95/2005. (V. 21.) Korm. rendelet
az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról1
2006.09.01.
„(1) Nyelvvizsgára minden magyar és nem magyar állampolgárságú jelölt jelentkezhet attól az évtől kezdve, amelyben betölti 14. életévét. A magyar állampolgárságú vizsgázó – a 13. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – bármely akkreditált, a vizsgázó által választott nem magyar idegen nyelvből, illetve nem magyar második nyelvből, a nem magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó anyanyelve szempontjából idegen vagy második nyelvből vizsgáztatási joggal rendelkező akkreditált vizsgaközpontnál jelentkezhet nyelvvizsgára. A jelentkezés meghatározott típusú és fokú, illetve szintű vizsgára történik. A jelentkező a vizsgaközpont bármely olyan vizsgahelyén tehet vizsgát, amely a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) akkreditációs eljárásán vizsgahelyként megfelelt.” „(3) Nyelvvizsgáztatási joggal felruházott, illetve a 10. § (5) bekezdése szerinti akkreditációs eljáráson megfelelt vizsgahelyként működő felsőoktatási intézmény a vizsgadíjat a vele hallgatói jogviszonyban állók részére mérsékelheti, illetve elengedheti.” „(1) Nyelvvizsga élő idegen nyelvekből, magyarból mint idegen nyelvből, valamint klasszikus és mesterséges nyelvekből tehető.”
„(5) A nyelvvizsga alap-, közép- és felsőfokú nyelvtudást mér az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszerben elért szintnek a nyelvvizsga bizonyítványban való megjelenítésével. A magyar államilag elismert akkreditált nyelvvizsgafokozatok az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret küszöbszintjének (B1), középszintjének (B2), illetve haladószintjének (C1) feleltethetőek meg a mellékletben foglaltak szerint. A nyelvvizsgák egységes követelményrendszerét a Testület javaslata alapján az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.
(6) A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik. A bizottság elnökből és legalább egy tagból áll. Nem lehet a vizsgabizottság tagja, illetve elnöke olyan személy, aki a vizsgázóval a Ptk. 685. § b) pontja szerinti kapcsolatban áll, illetve aki a jelentkező nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett. A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli. A Testület által meghatározott esetekben az írásbeli teljesítmények értékelésénél ettől el lehet térni. A vizsgabizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabály alól a Testület állásfoglalása alapján kivétel tehető a Magyarországon kevésbé gyakran oktatott, illetve ritka nyelvek esetében. A vizsgázóval az írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát, illetve szóbeli vizsgájának értékelését megtekintheti. Az írásbeli dolgozatról kézzel, illetve – ahol a feltételek rendelkezésre állnak – saját költségére géppel másolatot készíthet. A másolat készítése az értékelő személyes adataihoz fűződő jogát nem sértheti. A vizsgadolgozatok másolását a vizsgaközpont – ha erre a vizsgázó figyelmét már a jelentkezési lapon felhívta – korlátozhatja, de azzal, hogy a kézzel történő másolásra adott idő harminc percnél kevesebb nem lehet.” „j) szakvélemény nyújtása a nyelvvizsga értékkel bíró ügyekben.”
„A Testület legalább öt és legfeljebb kilenc, idegen nyelv szakos tudományegyetemi tanári szakképzettséget igazoló oklevéllel, valamint a nyelvoktatás és vizsgáztatás terén legalább tízéves gyakorlattal rendelkező tagból áll.”
„(5) A miniszter rendeletben állapítja meg az akkreditáció feltételrendszerének, eljárásának, a nyelvvizsga egységes követelményrendszere rendszeres felülvizsgálatának, illetve a külföldi nyelvvizsgarendszerek magyarországi egyenértékűsítésének szabályait.”
„(7) A Testület elnöke és tagjai díjazásban részesülnek, melynek mértékét a PH Központ igazgatójával egyetértésben évente a miniszter határozza meg. A Testület elnökének és tagjainak költségtérítésének mértékét a PH Központ ügyrendjében kell évente szabályozni.”
„(1) Vizsgaközpontként olyan jogi személy akkreditálható, amely képes és alkalmas nyelvvizsgák lefolytatására, vizsgarendszere megfelel az akkreditáció feltételeinek, és megfelelő számú, nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy vizsgáztatóként való alkalmazását igazolja.”
„Az akkreditációs díj mértékét a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.”
„(3) Az akkreditációs és akkreditáció-felügyeleti díjból befolyt összegek a Testület szakmai feladatainak ellátására, illetve a PH Központ működésére fordíthatók. Az akkreditációs díjakból befolyt és fel nem használt összegeket a PH Központ – a Testület véleményének kikérése után – a nyelvoktatás, illetve nyelvvizsgáztatás rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos kutatási, illetve fejlesztési feladatokra, ezen belül a kevésbé gyakran oktatott, illetve ritka nyelvek nyelvvizsgarendszereinek kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására fordíthatja.”
„(4) Ha a vizsgarendszer bármely elemében változás következik be, arról a Testületet 30 napon belül tájékoztatni kell. A bejelentéstől számított 30 napon belül a Testület eldönti és a vizsgaközpontot tájékoztatja, hogy a változás elfogadható-e.”
10. § „(1) A vizsgaközpont feladata: a) a vizsgarendszerek és vizsgaeljárások működtetése és folyamatos fejlesztése;
b) a nyelvvizsgák megszervezése és lebonyolítása;
c) a szükséges dokumentáció vezetése, beleértve az anyakönyvek vezetését és a vizsgabizonyítványok elkészíttetését is;
d) a fogyatékos személyek számára megfelelő vizsgakörülmények teremtése az esélyegyenlőség biztosítása érdekében;
e) a vizsgáztató személyek képzése és továbbképzése;
f) jogszabályban meghatározott egyéb feladatok ellátása.
(2) Vizsgáztató lehet az a személy, aki az adott nyelvből
a) Magyarországon szerzett, vagy
b) az adott nyelvet hivatalos nyelvként használó országban kiállított és Magyarországon elismert, vagy
c) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országban kiállított és Magyarországon elismert egyetemi szintű nyelv- és irodalom szakos tanári vagy főiskolai szintű nyelv- és irodalom szakos tanári, illetve nyelvtanári szakképzettséget igazoló oklevéllel rendelkezik,
és az oklevél kiállítását követően legalább hároméves nyelvoktatási és a nyelvoktatás területén vizsgáztatási tapasztalatot szerzett.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, azon nyelvek esetében, amelyekből Magyarországon nincs nyelvtanárképzés, vizsgáztató lehet, aki felsőfokú pedagógiai szakképzettséggel, az adott nyelvből államilag elismert felsőfokú nyelvvizsgával, legalább egyéves vizsgáztatói és kétéves nyelvoktatási tapasztalattal rendelkezik. (5) A vizsgaközpont a nyelvvizsgát a vizsgaközponton kívül is megszervezheti. Ebben az esetben a központtól eltérő vizsgahelyeket szintén akkreditációs eljárás alá kell vonni, melynek szabályait a Testület dolgozza ki, és teszi közzé.”
„(1) A Testület tagjai, illetve a Testület által felkért szakértők a vizsgaközpontokat, vizsgarendszereket legalább kétévenként ellenőrzik.”
„(4) Az akkreditált vizsgaközpontok, vizsgarendszerek jegyzékét az Oktatási Közlönyben évente nyilvánosságra kell hozni.”
„(7) Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló államilag elismert külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány, illetve államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert egynyelvű C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A külföldi oklevél az elismert vagy honosított szakképzettség alapján, illetve az a külföldi bizonyítvány, amely olyan szakképesítést tanúsít, amelyet Magyarországon megszerezhető, érettségi vizsgához kötött szakképesítésként ismertek el, államilag elismert szaknyelvi egynyelvű C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.”
„(20) A szakfordító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről szóló 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet előírásai szerint, illetve miniszteri engedély alapján folytatott és befejezett szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány – a tanult nyelv szempontjából – államilag elismert, kétnyelvű, C típusú szaknyelvi felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A csak szakfordító képzést lezáró oklevél államilag elismert, kétnyelvű B típusú felsőfokú szaknyelvi nyelvvizsgának felel meg.” 10. § A Rendelet e rendelet mellékletében foglalt melléklettel egészül ki.
12. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, 11. §-át 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
Melléklet a 95/2005. (V. 21.) Korm. rendelethez
Melléklet a 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelethez
A magyar államilag elismert nyelvvizsgáztatás fokozatainak az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretében meghatározott szintekkel való egyenértékűsége:
|
Magyar államilag elismert
nyelvvizsgáztatás
fokozatai |
Az Európa Tanács Közös Európai
Referenciakeretében meghatározott
szintek |
|
alapfok |
B1 (küszöbszint) |
|
középfok |
B2 (középszint) |
|
felsőfok |
C1 (haladószint) |
