Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

12/2006. (III. 23.) IM rendelet

az Igazságügyi Hivatal tevékenységével kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról1

2008.01.01.

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében, a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. §-a (2) bekezdésének g) pontjában, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. §-ának (3) bekezdésében, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-ának (3) bekezdésében, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. §-ának (7) bekezdésében, 14/A. §-ának (4) bekezdésében, 135. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-a (2) bekezdésének l) pontjában, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 53. §-ának c) pontjában, valamint a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterek, a legfőbb ügyész és a Magyar Országos Levéltár egyetértésével – a következőket rendelem el:

Az igazságügyi szerveknél adományozható miniszteri elismerésekről szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet módosítása

1. § Az igazságügyi szerveknél adományozható miniszteri elismerésekről szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: ER.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „A rendelet hatálya az Igazságügyi Minisztérium (ideértve az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírákat és ügyészeket is), az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (a továbbiakban: ISZKI), valamint az Igazságügyi Hivatal alkalmazottaira (a továbbiakban együtt: igazságügyi dolgozó), a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának tagjaira, valamint az Igazságügyi Minisztérium tevékenységét segítő személyekre terjed ki.”

2. § Az ER. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Miniszteri Elismerő Oklevélben a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának tagja is részesülhet.”

3. § Az ER. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az igazságügyi szolgálati viszonyba az 1. §-ban felsorolt szerveknél, a bíróságoknál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál, az ügyészségi és a büntetés-végrehajtási szerveknél, valamint az ügyvédként vagy közjegyzőként eltöltött korábbi szolgálati és munkaviszony idejét is be kell számítani. A beszámításra az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró esetében az igazságügy-miniszter, egyéb esetekben a kinevező vezető jogosult. Az Igazságügyi Hivatal alkalmazottai esetében be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt is.”

4. § (1) Az ER. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Deák Ferenc díj és a Miniszteri Elismerő Oklevél adományozására helyettes államtitkár és főosztályvezető esetében a közigazgatási államtitkár, a minisztériumi dolgozók esetében a főosztályvezető, az ISZKI alkalmazottai esetében az ISZKI főigazgatója, az Igazságügyi Hivatal alkalmazottai esetében az Igazságügyi Hivatal főigazgatója tesz javaslatot. A javaslatot minden év január 15. napjáig kell előterjeszteni. Az előterjesztő az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró esetében a javaslathoz beszerzi az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét.
(2) A Miniszteri Elismerő Oklevél adományozására a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának tagja esetén a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tesz javaslatot.”

(2) Az ER. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Emberi Jogokért Emlékplakett adományozására a javaslatot minden év október 31-éig kell felterjeszteni. A javaslattételre az igazságügyi dolgozók, illetve a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának tagja esetén az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Más személy esetén javaslatot a minisztérium politikai államtitkára, az emberi jogok védelmével kapcsolatos szakmai feladatot ellátó szervezeti egység felügyeletét gyakorló vezető, a minisztérium sajtófőnöke, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója, valamint az emberi jogok védelmét alapszabályában vállaló társadalmi szervezet legfőbb szerve tehet.”

A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló
6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosítása

5. § A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: Bvr.) 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5/A. § „(1) A büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését az Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységei is segítik és támogatják a jogszabályok, valamint a bv. szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján.
(2) Együttműködési megállapodást a parancsnok a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal igazgatójával, az országos parancsnok az Igazságügyi Hivatal főigazgatójával köthet. A parancsnok, illetve az igazgató által kötött együttműködési megállapodásról az országos parancsnokot, illetve a főigazgatót tájékoztatni kell.”

6. § A Bvr. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az elítélttel szemben más ügyben közérdekű munka büntetés vagy pártfogó felügyelet intézkedés végrehajtása van folyamatban, az intézet a befogadásról hetvenkét órán belül tájékoztatja az elítélt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat).”

7. § A Bvr. 236. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előzetes letartóztatott befogadásáról az intézet öt napon belül értesíti)

„d) az előzetes letartóztatott lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot, ha az előzetes letartóztatottat más ügyben közérdekű munkára ítélték vagy pártfogó felügyelet alatt áll;”

Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatairól szóló
27/1997. (X. 17.) IM rendelet módosítása

8. § Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatairól szóló 27/1997. (X. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: Pvr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „A rendelet hatálya az Igazságügyi Minisztériumra, az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó Igazságügyi Hivatal központi és területi szervezeti egységeire (a továbbiakban: Igazságügyi Hivatal), az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetekre (a továbbiakban: ISZKI), az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Részvénytársaságra és a területi igazgatóságokra (a továbbiakban: OFFI Rt.), a büntetés-végrehajtási szervezetre (a továbbiakban együtt: intézmények), valamint e szerveknél közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban állókra (a továbbiakban együtt: munkavállalók), továbbá a büntetés-végrehajtás őrizetében lévő fogvatartottakra (a továbbiakban: fogvatartottak) terjed ki.”

9. § (1) A Pvr. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Igazságügyi Minisztérium, az Igazságügyi Hivatal, az ISZKI és az OFFI Rt. polgári védelmi feladatainak irányítását az e feladattal megbízott főcsoportfőnök (a továbbiakban: főcsoportfőnök) látja el.”

(2) A Pvr. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Igazságügyi Minisztériumban a Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztály e feladattal megbízott dolgozója hangolja össze az egyes hivatali egységek polgári védelmi szakfeladatait, továbbá a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Igazságügyi Hivatal, az ISZKI és az OFFI Rt. ezirányú feladatait.”

Az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó
szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet módosítása

10. § Az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet (a továbbiakban: Ker.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „A rendelet hatálya az Igazságügyi Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó Igazságügyi Hivatal központi és területi szervezeti egységeire (a továbbiakban: Igazságügyi Hivatal), az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetekre (a továbbiakban: ISZKI), az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Részvénytársaságra (a továbbiakban: OFFI Rt.) és a területi igazgatóságokra, a büntetés-végrehajtási szervezetre (a továbbiakban együtt: igazságügyi szervek), valamint e szerveknél közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban állókra (a továbbiakban együtt: munkavállalók), továbbá a büntetés-végrehajtás őrizetében lévő fogvatartottakra (a továbbiakban: fogvatartottak) terjed ki.”

11. § A Ker. 4. § (2) bekezdése c) pontjának cc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[c) a Kormány ... elrendeli]

„cc) a helyzet függvényében az élet- és vagyonmentés végrehajtását, a büntetés-végrehajtási szerv áttelepítését, az ISZKI, az Igazságügyi Hivatal, valamint az OFFI Rt. és a területi igazgatóságok működésének felfüggesztését,”

A büntetőügyekben hozott határozatok
végrehajtása során a bíróságokra
és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló
9/2002. (IV. 9.) IM rendelet módosítása

12. § A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: Bhr.) 4. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha perújítás, illetőleg felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja [Be. 399. § (1) bek., 421. §], erről – határozatának megküldésével – haladéktalanul értesíti az illetékes büntetés-végrehajtási csoportot, bírósági gazdasági hivatalt, bűnjelkezelőt, vagyonelkobzás esetén a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtó irodát, közérdekű munka, illetőleg pártfogó felügyelet esetén a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat).”

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosítása

13. § A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Pfr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „A rendelet hatálya az Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységeire terjed ki.”

14. § A Pfr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § „Ha az ügyész vagy a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban a bíróság és a büntetés-végrehajtási bíró együtt: bíróság) pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, annak elkészítésére a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatát (a továbbiakban: megyei hivatal) rendeli ki, s azt a megyei hivatal igazgatója által kijelölt pártfogó felügyelő készíti el.”

Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat egységes iratkezeléséről szóló
18/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosítása2

15. § Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat egységes iratkezeléséről szóló 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Pir.) 1. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet hatálya az Igazságügyi Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal) terjed ki.
(2) A rendelet rendelkezéseit a Hivatal az általa lefolytatott eljárások során – a hatáskörébe tartozó ügyek sajátosságaihoz igazodóan – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazza.
(3) E rendeletnek az ügykezelési és az ügyviteli szabályait a jogi segítségnyújtással kapcsolatos ügyekben a VIII. Fejezetben, az áldozatsegítő feladatokkal kapcsolatos ügyekben a IX. Fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.) szerinti jogi segítségnyújtással, továbbá a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) szerinti áldozatsegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézésének belső iratkezelési szabályait, a kárpótlási és kárrendezési tevékenységgel kapcsolatos ügyviteli és iratkezelési szabályzatot, a minősített iratok kezelésének szabályait, valamint a Hivatal Irattári Tervét a Hivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) – az Ltv. 10. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kérdésekben a Magyar Országos Levéltár egyetértésével – utasításban állapítja meg.”

16. § A Pir. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § „E rendelet alkalmazása során a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának 1–35. pontjában meghatározott, valamint a következő értelmező rendelkezések az irányadók:
1. alszám: a kezdőiratot követően érkezett és keletkezett iratok folyamatosan emelkedő arab számjeggyel történő jelölése, a kezdőirat az 1-es sorszámot kapja;
2. átadókönyv: az irat és az ügyirat átadását, átvételét igazoló, bekötött és lapszámozással ellátott könyv;
3. hivatkozási szám: más szervtől érkezett iraton a megküldő szerv által alkalmazott azonosító szám;
4. igazgatói ügy: olyan ügy, amelyben a főigazgató (igazgató), illetőleg jogszabályban vagy utasításban meghatározott esetben más hivatali vezető a Hivatal igazgatására tartozó kérdésben, a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési, illetve kárpótlási ügykörön kívül jár el;
5. intézkedés: az ügy tartalmi (érdemi) és formai (alaki) elintézésére adott utasítás;
6. irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;
7. iratkezelés: az irat készítését (előállítását), nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység;
8. irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség;
9. irattári anyag: a Hivatal működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége;
10. irattári terv: az iratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a Hivatal feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét;
11. kezdőirat: olyan irat, amelynek a Hivatalnál nincs előzménye, továbbá amely jogszabály értelmében érdemben vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli;
12. kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat, valamint az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított személy „a kiadmány hiteléül” záradékkal, aláírásával és a Hivatal körbélyegzőjének lenyomatával lát el, vagy elektronikus irat esetében a külön jogszabályban meghatározott módon hitelesít;
13. láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő elektronikus művelet;
14. nyilvántartó könyv: az iratokról ügycsoportonkénti bontásban, elektronikus úton vezetett nyilvántartás;
15. nyilvántartó lap: a pártfogolt ügyéről és adatairól (a közérdekű munka végzéséről) elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy papír alapú nyomtatvány;
16. pártfogó felügyelői könyv: a pártfogó felügyelőre kiosztott ügyekről pártfogó felügyelőnként vezetett könyv;
17. pártfogó felügyelői ügy: jogszabály alapján a Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatához utalt ügy;
18. szervezeti és működési szabályzat: a Hivatal tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a Hivatal, azon belül a szervezeti egységek feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket;
19. utóirat: olyan irat, amely a Hivatalnál már megindult ügyre vonatkozik, ha egyébként nem tekinthető kezdőiratnak;
20. ügycsoport: a Hivatal ügyeinek tárgyuk, valamint az alkalmazandó szabályok azonossága, különbözősége vagy specialitása szerinti csoportosítása;
21. ügyelosztás: az ügyben intézkedni, eljárni jogosult személy kijelölése;
22. ügyintézés: a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a jogszabályok által meghatározott eljárás, ennek során a tartalmi (érdemi) és formai (alaki), illetve szóbeli, írásbeli és elektronikus munkamozzanatok összessége;
23. ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat, amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni;
24. ügykör: a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja;
25. ügyszám: az ügy azonosítására szolgáló megjelölés;
26. ügyvitel: a Hivatal eljárására vonatkozó jogszabályok, utasítások, szabályzatok által meghatározott, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a feladatok teljesítését célozza.”

17. § A Pir. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megyei (fővárosi) igazságügyi hivataloktól (a továbbiakban: megyei hivatal) külön helyen (épületben) működő pártfogó felügyelők és más szervezeti egységek mellett részirodák működhetnek.”

18. § A Pir. 41. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül az Igazságügyi Hivatal, alul a székhelyének a megjelölése (Igazságügyi Hivatal – Budapest). A Központi Igazságügyi Hivatal körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a Központi Igazságügyi Hivatal, alul a székhelyének a megjelölése (Központi Igazságügyi Hivatal – Budapest).
(2) A megyei hivatal körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a megyei hivatal, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Zala Megyei Igazságügyi Hivatal – Zalaegerszeg).”

19. § A Pir. 55. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az igazgatói ügyek ügycsoportjait a főigazgató utasításban állapítja meg.”

20. § A Pir. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben meghatározottak szerint a Hivatalnál foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakról személyi nyilvántartást kell vezetni.”

21. § A Pir. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A selejtezési jeleket magában foglaló irattári tervet főigazgatói utasítás tartalmazza.”

22. § (1) A Pir. 74/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

74/D. § „Ha a Jstv. a támogatás engedélyezése iránti kérelem legkésőbb 3 munkanapon belüli elintézését írja elő, az azt tartalmazó iratot az érkezést követően – az eljáró ügyintéző kijelölése céljából – haladéktalanul be kell mutatni az ügyelosztásra jogosult vezetőnek.”

(2) A Pir. 74/F. §-ának (1) bekezdése a következő f)–h) ponttal egészül ki:

(Befejezett a megyei hivatal által intézett ügy, ha)

„f) a Jstv. 60. §-a szerinti kérelem továbbítását jogerősen megtagadták,
g) a Jstv. 60. §-a szerinti kérelmet a megyei hivatal továbbította a fogadó hatóság részére és a kérelem lefordítására nem rendeltek ki szakfordítót,
h) a Jstv. 60. §-a szerinti kérelem lefordítására kirendelt szakfordító díját a fél visszatérítette.”

(3) A Pir. 74/F. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Befejezettként kell kezelni a megyei hivatal által a Jstv. 60. §-a szerint intézett ügyet akkor is, ha a szakfordító által lefordított kérelemnek a fogadó hatóság részére történő továbbításának időpontjától számított 6 hónapon belül nem nyújtották be a megyei hivatalhoz a fogadó állam illetékes hatóságának a költségmentességet elutasító jogerős határozatát.”

(4) A Pir. 74/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Befejezett a Központi Igazságügyi Hivatal által intézett ügy, ha
a) a jogi segítői névjegyzékbe a bejegyzés megtörtént,
b) a jogi segítői névjegyzékbe vétel iránti kérelmet elutasították,
c) a jogi segítőt a jogi segítői névjegyzékből törölték,
d) a támogatás engedélyezése iránti ügyben hozott határozat elleni fellebbezést elbírálták,
e) a Jstv. 60. §-a szerinti kérelem továbbításának megtagadásáról szóló határozat elleni fellebbezést elbírálták,
f) a méltányossági kérelmet elbírálták.”

(5) A Pir. 74/H. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (2) bekezdésre változik:

„(1) A Jstv. 28. §-a szerinti ügyfélszolgálati tevékenység során az ügyfelek regisztrálása statisztikai adatgyűjtési célú gyűjtőszámos iktatóprogram keretében történik.”

23. § A Pir. a következő új IX. Fejezettel egészül ki és a jelenlegi IX. Fejezet számozása X. Fejezetre változik:

„

AZ ÜGYKEZELÉS ÉS ÜGYINTÉZÉS ELTÉRŐ SZABÁLYAI AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATOS ÜGYEK INTÉZÉSE SORÁN

Ügykezelés

74/I. § A megyei hivatal a hét minden munkanapján félfogadást tart az ügyfelek részére.

74/J. § (1) Az Ást. hatálya alá tartozó áldozatsegítő támogatás (a továbbiakban: áldozatsegítő támogatás) engedélyezése iránti kérelmet nyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni, ezért a szóbeli kérelemről, nyilatkozatról jegyzőkönyvet nem kell készíteni, de az ügyfelet tájékoztatni kell a nyomtatvány kitöltésének kötelezettségéről, azt át is kell adni részére, és kérelmére a kitöltéshez segítséget kell nyújtani.
(2) Ha az iroda a beadvány személyesen történt benyújtásakor hiányt észlel, azonnal felhívja az ügyfelet a hiány pótlására. Ha az ügyfél a hiánypótlásnak nem tesz eleget, de ragaszkodik a beadvány benyújtásához, az (1) bekezdésnek megfelelő beadványt hiányosan is át kell tőle venni.

Ügyintézés

74/K. § Ha az Ást. az áldozatsegítő támogatás engedélyezése iránti kérelem haladéktalan elintézését írja elő, az azt tartalmazó iratot az érkezést követően – az eljáró ügyintéző kijelölése céljából – haladéktalanul be kell mutatni az ügyelosztásra jogosult vezetőnek, és az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a kérelem elbírálása az adott napon belül előreláthatólag milyen időpontra történik meg.

74/L. § Az ügy soron kívüli intézését a megyei hivatal áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője rendelheti el.

74/M. § (1) Befejezett a megyei hivatal által intézett ügy, ha
a) az azonnali pénzügyi támogatást az áldozat részére a megyei hivatal kifizette,
b) az érdekérvényesítés elősegítése során az áldozat által kért szolgáltatást – figyelemmel az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet 16. §-ára – megkapta,
c) a járadékjellegű kárenyhítés utolsó járadéktagját a Központi Igazságügyi Hivatal átutalta,
d) az egyösszegű kárenyhítés összegét a Központi Igazságügyi Hivatal átutalta,
e) a pénzben nyújtott áldozatsegítő támogatás Ást. alapján megállapított visszatérítési kötelezettsége esetén a tartozás összegének behajtása érdekében lefolytatott eljárás eredményéről az adóhatóság a megyei hivatalt tájékoztatta,
f) az ügyfél áldozatsegítő támogatás engedélyezése iránti kérelmét jogerősen elutasították.
(2) Befejezett a Központi Igazságügyi Hivatal által intézett ügy, ha az áldozatsegítő támogatás engedélyezése iránti ügyben hozott határozat elleni fellebbezést elbírálták.
(3) Befejezettként kell kezelni az (1) és (2) bekezdés szerinti ügyet akkor is, ha
a) az áldozatsegítő támogatás iránti kérelmet (fellebbezést) visszavonták,
b) az ügy áttételéről rendelkeztek.

74/N. § Az áldozatsegítő támogatás engedélyezése iránti ügyben hozott határozat elleni fellebbezés felterjesztése esetén a 48. §-ban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

74/O. § Az áldozatsegítő támogatások nyilvántartására szolgáló számítógépes rendszer üzemeltetéséről a Központi Igazságügyi Hivatal gondoskodik.”

Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál foglalkoztatottak
képesítési követelményeiről, munkaköri elnevezéseiről
és ügyviteli vizsgájáról szóló
19/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosítása3

24. § Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál foglalkoztatottak képesítési követelményeiről, munkaköri elnevezéseiről és ügyviteli vizsgájáról szóló 19/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A rendelet hatálya az Igazságügyi Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakra terjed ki.”

25. § Az Mr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pártfogó felügyelői szakreferens, a pártfogó felügyelő, a pártfogó felügyelői ügyintéző, a pártfogó felügyelői asszisztens, egyéb tisztviselő és az írnok a rendelet 1. számú mellékletében megjelölt munkakörökben köteles az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tenni.”

26. § (1) Az Mr. 9. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szóbeli vizsga tárgyai:
a) pártfogó felügyelői ismeretek: a környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény készítése, a pártfogó felügyelet végrehajtása, a közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, az utógondozás végrehajtása,
b) a pártfogó felügyelői szolgálat szervezeti felépítése, feladatai,
c) jogi alapismeretek: az alkotmányjog, a büntetőjog, a büntetőeljárási jog, a büntetés-végrehajtási jog, a szociális jog főbb szabályai,
d) a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárásra vonatkozó alapismeretek,
e) az áldozatsegítő támogatásokra vonatkozó alapismeretek,
f) kriminológiai alapismeretek,
g) gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek,
h) szociális munka alapismeretek,
i) addiktológiai, mentálhigiénés alapismeretek,
j) adatvédelmi, statisztikai alapismeretek,
k) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyának főbb szabályai,
l) ügyviteli és iratkezelési szabályok.
(4) A felsőfokú iskolai végzettségű igazságügyi alkalmazott a (3) bekezdés a)–l) pontjában meghatározott vizsgatárgyakból, ezen belül az iratkezelési ismeretek keretében a szükséges számítógépes ismeretekből is, a pártfogó felügyelői asszisztens a (3) bekezdés a)–e) pontjában, valamint k) és l) pontjában meghatározott vizsgatárgyakból, az irodai ügykezelő és irattáros munkakört betöltő igazságügyi alkalmazott a kinevező által a (3) bekezdés a) és b), valamint k) és l) pontjában felsoroltak közül munkaköre és meglévő képzettsége jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörből köteles vizsgát tenni.”

27. § Az Mr. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság a rendelet 2. számú melléklete szerinti vizsgalapot állítja ki. A vizsgázó felkészültségéhez igazodóan a vizsga „megfelelt”, „közepes”, „jó”, „kitűnő”, illetve „nem felelt meg” eredménnyel minősíthető.”

28. § (1) Az Mr. 14/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogi segítségnyújtási szakreferens, a jogi segítségnyújtási ügyintéző és az írnok köteles a jogi segítségnyújtással kapcsolatos ismeretekről számot adó ügyviteli vizsgát tenni. Az ügyviteli vizsga letétele alól felmentést kap az, aki a külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát letette.”

(2) Az Mr. 14/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szóbeli vizsga tárgyai:
a) a jogi segítségnyújtás formái, igénybevételének feltételei,
b) a jogi segítségnyújtásra irányuló kérelem elbírálásának anyagi és eljárásjogi szabályai,
c) a támogatás igénybevételének/folyósításának, teljesítése igazolásának és visszatérítésének rendje,
d) a jogi segítségnyújtást végző szervezet,
e) jogi alapismeretek: a közigazgatási eljárási jog, a polgári és büntetőeljárási jog, az igazságszolgáltatási szervezet és működése, a szociális jog főbb szabályai,
f) az áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezet és feladatai, az áldozatsegítő támogatások szabályai,
g) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyának főbb szabályai,
h) ügyviteli és iratkezelési szabályok.”

(3) Az Mr. 14/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, és e § eredeti (8) bekezdésének számozása (9) bekezdésre változik:

„(8) A jogi segítségnyújtási szakreferens és a jogi segítségnyújtási ügyintéző a (7) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott vizsgatárgyakból, az irodai ügykezelő és irattáros munkakört betöltő igazságügyi alkalmazott a kinevező által a (7) bekezdés a), valamint c)–h) pontjában felsoroltak közül munkaköre és meglévő képzettsége jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörből köteles vizsgát tenni.”
„
14/B. § (1) E rendelet rendelkezéseit a Hivatal áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységeiben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakra az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Tisztviselői álláshelyet felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy tölthet be. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tisztviselőnek e rendelet 5. számú mellékletének I. és II. pontja, egyéb igazságügyi alkalmazottnak a III. pontja szerinti munkaköri elnevezés használatát engedélyezheti.
(3) Az áldozatsegítő szakreferens, az áldozatsegítő ügyintéző, az irodai ügykezelő és az irattáros munkakört betöltő igazságügyi alkalmazott köteles az áldozatsegítéssel kapcsolatos ismeretekről számot adó ügyviteli vizsgát tenni. Az ügyviteli vizsga letétele alól felmentést kap az, aki a külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát letette.
(4) Az ügyviteli vizsga letételére kötelezett igazságügyi alkalmazott szakmai oktatásban vesz részt, amelynek célja, hogy megismerje az áldozatsegítő támogatások igénybevételére, az áldozatsegítés szervezetére és az igazságszolgáltatás működésére vonatkozó legalapvetőbb jogszabályokat, elsajátítsa az ügyvitel, az iratkezelés szabályait, továbbá a munkakörével kapcsolatos egyéb szükséges tudnivalókat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja.
(5) Az ügyviteli vizsgára készülők a szükséges ismereteket a Központi Igazságügyi Hivatalban szervezett tanfolyam keretében sajátítják el.
(6) Az ügyviteli vizsgabizottságot a Központi Igazságügyi Hivatalban kell megalakítani. A főigazgató az ügyviteli vizsgabizottság elnökét ötéves időtartamra a Központi Igazságügyi Hivatal áldozatsegítő feladatokat ellátó tisztviselői, a vizsgabizottság tagjait a Hivatal áldozatsegítő feladatokat ellátó tisztviselői közül nevezi ki, a vizsgabizottsági tagsági feladatok ellátására pedig az Igazságügyi Minisztérium illetékes köztisztviselőjét is felkéri. A vizsgabizottságot úgy kell megalakítani, hogy annak egy tagja az Igazságügyi Minisztérium képviselője legyen.
(7) A szóbeli vizsga tárgyai:
a) az áldozatsegítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések,
b) az áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezet és feladatai,
c) jogi alapismeretek: az alkotmányjog, a közigazgatási eljárási jog, a büntetőjog, a büntetőeljárási jog, a büntetés-végrehajtási jog, a polgári jog, a polgári eljárási jog, az egészségügyi jog, a társadalombiztosítási jog és a szociális jog főbb szabályai,
d) a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárásra vonatkozó alapismeretek,
e) bűnmegelőzési, kriminológiai és viktimológiai alapismeretek,
f) a bűncselekmény után bekövetkező trauma és annak kezelési módja,
g) a hajléktalan-ellátás alapismeretei,
h) a családsegítő központok szerepe, feladatai,
i) gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek,
j) a magyar szociálpolitika rendszere, szociális munka alapismeretek,
k) addiktológiai, mentálhigiénés alapismeretek,
l) az egészségügyi és a társadalombiztosítási ellátórendszerre vonatkozó alapismeretek,
m) az önkormányzati ellátások és szolgáltatások,
n) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyának főbb szabályai,
o) ügyviteli és iratkezelési szabályok,
p) adatvédelmi, statisztikai alapismeretek.
(8) Az irodai ügykezelő és irattáros munkakört betöltő igazságügyi alkalmazott a kinevező által a (7) bekezdésben felsoroltak közül munkaköre és meglévő képzettsége jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörből köteles vizsgát tenni.
(9) Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság az e rendelet 6. számú melléklete szerinti vizsgalapot állítja ki.

14/C. § (1) E rendelet rendelkezéseit a Hivatal kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységeiben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakra az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Tisztviselői álláshelyet felsőfokú vagy középfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy tölthet be. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tisztviselőnek e rendelet 7. számú mellékletének I. és II. pontja, egyéb igazságügyi alkalmazottnak a III. pontja szerinti munkaköri elnevezés használatát engedélyezheti.
(3) A Hivatal kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységeiben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott ügyviteli vizsgát nem tesz.”

30. § (1) Az Mr. 1. számú melléklete I. pontjának 2. alpontjában a „gazdasági, pénzügyi vagy számviteli szakirányú felsőfokú iskolai végzettség” szövegrész „jogi egyetemi végzettség vagy gazdasági, pénzügyi vagy számviteli szakirányú felsőfokú iskolai végzettség” szövegrészre módosul.

(2) Az Mr. 1. számú melléklete II–IV. pontja helyébe jelen rendelet 1. melléklete szerinti szöveg lép.

a) I. pontjának 1. alpontjában a „Főigazgató-helyettes” szövegrész „Igazgató” szövegrészre módosul,

b) I. pontjának 2. alpontjában az „5 éves gyakorlat” szövegrész „3 éves gyakorlat” szövegrészre módosul,

c) II. pontja helyébe jelen rendelet 2. melléklete szerinti szöveg lép,

d) III. pontjának 1. alpontjában az „Irodai ügykezelő” szövegrész „Jogi segítségnyújtási irodai ügykezelő” szövegrészre módosul.

(4) Az Mr. kiegészül az e rendelet 3. melléklete szerinti 5–7. számú melléklettel.

Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreiről, valamint a vagyonnyilatkozat átadásáról, kezeléséről és az abban foglalt adatok védelméről szóló 20/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosítása4

31. § Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreiről, valamint a vagyonnyilatkozat átadásáról, kezeléséről és az abban foglalt adatok védelméről szóló 20/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „A rendelet hatálya az Igazságügyi Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állókra terjed ki a 2. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörök betöltésekor.”

32. § A Vr. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. és 22/B. §-ában, valamint 6. számú mellékletében meghatározott adattartalommal vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni
a) a Hivatal vezetői (főigazgató, főigazgató-helyettes, igazgató, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, igazgatóhelyettes, osztályvezető, osztályvezető-helyettes, csoportvezető, titkárságvezető, pártfogói szállás vezetője, pártfogói foglalkoztató vezetője),
b) pártfogó felügyelői szakreferensi, pártfogó felügyelői, pártfogó felügyelői ügyintézői,
c) jogi segítségnyújtási szakreferensi, jogi segítségnyújtási ügyintézői,
d) áldozatsegítő szakreferensi, áldozatsegítő ügyintézői,
e) belső ellenőri
munkaköröket betöltők, illetve akikkel e munkaköröket kívánják betöltetni, továbbá
f) a közbeszerzési eljárásban közreműködő, a költségvetési és egyéb pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult, továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett igazságügyi alkalmazottak.”

Az Igazságügyi Minisztérium és az igazságügy-miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról
és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 36/2004. (XI. 24.) IM rendelet módosítása

33. §5

Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

b) az igazságügyi szerveknél adományozható miniszteri elismerésekről szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 2/1998. (I. 30.) IM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése,

c) az igazságügyi szerveknél adományozható miniszteri elismerésekről szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 19/2002. (XII. 12.) IM rendelet 4. §-a,

e) a Pir. 61. §-a és az azt megelőző alcím, a Pir. 1. számú melléklete és 2. számú melléklete,

f) a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosításáról szóló 24/2003. (VII. 1.) IM rendelet 11. §-a,

g) az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatairól szóló 27/1997. (X. 17.) IM rendelet módosításáról szóló 33/2003. (IX. 11.) IM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése,

h) az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet módosításáról szóló 35/2003. (IX. 11.) IM rendelet 2. §-a,

i)6

j) az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat egységes iratkezeléséről szóló 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosításáról szóló 12/2004. (III. 30.) IM rendelet 2. §-a és 3. §-a,

k) az egyes munkaköri megnevezésekről szóló 32/2004. (IX. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának b) pontja, az R. melléklete I. részének B) pontja, II. részének B) pontja és III. részének B) pontja,

l) az Nbr. Mellékletének IV. része, valamint

m) a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2005. (VI. 16.) IM rendelet 2. §-a és 5. §-a.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Bvr. 170. §-a (3) bekezdésében a „pártfogó felügyelői hivatal” szövegrész „pártfogó felügyelői szolgálat”-ra, 179. §-ának (1) bekezdésében, 202. §-ának (3) bekezdésében és 220. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „pártfogó felügyelői hivatalt” szövegrész „pártfogó felügyelői szolgálatot” szövegrészre, 209. §-ának (1) bekezdésében a „pártfogó felügyelői hivataltól” szövegrész „pártfogó felügyelői szolgálattól” szövegrészre;

b) a Bhr. 9. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, 63. §-ának (3) bekezdésében, 69. §-a (4) bekezdésének első tagmondatában és 115. §-ának (4) bekezdésében a „pártfogó felügyelői hivatal” szövegrész „pártfogó felügyelői szolgálat”-ra, 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 19. §-ának (3) bekezdésében, 48. §-ában, 63. §-ának (2) bekezdésében, 69. §-a (4) bekezdésének második tagmondatában, 71. §-ának (5) bekezdésében, 115. §-ának (3) és (7) bekezdésében, 122. §-ának (1) bekezdésében, 125. §-ában, 126. §-ának (4) bekezdésében és 132. §-ának (4) bekezdésében a „pártfogó felügyelői hivatalnak” szövegrész a „pártfogó felügyelői szolgálatnak” szövegrészre, 68. §-ának (1) bekezdésében, 131. §-ának (2) bekezdésében, 132. §-ának (2) bekezdésében és 156. §-ának (3) bekezdésében a „pártfogó felügyelői hivatalt” szövegrész a „pártfogó felügyelői szolgálatot” szövegrészre, a Bhr. mellékletének „314/b. Felhívás a közérdekű munka megkezdésére.” című nyomtatványában a „Megyei Pártfogó Felügyelői Hivatal” szövegrész a „Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata” szövegrészre, a „Megyei Pártfogó Felügyelői Hivatallal” szövegrész a „Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatával” szövegrészre;

c) a Pfr. 41. §-ának (3) bekezdésében „a Hivatal” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatal” szövegrészre, 41. §-ának (4) bekezdésében „A Hivatal” szövegrész „Az Igazságügyi Hivatal” szövegrészre;

d) a Pir. 23. §-ának (3) bekezdésében és 41. §-ának (5) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész „megyei hivatal”-ra, 31. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 74/B. §-ának (3) bekezdésében, 74/E. §-ában és 74/H. §-ában „az Országos Hivatal” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatal” szövegrészre, 48. §-ának (1) bekezdésében „az Országos Hivatalhoz” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatalhoz” szövegrészre, 64. §-ában a „Hivatalhoz” szövegrész „Központi Igazságügyi Hivatalhoz” szövegrészre, 74/B. §-a (3) bekezdésében „az Országos Hivatalt” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatalt” szövegrészre, 74/F. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontjában „az Igazságügyi Minisztérium” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatal” szövegrészre;

e) az Mr. 3. §-ának (2) bekezdésében és 14/A. §-ának (2) bekezdésében a „felsőfokú végzettséggel” szövegrész „felsőfokú iskolai végzettséggel” szövegrészre, 7. §-ának (3) bekezdésében, valamint 8. §-ának (1) és (2) bekezdésében „az Országos Hivatalban” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatalban” szövegrészre, 9. §-ának (1) bekezdésében a „felsőfokú végzettségű” szövegrész „felsőfokú iskolai végzettségű” szövegrészre, 14/A. §-ának (5) és (6) bekezdésében „a Hivatal központi szervezeti egységében” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatalban” szövegrészre;

f) a Vr. 2. §-ának (5) bekezdésében „az Országos Hivatal” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatal” szövegrészre

módosul.

1. melléklet a 12/2006. (III. 23.) IM rendelethez

„
II. Felsőfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések
és képesítési feltételek
„II. Felsőfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések
és képesítési feltételek

1.

Belső ellenőr

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és mérlegképes könyvelői, pénzügyi és számviteli szakellenőri vagy okleveles pénzügyi-revizori képesítés, okleveles könyvvizsgáló képesítés

2.

Kontrolling elemző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség

3.

Gazdasági szakügyintéző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség

4.

Jogi és igazgatási szakügyintéző

jogi egyetemi végzettség, vagy államigazgatási főiskolai végzettség vagy felsőoktatási intézmény államigazgatási karán szerzett igazgatás-szervezői végzettség, ügyviteli vizsga

5.

Informatikus

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség

6.

Munkaügyi és személyügyi szakügyintéző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség

7.

Oktatási szakügyintéző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga

8.

Pártfogó felügyelő

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga

9.

Pártfogó felügyelői asszisztens

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga

10.

Pártfogó felügyelői szakreferens
(a Központi Igazságügyi Hivatalban)
Pártfogó felügyelői ügyintéző
[a megyei (fővárosi) hivatalokban]

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga

11.

Pénzügyi szakügyintéző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség

12.

Rendszergazda

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség

13.

Rendszerprogramozó

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség

14.

Statisztikai elemző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga

15.

Számviteli szakügyintéző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség

16.

Társadalombiztosítási szakügyintéző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség

17.

Beszerzési szakügyintéző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és felsőfokú (emelt szintű) szakirányú végzettség

18.

Illetmény-számfejtési szakügyintéző

szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy felsőfokú iskolai végzettség és felsőfokú (emelt szintű) szakképzettség


III. Középfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések
és képesítési feltételek

1.

Anyagbeszerző

szakirányú középfokú iskolai végzettség és gépjárművezetői engedély

2.

Anyagnyilvántartó

szakirányú középfokú iskolai végzettség és középfokú anyag- és raktárgazdálkodási képesítés

3.

Illetmény-számfejtési ügyintéző

szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy középfokú iskolai végzettség és szakirányú középfokú vagy felsőfokú társadalombiztosítási szakvizsga

4.

Hálózati és hardver munkatárs

szakirányú középfokú iskolai végzettség

5.

Irodai ügykezelő (a munkakör jellegére utaló jelzővel is használható, pl. titkársági, gazdasági, pártfogó felügyelői irodai ügykezelő)

középfokú iskolai végzettség, ügyviteli vizsga

6.

Irattáros

középfokú iskolai végzettség és szakirányú szakképesítés, ügyviteli vizsga

7.

Pártfogó felügyelői asszisztens

középfokú iskolai végzettség, ügyviteli vizsga

8.

Pénztáros

szakirányú középfokú iskolai végzettség

9.

Pénzügyi ügyintéző

szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy középfokú iskolai végzettség és szakirányú középfokú szakképesítés

10.

