Kifejezéskereső
Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (VI. 22.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről
Kalocsa Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2), 4. § (3), 5. § (3), 12. § (5), 19. §, 20. § (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 31. § (2), 33. § (3), 34. § (1)-(6), 35. § (2), 36. § (2), 42. § (2), 54. § (1), 54. § (3), 58. (2)-(3), 62/B. § (2), 68. § (2), 80. § (1)-(2), 84. § (1)-(2), 91/A. §, továbbá a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (továbbiakban: Vht.) 136/A. § (2) felhatalmazása alapján a bérbeadás feltételeiről, a lakbérek mértékéről valamint az elidegenítés szabályairól — a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése, az önkormányzat bérbeadói jogait erősítve és a bérlők méltányos érdekeinek védelmét érvényesítve — a következő rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya, bérbeadó és kezelő meghatározása
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden Kalocsa Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő lakásra – ideértve a lakrészt és a szükséglakást is –, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. A törzsvagyon körébe tartozó lakásokra, valamint a nem lakás célú helyiségekre a rendelet 9. és 46. §-a szerint.
2. § (1)1 A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek vonatkozásában a bérlő kijelölése, bérbeadói jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése a Gazdasági és Fejlesztési Bizottságra, intézmény kezelésében lévő lakás esetében az intézmény vezetője (a továbbiakban: Bérbeadó) hatáskörébe tartozik.
(2)2 E rendelet 6. §-ában meghatározott bérlő kijelölése a Szociális Bizottság hatáskörébe, az e rendelet 11. § -ban meghatározott bérlő kijelölése a Kulturális és Oktatási Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások és helyiségek kezelési feladatait –kivéve az intézmény kezelésében lévő lakás- Kalocsa Város Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Kezelő) látja el.
(4)3 Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogkört a képviselő-testület közvetlenül gyakorolja, ha bérbeadói döntés a bérbeadó (polgármester, alpolgármester, a Gazdasági és Fejlesztési Bizottság elnöke és tagjai, intézmény vezetője) személyét vagy a Ptk.8:1 (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozóját érinti, valamint akkor, ha az 5. § (1) bekezdésében foglalt előzetes döntés 15 vagy attól nagyobb számú lakást érint.
A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI
A lakásbérlet létrejötte
3. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó és a bérlő írásba foglalt szerződése határozott, vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkezéséig hozza létre.
(2) Önkormányzati lakást nem lakás céljára bérbe adni nem lehet.
4. § (1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak).
(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak. (Ltv. 4. § (1)-(2))
(3) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő kérelmére azokkal a személyekkel, akiket a Bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a befogadás bejelentését követő egy év elteltével.
(4) A házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.
(5) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. (Ltv. 4. § (5))
(6)4 A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
A bérbeadás módja
5. § (1) Önkormányzati lakás bérbeadása történhet:
a) szociális helyzet alapján, ezen belül az erre a célra létesített, vagy szerzett, a képviselő-testület által kijelölt lakások esetén:
aa) fiatal házasok első lakáshoz jutása céljából
b) üzleti alapon:
ba) költségelven,
bb) piaci feltételekkel,
c) közérdekű feladat megoldására,
d) szolgálati jelleggel,
e) azzal a feltétellel, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel
f) műterem céljára az erre a célra létesített vagy szerzett lakások esetén a Bérbeadó előzetes döntése alapján. A bérbe adott lakást csak lakás céljára szabad hasznosítani, ill. használni.
g) elhelyezési kötelezettség teljesítése okán
(2) A Bérbeadó — az e rendelet 8., 9., 25. §-aiban meghatározott feladatok ellátásához szükséges lakások kivételével — köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, a megüresedett vagy megüresedő illetve létesülő önkormányzati lakásokat.
A pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől vagy a lakás tulajdonjogának megszerzésétől (birtokba vételétől) számított 15 napon belül, a bérbeadás céljára épített lakások esetében legkésőbb a használatbavételt követő 15 napon belül kell közzétenni a helyi sajtóban, és kifüggeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A hirdetés megjelenése és a pályázat benyújtásának határideje között 15 napnál rövidebb idő nem lehet.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a lakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét, helyrajzi számát, azonosítóját,
b) a lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat, használati érték),
c) a fizetendő lakbért, a lakbéremelés lehetőségét,
d) a bérbeadás jellegét,
e) a pályázni jogosultak körét,
f) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését, költségeit és megtérítésének módját,
g) üzleti alapon meghirdetett lakás esetén a pályázati tárgyalás helyét, idejét, a fizetendő óvadék mértékét, megfizetésének feltételeit valamint azt, hogy a pályázók közül az nyeri el a bérleti jogot, aki a lakbér előzetes, egyszeri egyösszegű megfizetését a lefolytatott licit során, havi emelkedéssel, a leghosszabb időtartamra szólóan vállalja,
h) a bérleti szerződés időtartamát és egyéb szerződési feltételeket,
i) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, módját.
(4) Egyszerre hirdetett több lakás esetén egy pályázó legfeljebb három lakásra pályázhat egy időben.
(5) Pályázni jogosult általában:
a) a magyar állampolgár,
b) bevándorlási engedéllyel rendelkező-,
c) a letelepedési engedéllyel rendelkező-,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyek
e) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgárai a bérbeadás jellegétől függő megszorításokkal.
Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei
6. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásnál az a saját lakással nem rendelkező személy — a vele együtt költözőket is figyelembe véve — pályázhat,
a) akinek a pályázati kiírást megelőző egy év átlagában megállapított egy főre jutó jövedelme a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló helyi rendelet szerinti rendkívüli települési támogatásra való jogosultsági határ kétszeresét nem haladja meg,
b) aki a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § b.) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik, vagyis „nincs a tulajdonában ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hússzorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja,”
c) aki a bérleti ajánlat benyújtásakor, illetőleg az azt megelőző 5 éven belül, az ország területén beköltözhető lakástulajdonnal, lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti joggal, egyéb használati joggal, üdülővel, továbbá beépíthető lakótelekkel, üdülőtelekkel nem rendelkezik, illetve nem rendelkezett,
d) az a-c.) pontokban foglaltakon túl a szociális rászorultság fennállásához az 5. § (1) bekezdés aa) pontjában meghatározott, fiatal házasok első lakáshoz jutása céljából történő bérbeadásnál mindkét házastársnak, élettársnak 35 éven alulinak kell lenni, és legalább az egyiküknek állandó jellegű keresőtevékenységgel kell rendelkezni, valamint az a.) pontban meghatározott jövedelmük az rendkívüli települési támogatásra való jogosultság háromszorosát nem haladhatja meg.
e)5 Amennyiben a pályázat szerint a lakásban több keresőképes személy költözne életvitelszerűen -akár átmeneti jelleggel is- a jogosultság megállapításához legalább összesen 8 órás munkaviszonynak megfelelő vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folyamatos fennállását igazolni szükséges.
