56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról
2005.07.10.
„Mezei nyúl (Lepus europaeus),
Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),
Fácán (Phasianus colchicus),
Vetési lúd (Anser fabalis),
Nagylilik (Anser albifrons albifrons),
Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
Böjti réce (Anas querquedula),
Csörgő réce (Anas crecca),
Barátréce (Aythya ferina),
Kerceréce (Bucephala clangula),
Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
Örvös galamb (Columba palumbus),”
„(5) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője köteles a földtulajdonosok gyűlésének iratait legalább öt évig megőrizni.”
„(2) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. §-ának (6)–(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.” „(2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a vadaskert engedélyezési határozatában szerepelnek.”
„(2) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság – védett természeti területet, illetve NATURA 2000 területet illetően a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.” „(4) Az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét a vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-ig hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben a terv elkészítésekor nem ismert változás következett be a mezei nyúl és a fácán hasznosítható állományában vagy az élőhely állapotában, akkor az éves vadgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.”
7. § Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
30. § „(1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság előzetesen, kérelemre engedélyezheti. (2) Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével az előzetesen nem engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat – a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése, jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.”
„(3) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését – a megszűnését követő 15 napon belül – bejelenteni a működésének helye szerinti vadászati hatóságnak.”
„(4) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának megszűnéséről – az alkalmazást, illetve az alkalmazás megszűnését követő 15 napon belül – tájékoztatni a működésének helye szerinti rendőrhatóságot, valamint a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.”
9. § Az R. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
39. § „A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy legalább öt milliméter átmérőjű sörétet használhat. Ezen kívül legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert tarthat.” (A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével)
„b) az elejtett borzért, nyestért tíz darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,”
(illeti meg a jogosult költségére. A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg.)
11. § Az R. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a jogosult az azonosítójelek felhasználásáról határidőben nem tud elszámolni, mulasztása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.”
„(2) A vadászható madárfajok közül a böjti réce, a kerceréce, a csörgőréce, a barátréce, a szárcsa, a balkáni gerle, a szarka, a szajkó, a dolmányos varjú, a vetési lúd, a nagy- lilik és az erdei szalonka esetében tilos azok elpusztult, illetve elejtett származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása.”
„A vadász, illetve a jogosult öt munkanapon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják. A vadászati hatósághoz történő bejelentési kötelezettség elmulasztása a vadászat rendje megsértésének minősül.”
„(3) A vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozatban foglalt kötelezettség határidőben történő teljesítéséről, illetve annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete értesíti az első fokon eljáró vadászati hatóságot.”
„(3) A vadászkamara területi szervezete az állami vadászvizsgát tett személyek listáját a Vadászvizsga Főkönyv alapján negyedévente megküldi a vadászati hatóságnak.”
„(1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.”
„Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós vadászlőfegyverrel – ideértve az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22 kaliberű golyós vadászlőfegyvert – is lehet vadászni.” „(3) Működése vagy felhasználása körülményei folytán szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.”
„(1) Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata 2005. augusztus 15. napjától vadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület határterületén vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.
b) az a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet állandó jelleggel víz borít, és a vízimadarak rendszeres tartózkodási helyéül szolgál.”
„(3) A vadászati hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom tényét a vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg. (4) A vadászati hatóság indokolt esetben a vizes terület védősávjaként – a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján – legfeljebb 100 méter szélességű földterületet jelölhet ki.”
„(2) A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert ebtenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
(3) A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.
(4) Vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgáját a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert ebtenyésztő szervezetek rendezhetik, feltéve, hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek.” „(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelyről a tárgyévet követő év február 15-ig tájékoztatja a minisztériumot. A jelentés megyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát. (6) A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.”
„(1) Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáján csak az a személy végezhet minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.
(2) A vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. Az eredményes vizsgát tett vadászkutya azonosítható egyedi jelöléséről a vadászkutya tulajdonosa köteles gondoskodni.”
„(3) A vadászkamara területi szervezete köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító sorszámozott, vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány) kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgáját az elismert ebtenyésztő szervezet rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát haladéktalanul megküldeni a vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24. számú melléklet tartalmazza. (4) A minősítést végző személyekből álló bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú melléklet szerint. A vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert ebtenyésztő szervezet a vadászkutya alkalmassági vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi a vadászkamara területi szervezetének.” 21. § Az R. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
63. § „(1) A vadászaton – a vaddisznó hajtóvadászata kivételével – az alkalmazott vadászati módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni. (2) A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a kotorékeb kivételével. E kötelezettség elmulasztása a vadászat rendje megsértésének minősül.
(3) A jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vadász részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának megtérítéséről.”
„(1) Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között rendezhető. A február 28.–augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.”
„Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé közvetlen kísérőszemélyt kell állítani.”
„(1) A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.”
„(1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat.”
75/A. § (1) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint vadászat rendje megsértésének minősül a két tölténynél nagyobb tárkapacitású (amelyben egyidejűleg háromnál több lőszer tartható) félautomata (öntöltő) sörétes vadászlőfegyver tárreduktor nélküli használata. „(1) A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait és a trófea korosztály szerinti besorolását. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei az irányadók.”
„(4) A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati hatóság harminc napon belül hivatalból jelenti a bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.”
„(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6–9. cikk; b) a Bizottság 91/244/EGK irányelve (1991. március 6.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk; c) a Tanács 94/24/EK irányelve (1994. június 8.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról, 1. cikk; d) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről, 14–15. cikk.”
(2) A vadászati hatóság – a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére – 2005. augusztus 15-ig a vadgazdálkodási üzemtervekben azok módosításával vagy fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható hatósági határozatban megállapítja a vizes területeket, illetve amennyiben indokolt azok védősávját, és az e területeken az ólomsöréttel történő vadászat 2005. augusztus 15-től érvényesülő tilalmának tényét.
(3) Amennyiben a vadgazdálkodási üzemterv módosítása folyamatban van, a (2) bekezdésnek a vadgazdálkodási üzemterv módosítására vonatkozó rendelkezését a folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
(4) A vadászati hatóság a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az új vadgazdálkodási üzemtervek jóváhagyásáig hivatalból is rendelkezhet fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható hatósági határozatban az ólomsörét vizes területeken való használatának megtiltásáról.
(2) Az R. 19. számú mellékletének I. része nyomtatványa 2007. február 28-ig felhasználható azzal a feltétellel, hogy a mezőgazdasági vadkárok végleges becslésére vonatkozó jegyzőkönyv 2. pontjának rendelkezéseit e rendelet 7. számú mellékletében foglaltak szerint kell alkalmazni.
(3) A 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet alapján kiadott nyomtatványok közül a hivatásos vadász szolgálati igazolványa és szolgálati naplója 2007. február 28-ig szintén felhasználható.
32. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6–8. cikk;
b) a Bizottság 91/244/EGK irányelve (1991. március 6.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk;
c) a Tanács 94/24/EK irányelve (1994. június 8.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról, 1. cikk;
d) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről, 14–15. cikk.
Gráf József s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelethez
„– ünő, borjú szeptember 1.–február 28.”
„– tehén, ünő, borjú október 1.–február 28.”
„Mezei nyúl szeptember 1.–december 31.”
„Fácánkakas október 1.–február 28.”
[Az a), ba) és bb) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a következő 1–8. pontokban foglalt kiegészítő rendelkezéseket is figyelembe kell venni.]
„2. Fogoly indokolt esetben vadászható azokon a vadászterületeken, ahol kibocsátás történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.
3. A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el.
4. Természetes tőkés-, csörgő-, barát- és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.”
(VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK)
AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VÍZI ÉLŐHELYEK
2. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes puszta területegységből a Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj– Ürbő közti műút és a KNP határa által közbezárt területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park; 22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bővítéséről];
3. Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védőzónája (az OTvH elnökének 3/1976. határozatával létrehozott Péteritavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület);
4. Baláta tó TT (a földmívelésügyi miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó védetté nyilvánításáról);
6. Kecskeri puszta TT Dudás-fertő nevű része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi kezelők megnevezéséről];
7. Körös–Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös–Maros Nemzeti Park létesítéséről – a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek szerint –, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről, Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
8. Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH számú határozata a Nagybereki Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
10. Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres védőzónája (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári „Fehérszik” természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
12. a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mező – a Balatonederics–Szigliget közút, Tapolca- patak, Raposka–Balatonederics vasútvonal által határolt terület – [31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről];
13. a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe és 100 méteres védőzónája;
14. Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;
15. Fertő–Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett teljes hazai területe;
16. a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;
17. a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT és 100 méteres védőzónájuk;
18. a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;
19. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Kis-Balaton területe;
20. a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Balaton;
21. a Duna–Dráva Nemzeti Park területéből a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna-menti területei és holtágai;
23. a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe és 100 méteres védőzónájuk;
24. a Körös–Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét, a Csillaglaposai-legelő és a Sző-rét és 100 méteres védőzónájuk;
25. a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-tó;
26. a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó-Dráva-meder TT;
27. a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;
28. a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT és 100 méteres védőzónája;
29. az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett területe;
30. a Felső-Tisza nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett területe;
31. a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett részei és azok 100 méteres védőzónája: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták, a Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a Kiskörei-víztározó középső része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;
32. aTokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Bodrogzug terület;
33. a nemzetközi jelentőségű vadvízként* (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-puszta és 100 méteres védőzónája.
2. számú melléklet az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelethez
[Vadgazdálkodási terv (10 éves terv a körzeti vadgazdálkodási terv alapján]
„3.1. Nagyvadállományok kezelése: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó javasolt tervezési módszerei és szempontjai (az állomány minőségi besorolása, a golyóérettség kora). A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések. Zárttéri vadtenyésztés és vadaskerti vadtartás szempontjai.
3.2. Apróvadállományok kezelése: a mezei nyúl, a fácán, a fogoly és a vízivad tervezési szempontjai és módszerei (az állomány állapota), az élőhely védelem és javítás szempontjai. Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik (a vadgazdálkodást és vadászatot különösen érintő védett területek, a vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások).”
3. számú melléklet az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelethez
TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS TARTALMA
I.
TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS TARTALMA
|
........................... MEGYEI Nyilvántartási szám: ...........................
VADÁSZATI HATÓSÁG
Vadászatra jogosult neve:
kódja: ⬜⬜–⬜⬜⬜⬜⬜⬜–⬜–⬜–⬜
TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ
ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS
(Érvényes visszavonásig!)
Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.
Kelt: .............................., 20.......... év ........................................ hó .......... nap.
P. H.
............................................................
vadászati hatóság
|
Társasvadászati napló és terítéknyilvántartás vezetésre jogosultak
|
Név |
Érvényesség |
Megbízó |
Aláírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VADÁSZAT HELYE: ........................................
IDEJE: .................................................................
|
Társasvadászaton részt vevő vadászok |
|
vadász neve |
jegy/engedély száma |
balesetvédelmi oktatás elismerése,
aláírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elejtett vad |
|
apróvad |
nagyvad |
|
faj |
db |
faj |
db |
azonosító jel* |
|
fácán |
|
vaddisznó |
|
|
|
– kakas |
|
– kan |
|
|
|
– tyúk |
|
– koca |
|
|
|
|
|
– süldő |
|
|
|
mezei nyúl |
|
– malac |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
vadréce |
|
gímszarvas |
|
|
|
|
|
– tehén |
|
|
|
|
|
– ünő |
|
|
|
|
|
– borjú |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
|
|
dámszarvas |
|
|
|
|
|
– tehén |
|
|
|
vadlúd |
|
– ünő |
|
|
|
|
|
– borjú |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
|
|
muflon |
|
|
|
|
|
– juh |
|
|
|
|
|
– jerke |
|
|
|
|
|
– bárány |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
|
|
őz |
|
|
|
|
|
– suta |
|
|
|
|
|
– gida |
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
|
|
egyéb |
|
|
Megjegyzés: * (további krotáliák)
Vadászatvezető: ..............................................................
4. számú melléklet az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelethez
MINTA külső és hátsó fedőlapja
Szigorú számadású nyomtatvány
MINTA első és második oldala
ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY
ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY
Szigorú számadású nyomtatvány
5. számú melléklet az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelethez
VADÁSZVIZSGA BIZONYÍTVÁNY
VADÁSZVIZSGA BIZONYÍTVÁNY
Szigorú számadású nyomtatvány
6. számú melléklet az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelethez
|
Vadfaj |
Díj |
|
Gímszarvas |
|
|
3,00 kg-ig |
100 Ft |
|
3,01 kg-tól |
1600 Ft |
|
érmes |
3400 Ft |
|
Dámszarvas |
|
|
1,50 kg-ig |
100 Ft |
|
1,51 kg-tól |
1600 Ft |
|
érmes |
3400 Ft |
|
Őz |
|
|
150 g-ig |
100 Ft |
|
151 g-tól 250 g-ig |
600 Ft |
|
251 g-tól |
1600 Ft |
|
érmes |
3400 Ft |
|
Muflon |
|
|
50,00 cm-ig |
1200 Ft |
|
50,01 cm-től |
1600 Ft |
|
érmes |
3400 Ft |
|
Vadkan |
|
|
18,00 cm-ig |
600 Ft |
|
18,01 cm-től |
1600 Ft |
|
érmes |
3400 Ft |
7. számú melléklet az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelethez
Az R. 19. számú melléklete I. részének a mezőgazdasági vadkárok végleges becslésére vonatkozó jegyzőkönyv 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mezőgazdasági vadkárok végleges becslése)
„2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (árutőzsdei átlagár, illetve ennek hiányában a becsült értékesítési ár – levonva a termény betakarítási, tisztítási, tárolási és szállítási költségét):”
8. számú melléklet az 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelethez
24. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA
VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA
VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA
ÖSSZESÍTŐ
VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA
Vizsga helye: Időpontja: Jellege:
|
KUTYA |
TULAJDONOS |
|
Fajta |
Név |
Ivar |
Törzs-
könyv
vagy regisztrá-
ciós szám |
Igazol-
vány
szám |
Vizsga-
minősítés |
Név |
Cím |
Vadász-
jegy
száma |
Vadá-
szatra
jogosult |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
