Kifejezéskereső
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az önkormányzat és jelképei
1. §[3]
2. § (1) Az önkormányzat jelképei:
a) Csopak község címere;
b) Csopak község zászlaja.
(2) Az önkormányzat kitüntetései:
a) “Csopak község Díszpolgára”;
b) “Csopak községért” érdemérem;
c)6
d) “Csopakért Emléklap”,
e) “Csopak község Tiszteletbeli Polgára”,
A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok
3. §
.
4. §
.
Települési önkormányzat
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
5. § (1) [18]
(2) [19]
(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:
6. § .
(1) [20]
(2) [21] A képviselő-testület által a polgármesterre és a bizottságokra átruházott egyes hatáskörök, feladatok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom – és gazdaságszervező munkában – együttműködik a Veszprém megyei Önkormányzattal, a Balatonfüred és környéke Kistérségi Társulással, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, a Balatoni Szövetséggel. A rendszeres és folyamatos kapcsolattartás a polgármester és a jegyző feladata.
(4) [22]
(5) [23]
(6) [24] Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Képviselő-testületet negyedévente tájékoztatni kell.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület összehívása
7. § (1) [25] A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A helyi képviselők névjegyzékét az SZMSZ. 1. számú függeléke tartalmazza.
(3) A képviselő-testület alakuló (8-12. §), rendes és rendkívüli ülést (13-14. §) – ezen belül közmeghallgatást [(15. § (1)-(2) bekezdés] és zárt ülést [(22. § (2) bekezdés] – tart.
Alakuló ülés
8. §
[26]9
9. § (1) A helyi választási bizottság elnöke– a korelnök felkérésére – tájékoztatja a képviselő-testületet a helyi önkormányzati képviselők megválasztásáról.
(2) [28] A képviselők esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről okmányt írnak alá.
(3) A korelnök felkérésére a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.
(4) [29] A polgármester a képviselő-testület előtt esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.
(5) [30] A (2) és (4) bekezdés szerinti eskü- vagy fogadalomtétel során az eskü és fogadalom szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő. Az eskü és fogadalom szövegét az 1. számú melléklet tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület dönt:
a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri;
b) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb soron következő ülésen, a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.
(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.
(3) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A képviselő-testület alakuló ülésén megállapítja a polgármester illetményét, valamint az (1) bekezdés a) pontja szerinti választás esetén az alpolgármester tiszteletdíját.
11. § (1) A képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.
(2) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskütétel tekintetében a 9. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.
12. § A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb hatvan napon belül gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.
Rendes és rendkívüli ülés
13. § (1) [31] 10 A képviselő-testület rendes ülését éves munkatervének megfelelően tartja. A képviselő-testület a nyári ülésszünetét minden év augusztus 01-augusztus 31-ig, téli ülésszünetét minden év december 1 és a következő év január 10-ig terjedő időszakban állapítja meg. Nyári és téli ülésszünetben rendes ülést nem tart a Képviselő-testület.
(2)11 A törvényben foglaltakon kívül a sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő ügyek esetén a polgármester is hívhat össze rendkívüli ülést.
(3)12 A törvényben meghatározott rendkívüli ülést kezdeményező indítvány benyújtásától számított 15 napon belül a képviselő-testület ülését össze kell hívni. A határidő megtartására nincs szükség, ha ezen időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben az indítványt a rendes ülés napirendjére fel kell venni.
14. §13
Közmeghallgatás
15. § (1) A képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen az választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl közmeghallgatási napirendet kell tartani, ha:
a) a képviselő-testület előzetesen úgy döntött;
b) a képviselők fele azt indítványozza.
(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 15 nappal előbb a 19. § (6) bekezdésében szabályozott módon tájékoztatni kell. Az írásbeli kérdések, javaslatok beküldése névhez kötött, a közmeghallgatáson való megválaszolásának feltétele, hogy az beérkezzen a közmeghallgatást megelőző 3. hivatali munkanapig.
(4) Az (1) bekezdés szerint tartott közmeghallgatás esetén elhangzott közérdekű kérdésekre és javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(5)14 Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes bizottsága, illetve a tanácsnok a hivatal közreműködésével kivizsgálja és 15 napon belül, megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
(6)15 A közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül is megtartható:
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) a honlapon való közzététel útján.
(7)16 A személyes megjelenés nélküli közmeghallgatás időpontjának meghirdetésére, a beérkező kérdések, javaslatok megválaszolására a (3) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
(8)17 A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni.
(9)18 A közmeghallgatás tartásának módjáról a Képviselő-testület dönt.
Munkaterv
16. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
17. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a rendes testületi ülések tervezett időpontjait és tervezett napirendi pontjait,
b) az előterjesztő, közreműködő megnevezését;
c) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint a jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét;
d) a napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését;
e) az előterjesztések elkészítésének határidejét.
(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára –.a Hivatalban, és a kultúrházban való elhelyezéssel – megismerhető legyen. Erről a lakosságot a 19. § (6) bekezdésében szabályozott módon tájékoztatni kell.
A képviselő-testület összehívásának rendje
18. § (1) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hivatal a lakosságot az ülés előtt tájékoztatja.
(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a 19. § (6) bekezdésében foglalt módon közzé kell tenni.
19. §
.
Az előterjesztés
20. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
a) tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylő, valamint tájékoztató jellegű anyagok;
b) formai szempontból írásbeliek, vagy szóbeliek.
(2) A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak:
a) önkormányzati rendelet megalkotására;
b) határozat meghozatalára.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthatnak be:
a) helyi képviselők;
b) bizottságok;
c) polgármester;
d) alpolgármester;
e) jegyző;
f) a képviselő-testület által napirendre tűzött előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői.
(4) Amennyiben az előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé.
(5) A képviselő-testület elé kerülő tárgyalandó ügyeket fő szabályként a bizottság elé kell utalni. A képviselő-testület munkatervében, valamint eseti határozatában dönthet úgy, hogy az előterjesztést bizottsági előkészítés nélkül megtárgyalja. Nem tárgyalható bizottsági előkészítés nélkül az önkormányzat költségvetése, önkormányzati vagyont, szervezeti és személyi ügyeket érintő kérdések.
(6) Írásbeli előterjesztést kell készíteni a 6. §. (1) bekezdés a)-n) pontjaiban meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben, PTK-ból eredő jogügyletekkel összefüggő ügyekben. Az írásbeliség vonatkozik a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolókra és a határozati javaslatokra is.
(7) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazásra.
(8) A döntést igénylő előterjesztésnek - az (6) bekezdésben foglaltra figyelemmel - két - formailag is jól elkülöníthető - részből kell állnia:
a) Vizsgálati - és elemző részből, amelyben szükséges meghatározni:
aa) a napirend tárgyát, a jogszabályi keretet, a korábbi testületi döntéseket és azok végrehajtását;
ab) a napirend előadóját és az előkészítésbe bevont szervezeteket, személyeket;
ac) a témakör tárgyilagos, tényszerű elemzését;
ad) a javasolt döntés indokait és mindazon körülményeket, amelyek befolyásolják a meghozandó döntést;
ae) azokat a figyelembe nem vett javaslatokat, illetőleg eltérő véleményeket, amelyek az előkészítés során felmerültek.
b) Az előterjesztés megállapításain alapuló határozati javaslatból, amely tartalmazza:
ba) az elfogadásra ajánlott döntés rendelkezéseit, a felmerült alternatív döntési javaslatokat;
bb) a végrehajtásért felelős személyek megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(9) Az előterjesztéseket, az ülést megelőzően legalább 5 nappal kell a jegyzőnek leadni, aki gondoskodik azok sokszorosításáról és a 19. §. (4) bekezdésben foglaltak szerinti kiküldéséről.
Sürgősségi indítvány
21. §
.
Az ülések nyilvánossága, zártsága
22. §
.
A képviselő-testület ülésének vezetése
23. §
.
A tanácskozás rendje
24. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot és indokolja, ha az eltér a meghívótól. A napirendet a képviselő-testület határozattal állapítja meg.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén a polgármester előterjesztésében - napirend előtt - dönt a képviselő-testület lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, az előző ülésen elhangzott közérdekű kérdések, bejelentések, interpellációk nyomán tett intézkedésekről.
(3) A polgármester, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.
(4) A polgármester minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát. A vitát megelőzően az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség
(5) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(6) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk.
(7) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendi ponthoz kapcsolódva kérdéseiket és hozzászólásaikat a képviselői kérdések és felszólalások után tehetik meg.
(8) A felszólalásokra (hozzászólásokra) a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirendi pont keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.
(9) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(10) Aki a vita során ellen emelt szemrehányásokat kívánja kivédeni, vagy aki szeretné az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket eloszlatni, “személyes megjegyzést” tehet, melynek időtartama 2 percnél nem lehet több.
