopban történő korrekcióját kimutatni. Ezeket a „visszamaradó” betéteket a hitelintézet által becsült lejáratoknak megfelelő időintervallumokba kell elhelyezni. (Ezeket a várható kifizetés szerint átcsoportosított betétösszegeket az új időintervallumban – a kétszeres számbavétel elkerülése miatt – mint levonandó tételeket kell figyelembe venni a módosított bázispozíció kiszámítása során.)

A 33. Nem betéti, lejárat nélküli források átcsoportosítása (levonandó) sorban azokat a szerződés szerint lejárat nélküli forrásokat kell kimutatni, amelyeket a bázispozíció kiszámításánál azonnali kifizetésűeknek kell jelenteni. A b) oszlopban az átcsoportosítandó állományt, illetve a j) oszlopból kikerülő összeget negatív előjellel kell feltüntetni. Az átcsoportosított összegeket, mint levonandó tételeket – előjel nélkül – a megfelelő idősávban kell szerepeltetni.

A 34. Lejárt követelések miatti átcsoportosításban a 30 napon túli tőke- vagy kamattörlesztési késedelemmel rendelkező ügyféllel szembeni még nem esedékes hiteleket, értékpapírokat és egyéb követeléseket kell szerepeltetni. Az átcsoportosítás oka, hogy feltételezhető az ügyfél a többi hitelére sem képes fizetni. Az egyes időintervallumban szereplő tételeknek a lejárt oszlopba történő átcsoportosítása alapértelmezésben, mint levonandó tételek szerepelnek, ezért a b)–i) oszlopokban az említett tételeket előjel nélküli értékkel, az a) oszlopban negatív előjellel kell a b)–i) oszlopokban szereplő tételek összegét feltüntetni.

A 35. sorban az óvadékul adott értékpapírokat kell szerepeltetni, amelyek nincsenek a hitelintézet birtokában, és a likviditási nehézségek esetén azonnal nem értékesíthetők. Az átcsoportosított összegeket a megfelelő lejárati sávnál, mint levonandó tételeket előjel nélküli értékkel, együttes összegüket az a) oszlopban negatív értékkel kell figyelembe venni.

A 36. sorban azokat az azonnal likvidálható tőzsdei értékpapírokat kell szerepeltetni, amelyek likviditási problémák esetén készpénzzé tehetők. Az átcsoportosítandó értékpapírokat a megfelelő lejárati sávnál, mint levonandó tételeket előjel nélkül, a b) oszlopban összesített értékben negatív előjellel kell szerepeltetni. Ezek a összegek a módosításkor, mint levonandó tételek, csökkentik a bázispozíció értékét.

A 37. Lejárat nélküli eszközök sorban kell az egyes lejárat nélküli eszközt a várható fizetésnek megfelelő időpontjára átcsoportosítani. Itt lehet a bázispozíciót korrigálni azon – a j) Lejárat nélküli oszlopban jelentett – tételekkel, amelyeknél (rész) törlesztés esedékessé válhat vagy megtérülése valószínűsíthető. (Ezek az összegek a módosításkor növelik a bázispozíció értékét.) A kétszeres számbavétel elkerülése végett az átcsoportosított tételek összegét negatív előjellel a j) oszlopban fel kell tüntetni, vagyis a módosított bázispozíció kiszámításához a lejárat nélküli eszközállományt az átcsoportosított összegekkel csökkenteni kell.

A 41. Módosított bázis pozíció sorban a 31–37. sorokban feltüntetett összegekkel korrigált bázispozíciót kell kimutatni.

A 42. Halmozott módosított bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított módosított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.

Az 51. sorokban a mérlegen kívüli kötelezettségeken alapuló kifizetéseket a származtatott ügyletek nélkül kell kimutatni, és csak azokat a kötelezettségeket kell szerepeltetni, amelyek nagy valószínűséggel kifizetésre kerülnek.

Az 51.1 sorban a le nem hívott hitelkeretek között nem kell azokat szerepeltetni, amelyek biztosan nem kerülnek lehívásra. A szabad hitelkereteket a lehívási valószínűséggel korrigálva kell kimutatni, és a megfelelő lejárati sávokba helyezni. Az éven túli hitelkereteknél a teljes lehívást kell valószínűsíteni. A pénzügyi szektor intézményei részére likviditási nehézségek áthidalására nyújtott hitelkereteket, lehívási lehetőségeket nem itt, hanem a 73. sorban kell szerepeltetni.

Az 51.2 sorban a valószínűleg beváltásra kerülő garanciák és kezességvállalások értékét kell, a lehívásnak megfelelő idősávban beírni.

Az 51.3 sorban a hitelintézetnél lévő készpénzletéteket kell szerepeltetni a 0–7 nap közötti sávban.

Az 51.4 sorban a származtatott termékeken kívüli egyéb fizetési kötelezettségeket kell szerepeltetni (pl. a peres ügyek miatt várható fizetéseket).

Az 52. sorban kell azokat a tételeket (pl. a kapott garanciák és kezességek azon részét) jelenteni, amelyhez kapcsolódó követelés már lejárt tétellé vált és a hitelintézet a kapott garanciát érvényesíteni fogja, ezáltal a likviditását ténylegesen növeli.

A 61. Nettó bázispozíció értékének kiszámításakor a 41. módosított bázispozíció sorhoz hozzá kell adni az 52. sor értékét és az 51. sorban szereplő összegeket le kell vonni.

A 62. Halmozott nettó bázispozíció sorban a kumulált értékek kiszámítása a 61. sor alapján a 42. sorhoz hasonlóan történik.

A 7. Korrekciós tételek egyenlege sorban a 71–73. sorokban feltüntetett értékeket kell összesíteni, és ha az egyenleg negatív, az előjellel együtt kell feltüntetni.

A 71., 72., 73. sorok tekintetében – a készenléti (stand by) és refinanszírozási hitelek – a legszűkebb keresztmetszetet jelentő limit értékéig kihasználható keretének értékét kell jelenteni. Jellegéből fakadóan ezeket a tételeket a 0–7 napos intervallumban kell feltüntetni. Lehívási jogok között kell szerepeltetni a pénzügyi szektor intézményei részére a likviditási nehézségek részére biztosított hitelkereteket, valamint a limitek terhére ezen intézmények számára bármikor külön döntés nélkül folyósítható 0–7 napos kihelyezések értékét.

A 73. sorban kimutatott nyújtott lehívási jogok értékét (negatív előjel nélkül) mint levonandó tételt kell számba venni.

A 8. Korrigált bázispozíció sorban kell – az előzőekben módosítottak szerint – a korrigált bázispozíciót kimutatni.

A 9. Egyéb cash flow mozgások sorban a 91–94. sorokban feltüntetett értékeket kell összesíteni, és ha az egyenleg negatív, az előjellel együtt kell feltüntetni.

A 91. Lejárt tételek sorba a lejárt kamat- vagy tőketartozású ügyfelekkel szembeni követelésekből nagy valószínűséggel várható pénzbevételt, a 92. sorban a lejárt források miatti pénzkifizetést kell szerepeltetni.

A 93., illetve 94. sorokba az eddigiekbe nem illeszthető, de a hitelintézet által ismert jövőbeni, biztosan cash-flow mozgást jelentő tételeket kell szerepeltetni. (Itt lehet a „0” számlaosztályban nyilvántartott, a főkönyvből már kivezetett tételek közül a várhatóan bekövetkező, cash flow mozgást jelentő összegeket – pl. függővé tett kamat megtérülését – is figyelembe venni.) Itt kell a származtatott ügyletekből várható cash-flow mozgásokat szerepeltetni. Külön ki kell emelni a kiírt opciókkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, mert ezek közgazdasági szempontból egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősülnek.

4.B TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSRÓL

A jelentés célja

A jelentéseket azoknak a hitelintézeteknek kell elkészíteni és megküldeni, amelyek a Tpt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet is végzik, hogy lehetővé tegye a beszámolás napjára vonatkozóan a befektetési szolgáltatási tevékenység vizsgálatát, felügyeleti ellenőrzését.

A befektetési szolgáltatási tevékenységet nem végző hitelintézeteknek a hitelintézetekkel, az MNB-vel és a befektetési szolgáltatókkal befektetési eszközökkel végzett adásvételi és csereügylete is beletartozik a befektetési szolgáltatásra vonatkozó jelentések adatszolgáltatása alá.

A hitelintézetek saját pénzeszközre és saját számlára ügyféllel kötött, illetve saját kibocsátású kötvénnyel végzett kereskedelmi tevékenysége után azonban adatszolgáltatásra kötelezett ugyanúgy, mint a bizományosi tevékenység miatt.

A jelentés kitöltése

A hitelintézet az Szkr. előírásaiban foglaltak figyelembevételével – a hó végére lezárt főkönyv és mérlegen kívüli tételek, valamint a nyilvántartási számlák állományaival megegyezően – szolgáltat adatot a befektetési szolgáltatási tevékenységének alakulásáról.

A hitelintézetnek a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartásait a befektetési szolgáltatási tevékenység ellenőrzésére, a felügyeleti jelentés által igényelt részletező adatok megállapíthatóságára alkalmas módon kell kialakítani és vezetni.

Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapír-állományról folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást kell vezetni.

A devizában végzett műveleteknél, illetve a devizaállományoknál a deviza forintértékét mindig a beszámolás időpontjában a hitelintézetekre érvényes számviteli szabályok szerinti devizaárfolyamon kell kimutatni. A devizatételek átértékelését is a vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elvégezni.

A hitelintézetekre vonatkozó jelentésben a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó állományok tagolása és részletezése megegyezik az Szkr. szerint külön nyilvántartandó és kimutatandó befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó előírásaival, illetve a befektetési szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartási adatokkal.

A jelentésben közölt adatok a beszámolás napján fennálló állományok kiemelése az egyes mérlegtételek közül bruttó nyilvántartási, illetve (az értékvesztéssel csökkentett) nettó értéken.

Eszközökhöz kapcsolódó adatok

A 11. Tőzsdei vagyonhányad sorban kell a tőzsdével kapcsolatos vagyoni (tulajdoni) érdekeltséget feltüntetni, ideértve az Szkr. 5. § (13) bekezdés a) pontjában foglaltakat is.

Forgóeszközökhöz kapcsolódó adatok

A 21. Pénzeszköz ügyfelektől sorban a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó ügyfeleket megillető – az Szkr. 5. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően külön nyilvántartott – pénzösszegeket a kell kimutatni függetlenül attól, hogy pénztárban, elszámolási vagy letéti számlán szerepel a hitelintézet könyveiben.

A 22. Követelések ügyfeleknek nyújtott befektetési szolgáltatásból sorban összesíteni kell a részletező (22.1–22.4) sorokban kimutatott összegeket.

A soroknak kitöltésénél és részletezésénél az Szkr. 5. § (6) bekezdésében, illetve a 18. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

A 23. és 24. sorokban a tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból eredő – Szkr. 5. § (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti – követeléseket.

A 25. sorban a belföldi, illetve külföldi Elszámolóházzal szembeni – az Szkr. 5. § (6) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti – követelések összesíteni.

26. Óvadékolt követelés esetén az óvadék beszámítási értéke

A Tpt. 156. §, 157. § és 159. § alapján befektetési hitel futamideje, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési szolgáltató javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési szolgáltató köteles biztosítékot kikötni. A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését követelni. Ebben a sorban az óvadék, illetve a biztosítékok összes értékét kell feltüntetni.

A kockázatokat csökkentő óvadéknál a jogszabályban²³ meghatározottak szerinti korlátozást – amikor az óvadékkal már nem rendelkezhet a jogosult – figyelembe kell venni.

27. Per alá vont követelések teljes értéke

Ebben a sorban a mérlegben szereplő követelésállományból azokat az ügyfelekkel szembeni követeléseknek a teljes értékét kell kimutatni, amelyek a bírósági per tárgyát képezik.

27.1 Peresített összeg a követelésekből

Itt kell feltüntetni a mérlegben szereplő per alá vont követelésekből a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó peresített összeget.

Forrásokhoz kapcsolódó adatok

A részletező sorokban az ügyfelekkel, a tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli ügyletekből eredő, valamint az Elszámolóházzal szembeni – Szkr. 7. § (4), illetve a 16. § (14) bekezdés szerinti – kötelezettségeket kell kimutatni.

35. Ügyfél-értékpapír kölcsönzés miatti kötelezettség

Ide az Szkr. 16. § (6) bekezdésében foglaltak alapján vállalt – ügyfél-értékpapírnak a sajátszámlás ügylethez történt bevonása és eladása miatti – kötelezettség összegét kell feltüntetni.

Egyéb tájékoztató adatok

Itt kell a befektetési szolgáltató hitelintézetnek a 0. Nyilvántartási számlák között vagy más nyilvántartásban szereplő – és a beszámolás napján fennálló – állományokat a számviteli szabályok által meghatározott módon, illetve analitikus nyilvántartásban kimutatott szerződés szerinti értéken kell feltüntetni.

A devizában nyilvántartott értékeket a számviteli előírások által meghatározott árfolyammal számított forintértéken kell a fordulónapra vonatkozóan szerepeltetni.

Az árfolyamértékeket a következőként kell figyelembe venni:

Az árfolyamértéket tőzsdei értékpapíroknál a fordulónapra vonatkozó záróárfolyam, ennek hiányában az azonnali piacon a legutolsó kötéskori árfolyam szerint kell meghatározni.

Az árfolyamérték a tőzsdén kívüli értékpapíroknál likvid értékpapírok esetén a beszámolási időszak utolsó kötési értéke, illetve ennek hiányában a beszámolási időszak alatti nyilvános ajánlatok közül a legjobb eladási árfolyam.

A nem likvid állampapírok esetében az árfolyamérték a befektetési szolgáltató által számított hozamgörbe, vagy az ÁKK által közzétett referenciahozamok segítségével a fordulónapra diszkontált érték. Nem likvid egyéb értékpapírok és a letétek esetében a nyilvántartási értéket kell feltüntetni.

A vagyonkezelt, illetve letétkezelt értékpapírok piaci értékét a vonatkozó jogszabályok alapján kell megállapítani [pl. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak esetében a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet II. Értékelési szabályok alapján].

41. Idegen tulajdonú értékpapírok állomány a névértéken összesen

Itt az összesítő és részletező – a számviteli előírások szerint nyilvántartott állományokat tartalmazó – sorokat az Szkr. 16. § (5) bekezdése alapján kell kitölteni.

41.2 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya névértéken

Ebben a sorban kell összegezni és névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú – az ügyfél tulajdonát képező – nyomdai úton előállított értékpapírok állományát.

41.21 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya névértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell névértéken összesítve kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban részletezni kell.

41.22 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya névértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok zárolt állományát.

Külön sorban kell feltüntetni az adott befektetési szolgáltató javára (pl. befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó óvadékként), illetve az egyéb okból (pl. az ügyfél kérésére, más befektetési szolgáltató javára óvadékként, hatósági intézkedés nyomán stb.) zárolt értékpapírok állományát.

41.3 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya névértéken

Itt kell összegezni és névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú, dematerializált értékpapírok állományát

41.31 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya névértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban részletezni kell.

41.32 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya névértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok zárolt állományát.

42. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya árfolyamértéken összesen

Ebben a sorban kell összegezni és árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok állományát.

42.2 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni és árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állományát.

42.21 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya árfolyamértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban.

42.22 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya árfolyamértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok zárolt állományát.

42.3 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni és árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú, dematerializált értékpapírok állományát

42.31 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya árfolyamértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban.

42.32 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya árfolyamértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok zárolt állományát.

43.1 A hitelintézet által kölcsönbe adott értékpapírok állománya névértéken

43.2 A hitelintézet által kölcsönbe adott értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni a névértéken és árfolyamértéken ügyfelek szerint részletezett a hitelintézet birtokában lévő és általa kölcsönbe adott idegen tulajdonú értékpapírok összes állományát.

44.3 A hitelintézet által kölcsönbe kapott értékpapírok állománya névértéken

44.4 A hitelintézet által kölcsönbe kapott értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni a névértéken és árfolyamértéken ügyfelek szerint részletezett a hitelintézet birtokában lévő és általa kölcsönbe kapott idegen tulajdonú értékpapírok összes állományát.

Külön az 51. és 52. sorban kell feltüntetni a Hpt. 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott vagyonkezelési tevékenységével kapcsolatos bevételeket, illetve ráfordításokat.

4.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK a befektetési szolgáltatásról – ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS

A jelentés célja

A jelentésben a Tpt. 168–171. §-aiban szabályozott értékpapír kölcsönzési ügyletekről kell információt szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a számviteli adatok alapján kell bemutatni az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos adatokat bruttó (nyilvántartási), illetve nettó (könyv szerinti) értéken.

Az 1. blokkban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos eszközök szerepelnek.

A 11. sorban a kölcsönbe adónál a követelések közé sorolt, a kölcsönbe vevővel szemben fennálló követelések értékét kell feltüntetni, a kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapír kölcsön öszszegében.

A 11.1–11.9 sorokban a 11. sorban szereplő követelések összegét a kölcsönbe vevő személye szerinti megbontásban kell bemutatni. Az elismert elszámolóháznál kell feltüntetni mindazon követeléseket, amelyek az elszámolóház kölcsönzési rendszerének keretében bonyolított értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatban keletkeznek.

A 2. blokkban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos kötelezettségek vannak feltüntetve.

A 21. sorban a kölcsönbe vevőnél a kötelezettségek közé sorolt, a kölcsönbe adóval szemben fennálló kötelezettségek értékét kell feltüntetni, a kölcsönbe vett értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapír kölcsön összegében.

A 21.1–21.9 sorokban a 21. sorban szereplő kötelezettségek összegét a kölcsönbe adó személye szerinti megbontásban kell bemutatni. Az elismert elszámolóháznál kell feltüntetni mindazon tartozásokat, amelyek az elszámolóház kölcsönzési rendszerének keretében bonyolított értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatban keletkeznek.

A 22. sorban, ha a kölcsönzés készpénz óvadék ellenében történik, az óvadék értékét a kölcsönzési partnerrel szemben fennálló kötelezettségként kell szerepeltetni.

A 3. blokkban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos mérlegen kívüli tételeket kell bemutatni.

A 31.1–31.2 sorokban a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírok nyilvántartásban szereplő értékét összesítve kell bemutatni, külön a forgatási célú értékpapírok közül kölcsönzöttekét és külön a befektetési célú értékpapírok közül kölcsönzöttekét.

A 32.1–32.2 sorokban az ügyfél hozzájárulásával kölcsönbe adott, az ügyfél tulajdonát képező értékpapírok összesített értékét kell szerepeltetni névértéken, illetve piaci értéken. Itt kell szerepeltetni a kezelt portfolióból kölcsönbe adott papírokat is.

A 33.11–33.12 sorokban a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírok fedezetéül a kölcsönbe vevőtől kapott értékpapírok névértékét, illetve piaci értékét kell összesítve bemutatni.

A 34.11–34.12 sorokban az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél tulajdonát képező kölcsönbe adott értékpapírok fedezetéül a kölcsönbe vevőtől kapott értékpapírok névértékét, illetve piaci értékét kell összesítve bemutatni. Itt kell szerepeltetni a kezelt portfolióból kölcsönbe adott papírok fedezetéül kapott értékpapírokat is.

Az értékpapír kölcsönzés jövedelmezőségét bevételeit és kiadásait tárgyhavi és az év elejétől halmozott értéken kell kimutatni.

A 4. sorban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos bevételeket kell összesítve szerepeltetni.

A 41–43. sorok az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos, a kamat jellegű bevételek között szereplő díjakat, valamint az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve a befektetési szolgáltatás bevételei között szereplő tételeket kell összesítve feltüntetni.

Az 5. sorban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos ráfordításokat kell összesítve bemutatni.

A 51–53. sorok az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos, a kamat jellegű ráfordítások között szereplő díjakat, valamint az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításai között szereplő tételeket kell összesítve szerepeltetni.

4.D TÁJÉKOZTATÓ ADATOK a befektetési szolgáltatásról – HOZAMÍGÉRET

A jelentés célja

A jelentés a Tpt. 131. §-ban meghatározott hozamígéretre, illetve a mögöttes bankgaranciára, illetve a 241. §-ban meghatározott befektetési alapkezelő által tett hozamígéret mögé vállalt bankgaranciára vonatkozó, továbbá a pénzügyi szolgáltatások közé tartozó pénztári vagyonkezeléssel kapcsolatos hozamígéretekre, illetve bankgaranciákra vonatkozó információk bemutatását szolgálja.

A jelentés kitöltése

A jelentésben a hozamígéretre, valamint a hozamígéretre szóló garanciáról kell az adatokat szolgáltatni.

A 11. sorban a hitelintézetnek a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében vállalt portfoliókezelési szerződésekre tett portfoliókezelési hozamígéretek összes nyilvántartási értékét kell szerepeltetni. Figyelembe véve, hogy a Tpt. 131. §-a értelmében a hozamígéretet csak a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt lehet megtenni, a sorban a kezelésre átadott portfolió tőkeösszegének és az ígért hozam együttes értékét kell figyelembe venni.

A hozamígéret nyilvántartási értéke a számviteli szabályok szerint meghatározott érték.

A 12. sorban a portfolió napi értékelése alapján a hozamígéretnek a nyilvántartási értéke és a portfolió napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, ha a különbség pozitív. Ennek értéke eltérhet a céltartalék értékétől, mert a céltartalék mértékét a belső szabályzatban meghatározottak szerint kell meghatározni, amely nemcsak a portfolió aktuális napi értékét veheti figyelembe.

A portfolió kezelési hozamígéret piaci értéke a hozamígéretnek a nyilvántartási értéke és a portfolió napi piaci értéke közötti különbség.

A 21. sorban a más befektetési szolgáltató által tett hozamígéretre vállalt bankgaranciát kell szerepeltetni a bankgarancia összegében, amelynek meg kell egyeznie a portfolió tőkeösszegének és az ígért hozamnak az együttes összegével.

A 22. sorban a más befektetési szolgáltató által tett hozamígéretre vállalt bankgarancia nyilvántartási értéke és a portfolió napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, ha az pozitív. Ennek értéke más lehet mint a céltartaléké, mert a céltartalék mértékét a belső szabályzatban meghatározottak szerint kell meghatározni, amely nemcsak a portfolió aktuális napi értéke mellett egyéb szempontokat is figyelembe vehet.

A 31. sorban a befektetési alapkezelő hozamígéretére vonatkozó bankgarancia nyilvántartási értékét kell szerepeltetni. A befektetési alapkezelő hozamígéretének a Tpt. 241. §-a szerint a tőkeérték megóvására vonatkozó értékkel együtt kell járnia. Ily módon a hozamígéret mögé vállalt bankgarancia összegének le kell fednie az alap befektetési jegyeinek, valamint a befektetési jegyek névértékének és a névértékre ígért hozam szorzatának a teljes összegét.

A 32. sorban a bankgarancia nyilvántartási értéke és a portfolió napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, amennyiben a különbség összeg pozitív. Ennek nem kell megegyezni a bankgaranciához kapcsolódó céltartalék értékével, mert abban más tényezők is szerepet játszanak.

A 41. sorban a hitelintézetnek a pénzügyi szolgáltatási tevékenysége keretében vállalt pénztári vagyonkezelési szerződésekre tett hozamígéretek összes nyilvántartási értékét kell szerepeltetni. Figyelembe véve, hogy a Tpt.-ben meghatározott, a hozamígéretekre vonatkozó előírásokat, a hozamígéretet csak a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt lehet megtenni. E sorban a kezelésre átadott pénztári vagyon tőkeösszegének és az ígért hozam együttes értékét kell figyelembe venni.

A 42. sorban a pénztári vagyon napi piaci értékelése alapján a hozamígéretnek a nyilvántartási értéke és a pénztári vagyon napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, ha a különbség pozitív. Ennek értéke eltérhet a céltartalék értékétől, mert a céltartalék mértékét a belső szabályzatban meghatározottak szerint kell meghatározni, amely nemcsak a pénztári vagyon aktuális napi értékét veheti figyelembe.

Az 51. sorban a pénztári vagyonkezeléssel kapcsolatosan más által tett hozamígéretre vállalt bankgaranciát kell szerepeltetni a bankgarancia összegében, amelynek meg kell egyeznie a kezelésre átadott pénztári vagyon tőkeösszegének és az ígért hozam értékének együttes összegével.

Az 52. sorban a bankgarancia nyilvántartási értéke és a pénztári vagyon napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, ha az pozitív. Ennek értéke más lehet, mint a céltartaléké, mert a céltartalék mértékét a belső szabályzatban meghatározottak szerint kell meghatározni, amely a pénztári vagyon aktuális napi értéke mellett egyéb szempontokat is figyelembe vehet.

4.E EGYES BETÉTEK ÉS LETÉTEK AZONOSÍTÁSA

A jelentés célja

A jelentés célja – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) végrehajtásának érdekében – a nem névre szóló betétek és letétek megszűnésének figyelése.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában azokat a hitelintézetek által gyűjtött és nem névre szóló források állományi adatait, illetve azok módosulását kell betéti formánként kimutatni, amelyek a beszámolási időszak hónapjában kerültek nevesítésre (azonosításra).

Névre szóló betét – a Hpt. szerint – az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámla-szerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.

Azokat a Hpt. 105. § (4) bekezdése alapján azonosított betéteseket, amelyek a névre szóló állományban még nem kerültek figyelembevételre, a táblázatban a „Névre szólóvá átalakított állomány”-nál a számbavétel hónapjában kell kimutatni.

Az a) oszlopban a nyitó – az előző hónap utolsó napján fennálló – nem névre szóló állományt kell szerepeltetni. Amennyiben a hitelintézet ilyen állománnyal nem rendelkezik, abban az esetben nullát kell az adott kockába beírni.

Az adott hónapban az anonim betétek névre szólóvá történő átalakítását a jelentésben meghatározott személyek szerinti bontásban a b)–e) oszlopokban kell szerepeltetni.

A b), d), f), i) oszlopokban az ügyfelenkénti (a meghatározott személyenkénti) azonosítás darabszámánál az összesen (11., 12., 121., 122., 2.) sorokban a „db” oszlopokban az azonosításra kerülő ügyletek darabszámát, az értékekkel jelzett sorokban az azonosított ügyfelek számát (fő) kell kimutatni.

A c), e), g), j) oszlopokban a névre szólóvá átalakított állományt attól függetlenül kell összesítve kimutatni, hogy az adott betét részben vagy egészben a hitelintézetnél marad, vagy kifizetésre kerül.

A h) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományból történt kifizetést, megszüntetett betétet kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket anonim betétként szüntetnek meg, mert a felvételnél a felvevő személyt azonosítani kell.

Az ORFK részére – a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – történt bejelentéseket az i) és j) oszlopban kell kimutatni.

A k) oszlopban mindig a hó végén fennálló nem névre szóló állományt kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a nem névre szóló állomány a tárgyidőszakban nem vagy nemcsak csökkent, hanem növekedett is (pl. kamattőkésítés, vagy további – még az előző – jogszabály szerint engedélyezett értékpapír-kibocsátás, illetve letételhelyezés, letéti őrzés miatt).

A nem névre szóló betételhelyezéseket külön megnevezett sorokban, csoportosítva kell feltüntetni.

Az összesen sorok az adott betétfajták teljes állományára vonatkoznak (összeghatár nélkül), amelyből a 2 millió Ft felett az ügyfelenkénti azonosítást külön ki kell emelni.

Egy-egy betételhelyezési módozatot az ügyfelek (személyek) által birtokolt két értékhatárra vonatkozóan, a külön sorokban meghatározott nagyság szerint kell kimutatni

Az 1. Betétek összesen sorban az összes – könyvesbetétként, illetve betéti okiratként elhelyezett és – nem névre szóló betétek, illetve azok névre szólóvá átalakított állományát kell jelenteni.

A 11. Takarékbetétkönyvek összesen sorban minden könyvesbetétként elhelyezett betétet kell szerepeltetni.

A 12. Betéti okiratok összesen sorban minden betéti okiratként kimutatott betétet fel kell tüntetni.

A felügyeleti mérlegben a betéti okiratok között szerepeltetett takarékleveleket külön sorban kell kimutatni.

A 2. Saját kibocsátású értékpapírok összesen sorban a hitelintézet által nem névre szólóan kibocsátott értékpapírjainak változását kell összesítve kimutatni. Itt csak a forrás oldalon a 4. eszköz sorokban feltüntetett – nem vagyoni részesedést jelentő – értékpapírokat szabad figyelembe venni.

A névre szólóvá átalakított 2 millió forint feletti értékpapír állományokat meg kell bontani a letéti jegyekre, illetve a többi, a hitelintézet által kibocsátott értékpapír (kötvény, jelzáloglevél) állományra.

Külön kell kimutatni a letétekre vonatkozó, adatokat. Itt nemcsak a letétbe helyező ügyfelet kell feltüntetni, hanem az értékpapírok azonosítását is.

A 31. sorban a hitelintézetnél megbízás alapján letétkezelésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve kimutatni. A nem névre szóló értékpapír-állományt addig kell kimutatni, amíg a bemutatóra szóló értékpapírt a kibocsátó át nem alakítja névre szólóvá.

Az adott időszakban a letétkezelésben lévő értékpapír állományának változása (letét elhelyezése, vagy -kivétele) miatt a k) oszlop záró állománya eltérhet az a) oszlopban szereplő összegtől, de a tárgyhónap nyitó állománya egyenlő az előző hónap záró állományával. Amikor a letétbe helyezett értékpapírokat névre szólóvá alakítják, akkor kell csak a b)–g) oszlopokban, az „azonosított állomány”-nál kimutatni.

A h) oszlopban a megszüntetett letéteket kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket, mint bemutatóra szóló értékpapír-letéteket szüntetnek meg, mivel a letétet felvevő személyt azonosítani kell, ezért ezt az állományt az „azonosított állomány” oszlopaiban szerepeltetni kell.

A 32. sorban azoknak a letétet elhelyező személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. A letétet elhelyező azonosított ügyfeleket a b)–g) oszlopokban, az „azonosított állomány”-nál kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az értékpapír névre szóló vagy sem. Az a) nem névre szóló nyitó, illetve a k) záró állomány oszlopban csak akkor kell adatot szerepeltetni, ha a letételhelyező nem azonosított ügyfél. A 41. sorban a hitelintézetnél letéti őrzésben vagy megbízás alapján bizalmi őrzésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve feltüntetni. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 31. sorában leírtakhoz hasonló.

A 42. sorban azoknak a lététi őrzésre irányuló megbízó személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 32. sorában leírtakhoz hasonló.

Amennyiben a jelenlegi, tárgyhavi állományban van nem azonosított letételhelyező, illetve letéti őrzési megbízó, akkor azokat továbbra is fel kell tüntetni az a), illetve a k) oszlopban.

5.A HPT ELŐÍRÁSOK VIZSGÁLATA

A jelentés célja

A táblázat célja, hogy a hitelintézet a Hpt. által megfogalmazott kockázatok mérésére szolgáló korlátok betartását a hitelintézet is folyamatosan, de legalább havonta figyelni tudja.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában az egyes hitelekre, nagykockázat vállalásra, valamint a befektetésekre vonatkozó adatokat a törvényi előírásoknak megfelelően kell csoportosítani.

A táblázatban a beszámolás napján fennálló követelés, befektetés, egyéb kötelezettségvállalás állományát kell szerepeltetni és az aktuális (havi) szavatoló tőkéhez viszonyítani a törvényi előírásoktól való eltérések kimutatása érdekében.

A jelentésben szereplő sorokban a teljes körű, illetve az egyedi számbavétel alapján kapott értékek összesítésének adatait kell feltüntetni. (A adatok kitöltéséhez a részletező 10A, 10B, 10C és a 11B, 11CA, 11CB, 11D táblák segítséget nyújtanak.)

Az a) oszlopban a teljes (könyv szerinti bruttó) összeget, a b) oszlopban a tételekhez kapcsolódó értékvesztést, kockázati céltartalék értékét, míg a c) oszlopban az értékvesztéssel, kockázati céltartalékkal csökkentett (nettó) értéket kell kimutatni.

1. A belső hiteleket – részletező 11.D tábla előírásával azonosan – ezer forintra kerekítve kell ezekben a részletező sorokban kimutatni. A bankoknak millió Ft-ban (három tizedes jegyig) kell az adatokat szerepeltetni.

A Hpt. 60. § (1) bekezdésében meghatározott vezető állású személyek és azok hozzátartozói, illetve vállalkozásai részére nyújtott kockázatvállalásnak a teljes (nem nettósított és nem súlyozott) összegét kell kimutatni, és a törvényi előírások szerinti hivatkozásoknak megfelelően csoportosítani.

A hitelkeretek esetében a belső szabályzat által meghatározott szerződés szerinti, engedélyezett hitelkereteket kell kimutatni. Az igénybe vett hitelkeretrészt a lakossági kölcsön csoportba kell átsorolni. A munkáltatói, illetve lakossági kölcsönök esetében a még fennálló tartozás összegét kell szerepeltetni.

Azokat a hiteleket és kötelezettségvállalásokat, amelyek nem tartoznak a 60. § (2) vagy a (3) bekezdésekben kivételként meghatározott belső hitelek közé, az 1. Hpt. 60. § (1) bekezdése szerinti túllépés sorban kell feltüntetni.

2. A külön rendeletben szabályozott országokhoz kapcsolódó kockázatok tőkekövetelményének kiszámítását itt kell részletezni.

A 2. Országkockázati tőkekövetelmény sorban a jogszabály által előírtak szerinti és a szavatoló számítása során levonandó tőkekövetelmény összegét kell feltüntetni.

A 21. sorban az összes országkockázat-vállalást nettó értéken kell kimutatni. A jogszabályban meghatározott kivételeket a rendeletben megfogalmazottak szerint a 22.1–22.3 sorokban kell részletezni.

A 23. Nettó kockázatvállalás sorban az összes kockázatnak és a kivétel alá tartozó állományoknak azt a különbségét kell nettó értéken szerepeltetni, amelyhez a rendeletben meghatározottak szerint tőkekövetelményt kell állítani.

A 24.1 Tőkekövetelmény a tőkealap alatt sorban a rendelet által megfogalmazott határérték és a tőkealap (a prudenciális előírások számítási alapját képező szavatoló tőke) közötti kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmények összegét kell feltüntetni.

A 24.2 Tőkekövetelmény a tőkealap felett sorban a hitelintézet tőkealapját (a prudenciális előírások számítási alapját képező szavatoló tőke) meghaladó kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmények összegét kell szerepeltetni.

3. Az ügyfelekkel szembeni kockázat-vállalásokat a Hpt. által előírt eltérő limitrendszer miatt külön kell feltérképezni. Egyes szövetkezeti hitelintézetnek, illetve a Magyar Fejlesztési Banknak²⁴ a rájuk vonatkozó külön meghatározott limiteket, illetve korlát alóli kivételeket kell figyelembe venni. Az MFB esetében a korlátozás alóli speciális kivételeket értelemszerűen kell az egyes sorokban elhelyezni.

A 3. sorban kell összesíteni a 79. § (2) és (7) bekezdése alá tartozó kockázatoknak a szavatoló tőke meghatározott értékét meghaladó egyedi túllépések összegét, amelyek az alábbiakban a 31. és 32. sorban kerültek kimutatásra.

A 31. Hpt. 79. § (7) bekezdése szerinti túllépés sorban kell a törvény által előírt limitet egyenként meghaladó, a szavatoló tőke százalékában meghatározott mértékén felüli értékek összegét feltüntetni, és amelyet le kell vonni a szavatoló tőkéből.

A 31.1–31.9 részletező sorokban Hpt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott tulajdonosok, személyek, befolyásoló részesedésű befektetések, vállalkozások részére vállalt olyan kockázatok kell kimutatni, amelyek ügyfelenként a részükre meghatározott nagykockázati limitet (jelenleg SZT 20%-át²⁵) meghaladják. (Ezeket az adatokat negyedévente a 10.B és 10.C táblákon nevesítve és tételenként kell bemutatni, ezért a táblázatok havonkénti kitöltése segítséget nyújt. A sorok tartalma igazodik a 10. táblák oszlopaihoz, esetenként azok összegzése.)

A kapcsolódó vállalkozásoknak a kockázatait (beleértve a részesedés értékét is) a teljes (és nem súlyozott) összegét a 31.1 sorban együttesen kell kimutatni.

A 31.2 sorban kell kiemelni a kereskedési könyv alá tartozó kockázatokat.

Külön sorokban kell a korlátozás alá nem tartozó tételek összértékét feltüntetni. A kivételeket csak egyszer lehet figyelembe venni.

A 31.3 sorban a szavatoló tőkével fedezett kockázatvállalásokat, a 31.4 sorban a kockázatvállalásnak nem minősülő tételeket kell összesíteni, amelyeket a részletező – a deviza-, és értékpapír-követeléseknek a fizetés után 2, illetve 5 napig be nem számítható részére vonatkozó állomány, valamint a hitelintézetekkel szembeni egy éven belüli kockázatvállalás [Hpt. III. mell. 10/2. d) pont] sorokban kell kimutatni.

A 31.5 sorokban a 80. § (1) bekezdése szerinti kivételt jelentő tételek összegét a részletezés szerinti bontásban kell feltüntetni.

A 31.6 Függő, jövőbeni és származékos ügyletek csökkentése súlyozás miatt sorban a 79. § (4) bekezdés szerint figyelembe vehető súlyozás miatt a kockázatvállalásból történő levonások összegét kell szerepeltetni.

A 31.7 Egyéb kivételek összesen sorban a fel nem sorolt (külön jogszabályban vagy más előírásban meghatározott) kivételek összegét kell beírni, amelyek a kockázatvállalás értékét módosítják. Itt kell a Hpt. módosítása²⁶ alapján a kockázatvállalásnak nem minősülő éven belüli lejáratú hitelintézetnél elhelyezett betéteket is kimutatni.

A Hpt. 79. § (7) bekezdése szerinti limit alá tartozó tételek korrigált értéken sorban (a kivételekkel történt csökkentés és súlyozás után) az egyedi kockázatok összegét kell jelenteni.

A 31.9 Hpt. 79. § (7) bekezdése szerinti limitet meghaladó tételek korrigált nettó értéke összesen sorban csak azokat a kockázatvállalásokat kell összesítve feltüntetni, amelyek az összes korrekció figyelembevétele után is meghaladják az előírt limitet.

A 32. Hpt. 79. § (2) bekezdése szerinti túllépés sorban a limitet meghaladó értékeket kell összesítve kimutatni, és amelyet a szavatoló tőkéből le kell vonni.

A 32.1–32.9 részletező sorokban a Hpt. 79. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedi nagykockázat vállalásra vonatkozó adatokat kell kimutatni, amelyek egyedenként meghaladják a törvényi előírás szerint a szavatoló tőke meghatározott százalékát.

A 32.1 Hpt. 79. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti limitet meghaladó tételek összege sorban kell összesíteni azokat az ügyfelek vagy ügyfélcsoportok részére nyújtott összes kockázatvállalásoknak (beleértve a részesedés értékét is) a teljes (és nem súlyozott) összegét, amelyek egyedenként meghaladják a szavatoló tőke meghatározott százalékát.

Külön sorokban kell – az előzőekben felsoroltak szerint – a korlátozás alá nem tartozó kivételek értékét feltüntetni. A kivételeket csak egyszer lehet figyelembe venni.

A Hpt. 79. § (2) bekezdése szerinti limitet meghaladó tételek korrigált értéken sorban az (a kivételekkel történt csökkentés és súlyozás után) az egyedi kockázatok értékét kell összesíteni.

A 31.9 Hpt. 79. § (7) bekezdése szerinti limitet meghaladó tételek korrigált nettó értéke összesen sorban azokat a tételesen számba vett nagykockázat vállalásokat kell összesíteni, amelyek egyedi (nettó értéken a kivételek levonása és súlyozás utáni) értéke továbbra is meghaladja a törvény által meghatározott limitet.

A 4. Hpt. 79. § (3) bekezdése szerinti összes nagykockázat-vállalás túllépése sorban az összes (SZT 10%-át meghaladó) nagykockázat-vállalás értékének és a szavatoló tőke nyolcszorosának a különbségét (a túllépés összegét) kell feltüntetni. Amennyiben az összes nagykockázat összértéke kevesebb, mint a szavatoló tőke nyolcszorosa (az összes nagy kockázat összege nem éri el a limit értékét), abban az esetben nincs túllépés, ezért a kockába nullát kell írni.

A 41. Hpt. 79. § (3) bekezdése szerinti összes nagykockázat-vállalás értéke sorban az összes egyedi – tételesen kimutatott és a szavatoló tőke 10%-át meghaladó – nagykockázat vállalásra vonatkozó adatot kell itt összesítve kimutatni a c) oszlopban nettó, illetve az a) összesen oszlopban bruttó értéken.

A 42. sorban az összes nagykockázatra vonatkozó limit alá nem tartozó kivételeket (a 80. §-ban foglaltakat, a PIBB levonásokat) kell feltüntetni. Itt csak azokat a kivételeket szabad összesítve kimutatni, amelyek nem tartoznak az összes nagykockázat-vállalási korlát alá. Ezek olyan kivételek, amelyek nem, vagy csökkentett értéken számítanak nagykockázat-vállalásba.

A 43. sorban a kivételek figyelembevétele után fennálló nagykockázatokat összesíteni kell. A nagykockázat összértékénél a kockázatvállalás nettó értékének összegét attól függetlenül egyenként kell számba venni, hogy az egyedi limitek értéke eltérő, illetve, hogy az egyedi kockázatvállalás túllépése szavatoló tőkével fedezett-e vagy sem.

5. A részletező sorokban az egyedi befektetésekre vonatkozó – tételesen kimutatott – adatokat kell összesíteni és kimutatni.

Az 5. Hpt. 83. § (1) bekezdése szerinti túllépés sorban azokat a – tételesen számba vett – befektetéseket kell összesítve kimutatni, amelyek egyedi értéke továbbra is meghaladja a limitet (SZT 15%-át), és amelyet a szavatoló tőkéből le kell vonni.

A 51. sorban a Hpt. 83. § (1) bekezdésében meghatározott limitet meghaladó összes befektetésnek, részesedésnek összegét kell kimutatni.

Az 52. sorban a limitet meghaladó egyedi befektetések közül a 83. § (1) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett befektetések értékét kell feltüntetni. Külön sorban kell kimutatni a PIBB és járulékos vállalkozások és külön sorban az egyéb „speciális” pénzügyi szervezetek befektetési értékét.

Az 53. sorban ki kell emelni a kereskedési könyv alá tartozó befektetéseket, mert nem tartoznak az egyedi limit alá.

Az 54 sorban a 83. § (4) bekezdésében meghatározott egyéb kivételek értékeinek összegét kell jelenteni.

Az 55. sorban kell a limit alá tartozó egyedi befektetések összegét feltüntetni.

6. A részletező sorokban azokat az egyedi befektetésekre vonatkozó adatokat kell jelenteni, amelyek meghaladják a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át.

Külön ki kell emelni a kereskedési könyv alá tartozó befektetéseket, mert nem tartoznak az egyedi limit alá.

A 6. Hpt. 83. § (2) bekezdése szerinti túllépés sorban az egyedi befektetésnek csak a limitet (51%-ot) meghaladó értékekeit kell – összesítve – kimutatni. Ez az összérték a szavatoló tőkéből levonandó.

A 61. sorban a Hpt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott limitet meghaladó összes befektetésnek, részesedésnek teljes összegét kell kimutatni.

A 62. sorban a limitet meghaladó egyedi befektetéseknek a 83. § (2) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett befektetések értékét kell feltüntetni.

A 63. sorban ki kell emelni a kereskedési könyv alá tartozó befektetéseket, mert nem tartoznak az egyedi limit alá.

A 64. sorban a 83. § (4) bekezdésében meghatározott egyéb kivételek értékeinek összegét kell jelenteni.

A 65. sorban azokat a – törvény által meghatározott kivételek értékével csökkentett – egyedi befektetések teljes nettó értékét kell jelenteni, amelyek egyedenként meghaladják a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át.

7. A befolyásoló részesedésű befektetésekre vonatkozó adatokat kell ezekben a részletező sorokban jelenteni.

A 7. Hpt. 83. § (3) bekezdése szerinti túllépés sorban azt az összesített – befolyásoló részesedést jelentő – befektetési értéket kell kimutatni, amely a limitet (SZT 60%-át) meghaladja és a szavatoló tőkéből le kell vonni.

A 71. sorban a Hpt. 83. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti összes befolyásoló részesedést jelentő befektetésnek összegét kell kimutatni.

A 72. sorban a limit alá tartozó egyedi befektetéseknek a 83. § (3) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett befektetések értékét kell feltüntetni.

A 73. sorban ki kell emelni a kereskedési könyv alá tartozó befektetéseket, mert nem tartoznak az egyedi limit alá.

A 74. sorban a 83. § (4) bekezdésében meghatározott egyéb kivételek értékeinek összegét kell jelenteni.

A 75. sorban kell a limit alá tartozó összes befolyásoló (közvetlen és közvetett) részesedéssel rendelkező egyedi befektetések összegét feltüntetni.

8. Az ingatlanbefektetésekre vonatkozó adatokat kell ezekben a részletező sorokban jelenteni.

A 8. Hpt. 84. § (1) bekezdése szerinti túllépés sorban azt az ingatlanértéket kell kimutatni, amely a törvényben előírt limitet (SZT 5%-át) meghaladja.

A 81. sorban a Hpt. 84. §-ban meghatározottak szerinti összes ingatlanbefektetés összegét kell kimutatni.

A 82. sorban a limit alá tartozó egyedi befektetéseknek a 84. § (2)–(3) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett ingatlanok értékét (ideértve a banküzemi ingatlanokat is) kell feltüntetni.

A 83. sorban a 84. § (1) bekezdése szerinti – limit alá tartozó – ingatlanok értékét kell kimutatni, amely az összes ingatlan és a jogszabály által meghatározott kivételek értékeinek különbségét jelenti.

9. A részletező sorokban az összes (85. §-ban meghatározott) befektetésekre vonatkozó adatokat kell jelenteni.

A 9. sorba az összes befektetés értékének Hpt. 85. § (1) bekezdésében meghatározott limit feletti összegét kell beírni. Amennyiben az összes befektetés összege kevesebb (nem éri el a limit értékét), abban az esetben a kockába nullát kell írni.

A 91. sorban a hitelintézet eszközei között szereplő teljes értékpapír-állományt, befektetést, részesedést, vagyoni érdekeltséget összesítve kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy a mérlegben hol kerül kimutatásra. Az a) oszlopban az I.A2, 3, 6 sorban lévő eszközöket értékvesztéssel nem csökkentett értéken kell kimutatni.

A 92. sorban kell feltüntetni azokat a befektetésnek számító eszközöket, amelyeket a hitelintézet követelés fejében átvett.

A 93. sorban a hitelintézet Tárgyi eszközeit (beleértve a nem banküzemi célú tárgyi eszközöket is), a 94. sorban a Vagyoni értékű jogokat könyv szerinti bruttó és nettó értéken kell szerepeltetni.A 95. sorban kell feltüntetni azokat a befektetésnek számító hiteleket, amelyeket a hitelintézet pénzügyi intézménynek alárendelt kölcsöntőkeként nyújtott.

A 96. sorban összesíteni kell a részletező sorokban feltüntetett kivételeket, amelyeket a hitelintézet befektetései közül – a befektetési korlát alól – ki kell venni. A 85. § (3) bekezdés szerint befektetésnek nem számító eszközök: a szavatoló tőkéből levonásba került PIBB vállalkozások, az állampapírok és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), valamint a veszteség mérséklés miatt 3 évig a limitbe nem számító befektetések értéke, illetve a tőkével fedezett közvetlen befektetési túllépés összege.

A 96.1 sorban a befolyásoló részesedést képviselő PIBB befektetések értékét, míg

a 96.4 sorban a nem befolyásoló részesedésű pénzügyi PIBB intézmények után a szavatoló tőkéből levonandó (a SZT 10%-a feletti) részt kell szerepeltetni. A Hitelgarancia Rt.-be történt befektetés értékét, mint levonandó tételt – az összes befektetés alóli kivételként a kétszeres számbavétel elkerülése végett, mivel pénzügyi vállalkozás – a részesedés nagyságának megfelelő sorban kell figyelembe venni.

A 97. sorban azoknak a közvetlen befektetéseknek az összértékét kell feltüntetni, amelyek a (SZT 100%) limitbe beszámítanak.

5.B BANKKÖZI ÁLLOMÁNYOK ADATAI

A jelentés kitöltése

A táblázatot az összes hitelintézettel kapcsolatos ügyletek részletezésével kell kitölteni.

Az összes hitelintézetekkel fennálló (bankközi) állományt a 1. Összesen sorban kell kimutatni. A sor értéke megegyezik külön-külön a (2+3), illetve a (4+5) sorok összegével.

A 2. sorban a belföldi, illetve a 3. sorban a külföldi hitelintézetek adatait kell külön-külön összesíteni.

A 4. Nem részletezettek sorban azon ügyfelek adatait kell összesíteni, amely ügyfelek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió, a szövetkezetek esetében az ezer forintot.

Az összes bankközi kapcsolatot ügyfelenként (a törzsszámok feltüntetésével) a 01. sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott. A részletező sorokban felsorolt ügyfelekre vonatkozó adatokat az 5. Részletezettek sorban kell összegezni.

A Kódjel oszlopban a külföldi intézményeket kell „Kf” jellel megjelölni.

Az Országkódnál az MNB által is használt kódokat kell beírni. A magyar hitelintézetek esetében ezek az oszlopok üresek, kivéve, ha az elektronikus adatszolgáltatásnál kötelező a kitöltés. Ebben az esetben „Bf”, illetve HU jelzés alkalmazandó.

Az azonosításra szolgáló törzsszám oszlopban a külföldi ügyfélre vonatkozó Swift számot, (esetleg) banki azonosító számot kell megadni, amennyiben törzsszámmal nem rendelkezik. A követeléseket, kötelezettségeket és mérlegen kívüli tételeket részletező oszlopokat értelemszerűen és a könyv szerinti (nettó) értéken kell kitölteni. A mérlegén kívüli tételek esetében a devizaügyleteknél a forint „oldalt”, az értékpapír-ügyleteknél a pénz „oldalt” kell szerepeltetni.

Külön oszlopban a kockázatvállalások közül kiemelve kell nettó értéken az évet meg nem haladó lejáratú mérlegen belüli, illetve mérlegen kívüli kockázatokat szerepeltetni.

6.A KÜLFÖLDIEK FIÓKTELEPE – ESZKÖZFENNTARTÁSI MUTATÓ SZÁMÍTÁS

A jelentés kitöltése

Ezt a táblát csak a külföldi – harmadik országbeli – pénzügyi intézmény (hitelintézet, illetve pénzügyi vállalkozás) fióktelepeinek kell kitölteni.

Abban az esetben, ha egy külföldi pénzügyi intézmény fióktelepet nyitott Magyarországon, ez az adatszolgáltatás havonta kötelező.

Itt a fióktelepekre vonatkozóan a beszámolás napján fennálló követelések, eszközök és kötelezettségek (források) állományát kell részletezni a Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete 26. pontjában.

A 2. Magyarországon vállalt kötelezettségek összesen sorban a mérlegben szereplő összes idegen forrás együttes állományát kell szerepeltetni. (A saját tőke és a forrás oldali céltartalékok összegét nem kell figyelembe venni.)

A 8. Eszközfenntartási mutató sorban az 1. sorban összesített eszközök, mint számláló és a 2. sorban lévő források, mint nevező hányadosaként szereplő értéket százalékos formában kell kimutatni.

6.DA JELZÁLOG-HITELINTÉZETEK ADATAI (forintban)

6.DB JELZÁLOG-HITELINTÉZETEK ADATAI (EURO, USD, CHF)

A jelentés kitöltése

A táblázatokban a jelzálog-hitelintézetekre vonatkozó – a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (Jht.) és egyéb – jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

A 6DB tábla részletezi a jelzálog-hitelintézet EUR, USD és CHF-ben nyilvántartott hiteleit, befektetéseit, a fedezeteit, a 6DA tábla forintban összegzi a kiemelt három devizában, továbbá az egyéb devizákban és a forintban nyilvántartott kockázatvállalásokkal kapcsolatos adatokat.

Az adatok kitöltéséhez a jelzálog-hitelintézetek által készített és a Felügyelet által jóváhagyott fedezet nyilvántartási szabályzat az irányadó.

Ebben a táblázatban közölt adatoknak meg kell egyezniük a fedezet-nyilvántartási szabályzatban meghatározott forrásokkal, a hitel-, ingatlan-, értékpapír-, számviteli és jelzáloglevél-nyilvántartásokkal.

1.01 Jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes tőkekövetelés összegét kell szerepeltetni.

1.02. Jelzáloghitelekből eredő kamatkövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes kamatkövetelés összegét kell feltüntetni.

Az 1.03.1, 1.03.2, 1.03.3 sorokban külön kell kimutatni – a futamidő még hátralévő időszakára vonatkozóan – az öt évnél hosszabb, az öt éves, valamint az öt évnél rövidebb futamidejű jelzáloghiteleknek a teljes jelzáloghitel állományhoz viszonyított arányát. Az arányt két tizedesig százalékban kell kimutatni.

A hitelállomány szerződéses futamidejének megállapításánál a futamidő kezdő napja a szerződéskötés, utolsó napja az utolsó tőketörlesztés dátuma. A hiteldöntések meghozatalakor a hitelintézetnek figyelembe kell venni a futamidőknek – a Jht. törvényben – előírt arányát.

Az 1.08.1 Állampapír a pótfedezetből és az 1.08.2 Állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír a pótfedezetből sorokban az értékpapírokat a nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

A külön nem részletezett állományi és számított adatokat értelemszerűen a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kimutatni. Az arányszámokat két tizedesig százalékban kell feltüntetni.

Külön soron (felbontott szerződések) kell szerepeltetni azon szerződések darabszámát és az általuk érintett hitelállomány összegét, melyek valamilyen ok (elállás vagy felmondás) miatt a beszámolási időszakban megszüntetésre kerültek.

A 2. táblarészben feltüntetésre kerülő kibocsátott és forgalomba lévő jelzáloglevelek adatainál a sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes jelzáloglevél kimutatásra nem kerül.

6.GA ELSZÁMOLÓHÁZ – Mérlegadatok részletezése

A jelentés célja

A táblázatokban az elszámolóházakra vonatkozó speciális jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

Az elszámolóháznak, mint befektetési szolgáltató tevékenységet végző, illetve kereskedési könyvet vezető hitelintézetnek az ilyen irányú adatszolgáltatását a külön jogszabályban meghatározott módon kell teljesíteni.

A jelentés kitöltése

Az elszámolóházi tevékenységet folytató szervezet eszköz és forrás tételeire vonatkozó mérlegadatok kitöltése alapjaiban megegyezik a hitelintézetekre vonatkozó számviteli (Szkr.) előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér az általánostól a speciális tartalom miatt, amelyet ebben a táblában kell részletezni.

A mérlegben szereplő tételeket a könyv szerinti nettó értéken (az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékveszéssel növelt könyv szerinti értéken) kell kimutatni.

A mérlegtételeknek a táblában való kimutatása az Szkr. előírásainak megfelelően történik, amelyeknél külön ki kell emelni a likviditással kapcsolatos adatokat.

Az egyes eszköztételeket a következők szerint kell részletezni.

A 11. Pénzeszközök, valamint a

12 Értékpapírok sorok részletező soraiban az Szkr. előírásai alapján külön kell feltüntetni a likviditási tartalékhoz sorolt, illetve a nem oda sorolt eszközök értékét.

13 Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések

Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokon kimutatott elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések értékét.

131 Tőzsdével szembeni követelés

A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést.

132 Tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelés

Ezen a soron kell kimutatni az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató – árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás – fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) összegében fennálló követelést, és az elszámolóházi tevékenység keretében az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket.

133 Árkülönbözet miatti követelés

Az árkülönbözet miatti követelésként kell kimutatni – és a könyvviteli nyilvántartásokban az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni – a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget.

134 Értéktári szolgáltatásból adódó követelés

Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, részvénykönyvvezetéséért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, továbbá egyéb – Felügyelet által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített – szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelés összegét.

135 Kölcsönkövetelések

Kölcsönkövetelésként kell kimutatni az elszámolóházi tevékenység során, a befektetési szolgáltatóknak nyújtott pénzkölcsön összegét.

14 Egyéb követelések

Ezen a soron kell feltüntetni a részletező sorokba nem tartozó elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó egyéb követelések értékét.

A 141 soron kell kiemelni a likviditási tartalékhoz tartozó, hitelintézettel kötött felmondhatóságban nem korlátozott óvadéki repóügylet keretében repóba vett értékpapírok értékét.

Az egyes forrástételeket a következők szerint kell részletezni.

21 Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek

Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokon kimutatott elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek értékét.

211 Tőzsdével szembeni kötelezettségek

A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat.

212 Tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettség

Ezen a soron kell kimutatni a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni tőzsdeforgalmi számla kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatók által – az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek teljesítése érdekében – a részükre megnyitott tőzsdeforgalmi számlára az elszámolóházhoz átutalt pénzösszeget.

213 Árkülönbözet miatti kötelezettség

Árkülönbözet miatti kötelezettségként kell kimutatni a határidős ügyletek napi elszámolóára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató által – a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből – az elszámolóháznak befizetett pénzösszeget.

214 Befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettség

A befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából – a tőzsdei szabályzatok alapján – létrehozott, az elszámolóház által kezelt – közös pénzeszköz címén az elszámolóháznak átutalt – pénzösszeget, illetve tőzsdeforgalmi számlájukról teljesített befizetéseket.

215 Tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségek

A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségként kell kimutatni az elszámolóház által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatt fennálló kötelezettségek összegét.

216 Értéktári szolgáltatásból adódó kötelezettség

Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, részvénykönyv-vezetéséért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, továbbá egyéb – a Felügyelet által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített – szolgáltatásokért felszámított díjak miatti kötelezettség összegét.

6.GB ELSZÁMOLÓHÁZ – Bevételi adatok részletezése

A jelentés célja

A táblázat célja az elszámolóház összes (és speciális) bevételének a Tpt. 335. és 336. §-ában meghatározott tevékenységi bontásban történő kimutatása.

A jelentés kitöltése

Az 1. Értéktári és elszámolóházi bevételek, valamint a 2. Pénzügyi szolgáltatási bevételek együttes összege megegyezik a 2.A Eredménykimutatás táblázat bevételei fősorainak összegével.

A 11. Értéktári bevételek sor összege központi értéktári és általános értéktári bevételekből tevődik össze.

A 111. Központi értéktári bevételeken belül a jelentés három tevékenységet különít el külön tételként.

A 1111. Központi értékpapír-nyilvántartás és értékpapírkód-kiadás bevételei közé a Tpt. 5. § (1) bekezdés 70. pontjában meghatározott tevékenységhez, valamint az értékpapírkód-kiadási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket kell feltüntetni.

A 1112. Dematerializált értékpapír-előállítás, -törlés és nyilvántartás bevételei között azokat a – dematerializált értékpapírokkal kapcsolatos – bevételeket kell kimutatni, amelyek nem az elszámolóház kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeihez kapcsolhatók. Ilyen bevételnek minősül alapvetően a dematerializált értékpapír keletkeztetésével, törlésével, nyomdai úton előállított értékpapír átalakításával kapcsolatos szolgáltatás bevétele.

A 1113 Másodlagos értékpapír kiállításának bevételei között kell kimutatni a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat, valamint a külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása során keletkezett bevételeket is.

A 112 Általános értéktári bevételek között kell kimutatni az elszámolóház által a Tpt. 335. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek bevételeit a Tpt. 81. § (2) bekezdésének a)–b) és h)–i) pontjaiban megjelölt részletezéssel, valamint az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetéséből származó bevételeket. Az átalánydíjas értéktári bevételek között azoknak az általános értéktári tevékenységeknek a bevételeit kell kimutatni, amelyek nem bonthatók meg egyértelműen az egyes kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek között.

A 12. Elszámolóházi bevételek sor a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásának, valamint a deviza-nyilvántartáshoz kapcsolódó, illetve az egyéb (a fentiekhez egyértelműen nem sorolható szolgáltatás) bevételeinek összegét tartalmazza.

A 121 Tőzsdei ügyletek elszámolásának bevételeit meg kell bontani aszerint, hogy azok belföldi (1211. sor) vagy külföldi (1212. sor) tőzsdéken kötött ügyletekből származnak. A belföldi tőzsdéken kötött ügyletek esetében további bontásban jelennek meg az azonnali és a származtatott, valamint ezeken belül az értéktőzsdei és az árutőzsdei ügyletek elszámolásából származó bevételek.

Külön a 122–124. sorokon kell szerepeltetni a Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásának, a Deviza-nyilvántartási szolgáltatás, mint a deviza alapon végzett számlavezetéshez kapcsolódó, valamint az Egyéb elszámolóházi szolgáltatások bevételeit.

A 13. Részvénykönyvvezetés bevételei között a megbízás alapján végzett részvénykönyvvezetés (Tpt. XV. fejezet) bevételeit kell kimutatni. Az egyéb, elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységek bevételei között a Tpt. 335. § (7) bekezdése alapján elkülöníthető és a fenti tevékenységek egyikébe sem sorolható bevételeket kell számszerűsíteni.

A 2. Pénzügyi szolgáltatások bevételei között a Tpt. 335. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott hitel- és pénzkölcsön nyújtásának, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásoknak a bevételeit kell kimutatni.

6.H ELEKTRONIKUS PÉNZT KIBOCSÁTÓ – SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁS

A jelentés célja

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet köteles a 2004. évi XXXV. törvényben előírtaknak megfelelően a szavatoló tőkére vonatkozó speciális követelményeknek eleget tenni.

A jelentés kitöltése

Az Ebank a szavatoló tőkéjére vonatkozó számítását ebben a táblában köteles jelenteni.

A jelentés kitöltésére vonatkozó szabályok egy része azonos a többi hitelintézet adatszolgáltatására (a 3A táblázatra) előírtakkal.

A 3A jelzésű táblázattól eltérő adatokat a következők szerint kell kitölteni.

Az 1. Alapvető tőke és a

2. Járulékos tőke

pozitív és negatív elemeire, illetve számítására vonatkozó sorok kitöltésérnek előírásai azonosak a 3A táblában meghatározottakkal, kivéve az 114 sorban lévő általános tartalékot.

A 114. Általános tartalék sort nem szabad kitölteni, mivel az Ebankra – az Ebank tv. 4. §-a szerint nem vonatkozik a Hpt. 75. §-a, így ennek alapján a nyereségből általános tartalékot nem lehet képezni.

A 3. Levonások előtti szavatoló tőke, és a

4. A Hpt. 79–85. §-aiban szereplő korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke,

összegző és részletező sorainak kitöltése értelemszerűen azonos a 3A táblánál meghatározottakkal.

A 41 sorban – az Ebank tv. 5. §-a alapján megengedett, de a Hpt. előírásai szerint korlátozott – PIBB befektetéseket kell feltüntetni, mint a szavatoló tőkét csökkentő tételeket.

51. Limit túllépések tőkekövetelménye

Ebben a sorban az egyes szavatoló tőke meghatározott százalékát meghaladó limit túllépések összege kerül, amelyek a az Ebank tv. 6. §-a alapján engedélyezettek, de a Hpt. előírásai szerint korlát (79–81. §) alá tartoznak.

Az 51.1, 51.2, vagy az 513 sorba akkor kerül összeg, ha a hitelintézet a Hpt. előírásaival szemben a 79. § (2), 79. § (3), vagy a 79. § (7) bekezdésében foglalt korlátozásokat megszegi, és a túllépést szavatoló tőkével fedezi. A limit túllépés összegét itt kell szerepeltetni.

Az 51.4, 51.5 és 51.65 sorokban a Hpt. 83. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt limitek túllépését nem kell jelenteni. Ezeket a sorokat nem szabad kitölteni, mivel az Ebankra nem vonatkoznak a Hpt. 83. §-ában meghatározott korlátok.

Az 53. sorban a szavatoló tőkéből levonásra kerülő tételek – a PIBB részesedések, a PIBB-ek számára nyújtott alárendelt kölcsöntőke, a szavatoló tőkével fedezendő limittúllépések és az országkockázat tőkekövetelményének – együttes összege szerepel.

Ezt az összeget meg kell bontani az alapvető és járulékos tőke elemeire a törvényi előírások betartásával és a levonásokhoz felhasznált szavatoló tőke összegét az 54. sorban, illetve annak egyes elemeit az 54.1, 54.2, 54.21 és 54.22 részletező sorokban kell szerepeltetni. A Hpt. 5. sz. melléklet 16. pontja szerint a levonásoknál érvényesíteni kell a szavatoló tőke összetételére vonatkozó 13. pontban foglalt korlátozásokat. Emiatt a levonások legfeljebb 50%-a fedezhető járulékos tőkével. A levonásokhoz felhasznált szavatoló tőkében pedig az alárendelt kölcsöntőke aránya nem haladhatja meg a felhasznált alapvető tőke 50%-át. A járulékos tőke, sem annak összetevőinek érteke negatív nem lehet.

6. Pénzügyi szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke

Ebben a sorban csak a pénzügyi szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke összege szerepel, mivel befektetési szolgáltatási tevékenységet az Ebank nem folytathat. Itt a 4. sorban szereplő szavatoló tőke értékéből le kell vonni az 51. sorban összegzett limittúllépések, és az 52. sorban feltüntetett országkockázat tőkekövetelményének együttes összegét és az így csökkentett szavatoló tőke értékét kell feltüntetni. Ennek az értéknek alapvető, illetve járulékos tőke elemekre történő megbontását a részletező sorokban kell kimutatni.

A számítás során a figyelembe vehető járulékos tőke, illetve annak elemei nem lehetnek negatív értékűek, függetlenül attól, hogy az alapvető tőke értéke negatív is lehet, amennyiben tőkehiány keletkezik, vagyis a levonások összege meghaladja a rendelkezésre álló szavatoló tőke értékét.

631. Kibocsátott pénz által vállalt pénzügyi kötelezettségek előző (következő) 6 havi átlaga

Ebben a sorban az Ebank tv. által meghatározottak szerint a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegének az előző hat hónapra számított átlagát kell szerepeltetni.

Ha az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az üzleti tevékenysége megkezdésének napjától számítva még nem működik hat hónapja, akkor a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegének a következő hat hónapra előirányzott átlagát kell feltüntetni, amennyiben magasabb, mint a hivatkozott pénzügyi kötelezettségek mindenkori értéke.

632. Kibocsátott pénz által vállalt pénzügyi kötelezettségek összege

Itt a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek mindenkori összegét kell feltüntetni.

633. Pénzügyi kötelezettségek szavatoló tőke igényének számítási alapja

Ebben a sorban az Ebank tv. 4. § (2)–(3) bekezdése által meghatározottak szerint a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek közül a legmagasabb összegének két százalékát kell szerepeltetni.

64. Pénzügyi kötelezettségek szavatoló tőke igénye (max.)

Itt kell kimutatni az Ebank tv. által a 4. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottak szerinti szavatoló tőke igényt, vagyis a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek közül a legmagasabbnak az összegét. Amennyiben a (2)–(3) bekezdése szerinti összegek alacsonyabbak, mint az (1) bekezdésben meghatározott jegyzett tőke, akkor a minimum tőkeként megjelölt összeg a tőkekövetelmény értéke.

A 641–6422. részletező sorokban a szavatoló tőke értékét az alapvető és a járulékos tőke elemei szerint meg kell bontani.

71. Pénzügyi kötelezettségek szavatoló tőke igénye után fennmaradó tőke

Itt kell a 6. sorban rendelkezésre álló és a 64. sorban szereplő szavatoló tőke értékeinek különbségét feltüntetni.

A 711, 712, 7121 és 7122 sorokban a fennmaradó szavatoló tőke összetételét oly módon kell megállapítani, hogy a fennmaradó szavatoló tőke megfeleljen a szavatoló tőke összetételére vonatkozó korlátozásoknak. A számítás során a figyelembe vehető járulékos tőke, illetve annak elemei nem lehet negatív.

72. Felhasználható kiegészítő tőke

Itt a pozíció és partnerkockázat fedezéséhez elvben maximálisan felhasználható kiegészítő tőke nagyságát kell kimutatni, figyelembe véve a Hpt. 5. sz. melléklete 20. pontjában foglalt korlátozást, miszerint a járulékos tőke és a kiegészítő tőke összege nem haladhatja meg ezen kockázatok fedezésére felhasznált alapvető tőke 200 százalékát.

A 72.1 sorban a Hpt. 5. sz. melléklete 19. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő kiegészítő alárendelt kölcsöntőke összegét kell feltüntetni.

73. Pozíció- és partnerkockázat tőkekövetelménye

Itt kell az Ebank tv. által a 6. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti szavatoló tőke igényt, a pozíció- és partnerkockázatok tőkekövetelményének együttes összegét szerepeltetni.

A Kkr. szerint kiszámított pozíció- és partnerkockázatok tőkekövetelményét a 731 és a 732 sorokban kell részletezni.

74. Pozíció- és partnerkockázathoz felhasznált szavatoló tőke (kiegészítő tőkével)

Ebben a sorban a pozíció- és partnerkockázatok fedezéséhez felhasznált szavatoló tőke összegét kell kimutatni.

A részletező sorokban kell a felhasznált alapvető tőke (741 sor), járulékos tőke (742 sor) és kiegészítő tőke (743 sor) összegét feltüntetni. Ha az ezen kockázatok fedezésére fennmaradó szavatoló tőkében a járulékos tőke kisebb, mint az említett kockázatok tőkeszükségletének a kétharmada, akkor a kockázatok fedezésébe kiegészítő tőke oly mértékben vonható be, hogy az a Hpt. 5. sz. melléklete 20. pontjában foglaltak szerint a járulékos tőkével együtt ne haladja meg az ezen kockázatok fedezésére felhasznált alapvető tőke 200 százalékát.

8. Pozíció- és partnerkockázat tőkekövetelményének fedezése után fennmaradó szavatoló tőke

Ebben a sorban a pozíció- és partnerkockázatok fedezése után fennmaradó tőkét kell feltüntetni, amely értékét a 81. és 82. sorokban feltüntetett alapvető és járulékos tőkeelemek összege adja. A számítás során a figyelembe vehető járulékos tőke nem lehet negatív.

A 83. sorban tájékoztatásul kell a pozíció- és partnerkockázatok 73. sorban szereplő minimum tőkekövetelményének kielégítése után fennmaradó fel nem használt kiegészítő tőke összegét kimutatni, amely nem tekinthető a fennmaradó szavatoló tőke részének.

91. Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke

Ebben a sorban a kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke összege szerepel, amely a 6. sorban szereplő pénzügyi szolgáltatási tevékenység fedezetére rendelkezésre álló szavatoló tőke, valamint pozíció- és partnerkockázatokhoz felhasznált kiegészítő tőke (743 sor) együttes összegéből áll. A kiegészítő tőkéből csak a ténylegesen felhasznált összeg számítható be, mivel az csak ezeknek a kockázatoknak a fedezésére használható fel.

92 Kockázatok fedezéséhez szükséges minimális szavatoló tőke

Ebben a sorban a pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatok tőkekövetelményének (64. sor), illetve a pozíció- és partnerkockázatok tőkekövetelményének (73. sor) együttes összegét kell szerepeltetni.

A 93. sor mutatja, hogy elegendő-e az Ebank szavatoló tőkéje ahhoz, hogy megfeleljen az Ebank tv. 4. § (4), illetve (5) bekezdésben foglaltaknak, illetve a kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke (91. sor) meghaladja-e a kockázatok tőkekövetelményét (92. sor). Tőkehiány esetén a kockázatok fedezéséhez hiányzó tőkeösszeget negatív előjellel kell szerepeltetni.

6.I ELEKTRONIKUS PÉNZT KIBOCSÁTÓ – BIRTOKBAN TARTOTT TÉTELEK

A jelentés célja

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az Ebank törvény 6. §-ában meghatározott eszközökre és forrásokra vonatkozó a speciális előírásokat köteles betartani és ezt az adatszolgáltatás során bemutatni.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblázatban azokat a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségeket, valamint követeléseket kell jelenteni, amelyeket az Ebank kizárólagosan birtokban tarthat.

Az a) oszlopban kell az eszközök, források, illetve mérlegen kívüli tételek bekerülési (nyilvántartási) értékét kell feltüntetni.

A b) oszlopban egyes tételek piaci értékét kell szerepeltetni.

Azon tételek esetében, ahol nem lehet piaci érték, ott a jelentés b) oszlopában kimutatott összeg megegyezik az a) oszlopban lévővel. Ez alól kivétel a 4, 41 és 42 sorokban szerepeltetett szavatoló tőke, amely esetében a fenti két oszlopban nem lehet érték.

A c) oszlopba azt az értéket kell beírni, amely a törvény – 6. § (6) bekezdése – szerint számításba vehető, azaz a bekerülési és a piaci érték közül az alacsonyabb értéket,

Az egyes birtokban tartható eszközök felsorolása igazodik a törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott előírásokhoz.

A 11. sorban a Ebanknál lévő készpénz összegét kell kimutatni.

A 12. sorban kell összegezni 6. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő eszközök értékét, amelyet meg kell bontani úgy, hogy a 121. sorban a Hpt. szerinti „A” zónába tartozó országok központi kormányával, központi bankjával, az Európai Közösségekkel, illetőleg az Európai Központi Bankkal szemben fennálló követeléseket, míg a 122. sorban az előzőekben hivatkozott intézmények által garantált követelések (azokat megtestesítő eszközök) értékét kell feltüntetni.

A 13. sor tartalmazza „A” zónába tartozó országban bejegyzett hitelintézetnél elhelyezett látra szóló betétek összegét.

A 14. sorban azokat a 6. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott likvid hitelviszonyt megtestesítő eszközöket kell összegezni, amelyek nem tartoznak a b) pont alatt felsorolt tételek közé. A 6. § (1) bekezdés db) pontja alatt felsorolt hitelviszonyt megtestesítő eszközöket a 141. sorban, a dc) pontban szereplő (a Kkr. szerint meghatározott) minőségi kötvények értékét a 142. sorban kell feltüntetni.

A 2. sorban kell összegezni azokat a Felügyelet engedélyével az Ebank birtokában tartott eszközöket, amelyek a 6. § (1) bekezdésben meghatározott eszköztételektől eltérnek. Ezeket az eszközöket értékpapír (21. sor), illetve egyéb követelés (22. sor) bontásban külön ki kell mutatni.

A 3. Mérlegen kívüli tőzsdei származtatott ügyeletek [6. § (4) bek.] sorban kell összesítve szerepeltetni az elektronikus pénz kibocsátásából és az (1) bekezdésben meghatározott eszköztételekből eredő piaci kockázatok fedezete céljából az Ebank kamatlábra, illetőleg devizára vonatkozó tőzsdei származtatott ügyleteit, amelynek részletezését a 31. és 32. sorban kell feltüntetni.

4. Kockázatok fedezésére figyelembe vehető összes szavatoló tőke (SZT)

Ebben a sorban a rendelkezésre álló (6H.6 +743 sor) szavatoló tőke értékét kell beírni.

A részletező (41 és 42) sorokban a pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatok tőkekövetelményének (6H.64 sor), illetve a pozíció- és partnerkockázatok rendelkezésére álló szavatoló tőke (6H.74+8 sor) összegét kell szerepeltetni.

5. Birtokban tartható eszköztételek összesen

Ebben a sorban kell a 6. § (1) bekezdésében meghatározott és az Ebank birtokában tartott eszközök összes értékét szerepeltetni.

51. Korlátozás alá eső eszköztételek összesen

Itt a látra szóló betétek, illetve hitelviszonyt megtestesítő eszközök összegét kimutatni, amelyek a 6. § (2) bekezdés szerinti korlátozás alá tartoznak. Ezen eszközök esetében alkalmazni kell a Hpt. 79–81. §-ában meghatározott rendelkezéseket, ezért a nagykockázat-vállalásra vonatkozó 10. jelzésű táblákat szükség szerint ki kell tölteni.

52. Korlátozottan birtokolható eszköztételek maximuma

Ebben a sorban kell feltüntetni az Ebank szavatoló tőkéjének húszszorosát.

53. Korlátozottan birtokolható eszköztételek limit túllépése (–) vagy a limit betartása (+)

Itt a korlátozás alá eső eszközök együttes piaci értékének és a SZT húszszorosának különbségét kell kimutatni. Amennyiben a különbség meghaladhatja az engedélyezett mértéket, akkor a negatív előjelet ki kell tenni.

6. Pénzügyi kötelezettségek összesen

Ebben a sorban a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegét, illetve ennek 5%-kát a 61. sorban kell feltüntetni.

A 62. sorba a Pénzügyi kötelezettségek és a birtokban tartható eszköztételek különbsége kerül.

63. Felügyelet által engedélyezett eszközök értéke

Itt kell annak az eszközállománynak az értékét kimutatni, amelyet a Felügyelet engedélyezett, hogy az Ebank az (1) bekezdésben meghatározott eszköztételektől eltérő eszközöket tartson birtokában, amennyiben a törvény szerinti eszközök értéke a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összege alá csökken.

6.J ELEKTRONIKUS PÉNZT ELFOGADÓ VÁLLALKOZÁSOK

A jelentés célja

Ez a jelentés az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet kapcsolatainak, az elektronikus pénzt elfogadó vállalkozások felmérésére szolgál.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában köteles jelenteni azokat a vállalkozásokat, amelyekkel az Ebank szerződést kötött az elektronikus pénz elfogadására.

Az oszlopokban értelemszerűen kell a vállalkozás nevét, törzsszámát, címét (székhelyét), illetve a vállalkozás fő (a legnagyobb mértékben végzett) tevékenységét kimutatni.

A d) Vállalkozás főtevékenysége oszlopba az alapító okiratban meghatározottak szerinti TEÁOR alapján a cégbíróságnál főtevékenységként bejegyzett tevékenységet kell beírni.

Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek sok hálózati egységgel rendelkeznek az azonosítás érdekében szerződést kötőt, illetve a központot kell megjelölni.

III. Fejezet

NEGYEDÉVES JELENTÉS

A Negyedéves jelentés részét képezik az e fejezetben leírtakon túlmenően a tárgynegyedév utolsó hónapjára vonatkozó havi táblák is, melyek listáját, kitöltési szabályait e rendelet mellékletének II. fejezete tartalmazza. Negyedéves jelentés készítésekor nem kell a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön jelentést készíteni.

Negyedéves jelentés táblázatai:

2.B BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS BEVÉTELI ADATOK

6.B LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ADATAI

6.CA LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – TERMÉKÖSZSZETÉTEL (értéken)

6.CB LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – TERMÉKÖSZSZETÉTEL (darabszám)

6.E LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁRAK – ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZERZŐDÉSEK ADATAI

6.F LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁRAK – KIUTALÁSOK (várható) ADATAI

7.A ESZKÖZÖK – ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

7.B FORRÁSOK – ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

7.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

7.F PROJEKTFINANSZÍROZÁSI HITELEK

7.G ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOG ADATAI

8.AA PORTFOLIÓELEMZÉS – LEJÁRT KÖVETELÉSEK (bruttó könyv szerinti/nyilvántartási értéken)

8.AB PORTFOLIÓELEMZÉS – KOCKÁZATVÁLLALÁS a legrégebben lejárt követelés szerint ügyfelenként (bruttó könyv szerinti értéken/nyilvántartási értéken)

8.AN PORTFOLIÓELEMZÉS – KOCKÁZATVÁLLALÁS a legrégebben lejárt követelés szerint ügyfelenként (könyv szerinti nettó értéken)

8.B PORTFOLIÓELEMZÉS – MINŐSÍTÉS

8.C ÉRTÉKVESZTÉS ÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA

8.D CÉLTARTALÉK VÁLTOZÁSA

8.E ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET VÁLTOZÁSA

9.AA KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (HUF)

9.AB KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (Euró)

9AC KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (USD)

9.AD KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (CHF)

9.AE KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (GBP)

9.AF KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (JPY)

9.B ORSZÁGKOCKÁZAT ELEMZÉS

9.C KERESKEDÉSI CÉLÚ POZÍCIÓK

9.D A PÉNZMOSÁS MEGELŐZÉSÉVEL ÉS TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS ADATOK

10.A KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.B TULAJDONOSOKKAL ÉS SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.C BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.D KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.E TULAJDONOSOKKAL ÉS SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.F BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.GA LEGNAGYOBB BETÉTESEK

10.GB TULAJDONOSOKTÓL ÉS SZEMÉLYEKTŐL SZÁRMAZÓ FORRÁSOK

10 GC BEFEKTETÉSEKTŐL SZÁRMAZÓ FORRÁSOK

11.AA TULAJDONOSI SZERKEZET

11.AB TULAJDONOSI SZERKEZET

11.B BEFEKTETÉSEK

11.CA KÖZVETETT BEFEKTETÉSEK RÉSZLETEZÉSE

11.CB BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSŰ BEFEKTETÉSEK VÁLTOZÁSA

11.D BELSŐ HITELEK

14.D MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ADATAI (Hitelnyújtás alakulása)

20.A HITELINTÉZETEK RENDSZERES NEGYEDÉVES BESZÁMOLÓJA

Negyedéves jelentés kitöltési útmutatója:

2.B BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS BEVÉTELI ADATOK

A jelentés célja

A jelentés a Hpt. 76. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységből származó eredmény bemutatására szolgál. Ezt a jelentőtáblát annak a hitelintézetnek kell kitölteni, amely kereskedési könyv vezetésére nem kötelezett.

A jelentés kitöltése

A jelentőtábla negyedéves gyakoriságú, és csak a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozóan kimutatott (a tárgynegyedév három hónapjában) halmozott adatokat tartalmazza millió forintban, szövetkezeti hitelintézet esetében ezer forintban.

A tárgynegyedévi kumulált értékek azonossága a 2.A táblával csak a beszámolási negyedév végéig halmozott és az előző negyedév halmozott értékeinek különbségével áll fenn.

Az 1. sor tartalmazza a pénzügyi szolgáltatásból származó díj- és jutalékbevételek összegét, a 2. összegző sor pedig a befektetési szolgáltatásból származó díj és jutalékbevételeket.

A pénzügyi szolgáltatásból származó díj- és jutalékbevételeken belül ki kell emelni azokat a tételeket, amelyeket hitelintézettel vagy az MNB-vel végzett pénzügyi tevékenysége keretén belül számol el.

A 2. Befektetési szolgáltatásból származó díj- és jutalékbevételek között tételesen fel kell tüntetni az Szkr. 11. § (2) bekezdésében felsorolt jutalék- és díjbevételeket. Itt kell az Szkr. 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Értékpapír forgalomba hozatal szervezési, és a b) pont szerinti bizományosi tevékenység bevételeit is kimutatni.

Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül kell szerepeltetni.

A 3. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevétele sor tartalmazza az Szkr. 10. § (11) bekezdése szerint a devizaeszközök és -kötelezettségek átértékelésével és pénzügyi rendezésével kapcsolatos bevételeket is.

A 4. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele sorban kell összegezni a befektetési szolgáltatási tevékenységhez tartozó bevételeket.

A 41. sorban a hitelintézetekkel és az MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket kell összegezni és a hivatkozott sorokban részletezni.

A 42. sorban kell összegezni az Szkr. 11. § (1) bekezdés c) pont szerinti kereskedelmi tevékenység bevételeit, amelyet a 421–424. sorokban a részletezés szerinti felsorolásban kell szerepeltetni.

A 43. sorban kell közölni az Szkr. 11. § (1) bekezdés d) pont alapján a letétkezelési, letéti őrzési, portfoliókezelési tevékenység bevételeit.

A 44. sor tartalmazza az Szkr. 11. § (1) bekezdés e) pont szerinti egyéb befektetési szolgáltatás bevételeit (az értékpapírszámla vezetéssel, az ügyfélszámla vezetéssel, a befektetési tanácsadással és befektetési hitelnyújtással, valamint az ügynöki tevékenységgel kapcsolatban felszámított díjak, egyéb jutalék bevételek összegét). A befektetési hitel után járó kamatot nem szabad itt, hanem a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni.

Az 5. Bevétel összesen sorban kell szerepeltetni a 2. Befektetési szolgáltatásból származó díj- és jutalékbevételek, valamint a 4. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek összegét.

A 6. Viszonyítási alap tartalmazza a 61., 62., 63., 64. sorokban szerepeltetett, és a következőkben tételesen felsorolt adatok összegét.

A 61. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek sorban kell szerepeltetni a 2.A Eredménykimutatás hivatkozott sorának tárgynegyedévi összegét.

A 62. Pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó bevételek között kell szerepeltetni a 2.A Eredménykimutatásból a 2.A.41 Kapott osztalék sor, a 2.A.421 Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatás bevétele sor, a 2.A.4214. Befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos díj- és jutalék bevételek sor, a 2.A.431 Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredmény, valamint a 2.A.432 Hitelintézettel és MNB-vel végzett befektetési tevékenységből származó eredmény, illetve a 433. Befektetési szolgáltatásból származó eredmény blokkból a bevételek együttes összegét.

A 63. Egyéb bevételek soron kell szerepeltetni az Eredménykimutatás 2.A.442 Egyéb eredmény csoportjából a bevételt jelentő tételek együttes összegét.

A 64. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó bevételek soron kell feltüntetni az eredménykimutatás 2.A.441 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény csoportból a Lízingbe adott eszközök számlázott értékének, valamint az eseti vagy rendszeresen végzett nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó bevételeknek az együttes összegét.

A 7. Befektetési szolgáltatásból származó bevétel arányát úgy kell kiszámítani, hogy az 5. Bevétel összesen sorban szereplő összeget el kell oszani a 6. sorban szerepeltetett viszonyítási alappal. (Az arányszámot két tizedes jegyig százalékban kell kimutatni.)

Amennyiben ez az arány a Hpt. 76. § (6) bekezdésében leírtak szerint nem haladja meg az 5%-ot, a hitelintézet mentesül a kereskedési könyv vezetése alól. A Hpt. 76. § (7) bekezdés értelmében, ha a hivatkozott arány két naptári negyedévben túllépi a 6%-ot, akkor a hitelintézetnek kereskedési könyvet kell vezetni.

6.B LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ADATAI

A jelentés célja

Ezt a táblát csak a lakás-takarékpénztáraknak kell kitölteni az 1996. évi CXIII. törvény (Ltpt.) hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatához.

A jelentés kitöltése

A táblázatokban lakás-takarékpénztárakra vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

A megfelelő oszlopban az összegeket millió forintban (három tizedes jegyig), az arányszámokat (kiszámított hányadot) százalékban (százalékjel nélkül) két tizedes pontosságig kell kimutatni.²⁷

1. Információk a törvényi előírások betartásához

A b) oszlopban a bruttó összesen az állományok teljes (szerződéses vagy nyilvántartási, értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti stb.) értékeit, a c) oszlopban a könyv szerinti nettó érték az elszámolt értékvesztéssel (céltartalékkal) csökkentett értéket jelenti.

1.01 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tervszáma (becslés)

Az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell megbecsülni a kollektív teljesítmény mutató év végi értékét. A számításhoz az általános szerződési feltételekről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében lévő képletet kell használni.

1.02 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány összegét kell itt jelenteni, ami az adatszolgáltatás időpontjában még forgalomban van.

1.03 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az utolsó kibocsátás időpontjában

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományának az utolsó kibocsátást követő időpontban meglévő összegét kell kimutatni.

1.04 Összes felvett kölcsön

Itt a lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönnek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összegét kell jelenteni.

1.05 Az összes felvett kölcsönből a Felügyelet által engedélyezett összeg

A lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönből a vonatkozó törvény 10. § (2) bekezdése szerinti, a Felügyelet által engedélyezett összeget kell beírni.

1.06 Összes felvett kölcsön az utolsó kölcsön felvételekor

Itt az utolsó kölcsön felvételekor meglévő összes tartozás összegét kell jelenteni.

1.07 Az utolsó kölcsön felvételekor (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor) meglévő betétállomány

A kölcsön felvételének időpontja és az értékpapír kibocsátás időpontja közül az időben későbbit kell figyelembe venni.

1.08 Szabad eszközök állománya és aránya a kiutalási összeghez

A tárgy hónapot megelőző hónap utolsó napján a meglévő szabad eszközök összegét, illetve ezen időpont kiutalási összegéhez viszonyított arányát kell ide beírni. A szabad eszközök meghatározása az Ltpt. előírásai szerint történik.

1.09 Államkötvény, kincstárjegy, számlapénz, készpénz együttes összege és aránya a szabad eszközökhöz

Itt az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott államkötvények, kincstárjegyek, számlapénz és készpénz együttes állományának összegét kell kimutatni. Ezt az állományt kell arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához.

1.10 Éven belüli lejáratú kihelyezés devizabelföldi hitelintézethez és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában éven belüli lejáratúnak számító, devizabelföldi hitelintézetekhez kihelyezett állományt kell itt szerepeltetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell.

1.11 Befektetés jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott azon befektetések állományát kell beírni, melyeket jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelében testesülnek meg. Az állományt a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök összegéhez kell viszonyítani.

1.12 Folyósított áthidaló kölcsön állománya és aránya a szabad eszközökhöz

A lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsöntőke állományát kell feltüntetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell.

1.13 A betétállomány és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betétbefizetés összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

1.14 A betétállomány kamatainak összege és arányuk a kiutalási összeghez

Az összes betétre jóváírt kamat összegét kell beírni, és arányosítani kell a rendelkezésre álló kiutalási összeghez.

1.15 A betétekre jóváírt összes állami támogatás és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betét befizetésre jóváírt állami támogatás összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

1.16 A betétekre jóváírt állami támogatás összes kamata és aránya a kiutalási összeghez.

Az összes betétekre jóváírt állami támogatás kamatát kell beírni és arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

1.17 A társasházak és lakásszövetkezetek szerződéses összege.

Az Ltpt. 14. §-ának (1) bekezdésének értelmében a lakásszövetkezetek és társasházi lakásokkal kötött lakás-előtakarékossági szerződések szerződéses összegét kell beírni.

1.18 Az összes szerződéses összeg 15%-a az Ltp. előző hónap utolsó napján érvényben lévő összes szerződéséből. Ebben a sorban a lakás-takarékpénztár előző hónap utolsó napján érvényben lévő az összes megkötött szerződéses összeg 15%-át kell feltüntetni.

2. Éves jelentés a törvényi előírások betartásáról

Az éves információkra vonatkozó jelentési kötelezettség nemcsak az auditált adatoknál áll fenn, hanem az előzetes december 31-ére adatokra is.

Az auditált adatok alapján összeállított adatokat az éves jelentéssel egyidejűleg kell kitölteni.

2.01 Tárgyi kollektív teljesítménymutató tényszáma

Az adott év valamennyi kiutalási adatának ismeretében töltendő ki.

2.02 Szabad eszközök kihelyezésével elért tárgyévi hozam

A mindenkor rendelkezésre álló szabad eszközök kihelyezéséből származó, már befolyt hozam összegét kell beírni.

2.03 Szabad eszközök tárgyévi átlagos állománya

A tárgyév valamennyi negyedévének első napján rendelkezésre álló szabad eszközök összegének számtani átlagát kell jelenteni.

2.04 Tárgyévi kollektív kamat

Az Ltpt. 2. § c) pontja szerint számított hányados ezerrel szorzott értékének egész részét kell itt jelenteni.

2.05 Kiegyenlítési céltartalék tárgyévet megelőző év december 31-én

A tárgyévet megelőző év végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát kell szerepeltetni.

2.06 Kiegyenlítési céltartalék összege tárgyév december 31-én (és aránya az összes megtakarításhoz)

A tárgyév végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát, s annak az összes megtakarításhoz (betét, elszámolt betéti kamat, állami támogatás és kamatának összege) viszonyított arányát kell szerepeltetni.

2.07 A tárgyévben a Felügyelet engedélyével felvett kölcsön

Itt az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerint a Felügyelet engedélyével a tárgyévben felvett kölcsön összegét kell jelenteni.

2.08 A Felügyelet engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben fizetett kamat

Az összes a Felügyelet engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben kifizetett kamat összegét kell beírni.

2.09 A kiegyenlítési céltartalék év végi képzett összege

Ide a kiegyenlítési céltartaléknak a jogszabály előírása alapján tárgyévben képzett összegét kell beírni.

2.10 A kiegyenlítési céltartalékból felhasznált összeg

Az Ltpt. 16. § (4) bekezdése szerint felhasznált összeget kell kimutatni.

3. Társasházak, lakásszövetkezetek szerződései

Itt a meghatározott tárgyi (negyedév, év) időszaki felsorolással az Ltpt. 6. §-ának (1) bekezdés c) és d) pontjaiban megfogalmazott lakásszövetkezetekkel, illetve társasházi közösségekkel kötött szerződések darabszámát, állományát, illetve a hivatkozott időszak összes új szerződéseihez viszonyított arányát kell kimutatni.

4. Egyéb információk

41. Engedményezett megtakarítási szerződések

Itt kell az ügyfél által engedményezett előtakarékossági szerződések számát és a szerződésekhez kapcsolódó szerződéses összeg állományát millió forintban (három tizedes jegyig) szerepeltetni.

42. Engedményezett összegek összesen

Ide az ügyfél rendelkezése alapján ténylegesen engedményezett összegeknek az adott időpontban kimutatható együttes összegét kell beírni.

43. Összes engedményezett összeg aránya a szerződéses összeg összesen értékéhez

Itt az előző 42. sorban ténylegesen szerepeltetett engedményezett összegeknek együttes értékét kell viszonyítani a ténylegesen engedményezett előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódó szerződéses összegek teljes állományához, és ezt az arányt itt kell kimutatni.

44. Kiutalási összeg

Ide az Ltpt. 10. § (1) bekezdés pontja szerinti kiutalási összeg aktuális (a beszámolás napján meglévő) értékét kell beírni.

45. Kiutalási összeg állománya

Itt az Ltpt. 10. § (1) bekezdés pontja szerint számított, a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő kiutalási összeget kell szerepeltetni.

6.CA. LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – TERMÉKÖSSZETÉTEL (értéken)

és

6.CB. LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – TERMÉKÖSSZETÉTEL (darabszám)

A jelentés kitöltése

Ezekben a táblázatokban a működés engedélyezésének eljárása során benyújtott és a Felügyelet által jóváhagyott ÁSZF-ben meghatározott jelzőszámmal vagy fantázia névvel azonosítható termékek adatait kell felsorolni.

Az egyes termékek állománya és darabszáma külön táblában, de a megfelelő oszlopok szerinti bontásban tüntetendőek fel, a működés megkezdése óta göngyölített és a jelentés időpontjáig elvégzett összesítéssel (számított kumulált értéken).

Az első táblázatban (6.CA) az egyes szerződések állományának adatait millió forintban (három tizedes jegyig) szerepeltetni.

A termékösszetételre vonatkozó második táblán (6.CB) a termékek darabszámát kell feltüntetni.

A Teljesítéssel lezárt szerződéseknél az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján teljesített kiutalással lezárt szerződések darabszámát és szerződéses összegét kell a b)–c) oszlopokban – a meghatározott időszakok végéig realizált teljesítésnek megfelelően – részletezni.

Az összes teljesítéssel, kiutalással lezárt szerződést a d) oszlopban kell kimutatni.

A Felmondással megszűnt szerződéseknél valamelyik fél kezdeményezése alapján – az e)–f) oszlopokban feltüntetett időszakokban – felmondott szerződések számát és szerződéses összegét kell kimutatni a működés megkezdésétől kezdődően kumulált értékben. Más módozatra való áttérés vagy szerződés összevonás okán megszűnt szerződéseket itt kell szerepeltetni. A szerződéses összeg csökkentése esetében itt kell feltüntetni a szerződéses összegnek azon részét, amely a csökkentéssel felmondásra került.

Az összes felmondással megszűnt szerződést a g) oszlopban kell kimutatni.

A h) és i) Érvényben lévő szerződés oszlopban azokat a megkötött lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti számát és együttes szerződéses összegét kell feltüntetni, amelyeknél az ügyfél által befizetett számlanyitási díj már beérkezett.

Az érvényben lévő szerződéseket meg kell bontani a kiutalás alatt lévő h) oszlop és a még ki nem utalható i) oszlop állományra. A kiutalás alatt lévő állományban azokat a szerződéseket kell szerepeltetni, amelyek kiutalása – az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján – már megkezdődött, de még nem zárult le. (Ideértve azt is, ha a hitelt nem egy összegben, hanem részletekben kell teljesíteni.)

A j) Megkötött összes szerződés oszlopban a működés kezdete óta megkötött és a már beérkezett számlanyitási díjfizetéssel alátámasztott összes (élő, felmondott, teljesítéssel lezárt) lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti darabszáma és együttes szerződéses összege szerepeltetendő.

A k)–l) oszlopokban az összes tárgynegyedévi, illetve tárgyévi évi új szerződéseket fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy időközben lejárt vagy megszűnt termékenkénti bontásban. Másik módozatra történő áttérés és szerződés szétbontásából, illetve szerződéses összeg emeléséből eredő szerződéses-darabszám és/vagy szerződéses összeg növekedést is itt kell kimutatni.

Az 1. Összesen sorban a részletező sorokban szereplő összes terméket számításba kell venni.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes termék kimutatásra nem kerül.

6.E. LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁRAK – ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZERZŐDÉSEK ADATAI

A jelentés célja

A jelentés célja, hogy a lakás-takarékpénztár sajátos üzletágának megfelelően a módozatonkénti szerződés állomány, és a hozzátartozó kiutalási összeg fedezettség szempontjából – szigorúan a vonatkozási időponthoz kapcsolódóan – figyelhető legyen. Ennek a táblának a folytatása a 6.F tábla, amely a hitelezés biztonságát mutatja meg.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a szerződések adatait módozatonként (szerződés típusonként) és évenként kell kimutatni, de csak a beszámolási időpontban rendelkezésre álló aktuális adatok feltüntetésével vonatkozó tárgyévről.

Visszamenőlegesen nem kell adatot szolgáltatni, csak abban az esetben, ha a működés kezdetének időpontjától kezdődően – bármely ok miatt – nem, vagy téves (igen jelentős eltérést mutató) adatszolgáltatásra került sor.

A jelentésben csak a kiváltott, érvényben lévő, azaz a számlanyitási díj befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt – szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.

A tárgyévi tábla sorkódja 1-gyel kezdődik. A lakás-takarékpénztár visszamenőlegesen beküldött éves adata a következő 2 számozású lesz.

A megtakarítási év (beszámolás) időpontját a táblázaton a Megtakarítás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni. (Ez a sor független a módozat jelölésétől.)

A tábla egy évet és annak tizenkét hónapját öleli fel.

A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni, és az aktuális év táblája mindig bővül az éppen aktuális negyedév hónapjainak adataival. Az adott év adatairól – tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is – addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes adott évi szerződés valamilyen módon meg nem szűnik.²⁸

Az adott módozatnál az első évre vonatkozó jelentést az adott évben attól a hónaptól kell kitölteni, amelyik hónapban az első megtakarított állomány (betét elhelyezés) kezdődött. A szerződés (megtakarítás) kezdete az ÁSZF-ben foglaltak alapján a számlanyitási díj befizetésének időpontja. Azoknál a hónapokat jelző oszlopokban, amikor az adott módozatnál még nem történt befizetés (nincs állomány) nullát kell írni.

A megtakarítások módozatainak megjelölését (megnevezését) a 001. sortól kezdődően az b) oszlopban kell szerepeltetni.

A b) Módozat jelölése oszlopba a módozat megnevezését, a felügyeleti engedély és az ÁSZF szerinti termék (esetleg fantázia) nevét kell beírni.

A szerződéses állományokat külön-külön a 001. sortól kezdődően kell feltüntetni. A sorok száma folyamatos, nem korlátozott és mindaddig folytatni kell, míg az adott évhez tartozó összes termék (módozat) felsorolásra nem kerül.

Egy-egy szerződéses módozatra havonként két oszlop vonatkozik.

Az első Megtakarítás értéke oszlopban mindig a betételhelyezéssel már rendelkező, kiváltott szerződések állományát kell jelenteni havi bontásban, és csak az adott hónapban érvényben lévő – és nem kumulált – szerződéses állományt kell feltüntetni.

Ezekben a sorokban az adott módozatból az adott hónapban megkötött állományból az első betétbefizetést már tejesített szerződéses állomány összegét kell millió forintra (három tizedes jegyig) kerekítve kimutatni.

A második A kiutalás várható időpontja oszlopban az adott módozathoz és adott állományhoz tartozó, az adott modell szerinti, a szerződés kezdetétől számított várható kiutalási időpontot kell (év és az arab számmal jelölt hónap jelöléssel) feltüntetni.

6.F LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁRAK – KIUTALÁSOK (várható) ADATAI

A jelentés célja

A jelentés célja, hogy az előrejelzés alapján elősegítse a Felügyelet engedélyével felvehető hitelek tervezhetőségét. A 6.E táblák folytatásaként a lakás-takarékpénztárnak – az Ltp. törvény által megfogalmazottak szerinti – prudens működés érdekében a szabad pénzeszközök és a kiutalások állományát, fedezeti szintjét figyelni kell.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a kiutalások adatait módozatonként és évenként – szigorúan a vonatkozási időponton kívül, ahhoz kapcsolódóan – négy negyedévre előre tervezetten kell kimutatni, de csak a vonatkozási időpontban rendelkezésre álló aktuális (tényleges, vagy tervezett) adatok feltüntetésével.

Visszamenőlegesen nem kell adatot jelenteni kivéve, ha a működés kezdetének időpontjától kezdődően – bármely ok miatt – nem, vagy téves (igen jelentős eltérést mutató) adatszolgáltatásra került sor.

A jelentésben csak a megtakarítás befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt – szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.

A táblák számozása 01-gyel, a lakás-takarékpénztár a tárgyévi beszámolási időszakkal kezdődik. Az előre tervezés miatt a további négy negyedév miatt a következő (második) év 02 számozású.

A kiutalási év időpontját (a tárgyévet, illetve az azt követő évet) a táblázaton a Kiutalás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni.

A tábla egy évet, annak tizenkét hónapját öleli fel. A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni. Az adott év adatairól – tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is – addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes érvényben lévő (élő) szerződés kifuttatásra nem kerül.

Csak az előre tervezett négy negyedév hónapjainál kell, illetve a beszámolási negyedév utolsó hónapjára lehet a várható adatokat feltüntetni. A tárgynegyedév hónapjainál a tényleges adatokat kell szerepeltetni.

Az 1. A kiutalás időpontjához kapcsolódó kiutalási összegek sorában kell – a lakás-takarékpénztár által a szerződések és feltételek teljesülése alapján meghatározott – az adott, kiutalási időponthoz tartozó szerződéses kiutalási összegek (tényleges, vagy tervezett betétkifizetés és hitelfolyósítás értékét) feltüntetni.

A 2. A kiutalások fedezete a kiutalás időpontjában sorban a lakás-takarékpénztárnál rendelkezésre álló kiutalási összeget, mint az adott kiutalási időponthoz tartozó kiutalások nyitó-állományként rendelkezésre álló fedezetét szerepeltetni. Ez a fedezet a 31–34. sorokban feltüntetett állományok összegének és a 4. sor értékének különbségét jelenti.

A 31. Betétállomány sorban az adott kiutalási időpontban már meglévő, és számvitelileg is kimutatott, befizetett betétek, a kamatok, az állami támogatás összegét, valamint az állami támogatás kamatainak tárgynegyedév havi (tényleges, vagy tervezett) nyitó-állományát kell kimutatni.

A 32. sorba az adott hónapban már befizetett Hiteltörlesztő részletek összegét kell szerepeltetni.

A 33. Terv szerinti betétállomány sorba az új szerződésekből adódó, valamint a tárgynegyedév hónapjai során várható (tényleges, vagy tervezett) betét, kamat, állami támogatás, állami támogatás kamata állományok összege kerül.

A 34. Egyéb sorba az olyan, egyéb állományt kell feltüntetni, amely a lakás-takarékpénztár rendelkezésére áll, és felhasználható a kiutalási összeg fedezeteként.

Itt kell szerepeltetni negatív előjellel a beszámolási időszakban fennálló az áthidaló kölcsön aktuális összegét. A 4. Előző hónapok kiutalt hitelállománya (kumulált) sorban kell kimutatni az ügyfelek részére korábban már folyósításra került hitelek összesített állományát, amely a tárgynegyedévben még nem nyújt fedezetet a kiutalásokhoz, de hiteltörlesztésként későbbi időpontban visszakerül a kiutalási állományba. Itt a hitelállomány tárgynegyedév havi (tényleges, vagy tervezett) nyitó-állományát kell szerepeltetni.

Az 5. Szabad eszköz (kiutalási összeg maradványa) vagy (negatív előjellel) hiteligény sorban az egyes kiutalási időpontokhoz tartozó szerződéses kiutalási összeget ki kell vonni a kiutalások fedezetéül szolgáló pénzeszközök állományából. Ez a 2. sorból kivont 1. sor eredményét (különbségét) jelenti.

A pozitív eredmény a kiutalási összeg maradványa, vagyis a szabad pénzeszköz.

Amennyiben a különbség negatív, vagyis a fedezet nem elegendő a szerződéses kiutalási összeg kifizetésére, akkor negatív előjelet ki kell tenni, és az a összeg a hiteligényt jelenti.

A 6. A Felügyelet engedélyével felvehető hitel sorba a hiteligény fedezetére tervezett, felveendő hitel összegét kell beírni.

A 7. A kiutalások időpontjában tervezett betétállomány 40%-a sorba az adott kiutalási időpontban tervezett betétállomány negyven százalékát kell feltüntetni.

A 8. sorokba olyan Kiegészítő adatok kerülnek, amelyek a három hónapja szünetelő számlák állományáról ad tájékoztatást.

A 81. Betétfizetéstől eltelt három hónap óta befizetés nem történt sorban azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése megtörtént és a megtakarítás is már megkezdődött, de a számlára az utolsó befizetéstől számítottan három hónapja újabb befizetés nem történt.

A 82. A megtakarítási idő még nem kezdődött meg sorba azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése már legalább három hónapja megtörtént, de a megtakarítási idő még nem kezdődött meg.

A 83. Kumulált kiutalási összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződések kiutalásainak millió forintra kerekített összegét kell szerepeltetni.

A 84. Kumulált szerződéses összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződések szerződéses összegeinek millió forintra kerekített összege tüntetendő fel.

A 85. Kumulált kiutalások aránya a teljesítéssel lezárt kumulált szerződésekhez sorba azt a millió forintra kerekített összegek hányadosaként kiszámítandó százalékot kell (83. sor 84. sor) egész értékre kerekítve feltüntetni, amely kifejezi, hogy a működés megkezdése óta kiutalt összegek hogyan aránylanak a teljesítéssel lezárt szerződésekhez.

7.A–B ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentés célja

A táblázatok – eszközök, a források, illetve a mérlegen kívüli tételek átlagállományaira vonatkozó – adatai forint, euró, egyéb deviza bontásban a hitelintézettel kapcsolatos mutatók számításához nyújtanak segítséget.

A jelentés kitöltése

A negyedéves átlagállományok számítása során az eszközök és források összesen értéke nem feltétlenül egyezik meg.

A hitelintézetnek a törvényi előírások alapján gondoskodni kell arról, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A prudens magatartás alapvető követelménye, hogy a hitelintézet minden nap képes legyen felmérni eszközeit, forrásait, bevételeit és kiadásait, függetlenül attól, hogy a főkönyvi adatait milyen rendszerességgel zárja. Ennek értelmében lehetővé kell tenni, hogy a táblákhoz szükséges adatok előállítása is – minél rövidebb időn belül – megvalósuljon. Amíg a hitelintézet rendszere nem képes erre, addig az előírástól eltérő számbavételt külön – írásban is – jelezni kell.

Az átlagállományokat forint, euró, valamint egyéb deviza szerinti bontásban kell szerepeltetni.

Az értékvesztés és értékelési különbözet sorokban az együttes értéket előjel helyesen kell kimutatni.

7.A ESZKÖZÖK – ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentés kitöltése

A tábla az összevont mérleg szerinti szerkezetben tartalmazza az eszközöket, bruttó értéken forint, euró, egyéb deviza bontásban kimutatva.

Az eszközoldali értékvesztés-állományokat (a Felügyeleti mérleghez hasonlóan) negatív előjellel kell feltüntetni. Az értékelési különbözettel összevont állományokat előjel helyesen kell beírni.

A fel nem tüntetett (nem konkretizált) eszközöket, illetve forrásokat a tartalmuknak megfelelő részletező sorokban kell szerepeltetni.

Aktív időbeli elhatárolások és egyéb aktív elszámolások, és egyéb eszközök sorban kell szerepeltetni a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét is.

Az egyes mérlegsorokra az időszak napi állományok alapján számított átlagállományát kell megadni.

Azok a bankok, amelyeknek az informatikai rendszere napi zárásra nem képes, választhatják a heti egyszeri zárás alapján történő átlagolást.

A heti átlagolás esetében a negyedév minden szerdájának záró állományai alapján kell az átlagállományt kiszámítani.

7.B FORRÁSOK – ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentés kitöltése

A táblában a források részletezése összevont mérleg alapján történik.

Az egyes forrássorokra vonatkozóan az átlagállományok adatait a 7.A táblában szereplő eszközöknél feltüntetett módon forint, euró, egyéb deviza bontásban kell megadni.

Passzív időbeli elhatárolások és egyéb passzív elszámolások, értékelési különbözet sorban kell szerepeltetni a kötelezettségek értékelési különbözetét és a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét is.

Mérlegen kívüli tételek – átlagállományok

A jelentést az eszközök, illetve források átlagállományához hasonlóan kell kitölteni, vagyis a részletező sorokban feltüntetett kötelezettségeknél, valamint követeléseknél az időszak napi (ennek hiányában a heti) állományok alapján számított átlagállományt kell feltüntetni.

7.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

A jelentés kitöltése

A jelentésben közölt adatoknak segítséget kell nyújtani az egyes kockázatok felméréséhez, a Felügyelet részére szükséges egyéb információkhoz.

Mindazokat az adatokat közölni kell, amelyek az adott hitelintézetre (ennek megfelelően a hitel- és takarékszövetkezetre is) vonatkoznak.

Az adatokat millió forintban három tizedesjegyig kell kimutatni.

1. Jegyzett tőke összetételével kapcsolatos információk

Itt kell a hitelintézet jegyzett tőkéjére vonatkozó adatokat – a részletezés szerint – az éves közgyűlést követően ismertetni.

A 11. Jegyzett tőkéből deviza sort csak azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akiknél az alapítás vagy a későbbi tőkeemelés devizában történt és a jegyzett tőke fel nem használt része még devizában (pl. bankbetétként) áll rendelkezésre. A deviza értékét a mérlegnél előírtak szerinti árfolyamon kell forintban feltüntetni.

A 12. Jegyzett tőke befektetési szolgáltatási vállalkozástól kapott része sorba a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek a jegyzett tőkén belül – az Szkr. 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti – külön nyilvántartott befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését kell beírni.

A 13. Jegyzett tőkéből az apport-rész sort csak azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akiknél az alapítás vagy a későbbi tőkeemelés apporttal történt (függetlenül attól, hogy a Hpt. szerint apporttal nem lehet már tőkét emelni).

2. Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek állománya és eredménye

A részletező sorokban a befolyásoló részesedést jelentő vállalkozásokhoz kapcsolódó ügyletek jövedelmezőségéhez szükséges adatokat kell szerepeltetni.

A tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyleteknél a beszámolási időszakra vonatkozó negyedév alatt fennálló (és a mérlegadatok között bruttó, illetve nettó értéken kimutatott) kihelyezések és kötelezettségek átlagos állományát a 21., illetve 22. sorokban kell feltüntetni.

A negyedév folyamán befolyt bevételeket, illetve kifizetett ráfordításokat (kiadásokat) külön kell kimutatni kamat és kamat jellegű, illetve nem kamat jellegű (ideértve a szolgáltatások díjait stb.) bontásban.

Külön ki kell emelni és a 21.1, illetve 22.1 sorokban szerepeltetni a kapcsolt²⁹ vállalkozásokkal szembeni követelések és kötelezettségek negyedéves átlagos állományát.

Az összes bevétel, illetve kiadás sorokon belül külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat és kamat jellegű, valamint a nem kamatjellegű bevételeket és kiadásokat.

3. Befektetésekhez kapcsolódó ügyletek állománya és eredménye

A részletező sorokban a hitelintézet által történt – és befolyásoló részesedést jelentő – befektetésekhez kapcsolódó ügyletek jövedelmezőségéhez szükséges adatokat az előző 2. Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek részletezéséhez hasonló módon kell szerepeltetni.

Ennek megfelelően külön kell kiemelni és közölni a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések és kötelezettségek negyedéves átlagos állományát, valamint a kapcsolt vállalkozástól származó kamat és kamat jellegű, valamint a nem kamat jellegű bevételeket és kiadásokat. (A kapcsolt vállalkozások az Szmt. szerint meghatározott kapcsolt vállalkozások.)

4. Egyéb tájékoztató adatok

41. Összes állományi létszám (fő)

Ebbe a sorba – az adott negyedévre vonatkozó – átlagos statisztikai állományi létszámnak egyszerű számtani átlagát kell feltüntetni. Az átlagos állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett szervezet tevékenységében résztvevők száma alapján kell megállapítani.

42. Hálózati egységek száma

Itt a hitelintézethez tartozó összes hálózati egység számát fel kell tüntetni az elnevezéstől függetlenül. [Pl.: Bármilyen elnevezésű fiók, kirendeltség, iroda, képviselet (külföld is), területi igazgatóság, megyei központ stb.]

43. Napi átlagos Giro forgalom darabszáma

Itt a Giro elszámolásforgalomba kerülő tételek napi átlagos darabszámát (a kimenő és a bejövő tételek és üzenetek együttes darabszámának átlagát) kell feltüntetni.

44. Napi átlagos Swift forgalom darabszáma

Ide a Swift rendszeren keresztül forgalmazott tételek (üzenetek) napi átlagos darabszámát (kimenő és bejövő összes tételszám átlagát) kell beírni.

45. Lakáscélú hitelállomány (hitelcél szerint)

A részletező sorokban értelemszerűen kell kimutatni könyv szerinti bruttó és nettó értéken a lakáscélú hitelállományt.

Az állományi adatok megjelenítésénél a hátralevő tőkerészt kell feltüntetni.

A hitelek db-számánál, ha egy ingatlannak több hitelszerződése van, vagyis többféle finanszírozást rendeltek hozzá, akkor a szerződések db számát kell megadni

A hitelcél szerinti bontáshoz nemcsak az „új”, illetve „használt lakás” „vásárlás” és „építés” tartozik, hanem minden más lakás célú ingatlan finanszírozása (ház, házrész, telek stb.) figyelembe kell venni.

5. Kisméretű vállalkozásoknak nyújtott hitelek

Ezt az adatszolgáltatást a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) alapján, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásáról szóló 307/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározottak szerint a Felügyelet részére teljesítendő adatszolgáltatás elősegítése érdekében kell kitölteni.

A hivatkozott kormányrendeletben előírt adatszolgáltatáshoz szükséges (a nyújtott hitelek darabszámára és értékére vonatkozó) információgyűjtést egész évben folyamatosan végezni kell, függetlenül attól, hogy az adott év forgalmáról mikor kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Itt a Felügyeleti mérleg adataiból kiemelve (az ott felsorolt szektorbontástól függetlenül) a támogatott, és speciális méretű, a részletező sorokban meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) részére nyújtott, valamint a KKV vállalkozásokkal szemben, a beszámolási időszak (tárgynegyedév, illetve a tárgyév) végén fennálló követelésállományt kell bruttó, illetve nettó értéken feltüntetni.³⁰

A vállalkozások méretének meghatározásánál a létszámot és az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget együttesen, valamint a külön jogszabályban³¹ meghatározott egyéb feltételeket is figyelembe kell venni. A vállalkozások nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg szerinti nagyságának és a KKV alapján történő besorolás megállapításához a KKV törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

A vállalkozás fogalmát a hivatkozott KKV törvény 19. § 5. pontja határozza meg, amelybe beletartoznak az egyéni vállalkozók is, de a támogatott vállalkozások közé nem tartoznak sem a gazdasági társasági, sem a szövetkezeti formában működő hitelintézetek.

Azokat a vállalkozásokat, amelyek a KKV-ra meghatározott együttes feltételnek nem felelnek meg, illetve a hitelintézeteket, valamint a külföldi vállalkozásokat nem szabad számításba venni.

A „darabszám” oszlopban kell szerepeltetni az ügyfelenkénti hitelek számát. Amennyiben egy nap alatt, az adott ügyfél számára többször, de azonos típusú (pl. folyószámla) hitel folyósítása történik, azt egy darabnak, de összegezve kell kimutatni.

Az 51. Kisméretű vállalkozásoknak a tárgynegyedévben nyújtott hitel összege

Ez az összegző sor csak az adott negyedévre vonatkozik (nem év elejétől kumulált). Itt azon hitelek (követelések) összegét kell feltüntetni, amelyet a tárgynegyedévben nyújtottak (folyósítottak).

A nyújtott hiteleket bruttó könyv szerinti értéken kell feltüntetni, így a nettó értékre vonatkozó oszlopot a részletező sorokban nem kell kitölteni.

511. Középvállalkozások

Itt a KKVtv. szerinti középvállalkozásoknak a hitelintézet által nyújtott hitelek összegét kell kimutatni.

512. Kisvállalkozások

Ebben a kimutatásban a „kisvállalkozás” fogalma eltér a Felügyeleti mérlegben kimutatásra kerülő kisvállalkozóktól. Itt a KKVtv. szerinti kisvállalkozás az, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege a jogszabály által meghatározott feltételeknek is megfelel. Ide csak a hitelintézet által ezeknek a kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek összegét kell beírni.

513. Mikrovállalkozások

Itt a hitelintézet által a KKVtv. szerinti mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelek összegét kell kimutatni.

A fenti kimutatáson túlmenően a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004 évi XXXIV. törvény 13. §-a alapján teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást³² is és az összesített adatokat negyedévente és az év végén az auditálás után is meg kell küldeni a Felügyelet részére. Ezeket az adatszolgáltatásokat a 14.D táblában kell teljesíteni, amely a tárgyévben (az év elejétől a beszámolási időszakig) történt összes (kumulált) hitelnyújtásról ad információt és a tárgyidőszak (negyedév, vagy év) végén fennálló hitelállományról.

52. Kisméretű vállalkozások hitelállománya a tárgyidőszak végén

Ebben a sorban kell összesíteni és a részletező sorokban – a fentiekben meghatározott KKV vállalkozások részére nyújtott, de – a beszámolás időpontjában (negyedév végén, illetve év végén) még fennálló hitelállomány összegét bruttó, illetve nettó értéken feltüntetni.

A „darabszám” oszlopban az ügyfelenkénti hitelek számát kell szerepeltetni.

A meglévő hitelállomány eltérhet a folyósított (és az előző 51–513. sorokban közölt) hitelek összegétől a törlesztések miatt.

6. Tárgyévet megelőző év végére vonatkozó eredményadatok

Itt a részletező sorokban a tárgyévet megelőző év végére vonatkozó eredmény alakulásáról kell tájékoztató adatokat közölni.

Mivel az előzetes év végi eredmény a hitelintézeteknél különböző időpontokban kerülhet át az eredménytartalékba, ezért az összehasonlíthatóság érdekében az előzetes év végi eredmény elfogadásának különböző fokozatait kell külön fel tüntetni.

A 61. sor az év végi előzetes eredménynek (az adózásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően) az adózás utáni, de osztalékfizetés előtti állapotát tükrözi.

Az adott időpontra (eseményre) vonatkozó adatok már nem változhatnak. A még meg nem történt esemény eredmény sorába nullát kell írni, mindaddig, amíg az adott eredmény sor nem tölthető ki.

Az egyes eredmény adatok csak abban az esetben egyezhetnek meg, amennyiben egyes időpontok egybe esnek, illetve a különböző időpontok között a megtárgyalt eredmény adatoknál nem történt változás.

Az előző évet lezáró közgyűlést követően a részletező sorok eredményadatai a tárgyév végéig már nem változhatnak.

7.F PROJEKTFINANSZÍROZÁSI HITELEK

A jelentés célja

A jelentést a hitelintézetek projektfinanszírozási tevékenysége nagyságrendjének felméréséhez szükséges kitölteni a megadott szektorbontásban.

A fogalmak között meghatározott projektfinanszírozás alatt értendők azok az ügyletek, ahol a hitel visszafizetésének elsődleges forrása a finanszírozott projekt cash-flow-ja, jövőbeni jövedelme, és a hitelező a projekt eszközeit a hitel biztosítékaiként kezeli.

A jelentés kitöltése

Két táblában kell a projektfinanszírozás során az egyes szektorokba történt kihelyezéseknek a tárgyidőszak utolsó napján fennálló állományát kimutatni.

A Projektfinanszírozási hitelek tábla első részében az

1. Nyújtott hitelállomány összesen sora tartalmazza részletesen a tárgyidőszak végén fennálló hitelállomány összegét a szerződés szerinti (nyilvántartási) értéken, könyvszerinti (értékvesztéssel csökkentett) értéken, valamint itt kell szerepeltetni a még le nem hívott hitelkereteket is.

A hiteleket a következő bontásban kell a táblában szerepeltetni, külön a forintban, valamint külön a devizában nyújtottakat.

A 11. Ingatlanfejlesztési hitelek között kell feltüntetni azoknak a hiteleknek az állományát, amelyeknél a közvetlen felhasználó és az építtető személye nem azonos.

Külön sorokban kell szerepeltetni az energiaszektor (TEÁOR 23. és 40. alágazat) fejlesztésére, a közlekedés, szállítás (autópálya építés, útépítés, vasúti szállítás, légi szállítás) fejlesztésére, a közműfejlesztésre, a közműfejlesztésnek nem minősülő környezetvédelmi célú, valamint a telekommunikációs fejlesztésre nyújtott hiteleket.

A 17. sorban kell feltüntetni, minden az előzőekben nem nevesített projektfinanszírozási hitelt.

A Projektfinanszírozási hitelek tábla második részében

az Egyéb tájékoztató adatokat is közölni kell, amelyet a 2. Nyújtott hitelállomány összesen sorban kell összegezni.

A projekthitelekből kiemelve külön soron is fel kell tüntetni az ingatlan fedezettel biztosított állományt és a szindikált állományt.

A szindikált állományon belül közölni kell a szindikátus tagjaként engedélyezett hitel állományát. Ezen belül konstrukciónként közölni kell a folyósított, valamint a nem folyósított hitelek állományát.

A táblában szerepeltetni kell a projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti mérlegen belüli kockázatvállalást, (pl. halasztott fizetéssel vállalt követelés), valamint a mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat (garancia, kezességvállalás, fel nem használt hitelkeret, lejegyzett kötvény stb.).

7.G ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOG ADATAI

A jelentés célja

Az önálló zálogjog alkalmazásával kapcsolatos tevékenységre vonatkozó információszolgáltatás.

A jelentés kitöltése

A Ptk. 269. § (1) bekezdése értelmében zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen esetben a zálogjogosult – a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig – kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.

Önálló zálogjog alapítható úgy, hogy követelés nem áll a biztosíték mögött vagy a szerződő felek az alapítással egyidejűleg megszüntetik a biztosíték alapjául szolgáló követelést. Ezekben az esetekben az önálló zálogjog vagyoni értékű jog, amelyet az adatszolgáltatásban a lejárat szempontjából a szerződésben foglaltak szerint kell kezelni. A Ptk. 269. § (2) bekezdés szerint a zálogjogosult kielégítéséhez – ha a felek másként nem állapodnak meg – az önálló zálogjognak a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult általi felmondása szükséges, a felmondás ideje – eltérő megállapodás hiányában – hat hónap.

A 11–32. sorokig az adatokat a negyedév végén fennálló állományoknak megfelelően kell kimutatni.

A 11. sorban a hitelintézet eszközei között vagyoni értékű jogként szereplő önálló zálogjogokat kell szerepeltetni.

A 111–113. sorokban az önálló zálogjogból származó vagyoni értékű jogokat a keletkezés alapján kell megbontani.

Az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítésénél a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzálog-levélről szóló 1997. évi XXX. törvény 8. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Az önálló jelzálogjog más személy részére történő értékesítésénél a halasztott fizetésre vonatkozó általános szabályok az irányadók.

A 121. sorban a jelzálog-hitelintézetnél az önálló jelzálogjog megvásárlása és egyidejű halasztott fizetéssel való viszonteladása miatti éven túli követeléseket kell feltüntetni. Éven túli követelésnek kell minősíteni ebből a szempontból az adott évben esedékes részt is. E sorban csak a jelzálog-hitelintézetek tüntethetnek fel adatot.

A 122. sorban az önálló jelzálogjog más személy részére, halasztott fizetéssel történő értékesítése miatti fennálló követelés könyv szerinti értékét kell szerepeltetni.

A 221. sorban a hitelintézeteknél az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítése és egyidejű halasztott fizetéssel való visszavásárlása miatti a jelzálog-hitelintézettel szemben éven túli tartozások összegét kell szerepeltetni. E szempontból éven túli tartozásnak minősülnek az adott évben megfizetendő tartozások is.

A 222. sorban a vagyoni értékű önálló zálogjogok halasztott fizetéssel történő megvásárlása miatt fennálló kötelezettségeket kell szerepeltetni.

A Ptk. 269. § (3) bekezdése értelmében az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett a nyilvántartásba történő bejegyzés mellett – követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megállapodásával átváltoztatható.

Ha az önálló zálogjog követelés biztosítékául szolgál, a zálogjogból való kielégítés mértéke – azaz a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai – független a követeléstől, és a zálogkötelezettel való elszámolási kötelezettséget a biztosítéki szerződésnek kell tartalmaznia. (A követelést biztosító zálogjognál a kielégítés mértéke a követeléssel együtt mozog.) A követelést biztosító önálló zálogjogot a zálogszerződésben meghatározott összeg és járulékai erejéig a 0-s számlaosztályban kell nyilvántartani.

A 31. sorban az önálló zálogjoggal kiváltott követeléseknél a nyilvántartások alapján azokat a követeléseknek az összértékét kell szerepeltetni, amelyek helyébe a vagyoni értékek közé kerülő önálló zálogjogok léptek. A követelés értékét a követelést önálló zálogjoggá átalakító szerződésben szereplő szerződésben meghatározott érték alapján kell kimutatni.

A 32. sorban a fedezetként szereplő önálló zálogjogoknak a zálogszerződésben meghatározott, a járulékok nélküli összegét kell szerepeltetni.

A 321. sorban a jelzálog-hitelintézetnek értékesített és egyidejűleg halasztott fizetéssel visszavásárolt önálló jelzálogjogokat kell szerepeltetni.

A 322. sorban a hitelintézetnél fedezetként szereplő és nem értékesített önálló jelzálogjogok összértékét kell bemutatni.

A 33. sorban az év eleje óta értékesített önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni. A jelzálog-hitelintézeti halasztott fizetésű és visszavásárlásos ügylet keretében értékesített önálló zálogjogok értéke e sorban nem szerepelhet.

A 34. sorban az év eleje óta követelést biztosító zálogjoggá átalakított önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni.

8.A–8.D PORTFOLIÓ ELEMZÉS

A jelentés célja

A portfolió elemzés célja a hitelintézet eszközei és mérlegen kívüli tételei hitelkockázati szempontú minőségének a vizsgálata. Ezt a célt a lejártság szerinti és a minősítés szerinti megközelítésre, valamint az értékvesztésre, illetve a céltartalék változásra vonatkozó információs igény testesíti meg.

A származtatott termékekre vonatkozóan a képzett céltartalékokat a számviteli szabályoknak megfelelően kell kimutatni. A származtatott termékek súlyozott kockázati értékét a tájékoztató adatok között kell szerepeltetni

8.AA PORTFOLIÓ ELEMZÉS – LEJÁRT KÖVETELÉSEK (bruttó könyv szerinti/nyilvántartási értéken)

A jelentés célja

Ebben a táblában az egy-egy ügyféllel szembeni kockázatvállalásokat a lejárt követelés (kockázatvállalás) időintervallumában kell kimutatni.

A jelentés kitöltése

Az egyezőségek érdekében a táblázat szerkezete a felügyeleti mérleghez alkalmazkodik.

A táblázat a következő – 8AB és 8AN jelentések struktúrának is megfelelően készült, de hiányoznak belőle azok a tételek (kockázatvállalások), amelyek lejárat nélkülinek minősülnek.

A lejárt követeléseket a könyv szerinti bruttó értéken kell kimutatni.

Az egy hitellel kapcsolatos meg nem fizetett részleteket az esedékességtől eltelt időponttól számított lejárati napok számának megfelelő sávban kell szerepeltetni.

Ha egy hitelintézet a lejárt kölcsönt az elmaradt törlesztések szerint megbontani nem tudja, vagy ez aránytalanul nagy költséggel járna, akkor a prudens megközelítés szellemében az egész kölcsönt a legrégebben lejárt sávban kell kimutatni.

A vásárolt követeléseket a legrégebben lejárt kamat- vagy tőketörlesztésnek megfelelő sávba kell beállítani.

8.AB PORTFOLIÓ ELEMZÉS – KOCKÁZATVÁLLALÁS A LEGRÉGEBBEN LEJÁRT KÖVETELÉS SZERINT ÜGYFELENKÉNT (bruttó könyv szerinti/nyilvántartási értéken)

A jelentés célja

Ebben a táblában az egy-egy ügyféllel szembeni összes kockázatvállalást a legrégebben lejárt követelés (kockázatvállalás) időpontjához igazítva kell kimutatni.

A jelentés kitöltése

Az egyezőségek érdekében a táblázat szerkezete a felügyeleti mérleghez alkalmazkodik.

A táblázat az ügyfelekkel szembeni összes kockázatvállalást tartalmazza, és az értékvesztés elszámolásánál alapul vett könyv szerinti bruttó értékeket, illetve mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási értékeket mutatja.

Az ügyféllel szembeni összes kockázatvállalást a különböző termékcsoportok szerinti soroknál a legrégebben lejárt követelések között kell szerepeltetni. Amennyiben egy ügyféllel szemben a hitelintézet több kockázatvállalási szerződéssel, illetve többfajta kockázatvállalással is rendelkezik, akkor az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnak minősülő teljes állományt kockázatvállalás típusonként a legrégebbi lejáratnak megfelelő oszlopban kell szerepeltetni. Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződés szerint még nem teljesített, attól függetlenül, hogy a 30 napon túl lejárt kamatköveteléseket a számviteli szabályok szerint függővé kell tenni, és nem szabad a követelések között szerepeltetni.

A nem lejárt oszlopban csak azokkal az ügyfelekkel szembeni kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél a teljesítés a szerződés szerint történik.

Az újra tárgyalt oszlopban azokkal az ügyfelekkel szembeni kockázatvállalások szerepelnek, ahol bármely kockázatvállalási szerződést a növekvő kockázat miatt újra kellett tárgyalni, és a szerződés módosításával a hitelintézet a szerződéses (pl. törlesztési, visszafizetési stb.) feltételeket módosította.

Vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta.

Az értékpapírokat az értékpapír kibocsátója szerinti ügyfélnél kell figyelembe venni, és abba az oszlopba kell a kockázatvállalást sorolni, ahol az ügyféllel szembeni legrégebben lejárt követelés szerepel.

Ha az ügyféllel szemben a hitelintézetnek nincs követelése, akkor a megfelelő állományt nem lejártnak kell tekinteni, kivéve a veszteségmérséklés fejében átvett részvényeket, részesedéseket, valamint az átvett eszközöket, ahol követelés hiányában a tételeket a bekerülés időpontjának megfelelő sávban kell kimutatni.

További információként ki kell mutatni a függővé tett kamatok nyilvántartási értékét, valamint a halasztott fizetésű lakossági hitelek jogszabály által megengedett és a számviteli szabályok szerint száz százalékban céltartalékolt, tőkésített kamatának bruttó értékét, a hitel lejártsága szerint.

A függővé tett kamatokra vonatkozó adatokat ugyanott, azokban az időintervallumokban kell szerepeltetni, mint az ügyféllel szembeni összes kockázatvállalást.

8.AN PORTFOLIÓ ELEMZÉS – KOCKÁZATVÁLLALÁS A LEGRÉGEBBEN LEJÁRT KÖVETELÉS SZERINT ÜGYFELENKÉNT (könyv szerinti nettó értéken)

A jelentés kitöltése

A táblázat a hitelintézet eszközeinek könyv szerinti (nettó) értékére, valamint a mérlegen kívüli tételek céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értékére vonatkozó információkat tartalmazza ügyfelenkénti megközelítésben. Az egyezőségek érdekében a táblázat a felügyeleti mérleghez alkalmazkodik.

Tájékoztató adatként összesítve külön kell szerepeltetni azokkal az ügyfelekkel szembeni információkat, amelyek a számviteli szabályok szerint kapcsolt, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoknak minősülnek.

Az ügyféllel szembeni kockázatvállalást a különböző termékcsoportok szerinti soroknál a legrégebben lejárt követelések között nettó értéken kell szerepeltetni.

Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amely a mérlegben szerepel, de az ügyfél a szerződés szerint még nem teljesített. A 30 napon túl lejárt kamatköveteléseket a számviteli szabályok szerint függővé kell tenni, és nem szabad itt a mérlegbeli kockázatvállalások között szerepeltetni.

A nem lejárt oszlopban csak azokkal az ügyfelekkel szembeni kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél a teljesítés a szerződés szerint történik.

Az újra tárgyalt kockázatvállalások, a vásárolt lejárt követelések esetén, az értékpapírok kockázatánál a lejártságot a 8.AB táblázat szerint az ügyféllel szembeni legrégebben lejárt követeléshez kell számítani.

Az ügyféllel szemben minden további kockázatvállalást kell figyelembe venni, és abba az oszlopba kell a követelést sorolni, ahol a 8.AB táblában bruttó értéken szerepel.

Tájékoztató adatként be kell mutatni a kapcsolt, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követeléseket.

8.B PORTFOLIÓ ELEMZÉS – MINŐSÍTÉS

A jelentés kitöltése

A táblában a Hpt. 87. §-a és a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló külön jogszabály előírásai szerinti minősítés szerint kell a kockázatvállalást jelentő mérlegtételeket és mérlegen kívüli tételeket szerepeltetni.

A táblázatban azokat az állományokat kell szerepeltetni amelyek a hivatkozott PM rendelet szerint minősítési kötelezettség alá tartoznak.

Az egyes minősítési kategóriában egyaránt fel kell tüntetni az állományok könyv szerinti (nettó) értékét és az állományok könyv szerinti bruttó értékét. A kettő hányadosának meg kell felelnie a hivatkozott PM rendeletben foglalt előírásoknak. A mérlegen kívüli tételeknél a nyilvántartási érték céltartalékkal csökkentett értékét, valamint a nyilvántartási értéket kell szerepeltetni.

A „problémamentes” állományt két oszlopban kell kimutatni.

Az első oszlopban a könyv szerinti nettó értéken kell az állományokat szerepeltetni, így itt kell figyelembe venni a valós értékelésnek megfelelően kimutatott tételeket. Ezen tételek összege magasabb lehet a bruttó értéknél, amennyiben az adott eszköz, vagy tétel felértékelődött.

A másik oszlopban az állományokat a bekerülési (bruttó, illetve nyilvántartási) értéken kell feltüntetni akkor is, ha a hitelintézet a valós értékelést alkalmazza. Azon hitelintézeteknél, ahol nem alkalmazzák a valós értékelést, ott a két oszlop megegyezik.

Külön, az „Értékelési különbözet összesen” oszlopban kell kimutatni azokat az összegeket, amelyek nem a minősítéstől függenek, hanem a valós értékelésből adódnak. Az értékelési különbözetet soronként összevontan kell szerepeltetni, és az értékeket előjelhelyesen kimutatni.

Az előzőeknek megfelelően a nettó érték esetenként nagyobb is lehet a bruttó értéknél. Így a bruttó és nettó állomány különbsége a minősítéstől eltérően nemcsak az értékvesztés-(kockázati céltartalék-) állományt, hanem a valós értékelésből adódóan a bekerülési (a bruttó) értéknél nagyobb értéket mutatva pozitív, vagy kisebb összegként negatív értékelési különbözetet is jelentik. Külön, az „Értékvesztés (kockázati céltartalék) összesen” oszlopban kell kimutatni azokat az összegeket, amelyek az eszközök, valamint a mérlegen kívüli tételek minősítéséből származnak. Ennek az állománynak meg kell egyezni egyrészt a mérlegtételek után elszámolt értékvesztések összegével, illetve a mérlegen kívüli tételek után figyelembe vett kockázati céltartalék értékével. Az értékvesztés oszlopot előjelhelyesen kell kitölteni.

A függő kötelezettségek közül elkülönülten kell kimutatni a peres ügyekkel kapcsolatos állományokat. A függő kötelezettségek között kell nyilvántartani azokat a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos perek perértékét, amellyel kapcsolatosan nem tartoznak sem a peresített, sem azon követelések közé, amelyre száz százalékos értékvesztést számoltak el (a hitelintézet az alperes). A bruttó állományi adatnak a perértéket kell feltüntetni, míg a nettó értéknek a pervesztési eséllyel csökkentett nettó értéket kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatás szöveges értékelésénél jelezni kell, hogy a peres ügyel nyilvántartása teljes kört vagy csak a jogszabályban meghatározott kört öleli-e fel.

A függő kötelezettségek között külön kell szerepeltetni azoknak a kötelezettségeknek az állományát, ahol követelésértékesítés miatt a fennmaradó függő kötelezettségre (visszkereseti jog, egyéb) a hivatkozott PM rendelet szerint külön céltartalékot kell képezni.

8.C ÉRTÉKVESZTÉS ÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISZSZAÍRÁSA

A jelentés célja

A táblázatban a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos változások követésére szolgál. A táblázatban szereplő információ utal a hitelintézet minősítési gyakorlatára, és az adott évben a portfolió minőségének eredményre gyakorolt hatására.

A jelentés kitöltése

A portfolió elemzési táblák sorok szerinti bontásában az eszközökhöz kapcsoltan kimutatva az értékvesztést és visszaírást előidéző okok szerint kell feltüntetni.

A változások és a záró állomány megállapításához külön kell kimutatni az értékvesztés nyitó állományát.

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló értékvesztés állománya.

A minősítési táblázatéval megegyező sorokban csak azokat az értékvesztéseket lehet kimutatni, amelyekre a minősítés alkalmával történik értékvesztés.

A minősítési kötelezettség – a 14/2001. (III. 9.) PM rendelet – alá nem tartozó tételekre a számviteli szabályok szerint elszámolt értékvesztést a tájékoztató adatok között külön sorban kell feltüntetni.

A b) és c) oszlopokban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

Az értékvesztés visszaírásával kapcsolatban el kell különíteni, és külön oszlopokban kimutatni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást, amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni, illetve az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást, amely az egyéb bevételeket növeli.

A tárgy év során értékesített követelés után elszámolt értékvesztés az értékesítéskor az eladási ár összegéig, legfeljebb a beszerzés értékéig írható vissza.

Az értékvesztésnél külön kell szerepeltetni azokat, amelyek a minősítés romlása, az eszköz-értékesítés, a behajthatatlanná minősítés, illetve egyéb ok miatt következtek be.

Az egyéb okok közé kell sorolni például a mérlegen kívüli tételek mérlegtétellé válása esetén és az ezekre a megképzett céltartalék terhére vagy azon felül elszámolt értékvesztést. Az egyéb okok között kell kimutatni a valós értékelésből származó értékvesztést érintő elszámolásokat is.

Az értékvesztés visszaírásánál az átértékelési hatáson túlmenően el kell különíteni a minősítés javulása miatti értékvesztés visszaírást, az eszközértékesítésnél a számviteli szabályok szerint elszámolandó értékvesztés visszaírást, ha az eszközértékesítésből származó bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket. (Értékvesztés visszaírásaként legfeljebb akkora összeget lehet elszámolni, hogy a könyv szerinti érték a könyv szerinti bruttó érték szintjére emelkedjék.)

Az előbbieken kívül külön kell kimutatni a veszteségmérséklő intézkedések, ideértve az adósságcsere, az eszközcsere és más egyéb veszteségmérséklő ügyletek miatt az eredeti követelésre elszámolt értékvesztés visszaírást. Az egyéb okok miatti értékvesztés visszaíráshoz kell sorolni az olyan visszaírásokat, amelyek az előző tényezőkkel nem magyarázhatók.

Az l) oszlopban kimutatandó értékvesztés változásához az értékvesztés képzésének összegét pozitív tényezőként, a visszaírások összegét levonandó tételként, de negatív előjel nélkül kell számításba venni. Ha a változás eredményeként az értékvesztés-visszaírások soronkénti összege nagyobb, mint a képzés összege, a negatív előjelet ki kell tenni.

Az m) oszlopban kell szerepeltetni az értékvesztés záró állományát, amely az értékvesztés nyitó állománynak és változásának az együttes összege. A záró állomány megegyezik a beszámolási időszak végén fennálló értékvesztés állományával.

Az árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség oszlopokban azokat az összegeket kell összesítve szerepeltetni, amelyek a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt az Szkr. 9. § (7) bekezdés értelmében árfolyamnyereség vagy veszteségként kerülnek elszámolásra. Ezek az oszlopok kiemelések az Egyéb ok miatt („c”, „g” és „k”) oszlopokban kimutatott árfolyamváltozásból adódó veszteséget, illetve nyereséget.

A p) oszlopban tájékoztató jelleggel kell szerepeltetni a nem-problémamentes eszközök könyv szerinti érték feletti bevételének hányadát, ami a hitelintézet nem-problémamentes hitelkezelési gyakorlatára utaló információ.

Az l) oszlop Értékvesztés változásának és a p) oszlopban feltüntetett értékek eredményre való hatása a q) oszlopban szerepel.

8.D CÉLTARTALÉK VÁLTOZÁSA

A jelentés célja

A táblában kell a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti kockázati és egyéb céltartalékok állományának változását (képzését, illetve csökkenését) részletezni.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a hitelintézet által elszámolt céltartalékok változását kell kimutatni.

A táblázatban a forrás oldalon szereplő céltartalékok állomány változását kell szerepeltetni az állomány változása szerinti bontásban.

A számviteli szabályok és más jogszabályok által előírt céltartalékokat csak összesítve kell kimutatni.

1. Függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék sorban a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázati céltartalékok állományát kell összegezni, amelyeket a minősítés alapján kell képezni. A számviteli szabályok által előírt céltartalék kimutatása külön sorban szerepel.

A függő kötelezettségek, a jövőbeni kötelezettségek, a származtatott termékek céltartalékának a változását külön kell szerepeltetni.

A származtatott ügyletek céltartaléka sorban kell kimutatni a határidős, opciós és swap ügyletekre a minősítés szerinti és nem a számviteli szabályok szerint képezhető céltartalékokat.

A 2. Egyéb céltartalékok összegző sor felöleli a számviteli szabályok szerinti céltartalékok, a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalék, valamint a más jogszabályok által meghatározott céltartalékok állományában bekövetkezett változások összegét.

A 21. Számviteli előírások szerinti céltartalék sorban kell összesíteni a külön sorban szerepeltetett függő, jövőbeni kötelezettségekre és származtatott ügyletekre vonatkozó a számviteli szabályok által képzett céltartalékokat, valamint a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatt képzett céltartalékokat.

A 23. Egyéb sorban azt a céltartalék állományt kell jelenteni, amelyet külön jogszabálynak megfelelően kell képezni, illetve felhasználni.

A 3. sorban az általános kockázati céltartalék változását kell kimutatni. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a tárgyévi általános kockázati céltartalék képzésének összege nélküli korrigált mérlegfőösszeget kell figyelembe venni. Az év végén esetlegesen jelentkező többlet állományt (amikor az új képzés szerint alacsonyabb összegű céltartalékra van szükség), a meglévő és az új igény közti különbözetet, mint felszabadítandó összeget a g) oszlopban kell feltüntetni. Az értékvesztéssel, vagy kockázati céltartalékkal nem fedezett (veszteség) leírásnak meg kell jelennie az Szkr. 13. § (7) bekezdése alapján az általános kockázati céltartalék felhasználásainál.

A 4. Mindösszesen sorban kell az összes céltartalék változásnak megjelenni.

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló céltartalék állománya.

A b) oszlopban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett céltartalék összegét kell szerepeltetni. Az év végén (a mérleg forduló napján) megképzendő céltartalékok összegének már az előzetes december 31-re vonatkozó mérlegadatokban is szerepelni kell.

A c) és d) oszlopokban a céltartalék-állomány csökkenését jelentő felhasználást, míg az e) és f) oszlopokban a céltartalék-felszabadítást kell jelenteni.

A függő kötelezettségek között kell kimutatni a peres ügyekre, a garanciákra, kezességekre, fel nem használt hitelkeretekre vonatkozó céltartalékokat. Ha a vonatkozó ügyletekből eszköztétel válik, és az eszközre értékvesztés elszámolására kerül sor, akkor az értékvesztés összegéig a céltartalékot a felhasználás oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztés összegét meghaladó céltartalékot azonban fel kell szabadítani.

A céltartalékokat a felhasználáskor vagy esetleg – oka fogyottá válásuk miatt – a felszabadításkor az egyéb oszlopban kell kimutatni.

Az f) egyéb oszlopban kell a (pl. általános kockázati) céltartaléknak az év végén többletként jelentkező és felszabadítandó állományát jelenteni.

A g) és h) oszlopokban a devizatételek miatt elszámolt árfolyamváltozásból adódó nyereséget, illetve veszteséget kell feltüntetni.

Az i) oszlopban kell az értékelési különbözet miatti változásokat beírni.

A j) Záró állomány oszlopban a céltartalék nyitó állományának és a céltartalék változásának összegzése kerül. A záró állomány a beszámolási időszak végén fennálló céltartalék állománya.

A meg nem képzett céltartalékot (a céltartalék hiányát) a k) oszlopban kell kimutatni. Itt kell feltüntetni a Felügyelet által előírt, de még meg nem képzett céltartalékot is.

8.E ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET VÁLTOZÁSA

A jelentés célja

Ezt a táblát annak a hitelintézetnek kell kitöltenie, amely alkalmazza a valós értékelés szabályait.

Ez esetben a táblában a vonatkozó jogszabályi előírások szerint az értékelési különbözet állományának változását kell részletezni.

A jelentés kitöltése

A táblázatban nemcsak az eszköz, hanem a forrás oldalon szereplő értékelési különbözet állományának, illetve elszámolásának változását az oszlopok megnevezésének megfelelően kell szerepeltetni.

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló értékelési különbözet állománya.

A b) oszlopban kimutatandó növekedés, illetve a c) oszlopban a csökkenés a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig történt és a d) oszlopban összesített állomány-változás összegét kell szerepeltetni.

Az e) oszlopban a tárgyidőszak meglévő értékelési különbözet állományát kell feltüntetni.

Külön oszlopokban kell szerepeltetni az értékelési különbözet elszámolásának, és változásának eredményt, illetve saját tőkét érintő, valamint az értékvesztésre, céltartalékra történő hatását, amely a valós értékelés gyakoriságából, illetve a valós értékelésre való áttérésből, vagy megszüntetéséből adódik.

Az értékelési különbözetnek a számviteli előírásoknak megfelelő – a tárgyévben történt, illetve az előző évre vonatkozó – bevételt, illetve ráfordítást érintő elszámolását az f)–i) oszlopokban külön ki kell mutatni.

Az adott, tárgyévre, illetve az előző évre vonatkozó elszámolás kimutatásakor az f)–i) oszlopokban a bevételek, vagy a ráfordítások állományának csökkenését jelentő változásokat negatív előjellel kell feltüntetni.

A j)–m) oszlopokban az értékelési különbözet elszámolásával kapcsolatosan az értékvesztésre, céltartalékra gyakorolt hatást a számviteli eljárásnak megfelelő bontásban részletezni, és az n) oszlopban összesíteni kell.

Annak az értékelési különbözet értékét, amely számviteli törvény szerint csak saját tőkével szemben számolható el, és eredményt nem érintenek az o) oszlopban kell feltüntetni.

9.AA–9.AF KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS

A jelentés célja

A táblázatok a kamatkockázat megállapítását szolgálják. A kereskedési könyvet vezető hitelintézet a táblázat kitöltésekor csak a banki könyv tételeit szerepeltetheti a táblázatban, mivel a kereskedési könyvben lévő kamatkockázatot a Kkr. szerint külön kell mérni.

A jelentés kitöltése

A kamatkockázati jelentést a forinton (HUF) kívül az 5 legfőbb devizára kell kitölteni. Ezek a következők: euró, USA dollár, svájci frank, angol font és japán jen, amelyeket külön, a számozott (9.AB–Euró, 9.AC–USD, 9.AD–CHF, 9.AE–GBP, 9.AF–JPY) táblázatokban kell szerepeltetni.

A devizában kitöltendő táblázatokban a megfelelő devizaértékeket – ezerben, kivéve a japán jent, amelyet millióban – kell szerepeltetni, nem kell forintra átváltani (konvertálni)!

A forintra kötelező, de az euró-ra és USD-re, valamint a többi főbb devizákra vonatkozó jelentést táblázatokat csak akkor kell kitöltve megküldeni a Felügyelet részére, ha az adott devizanemben a hitelintézet kamatkockázatot visel.

A felsorolt öt legfontosabb devizára vonatkozó jelentéseket csak abban az esetben kell kitölteni, ha a hitelintézet kamatkockázatnak kitett adott devizában meglévő állománya – eszközeinek és a mérlegen kívüli tételek hosszú pozíciójának együttes összege, vagy kötelezettségeinek és a mérlegen kívüli tételek rövid pozíciójának együttes összege közül bármelyik – meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át.

Abban az esetben, ha a hitelintézet egyszer egy adott devizában meghaladta a fent jelzettek szerinti limitet és jelentést készített a devizában meglévő kamatkockázatról, a továbbiakban, a következő jelentési időszakokban akkor is köteles az adott devizáról a táblázatot kitölteni, ha az nem haladja meg a mérlegfőösszeg 5%-át. Nullát kell jelenteni akkor, ha az adott – jelentési kötelezettség alá tartozó – devizában nem kötöttek ügyletet.

Azokat a devizákról szóló jelentéseket, amelyeken nincs adat, nem kell a Felügyelet részére megküldeni. Az előlapon az adott, számmal jelzett kockánál, mint nemleges tartalmú táblákat kell feltüntetni, de a nemleges jelzéssel a hitelintézet nyilvántartásába el kell helyezni.

A táblázatokban csak az adott deviza szerinti ügyleteket szabad kimutatni.

Az egyes jelentés kitöltése

A táblázatban a részletezés szerint kell minden olyan mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételt, amely érzékeny a kamatlábak változására, fel kell tüntetni.

A mérlegen belüli tételeket könyv szerinti értéken kell kimutatni.

A lejárt követeléseket a táblázatban nem szabad szerepeltetni, mert nem kamatozó eszköznek minősülnek, függetlenül attól, hogy a kamatot fizeti-e az ügyfél vagy sem. (A kamatelszámolás számviteli rendje miatt, lehet olyan lejárt követelés, amelynek nincs függővé tett kamata.)

A fix kamatozású tételeket a hátralévő lejárat, a változó kamatozású tételeket (kamatok változásának gyakorisága alapján) az átárazódásig hátralévő időszak szerinti oszlopba kell besorolni.

Fix kamatozású tételek, azok a tételek, amelyek kamatlába a futamidő alatt nem változik. Ezeket a tételeket a táblában a hátralévő lejáratuknak megfelelő oszlopban kell szerepeltetni. A zéró kuponú kötvényeket, a diszkont-kincstárjegyeket fix kamatozású értékpapírokként kell kezelni, és azokat a megfelelő lejárathoz kell beállítani a könyv szerinti értéken.

Változó kamatozású tételek, azok a tételek, amelyek kamatlába a futamidő alatt változhat. Ezeket a tételeket a lehetséges legkorábbi átárazódásig hátralévő idő szerinti oszlopba kell kimutatni.

Azokat a tételeket, amelyek kamatlába valamelyik alapkamathoz (pl. jegybanki) vagy egyéb viszonyítási alaphoz („benchmark”-hoz) kötötten mozog, a szerződésben meghatározott átárazódási periódushoz képest számított hátralévő idő szerinti oszlopba kell besorolni.

Azokat a tételeket, ahol nem alapkamathoz kötötten, de a hitelintézet a szerződésben határozza meg az átárazási (kamatváltoztatási) periódust, szintén az átárazódási periódushoz képest számított hátralévő idő szerinti oszlopba kell feltüntetni.

Azokat a tételeket, melyekhez átárazási periódust a szerződés nem köt ki, és a hitelintézet a kamatmozgásoknak megfelelően szabadon változtathatja a kamatlábat, a 0–30 napos oszlopba kell besorolni.

A kamatozó eszközök és források részletezése a főbb mérlegcsoportok szerint történik.

Az Értékpapír sorok csak azokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazzák, amelyek nem tartoznak a kereskedési könyvbe.

A hitelek sorokba kerülnek besorolásra az egyéb kamatozó követelések, így a pénzügyi lízing is.

Az 1. Kamatozó eszközök sorban összegzett értékekből ki kell vonni a 2. Kamatozó források sorokban összesített értékeket és a kapott értéket a 3. Különbség sorban oszloponként előjelhelyesen kell beírni. Ez a sor megmutatja, hogy a hitelintézet a kamatváltozások szempontjából forrás-érzékeny (negatív érték) vagy eszköz-érzékeny (pozitív érték), illetve az érzékenység mértékét.

Azokat a műveleteket, amelyek nagy számuk és viszonylag kis összegük miatt esetleg nehéz pontosan sávokba helyezni, azokat a statisztikailag elfogadott módszer szerint is fel lehet tüntetni. A statisztikailag elfogadott módszert az intézménynek a belső szabályzatában rögzíteni kell és a módszerről, annak esetleges változtatásáról szükség szerint tájékoztatja a Felügyeletet.

A mérlegen kívüli ügyletek részletezésénél is csak azokat az ügyleteket kell besorolni, amelyeknél kamatkockázat felmerülhet. Kereskedési könyvet vezető intézmények a mérlegen kívüli tételeknél is csak a banki könyve sorolt tételeket mutathatják ki.

A származtatott termékeket a mögöttes termék pozícióira kell lebontatni. A táblázatban a mögöttes eszköz névértékét vagy elvi főösszegét kell szerepeltetni.

A kamatláb szerződések között kell szerepeltetni minden olyan ügyletet, ahol a szerződés kifejezetten kamatlábak, vagy kamatindexek adás-vételére vagy cseréjére vonatkozik, ideértve az opciókat is.

Azokat a származtatott termékeket, amelyek sem a kamatláb, sem az értékpapír szerződések közé nem sorolhatók, a rájuk vonatkozó információkat, az egyéb származtatott termék soron kell szerepeltetni.

A határidős tőzsdei szerződéseket, a határidős OTC szerződéseket egy hosszú és egy rövid pozíció kombinációjaként kell szerepeltetni. Egy tőzsdei kamatláb ügylet, vagy egy határidős kamatláb megállapodás esetén az ügylet lejárata az elszámolásig vagy a leszállításig hátralévő idő, és – ahol ez értelmezhető – a mögöttes termék lejárata³³

A kamatlábcsere ügyleteknél a változó kamatozású részre vonatkozóan az elvi főösszeget a változó kamat újbóli rögzítésének lejáratánál, a rögzített kamatozású részre vonatkozóan pedig az elvi főösszeget a kamatlábcsere szerződés hátralévő lejáratánál kell szerepeltetni.

Ha az intézmény változó kamatot kap, akkor az elvi főösszeg az újbóli rögzítésnek megfelelő lejárati sávban, a mérlegen kívüli követelések között szerepel, a rögzített kamatozás pedig a szerződés hátralévő futamidejének megfelelő lejárati sávban a kötelezettségek között.

Amennyiben a kamatlábcsere megállapodásban az intézmény fix kamatot kap és változót fizet, akkor az ügylet fix részét a mérlegen kívüli követelések között, változó részét a kötelezettségek között kell kimutatni.

Az opciókat a mögöttes termék delta ekvivalensének megfelelően kell szerepeltetni.

Határidős hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vétele esetén a kötési értéket a vétel időpontjának megfelelő lejáratnál, mint kötelezettséget kell szerepeltetni, a követelések között pedig az értékpapír lejáratának megfelelő sávba kell helyezni. Határidős értékpapír eladás esetén fordítva kell eljárni.

A le nem hívott hitelkeretek vagy a hitelkeretek még nem folyósított része esetében meg kell határozni a lehívás valószínűségét és a várható időpontját. A hitelkeret lehívási valószínűséggel megszorzott összegét egyrészt a valószínűsített lehívási időig meghatározott sávban, mint rövid pozíciót kell szerepeltetni. Másrészt, a hitelkeret lehívási valószínűséggel megszorzott összegét a lehívást követő legközelebbi átárazódásnak megfelelő sávban vagy – fix kamatozás esetén – a szerződés lejáratának megfelelő sávban kell feltüntetni.³⁴ A lehívási valószínűség meghatározását a belső szabályzatban kell rögzíteni.

Kis összegű, le nem hívott hitelkeretek vagy a hitelkeretek még nem folyósított része esetében a mérlegen belüli tételekhez hasonlóan statisztikai módszerek is alkalmazhatók.

Garanciák, akkreditívek esetén, ha a lehívás valószínűsíthető, a hitelkeretekhez hasonló módon kell eljárni. A várhatóan nem lehívandó összegeket külön soron kell bemutatni.

Az m) Mindösszesen oszlop tartalmazza az adott soron szereplő tételek összesen értékét.

A 61. Nettó pozíció az adott időintervallumra (időoszlopra) számított értéket tartalmazza. Kiszámításához a 3. Különbség sor eredményéhez a 4. Mérlegen kívüli követelések összegét hozzá kell adni, míg az 5. Mérlegen kívüli kötelezettségek értékét le kell vonni és az eredményt előjelhelyesen kell az oszlopokba beírni.

A 62. Kumulált nettó pozíció az előző – a 61. Nettó pozíció – sorban számított értékeket kumulálja, tehát minden idősáv (időoszlop) tartalmazza az előző időintervallum(ok) értékeit is.

A 7. Mérlegen kívüli tételek 0% lehívási valószínűséggel sorban kell összesíteni a részletező sorokban kimutatott a le nem hívott hitelkereteknek, illetve a hitelkeretek még nem folyósított részének, továbbá a garanciáknak, akkreditíveknek és egyéb hasonló mérlegen kívüli tételeknek azt a részét, amelynek a lehívási valószínűsége nulla. Ezeket az összegeket a szerződés lejáratának megfelelő lejárati sávba kell szerepeltetni.

9.B ORSZÁGKOCKÁZAT ELEMZÉS

A jelentés célja

A hitelintézet a táblázat alapján a külföld felé vállalt kockázatokat országonként is folyamatosan figyelni tudja, valamint az országkockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény³⁵ kiszámítását segíti elő.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a mérlegben jelentett külfölddel szembeni kockázatvállalások (követelések), illetve a mérlegen kívüli (függő kötelezettségek, határidős követelések) ügyleteknek a külfölddel szemben fennálló állományai szerepelnek országonkénti bontásban függetlenül attól, hogy a pénzügyi kapcsolat milyen jellegű szervezettel, intézménnyel, vállalkozással áll fenn. A táblázatban a banki könyvbe tartozó és a kereskedési könyvbe tartozó ügyleteket egyaránt szerepeltetni kell.

A nemzetközi pénzügyi intézményeket a központ helye szerint kell besorolni.

Az 1. Összesen sor a 01. sortól felsorolt országok adatainak összegzésére szolgál.

A 01. sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az országokat, amelyekkel szemben a hitelintézetnek bármilyen kapcsolata (követelése, illetve kötelezettsége) áll fenn.

Először azokat az országokat kell felsorolni, amelyek után a vonatkozó jogszabály szerint tőkekövetelmény számítása esedékes. A felsorolást a legkockázatosabbnak tartott (pl. 4. kategóriás) országokkal kell kezdeni és a kockázatcsökkenésnek megfelelő kategória szerint kell folytatni. Az 1. kategóriába sorolt országokkal szembeni kockázatvállalásokat a jelentés végén kell felsorolni.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes ország-kapcsolat kimutatásra nem kerül.

Az oszlopokban a részletezés szerint kell a különböző követelésállományt, illetve a mérlegen kívüli függő és jövőbeni kötelezettség-vállalást kimutatni.

Az a) Ország oszlopba az adott ország – MNB által is használt – kódjelét kell tenni.

A b) Kódjel oszlopba a más minősítés, vagy kedvezőbb elbírálás miatt a következő betűjelet kell beírni:

„MG”, ha a besorolás alapja a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a garantőr,

„MÉ”, ha a besorolás alapja a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti értékpapír-fedezet,

„MK”, ha a besorolás alapja az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kedvezőbb elbírálású.

Ezeket a kockázatvállalásokat az adott országnál külön sorban kell feltüntetni, de a limit-meghatározásnál az adott országnál figyelembe kell venni.

A c1) Besorolás (eredeti) oszlopban a felsorolt országnak a hitelintézet a vonatkozó jogszabály által meghatározott országkockázati csoport besorolását kell feltüntetni az előírásnak megfelelően az 1-től 4-ig számozott kategória szerint.

A c2) Besorolás (módosított) oszlopban kell figyelembe venni az országkockázat tőkekövetelményéről szóló jogszabály által meghatározott módosítási eljárást és az annak alapján a megváltoztatott (új csoport szerinti) besorolást kell kimutatni, amellyel az adott országra (ügyfélre) vonatkozóan az országkockázat tőkekövetelménye számításba kerül. Ezt az oszlopot akkor is ki kell tölteni, ha az adott országgal szembeni követelés besorolása nem változik. Ebben az esetben meg kell ismételni az eredeti besorolás kódját (kategória számát).

A d) Banki saját limit oszlopban az adott országgal szemben a hitelintézet által – saját szabályzatában – meghatározott limit értékét kell jelenteni.

Az e) Kockázatvállalás oszlopaiba a megnevezés szerint kell a mérlegtételeket, a mérlegen kívüli tételek között külön a g) oszlopba kell a határidős ügyleteket feltüntetni.

Az összes kockázatvállalást nettó értéken (értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék nélkül) kell szerepeltetni.

A g) oszlopban a határidős ügyleteket súlyozott értéken kell szerepeltetni. A súlyozásnál a fizetőképességi mutató számításnál alkalmazott ügylet- és partnerkockázati súlyozást kell alkalmazni.

A h) oszlopban kell az összes nettó értéken szereplő kockázatvállalást feltüntetni.

Külön az i) oszlopban kell kimutatni az adott ország pénznemében fennálló kockázatvállalás összegét.

A Levonandó tételek, illetve a Tőkekövetelmény oszlopai a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint töltendők ki.

A k) oszlopban a levonandó tételek között csak a függő kötelezettségek miatti levonásokat szabad szerepeltetni, mivel a határidős követelések már eleve a partnerkockázatnak megfelelő súlyozott értékkel szerepelnek.

Az m) Összes nettó kockázatvállalás oszlopba az összes – levonandó tétellel már helyesbített (h–j–k–l) – értékeket kell kimutatni, amely alapján a rendeletben meghatározottak szerinti tőkekövetelményt kell kiszámítani.

Az országkockázatra vonatkozó tőkekövetelményt az n)–p) oszlopokban kell feltüntetni.

9.C KERESKEDÉSI CÉLÚ POZÍCIÓK

A jelentés kitöltése

A táblázat a kereskedési könyv vezetése alóli mentesítés ellenőrzésével kapcsolatos összesített információkat tartalmazza, és a Hpt. 76. § (6) bekezdés b) és a (7) bekezdés b) pontjában jelzett korlátok ellenőrzésére szolgál. Ezt a táblázatot csak a kereskedési könyvet nem vezető hitelintézeteknek kell kitölteni.

A kereskedési célú pozíció mérésénél a forgatási célú értékpapírok közül az minősül kereskedési célúnak, amelyet az intézmény eladási céllal vesz meg és nem minősül veszteségmérséklő befektetéseknek. A lejáratig tartani kívánt papírok közül kereskedési célúnak kell átsorolni mindazon értékpapírok, amelyeket az intézmény ténylegesen értékesít. A forgatási célú értékpapírok közötti részvények csak kereskedési célúak lehetnek, mivel a stratégiai jellegű, tartós befektetéseket a befektetési célú értékpapírok, illetve vagyoni érdekeltségek között kell kimutatni.

A mérlegen belüli pozíciókra vonatkozó adatok a felügyeleti mérleg forgatási célú értékpapírjainak állományi adataival egyeznek, néhány helyen a mérlegnél összevontabb formában. Az értékpapírok közül az külön sorban kiemelésre kerülnek az egyéb pénzügyi intézmények kötvényeinek, illetve a befektetési jegyek állománya.

A nyitó és a záró állományra vonatkozó adatokat minden, kereskedési könyvet nem vezető hitelintézetnek ki kell tölteni. A nyitó állomány a negyedév első napja, a záró állomány a negyedév utolsó (a beszámolás) napja.

Azt az állományt, amelyet a hitelintézet a vonatkozó előírások szerint kereskedési célúból befektetési célúvá minősített, külön oszlopban kell feltüntetni.

A Záró állomány után elszámolt értékvesztés oszlopban azt az értékvesztést előjel nélkül (vagy visszaírást negatív előjellel) kell kimutatni, amely olyan állomány után keletkezett, amelyik a negyedév folyamán nem mozdult meg, de a minősítés következtében az állomány után értékvesztést (vagy visszaírást) kellett elszámolni.

A változást jelentő adatok kitöltése alól mentesül az a hitelintézet, amelynek a forgatási célú értékpapír állománya 2 milliárd forintnál kevesebb. Az átlagállomány adatokat az eladásra szánt értékpapírok napi átlagállományaira negyedéves gyakorisággal kell kimutatni, annak érdekében, hogy a mérési időszakok közötti állapotról a Felügyelet képet kapjon.

A mérlegen belüli pozíciókat a számviteli nyilvántartások alapján könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. A 76. § (6)–(7) bekezdés szerinti korlátok szempontjából az eladási szándékon túlmenően, a Felügyeletnek számot kell adni a szándékok teljesüléséről.

A jegyzési garanciavállalás sorban a jegyzési garanciavállalás teljes, szerződés szerinti értékét kell feltüntetni. Az átlagállomány számításánál mindig a szerződés szerinti értékeket kell figyelembe venni, és annak alapján kell az átlagot meghatározni.

A származtatott termékek esetében a 3.DA táblázatban szereplő kereskedési célú pozíciók sorát kell kimutatni. A 3.DA táblázatnak megfelelően, az összehasonlíthatóság érdekében a származtatott pozíciók számbavétele a kötési árfolyam, illetve a tényleges elvi főösszegek figyelembevételével történik.

A kereskedési célú pozíciók összesen adatot ki kell számítani korrigálatlanul a mérlegen belüli kereskedési célú pozíciók, a jegyzési garanciavállalási pozíciók és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos kereskedési célú pozíciók összegzésével.

9.D A PÉNZMOSÁS MEGELŐZÉSÉVEL ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS ADATOK

A jelentés célja

A jelentés a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden hitelintézetnek a törvény végrehajtására belső szabályzattal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a vonatkozó információk kimutatására.

A táblázat kitöltése

A táblázatban a természetes személyekre és egyéb (jogi és jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozások stb.) személyekre vonatkozó adatokat kell bemutatni.

A hitelintézet a befektetési szolgáltatási tevékenységével összefüggő pénzmosás megelőzésével kapcsolatos adatszolgáltatását is e jelentés keretében köteles teljesíteni.

Az adatokat értelemszerűen – darabszámra, illetve forint értéken – kell megadni.

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az értékösszegek millió forintra vonatkoznak, de három tizedes jegyig kell megadni.

Devizában felmerülő állományi adatokat a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni. (tábla 2. sor)

Deviza ügylet esetén az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni. (tábla 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. sor)

A rendeletet a 3/2008. (II. 26.) PM rendelet 5. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. február 27. napjával.

A TEÁOR felsorolást lásd a Függelékben.

A Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest (KELER) Rt. szakosított hitelintézetként működik 2004. január 1-jétől.2

⁴

Ha hitelszerződést kötöttek, azt a hitelek között kell kimutatni.

⁵

A Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest (KELER) Rt. szakosított hitelintézetként működik.

⁶

Az összevont értékvesztés- és értékelési különbözet-adatokat az 1.H. Értékeléssel kapcsolatos adatok táblában megfelelő előjellel ellátva részletezni kell.

⁷

MNB tv.

⁸

A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények szektor szerinti bontását az MNB honlapján közzétett, az MNB rendelet 3. mellékletének 7. pontja szerinti lista tartalmazza.

⁹

A pénzügyi vállalkozások és a befektetési vállalkozások aktuális listájáról a Felügyelet ad tájékoztatást, illetve felhasználható az MNB honlapján található – havonta felújított – lista is.

¹⁰

Első sorban a hitelintézetek pénzőgyi-, befektetési, illetve járulékos vállalkozások szektora.

¹¹

A két eszköztáblában szereplő mérlegsorok sorszámozása eltérő, mivel az értékvesztés részsorok és a „nettó tábla” belső összegző sorai nem teljesen azonos helyeken találhatók.

¹²

A hitelintézetnek tehát pontos információval kell rendelkeznie a működési engedélyek hatálybalépésének időpontjáról.

¹³

Lásd a Függelék II. részét.

¹⁴

Itt csak a jegyzett tőkeként még be nem jegyzett részjegy állományt szabad kimutatni. A bármilyen ok miatt visszavett (visszavásárolt) részjegyek állományát nem szabad itt szerepeltetni.

¹⁵

Az MNB adatszolgáltatás 07. táblája.

¹⁶

Itt a fedezeteket a jogszabálynak, illetve a hitelintézet belső szabályzatának megfelelően kell az aktuális nyilvántartási értéken jelenteni.

¹⁷

A követelés értékénél kisebb mértékű fedezetek számításba vételénél azok teljes összegéből kell kiindulni, de a fedezetértékelési szabályzat előírásait figyelembe kell venni.

¹⁸

Itt csak azokat a kamatokat és kamatjellegű jutalékokat lehet kimutatni, amelyeket a számviteli előírások szerint függővé kell tenni.

¹⁹

Az Szkr. szerint felsorolt pénzügyi – pl. garancia- és kezességvállalás, hitelvizsgálati, folyószámla-, letéti, széf-, elszámolásforgalmi, lebonyolítási, pénzforgalmi, csekk, kártya stb. – szolgáltatás díjai.

²⁰

A negatív eredménytartalék változott pl. 3 milliárd Ft-ról 1 milliárd Ft-ra. A Cégbíróságon még nem bejegyzett, de a szavatoló tőkénél már figyelembe vett, tőkeleszállítás itt 2 milliárd Ft.

²¹

Amennyiben az alapvető tőke negatív értéket mutat, ebben az esetben a járulékos tőke összegét nem lehet a szavatoló tőkénél számításba venni.

²²

Segédtáblázatokat lehet alkalmazni a fizetőképességi számítás ellenőrzéséhez szükséges kockázatok felmérése érdekében. A súlyozott értékek kiszámítását a tábla megduplázásával, az ügylet piaci értékeit részletező táblához hasonló, de a súlyozott értékeket tartalmazó táblával lehet elősegíteni. A segédtáblázatokat nem kell a Felügyelet részére megküldeni, de a hitelintézet nyilvántartásában az ellenőrzés érdekében – el kell helyezni.

²³

Lásd a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi II. törvényt.

²⁴

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. esetében a 2001. évi XX. törvényt is figyelembe kell venni.

²⁵

A Hpt. módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 146. § alapján az EU csatlakozástól 20%.

²⁶

Hpt. 2. sz. melléklet III. fejezet 10.2. pont d) alpontja.

²⁷

Pl. ha az érték 124 ezer Ft, akkor a kockába 0,124, illetve, ha a mutató 0,46451, akkor 46,45 lesz a beírandó adat.

²⁸

Pl. Az 1997. évi szerződések – tekintettel a nyolc éves futamidejű szerződésekre is – legalább 2006. I. negyedévéig biztosan jelentendők.

²⁹

Kapcsolt vállalkozás az Szmt. által meghatározottak szerinti vállalkozások.

³⁰

A meglévő hitelállomány adata független a folyósított hitelek nagyságától.

³¹

Lásd a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt (KKVtv).

³²

A kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásáról szóló 307/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.

³³

Például egy áprilisi kötésű júniusi három hónapos tőzsdei kamatláb ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy 5 hónapos hosszú pozíciót és egy két hónapos rövid pozíciót.

³⁴

Például egy 400 M Ft-os hitelkeretet, amelynek a lehívási valószínűsége 50%, és a valószínűsített lehívási időpontja szeptember, átárazódása pedig 3 havonta történik, szeptembernek megfelelő lejárati sávban 200 M Ft értékben, mint mérlegen kívüli kötelezettséget, a decembernek megfelelő lejárati sávban pedig 200 M Ft értékben, mint mérlegen kívüli követelést kell feltüntetni, a hitelkereteknek megfelelő soron.

³⁵

Az országkockázat tőkekövetelményről szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet és módosításai.

³⁶

A törzsrészvény korrigált arányának kiszámításához lásd a Példatárat.

³⁷

A korrigált szavazati arány kiszámításához lásd a Példatárat.

³⁸

A Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest (KELER) Rt. szakosított hitelintézetként működik 2004. január 1-jétől.

³⁹

Lásd a Függelék II. részét.

⁴⁰

Például 05 Piros Rt., mivel a 11.B tábla 05 sorában szerepel.

⁴¹

Az évenkénti 14.D tábla nem jelent külön adatszolgáltatást, mivel az év végi (december 31-ei előzetes, vagy auditált) negyedéves jelentés egyben az éves adatokat tartalmazza.

⁴²

Ha egy nap az adott ügyfél számára többször, de azonos típusú (pl. folyószámla) hitel folyósítása történik, azt egy darabnak, de összegezve kell kimutatni.

⁴³

Az ettől eltérő esetek külön feltüntetésre kerültek.

⁴⁴

Intézménycsoport alatt a Hpt. szerint összevont alapú felügyelet alá tartozó csoportot értjük.

⁴⁵

Felügyeleti engedély alapján is változhat a bevonandó vállalkozások köre, akkor annak megfelelően kell bővíteni a bevontak jelzését (pl. Bi= biztosító, Ny= nyugdíjpénztár).

⁴⁶

Pl. olyan járulékos vállalkozást, amelynek az anyavállalata nem tartozik a törvény által meghatározott konszolidációs kör alá (pl. biztosító) csak abban az esetben lehet a felügyeleti konszolidációba is bevonni a konszolidációs módszerekkel, anélkül, hogy a közvetlen anyavállalatát is konszolidálni kell, ha – 91. § (5) bekezdés alapján – a Felügyelet engedélyezi.

⁴⁷

A hitelintézeti kérelem alapján, vagy az ellenőrzés során felmerült változások miatti adatszolgáltatási kötelmekre a hitelintézetnek fel kell készülni.

⁴⁸

Pl. Lejártság vizsgálat, portfolió minősítés, országkockázat.

⁴⁹

Hpt. 2. sz. melléklet III./10.1 / a), b), f), g) pont.

⁵⁰

A kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet.

⁵¹

A kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet.

⁵²

Az osztalék-elsőbbségi részvények miatt az alapvető és a járulékos tőke közötti megosztásra (arányosításra) vonatkozóan a konszolidálásnál figyelembe vehető módszerről külön tájékoztatás készül.

⁵³

Korábban tőkemegfelelési mutató.

⁵⁴

⁵⁵

A hitelintézetnek pontos információval kell rendelkeznie a működési engedélyek hatálybalépésének időpontjáról.

⁵⁶

Pl. ha az érték 124 ezer Ft, akkor a cellába 0,124, illetve, ha a mutató 0,46451, akkor 46,45 lesz a beírandó adat.

⁵⁷

Pl. Az 1997. évi szerződések – tekintettel a nyolc éves futamidejű szerződésekre is – legalább 2006. I. negyedévéig biztosan jelentendők.

⁵⁸

Az évenkénti 14.D tábla nem jelent külön adatszolgáltatást, mivel az év végi (december 31-i előzetes, vagy auditált) negyedéves jelentés egyben az éves adatokat tartalmazza.

⁵⁹

Ha egy nap az adott ügyfél számára többször, de azonos típusú (pl. folyószámla) hitel folyósítása történik, azt egy darabnak, de összegezve kell kimutatni.

⁶⁰

Az MNB 12, 14, 16 sorszámai.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

53/2005. (XII. 28.) PM rendelet

a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

53/2005. (XII. 28.) PM rendelet

a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról¹