Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

8/2005. (I. 21.) GKM rendelet

a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról1

2005.02.01.

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) A nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

2. § Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba.

1. számú melléklet a 8/2005. (I. 21.) GKM rendelethez


A) Teljesítménydíjas árszabás

1. Árak (díjtételek)
a) Díjtételek

Sor-
szám

Díjszabások

Teljesítménydíjak Ft/kW/év

Áramdíjak Ft/kWh

Csúcsidei

Csúcsidőn kívüli

Csúcsidei

Csúcsidőn kívüli

Nagyfeszültség

1.

Teljesítménydíjas I.

20 952

14 256

13,80

8,60

2.

Teljesítménydíjas II.

15 900

10 044

15,10

9,80

Középfeszültség

3.

Teljesítménydíjas I.

19 968

13 200

15,00

10,00

4.

Teljesítménydíjas II.

14 556

8 736

15,90

11,50

Kisfeszültség

5.

Teljesítménydíjas I.

19 188

12 420

16,90

11,50

6.

Teljesítménydíjas II.

14 340

8 688

18,00

12,80


b) Egyéb árak
ba) A tartalékteljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelő – berendezésenként számított – csúcsidőn kívüli díj 5%-a.
bb) A többirányú ellátás díja valamennyi feszültségszinten a csúcsidőn kívüli díj 10%-a.
bc) A tartalék csatlakozó-berendezés díja – ha az nem a fogyasztó tulajdonát képezi – a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított csúcsidőn kívüli díjának 5%-a.
bd) A fogyasztónak a ba)–bc) pontokban felsorolt díjakat a zónaidők szerint lekötött nagyobb teljesítmény után kell megfizetnie.
be) A hétvégi többletteljesítmény napi időarányos díja az éves csúcsidőn kívüli díj 1/250-ed része.
bf) A kisegítő teljesítményért havonta a zónaidők szerint lekötöttek közül a nagyobb teljesítménnyel és a csúcsidőn kívüli teljesítménydíjjal számított éves díj 1/12 részének 25%-át kell fizetni. A vételezés időtartamára a 2. pont bc) alpontja szerint megállapítandó napi időarányos teljesítménydíjat is fizetni kell.
bg) Operatív teljesítményért vagy eseti többletteljesítményért
– csúcsidőszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidei díj 1/12 részét,
– csúcsidőn kívüli időszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidőn kívüli díj 1/12 részét
kell fizetni a megállapodás minden hónapjára.
bh) A csúcsidőn kívüli éjszakai többletteljesítmény díja az éves csúcsidőn kívüli díj 1/24-ed része, a csúcsidőn kívüli éjszakai többletigény minden hónapjában.

2. Áralkalmazási feltételek
a) Az 1. pont a) alpontjához:
aa) A fogyasztó a szerződésben a csúcsidőszakra és a csúcsidőn kívüli időszakra eredetileg lekötött teljesítményeket a szerződéses időszakon (12 hónapon) belül két alkalommal megváltoztathatja úgy, hogy ebből legfeljebb az egyik módosítás eshet november 1. és március 31. közé.
ab) A csúcsidei díja(ka)t, a csúcsidőn kívüli díjat, a tartalékteljesítmény díját és a tartalék csatlakozó-berendezés díját az e módosítás utáni időszakra újból meg kell állapítani.
ac) Ha a fogyasztó a szerződés időtartamán belül a csúcsidőszakra és/vagy csúcsidőn kívüli időszakra lekötött teljesítményt a rendelkezésre álló teljesítményen felül növelni kívánja, akkor a szolgáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy a megnövekedett igényt hogyan tudja kielégíteni. A vizsgálat eredménye alapján a külön jogszabályban foglalt feltételek teljesítése után a szolgáltató a csúcsidei és/vagy a csúcsidőn kívüli díjat a szerződésmódosítás időpontjától növeli. A módosítás – a műszaki lehetőségek határain belül, a szerződésmódosításban rögzített módon – vonatkozik a tartalék-teljesítmény, a tartalék csatlakozó-berendezés és a többirányú ellátás díjára is.
ad) Ha a szolgáltató az érvényes szerződés szerint főfogyasztónak szolgáltat villamos energiát, akkor a szolgáltatóval közüzemi szerződéses jogviszonyban álló alfogyasztó(k) napszakonkénti teljesítmény és energia igénybevételét a szolgáltató és a főfogyasztó között létrejött szerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
b) Az 1. pont b) alpontjához:
ba) A tartalékteljesítmény a szerződés hatálya alatt azonos értékkel köthető le. A fogyasztási helyen vételezett teljesítmény összege a tartalékteljesítmény igénybevétele esetén sem haladhatja meg a szerződésben a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre összesen lekötött teljesítményt [az 1. ba) ponthoz].
bb) A díjszámítás alapja a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény. Ha a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény meghaladja a tartalék csatlakozó berendezésen keresztül szolgáltatható rendelkezésre álló teljesítményt, a díj számítási alapja az utóbbi érték [az 1. bc) ponthoz].
bc) A napi időarányos teljesítménydíj számítási alapját a kisegítésre lekötött teljesítmény képezi. A napi időarányos teljesítménydíj
– csúcsidei vételezés esetén az éves csúcsidei díj,
– csúcsidőn kívüli vételezés esetén az éves csúcsidőn kívüli díj
1/250-ed része. A számítást naptári napok szerint kell végezni úgy, hogy minden megkezdett nap – a díjfizetés szempontjából – egész napnak számít [az 1. bf) ponthoz].

B) Alapdíjas árszabás

1. Árak (díjtételek)
a) Nagyfeszültség és középfeszültség

Díjszabások

Alapdíj
Ft/kVA/év

Áramdíj
Ft/kWh

Csúcsidei

Csúcsidőn kívüli

Nagyfeszültség
Alapdíjas kéttarifás

12 612

15,00

10,20

Középfeszültség
Alapdíjas kéttarifás

11 916

19,40

13,70


b) Kisfeszültség

Díjszabások

Alapdíj
Ft/Amper/ év

Áramdíj
Ft/kWh

Csúcsidei

Csúcsidőn kívüli

Kisfeszültség
Alapdíjas kéttarifás

2 436

23,10

16,90

Kisfeszültség
Alapdíjas egytarifás

1 572

20,70

Kisfeszültség
Alapdíjas vezérelt, külön mért

408

14,30


c) Egyéb árak
– A tartalékteljesítmény rendelkezésre tartásának díja a csatlakozó-berendezés feszültségszintjének megfelelő alapdíj 5%-a.
– A tartalék csatlakozó-berendezés díja – ha az nem a fogyasztó tulajdonát képezi – a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított alapdíjának 5%-a.

2. Áralkalmazási feltételek
aa) Kisfeszültségen a fogyasztónál a fogyasztó által igényelt névleges áramerősség behatárolása kismegszakítóval, késes olvadóbiztosító betéttel vagy állítható túláramvédelemmel történik.
ab) Kisfeszültségen az elszámolás alapját képező áramértéket
– kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerősségek fázisonkénti összegzésével,
– beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a fogyasztó által meghatározott és a szolgáltató részéről elfogadott (de 1 óránál nagyobb) kioldó áram fázisonként beállított értékeinek összegével
kell figyelembe venni.
ac) A kismegszakítók névleges áramának a fogyasztó által választható értékei az érvényes szabvány szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 13 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A.
A késes olvadóbiztosító betét névleges áramának a fogyasztó által választható értékei az érvényes szabvány szerint az alábbiak: 2 A, 4 A, 6 A, 8 A, 10 A, 12 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A, 160 A, 200 A, 250 A, 315 A, 400 A, 500 A, 630 A, 800 A, 1000 A, 1250 A.
ad) Ha a fogyasztási hely üzemszerű ellátására több, önálló túláramvédelemmel ellátott vezeték, illetve transzformátor – ide nem értve az egyidejűleg nem üzemeltethető tartalék transzformátort – szolgál, akkor az egyes túláramvédelmek névleges vagy fázisonként beállított áramerősség értékeinek összege alapján kell az alapdíj mértékét megállapítani.
ae) Közép- és nagyfeszültségen – az af) pontban leírtakon kívüli esetekben – az alapdíjat a fogyasztó által kért és szerződésben rögzített látszólagos teljesítmény (kVA) értékével kell meghatározni. Ez a teljesítmény nem lehet nagyobb a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél.
A szerződésben rögzített teljesítmény igénybevételét a szolgáltató folyamatos méréssel ellenőrzi (1/4 órás átlagteljesítmény). A mérés során a ténylegesen igénybe vett látszólagos teljesítmény (kVA), legnagyobb (1/4 órás átlag) értéke kerül megállapításra. A szerződésben rögzített teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része.
af) A nagyvasúti és közúti vontatásnál elszámolt látszólagos teljesítmény (kVA) alapja a havonkénti elszámolási időtartamban az arra alkalmas fogyasztásmérővel mért félórás átlagteljesítmény. A mérés feltételeinek kialakításáig a szolgáltató köteles elfogadni a vontatási fogyasztók által mért – a látszólagos teljesítmény érték meghatározáshoz szükséges – villamos adatokat. Az érintett szolgáltató jogosult az átadott mérési eredményeket ellenőriztetni. A vontatási fogyasztók szerződésében rögzíteni kell csatlakozási pontonként a rendelkezésre álló teljesítmény értékeket, mely értékek – egyéb megállapodás hiányában – az üzemviteli megállapodásokban közölt, a terhelés által behatárolt áramerősség-értékek figyelembevételével határozhatók meg. Ezek a teljesítményértékek azonosak az üzembiztos teljesítőképességekkel. A rendelkezésre álló teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része. A pótdíj megfizetésével kapcsolatban e rendelet 3. §-ának (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
b) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményét meghatározó túláramvédelem áramerősségét (amper) vagy a szerződésben rögzített teljesítményét növelni kívánja, a növelt érték után az alapdíj az annak rendelkezésre állását követő hónap első napjától kezdődően számítható fel.
c) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlakozási teljesítményigényét meghatározó túláramvédelem áramerősségét (amper) csökkenteni kívánja, akkor a fogyasztó által megjelölt hónapot megelőző hónap 20-áig megtett írásbeli igénybejelentés esetén az alapdíjat a megjelölt hónaptól kezdve a csökkentett érték után kell felszámítani.
d) A b)–c) pontban meghatározott módosítási igények kielégítését követően a fogyasztó újabb módosítást csak legalább három hónap elteltével kezdeményezhet.

C) Az ideiglenes vételezés árszabása

1. Árak (díjtételek)

Sorszám

Feszültségszint

Alapdíj

Áramdíj (egész napos)
Ft/kWh

Ft/
Amper/ nap

Ft/kVA/
nap

1.

Nagyfeszültség

 

43,30

12,30

2.

Középfeszültség

 

42,90

17,40

3.

Kisfeszültség

6,40

 

21,90


2. Áralkalmazási feltételek
a) A napi időarányos alapdíjat a fogyasztó a villamosenergia-vételezés várható időtartamára
– ha annak időtartama 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésőbb a hálózatra kapcsolás időpontjában egy összegben,
– ha két naptári hónapnál hosszabb, havonként
előre köteles megfizetni.
b) Átalányelszámolás esetén a fogyasztó az áramdíjat, ha a villamosenergia-vételezés várható időtartama
– 2 naptári hónapnál rövidebb, legkésőbb a hálózatra kapcsolás időpontjában,
– ha 2 naptári hónapnál hosszabb, havonként előre
köteles megfizetni.

D) Közvilágítási árszabás

1. Árak
Teljesítménydíj: 57 552 Ft/kW/év
Áramdíj: 20,50 Ft/kWh

2. Áralkalmazási feltételek
a) A teljesítménydíj havi összege a hónap első napjáig üzembe helyezett (beépített) fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított névleges teljesítmény felvétele (kW) után számított éves díj 1/12-ed része.
b) Az áramdíjat a vételezett villamos energia mennyiségének (kWh)
– fogyasztásméréssel, vagy
– a fényforrásoknak az előtétekkel együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele és a szerződésben az egyes hónapokra megállapított világítási időtartam szorzata
alapján kell kiszámítani.
c) Ha a közvilágítási hálózat fényáramszabályzóval van ellátva, akkor
– a teljesítménydíj kiszámításának alapjául szolgáló teljesítmény meghatározásához az a) bekezdés szerint megállapított névleges teljesítményt a szabályzóberendezés által beállított legnagyobb feszültségnek megfelelő szabályozási tényezővel kell módosítani;
– mérés hiányában a vételezett villamos energia mennyiségét a szolgáltató üzletszabályzatában rögzített módon, a szabályozási tényezőket figyelembe vevő számítással kell meghatározni.
d) A működésképtelenné vált fényforrás teljesítménydíja és – mérés hiányában – áramdíja nem számítható fel a számlázási időszakra, ha annak cseréjét a szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott időtartamon belül nem végezte el.

E) A meddő villamos energia elszámolása

1. Az induktív meddő villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában)
a) Az elszámolási időszakhoz tartozó induktív villamos energiának a hatásos villamos energia százalékában figyelembe veendő határértékei:
Nagyfeszültség 40%
Középfeszültség 30%
Kisfeszültség 25%

ba) Nagyfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.
bb) Középfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.
bc) Kisfeszültségen az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 25%-át meg nem haladó induktív meddőenergia díjmentes.
c) Az a) pontban meghatározott határértékeket meghaladó meddőenergia esetén a 3. pont szerinti meddőenergia díjat kell fizetni a megfelelő határérték feletti meddőenergia után.

2. A kapacitív meddő villamos energia elszámolása (külön megállapodás hiányában)
A kapacitív meddő villamos energia esetén a 3. pont szerinti díjat kell fizetni az összes meddőenergia után.

3. A meddő villamos energia díja, Ft/kVArh:
– nagyfeszültségen: 2,00
– középfeszültségen: 2,40
– kisfeszültségen: 3,30

F) A transzformátorveszteség elszámolása

Áralkalmazási feltételek
a) A terhelt állapotú transzformátor hatásos veszteségét
– 500 kVA transzformátor névleges teljesítőképességig a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 2,5%-ával,
– 501–1000 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség között a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1,5%-ával,
– 1001 kVA transzformátor névleges teljesítőképesség felett a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 1%-ával
kell számításba venni.
b) A hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor esetén a transzformátor típusának megfelelő mérési lapokon feltüntetett, az általános közüzemi szerződés mellékletében szereplő üresjárási hatásos veszteségét (kWh/hó), az üresjárási hatásos veszteségnek megfelelő teljesítményértékét (kW), valamint – a transzformátor egyedi fázisjavítása hiányában – a meddőenergiáját (kVArh/hó) is el kell számolni a csatlakozási ponthoz tartozó szerződött tarifa díjszabás díjtételeivel.

2. számú melléklet a 8/2005. (I. 21.) GKM rendelethez


Az egyes napszakok (zónaidők) időtartama

1. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartamát munkanapokon
– a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), valamint
– a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás
tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:

Napszakok (zónaidők)

Nyári időszámítás

Téli időszámítás

Csúcsidőszak

nappali

08–14 óra között

07–13 óra között

esti

18–21 óra között

17–20 óra között

Völgyidőszak

nappali

14–18 óra között

13–17 óra között

éjszakai

21–08 óra között

20–07 óra között

2. Nem munkanapnak számító napokon – az 1. számú melléklet szerinti árak alkalmazása szempontjából – a csúcsidőszak is völgyidőszaknak minősül.
1

A rendeletet a 2007: LXXXVI. törvény 183. § n) pontja hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás