10/2006. (III. 27.) OM rendelet
a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról
2006.03.31.
[(5) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez csatolni kell:]
„c) a kiadói lektor véleményét, illetve nem kiadói kérelmező által benyújtott kérelem esetén egy lektori véleményt, mely bemutatja a bírálatra beadott könyv vizsgálati szempontjait, illetve a Rendelet 3. számú melléklete A) részének II. pontjában *-gal jelölt vizsgálati szempontok számszerűsített adataihoz (a továbbiakban: számszerűsített adatok) való megfelelőség igazolását is. Az adatokat a könyvből véletlenszerűen kiválasztott minta alapján kell megadni, a minta oldalszámának feltüntetésével. A minta terjedelme el kell, hogy érje a könyv terjedelmének 15%-át (minden 7. oldalpár); d) a szerző – több szerző esetén valamennyi szerző – és a kiadó közös nyilatkozatát arról, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítás időtartamára rendelkezik a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival, illetve – amennyiben a szerző nyújtja be a kérelmet – a szerző nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtásakor a könyv kiadására mással nem kötött kiadói szerződést és a könyvnek nincs kiadója”
[(5) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez csatolni kell:]
„e) az imprimatúra tankönyvvé nyilvánítási kérelem kivételével a kiadó vagy – ha a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szerző nyújtja be – a szerző nyilatkozatát arról, hogy a könyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, úgy arról is, hogy a kiadó, illetve a szerző a tankönyvvé nyilvánítás időtartamára rendelkezik az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival.
f) a könyvet elektronikus adathordozón rögzítve.”
„(6) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemnek az (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott mellékleteit három-három, az a), d), e) és f) pontjaiban felsorolt mellékleteit egy-egy példányban kell benyújtani.” „(9) Az eljárás tartama alatt a benyújtott könyvet vagy imprimatúrát – a szakértők által feltárt hibák javítása, illetve a rendelet 11. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott eset kivételével – a kiadó vagy a szerző sem tartalmában, sem kivitelében nem változtathatja meg.” „(1) Ha a kiadó vagy a szerző – a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt – a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogait átengedi, köteles azt a Vizsgaközpontnak – a jogok átengedésétől számított harminc napon belül – bejelenteni. Amennyiben a bejelentést elmulasztják, a Vizsgaközpont a könyv tankönyvvé nyilvánítását megszünteti.”
[(2) A bejelentést az eredeti és az új jogosultnak közösen kell benyújtania, az új jogosult által a 2. számú melléklet szerint befizetett igazgatási szolgáltatási díj igazolásával. Az e bekezdésben szabályozott bejelentés csak változatlan tankönyv esetén tehető. A bejelentéshez csatolni kell:]
„d) az új jogosult és a szerző, több jogosult, több szerző esetén valamennyi bejelentő nyilatkozatát arról, hogy a tankönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, úgy arról is, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartamára az új jogosult rendelkezik az átvett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény felhasználási jogaival.”
„(4) Kérelmet kell benyújtani a Vizsgaközponthoz, ha az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet végleges formájában kívánják forgalomba hozni. A kérelemhez csatolni kell a kész könyvet két példányban, a 2. számú melléklet szerint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást – kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik –, továbbá a 2. § (5) bekezdés e) pontja szerinti, illetve azt a nyilatkozatot, hogy az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet tartalmában nem változtatták meg, és kivitelében megfelel a határozatban foglaltaknak. (5) Kérelmet kell benyújtani a Vizsgaközponthoz, ha a jóváhagyott tankönyvben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a szakértők által feltárt, helyesírási, illetve nyomdahibának nem minősülő hibákat javítani kívánják. A tankönyvben kizárólag a szakértők által feltárt hibákat lehet javítani. A kérelemhez csatolni kell a javított könyvet két példányban, a 2. számú melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást – kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik –, a javítások tételes felsorolását, továbbá azt a nyilatkozatot, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a javításokon túl – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. A javítás tényét már a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni. (6) Kérelmet kell benyújtani a Vizsgaközponthoz, ha a jóváhagyott tankönyv kivitelét megváltoztatják. A kérelemhez csatolni kell a megváltoztatott kivitelű tankönyvet két példányban, a 2. számú melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást – kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik –, a változtatások tételes könyvészeti (tipográfiai) leírását, továbbá azt a nyilatkozatot, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a felsorolt változtatásokon túl – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. A változtatás tényét már a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni. (7) A (4)–(6) bekezdésben szabályozott kérelmet legkésőbb a változtatást követő harminc napon belül be kell nyújtani. A kérelmet a Vizsgaközpont hatósági eljárás keretében vizsgálja.” [6. § (1) A 2–5. §-ban szabályozott eljárás megindításakor az e rendelet]
„b) 2. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését – kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik – a kérelem benyújtásakor igazolni kell.” 7. § „A Vizsgaközpont a beérkezett kérelmeket és mellékleteit megvizsgálja. Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a Vizsgaközpont a beérkezéstől – hiánypótlás esetén a kérelem teljessé válásától – számított tíz munkanapon belül – legfeljebb húsznapos határidő kitűzésével – szakértőket rendel ki a benyújtott könyv véleményezésére. A 3. § (1) bekezdésében, valamint az 5. § (4) és (6) bekezdéseiben szabályozott eljárás esetén legalább egy szakértőt kell kirendelni.” „e) középiskolai tankönyv esetében az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglalt gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgák egyes tantárgyakhoz rendelt részletes vizsgakövetelményeire való felkészítésre, f) a felhasznált kerettanterv(ek)hez vagy helyi tanterv(ek)hez készült tankönyv követelményrendszerének az adott tantervek követelményrendszerével való megegyezés megvalósítására.”
„g) a megnevezett évfolyam számára a felhasznált tantervek által javasolt időkeretek között a tananyag elsajátítására.”
[(2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell, hogy
a) a könyv]
„aa) a tanítási-tanulási folyamatban a szaktudományok eredményeit az adott évfolyam(ok)on tanuló diákok tipikus fejlettségi szintjéhez igazodóan, a kognitív fejlődés törvényszerűségeinek figyelembevételével a Nemzeti alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti-e meg, és az ismeretek elsajátítását az életkornak megfelelően differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e;
ab) a könyv végén tartalmazza-e az egyes tantárgyakhoz rendelt új szakszavak szószedetét, az alapfokú oktatáshoz használt tankönyvek esetében azok rövid értelmezését;
ac) segíti-e a képességek, készségek kialakítását;
ad) alkalmazásában sajátos jelentéssel bíró szó valamely tudományág, szakma, tevékenységi kör nyelvhasználatában szakszónak minősül-e;
ae) alkalmazásában új szakszó-e az, amely a megelőző tanítási időszakban még nem került alkalmazásra, és az adott évfolyamon az adott tantárgyhoz, műveltségterülethez kapcsolódóan a könyvben megjelenik.”
[(3) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen a könyv]
„b) tartalmaz-e az egyenlő bánásmód követelményét, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzeti, etnikai kisebbségre, vallási közösségre nézve sértő, gyűlölet keltő, illetve az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát,”
„(5) Amennyiben a tankönyv nem az oktatási miniszter által kihirdetett vagy jóváhagyott kerettantervhez illeszkedik, csatolni kell az adott, a fenntartó által jóváhagyott helyi tantervet.”
9. § „(1) A 8. §-ban meghatározottak vizsgálatát a Vizsgaközpont által kirendelt szakértők végzik. A szakértők vizsgálatuk eredményéről írásban véleményt készítenek. (2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban
a) a tudományos-szakmai szakértő a feldolgozott tananyag tárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről, terminológiájáról,
b) a pedagógiai-didaktikai szakértő a tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangról, továbbá az érintett korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével az érthetőségéről, verbális és vizuális kommunikációjáról, a nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nem magyar nyelvű kiadvány esetén a nyelvi szabatosságról is,
c) a technológiai szakértő a technikai kivitelezésről, az esztétikai és az egészségügyi követelményeknek való megfelelésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, a kivitelezésről, továbbá
(3) Amennyiben a b) pontban megnevezett pedagógiai-didaktikai szakértő a mintavétel alapján elvégzett ellenőrzés során úgy ítéli meg, hogy a 2. § (5) bekezdés c) pont szerint a kérelmező által csatolt adatlapon feltüntetett vizsgálati szempontok számszerűsített adatai alapján a könyv nem felel meg e rendelet 3. számú mellékletében közzétett határértékeknek, a Vizsgaközpont – az utoljára beérkező szakértői vélemény kézhezvételét követő öt munkanapon belül – megfelelő határidő kitűzésével és az eljárás egyidejű felfüggesztésével – felszólítja a kérelem benyújtóját a könyv javítására. Amennyiben a javított és határidőre ismételten benyújtott könyv továbbra sem felel meg a számszerűsített adatoknak, a Vizsgaközpont ismételten felszólítja a kérelem benyújtóját a könyv javítására. Amennyiben az ismételt felszólítást követően az ismételten javított és határidőre benyújtott könyv továbbra sem felel meg a számszerűsített adatoknak, vagy a kiadó az ismételten javított könyvet nem nyújtja be határidőre, a Vizsgaközpont a kérelmet elutasítja. (4) Az általános iskola bevezető pedagógiai szakaszában alkalmazni kívánt olvasókönyvek tankönyvvé nyilvánítási eljárásában e rendelet 3. számú melléklete A) Bírálati szempontok a könyvekhez részének II. Pedagógiai pontja szempontjai helyett az 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvek (ábécés könyvek) esetében a IV. Olvasókönyv szempontok szempontjait kell alkalmazni. (5) Az érvényes tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkező tankönyv, illetve az eljárásra benyújtott könyv 3. § (1) bekezdés szerinti eltérő változatainak tankönyvvé nyilvánítási eljárásában az a)–c) pont szerinti szakértők közül azt kell kirendelni, amelyik az eltérések értékelésében illetékes. (6) A szakértői bírálat során a 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez rész II. Pedagógiai pontja szempontjai közül a vizsgálati szempontok számszerűsített adataira vonatkozó előírások ellenőrzésének csak azokra a szövegrészekre kell kiterjednie, amelyeket a tanár és a tanuló megtanulandó ismeretanyagként értelmezhet a könyvben. Nem kell az ellenőrzés során figyelembe venni a tankönyvben szereplő szöveges forrásokat, kiegészítő olvasmányokat, s más egyéb szövegrészeket, amelyeket a tankönyv jól érthető módon elkülönít a megtanulandó ismeretanyagot bemutató szövegrészektől. (7) A szakértői bírálat során a 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez rész II. Pedagógiai pontja szempontjai közül a számszerűsített adatokra vonatkozó előírások és azok ellenőrzésének kötelezettsége nem vonatkozik a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvű vagy két tanítási nyelvű oktatást szolgáló fordításaira, a matematika tankönyvekre, az általános iskola bevezető pedagógiai szakaszában alkalmazni kívánt olvasókönyvekre, a szöveggyűjteményekre, forrásgyűjteményekre, munkafüzetekre, feladatgyűjteményekre, atlaszokra s az olyan egyéb könyvekre, amelyek elsősorban az ismeretanyag illusztrálására, illetve a tanultak gyakorlására és ellenőrzésére szolgálnak. (8) Amennyiben a pedagógiai-didaktikai szakértő bizonytalan az egyenlő bánásmód követelménye, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzeti, etnikai kisebbségre, vallási közösségre nézve sértő, gyűlölet keltő, illetve az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípia, kijelentés, ábra, fotó, grafika megítélésében, szakirányú végzettséggel rendelkező szakértőt kell kirendelni.
(9) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban szakértőként az működhet közre, aki elvégezte az Országos Köznevelési Tanács által előírt akkreditált pedagógus-továbbképzési tanfolyamot, és
a) akit az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről szóló jogszabályban rögzített szakterület szakértőjeként tartanak nyilván, vagy
b) aki az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkezik.
(10) Ha az országos szakértői névjegyzékben nincs olyan szakértő, akit ki lehetne rendelni a szakértői vélemény elkészítésére, vagy a névjegyzékben szereplő szakértő az eljárásban nem működhet közre, illetve a közreműködést nem vállalja, a szakértői vélemény elkészítésére az Országos Köznevelési Tanács által javasolt szakértőt kell kirendelni. Nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai nevelés és oktatáshoz készített tankönyv esetén az országos kisebbségi önkormányzat, illetve az Országos Kisebbségi Bizottság által javasolt, továbbá hit- és vallásoktatás tantárgyhoz készített tankönyv esetén az illetékes egyházi jogi személy által javasolt szakértő is kirendelhető.
(11) Nem lehet szakértő az, aki a könyv tankönyvvé nyilvánításában érdekelt (különösen szerző, szerkesztő, kiadó, forgalmazó, az illetékes Szakmai testület, illetve a döntéshozó szerv tagja) vagy ellenérdekelt, továbbá ezen személyeknek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásában ellenérdekelt az, aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül azonos vagy hasonló tartalmú könyvnek volt szerzője, szerkesztője, kiadója vagy forgalmazója. A szakértő kirendelése előtt be kell szerezni az érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. (12) Az illetékes Szakmai testület, az eljárásban közreműködő más szervezet, illetve a döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki a könyv elkészítésében – különösen írásában, szerkesztésében, szakmai vagy nyelvi lektorálásában és fordításában – részt vett, illetve a könyv kiadójával közvetlenül vagy gazdasági társaságon keresztül munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban áll.
10. § „(1) Ha a beérkezett szakértői véleményekben foglaltak egybehangzóak, a Vizsgaközpont a tankönyvvé nyilvánításról a lektori és a szakértői véleményeket mérlegelve dönt. A (2) bekezdésben foglaltak esetén figyelembe veszi az Országos Kisebbségi Bizottság javaslatát is. (2) Ha a tankönyv a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás céljaira készült, a Vizsgaközpont a kérelmet, annak mellékleteit és a szakértői véleményeket – javaslattétel céljából – megküldi az Országos Kisebbségi Bizottságnak, amely a 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.” 11. § „(1) A Vizsgaközpont közreműködik az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság szakmai döntéseinek előkészítésében. (2) Ha a szakértői vélemények nem egybehangzóak, a Vizsgaközpont az ügy iratait – az utolsó szakértői vélemény beérkezésétől számított öt munkanapon belül – további véleményezés céljából megküldi
a) az Országos Köznevelési Tanácsnak, ha a könyvet közismereti tantárgy oktatásához nyújtották be,
b) a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácsnak, ha a szakképzés tekintetében az oktatási miniszter látja el a szakképesítésért felelős miniszter feladatait (a továbbiakban: az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések),
[a továbbiakban az a)–b) pont alattiak és az Országos Kisebbségi Bizottság együtt: Szakmai testület].
(3) A Szakmai testület a megküldött iratok megérkezésétől számított harminc napon belül a beérkezett iratok alapján elkészíti véleményét, és megküldi a Vizsgaközpontnak. A vélemény javaslatot fogalmaz meg a Vizsgaközpont részére, hogy
a) a könyvet nyilvánítsa tankönyvvé,
b) a könyvet meghatározott feltételek teljesítése után nyilvánítsa tankönyvvé,
c) a könyv tankönyvvé nyilvánítását utasítsa el.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Vizsgaközpont – a kézhezvételtől számított öt napon belül, megfelelő határidő kitűzésével – megküldi a Szakmai testület javaslatát a kérelem benyújtójának. Amennyiben a kérelmező – a kézhezvételtől számított nyolc napon belül megküldött válaszában – vállalja a meghatározott feltételek teljesítését, a Vizsgaközpont az eljárást felfüggeszti. Ha a kérelem benyújtója a kért feltételeket határidőre teljesíti, a Vizsgaközpont a könyvet tankönyvvé nyilvánítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. (5) A (4) bekezdés alapján javított könyvet a kérelmező a Vizsgaközpontnak nyújtja be. A benyújtást követően a Vizsgaközpont – öt munkanapon belül – szükség esetén szakértőt rendel ki, aki tíz napon belül tájékoztatja a Vizsgaközpontot a feltételek teljesítéséről. (6) Amennyiben a kérelmező a Szakmai testület javaslatát vitatja, véleményét – a kézhezvételtől számított nyolc munkanapon belül – megküldi a Vizsgaközpontnak, amely erről tájékoztatja a Szakmai testületet, egyúttal az eljárást a Szakmai testület végső javaslatának kézhezvételéig felfüggeszti. A Szakmai testület állást foglal a kérelmező véleményéről, amelyről a Vizsgaközpont tájékoztatja a kérelem benyújtóját. Amennyiben a kérelmező a Szakmai testület állásfoglalásával – a kézhezvételtől számított nyolc munkanapon belül megküldött válaszában – egyetért, a továbbiakban a (3) bekezdésben foglalt eljárást kell alkalmazni. Amennyiben a kérelmező nem ért egyet a Szakmai testület állásfoglalásával, a Szakmai testület a könyv tankönyvvé nyilvánításának elutasítását javasolja a Vizsgaközpontnak.” „(3) A bírálati szakértőt a Vizsgaközpont rendeli ki. A bírálati szakértő kirendelésére a 9. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.” A tankönyvvé nyilvánítás megszűnése,
megszüntetése”
[(1) Megszűnik a könyv tankönyvvé nyilvánítása, ha]
„d) a tankönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták – ideértve a témák sorrendjének vagy az oldalak számozásának megváltoztatását is –, és azt külön eljárás lefolytatása nélkül, mint az eredetileg tankönyvvé nyilvánított tankönyvet, tankönyvként forgalmazzák, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján,”
15. § „(1) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetését a Vizsgaközponttól kérheti az, akinek a kérelmére a könyvet tankönyvvé nyilvánították, vagy az, aki a tankönyv felhasználási jogaival rendelkezik. A Vizsgaközpont a kérelmet tudomásul veszi, és a tankönyvvé nyilvánítást megszünteti. Ebben, valamint a (8) bekezdésben szabályozott esetben a kérelmezőnek nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. (2) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetését kérheti az, aki valószínűsíti, hogy a tankönyv nem felel meg az e rendelet 8. §-ában foglaltaknak. A kérelemhez – kivéve, ha a kérelem előterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik – mellékelni kell az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelmet a Vizsgaközpont előzetes véleményezésre megküldi a Szakmai testületnek. A Szakmai testület foglal állást abban a kérdésben, hogy indokolt-e a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetése. (4) Ha a Szakmai testület megítélése szerint a kérelemben leírtak nem megalapozottak, javaslatát – a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül – megküldi a Vizsgaközpontnak.
(5) Ha a Szakmai testület a kérelemben leírtakat megalapozottnak tartja, a Vizsgaközponttól kéri
b) a tankönyv beválásának vizsgálatát a rendelet 17. §-a szerint, vagy c) mind a két eljárás lefolytatását.
(6) A Vizsgaközpont az (5) bekezdésben foglalt eljárások megindításával egyidejűleg a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetési eljárást felfüggeszti. (7) A Szakmai testület javaslatát az (5) bekezdésben meghatározott eljárás(ok) alapján teszi meg a Vizsgaközpontnak. (8) A Szakmai testület saját hatáskörben is kezdeményezheti a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetési eljárás megindítását, a (7) bekezdésben meghatározott javaslattételi jog egyidejű gyakorlásával. A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatáshoz készített tankönyv esetében az érintett országos kisebbségi önkormányzat is kezdeményezheti a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetési eljárás megindítását. (9) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetési eljárásában a rendelet 10–12. §-ában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Vizsgaközpont a döntését az (5) bekezdés alapján elkészített szakértői vélemény, illetve a Szakmai testület javaslatának figyelembevételével hozza meg. (10) A Vizsgaközpont a tankönyvvé nyilvánítást – bejelentés, illetve a tudomására jutott információk alapján – hivatalból indított eljárás során is megszüntetheti.”
„(3) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban a rendelet 8–12. §-aiban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Szakmai testület tesz javaslatot arra, szükség van-e szakértői vélemény bekérésére, illetve a gyakorlati beválás vizsgálatára. Amennyiben a gyakorlati beválás vizsgálatára szükség van, a Szakmai testület javaslatával egyidejűleg meghatározza a vizsgálat tartalmának szempontjait is. Amennyiben a Szakmai testület szakértői vélemény bekérését nem tartja szükségesnek, úgy egyúttal a tankönyv tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítását javasolja. A nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint az önálló fejlesztésű kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek tankönyvvé nyilvánítási meghosszabbítása során az első meghosszabbítási eljárásban – az Országos Kisebbségi Bizottság által a kiadónak adott előzetes egyetértés esetén – szakértői véleményt nem kell bekérni és a kiadónak az eljárási díjat sem kell megfizetnie.” „(7) A nemzetiségi nyelv és irodalom, a kisebbségi népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti munkatankönyvek esetében a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására nincs mód, a tankönyvvé nyilvánítás megszűntét követően a munkatankönyveket át kell alakítani tankönyvvé és munkafüzetté.”
„(1) A Vizsgaközpont szervezi meg a tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálatát.”
18. § „(1) A tankönyv tankönyvjegyzékre történő felvételét a kiadó minden év január 31-éig, április 30-áig, július 31-éig, illetve október 31-éig kérheti a Vizsgaközponttól papír alapon és elektronikus formában. (2) Az oktatási miniszter az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában minden év szeptember 30-áig közzéteszi a következő tanévi tankönyvjegyzék érvényességi idejére vonatkozó árkorlátot.
(3) A kérelem tartalmazza:
a) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatokat,
b) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatok közzétételéhez való hozzájáruló nyilatkozatot,
c) szakképzési tankönyvek esetében a kiadó nyilatkozatát a tankönyv forgalmazni tervezett példányszámáról, illetve az ez alapján meghatározott árat alátámasztó adatokról (az előző tanévben eladott példányszám; más, a példányszámot befolyásoló változás),
d) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet a kiadó a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére – megkeresésre – elektronikus formában átadja a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint, továbbá e) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy szomszédos jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, úgy arról is, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartamára a kiadó rendelkezik az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival,
f) azt a tényt, hogy a tankönyv a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett oktatási anyagok felhasználásával készült.
(4) A kérelemhez – elektronikus formában – kapcsolható a tankönyv rövid – legfeljebb fél ív terjedelmű – ismertetője, és a tankönyv legfeljebb tizenöt oldalának digitalizált változata (a továbbiakban: bemutató rész).
(5) A tankönyvekről az oktatási miniszter évente jegyzéket készít (a továbbiakban: tankönyvjegyzék), amelyet minden év december 31-éig – a változásokat és kiegészítéseket negyedévente – közzé kell tenni az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában. A tankönyvjegyzék az e rendelet 4. számú melléklete alapján a kérelemben feltüntetett adatokat tartalmazza. (6) A következő tanévi tankönyvjegyzékbe azokat a tankönyveket kell felvenni, amelyeknek a tankönyvvé nyilvánításáról az adott év szeptember 30-áig jogerős döntés született, legalább a következő naptári év június 30-áig érvényes tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkeznek – a rendelet 24. § (3)–(5) bekezdéseiben meghatározott esetek kivételével – és megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 4. §-ában meghatározott feltételeknek. (7) A Vizsgaközpont a tankönyvekről elektronikus formában nyilvántartást készít, és gondoskodik arról, hogy azt az interneten el lehessen érni. A nyilvántartás naprakészen tartalmazza a jóváhagyott tankönyveknek az 1. számú mellékletben meghatározott adatait, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás kezdő és befejező időpontját, valamint a határozat számát. A Vizsgaközpont a tankönyvjegyzék változtatására és kiegészítésére teendő javaslatait – a nyilvántartás részeként – naprakész állapotban tartja. A nyilvántartást az Educatio Kht. Közoktatási Információs Irodája (a továbbiakban: Információs Iroda) az interneten mindenki számára elérhető módon hozzáférhetővé teszi. A nyilvántartás és az arról készült adathordozó az 1. számú mellékletben foglalt adatokat lekérdezhető és elektronikusan csoportosítható formában tartalmazza. (8) Az elektronikus formában közzétett nyilvántartásból biztosítani kell a bemutató rész elektronikus úton történő elérhetőségét, továbbá – ha a kiadó igényli – a tankönyv elektronikus formában történő megrendelését.
(9) A tankönyv tankönyvjegyzékbe történő felvétele első alkalommal ingyenes. A tankönyvjegyzékre történő további felvételért a 2. számú melléklet szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja az elektronikus formában megjelenő nyilvántartásba történő felvétel költségeit is, beleértve a bemutató rész és az elektronikus megrendelés elérhetőségét. (10) Az adott tanévi tankönyvjegyzékre felvett tankönyv ára nem változtatható meg.”
„(5) Az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén a Vizsgaközpont feladatai közül a szakértők felkérését, a nem egybehangzó szakértői véleményeknek a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácshoz való továbbítását, valamint a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács titkársági feladatait a Nemzeti Szakképzési Intézet látja el. A Nemzeti Szakképzési Intézet az eljárás során a kézhez vett iratokat, szakértői véleményeket – szakértői vélemény esetén az utolsó szakértői vélemény beérkeztét követő – öt napon belül továbbítja a Vizsgaközpontnak, illetve a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácsnak.
(6) A nem az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén a Vizsgaközpont feladatait az illetékes minisztérium vagy – a közigazgatási hatósági jogköröket érintő feladatok kivételével – az általa e feladattal megbízott szervezet látja el.”
[(2) Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:]
„d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat”
„(13) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét a Szövetség – általános iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye – közreműködésével (a továbbiakban együtt: közreműködők) is megszervezheti. Ha az iskola a közreműködőket kéri az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a közreműködőknek kell megküldeni. A közreműködőkhöz beérkező tankönyvrendelések összesítése alapján a Szövetség megkeresi az érintett kiadót, kérve, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a rendelkezésére. A megkeresésben pontosan meg kell határozni, hogy a kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles teljesíteni. Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékből. A közreműködők az elektronikus úton megküldött tankönyveket a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozzák, és megküldik az iskoláknak. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A közreműködők az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg. A közreműködők az általuk megküldött tankönyvekért kizárólag az előállítással összefüggő költségeik – általános forgalmi adóval megnövelt – összegének a megtérítésére tarthatnak igényt az iskolától. A tankönyv kiadója jogosult ellenőrizni, hogy a közreműködők részére megküldött tankönyvet kizárólagosan a vak és gyengénlátó tanulók iskolai tankönyvellátására – beleértve az iskolai könyvtári ellátást is – használták-e fel.”
„d) az igazgatási szolgáltatási díj – az elfogadott pályázat, valamint a pályázaton nyertes tankönyv tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása esetén – a pályázat kiíróját terheli,
e) a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során figyelembe veendők azok a szakértői vélemények, amelyek a pályázati eljárás során készültek, és megfelelnek az e rendelet 8–9. §-ában foglaltaknak, valamint 3. számú mellékletében megadott szempontoknak.” „(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban – az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan – tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek 2001-ben szerepeltek a segédkönyvek jegyzékében, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz 2001. augusztus 1-jét követően nem hagytak jóvá tankönyvet. Ezeket a könyveket – kérelemre – az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 4. §-ában, valamint a rendelet 18. §-ában meghatározott feltételeknek.” „(4) A szakképzésben – az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan – tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek szerepeltek a 2003/2004. vagy a 2004/2005. évi tankönyvjegyzékben, feltéve, hogy 2003. január 1-jét követően az a központi program, amelyhez a tankönyv ajánlott volt, nem változott, illetve időközben nem hagytak jóvá az adott központi programhoz tankönyvet. Ezeket a könyveket – kérelemre – az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 4. §-ában, valamint a rendelet 16. § (3) és (5) bekezdésében és 18. §-ában meghatározott feltételeknek.” „(5) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában, nevelésében – az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan – tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek 2004. január 1-jén szerepeltek a tankönyvjegyzéken, feltéve, hogy az adott tantárgy adott évfolyamára 2005. január 1-jét követően nem hagytak jóvá tankönyvet. Ezeket a könyveket – kérelemre – az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 4. §-ában, valamint a rendelet 18. §-ában meghatározott feltételeknek.” „(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj – a fellebbezés díja kivételével – közismereti tankönyvek, valamint az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai tankönyveivel kapcsolatban a tankönyvjegyzékre kerülés, a hibajavítás bejelentése, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésének, valamint a tankönyv felhasználási jogainak átengedése esetén a Vizsgaközpont bevétele. Az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai tankönyvei esetén a befizetett igazgatási szolgáltatási díj – a fellebbezés, a tankönyvjegyzékre kerülés, a hibajavítás bejelentése, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésének, valamint a tankönyv felhasználási jogai átengedésének kivételével – a Nemzeti Szakképzési Intézet bevétele.
(3) A közismereti tankönyvek, valamint az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei esetén a fellebbezés díja az Oktatási Minisztériumot illeti. A nem az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén a tankönyvjegyzékre kerülés, a hibajavítás bejelentése, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésének és a tankönyv felhasználási jogai átengedésének, valamint a fellebbezés díját a szakképesítésért felelős minisztériumba kell befizetni.”
26. § „A Tankönyv és Taneszköz Iroda feladatait a Vizsgaközpont látja el.” 26/A. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett oktatási anyagokat a fejlesztést végző szervezet hozzáférhetővé teszi olyan módon, hogy azokat az oktatás során – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – bárki ingyenesen felhasználhassa. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a fejlesztést végző szervezet által hozzáférhetővé tett oktatási anyagok felhasználásával készült könyvek tankönyvvé nyilvánítását kizárólag tankönyvkiadó kérheti. (3) A kiadónak a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kifejlesztett könyv tankönyvvé nyilvánítási kérelméhez a következőket is csatolnia kell: a) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a könyv az (1) bekezdésben meghatározott oktatási anyag felhasználásával készült; c) nyilatkozatát arról, hogy a fejlesztést végző szervezet által hozzáférhetővé tett oktatási anyagot a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 29. §-a szerint átdolgozta-e. (5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben – az e rendeletben foglalt díjfizetési kötelezettségen túl – a kiadó köteles az eljárás megindításakor a következő felhasználási díjat a külön jogszabályban meghatározott Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba az Oktatási Minisztérium 10032000-01220328-31000006 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámlájára befizetni. A felhasználási díj összege: a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) esetén nyomdai (A/5) ívenként 10 000 Ft;
b) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) esetén 50 MB-onként 12 500 Ft;
c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) esetén 30 percenként 12 500 Ft;
d) Online digitális tananyag esetén 250 000 Ft.
(6) A (3) bekezdésben meghatározottak szerint indult tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az e rendeletben meghatározott bírálati szempontok figyelembevételén túlmenően vizsgálni kell azt is, hogy a könyv alkalmas-e a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése elnevezésű intézkedésben kifejlesztett oktatási programcsomag megvalósítására. (7) A tankönyvjegyzéken fel kell tüntetni, hogy az e bekezdés alapján kezdeményezett tankönyvvé nyilvánítási eljárás során tankönyvvé nyilvánított könyv a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett oktatási anyagok felhasználásával készült.”
26/B. § Az e rendeletben foglalt eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” 23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2006. március 31-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
(3) A kiadónak a tankönyvvé nyilvánítási vagy a meghosszabbítási kérelem benyújtásával egyidejűleg – amennyiben a kérelem 2006. március 31. és 2006. augusztus 31. között kerül benyújtásra – nyilatkoznia kell arról, hogy az eljárás lefolytatását az e rendelet 1. § (1)–(3) bekezdéseiben, valamint 3. és 5. §-aiban, 6. § (2)–(4) és (6)–(8) bekezdéseiben, valamint 1. és 2. számú mellékletében foglalt előírások alkalmazásának mellőzésével, a rendelet 2006. március 15-én hatályos előírásai szerint kéri. Amennyiben az eljárást a Vizsgaközpont az említett eljárás szerint folytatja le, a tankönyvvé nyilvánítás, valamint a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása annak a tanévnek az utolsó napjáig tart, amelyik a határozat jogerőre emelkedését követő második naptári évben fejeződik be. Ezt követően a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítását a Kiadó nem kérheti, a tankönyvet új eljárásban kell ismét tankönyvvé nyilvánítani.
„3. Fellebbezési eljárás esetén
a) Határozat elleni fellebbezés – kivéve a c) pont – esetén 50 000 Ft
b) Felfüggesztés elleni fellebbezés esetén 5 000 Ft
c) Eljárás megszüntetése elleni fellebbezés esetén 5 000 Ft
d) Szakértő kirendelése elleni fellebbezés esetén 5 000 Ft
e) Tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelem elutasítása elleni fellebbezés esetén 4 000 Ft”
„8. A tankönyvvé nyilvánítás megszün-
tetése esetén 25 000 Ft”
(12) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 5. számú melléklet „A tanuló:” rész helyébe az alábbi rendelkezés lép:
A tanuló:
neve:
osztálya:
lakcíme:
azonosító száma:
diákigazolvány-száma:
(13) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 5. számú melléklet I. Normatív kedvezmény iránti igény f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.”
(14) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 5. számú melléklete 2. oldalának Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról cím negyedik bekezdésének hatodik gondolatjelében a „rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő” szöveg „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő” szövegre változik.
[A tankönyvben feltüntetendő adatok]
„n) a kerettanterv megnevezése”
Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 10/2006. (III. 27.) OM rendelethez
A tankönyvvé nyilvánítási eljárás megindításához szükséges adatok
A) Közismereti nyomtatott könyv
1. A kiadó vagy a szerző adatai
Címe, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme
Az ügyintéző neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme
2. A könyv (imprimatúra) adatai
Előző kiadója (külföldi kiadója)
Kiadói (forgalmazói) kódja
3. A könyv (imprimatúra) jellemzői
Megjelenési forma Borító színnyomása
Vágott méret (szélesség × magasság) Belső oldalak színnyomása
Tartós könyv-e Mellékletek színnyomása (ha van)
Kötésmód (imprimatúránál a tervezett) Oldalszám
Terjedelem (A/5 ív) Az ábrák aránya
Tömege grammban kifejezve
4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet (imprimatúrát) készítették
Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
Nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatás
Két tanítási nyelvű iskolai oktatás
5. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege
B) Szakképzési nyomtatott könyv
1. A kiadó vagy a szerző adatai
Címe, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme
Az ügyintéző neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme
2. A könyv (imprimatúra) adatai
Előző kiadója (külföldi kiadója)
Kiadói (forgalmazói) kódja
3. A könyv (imprimatúra) jellemzői
Megjelenési forma Borító színnyomása
Vágott méret (szélesség × magasság) Belső oldalak színnyomása
Tartós könyv-e Mellékletek színnyomása (ha van)
Kötésmód (imprimatúránál a tervezett) Oldalszám
Terjedelem (A/5 ív) Az ábrák aránya
Tömege grammban kifejezve
4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet (imprimatúrát) készítették
Kapcsolódó kerettanterv, száma
Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
II. Szakképzés esetén (ha a könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként)
Szakképesítés OKJ azonosító száma
Szakképesítés OKJ megnevezése
Központi program megnevezése, száma (ha van)
III. Sajátos nevelési igényű tanulók szakképzése
A sérülés jellege (amelyhez a tankönyv alkalmazását javasolják)
Szakképesítés megnevezése, azonosító száma
Központi program megnevezése, száma (ha van)
5. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege
C) Digitális tananyag, elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv
1. A felhasználási jogok jogosultjának adatai
Címe, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme
Az ügyintéző neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme
2. A digitális tananyag vagy az elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv adatai
A felhasználási jogok előző (külföldi) jogosultja
Kiadói (forgalmazói) kódja
3. A digitális tananyag vagy az elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv jellemzői
A weboldal neve és verziószáma
Utolsó frissítésének dátuma
Architektúrája: Önálló kliensoldali termék
Kliensszerver architektúrájú termék
Speciális követelményei (ha vannak)
Szükséges-e a tanár, konzulens jelenléte?
B) CD-n vagy DVD-n nem online megjelentetett tananyag
A program tananyag neve és verziószáma
Speciális követelményei (ha vannak)
Egyidejű felhasználók száma
Szükséges-e a tanár, konzulens jelenléte?
4. A digitális tananyag vagy elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv típusa, például:
5. Az oktatás típusa, amelyhez a digitális tananyagot vagy az elektronikus könyvet készítették
Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
Nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatás
Kapcsolódó kerettanterv száma
Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
b) Szakképzés esetén (ha a könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként)
Szakképesítés OKJ azonosító száma
Szakképesítés OKJ megnevezése
Központi program megnevezése, száma (ha van)
c) Sajátos nevelési igényű tanulók szakképzése
A sérülés jellege (amelyhez a tankönyv alkalmazását javasolják)
Szakképesítés megnevezése, azonosító száma
Központi program megnevezése, száma (ha van)
6. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege
2. számú melléklet a 10/2006. (III. 27.) OM rendelethez
A) Bírálati szempontok a könyvekhez, illetve B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz
1. Az ismeretek megértése, tanulása
2. Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása
3. Problémák, probléma helyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása
4. A tanulás módszereinek tanulása
5. Gondolkodási eljárások tanulása
6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása
7. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbség szerepe
8. Nyelvhelyesség és helyesírás
9. A tankönyv nagyobb rendszer (sorozat, tankönyvcsalád) részét képezi-e, kapcsolódó tankönyvek és tananyagok
|
a* |
Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kellően szemlélteti és/vagy magyarázza-e a tananyagot.
Ebben az esetben előírás, hogy valamennyi tantárgy esetében az 1–12. évfolyamon átlagosan legalább egy kép vagy ábra jusson a tankönyvi oldalakra. |
|
b* |
Vizsgálni kell, hogy a tankönyv nyelvezete megfelel-e a tanulók fejlettségi szintjének. Vizsgálni kell, hogy a megnevezett évfolyamok esetében a tényleges tankönyvi ismeretanyagot bemutató szövegekben (idézetek, lábjegyzetek, képletek nélkül) a 150 betűhelynél (karakterek száma szóközökkel) hosszabb mondatok %-os aránya ne haladja meg: |
|
1–2. évfolyamokon |
5%-ot |
|
3–4. évfolyamokon |
10%-ot |
|
5–6. évfolyamokon |
20%-ot |
|
7–8. évfolyamokon |
25%-ot |
|
9–10. szakiskolai évfolyamokon |
25%-ot |
|
9–12. évfolyamokon |
35%-ot |
|
c* |
Vizsgálni kell, hogy a tankönyvben szereplő szakszavak, szakkifejezések mennyisége és nehézségi szintje megfelel-e a kérelemben bemutatott tanulási céloknak, és az alkalmazni kívánt évfolyamokon tanulók életkorából következő fejlettségi szintnek. A tankönyvnek tartalmaznia kell a tananyagban tárgyalt új szakszavak felsorolását, az alapfokú oktatáshoz használt tankönyvek esetében rövid értelmezését. Középiskolai tankönyv esetében *-gal meg kell jelölni az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglalt gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi vizsgák egyes tantárgyaihoz rendelt szakszavakat.
Előírás az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével, hogy a megnevezett évfolyamok esetében az egymástól eltérő speciális szakszavak (tudományos szakszavak, szakkifejezések, amelyek a mindennapi nyelvben nem használatosak) átlagos előfordulási sűrűsége mondatonként ne haladja meg: |
|
1–4. évfolyamokon |
a 0,3 értéket |
|
5–8. évfolyamokon |
a 0,5 értéket |
|
9–12. évfolyamokon |
a 0,8 értéket |
|
Átlagos előfordulási sűrűség a vizsgált szövegben az előforduló egymástól eltérő szakszavak és az előforduló mondatok számának hányadosa. |
|
d* |
Vizsgálni kell, hogy a tankönyv ábra- és képanyaga ad-e segítséget az előzetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. Előírás, az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével, hogy a képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) 25%-ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak. |
|
e* |
A tankönyv ábra- és képanyaga illusztrálja és/vagy új információval egészíti ki a szöveget. A tankönyv ábra- és képanyaga rendszerezést, összehasonlítást, a folyamatok és problémák magyarázatát, az összefüggések bemutatását, a gondolkodásra késztetést, az értékekre nevelést elősegítő képi elemek aránya érje el a 60%-ot. |
|
f* |
Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kérdései és feladatai megfelelő feltételeket biztosítanak-e a tanulási célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek fejlesztésére.
Előírás, hogy a rögzítést elősegítő feladatokon kívül, az elmélyítést, alkalmazást és a problémamegoldást elősegítő feladatok együttes aránya el kell, hogy érje az összes kérdés és feladat 60%-át.
Rögzítést elősegítő feladatok: a tanultak felidézése, a tények és fogalmak rendszerezése, lényegkiemelés.
Elmélyítést elősegítő feladatok: analizálás, szintetizálás, konkretizálás, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés, értékelés, összefüggés- és szabálykeresés.
Alkalmazást elősegítő feladatok: önálló munka, feladatmegoldás.
Problémamegoldást elősegítő feladatok: a probléma definiálása, a releváns információk kiválasztása, előzetes tudás szelektív felidézése, a megfelelő megoldás megtalálása, a megoldási mód végrehajtása, a megoldás ellenőrzése és értékelés. |
IV. Olvasókönyv szempontok az 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvekhez (ábécés könyvek)
a) A magyar nyelv helyesírási és alaktani sajátosságainak megfelel
b) Az összes betűt a tanév egészére elosztva tanítja, a kis és nagy betűket elkülönítve
c) A betű-hang megfelelés tanításához olyan hívóképeket használ, amelyek összhangban vannak az életkori sajátosságokkal és a nyelvi szerveződés törvényszerűségeivel
d) Figyelembe veszi a gyermek anyanyelvi fejlettségét (például: nyelvi tudatosság)
e) Figyelembe veszi a nyelvi szerveződés sajátosságait (például: szógyakoriság, szóhossz, elsajátítási életkor)
f) Az olvasmányok szókincse és a mondatok szerkezeti komplexitása összhangban van az életkorral
g) Az olvasmányok hossza összhangban van az olvasástechnika szintjével
h) Az olvasmányok szövegtípusai (mese, vers, ismerettartalom stb.) összhangban vannak az életkorral, a szövegtípusok előfordulási aránya kiegyenlített
i) A betűtanítás hangoztatáson alapul, hangos olvastatásra ösztönzi a tanítót. A helyes nyelvi kiejtés érdekében beszédgyakorlatokkal egészül ki minden egyes betű tanítása
j) Hangoztatásra épít, a betűkből kiindulva tanítja a szótagokat és a szavakat
k) Kellő időt szán a gyakorlásra és az ismétlésre
l) A betűtanítás sorrendje figyelembe veszi az alaki és hangzásbeli hasonlóság hatásának elkerülését
m) A betűk formája egységes, az induló méret nagyobb, majd fokozatosan csökken
n) A hívóképek magas színvonalúak és összhangban van a gyermek világával
o) A képanyag a gyermekek számára egyértelmű, könnyen érthető rajzokból áll
3. számú melléklet a 10/2006. (III. 27.) OM rendelethez
A tankönyvjegyzékre történő felvételhez szükséges adatok
I. A közismereti tankönyvjegyzék tartalmazza:
– a tankönyv, illetve a digitális tananyag szerzőjét vagy szerkesztőjét (alkotószerkesztőjét),
– a tankönyv, illetve a digitális tananyag címét, alcímét,
– a jelenlegi kiadás évét és helyét,
– az iskolatípust, amelyben a tankönyv alkalmazását javasolják; kisebbségi nyelven írt tankönyv esetén meg kell határozni a nemzetiségi oktatási formát is (nyelvoktató vagy két tanítási nyelvű, tannyelvű), amelyben az adott nyelv- és irodalomtankönyv alkalmazását javasolják,
– az évfolyam(ok) megjelölését,
– a tantárgyat (ismeretkört), amelynek az oktatásához felhasználható,
– a kapcsolódó kerettanterv megnevezését,
– tankönyv esetén a kiadói kódot, digitális tananyag esetén az alkalmazott kódot, illetve az elérési útvonalat,
– a tankönyvvé nyilvánítás tényét (a határozat számát és keltét, valamint érvényességi idejét),
– a tankönyvcsaládok, sorozatok összetartozását, külön jelölve a nyomtatottól eltérő megjelenési formát,
– az iskolai tankönyvellátás keretében alkalmazott árat,
– azt a megjelölést, hogy a tankönyv a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását szolgálja,
– a tankönyv tömegét grammban kifejezve,
– azt a tényt, hogy a tankönyv a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett oktatási anyagok felhasználásával készült.
II. A szakképzési tankönyvjegyzék tartalmazza:
– a tankönyv, illetve a digitális tananyag szerzőjét vagy szerkesztőjét (alkotószerkesztőjét),
– a tankönyv, illetve a digitális tananyag címét, alcímét,
– a jelenlegi kiadás évét és helyét,
– az iskolatípust, amelyben a tankönyv alkalmazását javasolják,
– az évfolyam(ok) megjelölését,
– tankönyv esetén a kiadói kódot, digitális tananyag esetén az alkalmazott kódot, illetve az elérési útvonalat,
– a tankönyv tankönyvvé nyilvánított mellékletét (pl. CD, videó stb., ha van),
– a tankönyvvé nyilvánítás tényét (a határozat számát és keltét, valamint érvényességi idejét),
– a tankönyvcsaládok, sorozatok összetartozását, külön jelölve a nyomtatottól eltérő megjelenési formát,
– az iskolai tankönyvellátás keretében alkalmazott árat,
a tankönyv tömegét grammban kifejezve.
Szakmai előkészítés esetén
– a kapcsolódó kerettanterv megnevezését, számát,
– a szakmacsoport megnevezését, (nem feltétlenül szükséges, mert az előzőből kiderül),
– a kerettantervi modul megnevezését, amelynek az oktatásához felhasználható.
Szakképzés esetén (ha a könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként)
– a szakképesítés OKJ azonosító számát,
– a szakképesítés OKJ megnevezését,
– a központi program számát (ha van),
– a központi program megnevezését.
Sajátos nevelési igényű tanulók szakképzése esetén
– a sérülés jellegének megnevezését, amelyhez a tankönyv alkalmazását javasolják,
– a szakképesítés OKJ azonosító számát,
– a szakképesítés OKJ megnevezését,
– a központi program számát (ha van),
– a központi program megnevezését.
4. számú melléklet a 10/2006. (III. 27.) OM rendelethez
9. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez
1. Tankönyvvé nyilvánítás esetén
a) Pedagógiai-didaktikai szakértő 3 000 Ft (A/5) ívenként
b) Tudományos-szakmai szakértő 2 500 Ft (A/5) ívenként
c) Technológiai szakértő 12 500 Ft címenként
d) Bírálati szakértő 3 500 Ft (A/5) ívenként
2. Hosszabbítás, különböző kötésmódú megjelenés,
könyv kivitelének megváltoztatása, valamint felfüggesztés utáni hibajavítás
ellenőrzése esetén 12 500 Ft címenként
3. Különböző nyelvű megjelenés esetén 2 500 Ft (A/5) ívenként
