Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006. (I. 25.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A GYÉSZ és a SZT hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére azzal, hogy

(2) A GYÉSZ-t a 3. sz. mellékletben listázott szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos és más vonatkozó helyi előírások, valamint e rendelet és mellékletei szerint szabad.

2. § (1) A GYÉSZ az általános rendelkezéseken túl

(2) A GYÉSZ mellékleteinek tartalma:

3. § (1) Az SZT tervlapjai az állami földmérési alaptérkép fedvényeként

(2)⁴ Az építési övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:

(3)

(4) Az SZT jelkulcsát az OTÉK 2. sz. melléklete, a GYÉSZ 1. és 3. sz. mellékletei tartalmazzák.

4. §⁸ Az építés helyi rendjével kapcsolatos más helyi rendelet

5. § (1) Nem tekinthető az OTÉK 45. §‑a (1) bekezdésének⁹ alkalmazása során „szükséges mértékűnek” az olyan, kizárólag a saját telken történő tereprendezés, feltöltés, amely azt a célt szolgálja, hogy a telken az egyébként engedélyezhetőnél – az eredeti terephez viszonyítottnál – magasabb épületet lehessen építeni (prizma, domb). E bekezdés alkalmazásában szükséges mértékűnek minősül a telek mély fekvése miatt szükséges feltöltés és a telek lejtős felszíne miatt szükséges tereprendezés.

(2) A terepkialakítás, építés eredményeképpen nem vezethető csapadékvíz a szomszédos építési telekre.

(3) A terven tengelyvonalával jelölt lokalizációs töltés építési telken fekvő részét elbontani vagy gyengíteni csak vízjogi engedély alapján lehet. Azokon a telkeken végzett építési munka, amelyeken a lokalizációs töltés átvezet, befolyásolja az árvíz elleni védekezést, így a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a vízügyi hatóság is részt vesz szakhatóságként az eljárásban.

6. § (1) Az építési telek – OTÉK 33. §‑ának 1. pontja¹⁰ szerinti – megközelíthetőségét szolgáló, újonnan épülő utak teherbírásának, helyszínrajzi elrendezésének, hossz- és keresztmetszeti kialakításának meg kell felelnie a településrendezési terv szerinti fejlesztések megvalósulása esetén várható forgalomnak.¹¹

(2) A közterületek kiépítése során az SZT-n nem jelölt zsákutca nem jöhet létre.

6/A. §¹³ (1) A lakó és vegyes szerepkörű Ln, Lk, Lke, Lke-I, Lke-II, Lf, Vt és Vk övezetben minden lakó rendeltetési egység után saját telken belül 1 db személygépjármű elhelyezése biztosítandó.

(2) Az üdülő szerepkörű Üü és Üh övezetben minden üdülő rendeltetési egység után saját telken belül 1 db személygépjármű elhelyezése biztosítandó.

(3) Többszintes lakóépület földszintjén a 150 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó funkciójú rendeltetési egységekhez az OTÉK 4. sz. mellékletének előírása szerint elhelyezendő személygépkocsi szám 50%-ával egyező, rendeltetési egységenként egész számra felfele kerekített számú felszíni várakozóhely alakítandó ki.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a Belváros területén többszintes építmények földszintjén az OTÉK 4. sz. mellékletének előírása szerint elhelyezendő személygépkocsi szám 50%-ával egyező, rendeltetési egységenként egész számra felfele kerekített számú felszíni várakozóhely alakítandó ki:

(5) A szükséges számú felszíni várakozóhelyet a telekhatártól mért, legfeljebb 1500 m-en belül kell kialakítani Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a parkolóhely-létesítés szabályairól szóló 5/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelete szerint:

6/B. §¹⁴ (1) Gépjárműtároló az épület földszintjén a nettó alapterület legfeljebb 30 %-ig létesíthető.

(2) A gépjárműtároló megközelítésére szolgáló felület nagyságát az OTÉK 6. számúmellékletének 3. ábrája első oszlopa alapján kell meghatározni, ezen terület – a burkolat kialakításától függetlenül – nem számítható bele a telken belül kialakítandó zöldfelület területébe.

6/C. §¹⁵ (1) A lakó és vegyes szerepkörű övezetekben a lakó rendeltetési egységekhez a telken belül nem gépjárműtárolóban kialakításra kerülő felszíni várakozóhelyek mérete legalább 25 m2.

(2) Az Ln, Lk, Vt és Vk övezetben – amennyiben a gépjármű épületen belül kerül elhelyezésre – a felszíni várakozóhely 25 m2-es területe csökkenthető a lakáshoz tartozó gépjárműtároló alapterületével.

(3) Az Ln, Lk, Vt és Vk övezetben – amennyiben egyéb járművek elhelyezésre épületen belül kerül sor – a felszíni várakozóhely 25 m2-es területe csökkenthető a lakáshoz tartozó járműtároló helyiség méretével.

(4) A kialakításra kerülő felszíni várakozóhely megközelítését biztosító közlekedési út kialakításánál az OTÉK 6. melléklet 3. ábra első oszlopa szerinti előírások alkalmazandóak.

(5) A felszíni várakozóhely és a megközelítésére szolgáló felület – a burkolat kialakításától függetlenül – nem számítható bele a telken belül kialakítandó zöldfelület területébe.

(6) Műemlék telkén, műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen a szükséges számú parkolóhely biztosítása során a (1) és (2) bekezdés előírásaitól eltérően a felszíni várakozóhely alapterülete legalább 13 négyzetméter.

7. § (1) Győr beépítésre szánt területeit az OTÉK 8. §‑ának (2) bekezdése¹⁶ szerinti teljes közművesítettséggel kell kialakítani legkésőbb az épületek használatbavételéig a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel.

(2) Az üdülő- és hétvégiházas övezeteket legalább részleges közművesítettséggel¹⁷ kell ellátni legkésőbb az általuk kiszolgált épületek használatbavételéig.

(3) A mezőgazdasági major övezetben csak mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő raktárhelyiségeket (terménytárolót) tartalmazó építményeket vízellátás és szennyvízkezelés nélkül is lehet létesíteni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti területeken használati mód váltás is csak a létesítéssel azonos feltételekkel engedélyezhető.

(5) A (2) bekezdés szerinti területeken az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás vagy közüzemi szennyvízelvezetés kiépültéig épületek a kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásoknak megfelelően építhetők, vagy akár használati mód váltással is használhatók a kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó közművesítési feltételekkel.

8. § (1) Beépítésre nem szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy más gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvízkezelés legalább egyedi közművel biztosított legkésőbb az épület használatbavételekor.

(2) Beépítésre nem szánt területeken – a kertes mezőgazdasági övezetek kivételével – vízellátás és szennyvízkezelés nélkül is engedélyezhető a kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő raktárhelyiségeket (terménytárolót) tartalmazó építmények létesítése.

(3) Beépítésre nem szánt területeken – a kertes mezőgazdasági övezetek kivételével – a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás szempontjából hiányos közművesítettség mellett is engedélyezhető az olyan építés, amikor

(4) A kertes mezőgazdasági övezetben a közüzemi ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés- és tisztítás szempontjából hiányos közművesítettség is elfogadható, ha

9. § (1) A meglévő és tervezett közcélú hálózatok és biztonsági övezetei számára közműterületen vagy közterületen kell helyet biztosítani, eltérő esetben a helyigényüket szolgalmi jog vagy közérdekű használati jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél, a fásítási terv figyelembe vételével, mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A fejlesztési területeken egyidejűleg készülő tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket.

(3) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről gondoskodni kell.

(4) Vegyes területeken, valamint nagyvárosi és kisvárosi lakóterületen, illetve a velük határos utakon, közterületeken új közműveket légvezetéken vezetni tilos.

(5) Terepszint alatti építménnyel a talaj- és rétegvíz áramlás útját nem szabad lezárni, illetve az elvezetés műszaki megoldásáról gondoskodni kell.

(6)¹⁸

(7) Feleslegessé vált közműhálózatokat, közműlétesítményeket (kutakat) fel kell számolni, vagy szakszerűen úgy üzemen kívül helyezni, hogy későbbi ráépítés esetén semmilyen szennyeződést vagy baleseti kockázatot se jelentsenek.

10. § (1) Vezetékes ivóvízellátás csak a vezetékes szennyvízelvezetéssel vagy egyedi szennyvíztisztító közművel egy időben létesíthető.

(2) A részleges közművesítés keretében kiépülő egyedi szennyvíztisztítás hatásfokának olyannak kell lenni, hogy a tisztított szennyvíz akár élővizekbe bevezethető legyen. Az egyedi szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezéséről igazoltan gondoskodni kell.

(3) Egyedi közműberendezéssel ártalmatlanított, tisztított kommunális szennyvizet szikkasztani kizárólag külterületen és egyéb befogadó hiányában lehet.

(4) Olyan ingatlanon, amely – akár részben – felszíni vizek árvízvédelmi töltésétől, illetve töltés hiányában a felszíni vizek medrétől számított 100 méteren belül van, az épületek létesítési feltétele legalább a részleges közművesítettségnek megfelelő, legkésőbb a használatbavételig kiépülő szennyvízkezelés. A 100 méteres távolságot a töltés, illetve töltés hiányában a meder földmérési alaptérképen szereplő ingatlanhatárától kell számítani.

(5) Győr beépítésre szánt területein, telken belül kizárólag elválasztott rendszerű csatorna létesíthető az OTÉK 77. §‑ának (2) bekezdésében írt²⁰ eset kivételével.

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépjármű behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az vízvisszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

(7) -

(8) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A vízrendezés miatt szükséges tereprendezést a csapadékvíz-elvezetés részeként úgy kell elvégezni, hogy pangó vizes medencék ne keletkezzenek.

11. § (1) Ha a 0,4 kV-os villamos energia és a hírközlési közmű vezetése légvezetéken is megengedett, akkor ez kizárólag közös oszlopsoron lehetséges. A közvilágítással ellátott utak mentén ezen az oszlopsoron kell a közvilágítás lámpatesteit is elhelyezni.

(2) Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábellel kell kiépíteni.

(3) Szélerőműveket csak a megújítható energiaforrások építményei különleges övezetben (Kme) és általános mezőgazdasági övezetben (Má) szabad elhelyezni.

(4) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett egyedi szabályozókat – lehetőség szerint – felszín alatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkeken növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők. (5) Új távhő- és földgázvezetéket fektetni közterületen és telken belül is csak felszín alatti elhelyezéssel szabad.

12. § (1) Levegőterhelést okozó létesítmény csak akkor létesíthető, ha védelmi övezete nem korlátozza a saját és más övezetek területének megengedhető hasznosítását.²¹

(2) A város közigazgatási területén kellemetlen szagot, bűzt okozó, új, gazdasági célú, termelő, szolgáltató vagy raktározó tevékenységet szolgáló építmény nem helyezhető el, kivéve a közműveknek, közszolgáltatásoknak a település és térsége ellátásához szükséges létesítményeit, továbbá a jogszabályoknak megfelelő állattartás létesítményeit.

(3) Mezőgazdasági rendeltetésű terület a belterület határától mért

(4) A közigazgatási terület egyes légszennyezettségi kategóriákba tartozó térségeinek²² lehatárolását az SZT „1.3.B.4. Légszennyezettségi területi besorolások” című tervlapja tartalmazza.

(5)²³ Kandó Kálmán út, Bécs-Budapest vasútvonal, tervezett keleti tehermentesítő út, Audi északi elkerülő út, 1. számú főút által határolt területen belül meglévő építmény, épület rendeltetésváltozása, új épület, építmény építése, ami a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 2. §‑a alapján illékony szerves vegyület (VOC) további kibocsátásával jár nem telepíthető, kivéve a meglévő építményen belüli korszerűsítéssel járó technológia telepítést, valamint a közhasználatú építményt.

13. § (1) Új funkció volt iparterületen vagy katonai célra használt területen való megvalósítása előtt a terület talaj- és talajvíz-szennyezettségét meg kell vizsgálni, és ha szükséges, a szennyezett talajt a területről a szakhatósági előírások figyelembevételével el kell távolítani. A telken, illetőleg a szomszédos közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. A hulladékká vált szennyezett talajt csak megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodóval szabad ártalmatlaníttatni.

(2) A város közigazgatási területén a feltöltés anyagában (bármely feltöltés esetén) a szemcse térfogata nem lehet nagyobb 2 köbdeciméternél.

(3) A nem teherbíró feltöltés tömörsége is legalább 80%-os legyen és biztosított legyen a legalább 20 cm-es humusztakarás.

(4) Az SZT „1.3.A.B. Szennyezett talajú, mentesítendő területek” című tervlapján jelölt szennyezett talajú területeken a telkek beépítését csak a terület kármentesítését követően lehet elkezdeni. (5) A kármentesített területeken, illetve a korábban szennyezett területeken a környezetvédelmi hatóság előírásai szerinti monitoring rendszert kell kialakítani és üzemeltetni.

14. § (1) A város közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek során

(2) A csatornázott területeken új létesítmény keletkező szennyvizeit a csatornahálózatba kell vezetni. A bővítésre kerülő, vagy módosuló rendeltetésű létesítmény szennyvizeit is be kell vezetni a meglévő csatornahálózatba.

(3) Használt és tisztított szennyvizek az „általános vízminőség-védelmi területi kategóriára”²⁶ vonatkozó határértékek teljesülése esetén vezethetők élővízfolyásba, befogadóba, felszíni csapadékvíz-elvezető árokba. Csak szénhidrogén leválasztó és hordalékfogó műtárgyon kezelt, útburkolaton keletkezett felszíni vizek vezethetőek csapadékvíz-elvezető csatornába.²⁷

(4) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő vízgyűjtő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.

(5) Közösségi, vízisport és sporthorgászati építmények a hullámtéren csak az SZT-n jelölt építési helyen helyezhetők el.²⁸

(6) Viziállások, valamint úszóműállások és úszóműves kikötőhelyek létesítése csak az SZT 1.3.A.7.2. számú terven meghatározott helyen történhet.

15. § (1) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek és csendes övezetek kijelölését az SZT „1.3.B.5. Zaj- és rezgés elleni védelmi szempontból fokozottan védett- és csendes övezetek” című tervlap tartalmazza.

(2) Új, környezeti zaj ellen védelmet igénylő létesítmények, intézmények (pl.: bölcsőde, óvoda, iskola, kórház stb.) olyan területeken létesíthetők, ahol környezetükben a csendes övezet feltételei biztosíthatók, létesítésükkel egy időben körülöttük csendes övezet jelölendő ki.

16. § Veszélyes vagy radioaktív hulladékot Győrben tilos lerakni.

17/A. §³⁰ (1) A telek területét a közterülettől, vagy a telek közhasználat céljára átadott területétől elválasztó kerítés magassága legfeljebb 2 méter lehet.

(2) A telken belül az egyes külön használatú telekrészek elválasztására legfeljebb 1,6 méter magas kerítés létesíthető.

(3) A telektömbön belüli telkek területét a szomszédos telek területétől elválasztó kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.

18. § Szálláshely céljára lakókocsit és üdülősátrat felállítani csak az üdülőterületeken és Szentiván, Ménfőcsanak, Pinnyéd, Kisbácsa, Bácsa településrészek falusias lakóterület szerepkörű építési övezeteiben lehet az OTÉK 43. §‑a előírásainak betartásával.

19. § (1) Sátrat, (lakó)kocsit és más ideiglenes jellegű építményt kiállítási tárgyként és/vagy ideiglenes jelleggel (kiállítás időtartama alatt) az övezet rendeltetésének megfelelően lehet elhelyezni évente összességében 60 napnál nem hosszabb időtartamra, ha építési helyét az SZT kifejezetten nem tartalmazza.

(2) Konténert vagy más ideiglenes használatra szánt építményt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a város beépítésre szánt részein felvonulási célra, az épülő építmény használatbavételéig, vagy közterületen, határozott időre szóló közterület-használati bérleti szerződéssel lehet elhelyezni, létesíteni.

(3) Konténer vagy más ideiglenes használatra szánt építmény rendezvények alkalmával is elhelyezhető beépítésre szánt területen, vagy közterületen határozott időre szóló közterület-használati bérleti szerződéssel, ha a rendezvény időtartama nem haladja meg egyfolytában a 45 napot, egész évben összesen a 90 napot.

(4) Az (2) és (3) bekezdésben foglalt előírások nem vonatkoznak a hulladékgyűjtő konténerekre.

(5) A terület rendeltetésének megfelelően – részben vagy egészben – még fel nem használt, vagy be nem épített, beépítésre szánt területen a terület szabályozási tervben maghatározott övezetei besorolásától eltérő -; a települési önkormányzat helyi feladatát képező közszolgáltatás rendeltetésű, nem zavaró hatású, ideiglenes építmény elhelyezhető az egyéb építési övezeti előírások betartása mellett legfeljebb öt év időtartamra.

(6)³¹ A közterület-burkolt köztér (KTb) és közterület-fásított köztér (KTf) területeken kereskedelmi és vendéglátó építmény ideiglenes jelleggel, legfeljebb hat hónapra elhelyezhető közterület-használati bérleti szerződéssel.

20. § (1) Az SZT-n nem szabályozott területeken e § rendelkezéseit is figyelembe véve lehet a környezethez illeszkedő telekalakításokra és építési munkákra építésügyi hatósági engedélyeket adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken az illeszkedési feltételek meghatározásakor figyelemmel kell lenni az ingatlannak helyet adó kialakult, vagy tervezett telektömb, utca karakterére, az utcaszomszédságban lévő beépített ingatlanok rendeltetésére, beépítési módjára, beépítettségére, zöldfelületi jellemzőire, épület- és telekméreteire.

(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken az illeszkedési feltételek meghatározásakor nem tekinthető illeszkedőnek:

(4) Túlnyomórészt lakófunkciójú telektömbben történő építés esetén – a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – nem tekinthető illeszkedőnek:

(5) E § alkalmazásában:

(6)

21. § (1)³⁴ Kivételesen - építészeti hangsúly létrehozása érdekében, az adott városépítészeti körülmények mérlegelésével, a tervezett épület vagy épületegyüttes részeként - torony jellegű építmény létesítése engedélyezhető, a tervezett épület beépített alapterületéhez viszonyított 10%-nál nem nagyobb alapterülettel. A torony magassága az övezeti előírás szerinti épületmagasság számításánál - lakóépületek kivételével - figyelmen kívül hagyható, de az esetleges, nem az övezeti előírásban szereplő magassági korlátozásokat (pl. repülési sík) ilyen esetben is figyelembe kell venni.

(2)³⁵ A hírközlési területen kívül önálló toronyépítmény kizárólag településrendezési szerződés alapján engedélyezhető a beépítésre szánt területen.

(3) A környezet kedvező látványának, megjelenésének védelme érdekében:

(4) Kiegészítő épület legfeljebb egy hasznos építményszintet tartalmazhat. (5) A magánúttal feltárt telkeken az épületeket az út felöl homlokzattal kell kialakítani és – más rendelkezés hiányában – előkerttel kell elhelyezni.

22. §³⁶ (1) Az újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő (rehabilitációra kijelölt) területeket az SZT „1.3.7. – Újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek” című tervlapja tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken a szabályozási tervben foglaltak végrehajtásának költségei a terület tulajdonosait terhelik.

(3) Az utak és közművek kiépítésére, az önkormányzat és az érintett ingatlanok tulajdonosai között kötendő megállapodásra külön önkormányzati rendeletek szabályai irányadók.

(4) Az (1) bekezdés szerinti területeken a beépíthetőség feltétele a telkek építési telekké vagy telekké történő alakítása, az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.

23. § (1)³⁷

(2)³⁸ A Belváros területén az épületek minden egyes homlokzata önmagában is kielégíti a megengedett épületmagasságra vonatkozó előírást. A „T”-vel jelölt paraméterek esetében a GYÉSZ 20. §-ban meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.

(3)³⁹ A Belváros műemléki védelem alatt álló ingatlanjain, illetve műemléki környezetükben a ténylegesen meglévő elő-, oldal- és hátsókertet kell az előírt elő-, oldal- és hátsókertnek tekinteni, ha a meglévő kisebb, mint az OTÉK 35. §-ában előírt érték. Ilyen esetben a meglévő épületmagasságok nem növelhetők.

(4)⁴⁰

(5) A Belváros területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát próba-, illetve megelőző feltáráshoz kell kötni, ez alól a meglévő közműárkokban végzett vezetékcsere lehet kivétel.

(6)⁴¹ A régészeti értékek védelme miatt nem lehet mélygarázst építeni a Széchenyi téren és a Gutenberg téren.

(7) A Belváros műemléki jelentőségű területen kívüli részén is őrizni kell a kialakult telekszerkezetet. Ennek megfelelően telekösszevonásokat, illetve telekcsoport újraosztását csak a keretes beépítésű tömbökben a közös udvar kialakulása érdekében lehet végezni az SZT-n nem jelölt helyeken. Az összevont belső udvarú tömbökben az új beépítések tagolásának követnie kell az eredeti telekszerkezetet.

(8)⁴² Ha a telek megengedett épületmagasságát az övezeti szabály „T” betűvel szabályozza, akkor a GYÉSZ 20. §-ában meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.

(9)⁴³ A beépítésre nem szánt közlekedési területek közül a közlekedési-sétáló utca övezetben (KÖs) és a közúti közlekedési övezetben (KÖu), valamint a beépítésre nem szánt különleges területek közül a közterület-burkolt köztér övezetben (KTb) és a közterület-fásított köztér övezetben (KTf) épületek elhelyezése, átalakítása, bővítése a településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról szóló rendelet alapján engedélyezhető.

(10)⁴⁴ Udvar területe egy épületszinttel a terepszint felett abban az esetben építhető be, ha lakás az újonnan létesülő zárófödém síkja alatt nem helyezkedik el és

(10a)⁴⁵ Az udvar beépítés csak egy szintes lehet, amelynek épületmagasságaként értelmezendő az udvart körülzáró meglévő épület első emeletének legalacsonyabb padlószintje. Az új beépítés zárófödéme emberi tartózkodásra alkalmas intenzív tetőkertként, legalább 50 cm földtakarással alakítandó ki.

(11)⁴⁶ Udvar üvegezett vagy egyéb átlátszó szerkezettel való lefedése megengedett, ha:

(12)⁴⁹ Udvar lefedés esetén az érintett ingatlan maximális beépíthetősége a lefedett udvar mértékével növelhető.

(13)⁵⁰ A Teleki László utca Szent István út és Bajcsy-Zsilinszky utca közötti szakaszán egy vagy több parkolóépítményben összesen 300 db parkoló alakítható ki.

24. §⁵¹ (1)⁵² Újvárosnak az SZT „1.3.B.1. Kulturális örökség védelem” című tervlapon jelölt „műemlék jelentőségű” területén a kialakult telekszerkezet és beépítés védelmére - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az építési telkek megengedett legnagyobb beépítettsége a telek területétől függően legfeljebb a következő lehet:

(2) Újváros területén a „T”-vel jelölt paraméterek esetében a GYÉSZ 20. §-ban meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.

25. § (1) Sárás volt üdülőterületen a falusias lakóterületi szerepkörre megengedett épületek mellett továbbra is létesíthetők legfeljebb egy üdülőegységet tartalmazó üdülőépületek.

(2) A területen létesíthető épületek között lakóépület esetén telkenként csak egy, egylakásos lakóépület építésére vagy használati mód változással való kialakítására adható engedély.

26. § Az Ipari Park területén az előkertek mérete – az SZT-n az építési hely határával máshogyan jelölt helyek kivételével – minimum 8 m, a 6 méternél magasabb épületeknél minimum 12,50 m.⁵³

26/A. §⁵⁴ A keleti tehermentesítő út nyomvonalán a közúti közlekedési övezet határai 6 méterrel elmozdíthatóak.

27. § (1) Megengedhető az SZT-n jelölt építési hellyel körbevett területen belül a zöldfelületnek az épületek utcai oldali csatlakozó terepszintjénél legfeljebb egy szinttel magasabban fekvő, tetőkertként való kialakítása, ha alatta legfeljebb egy kizárólag teremgarázst tartalmazó épületrész van. Az így kialakított teremgarázs fölött más építmény nem létesíthető.

(2) A terület ütemes átépítése során a meglévő építmények a Gipe övezetek előírásainak keretein belül tovább működtethetők, ha működésük a már felépített lakóépületekre nincs a lakóterületekre megengedett határértékeket meghaladó környezetszennyező hatással.

27/A. §⁵⁵ Kiskút városrendezési körzetnek a Nagysándor József utcától délre eső része

27/B. §⁵⁶ A „T”-vel jelölt paraméterek esetében a GYÉSZ 20. §-ban meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.

28. § (1) Az 1.3.1. Szabályozási tervlapokon lévő övezeti kódok jelentése tartalmazza az egyes építési övezetekre és övezetekre érvényes használati, telekalakítási és építési előírásokat.

(2) Az övezeti kód övezeti sorszámból és övezeti jelből áll.

(3) Az övezeti kódoknak megfelelő létesítmények csak akkor valósíthatók meg, tevékenységek csak akkor gyakorolhatók, ha azt az adott területre vonatkozó egyéb korlátozások is lehetővé teszik (védősávok, védőterületek, értékvédelmi előírások, stb.).

29. § (1) Az övezeti kód első része az övezetek egyedi azonosító száma; az övezeti sorszám.

(2) Az övezeti sorszám utáni csillag arra utal, hogy a GYÉSZ V. fejezete az övezetre vonatkozó – az övezeti jel jelentésénél részletesebb – előírásokat tartalmaz.

30. § (1) Az övezeti kód második része az övezeti jel.

(2) Az övezeti jel tartalmazza

(3) Az övezeti jel egyes részeinek jelentését a GYÉSZ 4. sz. melléklete mutatja be.

(4) Az övezeti jelben – a beépítési módot meghatározó 3. karakteren illetve karaktercsoporton kívül – általában az egyes mutatókat közvetlenül meghatározó számok állnak, azonban rendkívüli esetben „K”, „F” vagy „G” betűk is állhatnak.

31. § (1) Az építési övezetek megengedett szerepkörét az övezeti jel elején lévő betűjel jelentése határozza meg.

(2)⁵⁸ Az építési övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:

32. § (1) Az építési telkek beépítetlen részén is kizárólag az engedélyezhető építmény rendeltetéséhez tartozó tevékenység végezhető.

(2) Még nem beépített telken sem végezhető olyan tevékenység, amelyet szolgáló építmény az övezetben nem lenne engedélyezhető.

(3) Kiegészítő épület kizárólag kertvárosias, falusias, továbbá üdülő-, hétvégiházas övezetben helyezhető el a kiegészítő épületként épített gépkocsitároló kivételével, amely kisvárosias lakóövezetben is elhelyezhető.

(4) Ha a telek egy része közhasználatra átengedett út, járda vagy parkoló, akkor ezt a részt a telekkihasználtság, beépítettség, zöldfelületi hányad meghatározásánál burkolt felületként kell figyelembe venni.

(5)⁶³ Épület terepszint alatti része kizárólag gépjárműtárolás és a gépjárműtárolóhoz kapcsolódó kiegészítő funkciók céljából alakítható ki az építési telek teljes területén, így az építési határvonalon kívül is, amennyiben az OTÉK 31. § előírásai teljesülnek, kivéve az oldalhatáros beépítési mód esetén az oldalkert területét.

(6)⁶⁴ Az (5) bekezdés alkalmazása esetén az épületmagasság megállapítása során rendezett terepnek az épület terepszint alatti részének kialakítását megelőző eredeti terepszint tekintendő.

33. § (1)⁶⁵ Lakóövezetben

34. § (1) A nagyvárosias lakóövezet nagy laksűrűségű terület, amely a (4) bekezdésben foglalt kivétellel telkenként egy, elsősorban több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A telepszerű (T) beépítési mód esetén a területen telkenként több, az (1)–(3) bekezdésekben megjelölt rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen

35. § (1) A kisvárosias lakóövezet közepes laksűrűségű terület, amely a (4) bekezdésben foglalt kivétellel telkenként egy, elsősorban több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül gépkocsi tároló célú kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését akkor elhelyezhető a területen:

(4)⁷³ A telepszerű (T) és csoportházas (C) beépítési mód esetén a területen telkenként több, az (1)-(3) bekezdésekben megjelölt rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

36. §⁷⁵ (1) A kertvárosias lakóövezet I. kis lakósűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy lakást és egy egyéb rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló egy, legfeljebb 400 m2 összes hasznos alapterületű épületben

(3) Nem helyezhető el az övezetben:

36/B. §⁷⁷ (1) A kertvárosias lakóövezet II. kis laksűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy lakást és egy egyéb rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló egy, legfeljebb 400 m2 összes hasznos alapterületű épületben

(3) Az övezetben nem helyezhető el:

37. §⁷⁸ (1) A falusias lakóövezet kis laksűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy lakást és egy egyéb rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló egy, legfeljebb 400 m2 összes hasznos alapterületű épületben

(3) A közhasználatú építmény kivételével a területen csak akkor lehet az utcai beépítési vonal mögött 18 méternél mélyebben 4,80 méternél magasabb épületmagasságú épületrészt építeni, ha az SZT annak építési helyét jelöli.

(4) Az övezetben nem helyezhető el:

38. § (1)⁷⁹ A településközpont vegyes övezet több önálló rendeltetési egységet magában foglaló

(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(3) A területen a közterület felőli oldalon telkenként legfeljebb kettő gépkocsi bejárat építhető, ha szélességük összege - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladja meg a telek szélességének kettőötödét.

(4) Egy, legfeljebb 3,60 m tiszta belméret szélességű gépkocsi bejárat bármilyen keskeny telek beépítésekor létesíthető.

(5) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen

39. § (1) A központi vegyes övezet elsősorban több önálló rendeltetési egységet magában foglaló

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

(3)⁸² Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor lakóépület elhelyezhető a területen.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen

40. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, kivéve a 2500 m²-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi épületeket, de megengedve a vásárcsarnokokat.

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

(2a)⁸⁴ Az övezetben üzemanyagtöltő építése településképi véleményezési eljárásban megadott hozzájárulást követően engedélyezhető.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4)⁸⁷

41. § (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény és a működéséhez szükséges:

(2) Bejáratonként egy, legfeljebb 50 m² alapterületű portaépület a tervezett építési hely, építési vonal és az utcai telekhatár között is elhelyezhető.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

42. § (1)⁸⁸ Az egyéb ipari övezet az iparhoz, az energiaszolgáltatáshoz és a településgazdálkodáshoz kapcsolódó

(1a)⁸⁹ Az övezetben üzemanyagtöltő építése településképi véleményezési eljárásban megadott hozzájárulást követően engedélyezhető.

(2) Bejáratonként egy, legfeljebb 50 m² alapterületű portaépület a tervezett építési hely, építési vonal és az utcai telekhatár között is elhelyezhető.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

43. § (1) A mezőgazdasági major övezet a mező- és erdőgazdasághoz kapcsolódó

(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

44. § (1) Az üdülőházas övezet elsősorban hosszabb tartózkodásra is alkalmas

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

45. § (1)⁹² A hétvégi házas övezet kertes beépítésű terület, amely telkenként egy, 6 métert meg nem haladó épületmagasságú, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel elsősorban legfeljebb kettő üdülőegységet magában foglaló üdülőépület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az üdülőépület helyett elhelyezhető az üdülőközönség ellátását szolgáló:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) lovas turizmust szolgáló lóistálló, ha azt az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megengedi.

(5) Kettőnél több üdülőegységet magában foglaló üdülőépület csak ott helyezhető el, ahol azt az SZT rajzosan is kijelöli.

(6) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

46. § A SZT-n a 49–65. §‑okban felsorolt különleges övezetek kombinálásával kijelölt többfunkciós központok övezetére a kombinációban szereplő övezetek megengedőbb szabályait kell alkalmazni.

47. § (1) A nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges övezet elsősorban a nagy (> 10 000 m²) árusítóterű bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

(2a)⁹⁶ Az övezetben üzemanyagtöltő és autómosó építése településképi véleményezési eljárásban megadott hozzájárulást követően engedélyezhető.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

48. § (1) A vásárok, kiállítások és kongresszusok különleges övezet elsősorban vásárok, kiállítások és kongresszusok létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

(2a)⁹⁹ Az övezetben üzemanyagtöltő építése településképi véleményezési eljárásban megadott hozzájárulást követően engedélyezhető.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

49. § (1) Az oktatási központ különleges övezet elsősorban oktatási épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az oktatási épületeken túl elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A nem közvetlenül oktatási célú épületek összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 30%-át.

50. § (1) Az egészségügyi központ különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A nem közvetlenül egészségügyi célú épületek összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 10%-át.

51. § (1) A nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet elsősorban sportolási célú építmények:

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető a területen:

(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt létesítmények kizárólag az (1) bekezdésben foglalt valamelyik létesítmény megléte vagy egyidejű építése esetén létesíthetők.

52. § (1) A kutatás-fejlesztés célú különleges övezet kutatás-fejlesztés célú

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A nem közvetlenül kutatás-fejlesztés célú épületek összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 30%-át.

53. § A megújítható energiaforrások építményei különleges övezet a megújítható energia előállítását és szállítását szolgáló

54. § (1) Az állat- és növénykertek különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető a területen:

(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt létesítmények

55. § (1) A temetők különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhetők a területen:

(4) Ha a SZT az előírt 30 méteresnél keskenyebb fásított védősávot jelöl a temető körül, akkor azt többszintes növényzettel kell kialakítani a temető megnyitása feltételeként.

56. § (1) A nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezet kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai építmény, és a működésükhöz szükséges:

(2)¹¹² Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges:

(3) Ha a külszíni bányaterületeken lévő bányatelken tófelületek alakulnak ki, akkor

(4) A külszíni bányászat következtében roncsolt felületek újrahasznosítására, tájrehabilitációjára vonatkozó terveknek tartalmazniuk kell a környezetbeillesztés érdekében szükséges tereprendezési és növénytelepítési terveket, munkarészeket. A növénytelepítés tervezésekor a térségben honos fajok alkalmazását előnyben kell részesíteni.

(5) A külszíni bányaterület felhagyását követően haladéktalanul meg kell valósítani a tájrendezési tervnek megfelelő tájrehabilitációt.

57. § (1) A honvédelmi és belbiztonsági különleges övezet kizárólag honvédelmi és/vagy belbiztonsági célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A használat során a természetes és természet közeli állapotok megőrzését kell biztosítani a terület azon részein, amelyek jelölése az SZT „1.3.A.2. Táj- és természetvédelem” című tervlapján

58. § (1) A hulladékkezelők és -lerakók különleges övezet kizárólag

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak közül SZT által „hulladékudvar”-ként jelölt területeken kizárólag hulladékudvar¹¹³ létesíthető az alábbi feltételekkel:

(3) A hulladékkezelők és -lerakók különleges területen lévő telkek más szerepkörű övezetek felőli határán beültetési kötelezettséggel biztosított, fásított zöldfelületet kell létesíteni legkésőbb a hulladékgazdálkodási rendeltetésű építmények használatbavételéig.

58/A. §¹¹⁵ (1) A különleges ipari, hulladékgazdálkodási övezet egyéb, jelentős mértékben nem zavaró hatású

(2) Az övezetben elhelyezhető továbbá ingatlanonként egy szolgálati lakás.

59. § (1) A közlekedési épületek különleges övezet elsősorban a közlekedési pályák mellett közlekedési célú

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen utasforgalmi igényeket kiszolgáló szállás jellegű épület.

60. § (1) A fürdő- és rekreációs célú különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető legfeljebb a fürdő- és rekreációs létesítmények vendégforgalmi kapacitására tervezett kapacitású:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

61. § (1) A művelődési központ különleges övezet elsősorban nagy alapterületű művelődési célú épületek (pl. mozi, színház, múzeum, könyvtár, művelődési központ) elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a művelődési célú épületeket igénybevevő látogatókat szolgáló:

62. § (1) Az egyházi központ különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

63. § (1) A szórakoztatóközpontok, vidámparkok különleges övezet elsősorban

(2)¹¹⁹ A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a terület látogatóit szolgáló:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen a terület látogatóit szolgáló:

63/B. §¹²³ (1) A jelentős zöldfelületű intézményterület különleges övezet elsősorban:

(2) Az építési övezetben a beépítés mértéke nem haladhatja meg a 35%-ot, és a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 50%.

(3) A területen elhelyezhető:

(4) A területen nem helyezhető el:

(5) Új épület elhelyezése esetén a gépjárművek elhelyezése telken belül:

(6) Az övezet telkein zöldfelület kertépítészeti terv alapján alakítható ki.

63/C. §¹²⁵ (1) Az üzemanyagtöltő állomás különleges övezet elsősorban az üzemanyagtöltő építmény és annak működéséhez szükséges egy vagy több technológiai, valamint segédüzemi építmény elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

64. § (1) Az övezetek megengedett szerepkörét az övezeti jel elején lévő betűjel jelentése határozza meg.

(2)¹²⁶ Az övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:

(3) Az SZT-n övezeti jellel nem jelölt területek szerepköre

(4) A gyűjtőútnál alacsonyabb szerepkörű tervezett út – az általa kiszolgált ingatlanok tulajdonosainak egyetértésével – közforgalom számára megnyitott magánútként is megvalósítható.

65. § (1) A közúti közlekedési övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

(2a)¹²⁸ A 7292 helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet területére – ideértve az abból telekalakítást követően kialakuló ingatlanokat is - az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető nem kizárólag közlekedést kiszolgáló

(3) Az SZT által „lehetséges tömbfeltárás” -ként jelölt területen 12 m széles sávot új épülettel be nem építhető területként kell kezelni. Ezt a területsávot az érintett telek beépíthetőségének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A nem beépítésre szánt területen új dűlőút (amely lehet magánút is) úgy alakítható ki, hogy a legkisebb szabályozási szélessége, telkének szélessége – méretezés hiányában – legalább 10 méter legyen az (5) bekezdésben foglalt kivétellel.

(5) Amennyiben a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, stb.) megvalósítását nem korlátozza, úgy a (4) bekezdésben meghatározott szabályozási szélesség SZT alapján legfeljebb 6,50 méterig csökkenthető.

(6) 100 férőhelyet meghaladó parkoló létesítése esetén igazolni kell a csatlakozó közúthálózat kapacitásának megfelelőségét.

(7) A gyűjtő- vagy magasabb rendű utakról nyíló személy- és tehergépkocsi bejárókat az út kezelőjével egyeztetett helyen lehet kialakítani. A rendezési tervezéskor már egyeztetett gépkocsibejárók jelölését az SZT tartalmazza.

(8) Új közúti közlekedési célú közterület kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét. Meglévő, legalább 12 m széles út burkolatának – legalább egy teljes útszakaszra (utcától utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó – átépítése során is biztosítani kell kétoldali fasor elhelyezését. Legalább egy oldali fasor elhelyezése 12 méternél keskenyebb út esetében is kötelező. Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni. Meglévő utak átépítése esetén a fasor telepítése mellőzhető, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen.

(9) A nagyobb, legalább 20 gépjármű elhelyezését biztosító parkolófelületről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűjtött csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

(10) Amennyiben a telekalakítás során a közlekedési utak (közúti közlekedési övezetek) szabályozási terv szerinti szélessége nem biztosítható, úgy az akkor is engedélyezhető, ha az a telekalakítással párhuzamosan útlejegyzéssel vagy kisajátítással a Rendezési Terv szerint kialakul.

(11)¹²⁹ Közterület fölé valamint közterület szintjére túlnyúló épületrész, épületszerkezet tartószerkezete a közterületen is elhelyezhető, amennyiben a túlnyúlást a közterületi övezettel közvetlenül határos építési övezet egyedi előírása megengedi.

65/A. §¹³¹ (1) A településen belül kialakított olyan tér, mely a lakók pihenésére, az idegenforgalom fogadására szolgál és állandó vagy időszakos jelleggel szervezett, jelentős létszám fogadására, rendezvények biztonságos lebonyolítására alkalmas.

(2)¹³² Az övezetben - ha a GYÉSZ 103. § másképpen nem rendelkezik - maximum 2%-os beépíthetőséggel elhelyezhető:

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés a), valamint c)-h) pontjában meghatározott építmények a Dunakapu téren és a Széchenyi téren csak a jelölt építési helyeken helyezhetőek el.

(4) A Dunakapu rendezvénytérhez tartozó övezeten kívüli területekre vonatkozó egyedi előírásokat a GYÉSZ 8. sz. melléklete részletesen szabályozza.

(5)¹³³ Közterület fölé, valamint közterület szintjére túlnyúló épületrész, épületszerkezet tartószerkezete a közterületen is elhelyezhető, amennyiben a túlnyúlást a közterületi övezettel közvetlenül határos építési övezet egyedi előírása megengedi.

(6)¹³⁴ Az övezet területén terepszint alatti parkolóépítmény létesítése abban az esetben megengedett, ha a

65/B. §¹³⁶ (1) A településen belül kialakított - elsősorban pihenőfunkciót szolgáló -, jelentős növényzettel rendelkező köztér. Az állandó jellegű létesítmények beépítettségének mértéke nem haladhatja meg a 2%-ot, a zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 15%-nál.

(2) A fásított köztér övezetben a településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról szóló rendelete alapján elhelyezhető:

65/C. §¹³⁸ (1) Elsősorban a gyalogosok közlekedésére szolgáló közterület, ahol gépjármű kizárólag külön engedéllyel közlekedhet.

(2) A közterület-sétáló utca övezetben a településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról szóló rendelet alapján elhelyezhetők:

(3) Az övezetben építmény csak úgy helyezhető el, hogy az utca teljes hosszában egy 4 méteres sáv szabadon maradjon.

(4) Az övezetben utca egyes szakaszainak lefedése csak jóváhagyott építészeti terv alapján, az illeszkedés szabályainak betartásával lehetséges. Az illeszkedési szabályokat az érintett utcaszakasz esetében - épület jellegétől függően - a tervtanács vagy az örökségvédelmi hatóság határozza meg.

66. § (1) A közforgalom számára megnyitott magánút terület kizárólag

(2)¹³⁹ Lakóterületen közforgalom számára megnyitott magánutat kialakítani az SZT alapján lehet.

(3) A magánút szélessége:

(4) A (3) bekezdésben meghatározott minimális útszélességek kizárólag abban az esetben engedhetők meg, ha megfelelő tervtartalommal bizonyítható a feltárt ingatlanok közművekkel való kiszolgálása, az út forgalmának lebonyolítása, megvilágítása.

(5) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani.

(6) A közforgalom számára megnyitott magánúton építmény csak úgy helyezhető el, hogy az út közlekedési funkciójának gyakorlását ne lehetetlenítse el.

(7) Magánút megszüntetése vagy lezárása csak akkor engedélyezhető, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetők, kiszolgálhatók.

(8) Új közúti közlekedési célú, legalább 12 m széles magánút kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét. Meglévő, legalább 12 m széles út burkolatának – legalább egy teljes útszakaszra (utcától utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó – átépítése során is biztosítani kell kétoldali fasor elhelyezését. Legalább egy oldali fasor elhelyezése 12 méternél keskenyebb út esetében is kötelező. Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni. Meglévő utak átépítése esetén a fasor telepítése mellőzhető, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen.

67. § (1) A kötöttpályás közlekedési övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

(3) A vasúti területeket az SZT nem övezeti jellel és sorszámmal, hanem a jelmagyarázat szerinti felülettel jelöli. A vasúti területeken belül jelölve van a vasúti törzsterület. A törzsterületeken kívüli vasúti területek a velük közvetlenül szomszédos övezetekhez csatolhatók a vasút üzemeltetőjének hozzájárulásával.

68. § (1) A vízi közlekedési övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

(3) Teherforgalmi kikötőben elhelyezhető a kikötő működését nem akadályozó gazdasági épület.

69. § (1) A légi közlekedési övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

70. § A hírközlési övezet kizárólag

71. § (1) A zöldterület övezet – közútról, köztérről megközelíthető (köz)park – elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is létesíthető:

(3) Kivételesen a 27. § szerinti területen, ha a közparkban található értékes fák fennmaradása biztosítható, a közpark területének legfeljebb 50%-a alatt mélygarázs létesíthető legalább 1 méter földtakarással.

(4) Kertépítészeti tervre adott építési engedély alapján történhet:

72. § (1) A védett erdő övezetbe

(3) A terület a táji, természeti értékek megőrzését, a természetes, ill. természet közeli ökoszisztémák fenntartását szolgálja.

(4) A területen kizárólag

(5) A területen – az ismeretterjesztést és turizmust szolgáló más építmények kivételével – épületek nem helyezhetők el.

73. § (1) A védő erdő övezete olyan erdőterület, amelynek feladata

(2) A védő erdő művelését úgy kell tervezni, ütemezni, hogy a védő hatás folyamatosan biztosított legyen.

(3) A területen épület nem helyezhető el.

74. § (1) A honvédelmi célokat szolgáló erdő övezetbe a honvédelmi területen lévő erdők tartoznak.

(2) A természetes és természet közeli állapotok megőrzését biztosítani kell a honvédelmi célokat szolgáló erdő övezet azon részein, amelyek egyúttal

(3) A területen épület nem helyezhető el.¹⁴⁰

75. § (1) A gazdasági erdőövezet az erdőgazdálkodás célját szolgálja.

(2) Az ökológiai hálózat, a védett természeti területek puffer területein lévő területeken az erdő művelését úgy kell tervezni, hogy az ökológiai hálózatban betöltött szerepük folyamatosan biztosított legyen (pl. természet közeli gazdálkodási mód, erdőfelújításkor, telepítéskor honos fajok előnyben részesítése).

(3) A területen erdőgazdálkodási célú építmények (erdészház, közösségi vadászház, szállítási, tárolási építmények, stb.) létesíthetők a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.

(4) Vízfolyások mentén 50–50 m-es sávban építmények nem helyezhetők el.

76. § (1) A turisztikai erdő övezet

(2) A területen elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

77. § (1) A kertes mezőgazdasági övezetbe tartoznak:

(2) A kertes mezőgazdasági övezetekben az övezeti jellel meghatározott korlátokon belül – az (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel – elhelyezhető:

(3) Az épületek elhelyezésénél – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább 10 m-es előkertet kell biztosítani úgy, hogy az előkertben nem helyezhető el olyan építmény, tárgy, amely a későbbiekben az előkert esetleges közterület céljára való igénybevételét akadályozná. Ha a telek előtti út szélessége 5 m-nél is kisebb, akkor az előkert méretét a különbségnek megfelelően növelni kell.

(4) 10 m-nél keskenyebb, de legalább 5 m széles előkert kialakítható

(5) A területen tájba illő, nyeregtetős, földszintes épület építhető. A tetőtér hasznosítása megengedett. A tetőtérben csak 1 m²-nél nem nagyobb és a tető síkjában elhelyezett nyílás létesíthető. Tetőfelépítmény nem létesíthető nyílás céljára sem. A tetőtér oromfalán erkély, zárterkély, 2 m²-nél nagyobb nyílás nem alakítható ki. A tető hajlásszöge nem lehet nagyobb 45°-nál.

(6)¹⁴¹ A korábbi építési előírásoknak megfelelően engedélyezett és már meglévő lakóépület kizárólag lakás céljára, legfeljebb 120 m2 összes hasznos alapterületig bővíthető, újjáépíthető az elő-, oldal-, hátsókertre vonatkozó előírások betartásával. A lakóház épületmagassága legfeljebb 3,6 m lehet, kivéve, ha az övezeti jel az SZT-n mást tartalmaz. Az ilyen lakóépület telkén közműpótló létesítmény és legfeljebb 45 m2-es kiegészítő épület elhelyezhető.

78. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet az árutermelő növénytermesztés és állattenyésztés céljára szolgáló nem beépített terület.

(2) A területen – a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel – elhelyezhetők mezőgazdasági célú

(3) A mezőgazdasági célú építmények

(4) A területen a (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

(5) A szolgálati lakóépület

(6) Gyümölcsös, ill. szőlő művelési ágúnak a telek akkor tekinthető, ha a telken a gyümölcsös, ill. szőlő művelési ágú telekrészek aránya legalább 80%, és ezek tényleges hasznosítása is megfelel a bejegyzett művelési ágnak.

(7) A birtoktest és a birtokközpont kialakítására, és a birtokközpontban elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások:

79. § (1) A természeti értékek védelme érdekében korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet mezőgazdasági célú használatát, beépítését a természetvédelmi, ökológiai, tájvédelmi érdekek érvényesítése korlátozza.

(2) A területen kizárólag a természetes és természet közeli élőhelyek, a természeti értékek sérelme nélkül lehet gazdálkodni, építményt létesíteni.

(3) A területen

(4)¹⁴⁴ A területen tájba illő, legfeljebb 6 m épületmagasságú építmények elhelyezhetők:

(5) A területen hírközlési toronyépítmény, -antenna nem helyezhető el.

(6) A területen energia- és hírközlő vezeték légvezetéken – a területet a lehető legrövidebb úton keresztezve – kizárólag akkor vezethető, ha a terepszint alatti vezetésre nincs technikai lehetőség.

80. §¹⁴⁵ (1) A vízgazdálkodási szerepkörű övezetek:

(2) A folyóvizek, állóvizek, holtágak medrében és partján, továbbá hullámtereken kizárólag a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó jogszabálynak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(3) A hullámtereken, nagyvízi mederben és azon belül az árvízvédelmi védvonalakon, nyílt ártereken a tájhasználatot az árvízvédelem és a vízgazdálkodás, továbbá a környezet és a természetvédelem érdekeinek kell alárendelni, a hullámtéri területek természeti területnek minősülnek.

(4) A hullámtéri védelmi célú erdők területén a védett erdő övezetre vonatkozó erdőtörvény előírásokat kell betartani.

(5) A hullámtéri mezőgazdasági területeken elsősorban a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályokat, a természeti értékek védelme érdekében a korlátozott használatú mezőgazdasági övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(6) Az árvízvédelmi töltések mentén, a mindkét oldalon kialakított 10–10 méteres töltés menti védősávban épületet és a töltés állagát veszélyeztető, a töltés karbantartását gátló, vagy az árvízi védekezést gátló építményt és növényzetet nem szabad elhelyezni.

(7) Az árvízvédelmi töltés mentett és víz oldali rézsűlábától mért 10 - 10 méteres védősávot szabadon kell hagyni. Ebben a sávban építmény nem helyezhető el, valamint növényzet telepítése, a gyep és talaj megbontása tilos. A töltéskoronán és rézsűn, illetve a mentett és vízoldali védősávokban csak a töltéstartozékok és – szükség esetén - az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetőek el.

(8) Az árvízvédelmi földmű és fal mentén, a hullámtéren, a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 méteren, a mentett oldalon pedig 110 méteren belül illetve a fakadóvízzel veszélyeztetett területen anyaggödröt, munkagödröt nyitni, kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet csak a vízügyi igazgatási szerv, települési önkormányzat fenntartásában lévő másodrendű árvízvédelmi mű esetén a védelemvezető polgármester hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.

(9) Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területen mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos vagy a használó saját felelősségére történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges károkért kártalanítás nem jár.

(10) Nagyvízi mederben – hullámtéren, nyílt ártéren – épület, építmény építése a vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve, nagyvízi mederkezelői hozzájárulással lehetséges a nagyvízi meder zónáira vonatkozó előírások, korlátozások betartása mellett.

(11) A (10) bekezdés szerinti területen meglévő létesítmények bővítése, átépítése, használati mód váltása a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett a vízügyi igazgatási szerv nagyvízi mederkezelői hozzájárulásával lehetséges.

(12) A nagyvízi meder övezetében a településrendezési eszközökben, a jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területen, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet építési tevékenységet folytatni.

(13) Nagyvízi mederben és vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területeken építmények elhelyezése, használata kizárólag a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint és a tulajdonos vagy a használó saját felelősségére történhet.

(14) A vízfolyások párti sávjában csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el.

(15) A vízbázisok védőterületén építményeket, létesítményeket elhelyezni, a területet használni a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmére vonatkozó jogszabályban előírt feltételekkel, korlátozásokkal lehet.

(16) A kijelölt strandok területén, a Holt-Rába, az M1 autópálya melletti kavicstó, és a Duna-ág Likócsi szakaszán az SZT-n jelölt területen elhelyezhetők a vízgazdálkodási létesítményeken kívül a vízi sportoláshoz, horgászáshoz, szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó közösségi létesítmények is.

80/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs célú övezet elsősorban

(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen: egyéb sportépítmény.

(3) Az övezeten belül az épületek legalább 10 m-es előkert és 10 m-es vízparti sáv megtartásával helyezhetők el.

(4) Egy épület legfeljebb 200 m² lehet. A teljes közműellátást kell biztosítani.

80/B. §¹⁴⁸ (1) A különleges nagy zöldfelülettel rendelkező parkolóterület olyan parkoló, amelynek összeterületének legalább 20%-a zöldfelület.

(2) A különleges nagy zöldfelülettel rendelkező parkoló övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:

80/C. §¹⁵⁰ A különleges beépítésre nem szánt honvédelmi célú területen kizárólag a honvédelmi céllal összefüggő létesítmény helyezhető el.

80/D. § A különleges beépítésre nem szánt nagykiterjedésű, sportolási célú övezet sportolási célú építmények:

81. § (1) A használat megengedett intenzitását a telekkihasználtsági mutató határozza meg.

(2) A mutató előírt értékét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az építési teleknek az építési övezeten belüli részére kell kielégíteni. (3) Kivételesen, ha az SZT kijelöli az építési övezet építési jogot adó részének határát, akkor a telekkihasználtsági mutatót e vonal és az övezet utcai határvonala közötti telekterülethez kell viszonyítani. (lásd: 4. ábra)¹⁵²

82. § (1)¹⁵⁶ Az övezetek beépítésének megengedett módját, az építési helyet az övezeti jel 3. karaktercsoportja helyén lévő betűjel jelentése határozza meg. Az építési helyet a teleknek az építési övezeten belül építési jogot adó részéhez viszonyítva - az előírt elő-, oldal- és hátsókertek figyelembevételével - határozandó meg. (lásd: 4. ábra74) Amennyiben az építési helyet az SZT rajzosan ábrázolja, akkor az épület az építési helyen belül bárhol elhelyezhető.

(2) Az övezet beépítésének megengedett módjai – az OTÉK és a sajátos karakterű helyi beépítési minták figyelembe vételével – a következők lehetnek:

(3)

(4) Az egyes beépítési módokra vonatkozó általános övezeti előírástól eltérni kivételesen akkor lehet, ha:

(5) Előreláthatóan 10 éven túli megvalósulással tervezett városfejlesztési intézkedések – általában közlekedési célú területek későbbi kialakíthatósága – érdekében az SZT „be nem építhető területeket” jelöl ki. A telkek így jelölt területrészein újabb épület vagy épületrész nem helyezhető el. Közműépítmények elhelyezhetők akkor, ha nem akadályozzák a területnek a szerkezeti terv szerinti távlati hasznosítását.

(6) Ha már beépült területen, a városfejlesztési prognózis szerint nagy távlatban szükséges a telek egy részének igénybevétele, közterületté alakítása, vagy az építési hely módosítása, akkor az ehhez szükséges területet az SZT „új épülettel be nem építhető terület”-ként is jelölheti. Az érintett telken a meglévő épület önálló rendeltetési egységgel való bővítése¹⁵⁸ – a meglévő tömegen belüli bővítést nem számolva –, vagy új épület építése a jelölt telekrészt nem veheti igénybe.

(7)

(8) Lakó rendeltetésű övezetekben kizárólag kivételes esetben lehet eltérni

83. § (1) A városi villás beépítés a szabadon álló beépítés egy többszintes formája. (2) Ha az SZT-n az építési hely másképpen nincs jelölve, akkor az előkert mérete legalább 10 méter, az oldalkertek mérete legalább 4,5 méter 9,60 építménymagasságig, a fölött legalább 6 méter.

84. § (1) A városi villás beépítés a szabadon álló beépítés egy többszintes formája.

(2)¹⁶² Ha az SZT-n az építési hely másképpen nincs jelölve, akkor az előkert mérete legalább 10 méter, az oldalkertek mérete legalább 4,5 méter 9,60 épületmagasságig, a fölött legalább 6 méter.

85. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala – egyéb előírás hiányában: az északi, vagy a keleti-, illetve azokhoz közeli tájolású telekhatár, vagy a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult tájolású telekhatár legyen, egységesen a telektömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet területén.

(2) Oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetén:

(2a)¹⁶³ A minimális telekszélességet legfeljebb 5,0 méterrel meghaladó saroktelek esetén, ha az építési hely nem a szomszédos telekhatárhoz csatlakozik, az előkert mérete településképi vélemény alapján 0 és 5,0 m között lehet kialakítani”.

(3) Oldalhatáron álló beépítésű telken kétszintesnél magasabb épület, 18,00 méternél nagyobb épületmélységgel csak az SZT-n rajzosan is jelölt építési helyen helyezhető el.

86. § (1) A fésűs beépítés az oldalhatáron álló beépítés azon formája, amikor a földszintes vagy földszint- és tetőtér-beépítéses épület főtömege az utcára merőleges (nem derékszögű telek esetében az oldalhatárral párhuzamos) nyeregtetővel (kontyolt, csonka kontyolt nyeregtetővel) van fedve, és keresztszárny legfeljebb a saját oldalkert irányában, az utcai építési vonaltól legalább 6 méter távolságra épül.

(2) A fésűs beépítésű épület főtömegének szélessége legfeljebb 9 méter lehet.

(3) A fésűs beépítésű épület keresztszárny gerincmagassága nem lehet magasabb a főtömeg gerincmagasságánál.

(4)¹⁶⁴ Fésűs beépítésű épület legfeljebb 4,80 épületmagasságú homlokzata a hátsó telekhatárra is építhető, ha a megengedett beépítettség a telek mérete miatt elérheti a hátsó telekhatárt. A hátsó telekhatáron álló falban nyílás nem lehet.

(5)¹⁶⁵ Fésűs beépítésű épület legkisebb oldalkert mérete 4,5 méter. Ha az épületnek nincs az oldalkertbe nyúló keresztszárnya, akkor az oldalkert legkisebb mérete az oldalkertre néző homlokzat épületmagasságával azonos is lehet.

87. § (1) Az egysoros beépítés az oldalhatáron álló beépítés fésűs beépítéshez hasonló változata, amely a fésűs beépítéstől abban különbözik, hogy a beépített oldalhatáron egymás mögött több lakás, rendeltetési egység is elhelyezhető.

(2) Az egysoros beépítésű épület tömegalakítására a fésűs beépítésű épületek tömegformálására vonatkozó előírásokat kell betartani.

88. § (1) A kétsoros beépítés esetén mindkét oldalhatár mentén elhelyezkedhetnek az egysoros beépítéshez hasonlóan egymás mögött álló lakások, rendeltetési egységek.

(2) A kétsoros beépítésű épületek tömegalakítására az egysoros beépítésre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(3) Kétsoros beépítésű épületek között a telekhatáron készülő vápa a két épület közös szerkezete is lehet.

89. § (1) A hajlított beépítés az oldalhatáron álló beépítés azon változata, amikor az épület főtömege egy, az utcai beépítési vonalon álló, az utcával párhuzamos, és egy, az oldalhatáron álló nyeregtetővel (kontyolt, csonka kontyolt nyeregtetővel) fedett épületrészből áll.

(2) A hajlított beépítésű épületek főtömegeinek magassága legfeljebb földszint- és tetőtér-beépítéses, szélessége legfeljebb 9 méter lehet.

(3) A hajlított beépítésű épület utcai szárnya mellett az oldalkert minimális szélessége 3 méter, máshol a fésűs beépítésnél előírtak szerinti méretű lehet, ha az SZT másképpen nem jelöli.

(4) A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata a hozzáépítést lehetővé teszi.

90. § (1) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös telekhatárát úgy kell meghatározni, hogy az sarokteleknél az utcai telekhatárral ellentétes oldalon legyen. Túlnyomórészt beépített telektömbben a kialakult helyzetet kell alapul venni.

91. § (1)

(2) Az övezetben ténylegesen kialakult, nem kiegészítő épületekkel beépített építési hely mögött újabb nem kiegészítő épület elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha azt a szabályozási terv kifejezetten jelöli.

(3) Korábban más beépítési móddal beépített telek zártsorúvá átépítése csak akkor lehetséges, ha a szomszéd épületek oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást.

92. § (1) A keretes beépítés a zártsorú beépítés azon formája, amikor az – általában többszintes – épületek körbeépülnek a tömb utcai telekhatárai mentén (esetleg előkerttel), és az egyes épületeknek legfeljebb rövid, az utcavonalra merőleges szárnyai vannak.

(2) Keretes beépítésű tömbökben az építési hely mélysége az utcai oldali építési vonaltól 18 méter, ha azt az SZT másképpen nem jelöli. A hátsókert felöli építési vonal meghatározásakor a 91. §¹⁷⁰ (1) előírásait is be kell tartani.

(3) Keretes beépítésű tömbökben az épületek tetőidomának főtömege vagy lapos tető, vagy az utcavonallal párhuzamos nyeregtető lehet.

93. § (1) Zártudvaros az a beépítés, amikor az építési hely a telken üresen maradó udvar körül a telekhatárok mentén, legalább 3 telekhatárt érintve helyezkedik el.

(2) Új zártudvaros beépítés kizárólag műemléki, illetve városképi, városszerkezeti védelem alatt álló területen – a kialakult településszerkezet megőrzése és a környezethez történő illeszkedés érdekében – létesíthető, ha

(3) Az építési hely – telekhatárra merőleges mélysége az utcai telekhatár mentén legfeljebb 12 m, a többi telekhatár mentén legfeljebb 8 m. (4) Új zártudvaros beépítések telekhatáron álló falait – az utcai telekhatárok kivételével tűzfalként kell kialakítani.

94. § (1) A telepszerű beépítés egységes városépítészeti koncepció, az építési helyeket rajzosan is tartalmazó, részletes szabályozás alapján épül(t).

(2)

94/A. §¹⁷² (1) A lakóparkos beépítési mód a 94. §-ban rögzített telepszerű beépítés azon korszerűsített formája, amikor a meglévő lakótelepi épületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek teljes területe vagy annak egy része korlátozott használatra adható át.

(2) A korlátozott használatra átadható területet a szabályozási tervlapon „tömbtelek korlátozott használatú része” jelkulcs jelöli.

(3) Az LP beépítési módú övezet területén a megengedett legnagyobb beépítettség és a megengedett legnagyobb telekkihasználtság az övezet teljes területére számítandó úgy, hogy a használatba átadott terület beszámításra kerül.

(4) Az LP beépítési módú övezetnél a megengedett legnagyobb beépítettség és a megengedett legnagyobb telekkihasználtság mértéke nem növelhető, bontást követő új építés esetén sem haladhatja meg a bontást megelőző állapotot.

95. §¹⁷³ (1) Építési helyenként egy épület létesíthető, amely több rendeltetési egységet foglal magában.

(2) Emeletszinten önálló rendeltetési egység nem létesíthető.

(3) A csoportos társasházas beépítésű övezetben melléképítmény a kerti építmény, a közműbecsatlakozási műtárgy és hulladéktároló kivételével nem helyezhető el. Kerti építmény kizárólag a saját használatú kertben helyezendő el legfeljebb 10 m2 alapterülettel. A közműbecsatlakozási műtárgy és hulladéktároló a saját használatú kertben nem helyezhető el.

(4) Valamennyi lakó rendeltetési egységhez saját használatú kert alakítandó ki.

(5) A saját használatú kert gépjármű-tárolásra nem használható.

(6) A csoportos társasházas beépítésű övezetben a szükséges parkolószám a saját használatú kert kivételével biztosítandó.

(7) A csoportos társasházas beépítésű övezet a saját használatú kerten kívüli, be nem épített, burkolatlan része fásított zöldfelületként tartandó fenn.

96. § (1) A „kialakult beépítési mód” azon övezetek szabályozása, melyekben

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában leírt esetben:

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában leírt esetben a tervezett épület az övezetben a telkek többségénél kialakult, az OTÉK-ban előírtnál kisebb oldalkert mérettel is elhelyezhető, ha a tervezett, új épület nem több szintes, mint az övezet OTÉK-tól eltérő kertkialakítású telkein álló épületek. Az előbbiek vizsgálata során a tervezett épület szintszámába ez esetben nem kell beleszámítani a 45°-osnál nem meredekebb hajlásszögű magastető legfeljebb egy szintes beépítését.

97. § (1)

(2)

(3) Beépítésre szánt területen megengedett legkisebb teleknél kisebb, már kialakult építési telek az épület elhelyezésre vonatkozó egyéb övezeti szabályok és paraméterek betartásával beépíthető.

(4) Beépítésre szánt területek közül azokon a területeken, ahol lakóépület a jelenleg érvényes jogszabályi előírások szerint nem létesíthető, a rendelet hatályba lépésekor már meglévő, korábbi előírásoknak megfelelő lakóépület lakás céljára minden esetben bővíthető a meglévő lakásszám növelése nélkül. Ilyen esetben a telek beépítettsége az övezetben megengedett, de legfeljebb 35%, illetve legfeljebb 100 m² lehet.

(5)¹⁷⁷ Kisvárosias és kertvárosias lakóövezetben, ha a telek beépítettségét övezeti szabály szabályozza, de a telekkel azonos övezetben lévő legalább kettő közvetlen szomszédjának beépítettsége ettől eltérően alakult ki, akkor az övezeten belül kialakult legkisebb és legnagyobb beépítettség figyelembe vételével, az OTÉK-ban meghatározott, az adott övezetre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítettség mértékéig a városképi illeszkedést és a használat intenzitásának a meglévő beépítéssel való hasonlóságát mérlegelve lehet a telek beépítettségét tervezni. A mérlegeléskor figyelembe kell venni azt is, hogy a tervezett épület az építési hely azon részén álljon, mely megfelel az övezetben már meglévő épületek kialakult helyének.

(6)¹⁷⁸ Ha a telek beépítettségét az övezeti szabály „G” betűvel szabályozza, akkor a beépítettséget jelen rendelet arra a városrészre vonatkozóan részletesebben határozza meg. A „T”-vel jelölt paraméterek esetében a GYÉSZ 20. §-ában meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.

(7) Ha a telek megengedett beépítettsége 99%, akkor a teljes beépítés is megengedett.¹⁷⁹

98. § (1) A zöldfelület legkisebb arányára vonatkozó előírást az építési teleknek az építési övezeten belüli részéhez, illetve az építési övezeten belül építési jogot adó részéhez viszonyítva kell betartani.

(2)

(3) Ha az övezeti szabályozás az OTÉK 25. §‑ában lévő táblázat „legkisebb zöldfelület” oszlopában lévő irányadó mértéknél kevesebb zöldfelületet engedélyez, és a ténylegesen tervezett kialakított zöldfelület mértéke is kisebb az irányadó értéknél, akkor a telken belüli zöldfelületet többszintes növényállománnyal kell kialakítani. Az övezeti jelben meghatározott legkisebb zöldfelület mértéke többszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető.

(4) A (3) bekezdésben leírt esetben a telken belüli zöldfelületi hiányt a kijelölt közterületen, vagy közhasználatra megnyitott magánterületen kell pótolni, ha azt a szabályozás előírja.

(5) Ha a telken kialakítandó zöldfelület arányát szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor az nem lehet kevesebb, mint az övezeten belüli, arányában

(6)

99. § (1)¹⁸⁶ Az épület oldalsó telekhatáron álló homlokzatának - az épületmagasság számításánál figyelembe vehető - tényleges magassága sehol sem haladhatja meg a megengedett épületmagasságot,

(2)¹⁸⁷ Ha a telken építhető építmény legnagyobb magasságát szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor az új épület épületmagassága csak akkor lehet magasabb a szomszédjánál, ha a szomszéd nem a telektömbben előforduló legnagyobb szintszámú épületek közé tartozik. A szomszédjánál magasabb tervezett épület épületmagassága sem haladhatja meg a telektömb adott utcára néző épületeinek utcai homlokzatai alapján, együttesen, az OTÉK előírásainak megfelelően számított homlokzatmagasságát.

100. §¹⁹¹ (1)¹⁹² A megengedett szintszámot a szabályozási terv övezeti jele tartalmazza.

(2)¹⁹³ Az övezeti paramétersorban meghatározott maximális építményszint felett kizárólag egy gépészeti helyiség vagy a lépcsőház felső szintje, valamint ezek együttesen helyezhetők el egy szinten.

(2a)¹⁹⁴ A megengedett építményszint felett elhelyezett

(2b)¹⁹⁵ A megengedett szintszám szempontjából figyelmen kívül hagyható a pinceszint, amennyiben a mennyezeti födém teljes területe a rendezett terepszint felett legfeljebb 1 méterrel helyezkedik el. Amennyiben a pinceszint mennyezeti födémének egy része, vagy teljes területe 1 méternél magasabban helyezkedik el a rendezett terepszint felett úgy azt az övezeti paramétersorban definiált szintszámba be kell számítani.

(3) Amennyiben egy adott utcaszakasz övezeti határon belüli telkeinek többsége 2015. március 28-a előtt már az övezetben megengedettnél nagyobb szintszámmal épült be, a városképi illeszkedés miatt településképi véleményezési eljárás keretében engedélyezhető, hogy az SZT-en jelölt szintszámtól az épület szintszáma eltérjen.

100/A. §¹⁹⁶ (1) Tetőtérben kizárólag egy építményszint alakítható ki.

(2) A 2015. március 28-a előtt jogszerűen használatba vett épületek tetőtere településképi vélemény alapján vagy a településképi bejelentés tudomásulvételét követően beépíthető abban az esetben is, ha azt a SZT-en jelölt szintszám nem teszi lehetővé.

101. § (1) Beépítésre szánt övezet területén építési telket¹⁹⁷ az övezeti jelben meghatározott, valamint e § rendelkezéseinek megfelelő méretekkel, illetve az SZT szerinti „tervezett szabályozási vonal”, „tervezett és megszűnő telekhatár” figyelembe vételével lehet kialakítani.

(2) Váltakozó szélességű és/vagy mélységű telek esetében

(3) A telek megengedett legkisebb területére vonatkozó előírást a telek övezeti határon belüli részének kell kielégíteni.

(4) A más jogszabályban¹⁹⁸ meghatározott eseteken kívül, kivételesen akkor is alakítható az övezeti jelben meghatározottnál kisebb méretű építési telek, ha a telekalakítás:

(5)²⁰⁰ Telekalakítás során - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - kivételesen, ha azt a szabályozási terv rajzosan tartalmazza, kialakítható olyan építési telek, amelynek szélessége vagy mélysége nem éri el az övezeti előírásban szereplő méretet, feltéve, hogy a teleknek az övezeti határokon belüli területe és beépítettsége megfelel az övezeti jelben előírtaknak, és

(6) Telekcsoport újraosztása esetén olyan építési telek is kialakítható, amelynek szélessége, vagy mélysége az övezeti előírásban szereplő legkisebb szélesség vagy legkisebb mélység értékénél legfeljebb kettő méterrel kisebb, feltéve, ha a telek az övezeti előírásnak megfelelő területű, és

(7) Nem kötelező a szabályozási vonal mentén telket alakítani kivételesen akkor, ha

(8) Lakó, üdülő vagy vegyes szerepkörű, szabadon álló, oldalhatáron álló vagy ikres beépítésű területen a megengedett legkisebb telekszélességnél legfeljebb 60%-kal, sarok telek esetén 100%-kal szélesebb építési telket lehet kialakítani a (9) bekezdésben foglalt kivétellel.²⁰²

(9) A megengedett legkisebb telekszélességnél több mint 60%-kal, saroktelek esetén 100%-kal szélesebb építési telek kivételesen csak akkor alakítható ki, ha²⁰³

(10) Ha a kialakítható telek legkisebb területét az övezeti szabály „K” betűvel szabályozza, akkor az övezeten belüli területe – a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet kisebb az övezetben meglévő építési telkek területének átlagánál.

(11) Kivételesen a kialakuló építési telek övezeten belüli területe az övezetben meglévő építési telkek területének átlagánál kisebb is lehet, ha

(12) Ha a kialakítható telek legkisebb méretét az övezeti szabály „K” betűvel szabályozza, akkor szélessége, illetve mélysége nem lehet kisebb a tömbben előforduló legkisebb szélességnél vagy mélységnél, kivéve, ha a telek csökkentésére útlejegyzés vagy kisajátítás miatt kerül sor.

(13) Nyeles telek csak akkor alakítható, ha a kialakítását az SZT tervlapjai rajzosan tartalmazzák.

(14) Új fekvőtelek csak akkor alakítható ki, ha

102. § (1)²¹⁰ A kertes mezőgazdasági övezetekben új fekvőtelek nem alakítható ki.

(2) Az általános mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe

(3) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m², legkisebb szélessége 50 m.

(4) Az erdőterületeken a védőerdő övezetek kivételével a kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m², legkisebb szélessége 50 m.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekbe tartozó területeken közterület, út kialakítása érdekében a (1)–(4) bekezdésben írtaknál kisebb telek is kialakítható.

(6) Az (1)–(4) bekezdésekben nem szereplő övezetekben az egyéb jogszabályokban megengedett, a telek rendeltetésszerű használatát nem gátló méretű telkek alakíthatók.