(2) A szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe az együttlakó személyek számától függően:
Üzleti alapon történő bérbeadás feltételei
7. § (1) Az üzleti alapon bérbe adható lakás esetében a bérbeadás feltétele 2 havi lakbérrel egyező mértékű óvadék megfizetése a bérlő részéről. Az óvadék megfizetése a lakásbérleti szerződés aláírásával egyidejűleg esedékes, illetőleg a szerződés az óvadék megfizetésével válik hatályossá. A befizetett óvadékra vonatkozóan a Ptk.5: 95. §-ban foglaltak az irányadók, azzal, hogy a Bérbeadó az óvadék felhasználásával is kiegyenlítheti a bérlő egy hónapot meghaladó lakbértartozását valamint a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének költségeit. Az óvadék teljes összegét, illetőleg az előzőekben felsoroltakon felül megmaradó összegét a bérleti szerződés lejártát követő legfeljebb 15 napon belül ki kell fizetni a bérlő részére.
(2) A bérleti ajánlatokat tartalmazó borítékokat nyilvános tárgyaláson kell felbontani, az ajánlattevők előtt. Több pályázó esetén, a pályázati kiírásnak megfelelő bérleti ajánlatok közül az nyeri el a bérleti jogot, aki a licitálás során a leghosszabb időtartamra vállalja a lakbér egyösszegű megfizetését. A licitlépcső az adott lakásra megállapított egy havi bérleti díj.
(3) Amennyiben csak egy ajánlat érkezik, úgy a meghirdetett pályázati feltételekkel köthető meg a bérleti szerződés az ajánlattevővel.
(4) Ha a pályázat nyertese — a bérleti jog elnyerésétől számított — 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, akkor a soron következő legmagasabb ajánlatot tevő lép a helyébe.
(5) Ha nincs pályázó, vagy a kiírt pályázatnak megfelelő ajánlat, a lakást szociális jelleggel kell meghirdetni.
(6) A határozott idő elteltével a lakásbérleti jogviszony megszűnik. Annak lejárta előtt a bérlő kérelmére új szerződést lehet kötni legfeljebb 5 évre piaci feltételekkel pályázati kiírás nélkül, feltéve, hogy a bérlőnek a kérelem benyújtásakor nincs, és nem volt a bérleti időszak alatt 2 hónapot meghaladó lakbértartozása.
Közérdekű feladat megoldására történő bérbeadás feltételei
8. § (1)9 Közérdeken alapuló lakásbérleti szerződés a Bérbeadó javaslata alapján a képviselő-testület által kijelölt bérlővel és meghatározott feltételekkel köthető. E tekintetben közérdekűnek minősül különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.tv 13. §-ában meghatározott kötelező és felvállalható önkormányzati feladatok köre, a védelmi feladatok ellátása, és más, önkormányzati rendeletben szabályozott feladat, illetve cél végrehajtása, illetve elérése.
(2) Az a bérlő, akinek az (1) bekezdés szerinti szerződése megszűnik, és a lakásból nem költözik ki, jogcím nélküli használónak minősül és e rendelet 19. §-ában rögzítettek szerint kell vele szemben eljárni.
Szolgálati jelleggel történő bérbeadás feltételei
9. § (1) Az önkormányzat intézményével, gazdasági társaságával (e rendelet vonatkozásában: intézményével) munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig szolgálati jelleggel létesíthetnek lakásbérleti jogviszonyt, az intézmények alapító okiratában felsorolt, feladataik ellátásához rendelt lakásokra, az intézmény vezetőjével, mint a bérlő kijelölőjével és bérbeadóval kötött szerződéssel.
(2)10 Nem az intézményhez tartozó lakás tekintetében a Gazdasági és Fejlesztési Bizottság közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogokat.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt bérbeadás esetén a szerződésben ki kell kötni azt, hogy
a) a lakásbérleti jogviszony a létrejött munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól,
b) ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérlő a lakást 30 napon belül köteles kiüríteni,
c)11
d) a bérlő a lakásba bármely más személyt csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be,
e) a bérlő bérlőtársi-, albérleti-, tartási- vagy csereszerződést nem köthet.
Rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével történő bérbeadás
10. § (1) Az 5. § (1) e.) pont szerinti rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás bérbeadásakor a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben a beköltözhetővé tétellel együtt járó munkálatok hatósági engedélyhez kötöttek, úgy annak beszerzése a bérlő feladata. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek (Ltv. 7. § (2)).
(2) A pályázati felhívásra beérkezett ajánlatokat a Bérbeadó nyilvántartásba veszi — szükség esetén környezettanulmányt végez — és a kialakult sorrend szerint bérleti szerződést köthet a nyertes pályázóval.
(3) A pályázók közül elsőbbséget élveznek, az alábbi sorrendben:
a) akik önkormányzati lakást kívánnak elcserélni,
b) akik magasabb használati értékű lakás kialakítását vállalják,
c) akik fiatal házasok és első lakáshoz kívánnak jutni ez által,
d) akik a megjelölt beköltözhetővé tétel költségein felül vállalnak.
(4) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
Műteremlakás bérbeadása
11. § (1) Az 5. § (1) bekezdés f.) pontja szerinti műteremlakás bérbeadására meghirdetett pályázati felhívásnak tartalmaznia kell, hogy pályázni elsősorban azok a kalocsai kötődésű alkotóművészek, vagy azok csoportjai jogosultak, akik felsőfokú képzőművészeti végzettséggel rendelkeznek vagy akik eddigi munkásságuk révén elismertek.
(2)12 A beérkezett pályázatokat a kezelő Polgármesteri Hivatal nyilvántartásba veszi és azokat a bérlő kijelölése érdekében továbbítja a Kulturális és Oktatási Bizottságnak. Kulturális és Oktatási Bizottság a bérlőt kijelöli, majd felkéri a Kezelőt hogy a kijelölt bérlővel kösse meg a lakásbérleti szerződést. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó személyi adatain kívül rövid ismertetést az eddigi művészi munkásságáról, szakmai önéletrajzot, művészeti elképzelését a műterem használata vonatkozásában.
(3) Műteremlakás esetén a 6. § (7) bekezdés a.) pontjában foglalt feltételt nem kell alkalmazni.
(4) A bérleti jogviszony legfeljebb öt évre szólhat, és azzal a bérlővel, bérlőtársakkal létesíthető, akit a bizottság kijelölt.
(5)13 A határozott idő elteltével a lakásbérleti jogviszony megszűnik. Annak lejárta előtt kérelemre, a Kulturális és Oktatási Bizottság javaslatára a Bérbeadó, a lakásbérleti jogviszonyt újabb öt évre meghosszabbíthatja.
Elhelyezési kötelezettség teljesítése
11/A. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság meghatározott időtartamra és feltételekkel kijelölheti a megüresedett önkormányzati lakás bérlőjeként azt a személyt, akinek a lakása elemi csapás vagy más ok következtében elpusztult, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, ha e személy saját elhelyezéséről nem tud gondoskodni. A meghatározott időtartam az elpusztult lakás felépítéséig, helyreállításáig, illetőleg az életveszély elhárítása időpontjáig tarthat, de 5 évnél hosszabb nem lehet.
(2) Az (1) bekezdés alapján kötött szerződés lejártakor a Bérbeadó újabb, legfeljebb öt évre szóló határozott időtartamra köthet bérleti szerződést, ha a bérlő saját elhelyezéséről a továbbiakban sem tud gondoskodni.
(3) A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, másik lakást kell bérbe adni. A másik lakás legfeljebb 1,5 szobás önkormányzati lakás lehet, amennyiben a jogosultnak nincsen más lakás, lakóingatlan tulajdona.
(4) A (3) bekezdés szerinti bérbeadás esetében a bérlő nem fogadhat be a lakásába harmadik személyt, csak azzal a feltétellel, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a befogadott nem tarthat igényt a lakásbérleti jogviszony folytatására.
A Vht. alapján elővásárlási joggal megszerzett ingatlanok hasznosítása
11/B. § (1) Az önkormányzatnak a Vht. 136. § (1) bekezdése által biztosított elővásárlási joga alapján megvásárolt ingatlant a jelen rendeletben foglaltak szerint kell hasznosítani, amennyiben az ingatlan (lakás és nem lakás célú helyiség egyaránt) nem lakottan került megvásárlásra.
(2) Amennyiben az önkormányzat a Vht. 136. § (1) bekezdése alapján fennálló elővásárlási jogával élve lakottan vásárol lakóingatlant, úgy az ingatlan jogszerű használójával bérleti szerződést kell kötnie.
(3) Amennyiben a lakóingatlan jogszerű használója az Önkormányzat tulajdonjogának jogerős ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő 30 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, úgy jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, és vele szemben e rendelet 19. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az alkalmazandó bérleti díj mértéke tekintetében e rendelet 1. számú melléklete irányadó.
A felek jogai és kötelezettségei
12. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. (Ltv. 7. § (1))
(2) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.
(3) A bérbeadó a bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben vállalt kötelezettségéért szavatol.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait az e törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben kikötött eltérésekkel kell alkalmazni. (Ltv. 8. § (1)-(3))
(5) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, mely feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.
(6) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább kétszer, - a bérlő szükségtelen zavarása nélkül - ellenőrzi. A bérlő az arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.
A Bérbeadót terhelő kötelezettségek
13. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni
a) az épület karbantartásáról;
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
(2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő — az (1) bekezdésben nem említett — egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.
(3) A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt. (Ltv. 10. §)
14. § (1) A bérbeadó a 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét:
a) életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, illetőleg a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát ténylegesen akadályozó (a továbbiakban együtt: azonnali beavatkozást igénylő) hibák esetében haladéktalanul;
b) azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben
köteles teljesíteni.
(2) A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.
(3) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit - haladéktalanul - egy összegben kell megtéríteni.
(4) Ha a bérbeadó az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségét — az ott megjelölt időpontban — a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő
a) a bíróságtól kérheti a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására;
b) a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégezheti. (Ltv. 11. §)
A bérlőt terhelő kötelezettségek
15. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(2) Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terheli, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.
(4) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. (Ltv. 13. §)
16. § (1) A Bérbeadó a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról csak akkor köteles gondoskodni, ha a bérlő vállalja annak, a lakbérrel együtt történő megtérítését.
(2) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontos megjelölését, azok időbeni ütemezését, továbbá a lakbér összegét növelő — egy hónapra lebontott — költségeit.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak alapján a lakásbérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a Bérbeadótól nem követelheti.
17. § (1) A Bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti, felújítja.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák
18 § (1) A Bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha Bérbeadó az elvégzendő munkákról tételes ajánlatot ad és a bérlő a tervezett költségeket megelőlegezi. Vállalja továbbá, hogy az azon felül felmerülő, a Bérbeadónak fel nem róható okból keletkező, tényleges többletköltséget a munkák elvégzését követő 15 napon belül a Bérbeadó részére egy összegben megtéríti.
(3) A munkák elvégzését követő 15 napon belül a ténylegesen felmerült költségek alapján a Bérbeadó és a bérlő egymással elszámol.
Lakáshasználati díj
19. §14 (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles a Bérbeadó részére fizetni.
(2) A használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított
a) egy hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbér kétszerese
b) egy hónap elteltével a lakásra megállapított lakbér háromszorosa.
(3) Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra tarthat igényt.
(4) A Bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást, önkényes lakásfoglalás esetén az Ltv. 90/A. §-ában szabályozott közigazgatási eljárást megindítani.
Befogadás szabályai
20. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - a (2) bekezdésben foglalt kivételével -a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.
(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt — a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével — a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(4) A Bérbeadó a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulást köteles megtagadni, ha a befogadott az önkormányzat területén saját lakással rendelkezik.
(5) A Bérbeadónak hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a bérlő lakásbérleti szerződése megszűnését követően jogcím nélkül visszamaradó személyek kötelesek a lakásból kiköltözni, és elhelyezésükről saját maguknak kell gondoskodni.
Tartási szerződés lakásbérleti jog folytatása ellenében
21. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében — a lakásbérleti jog folytatása ellenében —, a Bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően, tartási szerződést köthet.
(2) A Bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:
A lakásbérlet megszűnése
22. § (1) A szerződés megszűnik, ha
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;
b) a lakás megsemmisül;
c) az arra jogosult felmond;
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;
e) a bérlő a lakást elcseréli;
f) a bérlőt a Magyarország területéről kiutasították;
g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;
h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.
(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. (Ltv. 23. § (1)-(2))
(3) A Bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a Bérbeadó a bérlő részére:
a) másik lakást ad bérbe, vagy
b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy
c) másik lakás bérbeadása nélkül pénzbeli térítést fizet.
(4) Több bérlőnek a (3) bekezdés a.) pontjában meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett lakásokat a Bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni.
A pályázati feltételekre és az elbírálás rendjére e rendelet 5. §-ában meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
(5) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a (3) bekezdés b.) pontja szerint szűnik meg, alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbözet tízszeresére, mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítésre.
A (3) bekezdés c.) pontja esetén a bérlő a lakásra megállapított előző 12 havi lakbérének tízszeresére — mint pénzbeli térítésre — tarthat igényt, mely összeg nem lehet magasabb a lakásra megállapított beköltözhető forgalmi érték 50%-ánál, melyet Bérbeadó az új lakásba történő beköltözést követő 8 napon belül térít meg a bérlőnek.
23. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.
(2) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte. (Ltv. 24. § (1)-(2))
(3) A bérbeadó a felmondás jogát a fennálló bérlőkijelölési, vagy bérlő-kiválasztási jog esetén e jog jogosultjának kezdeményezése alapján, vagy - a jogosult egyidejű értesítése mellett - önállóan gyakorolja.(Ltv. 24. § (3))
24. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt — a következményekre figyelmeztetéssel — a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
(2) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
(3) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt — a következményekre figyelmeztetéssel — a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
(4) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
(5) A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (3) és (4) bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. (Ltv. 25. §)
25. § (1) A bérbeadó — a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából — a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. Ennek mértéke a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 50%-a lehet, de legalább a megállapított, felmondást megelőző 12 havi lakbér tízszerese, mely összeget a lakás leadásától számított 8 napon belül kell a bérlő részére kifizetni.
(3) Az (1) bekezdése szerinti felmondás esetén a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit.
26. § (1) A bérlő a lakás bérleti jogát — a bérbeadó hozzájárulásával — elcserélheti; a csereszerződést írásba kell foglalni.
(2) A lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.
(3) A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó — legalább 30 napos határidő megjelölésével — köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:
a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának,
b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását.
(4) A bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulását, ha a cserepartner a (3) bekezdésben említett kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott iratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.
(5) A lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél
a) egészségügyi ok,
b) munkahely megváltozása,
c) lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának megváltozása
miatt cseréli el a lakást, és a (4) bekezdésben említett indokok nem állnak fenn.
(6) A lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek esetében áll fenn.
(7) A hozzájárulást az (5)-(6) bekezdésekben említett indokok fennállása esetén is meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá.
(8) Ha a bérbeadó a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását az Ltv. rendelkezései vagy a joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakbér megállapítására, ha a csere folytán bérleti jogot szerző cserélő fél az Ltv. 34. § (1) bekezdésére tekintettel a korábbi bérlőtől eltérő lakbérbesorolásba esik.(Ltv. 29. § (1)-(8))
A lakásbérleti jog folytatása
27. § (1) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha
a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és
b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti kötelezettségét teljesítette, továbbá
c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt. (Ltv. 32. § (1))
(2) Akit a bérlő a Bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatott be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására akkor jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.
(3) Ha a (2) bekezdésben említettek jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, továbbá szülője.
(4) A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak — eltérő megállapodásuk hiányában — bérlőtársként folytathatják.
(5) A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.
(6) A törvény alapján önkormányzati lakás bérleti jogának folytatására jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja.
(7) Aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban. (Ltv. 32. § (3)-(7))
Az albérlet
28. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakásnak a 6. § (2) bekezdésében megállapított mértékét meghaladó részét — legfeljebb 50%-át — a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás céljára, albérletbe adhatja. A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
Egy szobás lakás nem adható albérletbe. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza az Ltv. 24. §. (1) bekezdésének b.) pontjában foglalt felmondást.
(2) A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely biztosítja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.
(3) A Bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállal.
(4) A lakás fizetővendéglátás célú hasznosítására az (1)-(3) bekezdések előírásai az irányadók.
A lakbér mértéke
29. § (1) A lakásbérleti jogviszony keretében a lakás használatáért havi rendszerességgel fizetendő lakbér összegét a lakbér — komfortfokozattól függő — fajlagos mértéke, a lakás alapterülete határozza meg.
(2) A havi lakbér összege a komfortfokozattól függő egy m2-re eső havi lakbér mértékének, valamint a lakás alapterület számításba vehető négyzetméterének a szorzata.
(3) A lakbér komfortfokozattól függő, egy m2-re eső mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A lakbér mértékét a képviselő- testület minden évben (először 2007-ben) az önkormányzat költségvetési rendeletének elfogadása előtt, e rendelet 1. számú mellékletének módosításával határozza meg. Az új lakbért minden év április 1-től a következő év április 1-ig kell alkalmazni.
(4) A lakás alapterületének megállapításánál az Ltv. 2. sz. mellékletének 7. pontja szerinti helyiségei teljes alapterületének az 1,90 m szabad belmagasságot elérő részét kell számításba venni oly módon, hogy a vakolt falsíkok között — a padlószint felett 1 m magasságban, 0,1 m pontossággal — mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell figyelembe venni. A számított alapterületet a kerekítés szabályai szerint egy m2 pontossággal kell megállapítani.
(5) A loggia és zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell számításba venni.
(6) A lakás helyiségei alapterületébe nem kell beszámítani:
a) a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál levő beugrásokat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket),
b) a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet,
c) a lakáson belüli lépcső felső szintjének az alapterületét.
(7) A lakásbérleti szerződésnek az e rendeletben megállapított mértékű lakbért meghaladó része semmis.
(8) Szociális alapon bérleti szerződéssel rendelkezők estén a szociális rászorultság felülvizsgálata kettő évente kötelező. Azok, akik a felülvizsgálat eredményeként a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletében szabályozott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek nem felelnek meg, a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától a helyi rendeletben, a költségelvű lakásokra meghatározott lakbért kötelesek fizetni.
(9) Azon bérlők, akik a (8) bekezdés szerinti felülvizsgálatot követően költségelvű lakbér fizetésére kötelezettek, évente egy alkalommal kérhetik a szociális lakbérre való jogosultságuk felülvizsgálatát.
(10) A (8) bekezdésében meghatározott szociális rászorultság alapján történő felülvizsgálatot első alkalommal 2016. december 31-ig kell elvégezni, és az új besorolás szerinti lakbéreket 2017. február 1. napjától kell alkalmazni.
30. § A bérlő és a bérbeadó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy
a) a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében a bérlő magára vállalja,
b) a bérlőt terhelő kötelezettségeket a lakbér megfizetésén túl számított díj ellenében a bérbeadó magára vállalja. Ilyen esetekben a lakbérfizetés, illetve külön szolgáltatásokért fizetendő díj kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul.
31. § (1) A bérbeadó a lakbér változását a fizetési kötelezettség időpontja előtt legalább 30 nappal köteles a bérlővel írásban közölni.
(2) A bérlő(k) köteles(ek) a lakás lakbérét minden hó 15. napjáig havonta előre, egy összegben a bérbeadónak megfizetni. A 15 napot meghaladó késedelmes fizetés esetén bérlő a Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni.
A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI
Általános rendelkezések
32. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait — e rendelet II. részében foglalt eltérésekkel — megfelelően kell alkalmazni.
(2)15 A Bérbeadó üres vagy megüresedő nem lakás céljára szolgáló helyiséget — a 35. §-ban foglaltak kivételével — pályázati eljárás lefolytatása után legfeljebb 5 évre adhat bérbe.
A bérleti jog megszerzésének ellenértéke, visszatérítése
33. §16 (1) A Bérbeadó a helyiség bérleti jog megszerzését óvadék kikötésével állapítja meg, a bérlemény rendeltetésszerű visszaadásának és a bérleti jogviszony szerződésszerű teljesítésének biztosítékául, melynek mértéke a bérleti díj havi összegének háromszorosa.
(2) Az óvadék megfizetése a bérleti szerződés megkötésekor esedékes.
(3) Az óvadék összege - a Bérbeadó által elvégzett műszaki szemlét követően - a szerződés megszűnésekor visszajár.
(4) Amennyiben a Bérlő a szerződés megszűnésekor nem tesz eleget a helyiség és berendezési tárgyai rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadási kötelezettségének, vagy a Bérbeadó felé a bérleti jogviszonnyal összefüggésben tartozása van, a Bérbeadó a bérlő terhére az óvadék összegéből, annak erejéig a szükséges munkálatokat elvégezteti, vagy a tartozást levonja.
(5) Amennyiben a bérlet időtartama alatt az óvadék összege felhasználásra kerül pl.: lakbértartozás, vagy halaszthatatlan műszaki beavatkozás elvégzése okán, annak visszapótlásáról a Bérlő 15 napon köteles gondoskodni.
(6) Ha a bérlő a bérleményt megfelelő állapotban adja vissza, az óvadékot a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül vissza kell fizetni részére. Ellenkező esetben az óvadék összegét a helyiség helyreállítására kell fordítani.
Pályázati eljárás szabályai
34. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell az 5. § (3) bekezdés a–b), e–f), h-j) pontban foglaltakat a helyiségre vonatkoztatva, valamint
a) a helyiség alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát,
b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, iroda, raktár, műhely stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,
c) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat, és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
d) a fizetendő bérleti díj mértékének alsó határát,
e)17 a szerződéskötéskor fizetendő óvadék összegét
f) a pályázó pályázati eljárási költségeinek megfizetésére vonatkozó rendelkezést, a befizetés összegét, módját és határidejét
g) a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.
(2) A pályázati hirdetményt meg kell jelentetni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a meghirdetett helyiségen legalább 15 napig közszemlére tétel útján, valamint a helyi sajtóban legalább kétszeri megjelentetéssel, közzététel útján.
(3) A pályázat benyújtásának határnapja nem lehet előbb a pályázati hirdetmény helyi sajtóban történt első megjelenésétől számított 15. napnál.
35. § (1)18 Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres helyiség bérbeadása a Gazdasági és Fejlesztési Bizottság által meghatározott közérdekű feladat megoldására vagy cserehelyiség biztosítása érdekében történik.
(2) Nem kell pályázatot hirdetni, ha a határozott idő lejártakor a bérlő kíván új szerződést kötni és a bérlőnek nincs negyedévet meghaladó bérleti díj tartozása, kivéve, ha a hátralék megfizetésére részélet fizetési kedvezményt kapott és vállalja a Bérbeadó által közölt új helyiségbérleti díj megfizetését
(3)19 A (2) bekezdés szerinti új bérleti szerződés legfeljebb három évre szóló határozott idejű lehet.
36. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély (igazolvány, okirat stb.) másolatát,
b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja,
c) a 34. §. (1) bekezdés f.) pont szerinti eljárási költség befizetését tanúsító elismervény másolatát.
(2)20 Ha az előírt időben pályázati ajánlat nem érkezik, akkor a pályázati kiírást 30 napon belül meg kell ismételni. Ez esetben a Bérbeadó 20%-kal csökkentheti a pályázati alapárat.
(3) Eredménytelen pályáztatás esetében, az utolsó pályázati felhívás benyújtási határidejét követő hat hónapon belül, bérleti szerződés köthető a pályázati feltételeket vállaló bérlővel.
(4) Amennyiben ismételt pályázati kiírásra sem érkezik pályázati ajánlat, úgy a helyiség meghatározott időre, legfeljebb 3 évre bérbe adható pályázati eljárás mellőzésével a bérlő és a Bérbeadó megállapodása alapján.
37. § (1) A megtartandó pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
(2) A pályázati tárgyalás vezetője tájékoztatja résztvevőket a licitálás módjáról.
(3) A pályázók közül az nyeri el a bérleti jogot, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja.
(4) Ha a pályázat nyertese — a bérleti jog elnyerésétől számított — 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, akkor a következő legmagasabb ajánlatot tevő lép a helyébe.
(5) A pályázat nyertese a 34. § (1) bekezdés f.) pontja szerinti eljárási költséget köteles fizetni a Bérbeadó részére, ha a szerződéskötés neki felróható körülmény folytán maradt el.
(6) Ha az előírt időben csak egy pályázati ajánlat érkezik, akkor tárgyalás tartása nélkül a pályázati hirdetményben meghatározott feltételek szerint a bérleti szerződés megköthető.
38. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. (Ltv. 37. §)
(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a helyiség meghatározását (fekvése, alapterülete, helyrajzi száma),
b) a helyiség bérbeadásának határnapját,
c) a bérleti szerződés időtartamát (határozott, vagy feltétel bekövetkezéséig tartó, határozatlan),
d) a helyiség használatának célját, megjelölve a rendeltetését is,
e) a fizetendő bérleti díj mértékét és a fizetés módját,
f) a bérlő által a saját költségén a helyiség használatra alkalmassá tételéhez vállalt elvégzendő építési munkákat, azok határidejét, továbbá az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,
g) esetleges szakhatósági kikötéseket,
h) a helyiség átadásával, karbantartásával, rendeltetésszerű használatával, felújításával továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a Bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit.
(3) A bérleti szerződés mellékletét képezi a Bérbeadó által elkészített helyiségleltár.
39. § (1) A Bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő nem követelheti Bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.
(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti, illetőleg a bérleti szerződésben meghatározott állapotban, és leltár szerinti felszereltséggel köteles visszaadni.
40. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről;
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő(elő-)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról;
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről;
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben;
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, továbbá a bérlő tevékenységével összefüggő, nem háztartási szemét, hulladék elszállításáról.
(2) A Bérbeadó az (1) bekezdés a-d.) pontjaiban meghatározott feladatok elvégzését átvállalhatja, ha bérlő a munkák értékével emelt bérleti díj megfizetését vállalja.
41. § (1) A bérlő más személynek a helyiségbe történő befogadásához köteles a Bérbeadó hozzájárulását megkérni.
(2) A bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához hozzájárulás akkor adható, ha:
a) a bérlő által végzett, és a befogadásra váró személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja, és a bérelt helyiség erre lehetőséget nyújt; és
b) a befogadott személy tudomásul veszi, hogy a befogadó szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.
(3) Befogadás esetén a (2) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozással bérlőtársi szerződés kötendő a felekkel.
42. § (1) A Bérlő a helyiség albérletbe adásához köteles a Bérbeadó hozzájárulását megkérni.
(2) A helyiség egészének albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.
(3) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni és azt a hozzájárulást kérő kérelméhez csatolni kell. Az albérleti szerződés csak a Bérbeadó hozzájárulását követően válik érvényessé.
(4) Az albérletbe adónak vállalnia kell:
a)21 az e rendeletben vagy a Gazdasági és Fejlesztési Bizottság által megállapított bérleti díj 15 %-kal megemelt értékének megfizetését,
b) a bérleti szerződés lejártakor az eredeti állapot saját költségen történő visszaállítását.
(5) Az albérletbe vevőnek vállalnia kell:
a) Az e rendelet 33. § (1) bekezdése alapján számított díj, az albérlettel érintett terület arányos részére vetített mértékének 25 %-ának megfizetését a Bérbeadó részére,
b) hogy az albérletbe adó szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.
(6) A Bérbeadó (1) bekezdés szerinti hozzájárulása a díj megfizetésének napján lép hatályba.
(7) A helyiség albérletbe adásához a hozzájárulást a Bérbeadó megtagadhatja
a) a (4) - (5) bekezdésben rögzített feltételek bármelyikének hiánya esetén,
b) ha az albérletbe adónak a helyiségbérlettel összefüggésben a Bérbeadó felé tartozása van,
c) ha az albérletbe vevő által végezni kívánt tevékenységre nincs engedélye, vagy a tevékenység jogszabályba ütközik.
