67/2005. (XII. 27.) EüM rendelet
a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet módosításáról1
2006.08.01.
„(3) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a háziorvos és a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) a melléklet II. fejezetében foglalt, az adott korcsoport számára ajánlott valamennyi, a szakellátás orvosa pedig a kompetenciájába tartozó szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére köteles felhívni az általa ellátott biztosított, illetve törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: biztosított) figyelmét. A háziorvos külön felhívja a biztosított figyelmét a melléklet II. fejezetének 1. pontjában foglalt szűrővizsgálat szükségességére.”
[Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül]
„b) a védőnő feladatkörébe tartoznak – figyelemmel a területi védőnői ellátásról szóló külön jogszabályra – a melléklet I. fejezetének 2. e)–f), 3. e)–i) és 4. e)–i) pontjában foglalt szűrővizsgálatok elvégzése, valamint közreműködés a melléklet III. fejezetében foglalt szűrővizsgálaton történő megjelenésről szóló értesítők kiküldésében és a személyes tájékoztatásban, c) a tankötelezettség fennállása alatt az iskola-, illetve ifjúság-egészségügyi szolgálat a szűrővizsgálatok elvégzésében az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendeletben foglaltak szerint vesz részt, a tankötelezettség megszűnését követően a háziorvos a melléklet I. fejezetének 4. pontjában foglalt szűrővizsgálatokat végzi, d) a melléklet I. fejezet 1. pontja szerinti szűrővizsgálatok elvégzése – az f) pontja kivételével – a fekvőbeteg-gyógyintézetek szülészeti-nőgyógyászati osztálya, illetve az újszülött osztálya vagy az újszülöttet ellátó neonatológiai osztály (PIC) feladatkörébe tartozik. Az melléklet I. fejezetének 1. f) pontjában felsorolt vizsgálatok esetében a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére a külön jogszabály szerinti egészségügyi szolgáltató(k) jogosultak,”
[Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül]
„e) e rendelet mellékletének III. fejezetében foglalt szűrővizsgálatot a külön jogszabály alapján ezen feladat ellátására jogosult ea) az 1. pont esetén a járóbeteg-ellátás keretében nőgyógyászati tevékenység végzésére jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató, valamint a szakmai minimumfeltételeknek megfelelő citodiagnosztikai laboratórium,”
(3) Az R. 4. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül]
„f) a melléklet II. fejezetének 1. i), 2. d), 3. e) és 4. d) pontjában foglalt szűrővizsgálatok végzése – a háziorvos mellett – a fogászati alapellátást nyújtó fogorvos feladatai közé is tartozik.”
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 21. életévüket betöltöttek esetében az e rendelet melléklete II. fejezetének 2., 3., 4. pontjában felsorolt vizsgálatok ismétlési gyakoriságának meghatározásánál a melléklet II. fejezetének 1. pontja szerinti vizsgálatokat magába foglaló alapstátusz meghatározásának időpontja az irányadó, illetve ha a vizsgálati eredmények a háziorvosi dokumentációban már rendelkezésre állnak, akkor ennek időpontja az irányadó.
Melléklet a 67/2005. (XII. 27.) EüM rendelethez
Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok
a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,
b) testtömeg, testhossz, fej/mell-körfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése,
c) ideggyógyászati vizsgálat,
e) érzékszervek működésének vizsgálata:
eb) látás vizsgálata (vörös visszfény, pupilla-reakció, látásmagatartás),
f) veleszületett anyagcsere-betegségek:
fa) galactosaemia (összgalaktóz-szint és Gal-1-PUT), hypothyreosis, biotinidáz hiány, phenylketonuria,
2. 1, 3 és 6 hónapos életkorban:
a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,
b) mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig,
c) idegrendszer vizsgálata,
d) rejtettheréjűség vizsgálata,
e) a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,
f) érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás).
3*. 1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente
a) teljes fizikális vizsgálat,
b) idegrendszer vizsgálata,
c) rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig, herék vizsgálata évente,
d) pozitív családi anamnézis esetén szerológiai szűrővizsgálat coeliakia irányában, 1 éves korban,
e) testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerint, mellkaskörfogat mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,
f) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák vizsgálata, gyanú esetén szakellátásra irányítás,
g) érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a beszédfejlődés vizsgálata,
h) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),
i) vérnyomás mérése 3–6 éves életkor között évente.
a) teljes fizikális vizsgálat és ennek rögzítése,
b) a kórelőzmény ismételt felvétele az öröklődő malignus betegségek vagy hajlamosító állapotok (pl. familiáris colon polyposis) irányába, szükség esetén szakorvosi vizsgálat,
c) a családi anamnézis, a tápláltsági állapot, az életmódbeli tényezők alapján a szív és érrendszeri betegségek, a metabolikus szindróma és a diabetes mellitus szempontjából veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakellátásra irányítása,
d) golyvaszűrés 11 éves életkortól,
e) a testmagasság, testtömeg, mellkaskörfogat mérése, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,
f) hangulati, magatartászavarok, tanulási nehézségek feltárása, szükség esetén szakellátásra irányítás,
g) érzékszervek vizsgálata (látásélesség, színlátás, hallás),
h) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis, Scheuerman),
1. 21 éves korban a felnőttkori alapstátusz meghatározása
a) a családi anamnézis adatainak frissítése, különös tekintettel a szülők és a testvérek között a korai életkorban (férfiaknál 55 évnél, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező szívkoszorúér-betegségre, érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre,
b) életmódbeli tényezők (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás) feltárása,
c) részletes fizikális vizsgálat, testsúly, haskörfogat, testmagasság, testtömegindex meghatározása, vérnyomásmérés,
d) abdominális obesitas (haskörfogat nőknél ≥80 cm, férfiaknál ≥94 cm) esetén a metabolikus szindróma más alkotóelemei (triglicerid-szint, HDL-koleszterin-szint, vérnyomásérték, éhomi vércukorszint) fennállásának a vizsgálata,
e) a 2-es típusú diabetes mellitus szempontjából nagy kockázatú személyeknél (elhízás, a diabetes mellitus családi halmozódása, a kórelőzményben gestatios diabetes) orális glükóz tolerancia teszt elvégzése (éhomi és 120 perces értékek értékelése) vagy ennek kivitelezhetetlensége esetén éhomi és postprandiális vércukorszint meghatározása,
f) a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése***,
g) vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (öröklődő vesebetegség familiáris előfordulása, hipertónia, diabetes mellitus stb. fennállása) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása**** vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): fehérje- és haematuria meghatározása,
h) a családi kórelőzmény elemzése a 40 éves kor alatt a szülők és a testvérek között előforduló benignus és malignus szolid tumorokra, valamint hajlamosító állapotokra,
i) sztomato-onkológiai vizsgálat, különös tekintettel a parodontosisra, mint ateroszklerózisra is hajlamosító tényezőre, valamint az ajak- és szájüregi rákra hajlamosító állapotokra,
a) ötévente az 1. pont a)–f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján kis kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
b) kétévente az 1. pont a)–f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
c) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): mindkét nemben fehérjeürítés, haematuria meghatározása,
d) kétévente sztomato-onkológiai szűrővizsgálat.
a) ötévente az 1. pont a)–f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján kis kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
b) kétévente az 1. pont a)–f) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
c) kétévente a nagy kardiovaszkuláris kockázatú személyeknél a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel („mini-Doppler”) a boka-kar index meghatározása,
d) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): fehérjeürítés, haematuria meghatározása,
e) kétévente sztomato-onkológiai szűrés.
a) az életkorral járó fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt kétévente az 1. pont b)–e) alpontjaiban szereplő vizsgálatok ismétlése,
b) kétévente a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel („mini-Doppler”) a boka-kar index meghatározása,
c) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat: fehérjeürítés, haematuria meghatározása,
d) kétévente sztomato-onkológiai szűrés,
e) évente az érzékszervek vizsgálata.
Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok
1. 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia) és kolposzkópos vizsgálatára,
2. 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia),
3. 50 és 70 év között a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti programként prosztataszűrés,*****
4. 50 és 70 év között a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti programként a gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrése.
* Az 5 éves korban elvégzendő vizsgálat kiemelkedő jelentőségű az iskolaérettség megítélése szempontjából.
*** A kardiovaszkuláris kockázat fokozatai:
Nagy kockázat: a 10 éven belül vagy a 60 éves életkorra előrevetítve várható, kardiovaszkuláris okból bekövetkező, halálozás valószínűsége a SCORE táblázat alapján ≥5%, 2-es típusú diabetes mellitus, mikro- vagy makroalbuminuriával járó 1-es típusú diabetes mellitus fennállása, egyéb kockázati tényezők súlyos foka: összkoleszterin-szint ≥8 mmol/1 vagy LDL-koleszterin szint ≥6 mmol/l vagy vérnyomás ≥180/110 Hgmm vagy testtömegindex 40 kg/m2. Közepes kockázat (SCORE ≥3–<5%): hypercholesterinaemia és további 2 vagy több, de nem súlyos fokozatú kockázati tényező fennállása. Kis kockázat (SCORE <3%): hypercholesterinaemia és még 1 kockázati tényező jelenléte.
**** A becsült kreatinin clearance értéke (ml/min): férfiaknál: [140–életkor)Űtesttömeg (kg)]/0,8 x szérum kreatinin (μmol/l); nőknél az eredményt 0,85-tel meg kell szorozni.
***** Urológiai szakrendelésen.