10/2006. (III. 27.) HM rendelet
a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról
2006.04.04.
„(8) A rendelet alkalmazásában szolgálati és lakásgazdálkodási érdek:
a) a Magyar Honvédség strukturális változásaival összefüggő lakásellátási és lakásgazdálkodási feladatok megvalósítása,
b) a honvédelmi szervek ellátásához szükséges mennyiségű és minőségű HM rendelkezésű lakás megtartása,
c) a lakásállomány mobilitásának segítése,
d) az áthelyezésekkel, kinevezésekkel, vezénylésekkel összefüggő lakhatás megoldását célzó ellátás,
e) harckészültségi és biztonságpolitikai feladathoz kapcsolt lakásellátás,
f) a honvédelmi szerv működőképességének szempontjából fontos beosztás, munkakör betöltése.”
3. § Az R. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6/A. § „(1) A honvédelmi szerv állományába tartozó igényjogosult személy részére a szolgálati vagy a munkahelye (a továbbiakban együtt: szolgálati hely) szerinti lakásellátási körzetben juttatható HM rendelkezésű lakás. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a lakásfelajánlás és a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén is. (3) E rendelet alkalmazásában lakásgazdálkodási körzetnek kell tekinteni:
a) a mellékletben meghatározott területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv székhelye szerinti, továbbá az illetékességébe utalt más helyőrségi és egyéb településeket,
b) Budapest helyőrség viszonylatában a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységének illetékességébe tartozó Budapest fővárost, valamint az illetékességébe utalt településeket.
(4) E rendelet alkalmazásában lakásellátási körzetnek kell tekinteni:
a) a HM rendelkezésű lakásra jogosult személy szolgálati helye szerinti települést,
b) az ugyanabban a lakásgazdálkodási körzetben lévő olyan településeket, amelyeken HM rendelkezésű lakás van, és
ba) a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott úton mért 40 km-es távolságon belül vannak, vagy
bb) amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel – a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint – legfeljebb egy óra alatt megközelíthető.
(5) E rendelet alkalmazásában vonzáskörzetnek kell tekinteni:
a) a lakásellátási körzetben lévő településeket, továbbá
b) azokat a településeket, amelyek a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott úton mért 40 km-es távolságon belül vannak, vagy
c) amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel – a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint – legfeljebb egy óra alatt megközelíthető.
(6) Amennyiben a Hjt. 2. §-ának (11) bekezdésében meghatározott szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerinti település nem azonos, e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt a belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja – a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve – a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesíti. Helyőrségi település az a helység, amelyben katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme működik. (7) A rendelkezési állományban lévő, más szervhez nem vezényelt személy esetében e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt az utolsó belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja – a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve – a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesítette. (8) Vezetői lakás kizárólag az arra jogosult személy szolgálati helye szerinti helyőrségi településen juttatható.
(9) Munkakörhöz kötött lakás a szolgálat teljesítésének, illetve a munkakör ellátásának helyén (helyszínén) adható bérbe.”
„(2) Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) olyan önkormányzati bérlakása van, amely a 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerint nem tekinthető HM rendelkezésűnek, részére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor juttatható HM rendelkezésű lakás ugyanazon a településen, ha az önkormányzati lakás bérlőkiválasztási joga a HM javára megállapodással megszerezhető. (3) A (2) bekezdéstől eltérően juttatható HM rendelkezésű lakás, ha az önkormányzati lakásra legfeljebb öt évre szóló, pályázati úton megszerzett bérleti jog áll fenn, és a bérbeadó önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy a bérleti szerződést nem kívánja meghosszabbítani, illetve az időtartam elteltét követően nem kíván bérleti szerződést kötni.” (Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező)
„b) a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben lévő településen a 9. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy ha a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) tulajdonában – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – van ilyen lakás;” „(2) A lakásbérlet megszűnésének, a cseretérítés kifizetésének, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított öt éven belül nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki
a) a HM rendelkezésű lakásra fennállott bérleti szerződésének megszűnését követően a lakásban bérlőtársat vagy jogcím nélküli használót hagyott hátra;
b) HM rendelkezésű lakás juttatásával összefüggésben cseretérítésben részesült;
c) a szolgálati, illetőleg munkahelye szerinti településen lévő, a 9. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakását elidegenítette.” „Az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alól a helyőrségi, illetve Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság adhat felmentést a méltányolható körülmények, valamint a szolgálati és lakásgazdálkodási érdek együttes mérlegelésével.” [A felmentés – beleértve a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával bekövetkező mentesülést követő lakásjuttatást is – alapján határozatlan időtartamra, valamint a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan csak a]
„a) vissza nem térítendő juttatás összegének, valamint a munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás és a kölcsönből addig nyújtott engedmények,”
(egyösszegben történő visszafizetésének feltételével adható.)
„(5) A haderő átalakítása, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében más beosztásba kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt személy részére az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott kizáró okok alól az új szolgálati helye szerinti településen betöltött beosztásának megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig szóló lakásjuttatásra is adhat a HM Központi Lakásbizottság felmentést. Ebben az esetben a felmentésben részesült személyt a (4) bekezdés a)–c) pontjaiban megállapított visszafizetési kötelezettség nem terheli.” „(7) A (2) bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha az igénylő házastársának (élettársának), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekének) a tulajdonában lévő – beleértve a felsoroltak közös, illetőleg az igénylővel közös tulajdonát is – lakás elidegenítésére került sor.” „(8) A felmentési kérelem elbírálása során méltányolható körülményként lehet figyelembe venni különösen, ha a kérelmező
a) saját háztartásában kiskorú gyermeket nevel vagy más, tartásra szoruló és vele együtt költöző hozzátartozó ellátásáról gondoskodik;
b) vagyoni helyzete alapján az általánosan elfogadott szintű lakhatását önerőből vagy a HM által nyújtható más lakhatási támogatás igénybevételével sem tudja megoldani;
c) új beosztásba helyezése, kinevezése másik helyőrségbe nem saját kérelmére, a szolgálat érdekében – különösen a haderő átalakításával összefüggésben – történt;
d) a korábbi szolgálati helyén vagy annak lakásgazdálkodási körzetében lévő köztulajdonú lakását a helyőrségváltással is járó – nem saját kérelemre történt – beosztásba helyezése, kinevezése előtt vásárolta meg, illetve engedményezte más személy javára az elővásárlási jogát;
e) helyőrségváltással is járó – nem saját kérelemre történt – beosztásba helyezése előtt a korábbi szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a HM által nyújtott lakáscélú támogatással saját tulajdonú lakást épített, vásárolt;
f) nyugállományba helyezése folyamatban van vagy az megtörtént, és családi vagy egészségi állapotával összefüggésben a jelenlegi lakhelyétől eltérő településen kíván véglegesen letelepedni;
g) házasságát bíróság jogerős ítélettel felbontotta, vagy élettársi kapcsolata megszűnt, és ennek következményeként lakással nem rendelkezik.”
„E rendelet alkalmazásában két fél lakószoba egy lakószobának felel meg.”
7. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13. § „(1) A HM rendelkezésű lakás honvédelmi szerv állományába tartozó bérlője – a rendszeresített igénylőlapon – kérheti a meglévő bérleményénél kevesebb szobaszámú, illetőleg a meglévő bérleményével azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú HM rendelkezésű lakás bérbeadását a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzet bármely településén. (2) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó bérlő az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő HM rendelkezésű lakás bérbeadását az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez tartozó lakásgazdálkodási körzet bármely településén kérelmezheti. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt kérelmet nem lakásigénylésként, hanem lakásfelajánlásként kell elbírálni.” (az I. kategóriába azt, aki)
„aa) a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben lévő településen nem rendelkezik önálló lakással,”
(a II. kategóriába azt, aki)
„ba) a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben lévő településén társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértéke alatt van,” (a III. kategóriába azt, aki)
„cb) a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben lévő településen a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú, vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér.” a) az I. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen nem rendelkezik önálló lakással, vagy a meglévő lakása a (2) bekezdés a) pontja szerint lakás céljára alkalmatlan, illetve egészségre ártalmas lakásban lakik, b) a II. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértéke alatt van, vagy meglévő HM rendelkezésű lakása a (2) bekezdés b) pontja szerint az igénylő vagy vele együtt lakó személy egészségi állapotára ártalmas, c) a III. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér.” [Ha a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő]
„d) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 62. § (1) bekezdésének a) pontja alapján – a felső korhatár elérésével, illetve a szolgálati viszony meghosszabbításának megszüntetésével vagy lejártával – a törvény erejénél fogva,” „(2) Az (1) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha a kinevezett, áthelyezett vagy más szervhez vezényelt hivatásos katona a részére juttatott lakásba nem az ugyanabba a lakásellátási körzetbe tartozó helyőrségi vagy más településen meglévő HM rendelkezésű lakás bérletéből költözik.” „(2) Teljes összegben kell megfizetni a lakbért, ha a bérlet időtartama a tárgyhóban a 15 napot meghaladta. A lakbért a tárgyhó felére kell megfizetni, ha a bérlet 15 nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a bérlet a tárgyhóban öt nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, arra az időtartamra a lakbért nem kell megfizetni.”
„(1) A bérlő a határozatlan időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig bérelt lakása átalakítását, korszerűsítését a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján végezheti el.” „(1) A szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá a más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében az új szolgálati helye szerinti, más lakásellátási körzetbe tartozó helyőrségi, illetve egyéb (utalt) településre átköltöző hivatásos katonát a HM rendelkezése alatt lévő állami és önkormányzati, továbbá a HM rendelkezési körén kívül eső önkormányzati lakása visszaadásakor a bérbeadó (kezelő) által jogszerűen megállapított karbantartási kötelezettségek (munkák) teljesítésének számlával igazolt költségeire lakás karbantartási költségtérítés illeti meg.”
„(2) A bérleti jogviszony tartama alatt a lakás bérlője a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekének az együttlakás tartama alatt született gyermeke (unokája) kivételével más személyt csak a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával, határozatlan (állandó) vagy határozott (ideiglenes) időtartamra fogadhat be.”
(A kiürítési térítés a lakbér egy évre kiszámított összegének)
„a) helyőrségi településeken az ötvenszerese,”
(A cseretérítés a két lakás egy évre kiszámított lakbéreinek különbözetét képező összegnek)
„a) helyőrségi településeken a negyvenszerese,”
55. § „(1) Kiürítési térítésben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a határozatlan időtartamra szóló lakásbérlet megszüntetése esetén lehet megállapodni. (2) A 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérlet megszüntetésekor a kiürítési térítésben akkor lehet megállapodni, ha a bérlő a) korábban a lakásbérleti jogról való lemondásért vagy e rendelet alapján pénzbeli térítésben nem részesült, és
b) a lakást legalább három éve folyamatosan bérli.
(3) A 28. § (1) bekezdésétől eltérően kikötött feltétel bekövetkezéséig szóló, valamint a határozott időtartamú lakásbérlet megszüntetése esetén kiürítési térítésben nem lehet megállapodni. (4) A kiürítési térítés kifizetését követően HM rendelkezésű lakás iránti igény – az e rendelet 28. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt esetek kivételével – nem teljesíthető. A megállapodás megkötésekor a bérlőt a jogkövetkezményekről tájékoztatni kell.” [Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a HM szolgálati lakásra 1994. január 1. előtt határozatlan időtartamra, továbbá a HM rendelkezésű lakásra e rendelet 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert]
„e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,”
„A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiséget (állóhelyet) a személygépkocsi tulajdonnal, illetőleg – megállapodás és külön jogszabály alapján a gépjármű forgalmi engedélyében üzembentartóként bejegyezve – tartós használattal rendelkező személyek között, elosztás útján, a következő sorrendben lehet bérbe adni:”
„(2) Személygépkocsi tároló helyiség esetében a 30. § (1) és (2) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a bérlő vagy a vele jogszerűen állandó jelleggel együttlakó hozzátartozója személygépkocsi tulajdonnal rendelkezik.” 21. § Az R. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
91. § „Határozatlan időtartamra szóló bérletet a honvédelmi szerv állományába tartozó vagy szolgálati, illetve öregségi nyugállományba helyezett bérlő halála után a házastársa (özvegye), valamint az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársa akkor folytathatja, ha a saját vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együttlakó közeli hozzátartozója tulajdonában személygépkocsi van. Más személy a bérleti jogot nem folytathatja.” „(3) Ha a településen katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme nem működik, és a lakóépület (lakás) a lakásgazdálkodási körzet lakásellátását nem szolgálja, az (1) bekezdés a) pontját csak akkor kell alkalmazni, ha a bérlő a lakást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok alóli felmentés alapján kapta.” „(3) Az azonos helyrajzi számon nyilvántartott, műszakilag egymástól független, legfeljebb 6 lakást magába foglaló lakóépületeket a 97. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell elbírálni, kivéve, ha az ingatlan-nyilvántartásba külön-külön önálló ingatlanként nem jegyezhetők be.” „(1) A lakóépület (lakás) és a lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiség, továbbá személygépkocsi tároló helyiség (állóhely) elidegenítésre kijelölését a helyi lakásgazdálkodási szerv az illetékes haderőnemi parancsnok útján, az e célra rendszeresített „Lakóépület (lakás) elidegenítési adatlap” három példányban történő előterjesztésével a területi lakásgazdálkodási szervnél kezdeményezheti.”
„(1) Ha a lakást a 99. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a helyiséget a 100. §-ban meghatározott jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább tizenöt, de legfeljebb huszonöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Részletfizetés esetén a jogosult – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A vételár fennmaradó részét a törlesztés időtartama alatt havi egyenlő részletekben kell megállapítani.” „(5) A nyugállományú vevőt az általa lakott lakás megvásárlásakor – kérelmére – a vételár egészére legalább tizenöt, de legfeljebb huszonöt évig tartó, havi részletfizetési kedvezmény illeti meg.”
„(1) A pályázati határidő lejártát követő 15 napon belül az e célra kijelölt bizottság közjegyző jelenlétében a beérkezett vételi ajánlatokat – annak tényét jegyzőkönyvben rögzítve – felbontja. A bizottság az ajánlatokat a felbontásuk napját követő 15 napon belül – közjegyző közreműködése nélkül – bírálja el.”
133. § „A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára a becsült forgalmi érték 100%-a. A vételárat a leendő társasház tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni.” „(1) A vissza nem térítendő juttatás összege az 52. életévének betöltése előtt szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett jogosult esetében a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselő illetményalap 70-szeres, minden más esetben 140-szeres összege, de nem haladhatja meg az építési költséget vagy a vételárat. A juttatás összegének megállapításakor a köztisztviselői illetményalapnak az igénylés elbírálására jogosult szervhez történő beérkezésekor hatályos összegét kell figyelembe venni.”
29. § Az R. 154. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmet az e célra, valamint a munkáltatói kölcsönre rendszeresített „Lakáscélú támogatás igénylő lap”-on, a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységéhez lehet benyújtani a kérelmezett támogatás vagy támogatások megjelölésével.”
„(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kölcsönt igénylő a lakásnak legalább 1/4-ed részben tulajdonosa, illetőleg a lakás bérlőjének bérlőtársa.” a) a)–b) pontjai szerinti esetekben a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 110-szeres,
b) c)–f) pontjai szerinti esetekben a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 70-szeres
(2) Az önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlásához az abban bentlakó részére nyújtott munkáltatói kölcsön a kötelezően fizetendő vételárhányad összege, de legfeljebb a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 10-szeres összege lehet.”
„A kölcsönszámítási alap összegével megegyező, de a 158. § (1) bekezdésének a)–b) pontjai szerinti esetekben legfeljebb a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 140-szeresének, c)–f) pontjai szerinti esetekben 110-szeresének megfelelő összegű munkáltatói kölcsön nyújtható a hivatásos katonának, ha” „(1) A 159. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 159/A. § alkalmazása során a köztisztviselői illetményalapnak az igénylés elbírálására jogosult szervhez történő beérkezésekor hatályos összegét kell figyelembe venni.” 161/A. § (1) Az özvegy, túlélő élettárs és örökös az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás elengedése iránti, a honvédelmi miniszternek címzett kérelmet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységénél nyújthatja be. (2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a házassági anyakönyvi kivonat, illetőleg az élettársi kapcsolatot hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát,
b) a jogerős hagyatékátadó végzés másolatát.
(3) A kérelmet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a kölcsönből fennálló tartozás összegének megjelölésével a központi lakásgazdálkodási szerv útján terjeszti elő a honvédelmi miniszterhez.
(4) A miniszter a döntéséről a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége útján értesíti a kérelmezőt. A tartozás elengedéséről a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége értesíti a folyósító pénzintézetet, valamint a pénzügyi nyilvántartásokból (mérlegből) a tartozást kivezeti.”
[Munkáltatói kölcsön nyújtható akkor is, ha az igénylőnek, házastársának (élettársának), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekének), valamint a vele együttköltöző családtagjának]
„c) lakása az igénylés benyújtásától számított két évnél korábban öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik.”
(A hozzájárulás akkor adható meg, ha)
„c) a támogatásban részesített személy a támogatással létesített lakást elidegeníti, és a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került másik lakásra a munkáltatói kölcsön alapján a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.”
„(4) A (2) bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha a támogatásban részesített személy a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került olyan – a munkáltatói kölcsön összegét meghaladó forgalmi értékű – ingatlanra kéri a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyzését, amelyen lakást épít.” 38. § Az R. 177. §-át megelőző fejezetcím helyébe a következő fejezetcím lép:
Lakásfenntartási hozzájárulások”
177. § „(1) A hivatásos katonát, továbbá azt a szerződéses katonát, aki a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött, és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt, a lakóhelye szerinti lakása fenntartási kiadásainak mérséklése érdekében – kérelemre – lakásfenntartási hozzájárulás címén lakbértámogatás, valamint lakásüzemeltetési hozzájárulás illeti meg. (2) A lakásfenntartási hozzájárulásokat havonta, az illetménnyel egyidejűleg kell az arra jogosult részére kifizetni.”
177/A. § „(1) Lakbértámogatás az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha a) önkormányzati tulajdonú lakásban bérlőként (bérlőtársként), a bérlő házastársaként, továbbá az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként lakik, és b) a lakás helyi önkormányzat által megállapított lakbérének a mértéke (forint/m2) meghaladja az azonos komfortfokozatú lakásra a 69. § (1) bekezdésében meghatározott lakbér mértékét. (2) Nem kaphat lakbértámogatást, aki
a) a szolgálati helye szerinti településen a 9. §-ban megállapított jogos lakásigény mértéke alsó határának megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) tulajdonában – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – van ilyen lakás, b) a szolgálati helye szerinti településen másik – állami vagy önkormányzati tulajdonú – lakás bérleti jogával rendelkezik, vagy házastársa (élettársa) rendelkezik e joggal.
(3) A lakbértámogatás mértéke a lakás tényleges – a bérbeadó által kikötött – lakbérének és a 69. § (1) bekezdése szerint kiszámított lakbérnek a különbözete, de legfeljebb a (4)–(5) bekezdésekben meghatározott átlagos szobaszám és a lakbértámogatás felső határának ahhoz rendelt összege lehet. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában az átlagos szobaszámhoz rendelt lakbértámogatás nem haladhatja meg: a) 1 lakószobás lakás esetén a 12 000 Ft-ot,
b) 1,5 lakószobás lakás esetén a 15 000 Ft-ot,
c) 2 lakószobás lakás esetén a 18 000 Ft-ot,
d) 2,5 lakószobás lakás esetén a 21 000 Ft-ot,
e) 3 lakószobás lakás esetén a 24 000 Ft-ot,
f) 3 lakószobásnál nagyobb lakás esetén – a félszobát is beleértve – minden további lakószobánál a +3000 Ft-ot.
(6) A lakbértámogatás iránti kérelmet a lakásbérleti szerződés csatolásával az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani. A helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelmet érdemben megvizsgálja, és az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállása esetén a (3)–(5) bekezdés szerint megállapított lakbértámogatás összegének közlésével megküldi a folyósító szervnek. A lakbértámogatásra való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatállyal nem állapítható meg, illetőleg nem igazolható.” „Lakásüzemeltetési hozzájárulás az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó nagyságú” „(2) A lakásüzemeltetési hozzájárulás szempontjából a fűtési és melegvíz-ellátási díj, illetve költség, valamint a víz- és szennyvíz (csatornahasználati) díj (e § alkalmazásában együtt: szolgáltatási díj) előző évi – általános forgalmi adót is tartalmazó – összege vehető figyelembe.”
„(5) Az állomány illetményben nem, de gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy ápolási díjban részesülő tagja esetében a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság megállapítása során illetménynek a díj, illetőleg segély összegét kell tekinteni.”
„(2) Az (1) bekezdés b) és e)–g) pontjait nem kell alkalmazni, ha a hivatásos katona helyőrség (település) változtatással is járó másik beosztásba kinevezésére, áthelyezésére, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával összefüggésben, a szolgálat érdekében került sor, és a munkáltatói kölcsönnyújtás vagy a lakásvásárlás, illetőleg a kiürítési térítés folyósítása azt megelőzően történt.” „(4) Az albérleti díj hozzájárulás (3) bekezdés szerint számított összegét annak további 10-10%-ával meg kell növelni, ha a) a bérlemény Budapesten vagy annak e rendelet szerinti vonzáskörzetében lévő olyan településen van, ahol katonai szervezet működik és egyben a külön jogszabályban meghatározott Budapesti Agglomerációba is tartozik;
b) a bérlemény megyei jogú városban van;
c) a jogosult áthelyezése nem saját kérelemre történt.”
(A folyósítást meg kell szüntetni, ha)
„a) a hozzájárulásban részesülő személy a részére időközben a szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben felajánlott szállóférőhelyet vagy – ha jogos lakásigényléssel is rendelkezik – a jogos igénye mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadta el;”
„(4) A másik lakásellátási körzetben lévő településre kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból határozatlan időtartamra más szervhez vezényelt hivatásos és szerződéses katona részére – kérelmére – az új szolgálati helyre történő tényleges átköltözéséig, de legfeljebb a személyügyi határozatban (parancsban) megállapított kinevezési, áthelyezési, vezénylési határnaptól számított 3 hónapig folyósítható a korábban megállapított albérleti díj hozzájárulás, feltéve, hogy az állományilletékes parancsnok az új szolgálati helyen, valamint az annak vonzáskörzetén kívüli lakhatáshoz erre az időtartamra a Hjt. 18. §-a szerinti engedélyt megadta. Ebben az esetben az (5) bekezdés nem alkalmazható.” „(4) A lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban részesülő személyt a lakáscélú támogatás odaítélését követő hónap utolsó napjáig még megilleti a részére a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulás.
(5) A HM rendelkezésű lakás juttatásában részesülő személyt az albérleti díj hozzájárulással bérelt lakás (lakrész, szállodai vagy szállodai jellegű szoba) bérleti szerződésében kikötött felmondási időre, de legfeljebb a HM rendelkezésű lakás bérlőjéül történő kijelölést követő hónap végéig illeti meg a hozzájárulás. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a jogosult házastársa (élettársa) részére juttat a honvédelmi szerv az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy szolgálati helye szerinti lakásellátási körzetben HM rendelkezésű lakást.”
„A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége:”
„c) a HM lakhatás-támogatási információs rendszereit kezelő és feldolgozó,”
181/B. § (1) A területi lakásgazdálkodási szerv a lakásgazdálkodással összefüggő feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával, önálló hatáskörben, az ország egészére kiterjedő illetékességgel látja el. (2) A területi lakásgazdálkodási szerv
a) a fejezeti kezelésű lakástámogatási előirányzat tervezésével és felhasználásának nyilvántartásával összefüggő adminisztratív,
b) a központi lakásgazdálkodási döntéseket előkészítő,
c) a HM rendelkezésű lakások vásárlásával és elidegenítésével összefüggő előkészítő és végrehajtó,
d) a lakáselidegenítési és egyéb, lakásellátásra fordítható bevételek, előirányzatok felhasználásával összefüggő előkészítő és végrehajtó
(A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai:)
„p) döntést hoz a település(ek) másik helyi lakásgazdálkodási szerv ideiglenes illetékességébe utalásáról, illetőleg helyőrségparancsnokság helyi lakásgazdálkodási szervvé történő ideiglenes kijelöléséről,”
„(3) A lakóházkezelés szakmai irányító szerve a területi lakásgazdálkodási szerv.”
(A bizottság önálló hatáskörben, a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területére, illetve az érintett katonai szervekre kiterjedően:)
„(2) A bizottság az (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti ügyek kivételével a döntést két bizottsági ülés közötti időszakra a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság elnökének hatáskörébe utalhatja. Ez esetben az elnök a döntéseiről a bizottság soron következő ülésén beszámolni köteles.” 51. § (1) Az R. „A helyi lakásgazdálkodási szervek és az azokhoz utalt települések” című melléklete (a továbbiakban: Melléklet) 47. pontjának helyi lakásgazdálkodási szerv rovata a „Szombathely helyőrségparancsnokság” szövegrésszel egészül ki.
(2) A Melléklet 51. pontjának helyi lakásgazdálkodási szerv rovata „Pusztavacs helyőrségparancsnokság”-ra módosul.
(3) A Melléklet utalt település rovata
a) a 20. pontban foglalt Kaposvár helyőrségparancsnokság tekintetében „Taszár”,
b) a 44. pontban foglalt Szentendre helyőrségparancsnokság tekintetében „Esztergom”,
c) a 47. pontban foglalt Szombathely helyőrségparancsnokság tekintetében „Celldömölk”, „Egervölgy”, „Hévíz”, „Keszthely”, „Körmend”, „Kőszeg”, „Rezi”, „Sárvár”, „Tapolca” és „Újdörögd”,
d) az 51. pontban foglalt Pusztavacs helyőrségparancsnokság tekintetében „Táborfalva”,
e) az 56. pontban foglalt területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége – Budapest tekintetében „Aszód”, „Buják”, „Hatvan”, „Jobbágyi”, „Nagyoroszi”, „Nógrád”, „Püspökszilágyi”, „Páty”, „Pécel”, „Rétság”, „Vác” és „Verőce”
szövegrészekkel egészül ki.
(3) E rendelet 28. §-a, valamint 31–33. §-ai – a benyújtott, de pénzügyi fedezet hiányában nem teljesített lakáscélú támogatások iránti kérelmekre is kiterjedően – és 41. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1. napján lép hatályba.
(4) Az R.-nek a lakbértámogatásra való jogosultság megállapítására és mértékére vonatkozó, e rendelet 40. §-ával módosított rendelkezéseit 2006. április 30. napját követően benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határnapig megítélt lakbértámogatást a bérleti szerződés megszűnéséig, illetőleg a szerződés bérleti jog időtartamának meghosszabbítására vonatkozó módosításáig, de legkésőbb 2007. február 28-áig változatlanul folyósítani kell. A jogosultság megszűnését követően ugyanazon személy által lakbértámogatás iránt a (4) bekezdésben megállapított időpontot követően benyújtott kérelmet az R. e rendelettel módosított rendelkezései szerint kell elbírálni.
Juhász Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter
