11/2006. (MK 120.) MeHVM utasítás

a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról¹

2006.10.01.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben a következő utasítást adom ki:

1. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatát jelen utasítás mellékleteként kiadom.

2. Ez az utasítás 2006. október 1-jén lép hatályba.

Melléklet a 11/2006. (MK 120.) MeHVM utasításhoz

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Szervezeti és Működési Szabályzata

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) hatálya a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre (a továbbiakban: Ügynökség) terjed ki.

(2) Az Ügynökség szervezeti rendjét, a belső szervezeti egységek megnevezését a jelen Szabályzat 1. számú mellékleteként csatolt szervezeti ábra tartalmazza.

2. § Az Ügynökség irányítására, felügyeletére vonatkozó szabályokat, az Ügynökség feladatkörét és az azok ellátásához szükséges hatásköröket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről szóló 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1062/2006. (VI. 15.) Korm. határozat, a 3/2006. (VI. 22.) ME rendelet, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Alapító Okirata (2. számú melléklet) tartalmazza.

3. § Az Ügynökség – a létrehozásáról szóló 2. §-ban meghatározott jogszabály szerint – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÜGYNÖKSÉG VEZETŐI

AZ ELNÖK

4. § A miniszterelnök rendelete értelmében az Ügynökség elnökének tevékenységét a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos irányítja. Ennek keretében a kormánybiztos

a) az elnök számára egyedi utasítást adhat egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására;

b) az elnök tevékenységét ellenőrizheti;

c) az elnököt jelentéstételre, beszámolásra kötelezheti.

5. § (1) Az Ügynökséget az elnök vezeti, irányítja annak működését. Az Ügynökség általános működéséhez kapcsolódó feladatai ellátásában az általános elnökhelyettes, szakmai feladatai ellátásában az elnökhelyettesek segítik.

(2) Az Ügynökség elnöke felelős az Ügynökség szabályszerű működéséért, ennek keretében gondoskodik az Ügynökség – jogszabályban meghatározott – feladatainak szakszerű megvalósításáról, továbbá képviseli az Ügynökséget államigazgatási szervek, bíróságok és más hatóságok előtti eljárásban.

(3) Az elnök kapcsolatot tart az Ügynökség felügyeletét ellátó miniszterrel, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztossal, valamint a közigazgatás más résztvevőivel.

(4) Koordinálja a PHARE programmal, valamint az Átmeneti Támogatási Alappal kapcsolatos általános kormányzati feladatokat, valamint a hatáskörébe utalt EU támogatási programok végrehajtását.

(5) Az elnök az Ügynökség hatáskörébe tartozó feladatok megvalósítása érdekében utasítást vagy intézkedést adhat ki.

6. § (1) Az elnök az elnökhelyettesek tekintetében gyakorolja – a kormánybiztos egyetértésével – a munkáltatói jogokat.

(2) Az elnök – az elnökhelyettesek javaslata alapján – kinevezi a főosztályvezetőket, munkaviszonyt létesít és szüntet meg, gyakorolja a munkáltatói jogokat az Ügynökség valamennyi dolgozója tekintetében.

(3) Az elnök jogosult főigazgatói és igazgatói cím adományozására. A főigazgatói és igazgatói cím viselője főosztályvezetői besorolású.

(4) Az Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatát az elnök állapítja meg, amelyet a miniszter hagy jóvá.

AZ ELNÖKHELYETTESEK

7. § Az Ügynökségben

a) általános elnökhelyettes,

b) fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes,

c) közösségi támogatások koordinálásáért felelős elnökhelyettes,

d) társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnökhelyettes

működik.

8. § Az elnökhelyettes általános feladatai különösen a következők:

a) szakterületén közreműködik az elnök feladatainak ellátásában, valamint a felügyeletet ellátó kormánybiztos feladatainak ellátásában;

b) irányítja és felügyeli a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek vezetőinek, illetve rajtuk keresztül a közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységeknek a munkáját, elemzi a feladatkörébe tartozó terület átfogó kérdéseit, és javaslatot tesz azok megoldására;

c) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart a társszervek és az EU adott szintű vezetőivel;

d) eljár az elnök és a kormánybiztos által a hatáskörébe utalt ügyekben;

e) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja az elnök helyettesítését, illetőleg az Ügynökség képviseletét.

Az általános elnökhelyettes

9. § (1) Az Ügynökség igazgatási feladatainak, a működéséhez kapcsolódó jogi, pénzügyi, személyügyi és működési feladatoknak az ellátásáért az általános elnökhelyettes felelős.

(2) Feladata különösen az elnök általános helyettesítése az elnök által meghatározott helyettesítési szabályok szerint. Eseti jelleggel intézi azokat az ügyeket, amelyek ellátásával az elnök, illetőleg az elnökön keresztül a kormánybiztos megbízza.

10. § (1) Feladatai továbbá:

a) irányítja a közigazgatás általános működéséből adódó, az Ügynökségre háruló feladatok ellátását;

b) az elnök akadályoztatása esetén képviseli a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztost az államtitkári értekezleten;

c) szervezi az államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatokat;

d) az Ügynökség – mint igazgatási szervezet – működtetése;

e) biztosítja az Ügynökség valamennyi szervezeti egysége által ellátott feladat igazgatási, pénzügyi, informatikai, jogi és személyügyi támogatását;

f) a Kormány részére készítendő előterjesztések tárcaközi egyeztetésének lebonyolítása;

g) az Ügynökség által kezdeményezett közbeszerzési eljárások szakszerű lebonyolítása;

h) az Ügynökség polgári jogi kapcsolataiból adódó feladatok ellátása;

i) az Ügynökség képviseletében felelős a szerződések előkészítéséért, gondoskodik azok nyilvántartásáról;

j) előkészíti a feladatköréhez tartozó szakmai javaslatokat, előterjesztéseket, valamint a gazdálkodási feladatokhoz kapcsolódó javaslatokat;

k) az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, kormányhatározatot, szakmai előírást és egyéb, a feladat szempontjából lényeges hazai vagy EU-s rendelkezést, amely a színvonalas és gyors munkavégzéshez, a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges;

l) szakterületéhez tartozó ügyekben kötelezettséget vállal az elnök által meghatározott összeghatárig;

m) a szakterületén kötött szerződések szakmai teljesítését igazolja;

n) kiadmányozza a hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos iratokat.

(2) Előkészíti az Országgyűlés munkájával kapcsolatos bizottsági előterjesztéseket, interpellációkra és kérdésekre vonatkozó választervezeteket.

(3) A miniszternél jogszabály alkotását kezdeményezi, előkészíti a miniszteri rendelet tervezeteket és egyéb intézkedéseket.

A fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes

11. § Feladatai különösen a következők:

a) az érdekelt kormányzati, regionális és önkormányzati, valamint szakmai szervekkel együttműködve elkészíti a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet (NSRK) (a továbbiakban: II. NFT) és a hozzá kapcsolódó átfogó országos tervezési dokumentumokat, és összehangolja az ezt megalapozó fejlesztési politikákat, tevékenységet;

b) a fejlesztéspolitika témakörében az elnökön keresztül a kormánybiztostól érkező szakmai feladatokat soron kívül teljesíti, illetőleg ennek érdekében szakértői csoportot működtet;

c) ellátja a II. NFT (NSRK) elkészítésével kapcsolatos hivatali feladatokat, valamint az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságaival való tervezési kapcsolattartás feladatait;

d) ellátja a Lisszaboni- és Göteborgi-stratégiák hazai megvalósításával összefüggő koordinációs feladatokat, és részt vesz a kapcsolódó EU-s feladatok ellátásában;

e) ellátja a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság Tervezési Operatív Bizottságának (a továbbiakban: TOB) vezetésével kapcsolatos operatív teendőket;

f) a társadalmi kapcsolatokért felelős elnökhelyettessel együttműködve közreműködik a feladatkörével kapcsolatos kommunikációs és nemzetközi teendők ellátásában;

A közösségi támogatások koordinálásáért felelős elnökhelyettes

12. § Feladatai különösen a következők:

a) ellátja a Közösségi Támogatási Keret és a Kohéziós Alap, valamint a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP), a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP), Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) irányító hatóságainak feladatait;

b) szervezi az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat;

c) irányítja a Pályázati Információs Központot;

d) irányítja a Strukturális Alapok Képző Központot.

A társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnökhelyettes

13. § (1) Feladatai különösen a következők:

a) koordinálja az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos kommunikációs tevékenységet;

b) irányítja a Nemzetközi Osztály tevékenységét;

c) irányítja az Európai Integrációs Iroda működését;

d) szervezi és koordinálja az Ügynökség közéleti kapcsolatait, kapcsolatot tart – az Ügynökség szakmai feladatainak ellátása érdekében – az érdekelt hazai és külföldi állami, társadalmi, gazdasági és civil szervezetekkel, egyházakkal, ellátja a partnerséggel kapcsolatos feladatokat.

(2) Szervezi és irányítja a tervezés társadalmi, civil, gazdasági szervezetekkel, környezetvédelmi szervezetekkel, esélyegyenlőségért küzdő szervezetekkel való egyeztetést. A javaslatokat összegyűjti, értékeli (partnerség).

AZ ÜGYNÖKSÉGI SZERVEZETEK VEZETŐI

A gazdasági igazgató

14. § A gazdasági igazgató az Ügynökség gazdasági szervezeti egységének (Költségvetési és Pénzügyi Főosztály) irányításáért felelős főosztályvezetői besorolású vezetője. A gazdasági igazgató feladat- és hatásköre különösen a következő:

a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet;

b) koordinálja az éves pénzügyi tervezést;

c) iránymutatást ad a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához és ellenőrzi azt;

d) az elnök egyetértésével gazdasági intézkedéseket hoz;

e) felelős a pénzügyi-gazdasági feladatok jogszabályokban rögzített ellátásáért;

f) kialakítja és működteti a Vezetői Információs Rendszert;

g) kötelezettséget vállal az elnök által meghatározott összeghatárig;

h) szakmai teljesítést igazol.

Operatív programok irányító hatóságainak vezetői

15. § (1) Az Ügynökség keretein belül működő Irányító Hatóságok vezetői igazgatói cím használatára jogosultak (a továbbiakban: IH igazgató).

(2) Az IH igazgató felelős a rábízott operatív program végrehajtásáért, a kitűzött célok megvalósításáért, a programok szabályos működéséért, a források felhasználásáért, az IH-k jogszabályban meghatározott feladatainak határidőben történő ellátásáért.

A főosztályvezetők és helyetteseik
feladat- és hatásköre

16. § A főosztályvezető felelős a hatáskörébe tartozó feladatok szakszerű, eredményes és határidőben történő ellátásáért, a vezetése alatt álló szervezet működéséért.

17. § (1) A főosztályvezető feladatai különösen:

a) irányítja a főosztály szakmai feladatainak ellátását, ennek keretében az ehhez szükséges munka megszervezését, a dolgozók beszámoltatását;

b) elkészíti a főosztály munkatervét, gondoskodik határidőre történő végrehajtásáról;

c) munkaértekezlet keretében rendszeresen tájékoztatja a főosztály munkatársait;

d) kiadmányoz a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben;

e) kidolgozza az előterjesztések, jogszabályok, jelentések stb. tervezeteit;

f) szervezi és ellenőrzi a főosztály feladatait meghatározó normatív és egyedi rendelkezések végrehajtását;

g) kapcsolatot tart az érintett minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, a nem kormányzati szervekkel, valamint az EU illetékes szerveivel;

h) képviseli az Ügynökséget és a felettes elnökhelyettest a főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben a főosztály, továbbá – külön felhatalmazás alapján –;

i) eljár az elnök, illetőleg az elnökhelyettes által a hatáskörébe utalt ügyekben;

j) felel a munkaköri leírások elkészítéséért, naprakészen tartásáért és a köztisztviselői minősítések, valamint teljesítményértékelések határidőben történő elkészítéséért;

k) az eredményes munka érdekében a főosztályon gondoskodik minden olyan jogszabály, kormányhatározat, szakmai előírás és egyéb, a feladat szempontjából lényeges hazai vagy EU-s rendelkezés ismeretéről, amely a színvonalas és gyors ügyintézéshez, a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges;

l) kötelezettséget vállal az elnök által meghatározott összeghatárig;

m) szakmai teljesítést igazol.

(2) A főosztályvezető-helyettes feladatai különösen:

a) ellátja a hatáskörébe tartozó feladatokat;

b) a főosztályvezető távollétében, átruházott hatáskörben gyakorolja annak jogkörét;

c) irányítja, illetőleg vezeti – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – a főosztályvezető által meghatározott szervezeti egységet;

d) ellát minden olyan munkakörével összefüggő további feladatot, amelyet az elnök, az elnökhelyettesek és a főosztályvezető feladatkörébe utal;

e) az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, kormányhatározatot, szakmai előírást és egyéb, a feladat szempontjából lényeges hazai vagy EU-s rendelkezést, amely a színvonalas és gyors ügyintézéshez, a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

Az osztályvezetők

18. § (1) Az osztályvezető felelős a hatáskörébe tartozó feladatok szakszerű, eredményes és határidőben történő ellátásáért, a vezetése alatt álló szervezet működéséért.

(2) Amennyiben az osztály főosztály keretében működik, az osztályvezető a főosztályvezető utasítása szerint irányítja, ellenőrzi az osztály munkáját.

19. § Az osztályvezető feladata különösen:

a) az ügyintézők feladatainak meghatározása;

b) az intézésre megkapott ügyek ügyintézői hatáskörbe utalása;

c) az ügyintézők által készített tervezetek tartalmi és formai szempontból történő felülvizsgálata, aláírása;

d) a feladatok teljesítésének, a határidők betartásának ellenőrzése;

e) ellát minden olyan munkakörével összefüggő további feladatot, amelyet az elnök, az elnökhelyettesek és a főosztályvezető feladatkörébe utal;

f) az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, kormányhatározatot, szakmai előírást és egyéb, a feladat szempontjából lényeges hazai vagy EU-s rendelkezést, amely a színvonalas és gyors ügyintézéshez, a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

AZ ÜGYINTÉZŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK

Az ügyintézők feladatellátásának főbb szabályai

20. § (1) Az érdemi ügyintéző – besorolásától vagy tisztségének konkrét megnevezésétől függetlenül – felelős minden olyan ügy felelősségteljes, színvonalas és önálló elvégzéséért, amelyet felettese a feladatkörébe utalt, illetőleg amelyre nézve kiadmányozási joggal rendelkezik.

(2) Az ügyintéző a feladatait – a felettese által adott iránymutatások, utasítások, valamint a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján – a jogszabályok, kormányhatározatok és ügyviteli szabályok megtartásával köteles teljesíteni. Az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, kormányhatározatot, szakmai előírást és egyéb, a feladat szempontjából lényeges hazai vagy EU-s rendelkezést, amely a színvonalas és gyors ügyintézéshez, a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

(3) Az ügyintéző a felettese által meghatározott ügyekben önállóan intézkedhet, tarthat kapcsolatot, vagy képviselheti az Ügynökséget.

Az ügykezelői munkakört ellátó munkatársak

21. § (1) Az ügykezelő gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, a kiadmánytervezeteknek az ügyintéző útmutatása szerinti előkészítéséről és továbbításáról.

(2) Az ügykezelő feladatait az ügyviteli szabályok, az iratkezelési szabályok és a minősített iratok kezelésére vonatkozó rendelkezések betartásával látja el.

(3) A munkaköri leírásában meghatározott módon ellátja mindazokat az ügyviteli feladatokat, amelyekkel az adott szervezeti egység vezetője vagy a kiadmányozási jog jogosultja megbízza.

A fizikai munkakörben dolgozók

22. § (1) A fizikai munkakörben dolgozó az Ügynökséggel a Munka Törvénykönyve alapján munkaviszonyban álló munkavállaló.

(2) A fizikai munkakörben dolgozó a munkaköri leírás és a közvetlen vezető utasítása szerint látja el a feladatát.

HARMADIK RÉSZ

AZ ÜGYNÖKSÉGI FÓRUMOK

ELNÖKI ÉRTEKEZLET

23. § (1) Az elnök

a) az Ügynökség egészét érintő kérdések megvitatására,

b) feladatkörébe tartozó, átfogó elvi állásfoglalást igénylő kérdések megtárgyalására, valamint

c) az aktuális feladatokról történő kölcsönös tájékoztatás érdekében

az általa meghatározott rendszerességgel elnöki értekezletet (a továbbiakban: Értekezlet) tart.

Az Értekezlet az elnök döntését előkészítő, azt megalapozó fórum.

(2) Az Értekezlet állandó résztvevői: az elnök, az elnökhelyettesek, a gazdasági igazgató és a titkár.

(3) Az Értekezlet állandó meghívottja a kormánybiztos.

(4) Az elnök további munkatársak (szakértők) meghívásáról dönthet.

A napirendre kerülő előterjesztés előkészítője az Értekezlet meghívottja.

(5) Az Értekezletet az elnök hívja össze, a napirend összeállítását, a szervezési teendőket a titkár látja el. Az Értekezlet napirendjére főszabályként írásos előterjesztés kerül. Kivételes esetben – a téma jellege, az idő rövidsége miatt – az Értekezlet szóbeli előterjesztést is megtárgyal.

(6) Napirendre javaslatot tehetnek az Értekezlet állandó résztvevői és az állandó meghívott. Ha a napirendhez írásos előterjesztés kapcsolódik, akkor azt – a napirendnek az érdekeltek részére történő elküldésével egyidejűleg – az értekezlet előtti munkanapon kell elküldeni.

24. § Az Értekezlet által megvitatandó témák különösen a következők:

a) a jelentős, stratégiai jellegű döntések, vagy jogszabály előkészítése;

b) az Ügynökség munkatervére készített javaslat;

c) az Ügynökség éves működéséről szóló beszámoló;

d) elnökhelyettesek által irányított szakterületet érintő koncepció, program;

e) a nemzetközi együttműködés körébe tartozó tervek és elvek;

f) költségvetési javaslat és beszámoló;

g) az elnök által az értekezlet hatáskörébe utalt kérdések.

25. § (1) Az Értekezlet, illetőleg azt követően vezetői testületek elé szánt előterjesztések, valamint jelentések egyeztetésére, a kormány-előterjesztések, illetőleg jelentések egyeztetésére megállapított szabályokat kell alkalmazni, amelyről szabályzat készül.

(2) A késedelmesen vagy hiányosan leadott dokumentumoknak az Értekezlet napirendjére tűzését az értekezlet előkészítéséért felelős megtagadhatja.

26. § (1) Az Értekezletet az elnök, illetőleg – akadályoztatása esetén – az általános elnökhelyettes vezeti, döntéseit az értekezlet vezetője hozza meg.

(2) A titkár gondoskodik arról, hogy az Értekezletről három munkanapon belül emlékeztető készüljön. Az emlékeztető tartalmazza a meghozott határozatot, annak határidejét és felelősét. A döntéssel egyet nem értő kérheti álláspontjának az emlékeztetőben történő rögzítését.

(3) Az emlékeztetőt a titkár az Értekezlet tagjainak, a meghívottnak és valamennyi főosztály vezetőjének megküldi.

27. § (1) A Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály nyilvántartja az Értekezlet előterjesztéseit, a meghozott döntéseket, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását. A kijelölt felelősök a határidő lejártakor kötelesek az általános elnökhelyettesnek írásban tájékoztatást adni a döntések végrehajtásáról.

(2) Az Értekezlet teljes irattári anyagát a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály kezeli.

(3) Az Értekezleten hozott döntésről külső szerv részére tájékoztatás csak az emlékeztetőben rögzített tartalommal adható.

MUNKAÉRTEKEZLET

28. § (1) Az elnök az Ügynökség valamennyi dolgozója részére évente legalább egyszer munkaértekezletet tart, ahol az előző évi munkáról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(2) Az adott szervezeti egység vezetője a felügyeleti területét érintő kérdések megvitatására, tájékoztatási céllal, vagy a vezető által meghatározott más okból, munkaértekezletet tarthat.

(3) Az elnökhelyettesek heti rendszerességgel kötelesek munkaértekezletet tartani.

(4) A főosztályvezetők feladataik ellátásához szükség szerint tartanak munkaértekezletet.

(5) A munkaértekezlet megszervezése a vezetői titkárság vagy a vezető feladata. A munkaértekezleten részt vevők körét a vezető határozza meg. A munkaértekezleten hozott vezetői döntésről az SZMSZ 26. § (2) bekezdésének megfelelő emlékeztetőt kell készíteni.

A SZAKMAI ÉRTEKEZLETEK

29. § (1) Szakmai értekezletet – a hatáskörébe tartozó ügyekben – az érdekelt vezető hívhat össze. Az értekezletre indokolt esetben meg lehet hívni az adott kérdésben kompetenciával, illetőleg érdekeltséggel bíró tárcák, illetőleg szervezetek képviselőit is.

(2) A szakmai értekezlet előkészítéséért, illetőleg az esetleges írásbeli anyagoknak a meghívottak részére időben történő megküldéséért az értekezlet összehívását kezdeményező szakmai vezető a felelős.

(3) A szakmai értekezletet az összehívást kezdeményező vezető vezeti. Az értekezlet dokumentálására és a dokumentum megküldésére vonatkozó szabályok megegyeznek az SZMSZ 26. § (2)–(3) bekezdésében foglalt szabályokkal.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÜGYNÖKSÉG EGYSÉGEINEK FELADATAI

AZ ELNÖK KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZET

30. § (1)Az elnök közvetlen alárendeltségében működik:

a) a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység,

b) a Belső Ellenőrzési Osztály,

c) a PHARE Koordinációs Főosztály.

(2) Az elnök munkáját titkárság segíti.

Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység

31. § (1) Az Ügynökségben részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (a továbbiakban: KPSZE), amely az előirányzatai felett részjogkörrel rendelkezik, feladatait az alapító okirata alapján látja el.

(2) A KPSZE munkatársai közalkalmazottak, szakmai felügyeletük ellátását, illetve a munkáltatói jogok gyakorlását a KPSZE igazgatója végzi. KPSZE szakmai tevékenységét önállóan, az Ügynökség szakmai felügyeletétől függetlenül látja el.

(3) Az igazgató a KPSZE által kezelt PHARE programok Programengedélyező Tisztviselője, kinevezéséről a Nemzeti Segélykoordinátor javaslatára a Nemzeti Programengedélyező gondoskodik. Az igazgatója tekintetében a munkáltatói jogokat az Ügynökség elnöke gyakorolja.

32. § (1) A KPSZE szakmailag önálló szervezeti egysége az Európai Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (a továbbiakban: EKKE). Az EKKE szakmai tevékenységének felügyeletét az előcsatlakozási források vonatkozásában a Nemzeti Programengedélyező, a csatlakozás utáni források vonatkozásában az Ügynökség elnöke látja el.

(2) Az EKKE működését az Ügynökség elnöke által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg, amely az Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

Belső Ellenőrzési Osztály

33. § (1) A Belső Ellenőrzési Osztály az Ügynökség elnöke közvetlen felügyelete alá rendelt, funkcionálisan független szervezeti egység.

(2) A Belső Ellenőrzési Osztály vezetője és munkatársai az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonhatók be.

(3) A Belső Ellenőrzési Osztály munkatársai az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó valamennyi dokumentumhoz hozzáférhetnek, beléphetnek az Ügynökség bármely helységébe, figyelemmel az ellenőrzött szerv, szervezeti egység biztonsági előírásaira és munkarendjére.

(4) A Belső Ellenőrzési Osztály a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 13. §-ában meghatározott jogokat és kötelezettséget gyakorolja.

(5) Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a Belső Ellenőrzési Osztály vezetője kockázatelemzés alapján stratégiai tervet, középtávú ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket az Ügynökség elnöke hagy jóvá.

(6) Az ellenőrzések lezárásakor – az Ügynökség elnöke részére – ellenőrzési jelentés készül, amelynek része az elemzés, értékelés és javaslat. Ennek alapján az ellenőrzött folyamatban vagy tevékenységben érintett szervezeti egységek által készített intézkedési terveket nyomon követi. Az elvégzett ellenőrzésekről, azok zárásával tett ajánlások, intézkedések végrehajtásáról nyilvántartást vezet, a vizsgálat során kapott dokumentumokat megőrzi.

(7) A Belső Ellenőrzési Osztály tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és az NFÜ Belső Ellenőrzési Kézikönyv alapján az Ügynökség elnöke által jóváhagyott belső ellenőrzési terv szerint végzi.

34. § (1) A Belső Ellenőrzési Osztály kiemelt feladatai:

I. A 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelettel összhangban az NFÜ ellenőrzési tevékenysége keretében:

a) vizsgálja és értékeli a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

b) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) figyelemmel kíséri az Ügynökség működésének a hazai és uniós jogi szabályozással, belső szabályzatokkal, valamint működési kézikönyvekkel való összhangját;

d) vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások és beszámolók megbízhatóságát;

e) ellenőrzi az EU pénzügyi támogatásaival megvalósuló programok, projektek tervezésében, koordinálásában, végrehajtásában és monitoringjában részt vevő szervezeti egységeket;

f) az Ügynökség informatikai rendszerével, valamint az általa működtetett információs rendszerekkel kapcsolatos ellenőrzés;

g) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint értékeléseket, elemzéseket készít az Ügynökség elnöke részére a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében, valamint az Ügynökség működése eredményességének növelése, továbbá a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

h) nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

II. A 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdése alapján:

i) a strukturális alapok és a Kohéziós Alap vonatkozásában rendszerellenőrzési feladatok ellátása az európai uniós források felhasználásban érintett intézményeknél a KTK Irányító Hatóság, illetve a Kohéziós Alap Irányító Hatóság együttműködésével;

j) közreműködik a szabálytalanságok kivizsgálásában.

(2) Együttműködik

a) a Kifizető Hatósággal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal;

b) az illetékes EU-intézményekkel;

c) a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Rendszer Fejlesztési Főosztályával.

(3) Ellátja az OLAF irodával történő kapcsolattartási feladatokat.

PHARE Koordinációs Főosztály

35. § (1) Koordinálja

a) a PHARE programmal, valamint az Átmeneti Támogatási Alappal kapcsolatos általános kormányzati feladatokat, különös tekintettel az intézményrendszer és az eljárásrend fejlesztésére és a monitoring feladatára;

b) a csatlakozás utáni időszakban a strukturális alapok és Kohéziós Alap támogatásain túl induló EU-támogatási programokat, az azokra való felkészülést, ezen programok előkészítését és nyomon követését;

c) a hatáskörébe utalt EU-támogatási programok prioritásainak és projektjeinek meghatározását és egyeztetését, a projektjavaslatok határidőre történő elkészítését;

d) a hatáskörébe utalt EU-támogatási programok végrehajtásának lényeges elemeit érintő változások lebonyolítását;

e) a hatáskörébe utalt EU-támogatási programok végrehajtásával, a közbeszerzési folyamatok szabályszerű lebonyolításával kapcsolatos minőségbiztosítási feladatokat;

f) a hatáskörébe utalt EU-támogatási programok nyomon követése kapcsán a projektek végrehajtását akadályozó problémák felderítését és az azok elhárításával kapcsolatos korrekciós feladatokat.

(2) Elkészíti

a) a hatáskörébe utalt EU-támogatási programok pénzügyi megállapodásaira vonatkozó hazai szövegjavaslatokat;

b) a hatáskörébe utalt EU-támogatási programok és az azokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás költségvetési tervezésére, az ilyen előirányzatok felhasználására vonatkozó jogszabályi és intézményi javaslatokat;

c) a hatáskörébe utalt EU-támogatási programok kiterjesztett decentralizációjához kapcsolódóan az Ügynökség működését szabályozó eljárásrendeket.

(3) Ellátja

a) a Segélykoordinációs Intézőbizottság titkársági feladatait és üléseinek megszervezésével kapcsolatos feladatokat;

b) a PHARE Irányító Bizottság magyarországi részvételi kötelezettségét;

c) a Nemzeti Segélykoordinátor feladatainak megvalósításához kapcsolódó feladatokat;

d) az ikerszakértői program koordinátori feladatait, így különösen a hazai ikerszakértői projektekkel kapcsolatos ügyvitellel, az ikerszakértői projektek összehangolásával, valamint szabályszerű végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(4) Együttműködik

a) az Európai Unió Bizottságának illetékes főigazgatóságaival és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével;

b) a Pénzügyminisztériummal, különös tekintettel az állami költségvetésért felelős szervezeti egységekre és a PHARE programok Nemzeti Programengedélyezőjének Irodájára;

c) a PHARE programban érintett tárcákkal, állami- és magánszervezetekkel, a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységgel;

d) a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz akkreditált képviseletével, és az Ügynökség képviseletében ott dolgozó szakattaséval.

AZ ÁLTALÁNOS ELNÖKHELYETTES
KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

36. § (1) Az általános elnökhelyettes közvetlen alárendeltségében működik:

a) a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály,

b) a Költségvetési és Pénzügyi Főosztály,

c) a Humánpolitikai Főosztály.

(2) Az általános elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt, tevékenységének támogatására, adminisztratív, ügyviteli és szervezési feladatok ellátására titkárság működik.

Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály

37. § (1) A Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály keretében működik:

a) Jogi Osztály, és

b) Igazgatási és Koordinációs Osztály.

(2) A Jogi Osztály feladatai különösen a következők:

a) közreműködik a szakterületek által előkészített jogszabálytervezetek, előterjesztések elkészítésében és tárcaközi egyeztetések megszervezésében;

b) az Ügynökség tevékenységi körében önállóan jogosult jogalkotást kezdeményezni;

c) az Ügynökség hatáskörébe tartozó, megjelent jogszabályokról az érintett főosztályok tájékoztatása;

d) közbeszerzési eljárás előkészítése, megszervezése, illetőleg lebonyolítása;

e) szerződéskötés előkészítése (megbízási, vállalkozási, munkáltatói kölcsön stb.);

f) peres képviselet.

(3) Az Igazgatási és Koordinációs Osztály feladatai különösen a következők:

a) minisztériumoktól, országos hatáskörű szervektől érkezett jogszabálytervezetek, előterjesztések véleményezése;

b) előterjesztések tárcaközi egyeztetésének lebonyolítása;

c) koordinálja az államtitkári értekezlet résztvevőjének az államtitkári értekezletre, valamint a Kormányülésen, továbbá a különböző kabinetekben, kormánybizottságokban részt vevő kormánybiztos, elnök, elnökhelyettes felkészítését;

d) feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, lejárt határidős feladatok számonkérése;

e) az Ügynökség féléves munkaterveinek és éves beszámolóinak – a szervezeti egységek adatain alapuló – elkészítése;

f) belső szabályozások előkészítése, aktualizálása;

g) az Ügynökség által megkötött szerződések nyilvántartása;

h) ügyvitelszervezés;

i) kapcsolattartás a közigazgatás más szerveivel, intézményeivel.

(4) Az Igazgatási és Koordinációs Osztályon belül Ügyviteli Iroda működik, feladatai különösen a következők:

a) központi iratbontás;

b) központi iktatás;

c) titkos ügykezelés;

d) irattározás;

e) iratok selejtezése;

f) iratok levéltári elhelyezése.

Költségvetési és Pénzügyi Főosztály

38. § (1) A Költségvetési és Pénzügyi Főosztály keretében működik:

a) az Intézményi Gazdálkodási Osztály,

b) a Fejezeti Előirányzatok Pénzügyi Osztály.

(2) A főosztály látja el az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat.

(3) Az Intézményi Gazdálkodási Osztály feladata az Ügynökség működtetésével kapcsolatos gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatok ellátása. Így különösen:

a) tervezés;

b) főkönyvi könyvelés, mérlegjelentés és beszámolókészítés;

c) az előirányzatok és azok teljesítésének nyilvántartása;

d) analitikus könyvelés;

e) kincstári kapcsolattartás, átutalások;

f) pénztár működtetése (forint, valuta);

g) a Központi Statisztikai Hivatal, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Államkincstár, valamint egyéb szervezetek részére teljesítendő kötelező adatszolgáltatások ellátása;

h) az illetményszámfejtéssel és a személyi jellegű kiadásokkal (költségtérítések, szociális juttatások) összefüggő pénzügyi feladatok és adatszolgáltatások teljesítése;

i) utaztatás pénzügyi szervezése;

j) készletbeszerzés, ellátás, logisztikai feladatok;

k) tárgyi eszközök beszerzése, cseréje;

l) gondnoki feladatok;

m) kapcsolattartás a beszállítókkal, a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal;

n) leltározás, selejtezés;

o) az Ügynökség gazdasági, pénzügyi, számviteli szabályzatainak elkészítése, aktualizálása.

(4) A Fejezeti Előirányzatok Pénzügyi Osztály a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokat látja el, feladatai különösen a következők:

a) tervezés;

b) főkönyvi könyvelés, mérlegjelentés és beszámolókészítés;

c) az előirányzatok és azok teljesítésének nyilvántartása;

d) előirányzat-módosítások és átcsoportosítások engedélyeztetése és végrehajtása;

e) analitikus könyvelés;

f) kincstári kapcsolattartás, átutalások;

g) a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Állam Kincstár, valamint egyéb szervezetek részére teljesítendő kötelező adatszolgáltatások ellátása;

h) a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályzatok elkészítése és aktualizálása;

i) az uniós támogatásokkal összefüggő előirányzatok kezelése, valamint az azok felhasználásában érintett hatóságok, szervezetek részére egységes pénzügyi iránymutatások kialakítása.

Humánpolitikai Főosztály

39. § A Humánpolitikai Főosztály feladatai különösen:

a) ellátja az elnök, az elnökön keresztül a kormánybiztos és az általános elnökhelyettes által meghatározott személyügyi feladatokat, érvényesíti az egységes humánpolitikai elveket, kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Hivatallal, a minisztériumok és más országos hatáskörű állami szervek személyügyi szervezeteivel;

b) együttműködik a MeH illetékes szervezeti egységeivel a kormányzati főtisztviselőkkel, az állami vezetői juttatásban részesülő személyekkel kapcsolatos ügyek intézésében;

c) gondoskodik az Ügynökség munkaerő szükségletéről, kialakítja az új felvételekkel kapcsolatos irányelveket, és figyelemmel kíséri a kiválasztási folyamatot;

d) végrehajtja az Ügynökség létszámgazdálkodásával és állománytáblájával kapcsolatos feladatokat;

e) köztisztviselői és a közalkalmazotti jogviszony létesítésével kapcsolatos feladatok;

f) elkészíti a munkaviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésével, módosításával kapcsolatos szerződéseket, végzi a megkötésükhöz és megszüntetésükhöz kapcsolódó teendőket;

g) ellátja a központi állományba helyezett köztisztviselőkkel és munkavállalókkal kapcsolatos munkáltatói feladatokat;

h) szervezi és előkészíti a közszolgálati jogviszonnyal, valamint a köztisztviselői életpályaprogrammal kapcsolatos oktatási, képzési és továbbképzési feladatokat, gondoskodik a tanulmányi szerződések megkötéséről;

i) kidolgozza a humánpolitikai tárgyú belső szabályzatokat, irányelveket;

j) kezeli a személyi anyagokat, eleget tesz a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatoknak;

k) megszervezi és ellátja a vagyonnyilatkozatokkal és a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos teendőket;

l) elvégzi a teljesítményértékelések és a minősítések lebonyolításának feladatait;

m) ellátja az elismerési rendszerrel (kitüntetések, elismerések, jutalmak) kapcsolatos feladatokat;

n) végzi az illetményszámfejtéshez szükséges adatszolgáltatási teendőket;

o) gondoskodik a komplex szociális-, jóléti- és foglalkozás-egészségügyi feladatok teljesítéséhez kapcsolódó ügyintézésről;

p) közreműködik a munkajogi kártérítéssel, megtérítéssel, illetve visszafizetéssel kapcsolatos ügyekben, szükség esetén részt vesz az Ügynökség képviseletében a közszolgálati jogviszonyt, illetve munkaviszonyt érintő ügyekben;

q) gondoskodik az Ügynökség munkatársainak hivatali igazolvánnyal, illetve belépési engedéllyel való ellátásáról, kezdeményezi és nyilvántartja az egyéb (MeH Irodaház, Országház, Országgyűlési Irodaház) belépésre szolgáló igazolványokat és engedélyeket;

r) kapcsolatot tart a munkavállalók érdek-képviseleti szervezeteivel, valamint a szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel.

A FEJLESZTÉSPOLITIKÁÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ
SZERVEZETEK

40. § (1) A fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes közvetlen alárendeltségében működik:

a) az Elemző, Értékelő, Modellező Főosztály,

b) a Tervezési Főosztály, valamint

c) a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Főosztály.

(2) A fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt tevékenységének támogatására, adminisztratív, ügyviteli és szervezési feladatok ellátására titkárság működik.

Elemző, Értékelő, Modellező Főosztály

41. § (1) A főosztály a fejlesztéspolitika hosszú távú megalapozásához elkészíti az Új Magyarország Terv, illetve a vonatkozó mindenkor hatályos EU-rendelet előírásainak megfelelő nemzeti fejlesztési tervvel (a továbbiakban: NFT) kapcsolatos

a) fejlesztési koncepciókat megalapozó háttérelemzéseket;

b) az értékelést megalapozó háttérszámításokat;

c) adatbázist, és biztosítja annak karbantartását;

d) előkészítő elemzések dokumentációját, illetve nyilvános végső változatát.

(2) Elemzi

a) és figyelemmel kíséri a nemzetközi gazdasági folyamatok alakulását;

b) a nemzetközi fejlesztéspolitikai elméletek és gyakorlat alakulását;

c) a szektorális és alágazati koncepciók, stratégiák alakulását, véleményezi azok tervezeteit, ennek során vizsgálja az ágazati stratégiák és az országos fejlesztéspolitikai célok összhangját, továbbfejlesztésének szükségességét, irányát, az értékelés különböző fázisának eredményeit, figyelemmel kíséri, elemzi és modellezi a magyar felzárkózási folyamat alakulását;

d) a tagországok és az EU strukturális és kohéziós politikájának változásait, azok okait, javaslatot tesz a magyar fejlesztéspolitika szükséges módosítására; és

e) figyelemmel kíséri a magyar gazdaság, a régiók és az ágazatok, valamint meghatározó szereplőik főbb folyamatainak alakulását.

(3) Ellátja

a) a tervek előkészítéséhez megrendelt szakmai háttéranyagok minőségbiztosítását, értékelését;

b) a tervezésben közreműködő szakmai szervezetek felkészítését, az EU-tagállamok hasonló szervezeti egységeivel történő kapcsolattartást;

c) a programok és projektek – ideértve a PHARE programot is – értékelésének tervezését, a tendereljárások előkészítését, a végrehajtás felügyeletét, illetve a kapcsolódó koordinációs és képviseleti feladatokat;

d) az önálló értékelések lebonyolítását;

e) a tárcák fejlesztési célkitűzéseinek és programjainak véleményezését, állást foglal a jelentősebb fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban;

f) az elnökhelyettesség nemzetközi kapcsolatainak menedzselését;

g) az elnökhelyettesség fejlesztéspolitikai tudásközpontjának létrehozásával kapcsolatos feladatokat.

(4) Elősegíti

a) a tervek értékeléséhez kapcsolódó hazai és EU-forrásból finanszírozott projektek végrehajtását;

b) az országos fejlesztéspolitika kialakítását;

c) a tervezéshez és értékeléshez szükséges módszertani útmutatók elkészítését;

d) a fejlesztéspolitikai tervezés során készített háttéranyagok, elemzések, adatbázisok nyilvánosságra hozatalát.

(5) Támogatja az Ügynökség számára kutatásokat végző intézmények, szakértők munkáját.

(6) Együttműködik

a) a programozással kapcsolatos oktatási, képzési és ikerszakértői projektek előkészítésében és végrehajtásában;

b) az NFT előkészítésében érintett szakmai, társadalmi szervezetekkel;

c) a fejlesztéspolitika tagállami és nemzetközi műhelyeivel;

d) összeállítja a fejlesztéspolitika fogalomtárát, illetve szervezi a tervezési folyamat szakmai háttéranyagokkal való ellátását.

A Tervezési Főosztály

42. § A hosszú távú fejlesztési tervek elkészítése érdekében a főosztály koordinálja az Új Magyarország Terv keretén belül:

(1) a II. Nemzeti Fejlesztés Terv keretén belül

a) a hazai szakpolitikák koherens rendszerének kialakítását;

b) a fenntartható fejlődés hazai stratégiájának kialakítását;

c) a „lisszaboni folyamat” hazai megvalósulását;

d) az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció kialakítását;

e) az uniós források lehívását megalapozó Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) tervezését;

f) a kapcsolódó ágazati és regionális programok (az uniós fejlesztések esetében az operatív programok) kialakítását;

g) a támogatáspolitika eszközrendszerének a fejlesztéspolitika stratégiai rendszerébe való illesztését;

h) a tervkészítéshez kapcsolódó pénzügyi tervezési feladatokat.

(2) Kidolgozza

a) az EU és hazai források a tervezéshez szükséges módszertani útmutatókat;

b) az OFK-t és az NSRK-t, valamint az operatív programok koherens rendszerét;

c) a fenntartható fejlődés stratégiáját és a hazai megvalósulást szolgáló magyar akciótervet;

d) az OFK-val és az NSKR-rel kapcsolatos jelentéseket a Kormány számára.

(3) Összehangolja

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben a külső szerződéses szakértők munkáját;

b) az Európa Tervvel kapcsolatos kormányzati tervezői tevékenységet;

c) a fenntartható fejlődéssel és a „lisszaboni folyamattal” kapcsolatos kormányzati tevékenységet; a „lisszaboni folyamat” hazai megvalósulását szolgáló magyar akcióterv elkészítését.

(4) Közreműködik az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságaival való kapcsolattartásban.

A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Főosztály

43. § (1) Ellátja az Ágazati Fejlesztéspolitikai Bizottság (a továbbiakban: ÁFB) titkársági feladatait. Ennek során:

a) koordinálja az ÁFB működéséhez és határozatainak végrehajtásához szükséges külső és belső egyeztetéseket;

b) ellátja a bizottság üléseinek előkészítésével, a technikai feltételek biztosításával kapcsolatos, továbbá az ÁFB elnöke által a hatáskörébe utalt feladatokat;

c) elkészíti az ÁFB üléseiről szóló emlékeztetőt, melyet a bizottság elnökének jóváhagyását követően megküld a bizottság tagjainak és egyéb érdekelteknek;

d) biztosítja az ÁFB munkájára vonatkozó információkhoz való hozzáférést a szélesebb nyilvánosság számára (honlap);

e) koordinálja az FKTB működésére vonatkozó időszakos munkaterv és beszámoló elkészítését;

f) nyilvántartja az albizottságok tevékenységével kapcsolatos információkat.

(2) Előkészíti a fejlesztéspolitika koordinálásához kapcsolódó szakmai egyeztetéseket, ellátja a munka szervezésével összefüggő módszertani és logisztikai jellegű feladatokat.

Ellátja

a) a TOB titkársági feladatait;

b) folyamatos kapcsolatot tart az ÁFB és a TOB tagjait delegáló szervezetekkel;

c) a tervezési folyamat során elkészült anyagokat formai szempontok szerint minőségbiztosítja;

d) a Fejlesztéspolitikáért Felelős Elnökhelyettesség főosztályaival együttműködve szervezi a tervezésben részt vevők munkáját.

(3) Ellátja az elemzést, értékelést, tervezést és programozást támogató szervezési és koordinációs feladatokat, így különösen

a) a társadalmi kapcsolatokért felelős elnökhelyettesség koordinációja mellett részt vesz a partnerségi folyamat szakmai feladatainak ellátásában;

b) a tervezéshez kapcsolódó tájékoztatás és kiadványok készítésének koordinációját együttműködve a társadalmi kapcsolatokért felelős elnökhelyettességgel;

c) szervezi a fejlesztéspolitikai dokumentumok tervezési rendszeren belüli egyeztetési folyamatát és a kapcsolódó rendezvényeket;

d) kifejleszti és működteti a fejlesztéspolitikai tervezést támogató informatikai hátteret.

(4) Ellátja az 1064/2006. (VI. 29.) Korm. határozat 5. pontjában foglaltaknak megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Tanács titkársági feladatait.

(5) Ellátja az 1065/2006. (VI. 29.) Korm. határozat 11. pontjában foglaltaknak megfelelően a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület titkársági feladatait.

(6) Kidolgozza az EU és hazai források programozáshoz szükséges módszertani útmutatókat.

(7) Részt vesz az EU-alapokból támogatható kiemelt fejlesztések előkészítésében, a tervezési munka kontextusába való beillesztésében, és – szem előtt tartva az alulról felfelé való tervezés elveit – a projekt tervek szakmai értékelésében.

(8) Az elnökhelyettesség titkárságával együttműködve támogatja az elnökhelyettes munkáját a szervezetfejlesztési, belső folyamat szabályozási és projekt menedzsment feladatok ellátása során.

KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSOK KOORDINÁLÁSÁÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

44. § (1) A strukturális alapok és Kohéziós Alap működését koordináló elnökhelyettes közvetlen alárendeltségében működik:

a) a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság;

b) a Kohéziós Alap Irányító Hatóság;

c) a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság;

d) a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság;

e) a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program Irányító Hatóság;

f) a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság;

g) a Monitoring Módszertani Főosztály;

h) Beruházást Előkészítő Igazgatóság;

i) a Pályázati Információs Központ;

j) a Strukturális Alapok Képző Központ.

(2) Az (1) bekezdés i) és j) pontjaiban foglalt szervezetek működéséről külön elnöki utasítás rendelkezik.

Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság

45. § (1) Koordinálja

a) az Ügynökség keretei között működő – az AVOP kivételével – operatív programok irányító hatóságainak tevékenységét;

b) a strukturális alapok forrásainak felhasználásával kapcsolatos intézményfejlesztési feladatokat;

c) az operatív programok végrehajtásához kapcsolódó program kiegészítő dokumentumok elkészítését, együttműködésben a fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettessel.

(2) Elkészíti

a) a Közösségi Támogatási Keret (KTK) végrehajtásához szolgáló hazai intézményrendszer felépítésére, működésére vonatkozó részletes javaslatokat;

b) a KTK intézmény rendszerével és annak működésével, valamint a KTK, illetve az operatív programok megvalósításával kapcsolatos, az Ügynökség feladatkörébe tartozó jogszabály-tervezeteket;

c) az operatív programok végrehajtásához kapcsolódó programozási kiegészítő dokumentumok kidolgozásához szükséges metodológiai útmutatót;

d) a KTK Irányító Hatóság működési kézikönyvét;

e) a KTK megvalósítását elősegítő szakmai irányelveket, módszertani útmutatókat;

f) negyedévente a strukturális alapok előrehaladásáról, a végrehajtást akadályozó problémákról, valamint a javasolt intézkedésekről jelentést készít a Kormány számára;

g) a Strukturális Alapok forrásainak felhasználására vonatkozó iránymutatást, kézikönyveket.

(3) Ellátja

a) a Közösségi Támogatási Keret megvalósításának nyomon követését;

b) a strukturális alapokban érdekelt intézmények felkészítése és megerősítése terén elvégzendő kormányzati feladatokat;

c) a KTK Irányító Hatóság működtetéséből adódó feladatokat, valamint a KTK Monitoring Bizottság működtetéséből adódó feladatokat;

d) a feladat- és hatáskörébe tartozó konferenciák, képzések, előadások szakmai előkészítését;

e) a Közösségi Támogatási Keret színvonalas és szabályszerű megvalósítását elősegítő tevékenységek végrehajtását;

f) a KTK Technikai Segítségnyújtási (KTK TA) intézkedés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat;

g) a vonatkozó jogszabályokban ráháruló feladatokat;

h) a 4-es „Regionális Politika, Kohéziós Alap és Strukturális Eszközök” szakértői munkacsoport vezetését és működtetéséből adódó feladatokat;

i) a „Strukturális Akciók Tanácsi Munkacsoport” ülésein való részvétellel kapcsolatos teendőket, beleértve az álláspontok kidolgozását, egyeztetését és a magyar érdekek hatékony képviseletét a tárgyalásokon;

j) a közösségi politikák és horizontális célok érvényesülésének elősegítését.

(4) Együttműködik

a) a hazánkban dolgozó tagállami szakértőkkel a feladatkörét érintő ügyekben;

b) az operatív programok Irányító Hatóságai, illetve a Közreműködő Szervezetek képviselőivel;

c) a Kifizető Hatóság és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal képviselőivel;

d) az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságainak, illetve az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviselőivel;

e) a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz akkreditált képviseletével, és az Ügynökség képviseletében ott dolgozó szakattasékkal;

f) a társadalmi kapcsolatok, kommunikáció és tájékoztatás feladatait koordináló elnökhelyettes hivatalával a kommunikáció és tájékoztatás, a monitoring és értékelés tekintetében;

g) a Belső Ellenőrzési Osztállyal a rendszerellenőrzések tekintetében;

h) az érintett minisztériumokkal az egyes operatív programok célkitűzései előirányzatai feletti rendelkezés tekintetében;

i) az Európai Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységgel a strukturális alapokból megvalósított közbeszerzések tekintetében.

(5) Ellátja továbbá a jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.

Kohéziós Alap Irányító Hatóság

46. § (1) Koordinálja

a) a Kohéziós Alap felhasználását megalapozó környezetvédelmi és közlekedési keret stratégiák kidolgozását;

b) az indikatív projektlista összeállítását;

c) a támogatási kérelmek kidolgozását;

d) a Kohéziós Alap Keretstratégiának az NFT operatív programjaival való összhangjának megteremtését;

e) a Kohéziós Alap havi előrehaladását értékelő értekezlet (IRM) tárcaközi egyeztetését;

f) a Kohéziós Alap közlekedési és környezetvédelmi projektjei közötti egyensúly megteremtését, a projektlista összeállítását;

g) a Kohéziós Alap tekintetében az intézményrendszer működését és fejlesztését;

h) a Kohéziós Alap projektek előkészítését és végrehajtását;

i) a Kohéziós Alap támogatással megvalósuló projektek figyelemmel kísérését.

(2) Elkészíti

a) a Kohéziós Alap Keretstratégiát és annak évenkénti felülvizsgálatát;

b) a projektek előrehaladásáról szóló tájékoztató jelentéseket;

c) a Kohéziós Alap Irányító Hatóságra vonatkozó eljárásrendeket és a kapcsolódó dokumentumokat;

d) a Kohéziós Alap általános eljárási szabályait;

e) a Kohéziós Alap Irányító Hatóság Működési kézikönyvét;

f) negyedévente a Kohéziós Alap támogatásaira vonatkozó szabálytalansági jelentéseket.

(3) Ellátja

a) a Nemzeti ISPA Koordinátor feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges teendők tervező, döntés-előkészítő, koordináló, kapcsolattartó, valamint adminisztratív feladatait;

b) a Kohéziós Alap Irányító Hatóság számára jogszabályokban meghatározott feladatokat;

c) a Kohéziós Alap végrehajtásában érdekelt intézmények felkészítése és megerősítése terén elvégzendő kormányzati feladatokat;

d) az FKTB ISPA és Kohéziós Alap Albizottság elnöki és titkársági feladatait;

e) a Kohéziós Alap Monitoring Bizottságok elnöki és titkársági feladatait;

f) a támogatási kérelmek ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat;

g) a Kohéziós Alapra vonatkozó képzések, előadások, konferenciák és információszolgáltatási tevékenységekkel összefüggő szakmai feladatokat;

h) az ISPA projektek pénzügyi megállapodásainak, illetve a kapcsolódó egyéb nemzetközi szerződéseknek – az általános elnökhelyettes koordinációjával történő – kihirdetésével kapcsolatos feladatokat.

(4) Együttműködik az ISPA program és a Kohéziós Alap végrehajtásában

a) az Európai Unió Bizottságának illetékes Főigazgatóságaival, és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével;

b) a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal;

c) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal;

d) a Pénzügyminisztériummal, különös tekintettel a pénzügyi ellenőrzésért felelős szervezeti egységekre, az ISPA programok Nemzeti Programengedélyezőjének Irodájára és a Kifizető Hatóságra;

e) a Kohéziós Alap végső kedvezményezetteivel;

f) a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz akkreditált képviseletével és az Ügynökség képviseletében ott dolgozó szakattasékkal;

g) a hazánkban dolgozó tagállami szakértőkkel a feladatkörét érintő ügyekben.

(5) Ellátja továbbá a jogszabályokban meghatározott feladatokat.

Operatív Programok Irányító Hatóság (IH)
(Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság; Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság; Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program Irányító Hatóság; Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság)

47. § (1) Az irányító hatóság (a továbbiakban: IH) gondoskodik az adott operatív program megvalósításáról és az operatív programok jogszabályoknak megfelelő adminisztratív, pénzügyi és szakmai irányításáról.

(2) IH-k működnek a GVOP, a HEFOP, a KIOP és a ROP megvalósítására, továbbá az EQUAL és az INTERREG tekintetében is.

48. § Az IH-k keretében osztályok működhetnek, az IH-k vezetői igazgatói cím használatára jogosultak, főosztályvezetői besorolással.

49. § Az IH-k feladatai különösen a következők:

a) a programkiegészítő dokumentum kidolgozása, valamint az operatív program és programkiegészítő dokumentum módosítása;

b) az Operatív Program Monitoring Bizottság működtetése, és titkársági feladatainak ellátása;

c) részvétel a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottságban;

d) a program előrehaladásának mérésére szolgáló pénzügyi és szakmai mutatók folyamatos nyomon követése;

e) az egységes monitoring informatikai rendszerben naprakész, a pénzügyi adminisztrációhoz, a monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges adatok folyamatos rögzítése;

f) az operatív program előrehaladására vonatkozó adatok továbbítása az Európai Bizottság felé;

g) a program közbenső értékelésének megszervezése;

h) a támogatásból finanszírozott tevékenységek szabályozottságának és szabályszerűségének biztosítása;

i) jelentéstételi kötelezettségek teljesítése;

j) a strukturális alapok felhasználására vonatkozó pályázati kiírások előkészítése és minőség-ellenőrzése független szakértő bevonásával, valamint – a kiírások meghirdetésének évét megelőző év november 30-ig – a meghirdetések időpontjainak egyeztetése a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatósággal;

k) a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság által meghatározott követelmények szerint, a közreműködő szervezetek hasonló célú munkaterveit figyelembe véve éves munkaterv készítése az operatív program megvalósítására a tárgyév január 31-ig, és annak jóváhagyásra történő megküldése a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság vezetőjének;

l) az éves munkaterv végrehajtásának legalább negyedévenkénti felülvizsgálata, jelentés és intézkedési terv készítése a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság számára, amennyiben az abban szereplő kötelezettségvállalási, szerződéskötési vagy kifizetési mutatóktól való elmaradás az adott évre jóváhagyott költségvetés alapján meghaladja a 10%-ot;

m) az egyes pályázatok támogatására az értékelés alapján döntési javaslatot tevő bíráló bizottságok felállítása, illetve feloszlatása.

Monitoring Módszertani Főosztály

50. § (1) Ellátja

a) az Egységes Monitoring Információs Rendszer (a továbbiakban: EMIR) üzemeltetésével, továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok teljes körét;

b) a Magyar Egységes Monitoring Rendszer (a továbbiakban: MEMOR) rendszergazdai és adatgazdai feladatait;

c) az Ügynökség vezetői és kérésre az érintett intézmények, valamint a közvélemény rendszeres és eseti tájékoztatását az EMIR és a MEMOR adatai alapján;

d) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze által hatáskörébe utalt bizottságok működésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat;

e) a monitoringgal kapcsolatos szakmai képzések szervezését és végrehajtását, azokon való közreműködést, szakanyagok elkészítését és véleményezését;

f) a monitoringra vonatkozó szabályozás-előkészítő feladatokat.

(2) Közreműködik

a) a Monitoring Bizottságok munkájának módszertani támogatásában;

b) a támogatási alapok monitoring módszertanának kidolgozásában és folyamatos fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásában;

c) az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által az Ügynökség közreműködését igénylő ellenőrzésekben;

d) a Kormány és az Országgyűlés számára beterjesztésre kerülő, az egyes EU alapok és EU támogatási eszközök működéséről, és ezek programjainak, projektjeinek végrehajtásáról szóló jelentések elkészítésében;

e) a Kommunikációs Főosztály igényei szerint a sajtó számára készülő tájékoztató anyagok elkészítésében, illetve a partner szintű kommunikáció támogatásában.

(3) Együttműködik

a) a hazai és nemzetközi monitorig szervekkel és szervezetekkel;

b) feladatkörébe tartozó ügyekben a tárcákkal és más szervekkel;

c) az Európai Unió Bizottságának illetékes Főigazgatóságaival és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével, az Ügynökség illetékes főosztályaival.

Beruházást Előkészítő Igazgatóság

51. § (1) Koordinálja a 2007. év utáni nagy projektek előkészítését szolgáló költségvetési források felhasználásával kapcsolatos feladatokat.

(2) Vizsgálja a PPP finanszírozás alkalmazásának lehetőségeit.

A TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT
ÉS KOMMUNIKÁCIÓÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ
SZERVEZETEK

52. § A társadalmi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes közvetlen alárendeltségében működik:

a) A Kommunikációs Főosztály,

b) a Nemzetközi Osztály,

c) az Európai Integrációs Iroda.

Kommunikációs Főosztály

53. § (1) Koordinálja

a) az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos kommunikációs és információs tevékenységet, különös tekintettel az Európa Tervre és a nemzeti fejlesztési tervekre (a miniszter és az Ügynökség statútuma alapján);

b) az Ügynökség tevékenységéhez kapcsolódó PR- és marketingtevékenységet: kiadványok szerkesztését és elkészítését, rendezvényeken való megjelenés szervezését stb.;

c) az összes sajtómegkeresést, az Ügynökség nevében történő sajtónyilatkozatokat, a sajtómegjelenéseket és médiakapcsolatokat;

d) a tervezésben közreműködő szakmai szervezetek tájékoztatását és felkészítését, az EU elvárásainak közvetítését a tervezésben részt vevő szervezeteknek;

e) az Európa Terv és a kapcsolódó dokumentumok elkészítésére irányuló tervezési folyamat nyilvánosságának a dokumentálását;

f) a partnerség elvének alkalmazásával kapcsolatos módszertani feladatokat – partnerségi stratégia, partnerségi akciók, partnerségi beszámolók;

g) a társadalmi egyeztetés kapcsán, és az Ügynökség más feladataihoz kapcsolódóan a kiemelt partnerekkel történő kapcsolattartást és a partnerek szakmai együttműködésekbe történő bevonásával kapcsolatos feladatokat;

h) az Ügynökség külföldnek és az EU főigazgatóságainak szóló általános tájékoztató tevékenységét.

(2) Elkészíti

a) az Ügynökség PR- és kommunikációs stratégiáját és éves kommunikációs terveit, illetve az ezekre épülő akcióterveket, projektdokumentumokat;

b) az Ügynökség tevékenységéhez kapcsolódó PR- és kommunikációs háttéranyagokat;

c) a hatályos EU szabályozás alapján a nyilvánossági követelmények betartásához szükséges útmutatókat;

d) a partnerség elvének alkalmazásával kapcsolatos stratégiát (koncepciót) és beszámolókat a magyar Kormány és az EU Bizottság részére;

e) az Ügynökség tevékenységéhez kapcsolódó éves médiaterveket és együttműködési megállapodásokat;

f) a napi sajtófigyelést és rendszeres médiaelemzéseket;

g) a szakmai feladatok ellátását támogató képzési koncepciót, programot.

(3) Ellátja

a) az Ügynökség kommunikációs tevékenységével kapcsolatos operatív feladatokat;

b) az Ügynökség honlapjának szerkesztésével kapcsolatos feladatokat;

c) az Ügynökség tevékenységéhez, valamint az Európa Terv és a fejlesztési tervdokumentumok elkészítéséhez kapcsolódó szakmai konferenciák, rendezvények előkészítését, szervezését, az azokon való részvételt;

d) a kiemelt partnerekkel való kapcsolattartást, különös tekintettel a szakmai együttműködésekbe történő bevonásukra;

e) az Ügynökség és a sajtó közötti folyamatos kapcsolattartás feladatait, sajtóanyagok előkészítését, sajtótájékoztatók szervezését;

f) a közvélemény folyamatos tájékoztatását az Európa Terv és a fejlesztési tervdokumentumok jelentőségéről, helyzetéről;

g) a támogatási alapokhoz kapcsolódó általános tájékoztatást;

h) a segélyprogramokra vonatkozó közérdekű adatok nyilvánossá tételéhez és közzétételéhez kapcsolódó feladatokat.

(4) Ellátja a KTK kommunikációját, többek között

koordinálja

a) az Operatív Program Irányító Hatóságok, és Közreműködő Szervezetek kommunikációs tevékenységét;

b) a KTK feladataiból adódó információs és nyilvánossági tevékenységet;

c) az EU támogatások felhasználásához szükséges képzési koncepció elkészítésével és a képzésekkel kapcsolatos feladatokat.

(5) Elkészíti a

a) KTK Irányító Hatóságra vonatkozó nemzeti szintű kommunikációs stratégiát, és összehangolja az OP Irányító Hatóságok és a Kohéziós Alap Irányító Hatóság kommunikációs stratégiájával;

b) strukturális alapokra vonatkozó kommunikációs terveket;

c) strukturális alapok felhasználásához kapcsolódó oktatási koncepciót és azt összehangolja a Kohéziós Alapra vonatkozó képzési tervekkel, igényekkel;

d) strukturális alapok egységes arculati elemeinek kialakítását.

(6) Ellátja a KA kommunikációját, többek között

koordinálja

a) a Közreműködő Szervezetek, Lebonyolító Testületek, kedvezményezettek kommunikációs tevékenységét;

b) a Kohéziós Alap feladataiból adódó tájékoztatással és nyilvánosság biztosításával kapcsolatos tevékenységet;

c) a Kohéziós Alap felhasználásához szükséges képzésekkel kapcsolatos feladatokat;

elkészíti

a) a KA IH kommunikációs stratégiáját;

b) a KA Arculati kézikönyvét, összhangban az Ügynökség és a Strukturális Alapok arculati elemeivel.

(7) Együttműködik

a) az EU-támogatások felhasználásában részt vevő társminisztériumokkal, intézményekkel;

b) a sajtó képviselőivel és a társminisztériumok kommunikációs vezetőivel;

c) az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságaival és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével;

d) a kommunikációs és képzési feladatok ellátásával érintett piaci szereplőkkel.

Nemzetközi Osztály

54. § (1) A Nemzetközi Osztály az Ügynökség egészét érintő kérdésekben a nemzetközi kapcsolattartás szerve.

(2) Fő tevékenysége:

a) az Ügynökség nemzetközi kapcsolati stratégiájának elkészítése;

b) a nemzetközi kapcsolattartásba bevont külföldi partnerintézmények és személyek adatbázisának összeállítása;

c) az általános nemzetközi ügyekkel kapcsolatos információk informatikai jellegű feldolgozása és annak az intraneten történő terjesztése;

d) a nemzetközi információcsere koordinálása;

e) a segélyprogramokkal kapcsolatos szabályozás változásainak figyelemmel kísérése;

f) a diplomata- és szolgálati útlevelek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása;

g) a külföldi szakmai gyakorlatok, tanulmányutak és képzések rendszeres összehangolása és nyilvántartása;

h) a bilateriális segélyprogramok és az azok részét képező ágazati vagy területi programok, projektek figyelemmel kísérése;

i) a Magyarországról más országokba kimenő ikerszakértői programok szervezése. Az osztály vezetője – mint nemzeti koordinátor – kapcsolatot tart a tagországok nemzeti összekötőivel;

j) részvétel konzorciumok kialakításában az ikerszakértői és közösségi programok területén;

k) külföldi szakmai küldöttségek fogadása, magyarországi programjuk szervezése;

l) az Ügynökség képviselete a CARDS bizottság ülésein;

m) az éves utazási terv összeállítása;

n) a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos nemzetközi jellegű tevékenység ellátása;

o) az úti jelentések összegyűjtése és a belőlük adódó információk közreadása.

Az Európai Integrációs Iroda

55. § (1) Az Európai Integrációs Iroda főosztályként működik.

(2) Feladatai különösen a következők:

a) hatásvizsgálatok elvégzésével, a társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésével hozzájárul az ország európai uniós politikájának kidolgozásához és az alkalmazkodási folyamat feltételrendszerének feltérképezéséhez, amely munkában támaszkodik a magyar tudományos kutató műhelyek által elvégzett elemzésekre;

b) közreműködik a magyar tudományos alkotóműhelyek európai uniós kutatásokkal foglalkozó munkájának összehangolásában;

c) szervezi a kutatásokhoz kapcsolódó publikációk kiadását és kormányzati, társadalmi szervezetek felé történő terjesztését.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ÜGYNÖKSÉG MŰKÖDÉSE

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

56. § (1) Az Ügynökség szervezeti egységeinek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő Szervezeti és Működési Szabályzat és a felettes vezető utasításai határozzák meg.

(2) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai dolgozó feladatait – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírás szabályozza.

(3) A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, az alá-fölérendeltségi viszonyokat, valamint a helyettesítés rendjét, továbbá a kiadmányozási jogot. A munkaköri leírásokat a rendszeresített formanyomtatvány alapján a közvetlen felettes vezetőnek kell elkészítenie.

57. § Az SZMSZ alkalmazásában

a) irányítás: a jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott módon a munkáltatói jogok gyakorlása, közvetlen utasítási jog, ellenőrzés, kiadmányozási jog, az alárendelt szervek működési rendjének, céljainak meghatározása;

b) vezetés: a szervezeten belül az irányítás által meghatározott célok és feladatok végrehajtásának érvényesítése, az ehhez szükséges eljárás meghatározása, a megvalósítás személyi, dologi, szervezeti feltételeinek biztosítása;

c) felügyelet: egyetértési, jóváhagyási, véleményezési, ellenőrzési jogok gyakorlása.

A tervezés általános szabályai

58. § (1) Az elnök – a feladatok tervszerű végrehajtása érdekében – féléves munkatervet állapít meg. A munkatervet az Országgyűlés, a Kormány döntései, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, az elnök és az elnökhelyettesek javaslatai alapján kell elkészíteni.

(2) A munkaterv tervezetét – figyelembe véve a kormánybiztos esetleges iránymutatásait is – a vonatkozó időszak első hónapjának 15. napjáig kell az Elnöki Értekezlet elé terjeszteni, amely azt megvitatja, és az elnök fogadja el.

(3) A munkaterv tartalmazza az elvégzendő feladatot, annak határidejét és a végrehajtásért felelősök körét. Több megjelölt felelős esetén az elsőhelyi felelős a főfelelős. Ha a munkatervben meghatározott feladat teljesítése az előírt határidőre nem lehetséges, erről a főfelelős a felügyeletet ellátó elnökhelyettest – a megjelölt határidő lejárta előtt, új határidő-javaslattal – köteles tájékoztatni.

(4) A munkaterv végrehajtását a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály kíséri figyelemmel, és annak teljesítéséről tájékoztatást készít az Elnöki Értekezlet számára.

59. § A munkatervvel egy időben évente Beszerzési Terv készül, amelyre vonatkozó részletes szabályokat a Közbeszerzési Szabályzat állapítja meg.

60. § (1) A munkatervben foglalt feladatokról, és az adott szervezeti egység által elvégzett évközi feladatokról a munkaterv lejártát követő 30 napon belül a szervezeti egységek beszámolót készítenek, amelyet a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály foglal egységes szerkezetbe és terjeszt az Elnöki Értekezlet elé.

(2) Az Ügynökség általános tevékenységéről éves beszámoló készül, amelynek alapdokumentumait az elnökhelyettesek minden év december második hetének utolsó munkanapjáig kötelesek az általános elnökhelyetteshez terjeszteni.

61. § (1) Az Ügynökség tevékenységének pénzügyi megalapozása érdekében a Tervezési Köriratban foglaltak és a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével költségvetési tervet kell készíteni.

(2) Az Országgyűlés által elfogadott éves vagy több évet átfogó költségvetési törvény alapján éves gazdasági-pénzügyi tervet kell készíteni.

(3) A tárgyévre vonatkozó zárszámadási törvény megalapozásához el kell készíteni a vonatkozó költségvetési beszámolót.

(4) A 61. § (1)–(2) bekezdésében foglalt dokumentumok elfogadásának rendje – a határidők sajátosságainak figyelembevételével – megegyezik a munkaterv elfogadásának rendjéről írtakkal.

(5) A pénzügyi tervezésre és a költségvetési beszámolóra vonatkozó részletes szabályokat a Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza.

A munkavégzés általános szabályai,
magatartási szabályok

62. § (1) Az Ügynökség valamennyi belső szervezeti egysége és valamennyi munkatársa a feladatok ellátása során – az SZMSZ egyes paragrafusaiban kiemelt együttműködési kötelezettségen túlmenően – együttműködésre kötelezett. Az egyes belső szervek feladatkörébe tartozó, de más szervezeti egység feladatkörét is érintő ügyekben az egyeztetésért az a szervezet felelős, amelynek a feladat elvégzése a fő feladatkörébe tartozik.

(2) Ha jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik, a vezetők – főosztályvezetőig bezárólag –

a) feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatják;

b) az alárendeltségükbe tartozó szervektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak;

c) az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – érdemi és eljárási utasítást adhatnak.

(3) Az ügyek intézése során az alá-fölérendeltségi viszonyok figyelembevételével a szolgálati út pontos betartása és betartatása mindenkire kötelező.

(4) A felettes vezető a szolgálati út mellőzésével utasíthat bármely alárendeltségébe tartozó beosztottat, aki az utasítást köteles végrehajtani. Erről azonban a beosztott a lehető legrövidebb időn belül köteles jelentést tenni közvetlen felettesének.

63. § (1) Az ügyintéző vagy az ügy intézésére kijelölt felelős (a továbbiakban: ügyintéző) az eljárása során – a 20. § (2) bekezdésben leírtakon túlmenően –

a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más az ügyre vonatkozó információkat tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyet érintő iratok pótlólagos összegyűjtésére és átmeneti csatolására, illetve a különböző ügyiratdarabok végleges szerelésére;

b) amennyiben az ügyben más hivatali egység vagy minisztériumi szerv álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést a beosztása szerinti illetékessel szóban vagy szükség szerint írásban lefolytatja;

c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről szükség szerint jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vagy feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra vagy annak borítójára külön feljegyzi;

d) megállapításait, javaslatait, egyet nem értését az ügyiratban rövid feljegyzés formájában összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét;

e) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja azt a kiadmányozásra jogosulthoz;

f) az iratra feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.

(2) Az ügyintéző felelős az intézkedés előkészítésére vonatkozó szabályok betartásáért, a szükséges belső- és külső egyeztetések lefolytatásáért, a tervezetek szakmai megalapozottságáért, a vezetői utasítások és a kijelölt határidők betartásáért.

(3) Az ügyintézés határideje miniszteri ügyekben 3, kormányzati ügyekben 8, illetőleg 15 nap, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben 30 nap. A vezető a fentiektől eltérő ügyintézési határidőt állapíthat meg. A határidők nem vonatkoznak a „sürgős” („S”) iratokra, amelyeket soron kívül, de legkésőbb 72 órán belül el kell intézni. Ha a feladat teljesítése az előírt határidőre nem lehetséges, – e körülmény felismerésekor, vagy tudomásra jutásakor – az ügyintéző vagy az ügy intézésére kijelölt felelős köteles e tényt haladéktalanul a közvetlen vezető tudomására hozni.

(4) Ha kétséges, hogy valamely ügy elintézése mely szervezet feladatkörébe tartozik, a közvetlen felettes vezető dönt a hatásköri összeütközés kérdésében.

(5) Más szerv hatáskörébe tartozó ügyben érkezett irat áttételéről – az érdekelt egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul intézkedni kell.

64. § (1) Az Ügynökség minden munkatársa – köztisztviselő, közalkalmazott, munkaviszony alapján foglalkoztatott és szerződéssel foglalkoztatott – köteles az Ügynökség iránt lojalitást tanúsítani.

(2) Az Ügynökség munkatársának mind magán, mind hivatalos megnyilatkozásaiban kerülnie kell az olyan kijelentéseket, amelyek az Ügynökség kedvezőtlen megítélését eredményezhetik.

(3) Az Ügynökség munkatársaira vonatkozó egyéb szabályokat az Etikai Kódex tartalmazza.

A kiadmányozás rendje

65. § (1) Az iratok az arra jogosult aláírásával (kiadmányozásával) válnak hivatali intézkedésekké. A kiadmányozás joga az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jogot úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és szakszerűségi követelmények mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.

(2) A kiadmányozásra jogosult felelős az intézkedés szakmai tartalmáért, az iratkezelésre és a határidőkre vonatkozó szabályok betartatásáért. Az általános elnökhelyettes – az ügyintézés és az intézkedések egységesítése érdekében – iratminták alkalmazását írhatja elő.

(3) Az elnök adja ki a személyes hatáskörébe tartozó, továbbá mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozását magának tartotta fenn. Kiadmányozza továbbá az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az Országgyűlési Biztosok, a külképviseletek vezetőinek közvetlen megkeresésére készült dokumentumokat.

(4) Az Ügynökség vezető munkatársai – saját hatáskörükben eljárva – kiadmányozzák a más tárcák egyéb állami szervek, illetőleg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete azonos, illetőleg hasonló beosztású, jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.

(5) Az ügyintézőket a főosztályvezető és saját hatáskörben az osztályvezető a feladatkörükbe utalt ügyben érdemi intézkedést tartalmazó irat kiadmányozására feljogosíthatja. Ennek tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell, és e tényről értesíteni kell az általános elnökhelyettes titkárságát.

(6) Ügyiratot irattárban csak az helyezhet, akinek az ügy érdemére vonatkozó kiadmányozási joga van.

(7) Gazdálkodási jellegű, vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítő joggal – a megfelelő szabályzatokban részletezett eljárás szerint – az elnök és az elnökhelyettesek rendelkeznek.

A jogszabály-előkészítés rendje

66. § (1) A Kormány vagy az Ügynökség munkatervében szereplő – a jogalkotási tervvel előzetesen elfogadott – jogszabálytervezetek előkészítéséhez a tárgy szerint illetékes szakmai főosztály a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztállyal egyetértésben szabályozási javaslatot (koncepciót) készít, amely meghatározza a szabályozás célját, az érvényesíteni kívánt elveket és a szabályozás lényeges tartalmát. Amennyiben szabályozási javaslat készítése nem kötelező, a tervezet szakmai anyagát (probléma-vázlat) ugyanilyen módon kell kialakítani.

(2) A szabályozási koncepciónak, illetőleg a szabályozási javaslatnak az Elnöki Értekezlet által történt elfogadását követően a kezdeményező azt egyezteti a leginkább érdekelt központi közigazgatási szervek illetékes szakmai szervezeti egységeivel (előzetes szakmai egyeztetés). A felmerült észrevételek alapján a szabályozási koncepciót szükség szerint át kell dolgozni, majd a koncepciót a jogszabálytervezet szövegének megszerkesztése céljából az általános elnökhelyettes titkárságnak meg kell küldeni.

(3) A jogszabályok tervezeteit szakmapolitikai egyeztetésre kell bocsátani, és csak ezt követően, a munkacsoport döntése alapján lehet a közigazgatási egyeztetést megkezdeni.

(4) A jogszabálytervezet közigazgatási egyeztetését – az Elnöki Értekezlet által történt megvitatását, és az elnök által történt elfogadását követően – az általános elnökhelyettes szakmai felügyelete mellett a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály végzi. Ennek során a jogszabálytervezetet miniszteri szintű véleményezésre vagy tájékoztatásul megküldi az érdekelt minisztériumoknak és országos hatáskörű szerveknek, továbbá az érintett érdekképviseleti és társadalmi szervek központi szerveinek.

A miniszteri rendelet tervezete, illetőleg a Kormány részére készítendő előterjesztés, jelentés tervezete a miniszter előzetes jóváhagyása esetén bocsátható tárcaközi egyeztetésre.

(5) A véleményezőktől érkező állásfoglalást tartalmazó átiratokat a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály a szabályozást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének átadja, hogy döntsön a szakmai észrevételek, javaslatok elfogadásának kérdésében. Ha az észrevételeket, javaslatokat ez utóbbi nem fogadja el, álláspontját egyezteti a véleményező szervvel. Eredménytelen egyeztetés esetén az elnökhelyettesnél, illetőleg az általános elnökhelyettesnél – további – a jogszabályban előírt – egyeztetés lefolytatását az általános elnökhelyettes kezdeményezi.

(6) A Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály az egyeztetés eredményeként elvégzi – a szabályozást kezdeményezővel együttműködve – a szükségessé vált szövegmódosításokat, elkészíti a jogszabálytervezetet és – a kormánybiztos útján – gondoskodik annak szabályszerű benyújtásáról.

67. § (1) Más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől érkezett tervezetek az Ügynökségen belüli véleményezése elkülönített számkeretben iktatva a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály feladata.

(2) A tervezeteket minden érdekelt főosztály részére meg kell küldeni. A tervezetre adandó válasz összeállítása – a főosztályi vélemények alapján – a Jogi és Igazgatási Főosztály feladata. A tárcaegyeztetésen a véleményt aláíró vezető, illetőleg az általa kijelölt képviseli az Ügynökséget.

(3) Az általános elnökhelyettes titkársága figyelemmel kíséri a hivatali vélemény kialakításának folyamatát, ügyel a határidők betartására.

(4) Az Ügynökség véleményének kialakításánál figyelembe veszi a miniszter adott témában képviselt szakmai álláspontját, véleményeltérés esetén az Ügynökség elnöke egyeztetést kezdeményez a miniszternél.

A szerződések megkötésére vonatkozó
alapvető szabályok

68. § (1) Minden, az Ügynökség nevében kötendő szerződést előzetes jogi véleményezés céljából meg kell küldeni a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztálynak, előzetes pénzügyi kötelezettségvállalás érdekében a Költségvetési és Pénzügyi Főosztálynak.

(2) Szerződésnek az Ügynökség részéről történő aláírására csak akkor kerülhet sor, ha a tervezet egy példányán a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály munkatársának, illetőleg a Költségvetési és Pénzügyi Főosztály munkatársának az ellenjegyzése – a dátum megjelölésével – szerepel.

(3) A szerződések megkötésére vonatkozó részletes szabályokat a Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza.

A kormányülések, az államtitkári értekezletek előkészítésének szabályai, a vezetői felkészítés rendje

69. § (1) Az államtitkári értekezlet vagy más, az Ügynökség részvételével működő testületi ülések napirendjére érkező előterjesztéseket a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály – ha van előzmény, akkor azzal együtt – az elnökhelyettes egyidejű értesítése mellett az előterjesztés tárgya szerint illetékes főosztályhoz juttatja el legalább egy munkanappal az 63. § (3) bekezdésében meghatározott véleményezési határidő lejárta előtt.

(2) A szakfőosztály összefoglalja az előterjesztés lényegét, bemutatja az Ügynökség által tett fontosabb észrevételeket és jelzi – megfelelő indokolással –, hogy mely – az előterjesztő által nem elfogadott – észrevételeket javasolja fenntartani a testületi ülésen. A főosztály az összeállítást a testületi ülését megelőző nap 15 óráig juttatja el a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztálynak a felügyeletet gyakorló elnökhelyettes jóváhagyásával.

(3) Azokra az előterjesztésekre vonatkozóan, melyet nem előzött meg egyeztetés, a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály által koordinált munkamegosztásban az előterjesztés tárgya szerint illetékes főosztály készít összefoglalót, illetve javaslatot.

(4) Ha a közigazgatási államtitkári értekezlet valamely napirendi javaslat kormányülésig történő átdolgozását rendeli el, erről a jogi és igazgatási főosztályvezető a feladat elvégzése érdekében haladéktalanul értesíti az érdekelt főosztályt.

70. § (1) A Kormány, a Kormány kabinetjei és egyéb testületeinek ülésére, a vezető részvételével működő tárcaközi bizottságok, az államtitkári értekezlet ülései előtt az azon részt vevő vezetőt fel kell készíteni. A felkészítés történhet az előző pontban meghatározott eljárás eredményeként létrejött álláspont írásban történő átadásával, vagy – több előterjesztés egyidejű képviselete esetén – az előterjesztés tárgya szerint illetékes vezető – vagy képviselője – részvételével tartott szóbeli vezetői felkészítőn.

(2) A testületi ülésen részt vett vezető, a feladatellátás szempontjából lényeges információkról az érdekelteket az ülést követően haladéktalanul köteles tájékoztatni.

A külső szervekkel, sajtóval történő kapcsolattartás szabályai

71. § (1) Az Ügynökséget más minisztériumokkal és külső szervezetekkel való kapcsolattartás során a kormánybiztos, illetve az elnök képviseli. Az országgyűlési képviselőkkel, illetőleg parlamenti bizottságokkal fenntartandó együttműködésben az elnök irányítása szerint kell eljárni. Más tárca állami vezetőivel, illetve más szervezet felsővezetőivel való kapcsolattartásra kizárólag a kormánybiztos rendelkezése szerint az elnök és az elnökhelyettesek jogosultak az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörben.

(2) A főosztályok minden olyan ügyben, amelyben az Ügynökség képviselete nincs kizárólag egy főosztály részére fenntartva, bármely állami szervvel vagy társadalmi szervezettel közvetlenül tarthatnak kapcsolatot.

(3) Külső szervekkel tervezett érdemi tárgyalás, ha az más főosztály ügykörét is érinti, csak akkor kezdhető meg, ha az Ügynökségen belül minden részletre vonatkozóan egyetértés alakult ki, vagy a vezető az esetleges vitát eldöntötte. A tárgyalásról emlékeztetőt kell készíteni, és azt meg kell küldeni mindazoknak, akiknek ügykörét a tárgyaláson elhangzottak érintik.

(4) Kodifikációs ügyekben a Miniszterelnöki Hivatallal, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal a Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztály, végső soron az általános elnökhelyettes tartja a kapcsolatot.

(5) Elhelyezési és ellátási ügyekben, költségvetéssel és pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatos kérdésekben, valamint humánpolitikai ügyekben az Ügynökség szervei kizárólag az általános elnökhelyettesen keresztül, illetőleg rendelkezése szerint tarthatnak kapcsolatot.

72. § (1) Sajtóügyekben a Miniszterelnöki Hivatallal és a Magyar Távirati Irodával a Kommunikációs Főosztály tartja a kapcsolatot. A sajtó részére adható tájékoztatásra a Kormány rendelkezéseit kell alkalmazni. A tájékoztatással kapcsolatos vitás kérdésekben az elnök dönt.

(2) A sajtóval való kapcsolattartást illetően az elnök további szabályokat állapíthat meg.

Kommunikáció és partnerség

73. § (1) Az Ügynökség tevékenységének kommunikációját a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációja tevékenységével összehangoltan végzi.

(2) Az Ügynökség fejlesztéspolitikájáért felelős elnökhelyettes, valamint a közösségi támogatások koordinációjáért felelős elnökhelyettes irányítása alatt lévő szervezetek együttműködnek a partnerség megvalósításában.

Az Ügynökség nemzetközi kapcsolattartásának rendje

74. § (1) A feladatkörükhöz nem kapcsolódó nemzetközi ügyekben a főosztályok külső szervekkel az elnök előzetes egyetértésével, illetőleg tájékoztatásával járhatnak el.

(2) A külön részletezett szabályok szerint a külföldi utakról, illetve külföldi érintettekkel folytatott tárgyalásról jelentést vagy emlékeztetőt kell készíteni, és azt az érdekeltek körében közzé kell tenni, illetőleg a nemzetközi felügyeleti területen elkülönített, áttekinthető rendszerben nyilván kell tartani.

(3) Nemzetközi megállapodások megkötésére – a külön jogszabályban kapott körben és felhatalmazás alapján – kizárólag az elnök jogosult.

Vági Márton s. k.,
elnök

Az SZMSZ 1. számú melléklete

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG
SZERVEZETI ÁBRA

Az SZMSZ 2. számú melléklete

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Alapító Okirata

A Magyar Köztársaság Kormánya az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésére tekintettel megalapítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget.

I. Általános rendelkezések

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi államigazgatási szerv, központi hivatal.

A költségvetési szerv hivatalos neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Rövidített elnevezése: NFÜ

Hivatalos neve angol nyelven: National Development Agency

Hivatalos neve francia nyelven: Agence Nationale du Développement

Hivatalos neve német nyelven: National Entwicklungs Agentur

Székhelye: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.

Alapító: a Magyar Köztársaság Kormánya

Alapítás módja, kelte: 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet, 2006. július 1.

Irányító szerv: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Felügyeleti szerv: Miniszterelnöki Hivatal

Jogelőd szervezet megnevezése: Nemzeti Fejlesztési Hivatal

Jogutódlás időpontja: 2006. július 1.

Alaptevékenysége: 7511 Általános közigazgatás

II. Az Ügynökség tevékenységi köre

1. Alaptevékenység

Az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési tervek, operatív programok elkészítése, e támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítása és fejlesztési tevékenység végzése.

Ennek érdekében az Ügynökség:

a) javaslatokat készít a Kormány fejlesztéspolitikai elveire és céljaira;

b) elkészíti az ország átfogó fejlesztési tervét, és a nemzeti fejlesztési terveket;

c) segíti az országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását;

d) szervezetén belül – az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: AVOP) kivételével – létrehozza és működteti az operatív programok irányító hatóságát, szervezi az operatív programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a feladathoz kapcsolódó uniós és hazai költségvetési források felhasználását;

e) ellátja a Közösségi Támogatási Keret, az EQUAL és az INTERREG közösségi kezdeményezés programok és a Kohéziós Alap irányító hatóságainak feladatait, gondoskodik a monitoring bizottságok működéséről;

f) tárgyalásokat folytat az Európai Unió intézményeivel a fejlesztési stratégia és az annak megvalósítására szolgáló operatív programok egyeztetése érdekében;

g) szervezi az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat;

h) a Kormány által meghatározott körben ellátja az Európai Unió pénzügyi támogatásainak felhasználásához szükséges feladatokat, és koordinálja a pénzügyi támogatások felhasználásával kapcsolatban kialakított intézményrendszer működését;

i) ellátja a PHARE és a Schengen programokkal kapcsolatos szervezési és koordinációs feladatokat, ennek keretében biztosítja a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység működését, e tevékenységében a Segélykoordinációs Bizottság támogatja;

j) ellátja az Átmeneti Támogatási Alappal, a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos előkészítési, szervezési és koordinációs feladatokat, illetve az ikerintézményi (twinning) programmal kapcsolatos nemzeti koordinációt.

Az Ügynökség továbbá feladat- és hatáskörében:

a) elkészíti az Országgyűlés, a Kormány, illetve a kabinetek döntését igénylő előterjesztéseket;

b) előkészíti az Országgyűlés munkájával kapcsolatos bizottsági előterjesztéseket, interpellációkra és kérdésekre vonatkozó választervezeteket;

c) a miniszternél jogszabály alkotását kezdeményezheti, előkészíti a miniszteri rendelet és utasítás-tervezeteket és egyéb intézkedéseket;

d) véleményezi a Kormány ügyrendje szerint a kormány-előterjesztéseket és miniszteri rendeletek tervezetét;

e) kapcsolatot tart tudományos, kutató és képzést folytató intézetekkel, gondoskodik a tudományos munka és képzés támogatásáról és fejlesztéséről;

f) részt vesz nemzetközi szervezetek munkájában, nemzetközi kapcsolatot tart fenn, és közös programokat szervez a hasonló feladatkört ellátó külföldi kormányzati szervekkel;

g) tájékoztatási tevékenységet végez.

Az Ügynökség mindezeken túlmenően közreműködik a fejlesztéspolitikával foglalkozó kormányzati testületek munkájának előkészítésében.

2. Az alaptevékenységen kívüli, a TEÁOR szerinti tevékenységek:

22.13 Időszakos kiadvány kiadása

22.15 Egyéb kiadás

72.30 Adatfeldolgozás

72.60 Egyéb számítástechnikai tevékenység

74.11 Jogi tevékenység

74.15 Vagyonkezelés

74.85 Titkári, fordítói tevékenység

74.86 Telefoninformáció

75.14 Közigazgatást kiegészítő szolgáltatás

80.42 Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

III. Az Ügynökség gazdálkodása

Az Ügynökség az EU Integráció költségvetési fejezetében önálló címen felvett, önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező központi hivatal.

Az Ügynökség tevékenységét munkaterv alapján éves költségvetésből látja el.

IV. Az Ügynökség vállalkozási tevékenysége

Az Ügynökség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

V. Az Ügynökség működése

Az Ügynökséget a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.

Az Ügynökséget elnök vezeti, akit munkájában elnökhelyettesek segítenek. Az elnök tevékenységét a miniszterelnök által kinevezett fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos irányítja. Az Ügynökség elnökét határozatlan időtartamra a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

Az Ügynökség elnökhelyetteseit határozatlan időtartamra, a kormánybiztos egyetértésével az Ügynökség elnöke nevezi ki és menti fel.

A munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés kivételével – az Ügynökség elnöke felett a miniszter, az elnökhelyettesek felett pedig az Ügynökség elnöke gyakorolja.

Az Ügynökség szervezeti és működési szabályzatát az elnök állapítja meg, amelyet a miniszter hagy jóvá.

Az Ügynökség dolgozói – a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység dolgozóinak kivételével – köztisztviselők, jogállásukra a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

A Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység dolgozói közalkalmazottak, jogállásukra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései irányadók.

VI. Az Ügynökség működésének időtartama

Az Ügynökség működésének időtartama határozatlan.

VII. Záró rendelkezések

Az Ügynökség Alapító Okirata 2006. július 1-jén lép hatályba. A jelen Alapító Okirat hatálybalépésével egyidejűleg a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Alapító Okirata hatályát veszti.

Dr. Szilvásy György s. k.,
a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter

Dr. Veres János s. k.,
pénzügyminiszter

Az utasítást a 2/2009. (II. 20.) MeHVM utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte 2009. február 20. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

11/2006. (MK 120.) MeHVM utasítás

a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

11/2006. (MK 120.) MeHVM utasítás

a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról¹