(11) A polgármesteri összefoglaló után a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(12) A képviselő-testület a vitában felmerült módosító vagy kiegészítő javaslatokról külön-külön, majd az előterjesztésben szereplő, a testület által elfogadott, módosításokkal és kiegészítésekkel egybefoglalt határozati javaslatról dönt. Amennyiben több előterjesztést együtt vitatott meg a képviselő-testület a határozati javaslatok felett ez esetben is külön történik szavazás.
25. § (1) A képviselő-testületi ülésen a képviselő felszólalhat napirend előtt is, illetve szót kérhet kizárólag ügyrendi kérdésben, amelyet részére a polgármester engedélyezhet. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülethez fordulhat, mely az ügyben vita nélkül határoz.
(2) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
A tanácskozás rendjének fenntartása
26. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása; ismételt figyelmeztetést követően megvonja tőle a szót;
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;
e) a c)-d) pontokban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
f)24 folyamatos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.
(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.
27. §25 A nyilvános ülésen a megjelent állampolgár csak a tanácsterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja. A tanácsteremben biztosítani kell, hogy a napirendi ponttal érintett személyek közül mindenki helyet kapjon. Azonos érdekképviselethez tartozó személyek a szabad férőhelyek függvényében további helyeket foglalhatnak el a tanácsteremben.
Határozatképesség
28. § (1)26 A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő, de a szavazásban részt nem vevő, valamint a kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.
(3) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, illetve be kell rekeszteni. Ilyen esetben a polgármester a képviselő-testületet köteles nyolc napon belüli időpontra újból összehívni.
A döntéshozatal módja
29. § (1) A képviselők igen, vagy nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól. Ügyrendi kérdésben tartózkodni nem lehet.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik. Az ellenszavazatot leadó képviselő kérelmére ellenszavazatának tényét név szerint kell a jegyzőkönyvbe belefoglalni.
(3)27 A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.
(4)28 A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
(5)29 Titkos szavazást kell tartani a jogszabályban meghatározott esetben, titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben, amelyekben köteles zárt ülést tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(6) A képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására tagjai sorából háromfős szavazatszedő bizottságot hoz létre.
(7) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját;
b) a lebonyolítást végző bizottsági tagok nevét és tisztségét;
c) a szavazás során felmerült körülményeket;
d) a szavazás eredményét.
(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt a törvény írja elő,
b) fegyelmi kérdésekben,
c) az önkormányzat vagyonát és költségvetésének 10%-át meghaladó összegű pénzügyi tranzakciót érintő kérdésekben, így különösen az önkormányzati vagyontárgyak megterhelése, átruházása, ezen összeget meghaladó kötelezettségvállalások, szerződéskötések,
d) 10 millió Ft értékhatárnál magasabb összegű hitel felvételnél,
e) a település jogi státuszát érintő ügyeknél,
f) egyéb kérdésekben polgármesteri, vagy képviselői indítványra, ha ezzel a képviselő-testület egyszerű többséggel egyetért.
Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(10) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ÁBC sorrendben olvashatja fel a képviselők névsorát. A képviselők felállva “igen”, “nem”, “tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(11) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a képviselő-testület döntését. Ha a szavazás eredménye felől az ülésen kétség merülne fel, ismételt szavazást rendel el. Szavazategyenlőség esetén a felvetett kérdés (határozati javaslat) elutasításra kerül.
(12) Szavazategyenlőség esetén az ügyet a következő testületi ülésen ismét elő kell terjeszteni, de a testület – vita nélküli határozattal – dönthet úgy, hogy azonnal folytatja az ügy tárgyalását és egy ismételt szavazásra kerülhet sor.
(13) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. [Ötv. 35. §. (3) ]
(14) A megválasztott települési képviselők, több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges (minősített többség) a következő ügyekben:
a) a rendeletalkotás, módosítás, kiegészítés, hatályon kívül való helyezés;
b) a képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása, működésének meghatározása, továbbá a törvény által a testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat;
c) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, valamint a csatlakozási megállapodások jóváhagyása, módosítása, megszűntetése, év-közbeni felmondása;
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
e) intézményalapítás, átalakítás, megszüntetés;
f) bármely összegű hitelfelvétel;
g) az önkormányzat tulajdonában lévő bármely összegű telek és felépítmény feletti rendelkezés;
h) közalapítvány létrehozása, alapítványhoz történő hozzájárulás;
i) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
j) zárt ülés elrendelése;
k) képviselő döntéshozatalból történő kizárása;
l) titkos szavazás elrendelése;
m) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti felosztása;
n) a polgármesterrel szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése esetén;
o) megyei bírósághoz kereset benyújtása, a polgármester sorozatos, törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása, vagy valóságnak nem megfelelő teljesítése miatt;
p) sürgősségi indítvány elfogadása;
q) testületi hatáskörök átruházása;
r) helyi népszavazás elrendelése.
(15) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatívára a képviselő-testület együttes szavazással dönt.
Az önkormányzati rendeletalkotás
30. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására, önkormányzati rendeletet alkot. [Ötv. 16. §. (1)]
(2) Önkormányzati rendelet alkotását és módosítását kezdeményezhetik:
a) a 20. §. (3) bekezdésében megjelöltek;
b) a lakosság erre irányuló népi kezdeményezéssel;
c) mindazok a központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.
(3) A helyi rendeletalkotásra irányuló indítványt a polgármester útján lehet tenni.
(4) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, úgy azt a polgármester köteles a képviselő-testület legközelebbi ülésének napirendi javaslatába felvenni. Ha a tervezet részletesebb előkészítése szükséges, úgy a polgármester az indítványt úgy terjeszti elő, hogy a képviselő-testület előzetesen foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről és annak főbb elveiről. A képviselő-testület ennek megfelelően meghatározza az előkészítés menetét, határidejét és az előkészítésért felelősöket.
(5) A képviselő-testület indokolt esetben előzetesen állást foglal a rendeletalkotás kérdésében, meghatározza a társadalmi megvitatás módjait.
(6) A rendelet-tervezet a képviselő-testület elé csak a jegyző törvényességi ellenjegyzésével és a tervezet indokolásával nyújtható be.
31. § A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a településrendezési tervekről szóló rendelet-tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet tervezeteket a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé
32. § (1) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglal követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.
(2) A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(3) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.
33. § (1) A rendeletet a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. A kifüggesztésről a lakosságot kábel-televízió útján, valamint a községben lévő hirdetőtáblákon is tájékoztatni kell.
(2) A hivatalban, a kultúrházban a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni, egy példányt pedig a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek meg kell küldeni.
A rendeletek és határozatok jelölése, alakszerűsége
34. § (1) Az önkormányzati rendeletek megjelölése a jogalkotó megnevezésével, évenként emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal történik. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal), majd rendelet kitételt kell feltüntetni.
(2) A képviselő-testület által hozott határozatok megjelölése az (1) bekezdéshez hasonlóan évente emelkedő sorszámmal és ehhez tört vonallal kapcsolódó évszámmal, az ülés időpontjának feltűntetésével, majd Ökt. határozat megjelöléssel történik.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) az ügyrendi kérdésekről;
b) lejárt határidejű képviselő-testületi határozat végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásában, ha újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra;
c) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásában;
d) tájékoztató anyagokról;
e) információs jelentés tudomásul vételében;
f) képviselői interpellációkra adott válaszok elfogadásáról.
A rendeletek és határozatok nyilvántartása
35. § (1) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartása tartalmazza:
a) a rendelet számát és tárgyát;
b) a rendelet kihirdetésének időpontját;
c) a rendelet módosításának, kiegészítésének idejét, a módosító, kiegészítő rendelet számát; a rendelet hatálya megszűnésének idejét és okát.
(2) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét az SZMSZ. 2. számú függeléke tartalmazza.
(3) Az önkormányzati határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) a határozat számát, tárgyát;
b) a végrehajtás határidejét és felelősét;
c) a végrehajtásra vonatkozó elhatározásokat;
d) a végrehajtással kapcsolatos jelentés rögzítését.
(4) Az önkormányzati rendeletek, határozatok nyilvántartásának naprakészségéről, a rendeletek kétévenkénti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.
Interpelláció
36. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.
(2) A települési képviselők az interpellációkat a napirend tárgyalása után mondják el. Az interpellációt szóban, vagy írásban lehet megtenni. Egy interpelláló legfeljebb két ügyet érinthet. A felvetésnek rövidnek, tömörnek kell lenniük.
(3) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.
(4) Az ülés kezdetén a polgármester közli a települési képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.
(5) Ha az interpelláló képviselő a képviselő-testület ülésén nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni nem lehet.
(6) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.
(7) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
37. § (1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.
(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
(4) Az interpelláció és a válasz elmondásának időtartamát a képviselő-testület három percben maximálja.
A kérdés
38. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.
(2) A kérdés benyújtására, annak időtartamára és megválaszolás időtartamára, elintézésére a 36. és 37. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
39. § (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét és idejét, megnyitásának időpontját, jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, zárt);
b) távolmaradásuk okát előzetesen bejelentő (igazolt) és azt elmulasztott képviselők (igazolatlanul távollévő), valamint az ülésen végig, illetve annak egyes napirendi pontjai tárgyalásánál tanácskozási joggal jelenlévők nevét;
c) a képviselő-testület határozatképességének megállapítását;
d) a zárt ülésen hozott döntéseket;
e) az elfogadott napirendet;
f) a napirend előtti kérdéseket, felszólalásokat, azok lényegét; a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést;
g) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a kérdezők, hozzászólók (felszólalók) nevét, mondanivalójuk lényegét, döntésként a szavazás számszerű eredményét; a hozott döntéseket;
h) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat és az azzal kapcsolatos válaszokat, illetőleg határozatokat;
i) az ülés berekesztésének idejét.
(2) A jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni:
a) az írásbeli meghívót;
b) írásos előterjesztéseket;
c) szóbeli előterjesztések kivonatait;
d) a képviselő-testület által alkotott – a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet (rendeleteket);
e) az írásban benyújtott interpellációkat;
f) jelenléti ívet (eredeti példánynál).
(3) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni, melyet öt évig meg kell őrizni.
40. §30 A nyilvános ülésről jegyzőkönyv 3, a zárt ülésről 2 példányban készül. A jegyzőkönyvek eredeti példányait a szükséges mellékletekkel együtt a jegyző kezeli és gondoskodik évenkénti beköttetésükről és tárolásukról. A jegyzőkönyvek egy példányát a képviselő-testületi ülést követő tizenöt napon belül a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalnak az arra kijelölt zárt rendszerű, elektronikus feltöltést biztosító felületen kell megküldeni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint - de elkülönítve - kell tárolni és megőrizni.
41. § A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe és előterjesztésekbe - a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével - az állampolgárok a kultúrházban és ügyfélfogadási időben, a hivatalban betekinthetnek.
42. §31 A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
Lakossági fórumok
43. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében szükség szerint falugyűlést kell tartani.
(2) A falugyűlés helyét, idejét, napirendjét hirdetmény útján a 19. § (6) bekezdésében meghatározott módon a lakosság tudomására kell hozni.
(3) Az (1) bekezdésben írt falugyűlés elé kerülő tájékoztatót, döntést előkészítést szolgáló tervezetet előzetesen a képviselő-testület megtárgyalja.
(4) A falugyűlésről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyző kezeli.
(5) A falugyűlés állásfoglalásáról, bejelentésekről, javaslatokról, kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A települési képviselő
44. § (1) A települési képviselőt az Ötv-ben, ÖKJtv.-ben és jelen rendeletben (SZMSZ-ben) rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A települési képviselő
a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban- érdemi választ kell adni,
b) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
e)32 a képviselő-testület hivatalától igényelheti képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;
(4) A települési képviselőt megilleti a kérdés és interpelláció joga, melynek részletes szabályait a 36-38. § tartalmazza.
45. § A települési képviselő:
a)33 köteles részt venni a képviselő-testület munkájában; valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelyiknek tagja,
b) [60]
c)34 köteles a képviselő-testületnek bejelenteni személyes érintettségét;
d) köteles a tudomására jutott titkot megtartani, melynek kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll;
e) köteles rendszeres kapcsolatot tartani a település polgáraival;
f)35 köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
45/A. §[63]
A képviselői összeférhetetlenséggel, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő eljárás
46. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban, tájékozatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
(3) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
(4) A továbbiakban a 47. §. (1) bekezdés, valamint 57. §. (1) bekezdés szerinti bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)36 A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Településfejlesztési és Vagyonellenőrző Bizottság végzi.
A képviselő-testület bizottsága
47. § (1) [66] [67] [68]A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére az alábbi bizottságokat hozza létre:
a)37
b)38
c)39
d)40 Pénzügyi, Településfejlesztési és Vagyonellenőrző Bizottság (5 képviselő tag, 4 külső tag)
(2) A bizottságok képviselő és külső tagjainak névjegyzékét a 3. számú függelék tartalmazza.
(3) A bizottság képviselő, illetve nem képviselő tagjai bizottsági munka tekintetében egyenlők. A bizottság nem képviselő tagjainak jogai csak abban a bizottságban azonosak a képviselő bizottsági tagok jogaival, amely bizottságnak tagjai.
(4) A bizottság nem képviselő tagjainak titoktartására vonatkozóan a képviselőkre vonatkozó 45. § d) pontjában írt szabályok értelemszerűen irányadók.
(5) [73]
(6) A képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
A bizottság összehívásának rendje
48. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról, az előterjesztéseknek a bizottság tagjai részére való megküldéséről az ülés előtt öt nappal a bizottság elnöke a hivatalon keresztül gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat a legidősebb képviselő bizottsági tag látja el.
(2) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot a megjelölt témakör tárgyalására:
a) a képviselő-testület határozatára;
b) a polgármester indítványára;
c) a bizottsági tagok legalább egyharmadának indítványára.
(3) Több bizottságot közösen érintő kérdések megtárgyalására összevont bizottsági ülés tartható. Az ülés vezetéséről a bizottsági elnökök állapodnak meg.
(4) A meghívó tartalmazza
a) a bizottsági ülés időpontját;
b) a javasolt napirendet és azok előterjesztőit;
c) a bizottsági üléssel kapcsolatos minden fontosabb tudnivalót.
A bizottság munkaterve
49. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet a képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül készít el.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a bizottság tagjaitól;
b) a polgármestertől;
c) a jegyzőtől.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) bizottsági ülések tervezett időpontját;
b) napirendjét;
c) az előterjesztő;
d) közreműködő megnevezését;
e) az ülésre meghívandók körét.
(4) A jegyző a 19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.
A bizottsági ülések nyilvánossága, zártsága
50. § A bizottság ülései – a zárt ülés kivételével – kivételével - nyilvánosak. A zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat (22. §) kell értelemszerűen alkalmazni.
A bizottság határozatképessége
51. § A bizottság határozatképességére, a képviselő-testületre vonatkozó szabályok (28. §) értelemszerűen irányadók.
A bizottság tanácskozási rendje
52. § (1) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, az ülés határozatképességét. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg, ha az ülés folyamán bármikor, illetve
53. § (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett - kivéve a tájékoztató jellegű napirendet - vitát nyit.
(2) A bizottság ülésén napirendenként elsőként az adott napirend előadóját illeti meg a szó. A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti. Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előadóhoz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után - a vita megnyitása előtt - a napirendi pont előadója válaszol, melyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.
(3) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Ügyrendi kérdésben bármelyik bizottsági tag soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a bizottság vita nélkül határoz. Ügyrendi javaslat a bizottság vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(5) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az elnök adja meg a szót.
(6) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.
(7) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik bizottsági tag javasolhatja, e kérdésben a bizottság felszólalás és vita nélkül határoz.
A bizottsági szavazás módja
54. § (1) Szavazni személyesen lehet. A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendelt döntés szerint vagy kézfelemeléssel vagy név szerint történik. Kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(3) Bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a jelen lévő bizottsági tagok közül legalább két bizottsági tag írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani.
(4) A név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Kizárás a bizottsági döntéshozatalból
55. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki saját maga, vagy hozzátartozója révén az ügyben személyében, vagyoni tekintetben vagy egyéb módon közvetlenül érintett.
(2) A fennálló kizárási okot a bizottság elnöke és tagja köteles bejelenteni, amelyről az elnök esetében a polgármester, a bizottság tagja esetében a bizottság dönt.
(3) A bizottság elnöke vagy tagja adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben, a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.
A bizottság ülésének jegyzőkönyve
56. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját;
b) a megjelent bizottsági tagok nevét;
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét;
d) az ülés megnyitásának időpontját;
e) az elfogadott napirendet;
f) napirendi pontonként az előadó, a felszólalók nevét, a kérdéseket, és a hozzászólások lényegét, illetve kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
g) a szavazás számszerű eredményét és a döntés szövegét, a hozott határozatot, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt;
h) az elnök esetleges intézkedéseit;
i) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit;
j) az ülésen történt fontosabb eseményeket;
k) az ülés bezárásának idejét, a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelen lévő bizottsági tagok névsorát.
(3) A (2) bekezdés g) pontjában írt határozatok jelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez tört vonallal kapcsolódó évszámmal, az ülés időpontjának zárójelben arab számmal való eltűntetésével, majd a határozatot hozó bizottság teljes elnevezésének feltüntetésével történik.
(4) Ha a bizottsági tag indokolással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.
(5) A bizottsági tag kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a bizottsági elnök írja alá. (Távollétében a bizottsági elnökhelyettes.)
(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a bizottság előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.
Ideiglenes bizottság
57. § (1) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására, a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatában megállapított ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Ha a képviselő-testület nem fogadja el a jelentést, dönt az ideiglenes bizottság további működéséről.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) A 46. § (4) bekezdésében írt titoktartási kötelezettség az ideiglenes bizottság vonatkozásában is irányadó.
58. § A bizottság munkáját a hivatal segíti. A hivatal feladatai:
a) elkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét,
b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;
c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, valamint a bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatait.
A tanácsnok
59. §[74]
Polgármester
60. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el.
(2)41 A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg.
(3)42 A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(4) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében az Ötv. 35. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint irányítja a hivatalt.
(5) A polgármester feladata különösen:
a) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját;
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését;
c) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése;
d) képviseli az önkormányzatot;
e) szervezi a településfejlesztést;
f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;
g) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről; támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a társadalmi szervezetek, egyesületek vezetőivel;
h) önkormányzati intézmények működésének segítése, ellenőrzése;
i) az Ötv. 35. §. (2) bekezdésében foglaltak alapján irányítja a hivatalt.
(6) A polgármester a lakossággal, az ellátó- szolgáltató szervezetekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tart. A fogadónapok tartásának rendjét az SZMSZ. 4. számú melléklete tartalmazza.
Alpolgármester
61. § (1) [77] [78] A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatát.
(3) A polgármestert közvetlenül megillető 19. § (1) bekezdésében, valamint a 23. §. (1) bekezdésében írt jogosítványokat - testületi ülés összehívása, vezetése- helyettesítési jogkörében gyakorolja.
(4) A polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.
(5) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.
(6) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatkörét az SZMSZ. 4. számú függeléke tartalmazza.
(7) Az alpolgármester fogadónapjait a 5. számú melléklet tartalmazza.
Jegyző
62. § (1) A jegyző:
a) vezeti a hivatalt, szervezi annak tevékenységét;
b)43 gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
c) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
d) ellátja a képviselő-testület, szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
e) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat;
f)44 döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
g)45 tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
h) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában;
i) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről;
j) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
k)46 dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben;
l) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, ellenjegyzés helyettesítési rendjét;
m) a polgármester egyetértésével kinevezi, felmenti, jutalmazza a hivatal köztisztviselőit és gyakorolja a munkáltatói jogokat;
n) tájékoztatja polgármestert és a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről;
o) szervezi a jogi- felvilágosító munkát;
p) ellátja az államigazgatási tevékenység korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;
q) gondoskodik a hivatal érdemi ügyintézőinek rendszeres továbbképzéséről.
(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3)47 A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a polgármesternek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.
(4) A (3) bekezdés szerinti jelzési kötelezettség a bizottságok jogszabálysértő döntései tekintetében is irányadó.
(5) A jegyző a 63. §. (5) bekezdésében írt HSZMSZ-ben szabályozottak szerint tart ügyfélfogadást.
(6) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
A hivatal
63. § (1) A képviselő-testület a polgármester, a képviselők munkájának segítésével, az önkormányzati hatósági, állampolgárok államigazgatási ügyeinek intézésével kapcsolatos feladatokat, községfejlesztési, községgazdálkodási, intézmény fenntartási feladatokat a hivatal látja el.
(2) A hivatal jogi személy.
(3) A hivatal szervezeti egységei az alábbiak:
a) Igazgatási Iroda és Titkárság;
b) [84]Településüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Iroda;
c) Pénzügyi és Adóügyi Iroda;
(4) A hivatali szervezet köztisztviselőjét a tudomására jutott titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
(5) A hivatal a feladatkörébe tartozó ügyeket a HSZMSZ szerint végzi. A HSZMSZ az önkormányzati SZMSZ 5. számú függelékét képezi.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
64. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes feltételeit és az eljárás rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzat vagyona
65. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A polgármester, a következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat költségvetése
66. §
.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
67. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen:
a) a Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Kincstár részére;
b) beszedi az önkormányzat saját bevételét;
c) leigényli a Kincstártól a címzett és céltámogatásokat;
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról;
e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét;
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz;
h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.
(3) A feladatellátásnak a kiadásokat és bevételeket befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárásra és dokumentumai tartalmára a HSZMSZ szabályai az irányadók.
(4) Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályzatok részletes felsorolását a 6-9 számú függelék tartalmazza.
(5) [85]Az önkormányzat által ellátott szakfeladatok felsorolását a rendelet 12. számú függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
68. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 92. § (2) bekezdése szerinti pénzügyi ellenőrzést:
a) a hivatalnál (a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzésen túl);
b) az intézményeknél a Pénzügyi, Településfejlesztési és Vagyonellenőrző Bizottság a gazdálkodás belső ellenőrzését, társulásos formában, a Balatonfüred és környéke Kistérségi Társulás közreműködésével látja el.
(2) Az ellenőrzés rendjét a Társulásban érintett önkormányzatok által elfogadott Ellenőrzési Szabályzatot a 10. számú függelék tartalmazza.
Záró rendelkezések
69. § (1) E rendelet 2005. augusztus 01-jén lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben szabályozott módon gondoskodik.
(3) A rendelet mellékletei az alábbiak:
a) a képviselő-testület tagja és a képviselő-testület bizottsága külső tagja esküjének szövege, (1. számú melléklet) [9 § (5) bekezdés];
b) a bizottságok főbb feladatai, (2. számú melléklet) [47. § (4) bekezdés];
c) [87] Csopak Község Önkormányzat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei, beosztásai (3. számú melléklet);
d) a polgármester fogadónapjai, (4. számú melléklet) [60. § (6)];
e) az alpolgármester fogadónapjai; (5. számú melléklet) [61. § (7)];
f) [88]Csopak Község Önkormányzata által ellátott önkormányzati feladatok államháztartási kormányzati funkciók szerinti besorolása (6. melléklet).
(4) A rendelet függelékei:
a) a helyi képviselők névjegyzéke (1. számú függelék), [7. § (1) bekezdés];
b) a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke (2. számú függelék), [34. § (2) bekezdés];
c) a bizottságok képviselő tagjainak és külső tagok névjegyzéke (3. számú függelék),[46. § (2)];
d) az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre (4. számú függelék), [60. § (6) bekezdés];
e) a HSZMSZ (5. számú függelék, [62. § (5) bekezdés];
f) számlarend, számlatükör (6. számú függelék), [67. § (4)];
g) leltározási és selejtezési szabályzat (7. számú függelék), [67. § (4)];
h) házipénztár-, pénzkezelési és nyilvántartási szabályzat (8. számú függelék), [67. § (4)];
i) bizonylati szabályzat és gyűjtemény (9. számú függelék), [67. § (4)];
j) ellenőrzési szabályzat (10. számú függelék), [68. § (2);
k) polgármesteri utasítás a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörökről (11. számú függelék)
l) [89]az önkormányzat által ellátott szakfeladatok felsorolása (12. számú függelék).
(5) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek, naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
(6) A rendelet hiteles példánya a mellékletekkel együtt a Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt tekinthető meg.
(7) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/1995. (VI. 19.) ÖKT. számú, valamint az azt módosító 19/1995. (VIII. 8.) ÖKT. számú, 1/1996. (II. 28.) ÖKT. számú, 14/1996. (VIII. 27.) ÖKT. számú, 17/1996. (XI. 13.) ÖKT. számú, 6/2000. (IV. 29.) ÖKT. számú, 11/2000. (VII. 5.) ÖKT. számú, 12/2001. (XI. 14.) ÖKT. számú, 17/2002. (XI. 5.) ÖKT. számú, 24/2002. (XII. 11.) ÖKT. számú, 10/2003. (VIII. 5.) ÖKT. számú, 11/2003. (VIII. 13.) ÖKT. számú, 15/2003. (IX. 27.) ÖKT. számú, 17/2003. (IX. 12.) ÖKT. számú rendeletei.
Módosította a 26/2020. (VII.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. július 23-tól.
Módosította a 26/2020. (VII.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. július 23-tól.
Beiktatta a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Beiktatta a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Beiktatta a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Hatályon kívül helyezte a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatálytalan: 2024. október 31. napjától
Beiktatta a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Beiktatta a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 19/2021. (XII. 16.) rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2021. december 17-től.
Módosította a 19/2021. (XII. 16.) rendelet 1. §-(2) bekezdése. Hatályos: 2021. december 17-től.
Hatályon kívül helyezte a 19/2021. (XII. 16.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2021. december 17-től.
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától.
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Hatályon kívül helyezte a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatálytalan: 2024. október 31. napjától
Hatályon kívül helyezte a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatálytalan: 2024. október 31. napjától
Hatályon kívül helyezte a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatálytalan: 2024. október 31. napjától
Beiktatta a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatálytalan: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 11/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. október 31. napjától
Módosította a 4/2025. (III.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2025. március 27-től
