83/2005. (X. 11.) GKM rendelet
2005.10.19.
„(1) A rendelet alkalmazásában
a) „jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg az A. függelék 8. cikke, a B. függelék 2. cikke, illetőleg a C. függelék 9. cikke által hivatkozott rendelkezésekben meghatározott darabszámot, illetőleg az A., B. és C. függelék hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db; b) „egyedi vagy kis sorozatú gyártás”: a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) foglalt feltételeknek megfelelő, azonos minőségű járművek gyártását.” (2) Az ER. 2. §-a (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra – az a)–h) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:]
„a) „traktor”: olyan jármű-kategória, amelybe a C. Függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti járművek tartoznak.”
[A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra – az a)–h) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:
b) „munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült,]
„ba) „mezőgazdasági erőgép”: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat; bb) „mezőgazdasági vontatmány”: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely – a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve – teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak.”
„(10) A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az – alvázszámaival egyedileg azonosított – azonos járműtípushoz tartozó
a) kis sorozatú gyártással létrehozott,
b) kifutó sorozatba tartozó, vagy
c) külföldről újként, meghatározott számban együttesen behozott
járműveket azzal a feltétellel, hogy összeépítésük, illetőleg forgalomba helyezésük engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.”
[A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a járművet belföldön késztermékként kibocsátó gyártó, továbbá a külföldön gyártott jármű esetén az a belföldi forgalmazó (a továbbiakban: forgalmazó) nyújthat be, amely a járműtípus tekintetében:]
„e) teljesíti a külön jogszabályban2 a hulladékká vált gépjármű gyártója számára előírt kötelezettségeket.”
„(8) A jármű egyedi behozatala esetén – díj ellenében, kérelemre – a területi közlekedési felügyelet hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5–8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)–(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)–(12) és (16)–(20) bekezdésében, 32. § (2)–(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)–(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a gazdasági és közlekedési miniszter – a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel együttesen – külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.” „(1) A jármű összeépítése esetén – a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve – a területi közlekedési felügyelet – díj ellenében, kérelemre – egy naptári évig érvényes összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben felsoroltak közül az elbíráláshoz szükséges, a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett szakértői névjegyzékbe a járműtervezés műszaki szakterületén bejegyzett szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.” „(3) Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)–e) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető.
a) az egyedi vagy kis sorozatú gyártásra a 9/A. §-ban meghatározott feltételek szerint, b) különleges – a közúti áruszállításra nem alkalmas – egyedi rendeltetésű, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó lassú jármű (munkagép),
c) legfeljebb 1500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,
d) a 19/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő muzeális jellegű jármű, továbbá e) sportegyesület vagy igazolt versenyző tulajdonában lévő, kizárólag versenyzési célra készülő, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) sportszabályainak megfelelő, „feljavított túrakocsi” és „feljavított terepjáró kocsi” osztályba sorolt gépkocsi, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Technikai Bizottságának szakvéleménye alapján.
(4) Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.” Egyedi és kis sorozatú gyártás
9/A. § (1) Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt – díj ellenében, kérelemre – a KKF adja ki. (2) Kis sorozatú gyártással
a) a járműtípus sorozatgyártásának előkészítéseként (prototípus, „null-széria”),
b) a többlépcsős gyártás befejezéseként teljes jármű, illetőleg
c) a gyártó által előkészített és az összeépítő részére átadott dokumentáció és technológia alkalmazásával – e célra készült egyedi karosszéria (alváz) felhasználásával – kialakított egyedi jármű (ún. „kit-car”)
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott járművet kis sorozatú gyártással közúti járműgyártó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet hozhat létre. (4) Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt – a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott díj ellenében – a KKF abban az esetben adja ki, ha a) a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint b) a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.
(6) A kis sorozatú gyártás engedélyezésekor a rendelet Függelékeinek a kis sorozatú gyártásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(7) A kis sorozatú gyártással létrehozott járművekre kiadott sorozat összeépítési engedély a kiadásától számított egy évig érvényes. Az érvényes sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül.”
11. § „(1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni az 1. számú mellékletben meghatározott „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza: a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki adatokat,
b) a jármű közlekedésbiztonsági megfelelőségének igazolását, valamint
c) a forgalmi engedély érvényességi idejeként a következő időszakos vizsgálat határidejét.
(2) A „Műszaki adatlap” a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő 90 napig használható fel.”
„(3) Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított”
(évben kell megállapítani.)
„(3) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, azonban
a) forgalmi engedéllyel nem rendelkezik, illetőleg
b) a forgalmi engedély adataitól a tényleges adatai eltérnek, vagy
c) a külön jogszabály3 szerint vagy egyéb okból a forgalmi engedély cseréje szükséges,
a jármű adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni.
(4) A 11. §-ban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott „Műszaki adatlap” kiadását helyettesítheti a jármű adatainak elektronikus úton történő átadása a Nyilvántartó részére.” „(1) A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni – az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével – azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, illetőleg a külön jogszabályban4 meghatározott M betűjelű rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.” 8. § Az ER. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A területi Közlekedési Felügyelet vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés b1) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.”
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló
1. számú melléklet a 83/2005. (X. 11.) GKM rendelethez
1. Az ER. 5. számú meléklete I. fejezetének 3.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3.3.1. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján kiadott igazolás, valamint az időszakos műszaki vizsgálat alapján a forgalmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása és a rendszám érvényesítő címke kiadása, továbbá a közlekedési igazgatási hatóság részére további ügyintézés céljából kiadott „Műszaki adatlap” – ellenérdekű fél hiányában a kérelemnek helyt adó – elsőfokú közigazgatási határozatnak is minősül.”
2. Az ER. 5. számú melékletének II. fejezete 1. számú táblázatához tartozó 3–5. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép: 2. számú melléklet a 83/2005. (X. 11.) GKM rendelethez
Az ER. 6. számú melékletének 1.2. pontja d) alpontjának a helyébe a következő rendelkezés lép: „d) a járművet műszaki okból a közlekedés igazgatási hatóság a forgalomból kivonta.”
