KADARKÚT NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (Módosításokkal egységes szerkezetben)
2015.11.05.
Kadarkút Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.
I. FEJEZET
Általános előírások
1.§.
(1)1,2,3
(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
(3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4)4
(5)5,6A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát
- a meglévő és tervezett belterületi határt
- a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
-az építési övezetek és övezetek határait, és előírásait,
-a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, művi értékvédelmi szabályokat és kikötéseket.
- építési határvonalat.
Irányadó szabályozási elemek :
- telekhatár
- megszüntető jel
(6)7,8
(7)A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Az előírás a kiszolgáló utakra is vonatkozik
(8)9A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet, beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés vagy új épület létesítése esetén azonban a beépítési előírásokat be kell tartani.
Új telek kialakítása esetén a telekszélesség minimuma szabadon-álló beépítés esetén 16,0 m, oldalhatáros beépítésnél 14, 0 m.
(9)10A település közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén közterületi parkoló is kialakítható a közterületi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával.
(10)11,12
(11)A vízfolyások és tavak, valamint a kiemelt dombsági területek meredek lejtésű völgyvonalain építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát (Eg, Ee, Ksp) Amennyiben a terület felszínmozgásra hajlamos, veszélyes, úgy az építési helyek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni.
(12) A 15 foknál meredekebb dőlésű vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, terep lépcsökkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(13) A mély fekvésű, magas talajvízállású tavi, vízfolyás-menti területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.
(14)Feltöltött területek beépítésének feltételeit talajmechanikai vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni.
(15)A terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik, a meglévő pince területeket a beépítéseknél figyelembe kell venni.
(16)Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani. A lakóépületeknél az alkalmazott tetőhéjazati anyag legalább „mérsékelt tűzterjedésű” kategóriába sorolt lehet. Könnyen éghető anyagú tetőhéjazati anyagok (pl. nád) csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
(17)13,14
(18)A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat külön képviselő-testületi rendelet szabályozza.
(19)15
(20)16A rendezési terv által meghatározott terület-felhasználás megvalósulásáig, illetve belterületbe vonásig a terület használatára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(21)17A település országos és helyi védett területein, a belterületen, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
(22)18,19
(23)20 A szabadon-álló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.
(24)21 Az építményekre előírt maximális építménymagasság nem vonatkozik a technológiai építményekre, műtárgyakra és sajátos építményfajtákra. A technológiai építmények műtárgyak és sajátos építményfajták maximális építmény magassága :30 m
(25) 22,23,24E rendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
II. FEJEZET
Településszerkezet, terület-felhasználás
2.§.25
A település igazgatási területe tagozódik
(1)Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %
(2)Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
(3)26
(4) Többszintes növényállomány telepítése esetén a legkisebb zöldfelület mértéke az
OTÉK 5. számú melléklete alapján csökkenthető.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek
3.§.
(1)A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.
(2)27A település területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:
1. Kertvárosias lakóterület (Lke)
2. Falusias lakóterület (Lf)
A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.
28 A kialakult oldalhatáros területeken a 14 m-nél keskenyebb telekszélességnél az építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m-es építménymagasság mellett –legfeljebb 4 méterig történő csökkentése akkor lehetséges, ha az épület külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I-III tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílás nélküli tűzfalként került kialakításra. Az oldalkert szélessége azonban ebben az esetben is minimum 4.0 m-ig csökkenhet.
29Az oldalhatáros 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén, szabadon-álló beépítési mód is alkalmazható azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum a területre előírt építménymagassággal megegyező oldalkertet kell kialakítani.
(6)A kialakult lakóterületeken a telek minimum 12,0 m-es szélesség esetén építhető be.
Kertvárosias lakóterület
4. §.
(1)A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke7 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Övezet jele
Beépítési Mód
Építmény magasság max. m
Beépítettség max. %
Legkisebb telekméret m2
Telekszélesség min. m
Telekmélység min. m
Lke1
OK
5,0
30
700
K
K
Lke2
OK
5,0
30
800
K
K
Lke3
O
5,0
30
700
14
50
Lke4
O
6,0
30
1000
16
60
Lke5
SZK
7,5
30
1500
K
K
Lke6
IKR-K
6,0
30
700
K
K
Lke7
SZ
5,0
30
1200
K
K
(2)A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.
(3)A területen legfeljebb négy lakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, kivételesen elhelyezhető sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület, közbiztonsági építmény az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírásának a figyelembe vételével.
A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.
Az Lke7 számú övezetben a fentieken túl legfeljebb kétegységes üdülőépület is elhelyezhető, a telkeken azonban csak egytömegű épület valósítható meg.
(4)30Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetők a f./ háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
(5)A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
Falusias lakóterület
5. §.
(1)31A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf8 jelű
övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építmény magasságot, a
beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az
alábbiak szerint
Övezet
jele
Beépítési
Mód
Építmény
magasság
max. m
Beépítettség
max
%
Legkisebb
telekméret
m2
Telekszélesség
min.
m
Telekmélység
min.
m
Lf1
OK
5,0
30
800
K
K
Lf2
O
5,0
30
800
16
50
Lf3
O
5,0
30
1200
18
70
Lf4
O
5,0
30
1500
18
80
Lf5
O
5,0
30
1000
18
55
Lf6
SZ
5,0
30
1200
20
60
Lf7
O
5,0
30
850
20
42,5
Lf8
O
5,0
30
1200
16
75
(2)32
(3)A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.
(4)33A területen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a lakosságot nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény, egyéb gazdasági épület.
(5)34Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak és lakóépület mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.
(6)A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
Vegyes terület
6.§.
(1)A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
(2)35A település területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:
Településközpont vegyes terület (Vt)
Központi vegyes (Vk)
(3)A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
Településközpont vegyes terület
7.§.
(1)A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.
(2)36 A szabályozási terven a terület jele : "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt4
jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény
magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a
szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet
jele
Beépítési
mód
Építmény
magasság
max. m
Beépítettség
max
%
Legkisebb
telekméret
m2
Telekszélesség
min.
m
Telekmélység
min.
m
Vt1
OK
6,0
40
500
K
K
Vt2
SZ
7,5
40
1400
20
70
Vt3
SZK
7,5
35
700
K
K
Vt4
SZ
5.5
30
11.000
90
130
(3)A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 20 %-a
(4)37A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény azon területeken, ahol a gazdasági célú használat elsődleges, az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel.
A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára a területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs
Központi vegyes terület
8.§.
(1)A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2)38A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk4 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet jele
Beépítési mód
Építmény magasság max. m
Beépítettség max. %
Legkisebb telekméret m2
Telekszélesség min. m
Telekmélység min. m
Vk1
SZK
7,5
40
1000
K
K
Vk2
SZK
7,5-K
35
Nem osztható
-
-
Vk3
SZ
10,5
25
Nem osztható
-
-
Vk 4
SZ
7,5
30
Nem
osztható
(3)A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a
(4)A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.
Gazdasági terület
9.§.
A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
39A település igazgatási területén:
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
Ipari gazdasági területek (Gip)
kialakítására került sor.
(3)területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
10. §.
40A szabályozási terveken Gksz1-Gksz jelű övezetek jelöltek A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint :
Övezet
jele
Beépítési
mód
Építmény
magasság
max. m
Beépítettség
max
%
Legkisebb
telekméret
m2
Átlagos
telekszélesség
min. m
Átlagos
telekmélység
min. m
Gksz1
SZK
10,5
40
1200
-
-
Gksz2
SZ
7,5
35
3000
30
80
Gksz3
SZK
5,0
40
1500
K
K
Gksz4
SZ
7,5
35
2400
30
75
A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a
(3)A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, kivételesen elhelyezhető sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el a 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel.
(4)Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
(5)A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
Ipari gazdasági terület.
11. §.41
42,43Az ipari gazdasági terület a település külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt üzemi terület (Gip) területek és mezőgazdasági üzemi területek (Gipm). A területre vonatkozó előírások a következők :”
Övezet
jele
Beépítési
mód
Építmény
magasság
max. m
Beépítettség
max.
%
Legkisebb
telekméret
m2
Átlagos
telekszélesség
min. m
Átlagos
telekmélység
min.
m
Gip1
SZ
10,5
40
5000
40
80
Gipm
SZ
10,5
35
5000
40
80
Gip2
SZ
10,5*
40
5000
40
80
Gip3
SZ
6,0
30
800
-
-
* Lásd : (8) bekezdés
(2)A területen egyéb ipari és mezőgazdasági termelő, de jelentősen nem zavaró ipari és mezőgazdasági ipari építmények építhetők. Kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások az OTÉK 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel.
(3)A legkisebb zöldfelület a telek 40 %-a
(4)44.
(5)Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
(6)45Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep létesítését biztosító építési övezet a HÉSZ módosításával jelölhető ki.
E rendelet előírásai a meglévő állattartó telep építési övezetére is vonatkoznak.
(7)A területeket burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
(8)A Gip2 ép. övezetben az egyik homlokzat magasság sem haladhatja meg a 10,5 m-t.
Üdülőterületek
12.§.
(1)Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.
(2)46A település területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:
-Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
(3)47
(4)Az üdülőterületen az üdülőkre vonatkozó beépítési előírások alapján lakóépület is építhető,
(5)Az üdülőterületek telkein csak egytömegű épületek építhetők.
Hétvégi házas üdülőterület
13.§.
(1)48A szabályozási terven a hétvégi házas üdülőterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1jelű övezetek jelölt A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :
Övezet jele
Beépítési mód
Építmény magasság max. m
Beépítettség max %
Legkisebb telekméret m2
Telekszélesség min. m
Telekmélység min. m
Üh1
SZ
5,0
20
600
18
30
(2)A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a.
(3)A terület telkein legfeljebb két egységes üdülő vagy lakóépület - és kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint sportépítmény építhetők.
(4)A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató kulturális építmény, a zajszint előírásokat meghaladó sportlétesítmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás.
(5)49Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetők a f./ háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
(6)A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
Különleges területek
14.§.50
51A különleges területek közé a város területén a temetők (Kt), kegyeleti parkok (Ktk) a sportterület, (Ks) a strand ( Kst) és turisztikai sportterületek (Ksp) , különleges idegenforgalmi ( KÜi) és különleges egyéb (KÜe) területek soroltak, a beépítési előírásokat - a „Ksp” turisztikai sportterületek és „KÜi” különleges idegenforgalmi és különleges egyéb (Küe) területek kivételével - a szabályozási terv tartalmazza.
A temető (Kt) és kegyeleti parkok (Ktk) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani, a szabályozási terv alapján.
(3)A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el.
(4)A strandterületen (Kst) a strandolási létesítményeken kívül kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
(5)52 A különleges turisztikai sportterületen (Ksp) az idegenforgalmat is kiszolgáló
építmények, kereskedelmi, egészségügyi, szociális, lakó és üdülőépületek, vendéglátó szolgáltató, kereskedelmi szállásférőhelyek, horgászat, lovassporttal kapcsolatos létesítmények, lóistállók, sportpályák, sportlétesítmények helyezhetők el.
Övezet jele
Beépítési mód
Építmény magasság max. m
Beépítettség max %
Legkisebb telekméret m2
Telekszélesség min. m
Telekmélység min. m
Ksp
SZ
7,5
15
3.000
40
60
(6)A legkisebb zöldfelület a telekterület 40 %-a.
(7)A területet burkolt úttal és részleges közművel kell ellátni.
(8)A különleges idegenforgalmi területen (KÜi) az idegenforgalmat is kiszolgáló
építmények kereskedelmi, egészségügyi, szociális, lakó és üdülőépületek, vendéglátó
szolgáltató, kereskedelmi szállásférőhelyek, horgászat, lovassporttal kapcsolatos
létesítmények, lóistállók, helyezhetők el. A ( KÜe) építési övezetben biógáz üzem,
szolgáltató, iroda, szolgálati lakás, és a biógáz üzem kiszolgálásához szükséges egyéb
építmények helyezhetők el.
Övezet
jele
Beépítési
mód
Építmény
magasság
max. m
Beépítettség
max
%
Legkisebb
telekméret
m2
Telekszélesség
min.
m
Telekmélység
min.
m
KÜi
SZ
7,5
25
1.500
20
70
KÜe
SZ
9,0
30
1.500
-
-
(9)53
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
15.§.54
55A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű, Kö-L-légi közlekedés, reptér)
A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani.
56A közutak, és a közművek és a légiközlekedés-reptér védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
57
(5)58A közlekedési területeken a közlekedési létesítményeken kívül közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás, helyezhetők el.
(6)Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.
(7)A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
(8) A légi-közlekedés, reptér (KÖ-L) területén a felsoroltakon túl a légi-közlekedéshez szükséges építmények és jelzőrendszer helyezhető el. A területen belül közhasználatú parkolót kell kialakítani.
Övezet
jele
Beépítési
mód
Építmény
magasság
max. m
Beépítettség
max
%
Legkisebb
telekméret
m2
Telekszélesség
min.
m
Telekmélység
min.
m
KÖ-L
SZ
7,5
5
1,5 ha
-
-
(9)59
Zöldterületek
16.§.
(1)60A település igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp) soroltak.
(2)61A közparkok (Zkp) a település állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(3)A közparkokban az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el legfeljebb 2 % beépítettségig.
(4)
(5)A közpark területeken (Zkp) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a lombbal való fedettség minimum 60 % legyen.
Erdőterületek
17.§62,63
(1)64A település igazgatási területén meglévő és tervezett védőerdők (Ev) gazdasági erdők (Eg) és tervezett turisztikai erdők (Ee) kerültek kijelölésre.
(2)A gazdasági erdők területei (Eg), legfeljebb 0,5 %-ig építhető be 10 HA nagyságrendű területnagyságot meghaladóan az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.
(3)A védőerdők területén (Ev) épületet elhelyezni nem lehet.
(4)A turisztikai erdőterületeken (Ee2) minimum10 HA nagyságú telek maximum 5 %-ig építhető be egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erdő rendeltetésének megfelelő építményekkel.
(5)65,66
(6)67Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint történhet.
(7)Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.
(8)A területek beépítése során az erdő állományú alrészletek jellege nem változtatható meg, az erdő művelési ágú alrészletek megtartandók.
(9)68A véderdőket, és a beültetési kötelezettséggel jelölt területeket az övezetek kialakításával egyidejűleg kell megvalósítani őshonos fafajok telepítésével.
Mezőgazdasági területek
18.§.
(1)A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak, a terven a területek jelöltek.
(2)69A település igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:
Mezőgazdasági általános területek (Má)
Kertes szőlő és gyümölcsös területek (Mk)
Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (M0) és kertterületek (Mk0)
(3)70A mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb földrészlet mértéke 1500 m2.
(4)A területen építményeket elhelyezni az OTÉK 29. § előírása alapján lehet.
(5)A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.
(6)Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek
19.§.
(1)A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (M0) és kertterületeken (Mk0)
(2)A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
(3)71A területen kialakítható legkisebb földrészlet mértéke 1500 m2.
(4)A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magas feszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el. A területen terepszint alatti építmény (pince) sem építhető.
Vízgazdálkodási területek
20.§.
(1)A vízgazdálkodási területeket (V) a szabályozási terv jelöli.
(2)72A vízgazdálkodási területeken (V) és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, víztározó, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
(3)73A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.
(4)74A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
(5)75A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.
III. FEJEZET
Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem
21.§.
(1)A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
Környezetvédelem
22.§.76
(1)77
(2)A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.
3. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b. megelőzze a környezetszennyezést
c)kizárja a környezetkárosítást.
(4)78,79Levegővédelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.
A tervezett Biógáz Üzem 500 m-es védőtávolságán belül nem létesíthető lakóépület, üdülőépület, oktatási és egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a már működő és a légszennyező források működésével összefüggő építményt.
(5)A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(6)Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(7)80
(8)A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók.
(9)81
10. A településen a zajvédelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
11. Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, földutak rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
12. A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
13. Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.
(14)Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
15. Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül a meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
16. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(17)82A településen közforgalmú üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.
(18)A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
19. A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.
(20) 83
(21) 84
(22) A vízbázisok, (kutak) valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről a vonatkozó rendelet alapján gondoskodni kell. (Lásd :Melléklet.)
Természetvédelem
23.§.
1. 85A védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területeket – tájékoztató jelleggel – a külterület szabályozási terv jelöli, tételes felsorolásukat az 1. sz. függelék tartalmazza.
(2)Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.
3. Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magas feszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
(4)Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.
(5)Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.
(5)Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nyitásához az illetékes természetvédelmi hatóság véleményét be kell szerezni.
(6) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
7. A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.
Tájvédelem
24.§.
1. Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.
(2)Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
3. Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani allergiát nem okozó fafajtákkal.
4. Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(5)86
Kulturális örökség védelme
25.§.
87A település helyi védelem alatt álló művi értékeit a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 3. sz. melléklet tartalmazza.
88,89Az országos védelem alatt álló művi értékeket és a régészeti területeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. függelék tartalmazza
90
91
92,93
A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épület részlet megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme esetén engedélyezhető
94A helyi védett épületek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával történhet, a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével.
IV. FEJEZET
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere
Építésjogi követelmények
26.§.
(1)95A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el.
(2)A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha az Étv. 19. §. (2) bekezdés feltételei fennállnak.
Tilalmak és korlátozások
27.§.
(1)96Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 4. számú melléklet tartalmazza. A tilalommal terhelt ingatlanokon az építési törvényben az építési tilalommal kapcsolatban felsorolt építési tevékenység végezhető.
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
28.§.97
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
29.§98
Településrendezési kötelezések
30.§.99,100
V. FEJEZET
Záró rendelkezések
31.§.
(1)101
(2)E rendelet 2005. június 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti 3/1985.((IX. 25.), 7/1991.(XI. 20.) és 11/2001.(V. 17.) számú rendelete.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(4)102Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
Takács János Verkman József
címzetes főjegyző polgármester
A rendelet kihirdetve:
Kadarkút, 2005. június 1.
Takács János
címzetes főjegyző
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül:
Kadarkút, 2015. október 1.
Dr. Horváth Zsolt
jegyző
1. számú melléklet.103,104
2. számú melléklet105
3. sz. melléklet106
(a 8/2005. (VI. 1.) ök. rendelet 3. sz. melléklete)
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME
Helyi védett művi értékek:
Megnevezés: Cím: Hrsz: Védettség:
1. Hősi emlékmű Hősök tere 368 H1, építmény
2. Irodaház Petőfi u. 2 384/1 H2, utcai homlokzat
3. Gyógyszertár Petőfi u. 4 383/1 H1, épület, kerítés
4. Ref. Templom Petőfi u. 365 H1, épület
5. Lakóház Hódos u. 9. 482 H2, utcai homlokzat
6. Lakóház Nagy u. 9. 562 H2, utcai homlokzat
7. Malom épület Körmendi u 722 H1, épület
8. Kereszt Körmendi u. 681/3 H1, építmény
9. Szociális otthon Vótapuszta 1134 H1, épület és park.
10. Lakóház Kossuth L. u. 54. 794 H2, utcai homlokzat
11. Lakóház Kossuth L. u. 28. 806 H2, utcai homlokzat
12. Lakóház Kossuth L. u. 15 391 H1, épület
13. Irodaház Fő u. 7. 247/5 H1, épület
14. Magtár Virág u. 865 H1 épület
15. Lakóház Fő u. 28. 333 H1, épület
16. Lakóház Árpád u. 7. 4 H1, épület és kerítés
17. Lakóház Árpád u. 25. 15 H1, épület
18. Lakóház Árpád u. 36. 125 H1, épület
19. Somssich J. síremléke Mikei úti temető 0227 H1, építmény
