Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1/2006. (I. 18.) GKM rendelet

a távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról1

2007.01.15.

Az árak megállapításáról szóló, 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: ártörvény) 7. §-ának (1)–(2) bekezdésében, valamint az ártörvény Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának „A) Termékek” fejezetében kapott felhatalmazás alapján, továbbá a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 57. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az árak megállapítása tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) szerint villamosenergia-termelői engedéllyel (ideértve a villamosenergia-termelésre is jogosító kiserőművi összevont engedéllyel rendelkező kiserőművet is), valamint a Tszt. szerinti távhőtermelői engedéllyel együtt rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz legmagasabb hatósági áraira és az ezekhez tartozó áralkalmazási feltételekre, ha az e célra lekötött hőteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja.

Fogalommeghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában irányadó fogalmakat a VET 3. §-a, a Tszt. 3. §-a, valamint a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések tartalmazzák.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) árszabályozási év: az adott naptári év január 1. és december 31. napjai közötti időszak;

b) éves árkorrekció: az árszabályozási év kezdetén évente egyszer végrehajtott ármódosítás;

c) évközi rendkívüli árkorrekció: a földgáz hatósági árának esetleges évközi változását – annak mértékét és időpontját – figyelembe vevő hődíjmódosítás;

d) hőteljesítmény: a termelői hőközpontból kiadott hőhordozó közeg folyamatosan mérhető paramétereinek névleges értékei által meghatározható, szerződésbe foglalt hőteljesítmény;

e) hőtermelő telep: az f) pont szerinti közös termelői engedélyes olyan erőmű telepe, ahol az e rendelet hatálya alá tartozó hőenergiát is termelnek;

f) közös termelői engedélyes: távhőtermelői engedéllyel (Tszt. 12–15. §-a) és

– villamosenergia-termelői engedéllyel rendelkező erőmű (VET 51. §-a és 51/A. §-a), vagy

– villamosenergia-termelésre is jogosító kiserőművi összevont engedéllyel rendelkező kiserőmű (VET 52/A. §-a),

amelynél a közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra lekötött gőz- és melegített víz hőteljesítménye az adott településen az 50 MW-ot meghaladja;

g) közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített hőenergia: a Tszt. 3. §-ának ga) pontja szerinti lakossági felhasználónak értékesített melegített víz és/vagy gőz.

Általános rendelkezések

3. § (1) A közös termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített hőenergiáért:

a) teljesítménylekötési díjat,

b) hődíjat,

c) kiegészítő hődíjat,

d) csapadékvíz- vagy pótvízdíjat,

e) hőenergia-szolgáltatási különdíjat

kell fizetni.

(2) A közös termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített hőenergiáért az e rendelet mellékletében szereplő díjakat – mint hatósági legmagasabb díjakat – kell alkalmazni ettől eltérő megállapodás hiányában, azaz ezen díjakat az érvényes szerződések részének kell tekinteni.

(3) Az e rendelet 1. számú mellékletében közzétett árak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(4) Amennyiben a közös termelői engedélyes közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra gőzt értékesít, akkor ennek nyomásáról, hőmérsékletéről, valamint az ezektől függő hőtartalom figyelembevételi módjáról a feleknek meg kell állapodniuk.

(5) Az 1. számú melléklet szerinti árakat az éves árkorrekciók és az évközi rendkívüli árkorrekció során a 2. számú mellékletben meghatározott árképletek, valamint a szükséges egyedi vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével kell megállapítani.

(6) Az árak megállapításához szükséges adatokat az engedélyesek a Magyar Energia Hivatal által előírt részletezettséggel és formában kötelesek megadni.

Teljesítménylekötési díj

4. § (1) A teljesítménylekötési díjat a szerződésben a naptári évre lekötött legnagyobb hőteljesítmény(ek) után kell megfizetni.

(2) A teljesítménylekötési díj éves díj, amelyet 12 havi egyenlő részletben előre kell megfizetni.

(3) Ha a szerződést a teljesítőképesség fenntartására olyan módon kötik, hogy a teljesítményigény az éves szerződés szerint folyamatosan növekszik, akkor a teljesítménylekötési díjat az egyes időszakokra (hónapokra) a növekvő igényeknek megfelelően kell megállapítani.

(4) Ha a közös termelői engedélyes a hőenergia-ellátást neki felróható okból szünetelteti, az (1)–(3) bekezdés szerint meghatározott teljesítménylekötési díj – szüneteltetés időtartamával – arányos részét köteles visszatéríteni, valamint ezzel egyidejűleg az arányos visszatérítéssel azonos összegű szüneteltetési pótdíjat megfizetni. Ez a visszafizetés és a szüneteltetési pótdíj megfizetése a közös termelői engedélyest a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti.

(5) Ha a melegített vízre, illetve gőzre lekötött hőteljesítmény értékét nem a közös termelői engedélyesnek felróható okból valamely napon egyszer, vagy naponta többször is 30 percet vagy azt meghaladóan megszakítás nélkül túllépik, a vételezett hőteljesítmény-többlet után a túllépés mértékének megfelelő hőteljesítmény-díjat és a (6) és (7) bekezdés szerint megállapított túllépési pótdíjat kell fizetni.

(6) A túllépési pótdíjat annyi napra kell megállapítani, ahány napon a lekötött teljesítményt az (5) bekezdésben meghatározott módon túllépik. A túllépési pótdíj mértékének alapja a díjfizetés alapjául szolgáló legnagyobb lekötött hőteljesítmény feletti, minden megkezdett MW-ra számított éves teljesítménylekötési díj 1/6-od része.

(7) A mérőeszközzel rendelkező fél köteles a túllépés tényéről a másik felet haladéktalanul értesíteni olyan módon, hogy az a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehesse.

(8) A teljesítménylekötési díjat az e rendelet 2. számú melléklet 1. a) pontjában foglaltak alapján kell megállapítani.

Hődíjak

5. § (1) A hődíjat és a kiegészítő hődíjat az értékesített hőenergia mennyiségének megfelelően kell megfizetni.

(2) A hőtermelő telepről kiadott hőenergia mennyiségén a termelői hőközpontban mért kiadott melegített víz, illetve gőz, és a visszatérő víz, illetve csapadékvíz hőtartalma közötti különbséget kell érteni.

(3) Ha a hőenergia mennyiségének megállapítása nem hőmennyiségmérővel történik, akkor az értékesített hőenergia mennyiségét a (4)–(7) bekezdések szerint kell megállapítani.

(4) Az értékesített hőenergia mennyiségét, ha a hőenergia-értékesítés

a) gőz hőhordozóval történik, abban az esetben:

aa) a kiadott gőz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és

ab) a hőtermelő létesítménybe visszaadott csapadékvíz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának,

b) melegített víz hőhordozóval történik, abban az esetben:

ba) az előre menő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és

bb) a visszatérő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának

különbségéből kell megállapítani.

(5) A kiadott hőhordozó

a) mennyiségét a termelői hőközpontban elhelyezett mennyiségmérő alapján,

b) fajlagos hőtartalmát a termelői hőközpontban mért nyomás és hőmérséklet alapján

kell megállapítani.

(6) A visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz mennyiségét és hőmérsékletét a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított adatokkal kell figyelembe venni.

(7) A visszatérő melegített víz mennyiségét az előre menő és a rendszerbe vezetett mért pótvíz mennyiségének különbözetéből kell megállapítani.

(8) Ha egy vezetékről több szerződés szerinti hőigényét elégítenek ki, akkor az értékesített hőenergia mennyiségét a termelői hőközpontban, valamint a hőtermelő telep fogadóállomásánál megállapított (mért) adatokon kívül az átvevő állomáso(ko)n (fogyasztói hőközpontokban, hőfogadó állomásokon) is mérni kell. A termelői hőközpontban, valamint az átvevő állomáso(ko)n megállapított (mért) hőenergia-mennyiségek különbségét a vezeték hossza és/vagy a lekötött hőteljesítmény arányában kell elosztani.

(9)2 A hődíjakat e rendelet 2. mellékletének 1. b) pontjában foglaltak alapján kell megállapítani.

(10)–(12)3

Csapadék- és pótvízdíj

6. § (1) E rendelet szerint értékesített gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt (vagy attól eltérő) csapadékvíz-mennyiség közötti különbözet (csapadékvíz) után csapadékvízdíjat kell fizetni.

(2) A melegített víz rendszernél a berendezés üzembe helyezéséhez felhasznált víz cseréje, vagy a víz minőségének a szerződésben foglaltakhoz képesti romlása miatti vízcsere, illetve a részáramban kezelt víz mennyisége után, továbbá az óránként keringetett vízmennyiséghez képest legfeljebb 1,2%-os vízveszteség pótlásához szükséges vízmennyiségért (pótvíz) pótvízdíjat kell fizetni.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb csapadékvíz kerül visszaadásra, és az eltérés

– 25%-nál nem több, akkor 100%-kal,

– 25–50% között van, akkor 200%-kal,

– 50% felett van, akkor 300%-kal

kell a csapadékvíz díját növelni.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározottnál több pótvíz kerül igénybevételre, a többlet pótvíz után 100%-kal kell a pótvíz díját növelni.

(5) Az a csapadékvíz-mennyiség, amely nem a szerződésben foglalt minőségben kerül visszaadásra, vissza nem adott csapadékvíznek minősül.

(6) Ha a keringetett víz keménysége a 0,15 nk°-ot meghaladja, abban az esetben a hőtermelő létesítményéhez tartozó vízüzem kapacitásának megfelelően köteles a víz minőségét részáramos tisztítás, illetve vízcsere útján javítani.

Hőenergia-szolgáltatási különdíj

7. § (1) A közös termelői engedélyes hőenergia-szolgáltatási különdíjként

a) a kezelésében lévő, a területén kívül elhelyezett hőenergia-szolgáltatói berendezések legfeljebb 10% nyereséggel növelt üzemeltetési költségeit,

b) növekvő hőenergia igény későbbi kielégítésére – igény alapján – fenntartott, de ki nem használt teljesítőképességért az arányos amortizációs és fenntartási költségeket

jogosult felszámítani.

(2) A hőenergia-szolgáltatási különdíjat több szerződő fél részére történő értékesítés esetén a lekötött hőteljesítménnyel és a vezeték hosszával arányosan kell felosztani.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet,

b) a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet módosításáról szóló 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet,

c) a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet módosításáról szóló 49/2005. (VI. 29.) GKM rendelet,

d) a villamos energia, melegített víz és gőz hatósági árait és díjait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 4. §-a és 2. számú melléklete.

1. számú melléklet az 1/2006. (I. 18.) GKM rendelethez4


A távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz árának megállapítása (áfa nélkül)

A) Gőz

Távhőtermelői engedélyes

Teljesítménylekötési díj
E Ft/MW/év

Hődíj
Ft/GJ

Csapadékvíz díja
Ft/m3

PANNON HŐERŐMŰ ZRT.

7287

2516

281

B) Melegített víz

 

Távhőtermelői engedélyes
(hőtermelő telepe)

Teljesítménylekötési díj
E Ft/MW/év

Hődíj
Ft/GJ

Pótvíz díja
Ft/m3

1.

BAKONYI ERŐMŰ ZRT.

 

 

 

 

 

Ajkai Hőerőműve

4018

865

259

2.

BUDAPESTI ERŐMŰ ZRT.

 

 

 

 

a)

 

Újpesti Erőműve

3522

 

 

 

aa)

 

kombinált ciklusból

–

2174

292

 

ab)

 

segédkazánból

–

2350

292

 

b)

 

Egyéb hőtermelő telepek

3653

2338

292

3.

CSEPELI ÁRAMTERMELŐ KFT.

4857

 

 

 

a)

 

kombinált ciklusból

–

1754

261

 

b)

 

segédkazánból

–

2556

261

4.

DEBRECENI KOMBINÁLT CIKLUSÚ ERŐMŰ KFT.


–


1866


602

5.

EMA-POWER KFT.

4922

2670

265

6.

PANNON HŐERŐMŰ ZRT.

5015

2338

265

2. számú melléklet az 1/2006. (I. 18.) GKM rendelethez


Az árkorrekciók mechanizmusa

Az árkorrekciók mechanizmusa

1. E rendelet 1. számú melléklete szerinti legmagasabb hatósági árakat az éves árkorrekciók során a következő szabályok alapján kell megállapítani:

a) Teljesítménylekötési díjak:
sh = she * z
ahol:
z=1+

b) Hődíjak:
th = the * T

ahol:
T = mG * TG + mF * TF + (1 – mG – mF) * Y

2. E rendelet 1. számú melléklete szerinti legmagasabb hatósági hődíjakat az évközi rendkívüli árkorrekciók során a következő szabályok alapján kell megállapítani:
th = the * [mG * TG + (1 – mG)]

3. Jelölések:

mF:

az 1. számú mellékletben feltüntetett termék előállításához felhasznált összes tüzelőhőn belül az olajtermékek tüzelőhőértékének aránya, 0 ≤ mF ≤ 1;

mG:

az 1. számú mellékletben feltüntetett termék előállításához felhasznált összes tüzelőhőn belül a földgáz tüzelőhőértékének aránya, 0 ≤ mG ≤ 1;

sh:

az 1. számú mellékletben feltüntetett termék teljesítménylekötési díja, Ft/MW/év;

she:

az 1. számú mellékletben feltüntetett termék előző, éves árkorrekció során megállapított teljesítménylekötési díja, Ft/MW/év;

T:

az 1. számú mellékletben feltüntetett termék tüzelőanyag-árindexe (az árkorrekció időpontjára számított átlagos tüzelőanyagár az előző árkorrekciónál figyelembe vett átlagos tüzelőanyagárhoz viszonyítva);

TF:

az esedékes éves árkorrekciónál figyelembe veendő olajtermék árváltozási index (a Platt’s CIF MED 1%-os kéntartalmú fűtőolaj napi jegyzéseinek az előző éves árkorrekció óta eltelt – legalább 4 hónapos – időszakra eső havi átlagainak átlaga az előző, éves árkorrekciónál figyelembe vett átlagárhoz viszonyítva);

TG:

az erőmű által felhasznált földgáz hatósági árának indexe (az árkorrekció időpontjában érvényes hatósági gázár az előző árkorrekció hónapjában érvényes hatósági gázárhoz viszonyítva);

th:

az 1. számú mellékletben feltüntetett termék hődíja, Ft/GJ;

the:

az 1. számú mellékletben feltüntetett termék előző árkorrekciónál megállapított hődíja, Ft/GJ;

X:

inflációkorrekciós tényező, értékére mindig az éves árkorrekció alkalmával – az árjavaslatoknak az ár megállapítója (gazdasági és közlekedési miniszter) számára történő benyújtása kapcsán – a MEH tesz javaslatot, a következő korlátok között: 1,8 ≤ X ≤ 2,2;

Y:

a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó), a következő árszabályozási évre vonatkozó éves átlagos fogyasztóiár-index előrejelzés (a „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadvány szerint);

z:

az esedékes éves árkorrekciónál figyelembe veendő korrigált inflációkövetési tényező.
1

A rendeletet a 2007: LXXXVI. törvény 183. § z) pontja hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.

2

Az 5. § (9) bekezdése az 1/2007. (I. 9.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 5. § (10)–(12) bekezdését az 1/2007. (I. 9.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

Az 1. számú melléklet az 1/2007. (I. 9.) GKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás