Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006. (III.1.) önkormányzati rendelete

Devecser város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

2017.06.02.

Devecser Város Önkormányzatának Képviselőtestülete „az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló – többször módosított – 1997. évi LXXVIII. törvény 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján, továbbá „az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)” szóló – többször módosított – 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet alapján
– figyelemmel Devecser Város Önkormányzata Képviselőtestületének a településszerkezeti terv jóváhagyásáról szóló 62/2006. (II.28) határozatára, valamint a Pannonterv Kft, Veszprém, MSZ: 657-1-4/B/2003, törzsszámon elkészített dokumentációjára – az Önkormányzat Devecser város közigazgatási területén a helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. §

(1)¹ Jelen rendelet hatálya kiterjed Devecser város teljes közigazgatási területére.

Jelen rendelet mellékletei:

1. melléklet: Belterület szabályozási terve M=1:2 000 (Sz-1/a-c);

Belterületi szabályozási terv módosítása M= 1:2 000 (SZ-1M/1)

2. melléklet: Külterület szabályozási terve M=1:10 000 (Sz-2/a-b)

Külterületi szabályozási terv módosítása M=1:10 000 (SZ-2M/1);

Külterületi szabályozási terv módosítása M= 1:10 000 (SZ-2M/2)

Külterületi szabályozási terv módosítása M=1:10 0000(SZ-2M/3)

3. melléklet: Lke-7 építési övezet építési helyét meghatározó ábra.

(2) A HÉSZ csak a szabályozási tervvel és mellékletével érvényes. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, az övezeti előírások megtartásával épületet elhelyezni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, közműhálózatot kiépíteni és ezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok betartása mellett – csak jelen előírások és szabályozási terv együttes figyelembevételével szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra nézve kötelező.

A szabályozás eszközei

2. §

(1) A szabályozási tervben kötelező és irányadó szabályozási elemek vannak. A kötelező szabályozási elemek módosítását legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével lehet elvégezni.

a) Kötelező szabályozási elemek:

aa) a belterületi határvonal

ab) különböző övezeteket elválasztó területfelhasználási egység határvonala

ac) szabályozási vonal

ad) az építési övezet és övezet övezeti jele

ae) építés helye ( telekalakításnál OTÉK szerint változik)

af) építési övezetek paraméterei

ag) értékvédelemre vonatkozó előírások

b) Irányadó szabályozási elemek:

ba) javasolt telekosztás

bb) kiszolgáló utak nyomvonalai

bc) közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek

(2)

A telekalakítás általános szabályai

3. §

(1) A belterületi határ módosításával kapcsolatban a rendezés időszerűsége esetén az önkormányzati képviselő-testület rendelkezik. Építési engedély a belterületbe vonásra szánt területen csak a belterületbe vonás, telekalakítás után adható meg.

(2) A tervezési területen új telekalakítást fokozatosan, több ütemben tömbönként lehet elvégezni figyelembe véve az egyidejű közművesíthetőség lehetőségét.

A felhasználás Önkormányzati Határozattal megállapított ütemezésben történhet.

A következő ütem mindig csak akkor indítható, ha az előző ütem telkeire az építési engedélyt 60 %-ban már kiadták.

(3) Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területeken a telekalakítás a telekalakításról szóló hatályos miniszteri rendelet szerint engedélyezhető.

(4) Nyúlványos telek a város közigazgatási területén belül nem alakítható ki.

(5) A helyi értékvédelmi terület kivételével az új lakótelkek utcai felöli legkisebb szélessége, homlokvonala:

a) szabadon álló beépítés esetén min. 18 m, oldalhatáron álló,

b) ikresen csatlakozó és zártsorú beépítés esetén min. 15 m,

c) közterületi csatlakozása min. 3 m legyen.

(6) Új telekalakításnál max. 3 db, a szabályozási tervben jelölt új telekből lehet egy egységes építési telket kialakítani, melyre OTÉK-ban meghatározott, az oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

²(7) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek, telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet, övezet előírásaitól eltérnek.

II. FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI

Engedélyhez kötött építési munkák

4. §

(1) A városkép előnyösebb kialakítása, megóvása érdekében engedélyköteles a helyi védelem alá tartozó, műemléki környezetben lévő építmények homlokzatainak felújítása, helyreállítása, átalakítása.

A meglévő védett vagy védelemre tervezett épületek homlokzatait érintő átalakításnál, illetőleg a meglévő épületek teljes körű vagy részleges felújításánál:

a) az eredeti homlokzatkialakítás megtartandó, illetőleg ha rendelkezésre áll- az eredeti tervek szerint helyreállítandó

b) az eredeti épületdíszek, épületrészletek magtartandók vagy helyreállítandók

c) a nyílászárók kialakítása és osztása a helyreállítás vagy a nyílászárók cseréje során egységes, illetőleg az eredeti állapottal megegyező vagy ahhoz hasonló megjelenésű legyen.

Az eredeti tervek hiányában alkalmazkodni kell az épületek stílusjegyeihez és környezetéhez, a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók.

(2)

(3) Meglévő kirakatportálok átalakítása építési engedély-köteles Cseréjénél lehetőség szerint az eredeti kirakatportálok, vagy az eredeti nyílások geometriai formáját és méreteit kell figyelembe venni, és azok szerint kell azokat helyreállítani.

Új kirakatportálok és kirakatszekrények, cégtáblák és 1 m2-nél nagyobb reklám-hordozók kialakítását a homlokzattal összhangban az építési engedélyezési eljárásban kell meghatározni.

A telek beépítésének általános szabályai

5. §

(1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határától kell számítani.

(2) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.

(3) A belterületi telkek be nem épített részét zöldfelületként kell művelni és fenntartani. Itt zöldfelületnek számít a gyepesítés, konyhakerti művelés, cserjék, dísz-és gyümölcsfák.

(4) A belterületi határ módosításával kapcsolatban a rendezés időszerűsége esetén az önkormányzati képviselő-testület rendelkezik.

a) Külterületből belterületbe csatolandó területek:

aa) 0573/9-12 hrsz-ú ingatlan

ab) 0573/14-23 hrsz-ú ingatlan

ac) 0584/1 hrsz-ú ingatlan része

ad) 0584/4-11 hrsz-ú ingatlan része

ae) 0310 hrsz-ú ingatlan

af) 0172/4,6 hrsz-ú ingatlan

ag) 0140/2 hrsz-ú ingatlan része

ah) 0141 hrsz-ú ingatlan (út) része

ai) 086 hrsz-ú ingatlan része

aj) 085 hrsz-ú ingatlan (árok) része

ak) 083 hrsz-ú ingatlan

al) 054 hrsz-ú ingatlan (út) része

am) 07/3 hrsz-ú ingatlan része

an) 07/10, 11 hrsz-ú ingatlan része

ao) 047/1-4 hrsz-ú ingatlan

ap) 045/2 hrsz-ú ingatlan (út)

aq) 04 hrsz-ú ingatlan (út)

ar) 02/2-19 hrsz-ú ingatlan

as) 03 hrsz-ú ingatlan (út)

b) Belterületből külterületbe csatolandó területek:

ba) 1015/47 hrsz-ú ingatlan része

bb) 506 hrsz-ú ingatlan (út)

bc) 507/1-11 hrsz-ú ingatlan

bd) 508 hrsz-ú ingatlan

be) 509 hrsz-ú ingatlan

bf) 217-241 hrsz-ú ingatlan része

bg) 188-201 hrsz-ú ingatlan

bh) 109-123 hrsz-ú ingatlan

bi) 107/3 hrsz-ú ingatlan

bj) 124 hrsz-ú ingatlan része(út)

bk) 126 hrsz-ú ingatlan része

bl) 1860 hrsz-ú ingatlan része (út)

bm) 1840-1857 hrsz-ú ingatlan

bn) 1449/11, 12 hrsz-ú ingatlan része

(5)

Általános szabályok

6. §

(1) Azok az engedély nélkül épített épületek, amelyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet - állagmegóvási munkát kivéve -, ha jelen Szabályzatnak megfelelnek.

(2) Építési engedélyt csak az övezeti előírásnak megfelelően lehet kiadni. Az OTÉK 34.§-ában meghatározott építési helyen belül építmény csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik. Ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átalakítható, állaga megóvható. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.

(3) Meglévő, de az övezeti előírásoktól eltérő méretű telek beépítésének módját az építési hatóság határozza meg, és beépítését engedélyezheti, ha az épület elhelyezésénél az OTÉK szerint előírt védőtávolságok biztosíthatók, közvetlen közterületi kapcsolattal vagy közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkező telken áthaladást biztosító szolgalmi joggal rendelkezik, és a tervezett épület a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. A helyi értékvédelmi terület kivételével 8,5 m-nél keskenyebb és 300 m 2-nél kisebb meglévő telek nem építhető be.

(4) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

(5) A már beépített telektömbben az építési vonalat a kialakult állapot alapján az építési hatóság határozza meg.

(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely telekhatárral közös oldalhatárától az épület határvonala max. 1 m-re kell, hogy legyen. Kivétel a helyi értékvédelmi terület, helyi védelem, műemléki környezet által érintett terület.

(7) Ott ahol zársorú beépítés alakult ki, az illeszkedés általános szabályai:

a) az új tetőidomot a szomszédos tetősíkhoz igazodva kell kialakítani

b) a magas-tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait.

(8)

(9) Hátsókert legkisebb mélysége:

a) az építmény hátsókerti homlokzatára értelmezett építménymagasságának mértéke, de min. 6 m kell, hogy legyen egységesen az övezet területén

b) kizárólag műemléki vagy településképi okokból védett településszerkezet megőrzése érdekében oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalhatáron álló épület hátsókert nélkül is létesíthető, ha az a környezetre jellemző, a szomszédos épületek használatát nem korlátozza.

(10) A főrendeltetésű épületet a telek utcavonal felöli részére kell elhelyezni.

(11)

(12) Kiegészítő rendeltetésű épület használatbavétele önmagában nem engedélyezhető a főrendeltetésű épület használatbavételéig.

(13) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásait is betartva szabad létesíteni.

(14) Lakótelkeknél, a helyi állattartási rendelet szerinti állattartási épület és egyéb melléképület oldalhatáron való beépítésnél a telek azon oldalán helyezhető el, ahol a lakóépület áll, szabadonálló építkezésnél pedig a lakóépület takarásában.

(15) Építési telek elő- és oldalkertjében az OTÉK 35.§. foglaltakon túl árusító pavilon, konténer, lakókocsi és árusításra alkalmas sátor nem helyezhető el.

(16) A 10 m3 –t meghaladó hasznos térfogatú kerti valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal került kiépítésre.

(17) Új épületek megépítése, meglévő épületek felújítása, helyreállítása, átalakítása és korszerűsítése a helyi építési hagyományoknak megfelelően engedélyezhető.

(18) Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületeken csak másodlagos szerkezetként jelenhet meg.

(19) Szerelt fém kémény a gazdasági területeket és a meglévő épületek ellátását kivéve nem építhető. Az esetlegesen megépülő szerelt fém kémény matt felületű, színben az épület színével harmonizáló legyen.

Meglévő épületeknél a korábban engedélyezett szerelt fém kémény csak addig tartható meg, amíg az épületen új, a tetőt és a kéményt is együttesen érintő építési igény nem jelentkezik a kémény közelében.

Védett épületnél és védett környezetben gázvezeték, gázóra utca felöli homlokzati falra nem telepíthető.

(20) Az épületek tetőfedése égetett cserép, kiselemes cserépszerű piros, barna és világosszürke színű elemekkel történhet. Nem lehet szürke azbesztcement tetőfedő-építési anyag, csillogó hatású fémlemez-fedés. Védett területen csak égetett cserép alkalmazható.

(21)

(22) Közterületek, zöldfelületek rekonstrukciója, továbbá közterületen pavilon, köztárgy, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, önálló reklámhordozó és egyéb térbútorzat elhelyezése csak az önkormányzati főépítész véleményének figyelembe vételével történhet.

(23) A közterület felöli telekhatáron tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető telektömbönként illetve utcaszakaszonként lehetőleg a települési hagyományokhoz illeszkedő egységes módon.

(24) A települési hagyományokhoz illeszkedő kerítés 25 vagy 30 cm vastag tömör téglafalazattal, tömör kétszárnyú fa kapuval, a kapu két oldalán 51x51 vagy 61x61 téglapillérrel készül vakolt, festett kivitelben. Az 1,80-2,00m magas kerítésfalnál kb. 30 cm-el magasabbra épül a téglapillér. A kerítésfalat és a kapupillért beton fedkő vagy égetett cserép fedi.

(25) Lakóterületen kerítés természetes anyagokból (fa, terméskő, homlokzati tégla, kovácsoltvas stb.) épüljön.

Kerítés utca és a szomszéd felől az előző pontban leírt kerítés építését kivéve 2,00 m-nél magasabb nem lehet.

Lakótelkek közterület felőli telekhatárán, valamint oldalhatárán az előkert mélységéig a kerítésépítés építési engedély köteles. Az oldalhatáron az előkert mélységéig épülő kerítés az utcai kerítéssel megegyező anyagú és kialakítású legyen. Az LKe-7 jelű övezetben az utcafronti kerítés a lakóépülettel azonos felületi anyaghasználattal és színben. Magassága min. 1,50 m, max. 2,00 m.

(26) A kerítés gazdasági területeken a telekhatáron max. 2,00 m magasságú és min. 80%-ban áttört jellegű lehet.

A települési elkerülő útra hátsó kerttel néző hátsó telekhatárokra tömör, legfeljebb 25%-ban áttört kerítést kell építeni.

(27) Külterületi beépítésre nem szánt területen csak élő sövény vagy 1,60 m-nél alacsonyabb vadvédelmi drótháló, dróthálóval átszőtt sövénykerítés, állattartó karám létesíthető.

(28) A művelés alól való kivonásig a területeket az eredeti művelési ágnak megfelelően kell használni.

Termőföldön történő építésügyi előírásokban a hatályos rendeletek, törvények értelmében a beruházással érintett termőföldek minőségének védelme valamint a termőföldön tervezett egyéb beruházások engedélyezésében a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakhatóságként működik közre.

(29) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. A Hivatalt be kell vonni az elvi építési engedélyezési és építési engedélyezési eljárásokba. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését a Veszprémi Megyei Múzeumi Igazgatóságnak és a műemlékvédelmi hatóságnak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni.

(30) Az oldalkert legkisebb szélessége:

a) szabadon álló beépítési mód esetén, a kialakult állapot kivételével, legalább az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 m kell legyen

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén – a helyi értékvédelmi terület, az Lke-7 jelű építési övezet és a kialakult állapot kivételével – legalább az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság mértéke, de legalább 6 m kell legyen.

(31) Az adott tetősík, tetőfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősíkablakkal, tetőfelépítménnyel, napcellával, napkollektorral.

(32) Klíma kültéri egység, parabolaantenna csak az épület közterületről nem látható részein helyezhető el. Ezen berendezések elhelyezését a főépítésszel egyeztetni kell.

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

Általános és sajátos használat szerinti terület-felhasználás

7. §

(1) A település igazgatási területe a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

a) beépítésre szánt és

b) beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) Beépítésre szánt területek: Jele

a) lakóterület

- kisvárosias Lk

- kertvárosias Lke

- falusias Lf

b) üdülőterület

- üdülőházas üdülőterület Üü

c) vegyes terület

- településközpont Vt

- központi vegyes Vk

d) gazdasági terület

- ipar Gip

- kereskedelem, szolgáltatás Gksz

- mezőgazdaság Gm

e) különleges terület

- motel Km

- bevásárló központ Kbk

- sport Ksp

- temető Kt

- honvédségi tulajdonban lévő terület Khv (távlatban Gksz)

- bányaterület Kb

- egyéb helyi sajátosságot hordozó terület Ke

(3) Beépítésre nem szánt területek:

a) közlekedési terület

aa) közúti KÖu

ab) kötöttpályás KÖk

b) zöldterület

ba) közpark, közkert Z-kp, kk

c) erdőterület

ca) gazdasági erdő Eg

cb) védelmi célú erdő Ev

d) mezőgazdasági terület

da) kertes Mk

db) általános Má

e) vízgazdálkodási terület

ea) vízgazdálkodás

f)³ különleges beépítésre nem szánt terület

fa) bánya

fb) turisztikai terület

Beépítésre szánt területek

Kisvárosias lakóterület

8. §

(1) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület

b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

d) kereskedelmi szálláshely épület

e) sportépítmény

f) gépjárműtároló

(2) Kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő

b) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Telkenként az Lk1 övezetben 1 épületben 2 lakás és 1 kiegészítő rendeltetésű épület építhető.

(4)

(5) Az építési övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt és azon túl a fennmaradó építési telek 10%-ig épülhet.

(6) A lakóterület telkeit a használatba vételi engedély megkéréséig legalább részleges közművesítéssel és közüzemi szennyvízbekötéssel kell ellátni.

(7) Az övezetben haszonállatot nem lehet tartani.

(8) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető.

(9) Az építési övezet telkeinek kialakítása:

Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények legkisebb legnagyobb ép.magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Megjegyzés
Lk-1	Sz	800	40	5,0-7,5	40	K
Lk-2	Sz	1000	40	6,0-7,5	40
Lk-3	Sz	1000	40	6,0-10,0	40

Sz - szabadonálló beépítés

K - kialakult beépítés

(10) A Lk-2, Lk-3, jelű építési övezetben az előkert mélysége min. 5,0 m lehet.

A Lk-1, jelű építési övezetben meglévő épület átépítésekor az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

Kertvárosias lakóterület

9. §

(1) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) telkenként legfeljebb négylakásos lakóépület

b) önálló épületben vagy az egyik lakás helyén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó

c) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

(2) Kertvárosias lakóterületen kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető:

a) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró kézműipari építmény

Kiegészítő funkciójú épület építménymagassága nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát, elhelyezése csak a főfunkciójú épület mögött helyezhető el.

(3) Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő

b) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4)

(5) Az építési övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt és azon túl a fennmaradó építési telek 10%-ig épülhet.

(6) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(7) Az Önkormányzat állattartásra vonatkozó rendeletét az övezet szabályozása alapján kell maghatározni.

(8) Az övezetben az épületeket magastetővel kell kialakítani. A tető hajlásszöge 30-45, az Lke-7 övezet lakóépületein 40-45 között változhat. Az Lke-7 övezetben a lakóépületek utcára merőleges tetőgerinccel, utcafronti oromzatos kialakításúak lehetnek. Az utcafrontra kiépített nem lakóépületet utcával párhuzamos gerincű tetővel kell kialakítani. A tetőfedés anyaga égetett cserép színű, kiselemes, íves alsó záródású agyag vagy beton cserép lehet. Az épületek homlokzatának színe fehér, törtfehér, vagy halványszürke lehet. Az épület homlokzatán csak hagyományos fa nyílászárók, kapuzatok alkalmazhatók.

(9) Az építési övezet telkeinek kialakítása:

	A	B	C	D	E	F	G
1	Övezet jele	Beépí-tés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények legkisebb legnagyobb ép.magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Meg-jegyzés
2	Lke-1	O	600	30	3,5-5,0	50	K
3	Lke-2	O	400	25	3,5-5,0	50	K
4	Lke-3	Cs	2000	30	4,0-6,5	50	a telek tovább nem osztható
5	Lke-4	Ikr	500	30	4,0-6,0	50	K
6	Lke-5	Sz	900	30	4,0-5,0	50
7	Lke-6	O	900	30	4,0-5,0	50
8	Lke-7	O	800	30	<5,0 az utcafrontra kiépített nem lakóépület <3,5	50

Sz - szabadonálló beépítés

O - oldalhatáron álló beépítés

Ikr- ikresen csatlakozó

Cs-csoportos

K - kialakult beépítés

(10) A Lke-5, Lke-6 jelű építési övezetben az előkert mélysége min. 5,0 m lehet.

A Lke-1, Lke-2, Lke-4 jelű építési övezetben foghíjbeépítéskor az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

Falusias lakóterület

10. §

(1) Falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) telkenként legfeljebb kétlakásos lakóépület

b) önálló épületben vagy az egyik lakás helyén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c) oktatási, egészségügyi, szociális épület

(2) Falusias lakóterületen kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető:

a) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró kézműipari építmény

b) fő funkcióhoz kapcsolódó kiegészítő funkciójú építmény

Kiegészítő funkciójú épület építménymagassága nem haladhatja meg a főrend. épület építménymagasságát, elhelyezése csak a főfunkciójú épület mögött helyezhető el.

(3) Falusias lakóterületen nem helyezhető el:

a) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

b) üzemanyagtöltő

c) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Az építési övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt és azon túl a fennmaradó építési telek 10%-ig épülhet.

(5) A lakóterület telkeit a lakhatási engedély megkéréséig legalább részleges közművesítéssel és közüzemi szennyvízbekötéssel kell ellátni.

(6) Az Önkormányzat állattartásra vonatkozó rendeletét az övezet szabályozása alapján kell maghatározni.

(7) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 40-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető.

(8) Az építési övezet telkeinek kialakítása:

Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Megjegyzés
Lf-1	O	600	30	3,5-4,5	50	K
Lf-2	O	500	25	3,5-4,5	50	K
Lf-3	Ikr	500	25	3,5-4,5	50	Külterületi lakott terület
Lf-4	Sz	800	30	3,5-4,5	50	Külterületi lakott terület

O - oldalhatáron álló beépítés

Ikr- ikresen csatlakozó

K - kialakult beépítés

(9) Új telekalakításnál az építési övezetben az előkert mélysége min. 5,0 m lehet.

(10) Meglévő épület átépítésekor, foghíjbeépítéskor az előkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez.

Vegyes területek

11. §

(1) Vegyes területbe sorolhatók:

a) központi vegyes terület

b) településközpont vegyes terület

(2) Vk - Központi vegyes terület az Eszterházy kastély területe. A telket megosztani nem lehet. A terület kulturális és turisztikai célra használható.

(3) Településközpont vegyes területre építészetileg és településszerkezetileg a kisvárosias kialakítás jellemző, szabályozása is e szerint történik.

A településközpont vegyes területen Vt, elhelyezhető:

a) lakóépület

b) igazgatási épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) közösségi szórakoztató- és kulturális épület

e) egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület

f) sportlétesítmény

g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági, kézműipari épület.

(4)⁴ Településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

a) közműpótló építmény

b) garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek

c) parkolóterület a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az

d) ilyeneket szállító járművek

számára.

(5) A településközpont telkein több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság elvi építési engedélyezési terv készítését írhatja elő.

Egy telken több épület elhelyezése esetén az övezetben meghatározott építménymagasságot épületenként biztosítani kell akkor is, ha a terepszint alatt vagy a földszinten összekötve létesülnek.

(6) Az övezet meglévő épületei esetében bármely, az épület tömegét illetőleg homlokzati kialakítását érintő beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjen a környezetben lévő kötelezően megtartandó, illetőleg védelem alatt álló vagy védelemre tervezett épületekhez.

Az övezetben megépülő, igényesen kezelendő épületek építési engedélyezési tervéthez az építési hatóság beépítési, kertépítészeti terv készítését, tervtanács, főépítészi konzultációt, vagy tervpályázat kiírását írhatja elő.

(7) Az előírt minimális telekszélességet legalább kétszeresen meghaladó szélességű telkeknél a homlokzat kialakításánál az utcaszakaszt jellemző telekszélességnek megfelelően a homlokzatot tagolni kell.

(8) Biztosítani kell a közintézmények mozgássérültek általi megközelítését. Az építési övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt épülhet.

(9) A vegyes övezet telkeit a használatba vételi engedély megkéréséig legalább részleges közművesítéssel és közüzemi szennyvízbekötéssel kell ellátni.

(10) Az övezetben haszonállatot nem lehet tartani.

(11) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 25-45 ^o között változhat. Foghíjbeépítésnél a tetősík hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a takarandó tűzfalak oromfalának hajlásszögével. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető.

(12) Az építési övezet telkeinek kialakítása:

	A	B	C	D	E	F	G
1	Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m2	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények legkisebb legnagyobb ép. magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Megjegyzés
2	Vk	K	K	A meglévőhöz képest további 10%	Illeszkedés szabályai szerint	-
3	Vt-1	O	800	50	-7,5	30	K
4	Vt-1*	Sz	800	50	-7,5	50	Iskola, idegenforgalmi területen jelentős zöld- és sportterület szükséges
5	Vt-2	Z	800	70	-5,5	30	K
6	Vt-3	Z	K	70	-7,5	20	K
7	Vt-4	Z	K	70	<7,5	50
8	Vt-5	Sz	1000	40	-7,5	40
9	Vt-6	Sz	1000	40	-5,0	40

Sz - szabadonálló beépítés

O - oldalhatáron álló beépítés

Z- zártsorú beépítés

K - kialakult beépítés

*-kivéve torony

(13) A kialakult állapotban kialakítható maximális telekméret Vt-3 jelű építési övezetben 1000 m2, Vt-4 jelű építési övezetben 2000 m2 lehet. Archív térképpel történelmileg igazolható telekstruktúra a Vt övezetekben telekalakítással visszaállítható.

(14) A Vt-5, Vt-6 jelű építési övezetben az előkert mélysége min. 5,0 m lehet.

A Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4 jelű építési övezetben nincs előkert.

Gazdasági terület

12. §

(1) A gazdasági terület építési övezetei az alábbiak:

a) kereskedelmi szolgáltató terület

b) kereskedelmi szolgáltató mezőgazdasági gazdasági terület

c) ipari terület

(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, telkenként egy lakás

c) irodaépület

d) egészségügyi, oktatási épület

e) egyéb közösségi szórakoztató épület

f) parkolóház, üzemanyagtöltő

g) sportépítmény

(3) Kereskedelmi szolgáltató - mezőgazdasági gazdasági területen elhelyezhető:

a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású mezőgazdasági tevékenységi célú épület

b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás, telkenként egy lakás

c) irodaépület

d) egészségügyi, oktatási, szociális épület

(4) Ipari gazdasági területen elhelyezhető:

a) olyan zajjal járó gazdasági tevékenység mely más övezetben nem helyezhető el

b) irodaépület

c) oktatási épület

d) üzemanyagtöltő

Ipari gazdasági területen lakás nem építhető

(5)⁵ Gazdasági területen építési övezetek építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. Az épületek nagy homogén homlokzati felületeit építészeti eszközökkel (előtetőkkel, negatív vagy pozitív tagozatokkal, anyagválasztással, különböző textúrákkal) oldani kell. A tetőkön esetleg megjelenő gépészeti berendezéseket ráccsal, lamellákkal stb. takarni kell.

(6) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság beépítési terv készítését vagy elvi építési engedélyezési eljárást írhat elő.

(7) Az építési övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt épülhet.

A Gazdasági területek 10 000 m²-nél nagyobb telkein megvalósuló építmények építési engedélyezési tervéhez kertépítészeti tervet kell készíteni.

(8) Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megkéréséig legalább részleges közművesítéssel és közüzemi szennyvízbekötéssel kell ellátni.

(9) Az Önkormányzat állattartásra vonatkozó rendeletét az övezet szabályozása alapján kell maghatározni.

(10) A beültetési kötelezettséget a használatbavételi engedély megszerzését követő növényültetési időszak végéig kell teljesíteni.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet

13. §

(1) Az építési övezet telkeinek kialakítása:

Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legna-gyobb beépített-sége %	Építmények legkisebb legnagyobb ép.magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Megjegyzés
Gksz-1	Sz	1000	30	-6,0	30	K
Gksz-2	Sz	2000	30	-6,0	30
Gksz-3	Sz	2000	40	-6,0	30	Lakóövezet helyett kialakuló gazdasági övezet
Gksz-4	Sz	5000	30	-7,5	30

Sz - szabadonálló beépítés

K - kialakult gazdasági terület

(2) A Gksz-3 építési övezetben új lakóépület nem építhető, meglévő nem bővíthető csak meglévő lakóépületek felújítása, karbantartása, állagmegóvása történhet.

Lakóépületek bontása után a területen csak az övezeti előírás szerinti épületeket lehet építeni

(3)⁶ Az építési övezetben a telekhatár melletti min. 5 m-es sávban, az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén többszintű növényzet (fa- és cserje), takaró védőfásítás telepítése végett e területre beültetési kötelezettség érvényes. Az azonos övezeti besorolású telekhatár felé fasor telepítendő.

Kereskedelmi szolgáltató-mezőgazdasági gazdasági övezet

14. §

(1) Az építési övezet telkeinek kialakítása:

Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Megjegyzés
Gm-1	Sz	5000	30	-7,5	30	K
Gm-2	Sz	2000	30	-6,0	30	K

Sz - szabadonálló beépítés

K - kialakult gazdasági terület

(2) A Gm-1 övezet területét érintik a felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai védőövezetei, ezért a területen történő bármilyen építési tevékenységet csak a hatályos vonatkozó Korm. rendeletben előírt feltételek teljesítésével lehet engedélyezni.

(3) Az építési övezetben a telekhatár melletti 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserje), takaró védőfásítás telepítése végett e területre beültetési kötelezettség érvényes.

Ipari gazdasági övezet

15. §

(1) Az építési övezet telkeinek kialakítása:

	A	B	C	D	E	F	G
1	Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Megjegyzés
2	Gip-1	Sz	2000	40	-6,0	40	K
3	Gip-2	Sz	3000	40	-9,5	40	K
4	Gip-3	Sz	2000	40	-7,5	40	Lakóövezet helyett kialakuló gazdasági övezet
5	Gip-4	Sz	⁷3000	40	-9,5	40

Sz - szabadonálló beépítés

K - kialakult gazdasági terület

(2) A Gip-3 építési övezetben új lakóépület nem építhető, meglévő nem bővíthető csak meglévő lakóépületek felújítása, karbantartása, állagmegóvása történhet.

Lakóépületek bontása után a területen csak az övezeti előírás szerinti épületeket lehet építeni.

(3)⁸ A telekhatár melletti 10 m-es sávban, az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén többszintű növényzet (fa- és cserje), takaró védőfásítás telepítése végett e területre beültetési kötelezettség érvényes - az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén. Az azonos övezeti besorolású telekhatár felé fasor telepítendő.

Üdülőházas üdülőterület

16. §

(1) Üdülőházas üdülőterület a Széki tó - Székpusztai víztározó mellett tervezett üdülőterület.

(2) Üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető:

a) üdülőtábor

b) kemping

c) a területet ellátó vendéglátó épület

d) sportépület, sportlétesítmény

(3) Az építési övezetben terepszint alatti építmények nem helyezhetők el.

Üdülőházas üdülőterületen csak a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el

(4) Üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő

b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára parkoló vagy garázs.

(5) Üdülőházas üdülőövezet telkén több főfunkciójú épület is elhelyezhető, több főfunkciójú épület elhelyezésének tisztázása végett az építési hatóság beépítési terv készítését írhatja elő.

(6) Az övezet telkét az épületek használatba vételi engedélye megkéréséig legalább részleges közművesítéssel és - közüzemi szennyvízvezeték kiépítéséig - az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezéssel kell ellátni.

(7) Az övezetben haszonállatot nem lehet tartani.

(8) Telekmegosztás nem engedélyezhető, a terület beépítését megelőző beépítési illetve a terület hasznosítására vonatkozó tanulmányterv készítése kötelező.

(9) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45 ^o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető.

(10) Az építési övezet telkeinek kialakítása:

Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legna-gyobb beépítettsége %	Építmények - legkisebb legnagyobb ép.magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Megjegyzés
Üü	Sz	10.000	15	-4,5	70	Széki tó melletti üdülőterület

Sz - szabadonálló beépítés

(11) Az építési övezetben az elő- oldal és hátsókert mélysége min. 10,0 m lehet.

Különleges területek

17. §

(1) Különleges területekbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a többi beépítésre szánt területektől eltérőek.

Különleges területek:

a) motel

b) bevásárló központ

c) temetők

d) bánya területe

e) honvédelmi terület

f) egyéb helyi sajátosságot hordozó terület

(2) A motel területén kereskedelmi szálláshely, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró vendéglátó, kulturális épület, üzemanyagtöltő és a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el.

(3) A bevásárló központ területén kereskedelmi célú épületek és a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el.

Az övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt épülhet.

(4) Sportterületen csak sportcsarnok, sportpályák és járulékos létesítményeik (lelátók, öltözők, klubhelyiségek), a területet ellátó vendéglátó létesítmény, a terület igényei szerinti parkolók helyezhetők el.

(5) A motel, bevásárló központ, sportközpont területén megépülő, igényesen kezelendő épületek építési engedélyezési tervéthez az építési hatóság beépítési, kertépítészeti terv készítését, tervtanács, főépítészi konzultációt vagy tervpályázat kiírását írhatja elő.

(6) Az övezet telkeit az épületek használatba vételi engedélye megkéréséig legalább részleges közművesítéssel és közüzemi szennyvízbekötéssel kell ellátni.

(7) Az övezetben haszonállatot nem lehet tartani.

Motel

18. §

A motel megépítésére szánt területére, az M8 gyorsforgalmi út nyomvonalának meghatározása után szabályozási tervet kell készíteni és abban az építés, valamint terület-felhasználás feltételeit meghatározni.

Bevásárló központ

19. §

A bevásárló központ megépítésére szánt területére, az M8 gyorsforgalmi út nyomvonalának meghatározása után szabályozási tervet kell készíteni és abban az építés, valamint terület-felhasználás feltételeit meghatározni.

Sportterület

20. §

Temető

21. §

(1) A temető területén csak a temetkezéshez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (ravatalozó, halottasház, kápolna, síremlékek, kripták, urnafalak) valamint úthálózat, közművek, térbútorok, képzőművészeti alkotások helyezhetők el.

(2) A legnagyobb építménymagasságot csak az esetleg megépülő torony, harangláb haladhatja meg.

(3) Az övezet kialakítása:

Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények legkisebb legnagyobb ép.magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Meg-jegyzés
Kt-1	-	-	-	-	70	K
Kt-2	Sz	5000	5	-4,5*	70

Sz - szabadonálló beépítés

K - kialakult beépítés

* kivéve kápolna tornyot, haranglábat

(4) Kt-1 lakóövezettel körülvett, meglévő temető - kegyeleti park területén új épület nem építhető. Az előírt védőtávolságot telken belül kell biztosítani, vagy hatálya alól felmentést kell kérni.

(5) A zöldfelületi arány-számításnál a nem fedett sírok területét 100 %-ban zöldterületként kell figyelembe venni.

(6) A temetők területen a régi, a településre ill. a környékre jellemző sírjelek megóvásáról gondoskodni kell. Ugyancsak védeni kell a település történetét alakító jelesebb családok ill. személyek síremlékeit.

(7) A meglévő növényállomány megóvásáról, újak telepítéséről gondoskodni kell. A kerítés mentén legalább dupla fasort, többszintű növényzetet kell telepíteni.

(8) A temető bővítési terület határán belül megtartandó védőtávolság 30 m. A védőtávolságon belül új épület, építmény nem építhető, állattartó tevékenység nem végezhető, vízkivételi hely nem létesíthető, étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható.

Bányaterület

22. §

Kb - meglévő homok- és kavicsbányák területe

Bányaterületen bányászati tevékenységet végezni csak a Veszprémi Bányakapitányság, Budapesti út 2, engedélyével és feltételei szerint szabad. A bánya működése során a már kibányászott területet folyamatosan rekultiválni kell.

Honvédelmi terület

23. §

(1) A terület elsődleges rendeltetése szerint jelenleg honvédelmi célokat szolgál. Az ingatlan hosszútávon kereskedelmi, szolgáltató területként kerül majd hasznosításra, akkor szabályozásának felülvizsgálata, módosítása szükséges.

(2) Khv jelű övezetbe a honvédelmi célú különleges területek és azok védelmi területei tartoznak.

Az építmények elhelyezésére és a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat a fegyveres szerv szerinti illetékes miniszter által kiadott külön rendelkezések határozzák meg.

(3) Ahhoz, hogy honvédelmi érdekek ne sérüljenek, védőtávolságokat kell betartani.

Robbanóanyag raktár építési területétől mért:

a) 1500 m távolságon belül ipari üzem, vasútállomás, vasúti csomópont repülőtér

b) 800 m távolságon belül országos közforgalmú vasút, országos közút, 1000 főnél nagyobb település

c) 200 m távolságon belül 10 kV-os és nagyobb feszültségű szabadvezeték és ahhoz közvetlenül csatlakozó tf. Állomás, kisebb jelentőségű vasúti csomópont, önkormányzati út, dűlőút nem helyezhető el

d) 50 m távolságon belül erdőtelepítés nem végezhető.

(4) A fegyveres szerv szerinti illetékes minisztérium a fenti előírásoktól való eltérést illetőleg a meghatározott körzeten belül más építmények elhelyezését egyedileg engedélyezheti.

(5) HM vagyonkezelésű ingatlanokon tervezett beruházások megvalósítására csak a vagyonkezelő (HM Infrasrukturális Főosztály, 1885 Budapest, Pf: 25) hozzájárulásának megszerzése után kerülhet sor.

(6) A védőterületen belül lévő létesítmények tulajdonosai a létesítményben és rendeltetésszerű használatban való korlátozás miatt a honvédség felé kártérítési igénnyel nem élhetnek.

23/A. § EGYÉB SAJÁTOS KÜLÖNLEGES TERÜLET

(1) Az építési övezetben lakóépület és szálláshely szolgáltató épület nem építhető.

(2) Az övezetben építhető:

- kulturális, oktatási, sport, rekreációs, jóléti, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató,

közlekedési építmény;

(3) Az építési övezet telkeinek kialakítása:

	A	B	C	D	E	F	G
1	Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m2	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények legkisebb, legnagyobb építménymagassága H	Minimális zöldfelületi aránya %	Megjegyzés
2	Ke-1	Sz	3000	20	<7,5	40	Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás
3	Ke-2	Sz	5000	20	<10,5	40	Sport, kultúra, oktatás, rekreáció

Sz – szabadon álló beépítés

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek

24. §

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket a terv ábrázolja.

A gyorsforgalmi út előírt, a terven ábrázolt a 2003. évi CXXVIII. törvény 6.§. (1) szerinti 500 m széles folyosót figyelembe kell venni. Főutak tervezett nyomvonalánál a 40 m-es építési területet biztosítani kell.

Főutak vonatkozásában a védőterület a közút tengelyétől számított 100 m – 100 m, míg a közutak esetében 50 m – 50 m.

(2) Az utak (Köu) szabályozási vonallal meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet. A területsávba eső meglévő épületen építési tevékenység csak az alábbiak mérlegelésével lehet:

a) a területsáv kialakulásának várható ideje

b) az épületnek a területsávban elfoglalt helye

c) az épület sajátosságai (eszmei és gazdasági értéke)

(3) Az utak védősávjaiban építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.

(4) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges várakozási igényt saját ingatlanon belül kell kielégíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, helyi parkolási rendeletet kell alkotni, melyben a parkoló megváltás lehetőségeit és körülményeit szabályozni kell.

(5) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – (parkoló-) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db. várakozó – (parkoló) hely után 1 db. környezettűrő túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

Minden megkezdett 50 parkolóból 1 a mozgáskorlátozottak részére alakítandó ki.

(6) Tömegközlekedési útvonalakon javasolt a meglévő és tervezett megállókban az autóbuszöblök kialakítása.

(7) A rálátási háromszögeket minden esetben biztosítani kell, útcsatlakozásnál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(8) A szűk keresztmetszetű utaknál részletes forgalmi vizsgálatot kell készíteni az egyirányúsítási lehetőségek kivizsgálása céljából.

(9) Meglévő útburkolatok szélesítése szükséges kétirányú forgalom részére, lehetőség szerint 6,0 m-re, egyoldali árok kialakítással, vagy zárt csapadékvíz-elvezetéssel, minimum egyoldali járdaburkolattal.

(10) Járdaburkolatok kiépítése az utcákban min. 1,50 m szélességben szükséges, legalább egyik oldalán, de lehetőség szerint mindkét oldalon.

(11) A közutak mentén vezetett járdaburkolatoknál, az önálló járdaburkolatoknál, gyalogos felületeknél az akadálymentes közlekedést biztosítani kell. A járdaburkolatokat- közutak csatlakozásánál a kiemelt szegélyt 2-4 cm-re le kell süllyeszteni legalább 1,5 m hosszan a mozgáskorlátozottak közlekedési útvonalának biztosítása céljából.

(12) Épület megközelítést szolgáló út, közút vagy a földhivatali nyilvántartásban önálló helyrajzi számon, útként nyilvántartott magánút lehet.

(13) Épület megközelítését biztosító köz- és magánutat úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a közutakra vonatkozó műszaki előírásoknak és a közművesítéshez szükséges közműsávok elhelyezhetőségi követelményeinek.

(14) Önálló gyalogút nem használható fel építési telek kialakítására, kiszolgálására.

(15) Autóbusz-állomás

A tervezett autóbusz-állomás nem haladhatja meg a 8 indító-érkező állást, különben a hatályos Korm. rendelet értelmében 50 m-es védelmi övezet szükséges a legközelebbi lakóépülettől.

(16) A közutak esetén szükséges építési terület szélességek:

a) gyorsforgalmi utak (autópálya) esetén 60 m

b) főutak esetén 40 m

c) országos mellékutak esetén 30 m

d) helyi gyűjtő-utak esetén 22 m

e) meglévőnél, kötöttségek esetén meglévő szélesség, de min. 16 m

f) kiszolgáló út esetén 12 m

g) meglévőnél, kötöttségek esetén meglévő változó szélességek,

de lehetőség szerint min. 10 m-re bővítve

h) kerékpárút esetén 3 m

i) gyalogút esetén 3 m

(17) Vasútvonal – országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(18) Vasút építési területe

a) kétvágányú vasút esetén 20 m

b) egyvágányú vasút esetén 10 m

(19) Szintbeni vasúti átjáróban a rálátási háromszög biztosítandó, abban a vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt, fát növényzetet elhelyezni nem szabad.

(20) A vasúti védőtávolságon belül építési engedélyhez kötött létesítmény elhelyezése csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulása alapján lehetséges. A mindenkori tulajdonosnak tudomásul kell venni a vasútvonal közelségét és tervezett fejlesztését és ebből eredően semmiféle kárigénnyel, követeléssel a MÁV felé nem léphet fel, köteles tűrni a vasútüzemből eredő környezeti hatásokat.

(21) A városközpont közlekedési terület (Köu-vk) elsődlegesen a meglévő kastély/vár, a templom, a rekonstruálandó malomépület környezetének összehangolt rendezésére, az esetlegesen előkerülő és bemutatásra érdemes régészeti emlékek bemutatására, valamint városi léptékű közösségi tér vagy terek kialakítására szolgál. A területen a közlekedést szolgáló felületek, zöldterületek és közműlétesítmények helyezhetők el. A területen belül az egykori Esterházy-Süttő malom épülete rekonstruálható, egyéb épület nem helyezhető el. A területen kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke 20%. A területen belül a telkeket lehetőség szerint össze kell vonni és az így kialakult telek tovább nem osztható.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet előírásaitól megengedőbb helyi előírások alapja az állami főépítész 09-174-12/2011 ügyszámú hozzájáruló nyilatkozata.

(22) A városközpont közlekedési terület (Köu-vk) részeként kialakítható zöldterületeket közpark jelleggel kell megvalósítani. A területen elhelyezhetők a pihenést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. A terület térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során természetes anyagokat kell alkalmazni (kő, tégla, fa). Beton, vasbeton elemek a városi főépítész szakértői véleménye, vagy a szakmai tervtanács állásfoglalása alapján helyezhetők csak el. A területet átszelő főút nyomvonalát a közúti közlekedés számára átjárható területként kell kialakítani, ahol a forgalom csillapítás eszközeinek alkalmazása megengedett.

Közműterületek

25. §

(1) A közműveket a megközelíthetőség és a gépi üzemeltethetőség érdekében a szabványos elhelyezésnek megfelelően:

a) közterületen (nyomvonal jellegű létesítmények),

b) önálló közmű-telek területén vagy

c) szolgalmi jog biztosítása mellett, más területfelhasználási egységek területén kell megvalósítani.

(2) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazat szabványokat és előírásokat be kell tartani

(3) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésnél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Vízellátás

26. §

(1) A telken, földrészleten ivóvízbekötés csak akkor engedélyezhető, ha a szennyvízelvezetés megoldott.

(2) A vízvezeték építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, kiviteli terveket kell készíteni. Minden új ingatlant önálló vízbekötéssel kell ellátni.

(3) Az egyes fogyasztások mérésére a telekhatáron belül vízmérőaknákat kell építeni.

(4) A fejlesztési területeken folytatott tevékenységeket a hatályos Korm. rendeletben előírtak szerint a felszín alatti vízkészletek, tartalék és potenciális vízbázisok védelme érdekében úgy kell végezni, hogy szennyeződés ne történjen.

(5) A települést érintő vízbázis védőterületekre vonatkozó előírásokat, használati korlátozásokat az építési engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni.

Szennyvízelvezetés

27. §

(1) A városban a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése nagyrészt kiépítésre került.

(2) A város beépítésre szánt területének bővítése során a meglévő hálózatot hidraulikailag felül kell vizsgálni és a tényleges beépítéstől függően egyes meglévő vezetékek keresztmetszetét bővíteni szükséges.

(3) A szociális szennyvizek közvetlen a kiépülő csatornahálózatba köthetők. Az ipari-kereskedelmi területekre vonatkozóan a hatályos rendeletben meghatározott határértékeket kell figyelembe venni, a határérték feletti szennyvizeket a bekötés előtt egyedileg saját területen előtisztítani szükséges.

A közcsatornába csak megfelelő előtisztítás után szabad a szennyvizet bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által elírt mértékben kell elvégezni.

(4) Az új beépítéseknél a szennyvízcsatorna további kiépítésével kell számolni, egyedi szennyvízgyűjtők nem létesíthetők, a meglévőket a kiépülő szennyvízhálózatra kell kötni.

(5) A fejlesztések figyelembevételével az egyes átemelőket felül kell vizsgálni és szükség szerint bővíteni kell.

(6) Állati eredetű szennyvizet közcsatornába bevezetni tilos.

Csapadékvíz-elvezetés

28. §

(1) Az utcákban, a nyílt árkok kapubehajtók alatti meglévő átereszei nem mindenütt megfelelő méretűek. Az üzemelő nyílt árkokat a tulajdonosoknak karban kell tartani. A kapubehajtók alatti átereszeket felül kell vizsgálni és azokat a vizsgálat eredményének megfelelően, az önkormányzatnak át kell építeni. (Javasolt minimális csőkeresztmetszet Ø 50 cm.)

(2) A Malom-árok nyomvonalát az egykori üzemszerű nyomvonal szerint rekonstruálni kell. A nyomvonalon a zárt, fedett szakaszokat meg kell szüntetni.

(3) A meglévő csapadékvíz-csatornák vízelvezető képességét és állagát felül kell vizsgálni és szükség szerint fel kell bővíteni, illetve át kell építeni.

(4) Az új területek beépítésénél az útépítési tervek szerinti nyíltárkos vízelvezetés készülhet a meglévő vízelvezető árkokhoz kapcsolódóan. A csapadékvizek biztonságos vízelvezetéséhez vízrendezési tanulmánytervet kell készíteni, melyben a vízgyűjtő területek pontos lehatárolásával a szükséges átépítések és fejlesztések rögzíthetők.

(5) A Csigere patakon épített öntözővíz tározó a Székpusztai tó, melynek másodlagos hasznosítása horgászati célú. A tározó árvízszintje alatt építmény nem helyezhető el.

Villamos energia ellátás

29. §

(1) A településen a magánterületek felett haladó szabadvezeték szakaszokat közterületre kell áthelyezni.

(2) A gazdasági területeknél a lehetőleg súlypont közelbe helyezett transzformátor állomásokból kisfeszültségű földkábel hálózat, vagy itt is kisfeszültségű szigetelt kisfeszültségű hálózat létesülhet. A földkábeles rendszernél külön térvilágítási hálózat biztosítja a közlekedési utak, magánterületek megvilágítását.

A kommunális és ipari transzformátor állomások gépteljesítményét bővíteni kell a meglévő tartószerkezeteken.

(3) Az új területek villamos energia ellátását is kisfeszültségű szigetelt lég- vagy földkábel vezetékekkel kell megépíteni légkábeles, földkábeles fogyasztói csatlakozásokkal. A tartószerkezetek vasbetonoszlopok, védett területen földkábel

(4) Az új fogyasztói csatlakozások kialakításánál az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Iránytervét kell alkalmazni, a fogyasztói csatlakozó és a fogyasztásmérés elhelyezését illetően.

A tervezett utcák kisfeszültségű hálózatainak műszaki paramétereit az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt-vel egyeztetni kell, a kiviteli tervek készítése előtt.

(5) A város közvilágítását energiatakarékos fényforrásokkal ellátott korszerű lámpatestekkel meg kell újítani. A régi higanygőz izzólámpások helyett nátrium agy kompakt fénycsöves fényforrásokkal üzemelő lámpatesteket kell felszerelni. A város utcáiban a fontosabb gyalogátkelőhelyeken, iskola, óvoda, vasút- és autóbusz pályaudvar, templom környezetében a közvilágítást meg kell erősíteni, hogy az utakon a gépjármű közlekedés és a gyalogos forgalom biztonságosan történjen.

Földgázellátás

30. §

(1) A település primer gázellátó rendszere nagytávra kiépített, a tervezett fejlesztések e rendszer bővítését nem teszik szükségessé.

(2) A KPE elosztó hálózatról telkenként kell lecsatlakozni a telekhatárra telepített házi nyomásszabályzóra.

(3) Az iparterületek bővítése miatti igénynövekedés a meglévő nagyközépnyomású elosztóhálózatról elégíthető ki.

(4) A konkrét igények felmerülése esetén a KÖGÁZ RT-től előzetes véleményt kell kérni. A vélemény tartalmazza az adott bővítés műszaki-gazdasági feltételeit, egyben alapja a szükséges kiviteli tervek elkészítésének is.

(5) A konkrét gázigények megjelenésekor a hálózatfejlesztési igényt a KÖGÁZ Rt. Hálózatfejlesztési Osztályán be kell jelenteni.

(6) A gázenergia felhasználása létesítés engedély köteles.

Elektronikus hírközlés

31. §

(1) Az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályokban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) Devecserben a kiépített telefonhálózaton internet szolgáltatás is biztosított. A tulajdonos az Invitel Rt.

(3) Az újonnan kialakításra kerülő lakó- és egyéb ingatlanjainak vezetékes telefonnal való ellátását az Invitel Rt. meglévő vonalhálózat bővítésével, földkábeles megoldással oldhatja meg a kialakításra kerülő ingatlanok számától függően QV 25x4/0,6 típusú földkábellel.

(4) A kábelhálózat tulajdonosa és egyben üzemeltetője:

KábelszatNet-2002 Kft (8500. Pápa, Budai Nagy Antal u.1.)

Az újonnan kialakuló lakóterületek kábel tv jellel való ellátását célszerű a telefonkábellel azonos nyomvonalon, földárokba fektetett földkábellel megvalósítani az utcákban lévő járdákban ill. zöldsávban Qv 540 törzskábellel, illetőleg RG 11 –es vonali földkábellel.

Zöldterületek

32. §

(1) Zöldterület a belterület állandó növényzettel fedett közhasználatú része, mely a szabályozási tervlapon közkertként, közparkként (KK, KP) van szabályozva. Közterületről kerekesszékkel is megközelíthető legyen.

(2)

(3) Közparkban elhelyezhető:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmény

b) vendéglátó épület, egyházi turizmushoz kapcsolódó építmények

c) hírlap- és virágárusító pavilon

d) a terület fenntartásához szükséges építmény

(4) Az épületek jellege, kialakítása anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.

Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani.

Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények legkisebb legnagyobb ép.magassága H	Minimális zöldfelületi aránya %
Zkp	Sz	2.000	2	3,0-4,0	95
Zkk	Sz	2.000	2	-4,5	90

Sz - szabadonálló beépítés

(5) Meglévő és újonnan létesítendő közhasználatú zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) Újonnan létesítendő közpark és közkert csak engedélyezett kertrendezési terv alapján épülhet. A kertépítészeti tervet szaktervező készítheti el. Biztosítani kell a terület mozgássérültek általi megközelítését.

(7) Közhasználatú zöldfelületen fát kivágni csak engedély alapján lehet, az építési hatóság által előírt és megadott helyen történő fásítás mellett. A kivágott növényzet pótlását a fa lombtömegének (asszimiláló lombfelület) arányában szükséges megoldani.

(8) A település egész területén bármely létesítmény elhelyezésénél figyelmet kell fordítani a meglévő növényzet védelmére. Fakivágás csak engedély alapján végezhető. Táj és településkép védelmi szempontból a növénytelepítéshez a tájra jellemző elsősorban lombhullató fajokat kell telepíteni.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által telepítésre javasolt növények jegyzéke:

a) FÁK

Alnus glutinosa (enyves éger)

Amygdalus communis (közönséges mandula)

Acer campestre (mezei juhar)

Acer platanoides (korai juhar, alapfaj!)

Acer pseudopaltanus (hegyi juhar, alapfaj!)

Carpinus betulus (gyertyán)

Corylus colurna (törökmogyoró)

Fagus sylvatica (közönséges bükk)

Fraxinus excelsior (magas kőris)

Fraxinus excelsior ssp. ’Pannonica’ (magyar kőris)

Fraxinus ornus (virágos kőris)

Juniperus communis (közönséges boróka)

Morus alba (fehér eperfa)

Padus avium (madárcseresznye)

Populus alba (fehér nyár, porzós, alapfaj!)

Populus nigra (fekete nyár, porzós, alapfaj!)

Populus nigra ’Piramidalis’ (jegenye nyár, porzós)

Populus termula (rezgő nyár, porzós)

Pyrus pyraster (vadkörte)

Quercus cerris (csertölgy)

Quercus petraea (kocsánytalan tölgy)

Quercus pubescens (molyhos tölgy)

Quercus robur (kocsányos tölgy)

Quercus robur ’Fastigiata’ (oszlopos kocsányos tölgy)

Salix alba (fehér fűz)

Sorbus aria (lisztes berkenye)

Sorbus aucuparia (madár berkenye)

Sorbus domestica (házi berkenye)

Sorbus torminalis (barkóca berkenye)

Tilia cordara (kislevelű hárs)

Tilia platyphyllos (nagylevelű hárs)

Tilia tomentosa (ezüst hárs)

b) ALACSONY CSERJE

Amygdalus nana-Prunus tenella (törpemandula)

Berberis vulgaris (sóskaborbolya)

Colutea arborescens (pukkanó dudafürt)

Cornus mas (húsos som)

Cornus sanguinea (veresgyűrű som)

Colyrus avellana (közönséges mogyoró)

Cotinus coggygria (cserszömörce)

Crataegus laevigata (csere galagonya)

Crataegus monogyna (egybibés galagonya)

Euonymus europeus (csíkos kecskerágó)

Euonymus verrucosus (bibircses kecskerágó)

Frangula alnus (kutyabenge)

Ligustrum vulgare (közönséges fagyal)

Lonicera xylosteum (ükörke lonc, alapfaj!)

Prunus spinosa (kökény)

Rhamnus chatarticus (varjútövid benge)

Rosa canina (cadrózsa)

Salix cinerea (rekettyefűz)

Salix caprea (kecskefűz)

Staphylea pinnata (mogyorós hólyagfa)

Syringa vulgaris (kergi orgona)

Viburnum lantana (ostorménfa)

Viburnum opulus (kányabangita)

Philadelphus coronarius (közönséges jezsámen)

(9)

(10) A zöldterületeken a telepítésre kerülő fák 25 %-a túlkoros fa legyen.

Erdőterületek

33. §

(1) Erdőterületként tekintjük az erdőterületeken kívül a különleges, honvédelmi területeken lévő, másodlagos hasznosítású erdőterületeket is.

(2) Erdőterület lehet:

a) védelmi erdő Ev

b) gazdasági erdő Eg

c) egészségügyi, szociális erdő Ee

d) Az erdőterületek övezetei telkeinek kialakítása:

	A	B	C	D	E	F
1	Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m2	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények legkisebb legnagyobb ép. magassága H	Megjegyzés
2	Eg	Sz	100.000	0,3	3,5-4,5	Max. 200 m2 alapterületű épület építhető
3	Eg*	-	-	-	-
4	Ev	-	-	-	-
5	Ee	-	-	-	-

Sz - szabadonálló beépítés

(3) Ev jelű övezetbe a településvédő, talajvédő, közlekedésvédő erdőterületek tartoznak. Védelmi rendeltetésű erdő területén épületet, építményt elhelyezni nem szabad.

(4) Eg jelű övezetbe gazdasági rendeltetésű erdőterületek tartoznak. Gazdasági rendeltetésű, 10 ha-t meghaladó területnagyságú erdőben —kivéve az Eg* jelű, a vörösiszapkatasztrófa által érintett területeket— lakást is magába foglaló, erdőgazdálkodás céljára szolgáló, legfeljebb 200 m2 alapterületű épület építhető. Az épületek kialakítása során helyi jellegű anyagokat kell használni. Az épületeket magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 35-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.

(5) Meglévő erdők esetében a művelési ág nem változtatható meg, a változtatást az erdészeti hatóság kezdeményezi és engedélyezi.

A honvédségi területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát, a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.

(6) Erdőterületen közút, közmű, távközlési vonalas létesítmény csak az erdészeti hatóság által megszabott feltételekkel létesíthető.

(7) Az Ee jelű övezetben épület nem helyezhető el.

(8) Az erdősítésre kerülő területeket természetszerű erdővé fejlődésnek megfelelő módon és a termőhelynek megfelelő, gyors növekedésű fa- és cserjeállomány fafaj összetétellel, valamint a tervezett funkciók figyelembe vételével kell telepíteni.

Mezőgazdasági területek

34. §

Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

Mezőgazdasági területek lehetnek:

a) kertes

b) általános

Kertes mezőgazdasági terület

35. §

(1) Kertes mezőgazdasági területen kerti vetemény, szőlő-, gyümölcstermesztés folytatható. A kertes mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:

a) Mk-1 övezet: Kerti vetemény termesztésére kijelölt területen épület, építmény nem építhető.

b) Mk-2 övezet: A gyümölcstermesztésre kijelölt területen a termesztéshez kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei helyezhetők el.

(2) Kertes mezőgazdasági területen az övezetek jellemzői:

	A	B	C	D	E	F	G
1	Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m2	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények legkisebb legnagyobb ép. magassága H	Minimális intenzív kertészeti kultúra aránya %	Megjegyzés
2	Mk-1	-	-	-	-	-	Kerti vetemény termesztés
3	Mk-2	Sz	3000	2	-3,5	80	Max. 60 m2 alapterületű épület építhető

Sz - szabadonálló beépítés

(3) Kertes mezőgazdasági területen egyedi telkek alakíthatók ki.

(4) Az Mk-2 övezetben a beépíthető legkisebb földrészlet kialakult állapot esetén 720 m2 lehet. 12 m-nél keskenyebb telek nem építhető be.

(5) Az épületek kialakítása során helyi jellegű és tájba illő anyagokat kell használni.

(6) Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat, a tetőtér nem építhető be.

(7) Mk-2 övezetben előkert min. 5 m, oldalkert min. 3 m , az épület szélessége max. 6 m lehet.

(8) Mk-2 övezetben csak művelt telek építhető be. Műveltnek az a telek minősül, melynek legalább 80 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

(9) Mk-2 övezetben terepszint alatti építmény az épületek alatt és azon túl a fennmaradó telek 10%-ig épülhet. Alápincézett területek beépítése esetén a pince üregviszonyokat geotechnikai vizsgálatokkal kell tisztázni, a beépítési feltételeket a vizsgálatok eredményeinek megfelelően kell meghatározni.

(10) Kertes mezőgazdasági területen állattartás az önkormányzat állattartó rendéletében meghatározottak szerint végezhető.

(11) Csak sövény, sövénnyel átszőtt max. 1,60 m magas vadvédelmi kerítés létesíthető.

Általános mezőgazdasági területek

36. §

(1) Általános mezőgazdasági területen az övezetek jellemzői:

	A	B	C	D	E	F
1	Övezet jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m2	Legnagyobb beépítettsége %	Építmények legkisebb legnagyobb ép. magassága H	Megjegyzés
2	Má-1	Sz	20.000	3	3,5-6,0	Max. 200 m2 alapterületű lakóépület építhető
3	Má-2	-	-	-	-
4	Má-3	-	-	-	-

Sz - szabadonálló beépítés

(2) Má-1 jelű övezetben önálló, saját használatú lakóépületet, illetve lakást magába foglaló épület, építmény az övezeti előírásokon túl akkor helyezhető el, ha biztosított a:

a) közműves villamos energia

b) ivóvíz

c) az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés

d) csapadékvíz nyíltárkos elvezetése

e) a terület közútról, de legalább magánútról történő közvetlen megközelítése

(3) Má-1 jelű övezetben az épületek kialakítása során törekedni kell a helyi jellegű és tájba illő anyagok használatára. Az épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani. Az épület maghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45 o között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat. A tetőtér beépíthető.

(4) Az Má -1 jelű övezetben több önálló telekből birtoktest alakítható ki. Amennyiben a birtokközpont Devecser közigazgatási területén helyezkedik el, úgy a birtoktesthez tartozó 3%-os beépíthetőség a birtokközpontban is kihasználható az alábbi feltételekkel:

a) a birtokközponti telek területe legalább 5,0 ha legyen

b) a birtokközpont területén a beépítettség nem haladhatja meg a 30 %-ot

(5) Az Má -2 jelű övezet a gyepgazdálkodásra szolgál.

Az Má -2 jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

(6) Az Má -3 jelű övezetbe a vörösiszappal elöntött (2010. október 4-i iszapkatasztrófa során) mezőgazdasági területek tartoznak. Az övezetben:

a) emberi étkezésre és takarmányozás céljára növénytermesztés kizárólag a közegészségügyi hatóságok engedélyével lehet.

b) energiaültetvények létesíthetők,

c) épület, építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási területek

37. §

(1) Az egyéb területekbe a V jelű vízgazdálkodási területek tartoznak.

a) A településtől ÉNy-ra lévő kutak, szennyvíztisztító telep

b) Torna, Egres, Csigere patak

c) Kiskúti árok

d) időszakos vízfolyások

(2) A Torna patak mellett a meder bal oldalán 6,0 m karbantartó sávot beépíteni, beültetni nem lehet. A Kiskúti árok mellett 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.

Az egyéb meglévő mélyvonulatokban húzódó vízelvezető árkok melletti 3-3 m széles sávot beépíteni nem lehet.

(3) A vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a területileg illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(4) A vízfolyások terültén minden tevékenység a területileg illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(5) A Szék-pusztai víztározó mellett építményt csak a tározó árvízszintje feletti területeken lehet elhelyezni.

⁹Különleges beépítésre nem szánt terület

37/A. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

1. bánya

2. turisztikai terület

¹⁰Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya

37/B. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kk-B jellel szabályozott övezet, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezetben elhelyezhető építmény:

a) gazdasági;

b) igazgatási, iroda;

c) szociális

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezeteiben lakókocsi, lakókonténer, egyéb ideiglenes épület csak bányászati munkával összefüggő céllal helyezhető el.

(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

a) a kialakítható legkisebb telekméret 5 ha;

b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 100 m;

c) a beépítés módja szabadonálló;

d) a beépítettség mértéke 1%;

e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m;

¹¹Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület

37/C. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kk-Tur jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a horgászturizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai területen elhelyezhető rendeltetések:

a) turisztikai;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) szállás jellegű;

d) közösségi szórakoztató, kulturális;

e) sport.

(3) Az övezet telkén jogszerűen megépített épület, műtárgy megtartható, térfogatán (kubatúrán) belül felújítható, azonban nem bővíthető, új nem létesíthető.

IV. FEJEZET

KÖRNYEZETALAKÍTÁSI- ÉS VÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Általános környezetvédelmi előírások

38. §

(1) A város területén mindennemű tevékenység csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló hatályos törvény és annak végrehajtási rendelete szerint végezhető.

(2) A beépítésre szánt területek telkeit a rajtuk megvalósuló épületek, építmények használatba vételi engedélye megkéréséig legalább részleges közművesítéssel és közüzemi szennyvízbekötéssel el kell látni.

(3) A település teljes közigazgatási területén meglévő és tervezett létesítmények ill. tevékenységek engedélyezésével kapcsolatban az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló Korm. rendelet előírásait kell betartani.

(4) A tervezési területen csak olyan tevékenységek, technológiák folytathatók, melyek megfelelnek az övezetek környezeti élőírásainak és az emisszió a vonatkozó rendeletekben meghatározott paraméterek alatt marad. A konkrét technológiák ismeretében e beruházónak be kell szereznie a szükséges engedélyeket és határozatokat.

(5) A közigazgatási területén csak olyan állattartó létesítményt, telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott. A trágya kezelése a szomszédos belterületi telkeken sem bűzt, sem fertőzésveszélyt nem okozhat. Az állattartást külön önkormányzati rendelet szabályozza., mely meghatározza annak környezeti feltételeit is.

A föld védelme

39. §

(1) Különös figyelmet kell szentelni a településen kívüli gazdasági területen keletkező hulladék megfelelő tárolására és elszállítására, valamint az utak mentén szétdobált hulladék rendszeres takarítására.

(2) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos mindenfajta tevékenység (begyűjtés, átvétel, stb.) engedélyköteles.

(3) Devecser közigazgatási területe jelentős része érzékeny terület. Mindenfajta gazdasági tevékenység csak a talajszennyezés lehetőségének kizárásával történhet.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű területek művelés alóli kivonását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi, mely vonatkozik az erdőtelepítésre is.

(5) A termőföldön tervezett beruházások, építések tervezése során gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a szomszédos mezőgazdasági, terültek további megközelíthetőségének, művelésének a biztosításáról.

(6) A rehabilitációra kerülő területek terepszintjét az eredeti terepszintre kell helyreállítani.

A víz védelme

40. §

(1) A városban az ivóvíz hálózat kiépített, üzemeltetője jelenleg a Bakonykarszt Rt..

(2) A meglévő kutak hidrogeológiai „B” védőterülete Devecser közigazgatási területe északnyugati részét érinti. A védőterületen a mindenkor hatályos rendeletekben foglalt korlátozásokat kell betartani.

(3) A hidrogeológiai „B” védőterület zónájában:

a) erősen mérgező anyagok előállítása, tárolása, veszélyes hulladéklerakó létesítése, üzemeltetése, ipari szennyvizek szikkasztása tilos

b) új parcellázás, lakótelep kialakítása, üzemi ideiglenes veszélyes hulladékgyűjtő kialakítását igénylő gazdasági tevékenység, növénytermesztés, önellátást meghaladó állattartás, műtrágyázás, üzemanyagtöltő állomás stb. egyedi vizsgálat, környezeti hatástanulmány vagy környezeti felülvizsgálat köteles.

c) a talajvíz és felszínközeli vízkészletek védelmében a lakossági és közületi fogyasztók szennyvízcsatornára való rácsatlakozása/rácsatlakoztatása szükséges.

(4) A településen a megépült és tovább épülő szennyvízhálózatot a jelentkező igényeknek megfelelően kell bővíteni. Minden telket egyedi szennyvízbekötéssel kell ellátni.

(5) A gazdasági területekről származó szennyvizek tisztítását üzemi tisztítóberendezéssel úgy kell megoldani, hogy szennyezettségük a jogszabályok által megállapított határértéket ne haladja meg.

(6) A csapadékvíz-elvezetést a domborzati adottságoknak megfelelően az utak melletti árkokkal kell megoldani.

(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló mindenkor hatályos rendeletek szerint Devecser nitrátérzékeny területen lévő település, a területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a rendeletben meghatározott előírásokat kell betartani.

(8) Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani és a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól, valamint a használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló mindenkor hatályos rendeletek előírásai szerint kell eljárni.

(9) A tervezett területek meghatározásánál be kell tartani a mindenkor hatályos rendeletek előírásait a felszín alatti víz- és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekre vonatkozóan.

(10) Devecser község „A” fokozottan érzékeny besorolású területek közé tartozik. A felszíni vizek védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetés engedély alapján korlátozottan és ellenőrzött körülmények között történhet.

(11) A szennyvízelvezető műbe bocsátott szennyvíz és folyékony települési hulladék esetén a szennyezőanyag küszöbértékek tekintetében a csatornabírságról szóló mindenkor hatályos rendelet vonatkozó előírásait kell betartani. Ezek hatályba kerülését követően a terveket a fenti jogszabályok előírásainak figyelembe vételével kell felülvizsgálni.

(12) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

A levegő védelme

41. §

(1) Devecserben a légszennyező hatást az utak mentén lévő erdőterületek megtartásával, úthálózat mellett (8. számú főút új nyomvonala, nyugati elkerülő út) újak telepítésével kell mérsékelni.

A levegő védelme végett továbbá rendezett zöldfelületek megépítése és folyamatos karbantartása, pormentes úthálózat kiépítése szükséges.

(2) A város közigazgatási területe a hatályos KvVM rendelet szerint a 10-es légszennyezettségi kategóriába tartozik.

Az újonnan megvalósítandó tevékenységek engedélyeztetése során a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról rendelet, valamint a légszennyező pontforrásokra vonatkozó rendelet előírásait és követelményeit kell betartani.

(3) Csak olyan létesítmények létesíthetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket

(4) A meglévő gazdasági területeket környezetszennyezési mértékük szerint kell osztályozni. Az újonnan megvalósítandó gazdasági tevékenységek engedélyeztetése során a hatályos, a levegő védelmével kapcsolatos rendelet előírásait és követelményeit kell betartani.

Zaj elleni védelem

42. §

(1) Zaj és rezgés elleni védelem érdekében a megállapított határértékeket túllépni tilos.

Devecser települést az országos közúthálózatról a 8.számú Székesfehérvár-Jánosháza-Rábafüzesi elsőrendű főút, mint a település északi oldalán elhaladó főútnyomvonal, valamint a települést észak-dél irányban átszelő 7317 számú Devecser-Tapolcai összekötő út, az északi irányból beérkező 8402 számú Devecser-Pápai ök.út, illetve a keleti irányú 7339 számú Ajka-Devecseri, s a nyugati irányú 7322 számú Devecser-Somlóvásárhelyi és 7324 számú Devecser-Sümegi összekötő utak érintik, melyek egyben települést érintő legjelentősebb zajforrást és rezgésterhelést jelentik.

¹²(1a) 8. sz. főút lakóterülettel érintett védőövezetén belül a zaj elleni műszaki védelemről gondoskodni kell.

(2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, meglévő vagy új létesítmény, csak az esetben üzemeltethető vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket nem haladja meg.

(3) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében az utcák mentén fasorok telepítése és lakóterületen min. 5 m, gazdasági területen min. 10-15 m mély elő-oldal és hátsókert kialakítása szükséges. A zajvédelmi előírások értelmében a jelentős forgalmú és zajkibocsátású utak zajvédelmi hatásterületén védendő terület nem alakítható ki.

(4) Zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a zajterhelési határértékek betartása biztosított legyen.

(5) A zajhatárérték felett terhelt területen emberi tartózkodásra szolgáló építmény már egyedi zajvédelem biztosításával létesíthető.

Települési környezet, élővilág védelme

43. §

(1) Hulladékgazdálkodás:

a) A hulladék szállítását jelenleg az Avar Kft (Ajka) végzi. A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgazdálkodásról szóló törvény valamint a közép-dunántúli régióra vonatkozó Területi Hulladékgazdálkodási Terv alapján kell szervezni és végezni.

b) A településen meglévő és az újonnan beinduló ipari, szolgáltató létesítményeknél esetleg keletkező veszélyes hulladékokra a vonatkozó törvényeket be kell tartani.

(2) Települési környezet:

a) Értékes településkép kialakítása érdekében igényesen megtervezett, tájba- és környezetbe illő épületek, rendezett, parkosított közterületek és udvarok megvalósítása szükséges.

b) A külterületi utak mentén tájképi és ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése szükséges.

c) Művelési ágváltozás csak a táji adottságok kedvezőbb hasznosítása, a természeti állapothoz való közelítés irányában, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. A területen csak extenzív jellegű, természet-és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.

d) Fát kivágni csak engedéllyel lehet. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását közterületen minden esetben elő kell írni, magánterületen elő lehet írni.

e) Az erdőterületek más célú igénybevétele csak az erdészeti hatóság engedélyével lehetséges.

Tájvédelem

44. §

(1) Külterületen megépülő gazdasági létesítmények épületeinek kialakítása során helyi jellegű, tájba illő építési anyagokat kell alkalmazni.

(2) Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint ártalmatlanító nem létesíthető. Külterületi mezőgazdasági területeken természet-és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.

(3) A kialakult tájhasználatot, csak a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad megváltoztatni. A jelenlegi bányaterületeket folyamatosan rekultiválni kell.

(4) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességeket, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.

Tűz elleni védelem

45. §

(1) A vízvezeték hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő oltóvíz mennyiség a város minden pontján biztosítható legyen.

Az oltóvíz biztosítása vízvétel szempontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapoknál:

„A” és „B” tűzveszélyességi osztálynál 400kPa ( 4 bar)

„C” tűzveszélyességi osztálynál 300kPa ( 4 bar)

„D” és „E” tűzveszélyességi osztálynál 200kPa ( 4 bar)

(2) A vízellátó rendszerrel a rendelkezésre álló vízmennyiséget úgy kell elosztani, hogy a mindenkori legnagyobb tűzszakasz oltóvíz mennyisége biztosítható legyen.

(3) Az új területek beépítésénél minimum Æ 100-as körhálózatot kell kialakítani, melyen 200 m-ként földfeletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(4) Műemléki környezetben a tűzcsapok elhelyezésénél földalatti megoldást kell alkalmazni.

(5) A tűzcsapok elhelyezését a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

(6) Valamennyi tűzivíz szerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az oltóvíz tűzoltó gépjárművel mindenkor elérhető legyen.

(7) Az egy telken elhelyezkedő épületeknél a mértékadó oltóvíz mennyiséget a legnagyobb tűzszakasz alapján kell meghatározni.

(8) Az oltóvíz biztosítása a községi hálózatról történik, vagy ha az arról közvetlen egyidejűleg nem biztosítható, úgy önálló, 50 m³-nél nagyobb tűzivíztározót kell létesíteni. Természetes felszíni vizek max. 500 m távolságról vehetők figyelembe.

(9) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére. Az utak szélességét úgy kell megtervezni, hogy a tűzcsapoknál legalább egy nyomvonalú közlekedési út szabadon maradjon tűzoltó gépjárművek részére.

(10) Ahol erdő és lakó- vagy gazdasági épületek határosak, ott tűzvédelmi felületet, pásztát kell közbeiktatni. Ugyancsak szántott tűzvédelmi felületet kell létrehozni a főutak mentén is.

(11) A város közigazgatási területén elhelyezésre kerülő létesítményeknél az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait kell betartani.

Épített környezet védelme

Műemlékek

46. §

(1) Devecserben műemléki védettség alá tartoznak:

Vár v. Esterházy kastély

és kastélypark Petőfi tér 5. hrsz. 616, 620/1,3,4 tsz.: 4937

Kőkereszt Deák tér hrsz. 785 tsz.: 4928

Irodák, egykori lakóház Deák tér hrsz. 1262 tsz.: 4927

Egykori uradalmi istálló Jókai u.1 hrsz. 623 tsz.: 4934

Lakóház Kossuth u.1. hrsz. 834 tsz.: 4929

Rk. templom Petőfi tér hrsz. 716 tsz.: 4930

Kőkereszt Petőfi tér hrsz. 670/2 tsz.: 4933

Rk. plébániaház Petőfi tér 10. hrsz. 693 tsz.: 4931

Ált. Iskola Petőfi tér 11. hrsz. 705 tsz.: 4932

Lakások, egykori uradalmi

cselédházak Széchenyi u.7-11. hrsz.627,625, 628, 630/2,

631, 632, 633 tsz.: 4935

(2) Műemléki területbe tartozik a szabályozási terven a „műemléki környezet határa” által jelölt terület.

Az (1) bekezdésben felsorolt műemlékek műemléki környezetébe tartozó ingatlanok:

1, 2, 3, 18, 19, 21/1-2-3-4, 22 hrsz-ú ingatlanok,

580/1 hrsz-ú ingatlan,

613/1-2-3-4, 614, 615/1, 618, 619/1, 619/10, 619/11, 621 hrsz-ú ingatlanok,

622 hrsz.Park utca része

624, 626, 629/1, 630/3-4-5, 651/3 hrsz-ú ingatlanok,

669/1-2-3 Széchenyi utca része,

671, 670/1, 672/1, 689, 691 hrsz-ú ingatlanok,

692 hrsz. Béke utca része

693, 694 hrsz-ú ingatlanok,

703/1-2 hrsz-ú ingatlanok,

704 hrsz. Iskola utca része, 715 hrsz. Szent Imre utca része,

708, 717, 718 hrsz-ú ingatlanok,

719/1 hrsz. Petõfi tér,

748/1-2-3-4, 750,751,752 hrsz-ú ingatlanok,

754 Klapka utca része

765, 766, 767/1-2-3-4-5, 768/1-2, 779 hrsz-ú ingatlanok,

784/2 Achim András köz része

785/1-2-3-4 hrsz-ú Deák tér

786/1-2, 798 hrsz-ú ingatlanok,

830 hrsz. Rózsa utca része

833, 835/1, 837,836, 838, 839, 840, 841, 843, 850 hrsz-ú ingatlanok,

855 Hársfa utca része

856, 858 hrsz-ú ingatlanok,

1166,1167/1-2 hrsz-ú ingatlanok,

1243, 1244, 1245, 1249, 1250, 1251, 1252,, 1253, 1254, 1255, 1256, 1257, 1258, 1259, 1260, 1261, 1263/1-3, 1264 hrsz-ú ingatlanok

1451 hrsz. Miskei út része

1860 hrsz. Vásárhelyi út része

1962, 1963, 1964 hrsz-ú ingatlanok.

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek környezetében építési vagy egyéb tevékenységre vonatkozó engedély kiadásánál a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. Bármilyen jellegű földmunka megkezdését az illetékes örökségvédelmi és régészeti szervnek a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni. A SZ-1/c/M kivágati tervlapon ábrázolt „tervezési terület határa” területlehatároláson belül ezen eljárást fenti tevékenységek engedélyezése során alkalmazni kell.

(3) A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról „a kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik.

(4) A műemléki környezetbe tartozó építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez ill. felújításához elvi építési engedélyt írhat elő az illetékes építésügyi hatóság. Műemléki környezetben a KÖH szakhatóságként jár el építési ügyekben.

(5) A védőövezetben, a műemléki környezet határán belül a környezeti érték jellegét, a látvány hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű- és távközlési nyomvonalas létesítmények elhelyezésére a kulturális javak védelméről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvények korlátozásai az érvényesek.

Helyi értékvédelem

47. §

(1) Az Örökségvédelmi hatástanulmány alapján helyi védelem alatt álló épületek, emlékek:

Áchim András köz hrsz: 769

Arany János u. (17) 21. hrsz: (63) 65

Arany János u. 12. hrsz: 296

Arany János u. 2. hrsz: 304

Árpád u. 4. (volt Kerék kocsma) hrsz: 714

Árpád u. 7. hrsz: 577

Bem u. 10. hrsz: 10

Bem u. 12. hrsz: 11

Bem u. 5. (OTP fiók) hrsz: 755

Bem u. 6. hrsz: 8

Bem u. 8. hrsz: 9

Bem utca 14. hrsz: 12

Damjanich János u. hrsz: 2014-2018

Damjanich János u. 10. hrsz: 32

Damjanich János u. 2. hrsz: 39

Damjanich János u. 4. hrsz: 35-36

Damjanich János u. 8. hrsz: 33

Damjanich u. 1,3,5. hrsz: 720

Damjanich u. 17. hrsz: 748/2-3

Damjanich u. 23. hrsz: 748/1

Deák tér (volt Járásbíróság) hrsz: 1964

Deák tér 4. hrsz: 1253-1259

Deák tér 8. hrsz: 1244,1251

Hunyadi utca 35. (kőkereszt) hrsz: 283

Iskola u. 2. hrsz: 712

Jókai Mór utca 4. hrsz: 836, 839-840

Klapka u. 13. hrsz: 776

Klapka u. 14. hrsz: 740-741

Klapka u. 17. hrsz: 778

Klapka u. 20. hrsz: 746

Klapka u. 22. hrsz: 750-752

Klapka u. 7. hrsz: 773

Kossuth Lajos u. 11. hrsz: 803

Kossuth Lajos u. 13. hrsz: 802

Kossuth Lajos u. 7. hrsz: 806-808

Kossuth Lajos u. 9. hrsz: 804/1

Kossuth u. 10. hrsz: 796-797

Kossuth u. 12-14. hrsz: 798

Kossuth u. 4. hrsz: 792/2

Kossuth u. 6. hrsz: 793

Miskei u. (1.sz. Egészségház) hrsz: 1263/1

Miskei u. 19/b. hrsz: 1277

Miskei u. 26. hrsz: 1555/1

Miskei u. 29. hrsz: 1283

Miskei u. 4. hrsz: 1962

Miskei u. 5. hrsz: 1265

Miskei u. 6. 8. hrsz: 1882

Miskei u. 7. hrsz: 1266-1269

Miskei u. 9. hrsz: 1270/1-6

Miskei u. Dózsa Gy. u. sarok (kereszt) hrsz:

Nepomuki Szent János szobor hrsz: 0306/3

Pápai út (szobor) hrsz: 0306/3

Petőfi tér hrsz: 768/2

Petőfi tér 1. hrsz: 765

Petőfi tér 3. hrsz: 766

Petőfi tér 4. (Polgármesteri Hivatal) hrsz: 1

Petőfi tér 5. hrsz: 767/1-5

Rákóczi Ferenc u. 12. hrsz: 58

Rákóczi Ferenc u. 16. hrsz: 60

Rákóczi Ferenc u. 28. hrsz: 75

Rákóczi Ferenc u. 4. hrsz: 51

Rózsa utca hrsz: 837

Szabadság tér hrsz: 801/3-6

Szabadság tér hrsz: 850

Szabadság tér 1. 3. hrsz: 1168

Szabadság tér 4. hrsz: 1172-1177

Szabadság tér 8. hrsz: 1231-1236

Szabadság tér 9. hrsz: 1239/1-5

Szent Imre u. 1. hrsz: 18

Szent Imre u. 3. hrsz: 19

Szent Imre u. 4. hrsz: 709

Szent Imre u. 5. hrsz: 21/1

Szent Imre u. 6. hrsz: 710

Szent Imre u. 8. hrsz: 711

Vásárhelyi u. 53., 55. hrsz: 1916

Vásárhelyi út 1. hrsz: 1963

(2) Helyi értékvédelmi terület: a szabályozási terven „helyi értékvédelmi terület határa” (hé) határvonallal érintett és lehatárolt ingatlanok területe.

Védelemre javasolt utcakép: Rákóczi Ferenc u.2-38. sz. és 3-33. sz. épületek közötti szakasza.

(3) Köztéri szobrok, feszületek:

a) Miskei u.-Dózsa Gy.u. sarok: Feszület 1461 hrsz.

b) Petőfi tér: Gárdonyi G. szobor 670/2 hrsz.

c) Petőfi tér: Szobor (fohász) 718 hrsz.

d) Pápai u.: Szentháromság szobor 0306/3 hrsz.

e) Hunyadi u.: Kőkereszt 285 hrsz.

(4) Temetői síremlékek:

a) Világháborús kopjafa

b) „Az 1919-es vörös rombolás áldozatainak”

c) Baják család

d) Németh M. János kanonok, díszpolgár

e) dr. Kondor István járási egészségügyi felügyelő és

f) dr. Kondor Istvánné Kóh Irén polgári iskola alapítója, igazgatója

g) Tima Lajos iskolaigazgató (Gárdonyi G. iskola)

h) Heiczinger István az 1956-os Nemzeti Tanács elnöke

i) Bus Boba Béláné, Gergely Katica Gárdonyi…

j) Kerkápolyi Tivadar 1848-as honvéd százados

k) Huss Ferenc nyomdász, szerkesztő

l) Erhardt János 48-as honvéd tizedes

m) Koó József nyomdász

(5) A helyi védelem tényét az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.

(6) A helyi védelemre kijelölt épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékesek, kialakításuk illetve megjelenésük illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek kialakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről úgy, hogy a beavatkozás ne változtassa meg az utcaképet ill. az utcai homlokzatot, továbbá biztosítani kell az új építményeknek a jellegzetes településképben, valamint az épített és természetes környezet egységében való megjelenését.

(7) A helyi értékvédelmi területen a homlokzatok színezése fehér, szürkével ill. sárgával tört fehér, okkersárga vagy annak árnyalatai illetve terrakotta vörös lehet. A fal anyaga vakolt és meszelt tégla, természetes kő, a lábazati anyag terméskő vagy homlokzati tégla, a tető anyaga agyagcserép lehet. A tető hajlásszöge 30-45^oközöttilegyen. A kerítések, kapuk anyaga illeszkedjen az épülethomlokzati anyagokhoz. Az áttört, kialakult utcaszakaszokon tömör kerítés lábazata hasonló kivitelű legyen, mint az épület (vakolt tégla, kő), míg a felső rész és kapuzat készülhet fa, kovácsoltvas szakaszokkal illetve táblás drótfonatokkal. Nyílászárókat fából kell készíteni, műanyag- és fémszerkezetű nyílászárók helyi értékvédelmi területen nem alkalmazhatók.

(8) A helyi értékvédelem alatt álló építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti vagy az ahhoz közelálló rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, akkor közcélú hasznosításra.

(9) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(10) Helyi értékvédelmi területen, a közterületen egységes közterületi terv alapján csak az alábbi építmények, utcabútorok helyezhetők el:

a) hirdetőoszlop

b) pihenőpad, pihenőszék, utcai hulladékgyűjtő

c) kandeláber

d) műalkotás, ivókút

e) kerékpártartó

f) közműépítmények

A felsorolt elhelyezhető építmények, köztárgyak, utcabútornak a megjelenése a védett környezetnek megfelelő legyen. A területen a maximális építménymagasságnál nagyobb építmény, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

(11) Helyi értékvédelmi területen belül található, helyi védettség alatt nem álló ingatlanok átalakításánál, bővítésénél vagy átépítésénél, valamint az értékvédelmi terület helyi védettség alatt álló ingatlanai esetében végzett beavatkozásoknál az örökségvédelmi hatástanulmány „Értékvédelmi vizsgálat és javaslat” munkarészében és az AKA-2 jelű „Belváros értékvédelmi javaslat” megnevezésű környezetalakítási alátámasztó munkarészben javasolt beavatkozási szempontokat, beépítési javaslatokat figyelembe kell venni.

(12) Abban az esetben, ha az „Értékvédelmi vizsgálat és javaslat” c. munkarész csak az épület tömegét jelöli meg a védettség tárgyaként az épület tömegének megóvása, városképi megjelenése érdekében a főtömeg kontúrját, párkányformáját, tetősíkjait, tűzfalképzését, eredeti nyílásarányait meg kell tartani, illetve átépítés során rekonstruálni kell.

Régészeti lelőhelyek

48. §

(1) A régészeti lelőhelyek tágabb környezetére védőövezet kell kijelölni. A szabályozási terven és a HÉSZ külterületi mellékletén ez a „Régészeti terület határa” által jelölt terület.

(2) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek környezetében építési vagy egyéb tevékenységre való engedély kiadásánál a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. Bármilyen jellegű földmunka megkezdését a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnak és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Keszthelyi Regionális Irodának a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni.

(3) Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-a alapján kell eljárni.

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

Lelőhely

azonosító lelőhely neve lelőhely kora lelőhely védettsége

7770 Egres-patak középkori ált.védelem

7771 Patonypuszta középkori ált.védelem

7772 Fazék-föld, középkori ált.védelem

Vörös-telki dűlő

7773 Nemeshanyi út mellett őskori ált.védelem

7774 Sándormajor középkori ált.védelem

7775 Sándorpusztai major őskori, római kori ált.védelem

és középkori

7776 Székpuszta középkori ált.védelem

7777 Széki-erdő alatt középkori ált.védelem

7778 Székpuszta középkori ált.védelem

7779 Pogánylakások őskori ált.védelem

7780 Darázshegy-közelében őskori ált.védelem

7781 Göncse őskori ált.védelem

7782 Kolontári út mellett őskori, római kori ált.védelem

és középkori

7783 Torna-patak bal partja középkori ált.védelem

7784 Tik-hegy D-i nyúlványa őskori ált.védelem

7785 Egres-patak két ága őskori ált.védelem

között

7786 Egres-patak mellett őskori ált.védelem

7787 Egres-patak bal partja őskori ált.védelem

7788 Csigere-patak római kori ált.védelem

7789 Zsidótemetővel átellenben római kori ált.védelem

7790 Berek római kori ált.védelem

7791 Torna-patak és Csigere- őskori ált.védelem

patak között

7792 Csigere-patak bal partja őskori ált.védelem

7793 Rk.templom – Petőfi tér középkori ált.védelem

7794 Belterület ismeretlen korú ált.védelem

7795 Várkastély középkori ált.védelem

Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet alapján a lelőhelyek jellegét, kezelési lehetőségét stb. az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. §

(1) Ez a rendelet 2006 március 01. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről, közzétételéről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

A rendelet szövegét módosította a 9/2017 (VI.1.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. június 2. napjától.

A rendelet 3. §-át új (7) bekezdéssel kiegészítette a 24/2015 (XI.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. november 18. napjától.

A rendelet 7. § (3) bekezdését új f) ponttal kiegészítette az 5/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. április 15-től

⁴

A rendelet szövegét módosította az 5/2016 (III.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. április 15. napjától

⁵

A rendelet szövegét módosította az 5/2016 (III.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. április 15. napjától.

⁶

A rendelet szövegét módosította az 5/2016 (III.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. április 15. napjától.

⁷

A rendelet szövegét módosította az 5/2016 (III.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. április 15. napjától.

⁸

A rendelet szövegét módosította az 5/2016 (III.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. április 15. napjától.

⁹

A rendeletet új 37/A.§-al kiegészítette az 5/2016 (III.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. április 15. napjától.

¹⁰

A rendeletet új 37/B.§-al kiegészítette az 5/2016 (III.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. április 15. napjától.

¹¹

A rendeletet új 37/C.§-al kiegészítette az 5/2016 (III.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. április 15. napjától.

¹²

A rendelet 42. §-át új (1a) bekezdéssel kiegészítette a 24/2015 (XI.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. november 18. napjától.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006. (III.1.) önkormányzati rendelete

Devecser város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak