Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005.(IV.5.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről1
2019.04.09.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1). bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bek. c/ pontja alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
I. Fejezet
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1)
(2)
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket kialakítani, épületet és építményt tervezni, kivitelezni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, rendeltetését megváltoztatni, valamint minderre hatósági engedélyt adni az általános érvényű jogszabályok mellett kizárólag e rendelet és a mellékletét képező szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.
(3a) E rendelet 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22. és 23. mellékletei az általuk szabályozott területi hatállyal alkalmazandók.
(3b) E rendelet egyéb mellékletei által nem szabályozott külterületek tekintetében a 4. mellékletet kell alkalmazni.
(3c) E rendelet egyéb mellékletei által nem szabályozott belterületek tekintetében a 1. mellékletet kell alkalmazni.
(4) E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozás elemei
2. § (1) A város közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg. A belterületi határ a szerkezeti terven jelöltek szerint módosítható.
(2) A tervezett terület-felhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.
(3) A szabályozás elemei elsőrendűek vagy másodrendűek.
a) Elsőrendű szabályozási elemek: terület-felhasználási egység határa (azon építési övezet és övezet határa, amely egyben a terület-felhasználási egység határa is), terület-felhasználási egység megnevezése
b) Másodrendű szabályozási elemek:
ba) szabályozási vonal
bb) építési övezet, övezet határa, jele
bc) építési övezet, övezet beépítési paraméterei
bd) védőtávolságok
be) építési helyek
(4) Elsőrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.
(5) Másodrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet.
Terület-felhasználás
3. § (1) Beépítésre szánt területek:
a) lakóterületek:
aa) nagyvárosias lakó,
ab) kisvárosias lakó,
ac) kertvárosias lakó és
ad) falusias lakó
b) vegyes területek:
ba) településközponti vegyes és
bb) központi vegyes
c) gazdasági terület:
ca) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági,
cb) egyéb ipari gazdaság és,
cc) mezőgazdasági üzemi
d) üdülő terület:
da) üdülőházas üdülő és
db) hétvégi házas üdülő
e) különleges terület:
ea) sport, szabadidős terület,
eb) egyházi terület,
ec) idegenforgalmi terület,
ed) szociális terület,
ee) temető,
ef) szennyvíztisztító,
eh) ökológiai központ és
eg) sport és rendezvény terület.
(2) Beépítésre nem szánt területek:
a) közlekedési és közműterületek: út, vasút
b) zöldterület: közpark, kálvária, arborétum
c) erdőterület:
ca) védelmi rendeltetésű
cb) gazdasági rendeltetésű
cc) egészségügyi-turisztikai rendeltetésű
d) mezőgazdasági:
da) általános mg. terület
db) kertes mezőgazdasági terület
dc) korlátozott használatú mg. terület
dd) korlátozott használatú mg. terület szélerőmű parkkal
e) vízgazdálkodási terület: patak, tó, vízmű
f) különleges terület:
fa) különleges terület-golfpálya
fb) különleges terület-lovasközpont
fc) különleges-rekreációs terület
II. Fejezet
II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
Lakóterületek szabályozása
4. § (1)Nagyvárosias lakóterület (Ln) meglévő és többszintes tömbházak, társasházak területe. Ezen belül az OTÉK 11. § 2. szerinti épületek helyezhetők el.
a) (Ln-1) O, Sz/80/10,0/K jelű építési övezet
aa) beépítési paraméterei:
Telekterület: kialakult
Beépítési mód: szabadonálló, illetve oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 80 %
Építménymagasság: max. 10,0 m
Zöldfelület: min. 10 %
ab) Az övezetben a Fáy András utcai lakótelepen garázs funkciójú épület elhelyezhető.
b) (Ln-2) O, Sz/80/16,0/K jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Telekterület: kialakult
Beépítési mód: oldalhatáron álló, illetve szabadonálló
Beépítettség: max. 80 %
Építménymagasság: max. 16,0 m
Zöldfelület: min. 10 %
c) Az Ln területen tömbgarázs építhető, szóló garázs nem épülhet. A tömbgarázs föld alatti vagy földdel fedett megoldással, tömbönként valósítható meg.
(2)Kisvárosias lakóterület(Lk) meglévő és tervezett tömbházak, társasházak, sorházak területe.
Ezen belül az OTÉK 12. §. 2. szerinti épületek helyezhetők el. Az Lk-3 a sorgarázsok, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek építési övezete, lakás nélkül.
a) (Lk-1) Sz/40/ 7,5/ 1200 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
ff) Építési hely: előkert 5 m, hátsókert 6 m, oldalkert 3 m és
fg) Az Lk-6 építési övezetben a társasház lakásszáma max. 10 db. lehet.
(3)Kertvárosias lakóterület(Lke) a családiházas telektömbök területe.
Elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények.
a) (Lke-1) O/ 30/ 4,5/ 500 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 30
Építménymagasság9: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 50 %
Építési hely: előkert: min. 5 m általános esetben, kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal miatt min. 3 m. Országos főútvonal mellett elhelyezkedő építési telek esetén – telektömbönként – a jelen pontban leírtakhoz képest nagyobb előkert is meghatározható.
oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint, ill. min. 4 m a kialakult beépítéseknél 14 m, vagy keskenyebb telekszélesség esetén
hátsókert: min. 6 m a 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
b) (Lke-2, Lke-2*) Sz/30/ 4,5/ 800 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 16 m
Beépítési mód:szabadonálló
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 50 %. Az Lke-2* jelű építési övezetben a zöldfelületet háromszintűen kell kialakítani. Tervezés előtt talajmechanikai vizsgálat készítendő.
Építési hely: előkert: min. 5 m,
oldalkert: min. 3 m, ill. OTÉK 36. § szerint,
hátsókert: min. 6 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén,
min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
c) (Lke-3) I/30/4,5/500 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m
Beépítési mód: ikerházas
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság11: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 50 %. Az Lke-2-jelű
Építési hely: előkert: min. 5 m
oldalkert: min. 6 m
hátsókert: min 6 m
d) (Lke-4) O/ 30/ 7,5/ 500 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság12: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 50 %
Építési hely: előkert: min. 5 m általános esetben, kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal miatt min. 3 m
oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint
hátsókert: min. 6 m a 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
e) (Lke-5) Sz/30/ 7,5/ 800 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 16 m
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság13: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 50 %
Építési hely: előkert: min. 5 m,
oldalkert: min. 3 m, ill. OTÉK 36. § szerint,
hátsókert: min. 6 m
f) (Lke-6) O/30/5,0/1000 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 1000 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 800 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság14: max. 5,0 m
Zöldfelület: min. 50 %
Építési hely: előkert: a kialakult építési vonal miatt min. 3 m
oldalkert: min. 6 m
hátsókert: min 10 m”
(4) A Kukoricaföld lakótömbök esetében az Lke-1 és Lke-2 övezetben a lakóház főtömege utcára merőleges gerincű, max. 10 m szélességű legyen.
(5)Falusias lakóterület (Lf) a hagyományos falusias telekhasználatot lehetővé tévő terület. Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § szerinti építmények helyezhetők el.
a) (Lf-1) O,I/30/4,5/600 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 600 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló, meglévő esetben ikerházas is
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság17: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 50 %
Építési hely: előkert: min. 5 m vagy a kialakult építési vonal
oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint, ill. min. 4 m a kialakult beépítéseknél 15 m-nél keskenyebb telek esetén
hátsókert: min. 6 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
b) (Lf-2) Z/30/4,5/300 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: telekosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető.
Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló,
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság18: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 50 %
Építési hely: kialakult
(6) Állattartó vagy műhely (vállalkozási) épület
a) az Ln és Lk építési övezetekben nem létesíthető,
b) az Lke-3, Lke-5 és Lke-6 építési övezetekben nem létesíthető,
c) az Lke-4 építési övezetben létesíthető, kivéve a József A. u. – Bajcsy Zs. u. – Jókai M. u. – Deák F. u. által határolt városközponti telektömböket,
d) az Lke-1 és Lke-2 építési övezetben létesíthető és
e) az Lf építési övezetben létesíthető.
(7) Állattartó vagy műhely épület megengedett mértéke
a) Lke építési övezetben max 5% (a 30%-on belül) és
b) Lf építési övezetben max 15% (a 30%-on belül).
(8) Az állattartás építményei a hátsókertben nem létesíthetőek, csak az építési helyen belül.
Vegyes területek
5. § (1)Településközponti vegyes terület (Vt) a város központi térségében lévő területe, amely jellemzően intézményi vagy vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken.
(2) A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít. A 051 hrsz. vagy abból kialakított új számozású telken a vízbázis védelme miatt csak lakó főfunkció lehetséges szolgáltatásokkal (pl. idősek otthona).
A (Vt) területen a jelenlegi gazdasági tevékenység folytatható, vagy a gazdasági tevékenység változása engedélyezhető, ha annak a környezetterhelő hatása a jelenleginél kisebb.
(3)Központi vegyes terület (Vk) olyan intézményterület, amelyben önálló lakótelek nem lehet, lakás legfeljebb szolgálati lakásként, nem főépületként jelenhet meg.
(4) A (Vk) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 17. §-a nevesít.
(5) (5) (Vt-1) O, Sz/80/7,5/400 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
a) Beépíthető telekterület min. 400 m2,
b) Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló, vagy kialakult állapot szerint zártsorúsítható vállalva a műszakilag korrekt összeépítés terheit a szomszédos épületeken (a szomszéd írásos hozzájárulása szükséges),
c) Beépítettség: max. 80 %, lakótelek esetén 40%,
d) Zöldfelület: min. 10 %,
e) Építménymagasság: max. 7,5 m és
f) Építési hely:
fa) előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve 5. m
fb) oldalkert: min. 6 m. ill. OTÉK 36. § szerint
fc) hátsókert: min. 6 m.
(6) (Vt-2) O, Sz/40/7,5/600 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
a)Beépíthető telekterület min. 600 m2
b) Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló, vagy kialakult állapot szerint zártsorúsítható vállalva a műszakilag korrekt összeépítés terheit a szomszédos épületeken (a szomszéd írásos hozzájárulása szükséges).
c) Beépítettség: max. 40 %, lakótelek esetén 30%
d) Zöldfelület: min. 30 %
e) Építménymagasság: max. 7,5 m
f) Építési hely:
fa) előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve 5. m,
fb) oldalkert: min. 6 m. ill. OTÉK 36. § szerint és
fc) hátsókert: min. 6 m.
(7) (Vt-3) Z,Sz/80/6,0/K
Kialakult telekterület, telekmegosztással nem csökkenthető, de összevonással növelhető.
Beépítési mód: a 12 m-nél keskenyebb telek zártsorúan építhető be, a 12 m-nél szélesebb telek szabadon állóan is, illetve úgy, hogy a szomszédos épületek közti távolság minimum az építménymagassággal azonos legyen.
Telekterület: kialakult, új telekalakítás esetén min. 1000 m2
Beépítési mód: szabadonálló, illetve egyedi beépítési terv szerint
Beépítettség: max. 50 %
Zöldfelület: min. 30 %
Építménymagasság8: max. 9,0 m
Építési hely: előkert: 5 m
oldalkert: min. 3 m. ill. OTÉK 36. § szerint
hátsókert: min. 6 m
(9) (Vt) területen belül állattartó épület nem építhető (lakótelken sem).
(10) A Vt-1 építési övezetben a 1126/14 helyrajzi számú telek további beépítése, épület bővítése esetén
a) az épület illeszkedjen a Rákóczi tér felőli térfal szomszédos épületeihez a homlokzat vonala, a homlokzat-képzés: homlokzati arányok, párkány magasság, tetőidom és a hagyományos anyag-használat tekintetében.
b) a parkolóban minden 4 várakozó hely után 1 db háromszor iskolázott lombos fa telepítendő.
(11) A Vt-4 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
a) Beépíthető telekterület: min. 1000 m2
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség: max. 50 %
d) Zöldfelület: min. 30 %
e) Építménymagasság: max. 9,0 m
f) Építési hely:
fa) előkert: az 1. használati szinten a Köztársaság utca és a Fáy András utca mentén 0 m, a további szintekre vonatkozóan a Fáy utca mentén 3 m, a Köz-társaság utca mentén és máshol 5 m, vagy védő zöld sáv szerint,
fb) oldal- és hátsókert: 5-5 m.
g) A védő zöld sávban kerékpárút, sétány, parkosítás létesíthető.
Gazdasági terület
6. § (1) A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, egyéb ipari gazdasági területek, valamint mezőgazdasági üzemi területek.
(2)Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület(Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.
a) A (Gksz-1) O/50/7,5-9,0/500 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
aa) Kialakítható telekterület: min. 500 m2,
ab) Beépítési mód: oldalhatáron álló,
ac) Beépítettség: max. 50 %,
ad) Építmény magasság: belterületen max. 7,5 m, külterületen max. 9,0 m,
ae) Zöldfelület: min. 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő,
af) Építési hely: általános esetben: elő- és hátsó kert 5-5 m, oldalkert a tényleges építménymagassággal azonos és
ag) A János tanya utcában: előkert 0 m, hátsó kert 3 m oldalkert illetve kialakult beépítésnél a szomszédos épülettől való távolság min. a tényleges építmény magassággal azonos.
b) A (Gksz-2) Sz/50/12/2000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
ba) kialakítható telekterület: min. 2000 m2
bb) beépítési mód: szabadonálló
bc) beépítettség: max. 50%
bd) építmény magasság: max. 12 m
be) zöldfelület: min. 20%, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor tele-pítendő
bf) építési hely: elő-, oldal- és hátsó kert 6-6 m
c) A Gksz-3 SZ/40/12/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 5000m2
Beépítési mód: szabadonálló
Építménymagasság: max. 12 m
Zöldfelület: min. 30% ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő
Építési hely: elő, oldal és hátsókert min. 10m
(3)Ipari gazdasági terület(Gip) az OTÉK 20. §-ában egyéb területként meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.
a) A (Gip-1) Sz/50/9,0/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
aa) Kialakítható telekterület: min. 3000 m2
ab) Beépítési mód: szabadonálló
ac) Beépítettség: max. 50 %
ad) Építménymagasság: max. 9,0 m
ae) Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő
af) Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 6-6 m
b) A (Gip-2) Sz/40/12/10000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
ba) Kialakítható telekterület: min. 10000 m2 (1 ha)
bb) Beépítési mód: szabadonálló
bc) Beépítettség: max. 40 %
bd) Építménymagasság: max. 12 m
be) Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő
bf) Építési hely: elő, oldal és hátsó kert min. 6-6 m.
c) A Gip-3 SZ/50/9,0/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
ca) Kialakítható telekterület: min. 3000 m2
cb) Beépítési mód: szabadonálló
cc) Beépítettség: max. 50 %
cd) Építménymagasság: max. 9,0 m
ce) Zöldfelület: min. 25 %, ezen belül a telekhatárok mentén fasor telepítendő
cf) Építési hely: Vasút utca mentén előkert 1 m, a további telekhatárok mentén oldal és hátsó kert 6-6 m.
(4)Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm) a művelésből kivett mezőgazdasági majorok és mezőgazdasági üzemi jellegű építmények elhelyezése céljából kijelölt terület.
A területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetőek még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.
A (Gm) Sz/40/7,5/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 3000 m2
Beépítési mód: szabadonálló, kialakult esetben oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 40 %
Épületek építménymagassága: max. 7,5 m
Zöldfelület: min 20 %, (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő)
(5) A gazdasági területeknél új telekalakításra vonatkozik a min. telekterület szabályozás.
Az ennél kisebb meglévő telkek beépíthetők a megadott %-ban és a megadott paraméterekkel, de nem oszthatók, csak összevonhatók.
(6) A korábban már funkcionáló gazdasági területek felosztása esetén szükség szerint nyúlványos telek is kialakítható az övezetre előírt minimális teleknagyság és a nyúlványos telkekre vonatkozó magasabb jogszabály figyelembe vételével.
Különleges területek
7. § (1) Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt
a) sport-szabadidős terület (Ks)
1. egyházi terület (Ke)
2. idegenforgalmi terület (Ki)
3. szociális terület (Ksz)
4. temető (Kt)
5. szennyvíztisztító (Kszv)
6. ökológiai központ (Kö)
7. sport és rendezvény terület (Ksr)
(2)Sport- szabadidős terület (KS) a kizárólagosan sportolási (a sportba a lovassport is beleértendő), szabadidős, illetve a közösségi rendezvényeket kiszolgáló terület. Ebben az övezetben sport illetve közösségi célú-, ahhoz kapcsolódó szolgáltató és gazdasági épület, illetve szolgálati lakás épülhet.
Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 5000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 10%
Építménymagasság: max. 9,0 m
Zöldfelület: min. 60%
Építési hely: előkert, oldalkert min. 5-5 m
(3)Egyházi terület (Ke) a ciszterci apátság területe.
Telekterülete: kialakult
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 40%
Építménymagasság: max. 12,0 m
Zöldfelület: min. 30%
(4)Idegenforgalmi terület (Ki, Ki-1) az idegenforgalmat, a vendéglátást, sportolást, közösségi szórakozást, rendezvényeket szolgáló építmények, kereskedelmi szállásépület, az ezekhez kapcsolódó gazdasági épületek és szolgálati lakás elhelyezésére szolgál.
A beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: Ki övezetben max. 20%, Ki-1 övezetben max. 10%
Épületmagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: Ki övezetben min. 60%, Ki-1 övezetben min. 80%
Építési hely: elő, oldal és hátsókert új épület esetén min. 10-10m
Az építési övezetek telkein a zöldfelületet háromszintűen kell kialakítani.
(5)Szociális terület (Ksz) az időskorúak különböző szintű lakhatását, egészségügyi- és szociális ellátását, közösségi életét biztosító terület gazdasági épületekkel és szolgálati lakásokkal.
Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000 m2(1 ha)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 20%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 60%
Építési hely: elő- oldal és hátsókert új épület esetén min. 10-10 m
(6)Temető (Kt) szabályozott területén csak a rendeltetésének megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel:
Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000 m2 (1 ha)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: (kápolna, ravatalozó) max. 10%
Építménymagasság: max. 6,0 m
Építési hely: előkert, oldalkert min. 5-5 m
A temető 50 m-es védőtávolságán belül a temető nyugalmát zavaró vagy kegyeletsértő tevékenység nem engedélyezhető.
(7)Szennyvíztisztító (Kszv) szabályozott területén csak a rendeltetésének megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(8)Ökológiai központ (Kö) szabályozott területén az ökológiai célú oktatást,
ismeretterjesztést, az ökológiai turizmust szolgáló építmények továbbá kereskedelmi
szállásépület létesíthető.
A beépíthető és kialakítható telek területe: min. 20000m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 10%
Épületmagasság: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 80%
Építési hely: elő, oldal és hátsókert min. 10m
A zöldfelületet honos növényfajokból, háromszintűen kell kialakítani.
(9) Sport és rendezvény terület (Ksr) a sport és szabadidős tevékenység valamint a kulturális és közösségi rendezvényeket kiszolgáló terület és azok épületei, építményei elhelyezésérére szolgál.
d) Beépítettség mértéke: max. 3%
e) Épület építménymagassága: max. 6,0 m
f) Építési terület:
fa) előkert: min. 10 m
fb) oldalkert: min. 10 m és
g) Az övezet területén az épületek építési engedélyéhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
(3) Általános mezőgazdasági terület Má-1 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
a) Beépíthető telek területe:
gazdasági épület esetén: min. 10000 m2
lakóépület esetén: min. 50000 m2
b) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: min. 10000 m2
c) Beépítési mód: szabadonálló
d) Beépítettség mértéke: max. 3%
e) Épület építménymagassága: max. 6,0 m
f) Előkert, oldalkert: min.10 m
(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében, ha valakinek a tulajdonában álló mezőgazdasági művelési ágú telkek (földrészletek) összes területe eléri az 50.000 m2-t, akkor az egyik legalább 10.000 m2 területű telken az (1) bekezdés szerinti építmények, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület helyezhető el.
(5) A birtokközpont beépítésének feltételei:
a) Beépíthető telek területe: min. 10000 m2
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség mértéke: a birtokközpont telek területének 20%-a, de nem lehet több a beszámított telkek összterülete 3%-ánál.
d) Épület építménymagassága: max. 6,0 m
e) Építési terület: előkert, oldalkert, hátsókert: min.10 m
1 Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 7. §-a , hatályos 2009. március 10-től.
* Kiegészítette a 20/2005.(VI.27.) rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től.
** Módosította a 20/2005.(VI.27.) rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től.
1 Hatályon kívül helyezte a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (1) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től.
2 Módosította a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (2) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től.
* Beiktatta a 20/2005.(VI.27.) rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. június 27-től.
3 Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (3) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től.
4 Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (4) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től.
5 Beiktatta a 8/2009.(III.10.) rendelet 6. § (5) bekezdése , hatályos 2009. március 10-től.
Általános előírások
8. § (1) Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek. A min. telekterület alól felmentést jelent, ha útkorrekció miatt kerül a telek az előírt méret alá, de a beépítettség ebben az esetben sem emelkedhet a megadott mérték fölé.
(2) A jelenlegi vagy kialakítandó telekhatáron álló meglévő épületek felújíthatók, de bontásuk esetén az előírt előkert betartandó.
(3) Az utcakép védelme érdekében a helyileg védett épületek környezetében a nem védett épületekre is vonatkoztatva meg kell őrizni a védett épületek arányrendszerét.
(4) A 4,5 m-es maximális építménymagassággal szabályozott építési övezetekben földszintes, vagy földszint + tetőteres épületek építhetők, emeletes épület vagy épületrész nem.
(5) A lakóövezetekben a beépíthetőség alsó határát el nem érő telek
- telekösszevonással a szomszéd lakótelekhez csatolható, vagy
- beépíthető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó célra az övezeti paraméterek figyelembevételével.
(6) A lakóterületeken és településközponti vegyes területeken az épületek magastetővel építendők, tetőhajlásszög 30º-tól 50º-ig engedélyezhető, piros, barna és sötétzöld színben. Hullámpala, nád, műanyag és fémlemezfedés nem engedélyezhető. A tetőhajlásszögek szimmetrikusak legyenek.
(7)
(8) Tömör kerítés max. 1,5 m, áttört max. 2 m magas lehet. Támfalra építés esetén támfallal együtt, az alsó terepszinttől mérve. Ez vonatkozik a nem építési engedély köteles belső kerítésekre is.
Kivétel az utcasarok, ahol a látóháromszögben tömör kerítés nem engedélyezhető, csak max. 0,5 m lábazat
A szabályozott kerítésmagasság utcai kerítésnél a közterület felől mérve értendő.
(9) A főépület alapterületén kívüli terepszint alatti létesítmény a telek területének maximum 10%-a mértékéig létesíthető. Ahol a terepviszonyok indokolják a lakótelken az előkertben terepbe mélyített garázs építhető, de a nyitott garázskapu a közúti forgalmat nem zavarhatja.
(10) A város teljes közigazgatási területén külszíni bányatelek nem létesíthető, új bánya nyitása nem engedélyezhető. (2003. évi XXVI. törvény 11. § alapján)
(11) Az építési övezet határa telekhatárhoz kötött, de a köztes telekhatár eltérhet a szabályozott telekparaméteren belül. A tényleges telekhatár változásával együtt mozdul az építési övezet határa is.
(12) A telekalakítás és a belterületbe vonás az igény szerint, ütemezetten, folyamatosan hajtandó végre.
(13) Lakótelken létesítendő intézmény vagy szolgáltatás esetén több önálló épületben is elhelyezhető a fő funkció az építési helyen belül.
(14) Szerelt kémény lakóépületek homlokzatán nem jelenhet meg, csak tetőn át vezethető ki.
Utcai homlokzaton klímaberendezés illetve parabola antenna nem helyezhető el.
(15) Hírközlési antenna torony belterületi telken nem helyezhető el.
(16) Ahol a szabályozás fasor telepítését írja elő, az földlabdával szállított előnevelt facsemetékkel hajtandó végre.
III. Fejezet
III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
Közlekedési és közműterületek
9. § (1) A közlekedési és közműterületek megoszlanak közútra (KÖ-u) és kötöttpályás vasútra (KÖ-k).
(2) A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A külterületen közútként (KÖu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utakat szabályozza a terv a tervezett telekterület szabályozásával és a védőtávolsággal.
Másodrendű főút a 82. sz. út 40 m és összekötő út a 8301, 8216 és 83106 sz. út 30 m szabályozási szélességgel.
(4) A belterületen 5 szabályozási szintet különböztetünk meg.
1. összekötő út: Köztársaság u., Kossuth u., Bakonybéli u., Borzavári u., Deák F. u.: 14-32 m
b) gyűjtőút: Alkotmány u., Munkácsy u., Ságvári E. u., Szeptember 6. u., Vitális u, Szikla u., Békefi A. u., Kodály Z. u. és Szabadság u.: 16 – 36 m
c) lakó utak, kiszolgáló utak: 12-18 m,
d) egyirányú, vegyes forgalmú utak: 8 m,
1. gyalogos és kerékpár út: 6 m.
(5) A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők.
Ha a telekalakítás úgy kívánja, több lehet, kevesebb nem.
(6) A 12 m-nél szélesebb új utaknál a közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.
(7) A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.
Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető.
A szabályozással érintett telkeken azonban semmilyen telekalakítási-, építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével.
(8) A lakó- és gazdasági területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani.
A meglévő szolgáltatások, intézmények és különleges területek esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell a parkolót kialakítani egyedi tervezés és engedélyeztetés szerint. Új intézmény és szolgáltatás létesítése esetén a parkolást telken belül kell kialakítani.
(9)
(10) Új út építése esetén a közvilágítás is kiépítendő. (belterületen)
Zöldterületek
10. § (1)Zöldterület (Z) a közparkként hasznosított vagy hasznosítható közterület, a Kálvária területe, valamint az Arborétum zárt, védett, de közcélú területe.
(2) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.
(3) Közpark területén az OTÉK 27. § szerinti építmények legfeljebb 3,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki a terület 2%-ának mértékéig.
(4) A 10. § (3) bekezdés általános előírásaitól eltérően a Hosszúrét részét képező, Alkotmány utca menti Z*övezeti jelű zöldterületben szabadtéri színpad is elhelyezhető max. 3 % beépítettséggel, és a megengedett épületmagasság 7,5 m.
Erdőterület
11. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerint erdősítésre kijelölt terület.
(2) Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából
a) védelmi (Ev),
1. gazdasági (Eg),
2. egészségügyi-turisztikai (Ee)
övezetekre tagolódik.
(4) A szabályozási terven védelmi erdő övezetként (Ev) szabályozott területen épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják, és az erdészeti hatóság engedélyezte.
(5) A NATÚRA 2000 élőhelyvédelmi területek erdőterületein építmények elhelyezése csak a Nemzeti Park Igazgatósága egyetértésével engedélyezhetők.
(6) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el az erdészeti hatóság engedélye esetén a következő feltételekkel:
Beépíthető telek területe: 10 ha (100 000 m2)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 0,1%
Építménymagasság: max. 4,5 m
(7) Az elsődlegesen védelmi, másodlagosan egészségügyi, turisztikai erdő övezetben (Ev(e)) az erdőhöz kötődő turizmus épületnek nem minősülő építményei alakíthatók ki. (esőbeálló, erdei tornapálya, pihenő, tanösvény stb…)
(8) Az elsődlegesen egészségügyi, turisztikai erdő övezetben az erdőhöz kötődő üdülés építményei helyezhetők el az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján a következő feltételekkel:
Beépíthető telek területe: min. 10ha (100.000m2)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 500m2
Épületmagasság: max. 7,5 m
Mezőgazdasági terület
12. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület-felhasználási egységekbe tartozik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület szélerőmű parkkal (Mko-sz)
d)kertes mezőgazdasági terület (Mk)
(2) Mezőgazdasági területen hígtrágyás technológiájú állattartótelep, hígtrágyatároló nem létesíthető.
(3) Mezőgazdasági területen kommunális és technológiai eredetű szennyvíz, továbbá istállótrágya csak szivárgásmentes zárt tárolóban tárolható.
Általános mezőgazdasági terület
13. § (1)Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.
(2) Általános mezőgazdasági területek Má 2 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
a) Beépíthető telek területe:
gazdasági- és lakóépület esetén: min. 10 000 m2
b) Kialakítható legkisebb telek(földrészlet) területe:min. 10 000 m2
c) Beépítési mód: szabadon álló
d) Beépítettség mértéke: max. 3%
e) Épület építménymagassága: max. 6,0 m
f) Építési terület:
fa) előkert: min. 10 m
fb) oldalkert: min. 10 m és
g) Az övezet területén az épületek építési engedélyéhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
(3) Általános mezőgazdasági terület Má-1 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
a) Beépíthető telek területe:
gazdasági épület esetén: min. 10000 m2
lakóépület esetén: min. 50000 m2
b) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: min. 10000 m2
c) Beépítési mód: szabadonálló
d) Beépítettség mértéke: max. 3%
e) Épület építménymagassága: max. 6,0 m
f) Előkert, oldalkert: min.10 m
(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében, ha valakinek a tulajdonában álló mezőgazdasági művelési ágú telkek (földrészletek) összes területe eléri az 50.000 m2-t, akkor az egyik legalább 10.000 m2 területű telken az (1) bekezdés szerinti építmények, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület helyezhető el.
(5) A birtokközpont beépítésének feltételei:
a) Beépíthető telek területe: min. 10000 m2
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség mértéke: a birtokközpont telek területének 20%-a, de nem lehet több a beszámított telkek összterülete 3%-ánál.
d) Épület építménymagassága: max. 6,0 m
e) Építési terület: előkert, oldalkert, hátsókert: min.10 m
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
14. § (1)Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) a vízfolyások mentén lévő vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a természeti területeken lévő mezőgazdasági terület.
(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko0 jelű övezetében épület nem létesíthető.
(3) Az Mko-1 jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei, az állattartáshoz kapcsolódó saját termék feldolgozását szolgáló építmények a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó turizmus építményei, továbbá a bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló építmények és szolgálati lakás létesíthető.
(4) Az Mko-1 övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:
a) Beépíthető telek területe:
gazdasági épület esetén: min. 20000 m2
lakó- és turisztikai rendeltetésű épület esetén: min. 50000 m2
b) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: min. 20000 m2
c) Beépítési mód: szabadonálló
d) Épület építménymagassága: max. 6,0 m
e) Beépítettség mértéke: max. 1%
f) Előkert, oldalkert: min.10 m
(5) Ha valakinek a tulajdonában álló telkek (földrészletek) összes területe korlátozott használatú mezőgazdasági területen eléri az 50.000 m2-t, akkor az egyik legalább 10.000 m2 területű Mko-1 jelű övezetben levő telkén birtokközpontot létesíthet.
Birtokközpont területén a (3) bekezdés építményei, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület is létesíthető.
(6) Az (5) bekezdés szerinti birtokközpont beépítésének feltételei:
a) Beépíthető telek területe: min. 10000 m2
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség mértéke: a birtokközpont telek területének 20%-a, de nem lehet több a beszámított telkek összterülete 3%-ánál.
Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület szélerőmű parkkal
15. § (1) A terület-felhasználási egység területén csak a szélerőmű park építményei helyezhetők el (szélerőmű torony, trafóállomás), ha arra a környezetvédelmi engedélyezési eljárás is lehetőséget ad.
(2) A szélerőmű tornyok üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra hálózatok csak föld alatt vezethetők.
(3) Szélerőmű park, szélerőmű torony csak elvi építési engedély alapján létesíthető.
(4) A szélerőmű park, szélerőmű tornyok környezeti hatásvizsgálatához és az elvi építési engedélyezéshez az országos közutak azon pontjairól, ahol a szélerőmű tornyok és apátsági épületegyüttes már együtt látható, a településképre gyakorolt hatás értékelhetősége érdekében látványtervet kell készíteni. A látványterv olyan fotómontázs, amelyen az apátság és a méretarányosan beillesztett szélerőmű tornyok is láthatók.
(5) Szélerőmű tornyok
a) erdőterülettől, nagyfeszültségű légvezetéktől a dőléstávolság, de legalább 150 m;
b) országos közút tengelyétől legalább 50 m; főút tengelyétől legalább 150 m
c) lakóterülettől legalább 500 m;
d) az országos ökológiai hálózat területétől legalább 500 m
e) mikrohullámú hírközlési vonaltól min. 25 m
védőtávolság biztosításával létesíthetők.
(6) Szélerőmű toronytól
a) 150 m védőtávolságon belül gazdasági épület;
b) 500 m védőtávolságon belül lakóépület mezőgazdasági területen nem létesíthető.
(7) A szélerőmű tornyok a szomszédos települések határos terület-felhasználását, helyi építési szabályzatuk szerinti (vagy annak hiányában OTÉK szerinti) övezeti építési lehetőségeit nem korlátozhatják.
Kertes mezőgazdasági terület
16. § (1)Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló (Mk) jellel szabályozott mezőgazdasági terület.
(2) Kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető telkenként egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház, gyümölcs-terménytároló lehet, továbbá elhelyezhető pince.
(3) Az (Mk) övezetben az építmények elhelyezésének feltételei:
Beépíthető telek területe: min: 1500 m2
Kialakítható legkisebb telek területe: min. 3000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 3%, de legfeljebb 60 m2
Épület építménymagassága: max. 3,5 m
Építési hely: előkert min. 5 m
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben csak tájba illesztett karakterű, 30-45-os hajlásszögű nyeregtetős épület létesíthető.
Vízgazdálkodási terület
17. § (1)Vízgazdálkodási terület (V) a vízmedrek területe, (állandó és időszakos vízfolyások és tavak), valamint a vízművek üzemi területei.
(2) Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.
(3) A Cuha és Szarvas pataktól 6-6 m-es védőtávolság, kezelői sáv biztosítandó.
Az egyéb vízfolyások mentén 3-3 m-es védőtávolság, kezelői sáv biztosítandó, nem beépíthető és fával nem betelepíthető.
(4) Szabályozási terv szerinti tavak területén új épületek csak a halgazdálkodás kiszolgálására, és a horgászok közösségi épületeként, legfeljebb 100 m2 alapterülettel, 4,5 m építménymagassággal létesíthetők.
Különleges terület – golfpálya (Kk-g)
17/A. § (1) A különleges terület – golfpálya (Kk-g) olyan beépítésre nem szánt terület, ahol golfpálya és ahhoz kapcsolódó műtárgyak alakítandók ki. A területen épület nem létesíthető.
(2) A golfpálya telke nem osztható meg, de a két telek összevonható.
(3) A terület legalább 90%-a zöldfelületként alakítandó ki.
(4) A zöldfelületek kialakítására vonatkozó szabályok:
a.) A patak telkétől számított 50 m, a többi telekhatár mentén 20 m szélességben a golfpálya intenzíven fenntartott sportolási célú zöldfelületei nem alakíthatók ki.
b.) Az a., pont szerinti – szabályozási tervlapon beültetési kötelezettségű – területsávon belül a térségben honos, fás szárú növényzettel véderdősávok létesítendők.
c.) A golfpálya intenzíven fenntartott gyepes sportterületén kívüli zöldfelületek a térségben honos fásszárú növényzettel ligetesen fásított gyepfelületként, vagy erdőként alakítandók ki.
d.) A csapadékvíz összegyűjtését szolgáló záportározók és a látványtóként kialakított vízfelületek, a zöldfelületi arányba beszámíthatók.
(5) A golfpálya területén a csapadékvizeket övárokkal kell felfogni és szivárgásmentesen kialakított tavakban, kell összegyűjteni. Élő vízfolyásba vegyszerrel szennyezett csapadékvíz nem vezethető.
(6) A felszín alatti vizek védelme érdekében a golfpálya intenzíven vegyszerezett zöldfelületeit vízzáró szigetelésével, és az elszivárgó vizet összegyűjtő drénezéssel kell kialakítani. Az így összegyűjtött szennyezett vizeket szivárgásmentes zárt tározókban kell összegyűjteni.
(7) Közmű vezetéket a területen csak felszín alatti vonalvezetéssel lehet kialakítani.
(8) A területen támfal, kerti építmény csak természetes anyagokból (fa, terméskő) létesíthető.
Különleges terület – lovasközpont (Kk-l)
17/B. § (1) Különleges terület – lovas központ (Kk-l) olyan beépítésre nem szánt terület, amely elsősorban a lovas sport rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén elhelyezhető épület – a lovas sport rendeltetésen kívül:
a) egyéb sport,
b) iroda,
c) szállás jellegű,
d) vendéglátó,
e) a lovas sporthoz kapcsolódó oktatási, ismeretterjesztési,
f) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
g) a lótenyésztési és bemutatási célú állattartás
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az övezet területén a telkek beépítési feltételei:
a) a beépíthető és kialakítható telek területe: min. 5000 m2
b) a beépítési mód: szabadonálló
c) beépítettség: max. 5%
d) az épület építménymagassága: max. 6,5 m
e) építési hely: előkert, oldalkert, hátsókert min. 10-10 m
f) zöldfelület: min. 50%
(4) A minimális zöldfelület arányába a telek területén levő mezőgazdasági művelésű területek is beszámíthatók.
(5) Az övezet területén a kommunális szennyvizet a közcsatornára kell rákötni, vagy átmeneti tárolása szivárgásmentes zárt tárolóban történhet.
(6) Az övezet területén az épületek építési engedélyéhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
(7) A szabályozási terven jelölt kötelező fásítás legalább közepes lombkoronájú fasor létesítésével történhet. A kötelező fásítással érintett telekre a fasort a telken kialakított épület használatbavételi engedélye megkéréséig el kell telepíteni.
(8) A szabályozási terven jelölt kötelező fásítás és parkosítás a térségben honos lombhullató fafajokkal történhet.
Különleges-rekreációs terület (Kk-r)
17/C. § (1) A különleges-rekreációs terület (Kk-r) olyan beépítésre nem szánt terület, ahol jóga és meditációs központ, jógaterápiás intézet és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi létesítmények, továbbá a rekreációt, a sportolást, a turisták fogadását szolgáló építmények, vendéglátó és szállásépület létesíthető.
(2) Az övezet területén a telkek beépítési feltételei:
a) a kialakítható telek területe: min. 50000 m2
b) beépítési mód: szabadon álló
c) beépítettség: max. 5%
d) az épület építménymagassága: max. 7,5 m
e) zöldfelület : min. 60%
(3) A szabályozási tervlapon jelölt "nem beépíthető, zöldfelületként megtartandó telekterületen" épület nem létesíthető.
(4) Az övezet területén a telken belüli zöldfelületet a térségben honos lombhullató fafajokkal, ligetesen fásítva kell kialakítani.
(5) A keletkező kommunális szennyvizet a közcsatornára kell bekötni, vagy átmeneti tárolásra szivárgásmentes zárt tárolóba kell vezetni.
IV. Fejezet
KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
Környezetterhelési határértékek
18. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.
A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő "háttér" értékekkel együtt kell figyelembe venni.
A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) A Cuha patak vízgyűjtőterületén elvezetendő felszíni vizek minőségének az „általános védett” területi kategóriára előírt határértékeknek kell megfelelnie.
(3) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.
(4) A belterületen olyan létesítmény nem tervezhető, amely zajvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli.
(5)
Környezetvédelmi általános előírások
19. § (1) Beépítési feltételek:
Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz és tüzivíz ellátás biztosított,
b) a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
c) használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
d) az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek, mozgását és tisztaságát.
(2) A területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a tevékenység vagy az építmény helye szerinti kibocsátási határértékeket.
Talajvédelem
20. § (1) A közigazgatási területen olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba, illetve a talajra.
(2) A talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvizeket elszikkasztani tilos.
(3) Talajvédelmi létesítmények területén építmény nem helyezhető el.
(4) A földfeltöltéshez használt anyagokat a felhasználásuk előtt minősíttetni kell.
(5) Állattartás hígtrágya technológiával nem engedélyezhető.
Nitrátérzékeny területen az állattartáshoz kapcsolódó trágyatároló csak szivárgásmentesen alakítható ki.
(6) Állattartásból eredő szennyvíz (csurgalékvíz) kommunális csatornába nem köthető, zárt szennyvíztároló létesítendő.
(7) Zirc közigazgatási területe nitrát szennyezés tekintetében érzékeny területnek minősül, ezért az állattartási rendeletben előírtakat be kell tartani.
Vizek védelme
21. § (1) A közigazgatási területen a szennyvíz nem szikkasztható el. A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, ott csak zárt rendszerű szennyvíztároló engedélyezhető.
Belterületen meglévő beépítés esetén a szennyvízcsatornára kötelező rákötni.
Új telekosztásnál az építési engedély feltétele a gerinc-csatorna megléte, kivéve Akli- puszta, ahol a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározó megengedhető.
(2) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett - a vizeket kezelni, tisztítani kell.
(3) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása szennyvíztisztító telepen lehetséges.
(4) Zirc felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból a fokozottan és kiemelten érzékeny kategóriába tartozik.
(5) Mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából Zirc közigazgatási területe érzékeny területnek minősül.
(6) A Reguly forrás vízbázis védelme érdekében a forrás utánpótlási területét, mintegy 0,8 km2 területet védelem alá kell helyezni.
(7) A vízbázisok külső védőterületein csak olyan tevékenység végzése lehetséges, amely nem veszélyezteti a vízbázisok vízminőség-védelmét.
(8) A vízbázisok védőterületein a közutak útárkát vízzáró burkolattal kell ellátni.
(9) A védőterületeken nagytestű állattartás, és állati hulladék elföldelése tilos.
(10) Külső védőterületeken új lakó és üdülőterület kialakítása tilos.
(11) A védőterületeken tilos hulladékok lerakása, szennyvizek szikkasztása.
(12) A vízbázisok belső és külső védőterületein ipari tevékenység végzés tilos.
(13) A védőterületeken szennyvízöntözés, növény védőszer permetezés légi úton, és növény védőszer tárolása tilos.
(14) A védőterületen új létesítmények tervezését megelőzően környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.
Levegőtisztaság-védelme
22. § (1) Közterületen avar és kerti hulladék égetése jogszabályban meghatározottak kivételével tilos.
(2) A közterületen kívüli égetendő hulladék kommunális illetve ipari eredetű hulladékot nem tartalmazhat.
(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból Zirc a 10. zónába és az alábbi zónacsoportba tartozik:
Kéndioxid F
Nitrogéndioxid F
Szénmonoxid F
Szilárd E
Benzol F
(4) Gázenergia felhasználása esetén, utcafronton és oldalhatáron parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.
Zaj és rezgésvédelem
23. § (1) Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértéket a I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő.
(2) Lakó és pihenőövezet, valamit az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
(3)
(4) A zajterhelési határértékeknek a védendő homlokzat előtt 2,0 m-re 1,5 m magasságban kell érvényesülnie.
(5) A szélerőmű park telepítése előtt előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni, melyben a lakóterülettől történő védőtávolság meghatározást zajszámítással kell alátámasztani.
Hulladékgazdálkodás
24. § (1) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben és a hulladékgazdálkodási tervben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.
(2) A szippantott szennyvizek a szennyvíztisztító telepre szállítandók.
V. Fejezet
V. KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK
25. § (1) A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára
- vízellátás
- szennyvíz elvezetés
- csapadékvíz elvezetés
- vezetékes gázellátás
- távközlés
a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi közutak mentén vezetett közművezetékek elhelyezését a közút kezelőjével való egyezetés alapján lehet elhelyezni.
(2) A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.
(3) A belterületi építési telkeken új közműpótló berendezés már nem engedélyezhető.
A telekalakítások során csak a teljes közművesítéssel minősíthető a telek építési telekké, építési engedély csak a teljes közművesítés függvényében adható ki.
(4) A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A létesítmények tüzivíz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(5) Az ipari szennyvizeket a közcsatornába csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A közcsatornába bevezetett víz minőségének ki kell elégíteni az érvényes előírásokat.
(6) A fejlesztési területen a csapadékvizeket fel kell fogni, szükség esetén előtisztítandó, majd nyílt árokban vagy csatornában a befogadó árkokba, patakokba vezethető vízjogi engedély alapján.
(7) Az Önkormányzati kezelésű és a Társulati kezelésű vízfolyások mindkét partján 3-3 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából. A Vízügyi Igazgatóság Szakmérnöksége kezelésében lévő vízfolyások mindkét partján 6-6 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.
(8) A közművezetékek védőtávolsága
- az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2 - 2 m
- a szennyvíznyomócső védőtávolsága 2 - 2 m
- a termékvezeték védőtávolsága 5 - 5 m
- hírközlő távvezeték védőtávolsága 1 - 1 m
- a középnyomású gáz vezeték védőtávolsága D90 alatt 4 - 4 m
D90 felett 5 - 5 m
- 20 kV-os légvezeték védőtávolsága
belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m
külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5
- 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m.
- távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság
(9) Az elektromos hálózat és a távközlési hálózat fejlesztése, felújítása, kapacitásbővítése, valamint bekötése során belterületen légvezeték nem építhető, helyette földkábelekkel kell az ellátást megoldani.
VI. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
Az értékvédelem hatálya
26. § (1) Az értékvédelem kiterjed: védett épületekre, építményekre
védett területekre.
(2) A helyi védelemben részesített objektumokról, azok kiegészítéséről vagy esetleges törléséről, valamint a védelem részletes szabályairól az önkormányzat képviselő testülete külön rendeletben intézkedik.
(3) A védelmi rendelet személyi hatálya kiterjed a védelem alá vont objektumok tulajdonosaira, üzemeltetőire, fenntartóira is. Ezeket a természetes vagy jogi személyeket az Önkormányzat a védelemről és annak vonzatáról értesíteni köteles, illetve a földhivatali ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni köteles.
Építészeti védelem
27. §Területi védelem
28. §
Természetvédelem
29. § (1) A helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánítását egy külön eljárás keretében kell végrehajtani. A rendezési terv ehhez javaslattal szolgál.
(2) A védett zöld területeken a természeti állapot megőrzendő. Bármilyen gazdasági tevékenység, tereprendezés, növényirtás vagy telepítés a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető.
(3) A beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területeken a fejlesztés, építés miatt kivágandó fák pótlásáról telken belül vagy közterületen gondoskodni kell a telek tulajdonosának. A kivágandó fák helyett előnevelt fákat kell telepíteni. A kötelezően elültetendő fák törzsátmérői összegének a kivágott fa 1 m magasságában mért törzsátmérője 1,5-szeresének kell lennie.
Fák telepítésekor előnyben kell részesíteni az őshonos lombos fafajtákat.
(4) Az erdőterületként nem szabályozott 1500 m2-nél nagyobb erdők, beerdősült vagy erdősített területeken az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
(5) Külterületen építmények elhelyezése a Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági véleményének figyelembevételével történhet.
VII. ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁS
30. § (1) Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:
1. külterületi főút tengelyvonalától mért 100-100 m védőtávolság,
külterületi közutak tengelyvonalától számított 50-50 m védőtávolság, ahol mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető, egyéb építmények csak a Közútkezelő állásfoglalása és a Közlekedési Felügyelet szakhatósági nyilatkozata beszerzését követően létesíthetők,
b) a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető.
c) szennyvíztisztító telep 150 m-es védőtávolságán belül épület nem létesíthető,
d) a vasútvonal tengelyétől számított 100-100 m-en belül épület csak a MÁV és a Közlekedési Felügyelet hozzájárulásának függvényében építhető,
e) szélerőmű parkkal kapcsolatos korlátozások a 15. § szerint.
(2) Építési korlátozás alá esnek a belterületi beépítésre szánt területek, ahol még a teljes közművesítettség (csatorna) nem biztosított.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § (1) A Helyi Építési Szabályzat a folyamatban lévő, határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazandó.
(2) E rendelet 2005. április 5. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Zirc Város Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 3/1984. Tr. számú, valamint Zirc városközpont szabályozási előírásait, szabályozási tervét, szanálási és intézkedési tervét jóváhagyó 13/1986.(II.17.) vb. számú, illetve az azt módosító 5/1995.(III.14.) és a 12/1997.(VII.10.) ÖK. rendelet hatályát veszti.
32. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