Statisztikai adatfeldolgozó

középfokú iskolai végzettség és középfokú statisztikai képesítés

11.

Számviteli ügyintéző

szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy középfokú iskolai végzettség és szakirányú középfokú szakképesítés

12.

Raktáros

középfokú iskolai végzettség és középfokú szakirányú képzettség

13.

Működésszervező-gépkocsivezető

középfokú iskolai végzettség és pályaalkalmassági vizsgálat II.


IV. Alapfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések
és képesítési feltételek

1.

Gépkocsivezető

alapfokú iskolai végzettség, hivatásos gépjárművezetői engedély, pályaalkalmassági vizsgálat II.

2.

Segédmunkás

alapfokú iskolai végzettség

3.

Karbantartó

alapfokú iskolai végzettség és szakmunkás bizonyítvány”

”

2. melléklet a 12/2006. (III. 23.) IM rendelethez

„
II. Felsőfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések
és képesítési feltételek a jogi segítségnyújtó feladatokat ellátó szervezeti egységekben

Jogi segítségnyújtási szakreferens
(a Központi Igazságügyi Hivatalban)
Jogi segítségnyújtási ügyintéző
[a megyei (fővárosi) hivatalokban]

jogi egyetemi végzettség, vagy államigazgatási főiskolai végzettség vagy felsőfokú igazságügyi ügyintézői végzettség

”

3. melléklet a 12/2006. (III. 23.) IM rendelethez

„
5. számú melléklet a 19/2003. (VI. 24.) IM rendelethez

I. Vezetői megbízás esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések
és képesítési feltételek az áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységekben

1.

Igazgató

jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga

2.

Osztályvezető

jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga, vagy jogi egyetemi végzettség és közigazgatási szervnél vagy igazságszolgáltatási szervnél jogi végzettséghez kötött munkakörben eltöltött 3 éves gyakorlat

3.

Csoportvezető

jogi egyetemi végzettség, ügyviteli vizsga
II. Felsőfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések és képesítési feltételek az áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységekben

Áldozatsegítő szakreferens (a Központi Igazságügyi Hivatalban)
Áldozatsegítő ügyintéző [a megyei (fővárosi) hivatalokban]

jogi egyetemi végzettség, vagy pártfogó felügyelői munkakör betöltéséhez az Iasz. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott végzettség és jogi egyetemi végzettség, ha a jogi egyetemi végzettség megszerzésének időpontja későbbi, ügyviteli vizsga
III. Középfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések és képesítési feltételek az áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységekben

1.

Áldozatsegítő irodai ügykezelő

középfokú iskolai végzettség, ügyviteli vizsga

2.

Irattáros

középfokú iskolai végzettség és szakirányú szakképesítés, ügyviteli vizsga

6. számú melléklet a 19/2003. (VI. 24.) IM rendelethez


Áldozatsegítő Vizsgabizottság

Szám: ...................
VIZSGALAP


Az Áldozatsegítő Vizsgabizottság tanúsítja, hogy ................................................, aki ........ év .............. hó ..... napján született, az áldozatsegítési ügyviteli vizsgát ............................... eredménnyel letette.

....................................., ....... év ............... hó .... napján.

P. H.

..............................................
a vizsgabizottság elnöke

    ..............................................    ..............................................
    a vizsgabizottság tagja        a vizsgabizottság tagja

7. számú melléklet a 19/2003. (VI. 24.) IM rendelethez


I. Vezetői megbízás esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések
és képesítési feltételek a kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységekben

1.

Főigazgató-helyettes

jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga

2.

Főosztályvezető

jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga, vagy jogi egyetemi végzettség és közigazgatási szervnél vagy igazságszolgáltatási szervnél jogi végzettséghez kötött munkakörben eltöltött 3 éves gyakorlat

3.

Osztályvezető

jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga, vagy jogi egyetemi végzettség és közigazgatási szervnél vagy igazságszolgáltatási szervnél jogi végzettséghez kötött munkakörben eltöltött 3 éves gyakorlat, dokumentációs osztályvezető esetén szakirányú felsőfokú végzettség

4.

Csoportvezető

szakirányú felsőfokú végzettség
II. Felsőfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések és képesítési feltételek a kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységekben

1.

Kárpótlási szakügyintéző

szakirányú felsőfokú végzettség

2.

Árverési szakügyintéző

szakirányú felsőfokú végzettség

3.

Nemzeti gondozási szakügyintéző

szakirányú felsőfokú végzettség
III. Középfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri elnevezések és képesítési feltételek a kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységekben

1.

Kárpótlási döntés-előkészítő ügyintéző

középfokú iskolai végzettség

2.

Árverési ügyintéző

középfokú iskolai végzettség

3.

Nyugdíj-előkészítési ügyintéző

középfokú iskolai végzettség

4.

Dokumentációs ügyintéző

középfokú iskolai végzettség

5.

Irodai ügykezelő

középfokú iskolai végzettség

”
1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 18. §-ának 10. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

2

Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalának neve az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján 2006. január 1-jén Igazságügyi Hivatalra változott.

3

Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalának neve az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján 2006. január 1-jén Igazságügyi Hivatalra változott.

4

Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalának neve az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján 2006. január 1-jén Igazságügyi Hivatalra változott.

5

A 33. §-t az 5/2007. (II. 21.) IRM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.

6

A 34. § (2) bekezdésének i) pontját az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 126. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás