2005. évi LXI. törvény
2006.01.01.
„d) az f) pontjában említett feladatot – a honvédelmi miniszter által ellátott katonai légtérrendészeti feladat kivételével – a belügyminiszter;”
„(4) A katonai légügyi hatósági eljárási díj megfizetése alól mentesül:
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai;
c) a Magyar Honvédség és a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek;
d) a határőrség, a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;
e) az állami (honvédelmi és rendvédelmi) szervezetek által – nemzetközi megállapodás alapján – bérelt, lízingelt légijárművek bérbeadója, lízingbeadója.”
[Az illetékes légiközlekedési hatóság jogosult]
„e) a külön jogszabály szerinti nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók és meghatalmazott ügynökök”
[személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.]
4. § Az Lt. a „Hatósági jogkör” címet követően a következő 3/C. §-sal egészül ki:
3/C. § (1) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében – nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban – meghatározott típusú légijárművekre, légiközlekedéssel kapcsolatos termékekre, alkatrészekre, berendezésekre vonatkozóan légialkalmassági határozatot bocsát ki. Az eljárásban az ügyfél jogai az érintett típushoz tartozó minden, a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromba vett légijármű tulajdonosát és bérlőjét megilletik. (2) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében – nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban – üzemben tartási határozatban megtilthatja, korlátozhatja, bizonyos feltételek teljesítéséhez kötheti a légijárművekkel való üzemelést. Az eljárásban az ügyfél jogai a határozattal érintett minden légijármű tulajdonosát és üzemben tartóját megilletik.
(3) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében – nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban – a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet észlelése esetén a légiforgalmi szolgálatokra és az 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott bejelentett szervezetekre vonatkozóan légiforgalmi biztonsági határozatot bocsát ki. (4) A légiközlekedési hatóság a polgári légiközlekedés védelmének szabályait megállapító kormányrendeletben foglalt feladatainak ellátása érdekében – nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban – a 67. § (1) bekezdésben foglalt szervezetekre és személyekre, illetve ezek meghatározott körére vonatkozóan nemzeti légiközlekedés védelmi határozatot bocsáthat ki. (5) A légiközlekedési hatóság (1)–(4) bekezdésben meghatározott határozata ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet, azonban ellene a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak helye van. (6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott határozat anyagi jogi okból történő módosítása vagy visszavonása, illetve bírósági felülvizsgálat eredményeként történő hatályon kívül helyezése esetén a légiközlekedési hatóság azonos tényállás alapján más ügyekben hozott határozatait – a határozat közlésétől számított egy éven túl is – megfelelően módosítja vagy visszavonja. (7) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott határozatokat a légiközlekedési hatóság a honlapján és a közlekedésért felelős minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. (8) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott határozattal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni.” „(1) Külföldi állami légijárműnek a magyar légtérbe való berepüléséhez – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a légiközlekedési hatóság a Külügyminisztérium, a katonai légügyi hatóság, továbbá a külön jogszabályban megjelölt polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával ad engedélyt.” „(4) A NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot teljesítő külföldi állami légijárműnek feladata végrehajtásával összefüggésben repülési tervet nem kell benyújtania, a magyar légtérbe történő berepülését – a Kormány előzetes döntése alapján – a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság Ügyeletes Tábornoka engedélyezi.”
„(2) A feltartóztatott légijárműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légijárművet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légijármű által) kényszeríteni lehet, azonban a légijármű ellen – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – nem alkalmazható fegyver, és a légijármű fedélzetén lévő személyek és a légijármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.” „(2) A magyar állami légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A honvédelmi miniszter az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza a szövetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légijárműveken az alacsony láthatóságú felségjel felfestését.” „(3) Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki. Ha a kérdéses berendezés részben vagy egészében rádióberendezés, abban az esetben a légiközlekedési hatóság az engedélyt a hírközlési hatósággal egyetértésben – a külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén – adja ki.”
„(1) A polgári légijárművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés – a külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén – a légiközlekedési hatóságnak a hírközlési hatósággal egyetértésben kiadott engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.”
„(3) Állami légijárművel az állami célú légiközlekedésben folytatott légi szállítás biztonsági feltételeit a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.”
a) földterülete a rajta lévő felépítményekkel együtt,
b) a légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezései és eszközei, továbbá
c) a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények
„(2) A nyilvános repülőtér – a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével – és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére – a Kormány előzetes egyetértése alapján – a miniszter a területileg illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzattal egyetértésben ad engedélyt.”
„(2) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér esetében az (1) bekezdés szerinti díj megállapításának elveit és módszerét a miniszter – a pénzügyminiszterrel együttesen – rendeletben állapítja meg az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az adott szolgáltatással felmerülő költségek figyelembevételével. (3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelet alapján a repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerinti díj meghatározásának részletes szabályait szabályzatban állapítja meg. A szabályzatot – annak tervezett hatálybalépését legalább 60 nappal megelőzően – a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A légiközlekedési hatóság a szabályzatot határozatával hagyja jóvá, amelyet felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyó határozatát a szabályzattal együtt nyilvánosságra hozza, és a szabályzatban foglaltak teljesítését ellenőrizheti. (4) A légiközlekedési hatóság (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége nem zárja ki az egyéb jogszabályokban megállapított ellenőrzési jogok érvényesülését a díjak és az egyéb szerződési feltételek tekintetében.” 14. § Az Lt. 45. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép:
45. § „(1) A Magyar Állam és a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér vagyonkezelője közötti vagyonkezelési szerződésnek – a külön jogszabályokban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a repülőtér fejlesztésére, felújítására, karbantartására, a leszállási, repülőtér-használati díjak beszedésére, az utasforgalmat szolgáló létesítmények, valamint a poggyász, az üzem- és kenőanyag, az áruk és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetésére (a továbbiakban együtt: működtetés) vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat is. (2) A vagyonkezelői jog átruházásához a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(3) A működtetést, illetve a működtetés körébe tartozó egyes tevékenységek gyakorlását a vagyonkezelő harmadik személy részére nem engedheti át.
(4) A repülőtér üzemeltetésével összefüggő, az (1) bekezdésben meg nem jelölt egyéb tevékenységekre (pl. földi kiszolgálás) – amennyiben nem jár együtt a létesítmények fejlesztésével, felújításával, karbantartásával – az (1) bekezdésnek a működtetés jogára vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (5) A repülőtér üzemben tartóját – a külön jogszabályban foglaltakra is figyelemmel – az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára irányuló, a földi kiszolgálási tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet vonatkozásában fennálló szerződéskötési kötelezettség terheli.”
„(5) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait a honvédelmi miniszter – a miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.”
52/A. § „A NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti légijármű részére a légvédelmi célú feladat végrehajtása során a légiforgalom irányítására kijelölt szerv – a légiforgalomban részt vevők biztonságának figyelembevételével – szabaddá teszi a légvédelmi irányító által igényelt légteret.” 17. § (1) Az Lt. ÖTÖDIK RÉSZE VI. Fejezetének „Légiközlekedési balesetek és repülőesemények” címe helyébe a következő rendelkezés lép:
[ÖTÖDIK RÉSZ
A LÉGI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG
VI. Fejezet]
Légiközlekedési balesetek, repülőesemények
és rendellenességek”
„(2) Szakmai vizsgálat keretében vizsgálni kell azt a repülés tartama alatt bekövetkező, légiközlekedési balesetet nem okozó esetet is, amely a légiközlekedés és az üzemelés biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja (a továbbiakban: repülőesemény), illetve az olyan működési zavart, hibát, hiányosságot vagy más szabálytalan körülményt, amely a repülésbiztonságot befolyásolhatja vagy befolyásolhatta, de amely nem okozott balesetet vagy repülőeseményt (a továbbiakban: rendellenesség).
(3) A szakmai vizsgálat célja a légiközlekedési baleset, a repülőesemény, illetve a rendellenesség okának és körülményeinek megállapítása és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése. A szakmai vizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.”
„(4) A szakmai vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.”
„(1) A polgári légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel, a polgári légiközlekedést érintő rendellenességgel kapcsolatos szakmai vizsgálat elvégzésére a miniszter által alapított szerv (a továbbiakban: polgári kivizsgáló szerv) illetékes. A polgári kivizsgáló szerv független a légiközlekedési hatóságtól, a repülőtér üzemben tartójától, a légijármű gyártásával, üzemben tartásával, karbantartásával és javításával, valamint a légiforgalom irányításával foglalkozó szervtől, továbbá bármely más természetes vagy jogi személytől, akinek (amelynek) érdeke ellentétben áll a polgári kivizsgáló szerv feladatával.”
„(3) A külön jogszabályban meghatározott súlyosnak nem minősülő repülőesemény, rendellenesség szakmai vizsgálatát a polgári kivizsgáló szerv és az állami kivizsgáló szerv (a továbbiakban: illetékes kivizsgáló szerv), a légijármű vagy repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiforgalmi szolgálatnak a hatáskörébe utalhatja (a továbbiakban: üzemben tartói vizsgálat).
(4) Az illetékes kivizsgáló szerv jogosult a légiközlekedési baleset, repülőesemény, rendellenesség szakmai vizsgálatához szükséges mértékben a légiközlekedési balesettel, eseménnyel, rendellenességgel érintett személyek személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni.”
„(5) A polgári kivizsgáló szerv a légiközlekedési balesetekre, a repülőeseményekre és a légiközlekedést érintő rendellenességekre vonatkozó adatok összegyűjtésére, értékelésére, feldolgozására és tárolására szolgáló rendszert hoz létre, működteti azt, és elvégzi a tárolt adatok terjesztésével, cseréjével összefüggő feladatokat.
(6) A polgári kivizsgáló szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető, külön jogszabályban meghatározott légiközlekedés védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is, az Európai Unió tagállamai közötti és a nemzetközi szerződésben előírt adatcseréhez szükséges mértékben. (7) A polgári kivizsgáló szerv az (5) és (6) bekezdésben rögzített adatokat saját adatbázisában tárolja és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai rendelkezésére bocsátja, illetve teljesíti az egyéb nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket. Ezen adatbázisban rögzített adatok csak az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.” „(1) Az illetékes kivizsgáló szerv vezetője a légiközlekedési baleset, illetve repülőesemény vizsgálatára szakmai bizottságot alakít és küld ki. Súlyosnak nem minősülő repülőesemény, illetve rendellenesség esetén – ha az eset jellege megengedi – elegendő szakmai kivizsgáló kijelölése.”
a) a légijármű vagy a repülőtér üzemben tartója,
b) légiforgalmi szolgálatot, illetve a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó személy,
c) a légijármű személyzete,
d) a légijármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével, gyártásával, karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,
e) a karbantartási célú átvizsgálásról vagy üzembe helyezésről szóló igazolást aláíró személy,
f) a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ellátó személy
légiközlekedési balesetet, repülőeseményt, illetve rendellenességet észlel, köteles azt haladéktalanul jelenteni az illetékes kivizsgáló szervnek. A bejelentőt munkáltatója részéről – bejelentése miatt – nem érheti hátrány.”
„(3) A légiközlekedési balesetnek, repülőeseménynek nem minősülő rendellenességek tájékoztató jellegű felsorolását, valamint a bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.”
[Az e törvényben és más jogszabályban előírt]
„g) légiközlekedés védelmére”
[vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.]
„(1) A légiközlekedés védelme – a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása – a repülőterekre, a légtérben tartózkodó személyszállítást és árufuvarozást végző légijárművekre, a földi kiszolgáló és karbantartó szervezetekre, a földön telepített légi navigációs berendezésekre és a légiközlekedésben részt vevő személyekre terjed ki.”
„(3) A légiközlekedés védelmének költségeit az állam, a repülőtér, valamint a légitársasági légijármű üzemben tartója – jogszabályban meghatározott módon és mértékben – közösen viselik. A költségek a repülőtér használóira és a légiutasokra átháríthatók.
(4) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnak felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke – a forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján – utasonként 25 forint – de maximum évi 160 millió forint – melyet negyedéves részletekben, az adott negyedév forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig forintban kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalni. A maximumként megállapított díj összege 2006-tól kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével évente automatikusan növekszik.
(5) A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.
(6) A légiközlekedés védelme érdekében – külön jogszabályban meghatározott körben és eljárási rend szerint – a munkavállalókat, illetve eseti munkavégzés céljából a repülőtér nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt területére kíséret nélkül belépő személyeket az illetékes szervek az érintettek tudomásával, törvényben meghatározott módon ellenőrzik.”
„(7) A (6) bekezdésben meghatározottak közül a légiközlekedés területén nem foglalkoztatható, a repülőtér zárt területére nem léphet be, aki a) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és nem mentesült a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alól;
b) állam elleni, az emberiség elleni, a közbiztonság elleni (kivéve: veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése, tiltott állatviadal szervezése, tiltott szerencsejáték szervezése), hivatalos személy elleni bűncselekmény, valamint szándékos emberölés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, embercsempészet, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, államtitoksértés, szolgálati titoksértés, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, visszaélés kábítószerrel, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, pénzhamisítás, csempészet és vámorgazdaság bűncselekmény elkövetése miatt a bűntettesek nyilvántartásában szerepel;
c) lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték és a bűntettesek nyilvántartásában szerepel;
d) bűntett, illetve 3 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll;
e) ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért.
(8) A rendőrség, illetve – a szakszolgálati engedéllyel kapcsolatban – az illetékes légiközlekedési hatóság a bűntettesek nyilvántartásában és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásában a (7) bekezdés a)–d) pontjában, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásaiban a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére jogosult a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt,
b) a szakszolgálati engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően,
c) a repülőtér zárt területeire történő belépést megelőzően.
(9) A rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal a (8) bekezdésben meghatározott ellenőrzés alapján felmerülő kizáró ok fennállásának tényéről vagy annak hiányáról a repülőtér zárt területére belépésre jogosító engedélyt kiállító szervet tájékoztatja.” „(1) A Kormány – a miniszter, a légügyi főigazgató, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a határőrség országos parancsnoka, az országos rendőrfőkapitány, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója részvételével – Légiközlekedés Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.”
[A törvény alkalmazásában
légiközlekedési tevékenység:]
„h) a légvédelmi készenléti repülések kivételével az állami légijárművel végzett repülés;”
(2) Az Lt. 71. §-a a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:
[A törvény alkalmazásában]
„25. légtérrendészeti feladat: harcászati repülőgép alkalmazása békeidőben a légtér-szuverenitás védelme és a légiközlekedés szabályainak betartása érdekében;
25. § Az Lt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
72. § „A légiközlekedési hatóság a nyilvános repülőterekre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – adatokat és a légiközlekedésre vonatkozó tájékoztatásokat, továbbá a 41. § szerinti díjat a Magyar Köztársaság légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) rendszeresen közzéteszi.” „(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a lajstromozásra nem kötelezett légijárművekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet lát el, továbbá az azokkal kapcsolatos eljárási szabályokat.”
[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
„q) a belügyminiszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légiközlekedés védelme érdekében a 67. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható munkavállalók, a repülőtér zárt területére belépő személyek körét, valamint az ellenőrzés eljárásának rendjét;” [E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
„w) a honvédelmi miniszter az állami légijárművel az állami célú légiközlekedésben folytatott légi szállítás biztonsági feltételeit, továbbá a miniszterrel egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait, valamint a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályait.”
[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
y) a miniszter a légijárművek és az üzemeltetésük biztonságával kapcsolatos műszaki előírások és adminisztrációs eljárások összehangolása érdekében az egységes légügyi előírások alapján alkalmazandó szabályokat;
z) a miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen a nemzetközi kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveit és módszereit.”
74/A. § „Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: c) a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló 16/2003. (IV. 3.) GKM rendelettel együtt a Tanács 2000/79/EK irányelve (2000. november 27.) az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmú Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról; 29. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2005. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
(3) E törvény 13. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.
30. § A repülőtér üzemben tartója az Lt. 41. §-a (1) bekezdésében említett, a díj meghatározásának részletes szabályait tartalmazó szabályzatot első alkalommal 2005. október 31-ig nyújtja be a légiközlekedési hatóság részére.
32. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletének a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és közlekedési miniszter” alcím alatti felsorolásából az „Autóipari Kutató és Fejlesztő Rt. 25% + 1 szavazat” szövegrész hatályát veszti.