Bérleti jog átruházás, csere
43. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó előzetes hozzájárulásával másra átruházhatja.
(2) A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a Bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség fekvési helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,
c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,
d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a Bérbeadó által a helyiség igénybevételéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.
e) az átadó nyilatkozatát arról, hogy e rendelet 33. § (1) bekezdése alapján számított díj 50 %-át a hozzájárulás megadását követő 8 napon belül megfizeti a Bérbeadónak.
(4) A Bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha:
a) az átvevő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,
b) az átvevő tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik,
c) ha az átadónak a helyiségbérlettel összefüggésben a Bérbeadó felé tartozása van.
(5) A Bérbeadó a hozzájárulás megadását megtagadhatja
a) közérdekből, e tekintetben közérdeknek minősül különösen az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.tv 13. §-ában-ában meghatározott kötelező és felvállalható önkormányzati feladatok köre, a védelmi feladatok ellátása, a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendelet végrehajtása és más, önkormányzati rendeletben szabályozott feladat, illetve cél végrehajtása, illetve elérése;
b) ha az átvevő bérleményben folytatni kívánt tevékenysége nem egyezik meg az átadó által korábban folytatott tevékenységgel.
(6) A Bérbeadó, az 1990. évi LXXIV. tv. alapján bérleti jogot megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság, vagy korlátolt felelősségű társaság helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodásához a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni.
(7) A hozzájárulás a (3) bekezdés e.) pontjában vállalt díj megfizetésének napjával lép hatályba.
44. § (1) Határozatlan időre szóló bérleti jogviszonyok esetén a bérlők a helyiségeket elcserélhetik a Bérbeadó előzetes hozzájárulásával.
(2) A Bérbeadótól a helyiségek cseréjéhez hozzájárulást kell kérni. A kérelemhez csatolni kell a bérlemények cseréjére vonatkozó szerződést, valamint a helyiségek bérleti szerződéseinek másolatát.
(3) A cserélő fél bérleti szerződése a csere folytán megszűnik, az új helyiségre vonatkozó bérleti szerződés az arra vonatkozó feltételekkel vonatkozik az új bérlőre. A cserélő fél az átvett helyiségre szóló bérleti szerződés tekintetében jogutódnak számít.
(4) A cseréhez csak akkor adható meg a hozzáárulás, ha a cserélő feleknek bérleményükkel kapcsolatban a bérbeadó és a Kezelő felé tartozásuk nincs, valamint vállalják, hogy a Bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó, újonnan közölt bérleti díjat megfizetik.
(5) Megtagadható a hozzájárulás, ha a cserélő felek által folytatott tevékenység egymástól eltérő.
45. § A pályázati kiírásban alkalmazandó minimális bérleti díjak mértékét a képviselő-testület évente, — az évi költségvetési rendelet megalkotásával egy időben — határozatban állapítja meg.
46. § E rendelet felhatalmazza az önkormányzat gazdálkodó és költségvetési szerveit, hogy a feladataik ellátásához biztosított nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeit — az érvényben lévő önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosításáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartása mellett — önállóan határozzák meg.
47. § Határozatlan idejű bérleti szerződés, legfeljebb tíz évre szóló határozott idejűvé módosítható, amennyiben a bérlő vállalja a 33. §-ban foglalt bérleti jog ellenértékének, valamint a Bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó, újonnan közölt bérleti díjnak a megfizetését.
A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE
AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE
Korlátozások
48. §
Elővásárlási jog gyakorlása
49. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:
a) a bérlőt,
b) a bérlőtársakat egyenlő arányba,
c) az a—b.) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.
(2) Az elővásárlási jog jogosultja részére — az 53. §-ban szabályozott pályázati eljárás lefolytatását megelőzően — az 53. § (6) bekezdés szerinti ajánlatot meg kell küldeni.
(3) Elővásárlási jog gyakorlása vonatkozásában az eladó ajánlati kötöttségének ideje az ajánlatnak az elővásárlási jog jogosultja általi kézhezvételtől számított 30 nap.
A lakások vételára
50. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakás vételára:
a) az 49. § (2) bekezdés szerinti értékesítés esetén az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított pályázati alapár;
b) az 53. § alapján lefolytatott nyilvános pályázat esetén a pályázati tárgyalás során ígért legmagasabb ár.
(2)22 Amennyiben a lakás lakott, úgy a pályázati alapárat a Ltv. 52. §-ában foglaltak szerint kell meghatározni ingatlanforgalmi értékbecslés alapján. A lakottság tényét a beköltözhető forgalmi érték 5 %-kal való csökkentésével kell figyelembe venni.
A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények,illetve az alkalmazható szankciók
51. § (1) Ha az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakást az 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy összegben, vagy kérelme alapján 15 évig terjedő részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg. Amennyiben a jogosult az adásvételi szerződést már megkötötte, a kedvezmények örökösét is megilletik.
Megkötöttnek kell tekinteni a szerződést, ha azt mindkét fél aláírta, és a vevő a szerződés szerinti első vételárrészletet megfizette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezmény igénybe vétele esetén a szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20 % -át, szociális rászorultság esetén a lakás vételárának 15 %-át kell a vevőnek egy összegben megfizetni.
(3) Részletvétel esetén az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog jogosultját szociális rászorultság esetén a vételárhátralék 20 %- ára nem terheli kamatfizetési kötelezettség. A szerződés megkötését követő hónap első napjától a fennmaradó vételárhányadra a Ptk. 6: 47. § szerinti kamatot köteles a vevő megfizetni
(4) Az első vételárrészlet megfizetését követően fennálló vételárhátralék alapján, a törlesztési idő figyelembe vételével havi egyenlő mértékű törlesztési részleteket kell meghatározni. A kamat mértékét évente egyszer a tárgyévet megelőző év november 1-én hatályos Ptk. kamat szerint kell megállapítani.
(5)23 Ha az (1) bekezdésben felsorolt személyek a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben fizetik meg, vagy a törlesztés megkezdése után döntenek a fennálló teljes vételár- hátralék egyösszegű kifizetéséről, a fennálló vételárhátralékra vetítve 1 % vételár- kedvezmény illeti meg őket.
(6)24 A vételárhátralék egy részének törlesztése (rendkívüli törlesztés) esetén a vevő által kifizetett összeget 1%-kal növelten kell elszámolni.
(8) Nem alkalmazhatók az (1)-(6) bekezdés rendelkezései az állami támogatásból 2000. szeptember 1. után, vagy önkormányzat pénzeszközeiből létesült, vásárolt lakások értékesítése esetén, ha az önkormányzat tulajdonszerzésétől számított 15 év nem telt el. Az ilyen lakások megvásárlása esetében a lakottság ténye miatti vételárcsökkentés nem illeti meg a bent lakó bérlőt.
A kedvezménnyel vásárolt lakások továbbadásának és cseréjének feltételei
52. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja által kedvezménnyel vásárolt lakásra a vételár egyösszegű megfizetése, vagy a vételárhátralék soron kívüli megfizetése esetén a szerződéskötéstől, illetve a soron kívüli megfizetés dátumától számított 5 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni a kapott fizetési kedvezmény és járulékai erejéig, és azt az ingatlan-nyilvántartásba Kalocsa Város Önkormányzata javára bejegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a kedvezményesen megvásárolt lakás tulajdonjogát csak az önkormányzat hozzájárulásával ruházhatja át (adásvétel, csere, ajándékozás). A hozzájárulás feltétele az igénybe vett fizetési kedvezmény megtérítése az önkormányzat javára.
(2) Amennyiben a vevő részletfizetési kedvezményt vett igénybe, úgy a tartozás és annak járulékai erejéig jelzálogjogot és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni Kalocsa Város Önkormányzata javára a vételár-hátralék és járulékai kiegyenlítésének időtartamáig. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt az elővásárlási jog jogosultja a kedvezményesen megvásárolt lakás tulajdonjogát csak az önkormányzat hozzájárulásával ruházhatja át (adásvétel, csere, ajándékozás). Ha az önkormányzat az átruházáshoz hozzájárult, a jogosult az átruházás előtt a vételárhátralékot — a kedvezmények levonása nélkül számított értéken — köteles megfizetni.
(3) A kedvezményesen értékesített lakások adásvételi szerződésében öt évre szólóan ki kell kötni Kalocsa Város Önkormányzatának elővásárlási jogát, és azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Az elővásárlási joggal való élés esetén a vételár a harmadik személy által ígért vételár.
(4) Részletfizetési kedvezmény igénybe vételét követően két havi vételár részlet elmaradása esetén az önkormányzat a teljes vételár összeget követelheti a vevőtől, vagy választása szerint megilleti az elállás joga. Az önkormányzatot a teljes vételárhátralék megfizetésének időtartamáig visszavásárlási jog illeti meg. Az önkormányzat az elállási jog megnyílását követően élhet visszavásárlási jogával. A visszavásárlási vételár megegyezik a vevő által az önkormányzat részére, az elállási jog gyakorlásáig megfizetett vételárrészletek összegével. Az önkormányzat elállása esetén a szerződés létrejöttétől az elállási jog gyakorlásáig eltelt időtartamra a vevő lakáshasználati díjat köteles fizetni. A visszavásárlási vételár összegét csökkenti a lakáshasználati díj összege. A lakáshasználati díj megegyezik a lakás komfortfokozata szerinti jelen rendeletben a visszavásárlási jognyilatkozat vevővel történő közlés időpontjában meghatározott piaci elvű, vagy szociális rászorultság esetén szociális elvű lakásbérleti díj összegével. A visszavásárlási jog alapításáról a felek az adásvételi szerződésben rendelkeznek. A visszavásárlási jogot az ingatlan- nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
Lakásértékesítés bonyolítása
53. § (1)25 Az önkormányzati lakás az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosításáról szóló 17/2004. (VII. 21.) sz. rendeletben foglaltak szerinti nyilvános pályázat útján — az e rendeletben foglalt eltérésekkel — értékesíthető a Gazdasági és Fejlesztési Bizottság előterjesztésére a képviselő- testület által elfogadott értékesítési terv alapján.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt hasznosítás során a lakás eladásra kerül, a vételárat a vevőnek a szerződés aláírásával egyidejűleg, egy összegben kell az önkormányzat részére megfizetni. Amennyiben a 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg a lakást, úgy őt megilletik az 51. §-ban foglalt kedvezmények.
(3) Amennyiben az értékesíteni kívánt lakás lakott, és a lakás a 49. § (1) bekezdésében foglalt módon elővásárlási joggal terhelt, ezt a tényt szerepeltetni kell a pályázati kiírásban. Az elővásárlási jog jogosultjának közvetlenül is meg kell küldeni a pályázati felhívást, és írásban tájékoztatni kell az őt megillető jogokról, kedvezményekről. Az elővásárlási jog jogosultját a pályázati felhívásra történő jelentkezésénél nem terheli ajánlati biztosítékfizetési kötelezettség.
(4) A nyertes pályázóval — ha nem azonos az elővásárlási jog jogosultjával — kötött adásvételi szerződést meg kell küldeni a 49. § (1) bekezdés a), b) pontja szerinti elővásárlási jog jogosultjának mint harmadik személy által ígért ajánlatot azzal a céllal, hogy nyilatkozzon, élni kíván-e jogával vagy sem. A nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni, ha az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem érkezik válasz.
(5) Amennyiben a pályázat eredménytelen, úgy az 50. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti pályázati alapáron kell ajánlatot tenni az elővásárlási jog jogosultjának.
(6) A 49. § (1) bekezdésében foglalt elővásárlási jog jogosultjának küldött ajánlatnak tartalmaznia kell
a) a lakás vételárát;
b) a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét;
c) a részlefizetés lehetőségét és annak időtartamát;
d) a szerződéses kamat mértékét;
e) a kamatmentesség lehetőségét;
f) a törlesztőrészlet mértékét;
g) az egyösszegű kifizetés esetén adott árengedmény, illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét;
h) a szociális rászorultság feltételeit, az ennek elbírálásához szükséges nyilatkozat tartalmát;
i) az ajánlati kötöttség idejét, ennek elmulasztása következményeit, különös tekintettel a bérleti jogviszony további alakulásáról;
j) további tájékoztatás-, jogorvoslat lehetőségét és módját.
A helyiségek eladása
54. § (1)26 Az önkormányzat tulajdonában álló helyiségek értékesítése az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosításáról szóló 17/2004. (VII.21.) sz. rendeletben foglaltak szerint történhet — az e rendeletben foglalt eltérésekkel — a Gazdasági és Fejlesztési Bizottság előterjesztésére a képviselő-testület által elfogadott értékesítési terv alapján.
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségek értékesítése esetén a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.
(3) Ha a jogosult elővásárlási jogával él, a vételár összege a harmadik fél által ígért érték.
(4) Az elővásárlási jog jogosultja részére az e rendeletben szabályozott pályázati eljárás lefolytatását megelőzően ajánlatot kell küldeni, melynek tartalmaznia kell
a) a helyiség vételárának mértékét;
b) a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét;
c) a részlefizetés lehetőségét és annak időtartamát;
d) a szerződéses kamat mértékét;
e) a törlesztőrészlet mértékét;
f) az ajánlati kötöttség idejét, ennek elmulasztása következményeit, különös tekintettel a bérleti jogviszony további alakulásáról;
j) további tájékoztatás-, jogorvoslat lehetőségét és módját.
(5) Elővásárlási jog gyakorlása vonatkozásában az eladó ajánlati kötöttségének ideje az ajánlatnak az elővásárlási jog jogosultja általi kézhezvételtől számított 30 nap.
55. § (1) A helyiség nyilvános pályázat útján történő értékesítése esetén a pályázati alapár a helyiség beköltözhető forgalmi értéke.
(2) Ha a jogosult elővásárlási jogával él, akkor kérelmére — részére — 12 havi részletfizetési kedvezményt lehet adni. A szerződéskötéskor egy összegben fizetendő a vételár 50%-a. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékot a szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül, egyenlő részletekben, a Ptk. 6: 47. § szerinti kamattal terhelten kell megfizetni.
(3) Amennyiben a vevő részletfizetési kedvezményt vett igénybe, úgy a tartozás és annak járulékai erejéig jelzálogjogot és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni Kalocsa Város Önkormányzata javára a vételárhátralék és járulékai kiegyenlítésének időtartamáig.
(4) Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt az elővásárlási jog jogosultja a kedvezményesen megvásárolt helyiség tulajdonjogát csak az önkormányzat hozzájárulásával ruházhatja át (adásvétel, csere, ajándékozás). Ha az önkormányzat az átruházáshoz hozzájárult, a jogosult az átruházás előtt a vételárhátralékot köteles megfizetni.
(5) A kedvezményesen értékesített helyiségek adásvételi szerződésében 5 évre szólóan ki kell kötni Kalocsa Város Önkormányzatának elővásárlási jogát, és azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Az elővásárlási joggal való élés esetén a vételár a harmadik személy által ígért vételár.
(6) Részletfizetési kedvezmény igénybe vételét követően két havi vételár részlet elmaradása esetén az önkormányzat a teljes vételár összeget követelheti a vevőtől, vagy választása szerint megilleti az elállás joga. Az önkormányzatot a teljes vételárhátralék megfizetésének időtartamáig visszavásárlási jog illeti meg. Az önkormányzat az elállási jog megnyílását követően élhet visszavásárlási jogával. A visszavásárlási vételár megegyezik a vevő által az önkormányzat részére, az elállási jog gyakorlásáig megfizetett vételárrészletek összegével. Az önkormányzat elállása esetén a szerződés létrejöttétől az elállási jog gyakorlásáig eltelt időtartamra a vevő használati díjat köteles fizetni. A visszavásárlási vételár összegét csökkenti a használati díj összege. A használati díj éves összege megegyezik az üzlethelyiség ingatlan forgalmi értékének egyhuszad részével. A használati díj napi összege a használati díj éves összegének 365- öd része. A visszavásárlási jog alapításáról a felek az adásvételi szerződésben rendelkeznek. A visszavásárlási jogot az ingatlan- nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
A LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉBŐL SZÁRMAZÓBEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI
A lakásalap forrása
56. § (1) Az Ltv. 62. § (1)-(2) bekezdésében említett bevételt az önkormányzat elkülönített számlán kezeli.
(2) A külön kezelt bevételből levonható az Ltv. 62. § (5) bekezdése szerinti költségek illetve vételárrész. Az így fennmaradó összeget (továbbiakban: lakásalap) csak jelen rendelet szabályai alapján a mindenkori költségvetési rendelet keretei között lehet felhasználni.
(3) A lakásalapot növeli a pénzintézettől kapott kamat és az értékesítés során érvényesített késedelmi kamat.
A lakásalap felhasználása
57. § (1) A lakásalap felhasználható
1. Kalocsa Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2004. (X. 20.) ör. sz. rendeletben (HÉSZ-ben) felsorolt lakóövezetbe sorolt területek
a) közművesítésére, út, csapadékvíz elvezetése, ivóvízellátás, csatornázás, gázvezeték, elektromos hálózat tervezése, kivitelezése;
b) építési telkek kialakítására, geodézia, tereprendezés, kitűzés, stb.;
2. lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására a külön rendeletben foglaltak szerint;
3. a HÉSZ-ben felsorolt célkitűzések megvalósítására;
4. az Ltv. 26. § (1) bekezdésében foglalt cserelakás biztosítására;
5. önkormányzati tulajdonú lakóépület, lakóépület-rész felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére továbbá új lakás építésére vagy szerzésére;
6. szociális lakás céljára használt lakás vásárlására;
(2) A lakásalap felhasználásával létesített lakótelkek értékesítéséből befolyt bevétel 50%-át, az (1) bekezdés 2. pontjában nyújtott támogatás visszafizetése esetén, és a 4—5. pont szerint létesült lakások értékesítéséből befolyt teljes bevételt vissza kell pótolni az elkülönített számlára.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58. § (1) Az értékesítésre kijelölt, illetve értékesítésre előkészített épületen, helyiségben, lakásban a kezelő csak azonnali beavatkozást igénylő munkákat végezhet el. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékig javítási munka kerül elvégzésre, a házingatlan vételárát újból meg kell állapítani. Az eladási árat legalább a ráfordítás költségével meg kell emelni.
(2) Tartási szerződés fennállása esetén a jogosult a lakást csak akkor vásárolhatja meg, ha az eltartó ahhoz írásban hozzájárult.
(3) Csak akkor köthető adásvételi szerződés a jogosulttal, ha a lakásra, helyiségre semminemű köztartozás, üzemeltetési költséghátralék, bérleti díj hátralék nem áll fenn.
(4) Ha a vételi, illetve az elővásárlási jog jogosultja szociális rászorultságának igazolására valótlan tényeket, adatokat közöl, vagy valós tényeket, adatokat elhallgat, a szociális rászorultságához kapcsolódó kedvezményeket nem kaphatja meg, akkor sem, ha a valóságnak megfelelően módosított közlése alapján is fennállna a szociális rászorultsága.
(5) Amennyiben a vételi, illetve az elővásárlási jog jogosultja a (4) bekezdésben foglalt magatartásával a szociális rászorultsághoz fűződő kedvezményeket már megkapta, az önkormányzat az adásvételi szerződés megtámadása iránt pert indít megtévesztés címén.
(6) A szociális rászorultság megállapítására irányuló adatközlés ellenőrzését Kalocsa Város Jegyzője végzi.
59. § E rendelet felhatalmazza a Bérbeadót a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.
60. § E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk.-ban és az Ltv. 91/A. §-ában foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.
61. § (1) Ez a rendelet 2006. július 15-én lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait első ízben a rendelet hatálybalépése után benyújtott ügyekben kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével Kalocsa Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek értékesítéséről szóló 10/1994. (V. 6. ), 22/1994. (IX.21.), 27/1995. (VIII.7.), 36/1995. (XI.17.), 40/1995. (XII.12.), 17/1996. (VI.5.), számú, valamint a lakások és helyiségek bérletéről szóló 2/1994. (III. 21), 16/1994. (VII.8.), 4/1995. (III.6.), 14/1996. (IV.30.), 33/1996. (XII.20.), 4/1997. (II.24.), 5/1998. (IV.28.), 17/2002. (XII.18.), 9/2004. (IV.30.), 19/2004. (IX.10.) és a 24/2004. (XI.18.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
(4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
A 2. § (1) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (6) bekezdését a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés e) pontját a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 6. § (5) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (9) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (10) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés c) pontját a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 12. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. § (2) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (2) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdés e) pontja a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (2) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (4) bekezdés a) pontja a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (5) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (6) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (1) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (1) bekezdése a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
