15/2006. (II. 22.) FVM rendelet

a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet módosításáról

2006.03.09.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (1) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Pásztohy András s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi
politikai államtitkár

Melléklet a 15/2006. (II. 22.) FVM rendelethez

1. Az R. mellékletének jegyzéke a 27. sorszám után a következő két sorral egészül ki:

(A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek jegyzéke)

[Sorszám Szakma megnevezése Illetékes gazdasági kamara]

„

28. Kertészmester (dohánytermesztő) Magyar Agrárkamara

29. Vadászpuskaműves mester Magyar Agrárkamara”

2. Az R. melléklete a következő 28. és 29. ponttal egészül ki:

„

28. KERTÉSZMESTER (DOHÁNYTERMESZTŐ)
mestervizsga szint és szakmai követelmények

I. A mesterképzés és vizsgáztatás célja

Az önálló vállalkozásokban folyó dohány termesztése mellett jelentős köz- és vállalatgazdasági ismeretekkel, továbbá gazdasági, jogi jártassággal rendelkezik. A vállalkozás gazdaságos működtetése, eredményessége, az emberi kapcsolattartás, az információbázis biztos kezelése, valamint a pedagógiai felkészültség is hozzátartozik a dohánykertészet mesterszintű műveléséhez. Ennek a komplex ismerethalmaznak az elsajátíttatása, és számonkérése a célja a dohánykertész mesterképzésnek.

A kertészmester (dohánytermesztő) munkáját a munka-, környezet- és tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, teljesíteni tudja a tulajdonosi és társadalmi elvárásokat.

II. A mestervizsgára való jelentkezés feltételei

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

A szakképesítés
megnevezése	azonosító száma
megnevezése	FEOR	OKJ
Dohánykertész	6129	31 6206 03
Dohányfeldolgozó	7230	31 5212 03
Élelmiszeripari technikus (dohányipar)	3113	52 6222 13
Kertész	6129	33 6207 03

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Szakiránya	Időtartama
Dohánykertész	3 év
Dohányfeldolgozó	5 év
Élelmiszeripari technikus (dohányipar)	5 év
Kertész	3 év

A vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont szerinti feltételek együttes megléte szükséges.

III. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

3.1. A mester munkaterületének leírása

A kertészmester (dohánytermesztő) szakmájának gyakorlása során önállóan – kézi és gépi eszközökkel, anyagokkal és berendezésekkel – a következő jellemző munkákat végzi:

– a dohányfajták kiválasztása, csoportosítása, termesztése és feldolgozása,

– a dohánypalánta-előállítás és forgalmazás,

– az eszközök, gépek, berendezések szakszerű és rendeltetésszerű használata, működtetése és karbantartása,

– a zöld- és szárazdohány kezelése, tárolása,

– az alapanyagok minőségének ellenőrzése és megőrzése.

3.2. A mester feladatköre:

– az üzemi és személyi higiéniai szabályok betartása,

– a környezetvédelmi, a biztonságtechnikai, a munka- és tűzvédelmi követelmények betartása, illetve betartatása.

3.3. A kertészmester (dohánytermesztő) szakmai, elméleti és gyakorlati tudása alapján, valamint az ügyviteli, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában alkalmas a dohánykertészeti vállalkozás üzeme vezetésére, irányítására. Feladata:

– a dohánypiaci ismeretek megszerzése,

– a szerződéses feltételek évenkénti vizsgálata,

– a kommunikációs és informatikai eszközök használata,

– az anyag- és energiagazdálkodás,

– a feladatköréhez tartozó dolgozók, tanulók munkájának elméleti és szakmai vezetése, irányítása,

– közreműködés a szakmai testületek, szervezetek munkájában, valamint

– a dohánytermesztés szaktanácsadási rendszerében, szakmai bemutatók szervezésében.

IV. Szakmai követelmények és elvárások

4.1. A kertészmester (dohánytermesztő) szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok:

– a dohánytermesztő terület kiválasztása,

– a termesztendő fajták megválasztása,

– a termesztéstechnológiai folyamatok és műszaki munkák tervezése, szervezése, kivitelezése és irányítása,

– a palántanevelő és dohányszárító telepek létesítése,

– a válogatóhelyiségek kialakítása,

– a dohányültetvények művelése,

– a talajerő-gazdálkodás, a talajművelési és öntözési rendszerek komplex kialakítása, üzemeltetése,

– az integrált növényvédelem megszervezése,

– a betakarítás, szárítás, válogatás és csomagolás logisztikai rendszerének kidolgozása, irányítása,

– a dohány termesztése és pénzügyi feltételeinek, valamint értékesítésének megszervezése,

– a különféle szolgáltatásokban és a szaktanácsadásban történő részvétel, valamint annak igénybevétele,

– a gépek, eszközök, berendezések szakszerű működtetése és karbantartása,

– az üzemi, személyi higiéniai, valamint a munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások és követelmények betartása, illetve betartatása,

– a szükséges anyagok, eszközök tárolása, raktározása, nyilvántartása,

– a növényvédelmi előírások betartatása és az előírásoknak megfelelő növényvédő szerek szakszerű tárolása,

– munka- és termelési programok készítése,

– a tanulók, időszaki munkacsoportok tevékenységének szervezése és irányítása,

– az előírt nyilvántartások és az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítése, ellenőrzése.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A) Jártasság szintjén tudja:

– a dohánynövény morfológiai és környezeti igényeinek ismeretét (ennek megfelelően a termesztendő fajták megválasztását),

– a technológiai műveletek tervezését, előkészítését, szervezését, irányítását, végrehajtását és ellenőrzését,

– az új eljárások szakszerű adaptációját,

– az anyagok, eszközök, gépek és berendezések szakszerű kiválasztását, a technológiai céloknak megfelelő felhasználását,

– a technológiai tervek készítését, szakmai ismeretei alapján a termesztési módok és eljárások összeállítását, elemzését és értékelését,

– a különböző kórokozók, károsítók felismerését, az ellenük való védekezést, és a betegségek megelőzését,

– a dohánykertészet adminisztrációs munkáinak irányítását, különféle gazdasági számítások elvégzését,

– a technológiai műveletek hibafeltárását és a korrekciós lehetőségeket,

– alkalmazni a művelési és számviteli ismereteket,

– a vezetési feladatok elvégzését a vállalkozás üzemi irányításában,

– a kommunikációs és informatikai eszközök használatát,

– a minőségi és mennyiségi paraméterek ellenőrzését,

– a gépek, berendezések szakszerű beállítását, üzemeltetését, karbantartását,

– a hatékony eszköz-, anyag- és energiagazdálkodást,

– a technológiai műveletek komplex ellenőrzését (eszköz-, anyagfelhasználás stb.),

– feltárni a minőségi és mennyiségi veszteségek okait,

– betartani, illetve betartatni a szakszerű szakmai követelményeket és az ennek megfelelő magatartást.

B) Készség szintjén tudja:

– a dohánynövény morfológiai és környezeti igényének szakszerű meghatározását,

– a dohánykertész technológiák műveletének önálló elvégzését,

– az értékesítésig tartó logisztikai rendszer levezetését,

– a palántanevelés önálló szervezését,

– a dohánytermesztés technológiájának önálló levezetését, és a dohánytörés, szárítás és válogatással záruló folyamatának végrehajtását,

– biológiai ismeretei alapján a termesztéstechnológia műveletsorának pontos végrehajtását,

– alkalmazni az üzemi és a személyi higiénia munka-, környezet- és tűzvédelmi ismereteit,

– a környezetkímélő termesztéstechnológiák alkalmazási feltételeit,

– alkalmazni a speciális szakmai eljárásokat (tetejezés, kacsozás, palántanyírás stb.),

– pontosan és szakszerűen elvégezni, továbbá ellenőrizni és értékelni a dohánytermesztés technológiai műveleteit az agronómiai és ökonómiai szempontok szerint.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

A) Ismeret szintjén tudja:

– a dohánytermesztési technológiai folyamatok, munkaműveletek alapjait képező biológiai, kémiai és fizikai tényezők és jelenségek összefüggéseit,

– a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, előírásait, azok hatásait,

– a fizikai munkavégzés során keletkező élettani hatásokat, az anyagok, eszközök, gépek, berendezések rendeltetését és szerepét a dohánytermesztési technológia folyamatában,

– a gépek, berendezések, szerkezeti felépítését és működési elvét, az üzemeltetés szabályait,

– a géphasználat természetre, környezetre gyakorolt hatását,

– a biológiai, az ökológiai és a technológiai tényezők összefüggéseit,

– a munkavédelem oktatási követelményeit és azok jelentőségét,

– a hatósági engedély kérelem jogi szabályait,

– a kötelező egészségügyi (orvosi vizsgálatok) szükségességét.

B) Megértés szintjén tudja:

– a dohányfajták ökológiai igényeit, termesztési feltételeit és módját, a biológiai alapok beszerzésének és igénylésének feltételeit,

– a palántanevelés technológiájának összefüggéseit (vízkultúrás, hagyományos palántanevelés stb.),

– a művelési rendszerek agrotechnikai felépítésének összefüggéseit,

– az integrált növényvédelem alapjait,

– a kórokozók, kártevők megjelenésének felismerését,

– a növényvédelmi napló vezetését,

– az egészségvédelem és a személyi higiénia vonatkozó szabályait, illetve követelményeit,

– a termékértékesítés logisztikai rendszerének ismeretét,

– a dohánytermesztés gépeinek típusát, üzemeltetését, karbantartását,

– az erőgépek és szállító járművek üzemeltetésének szabályait,

– a dohánytermesztési technológia összefüggéseit, beleértve a szárítás minőséget meghatározó paramétereit,

– a technikai eszközök üzemeltetésének munkavédelmi követelményeit,

– a biztonságtechnikai berendezések szerepét és működési elvét,

– a közműhálózat és berendezések üzemeltetési előírásait,

– a munka-, a tűz- és környezetvédelem általános szabályait,

– a technológiai folyamatok ellenőrzésének szempontjait,

– a munkahelyi balesetek esetén követendő előírásokat és kötelezettségeket.

C) Alkalmazás szintjén tudja:

– a palántanevelő berendezések üzemeltetését,

– a palántanevelési technológia levezetését,

– a dohánytermő terület kiválasztását,

– a tápanyag-utánpótlást, a talaj-előkészítési munka szervezését,

– a bakhátas művelési rendszer kialakítását,

– a kacsozás, a tetejezés kézi és vegyszeres eljárásainak szervezését,

– a dohány betakarítás, szárítás és tárolás logisztikai rendszerének kialakítását,

– a technológiai eszközök és berendezések szakszerű használatát, azok kiszolgálását,

– a teljes munkaszervezés levezetését,

– az egybefüggő technológia dokumentációjának használatát és a szükséges adatbázis létrehozását,

– az eszközök, gépek, berendezések karbantartásának, tárolásának követelményeit.

V. A mestervizsga részei és tartalmi jellemzői

Kertészmester (dohánytermesztő) mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

– elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket, továbbá a pedagógiai alapismereteket,

– képes munkáját magas színvonalon önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

– alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A kertészmester (dohánytermesztő) mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett mestervizsga bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

A szakmai írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek. Az írásbeli vizsgafeladatnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított elméleti ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni.

Az írásbeli feladat megoldására legalább 3 órát, és legfeljebb 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám ötven százalékát nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét – a vizsgahelyszín előzetes bejárása után – a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsgafeladat a következő két részből áll:

a) a dohánytermesztés technológiai munkái,

b) a dohánytermesztés gépeinek, berendezéseinek beállítása és üzemeltetése.

A vizsgázó egyaránt köteles az a) és b) pontok szerinti részből – tételhúzás alapján – vizsgázni. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 2 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai, gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az ötven százalékos teljesítményt, annak minősítése nem megfelelő és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a mestervizsga bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsgát a Magyar Agrárkamara által megadott tételekkel kell lebonyolítani, a dohánytermesztés, valamint gépeinek és berendezéseinek tárgyköreiből.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozások tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból ötven százalékos teljesítményt nem ér el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

– megfelelt,

– nem felelt meg.

A „megfelelt” minősítést az a jelölt kapja, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából ötven százalékot meghaladó eredményt ér el.

„Nem felelt meg” minősítést kap az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot „nem felelt meg” szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a „megfelelt” szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket „nem felelt meg” szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól – a jelentkező kérelmére – a mestervizsgát szervező az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon, felmentést adhat.

Az elméleti vizsgán felmentés adható:

– szakmai elméletből:

szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek;

– vállalkozási ismeretekből:

a jogi végzettséggel, továbbá közgazdasági felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett;

– pedagógiai ismeretekből:

a szakoktatói, műszaki vagy mérnöktanári végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen mestervizsgát tett.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel; az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a Magyar Agrárkamara területi szerve arra jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

– dohányültetvény és ahhoz kapcsolódó palántanevelő és szárítótelep,

– fajtabemutató ültetvény,

– különböző művelési módok, termesztéstechnológiák,

– földterület a gépbeállítási és gépüzemeltetési gyakorlathoz,

– karbantartó- és javítóműhely,

– közúti forgalomban használható erőgépek, speciális munkagépek,

– gyakorlóterület,

– épületek, építmények, gépszín, szerszám-, anyagraktár, válogató helyiség, továbbá méreg- és szerszámraktárak,

– személyszállítási eszközök,

– oktatástechnikai felszerelések, eszközök,

– a vizsga lebonyolítására alkalmas helyiség (például válogató helyiség).

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A mestervizsga bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

– az adott szakterületen elismert szakember,

– oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályozóív) közokiratok, ezért az ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel. A szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól szóló külön jogszabályok az irányadók.

VI.

A kertészmester (dohánytermesztő) mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

29. VADÁSZPUSKAMŰVES MESTER
mestervizsga szint és szakmai követelmények

I. A mesterképzés és vizsgáztatás célja

A vadászpuskaműves mester a gazdasági körülményekhez alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő, vadász-, illetve polgári kézi lőfegyvereket javító szakember. Szakmai munkája színvonalas gyakorlása érdekében olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátít el, amelyek alapján a fegyverjavítás szakterületén vállalkozni tud. A vadászpuskaműves mester megfelelő innovációs készséggel rendelkezik, fogékony az új technikák, technológiák elsajátítására, alkalmazására és továbbadására, vállalkozását meg tudja szervezni és azt folyamatosan, eredményesen működtetni. Pedagógiai ismeretei alapján vállalni tudja a tanulók szakmai gyakorlati képzését.

A vadászpuskaműves mester munkáját a munka-, környezet- és tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi; teljesíteni tudja a tulajdonosi és a társadalmi elvárásokat.

II. A mestervizsgára jelentkezés feltétele

2.1. A mestervizsgához szükséges alap szakképesítések adatai

A szakképesítés
megnevezése	azonosító száma
	FEOR	OKJ
Vadászpuskaműves	7490	34 5237 01

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Szakiránya	Időtartama
Vadászpuskaműves	5 év

A vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

III. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

3.1. A mester munkaterületének leírása

A vadászpuskaműves mester szakmájának gyakorlása során önállóan a következő munkatevékenységeket végzi: a vadgazdálkodás záróaktusának, a vadászatnak legfontosabb eszközeit képező vadász lőfegyverek szakszerű és biztonságos javítását, átalakítását. Ez a tevékenység fegyverjavító műhelyben, illetve lőtereken folyik és a fegyverek szerelését, javítását, fa- és fémipari munkák elvégzését jelenti.

3.2. A mester feladatköre:

– az üzemi és személyi higiéniai szabályok betartása,

– a környezetvédelmi, a biztonságtechnikai követelmények betartása,

– a munka- és tűzvédelmi követelmények betartása.

3.3. A vadászpuskaműves mester szakmájának gyakorlása során – szakmai elméleti és gyakorlati tudása alapján, valamint az ügyviteli, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában – alkalmas vadász-, illetve polgári kézi lőfegyvereket javító vállalkozás, műhely, üzem szakmai vezetésére, irányítására. Ezen kívül részt vesz a szolgáltatás, szaktanácsadás területén szakmai szervezetekben, testületekben. Feladata a piackutatás, a kommunikációs és informatikai eszközök használata, az anyag- és energiagazdálkodás. Feladatköréhez tartozik a dolgozók és tanulók munkájának emberi és szakmai vezetése, irányítása.

IV. Szakmai követelmények és elvárások

4.1. A mester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok:

– a hazai forgalomban lévő és vadászati célú használatra engedélyezett sörétes és golyós vadászpuskák típusainak és meghibásodásainak felismerése,

– fegyveralkatrész készítése, hibás alkatrész cseréje,

– fegyverágy cseréje, javítása,

– távcsövek vadász lőfegyverre történő felszerelése,

– sörétes és golyós vadász lőfegyver belövése, műszaki vizsgáztatása,

– sörétes töltény összeállítása,

– fegyverek, lőszerek szállítása, tárolása, ezzel kapcsolatos tanácsadás,

– a fegyverek hatósági vizsgáira vonatkozó jogi és műszaki előírások alkalmazása,

– a fegyverek és lőszerek hatósági engedélyezési eljárásának ismerete, közreműködés.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

Fegyver műhelyi gyakorlatok

A) Gépmunkák, szerszámok használata terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

– a fontosabb szerszámgépek felépítését és az azokhoz tartozó szerszámokat.

Készség szintjén tudja:

– a szerszámgépeken való munkálatokat (esztergálás, marás, gyalulás, vésés, fúrás).

B) Csőgyártás területén

Készség szintjén tudja:

– a csőegyengetést, a csősín és csőkampó forrasztását elvégezni,

– az irányzékot és célgömb tőkét felszerelni (forrasztani),

– a szíjkengyelt felerősíteni,

– a hüvelyvonót szerelni,

– a kiegészítőket felszerelni (például fegyverlámpát),

– barnítani.

C) Alkatrészgyártás terén

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

– a reteszelő elemeket, hüvelyvonót elkészíteni,

– a sörétes lőfegyverhez csuklólapot készíteni,

– zároló-csapot készíteni,

– lakat és elcsattanó alkatrészeket készíteni,

– jelző és biztosító alkatrészeket készíteni,

– gyorsító (shneller, stecher) alkatrészeket készíteni,

– különböző rugókat elkészíteni.

D) Fegyverjavítás terén

Készség szintjén tudja:

– a hibakeresést,

– a hiba megállapítását,

– a fegyverek szétszerelését,

– a hibás alkatrészek cseréjét,

– az új alkatrészek szerkezetbe illesztését,

– a sörétes és golyós lőfegyvernél a cső cseréjét,

– a helyes zárolás (reteszelés) beállítását,

– a készre szerelést,

– a fegyver hatástalanítását.

E) Famunkák terén

Készség szintjén tudja:

– az ágyazás lebontását,

– a kisebb fahibák javítását,

– az új ágyazás (előágy és tusa) készítését, összeszerelését és illesztését,

– az ágyazás felületének készre munkálását (recézést, felületkezelést),

– a fegyveren új ágyazás beállítását.

F) Távcsőszerelés terén

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

– felfogó-elemek készítését,

– a távcső szereléséhez a fegyveren átalakítás végzését,

– a távcső felszerelését és beállítását.

G) Belövési gyakorlatok terén

Jártasság szintjén tudja:

– sörétes és golyós töltények készítését lőszer-elemekből,

– sörétes és golyós lőfegyverek szakszerű belövését.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

A) Fizikai és kémiai alapismeretek terén

Megértés szintjén tudja:

– a helyzeti és mozgási energia, a gyorsuló mozgás, Newton törvényének összefüggéseit,

– az égési folyamatot (oxidáció),

– az általános gáztörvényt (Boyle-Mariotte, Gay-Lussac).

Alkalmazás szintjén tudja:

– az SI mértékegység-rendszer felépítését, ennek kapcsán a mechanikai fogalmakat (tömeg, erő, nyomás, energia).

B) Anyagismeret terén

Alkalmazás szintjén tudja:

– a vas, az acél, a rézötvözetek, az ólom és ötvözetei, a fegyvergyártáshoz használt faanyagok és fontosabb műanyagok tulajdonságait,

– a fegyverek szerkezeti anyagainak szilárdsági és megmunkálási (technológiai) jellemzőit.

C) Belső ballisztika terén

Megértés szintjén tudja:

– a lőporégés folyamatát, a gáznyomás kialakulását és ez utóbbit befolyásoló tényezőket,

– a gáznyomás mérését,

– a fegyvercsőben a lövedék, sörétraj mozgását,

– a gyorsító erőt, a fegyvercső szilárdsági igénybevételét,

– a lőporgázok munkáját (gyorsítás, hátralökés, alakváltozás, hőveszteség, torkolati jelenség esetében).

D) Külső ballisztika terén

Megértés szintjén tudja:

– a lövedék, sörétraj súlypont és a súlypont körüli mozgását,

– a tömegpont mozgását légüres térben,

– a levegő ellenállását, annak lassító hatását,

– a fajlagos keresztmetszeti megterhelés szerepét,

– a röppálya alakulását a légtérben,

– a pásztázást,

– a huzagolás hatásait, a levegőben mozgó testre ható erők hatásait (kúpos ingás- vagy poisson-hatás a sörétes töltényeknél).

Alkalmazás szintjén tudja:

– a csőlengéseket,

– a lövedék sebességének mérését.

E) A lövésfolyamat és hatása terén

Ismeret szintjén tudja:

– a lőfegyverek kialakulását, és a

– szerkezetük felépítését,

– a lőszerek kialakulását és fejlődését.

Megértés szintjén tudja:

– a lövés folyamatát,

– a golyós töltények szerkezeti felépítését,

– a vadászatban használatos lövedéktípusokat,

– ezek hatását a célban (hidrodinamikai sokk, a lövedék szórása),

– a sörétes töltények szerkezeti felépítését,

– a sörétek eloszlását a sörétrajon belül,

– a csőszűkítés (choke) szerepét,

– a találati sűrűség fogalmát és szerepét,

– a sörétátmérő helyes megválasztását,

– az egygolyós sörétes töltény használatát.

F) Fegyverismeret terén

a) a lőfegyverek fejlődésének története terén

ismeret szintjén tudja:

– a fegyverek létrejöttét,

– a kézi lőfegyverek különválását,

– a fekete lőpor kialakulását,

– a simacsövű elöltöltő lőfegyverek általános felépítését, kaliberezés kialakulását, a gyérfüstű lőpor megjelenését a XIX. században,

– a hosszúkás lövedék kialakulását,

– a csőhuzagolás kialakulását,

– a hátultöltő lőfegyverek létrejöttét,

– a sörétes és golyós lőfegyverek különválását,

– a fegyverek biztonsági vizsgálatának bevezetését,

– a próbajárat megjelenését,

– a kaliberek, mérési eljárások szabványosítására vonatkozó törekvéseket;

b) az egylövetű ismétlő és önműködő kézifegyverek terén

alkalmazás szintjén tudja:

– a korszerű kézi lőfegyverek általános szerkezeti felépítését, a főbb szerkezeti egységeket (cső, zár, biztosítás, irányzék, ágy),

– az önműködő fegyverszerkezetek áttekintését, a sörétes és golyós vadász lőfegyverekben használatos önműködő fegyverszerkezetek felépítését, működését,

– a sörétes vadász lőfegyverek szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését, golyós és sörétes váltócsöveket,

– a golyós vadász lőfegyverek szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését,

– a légfegyverek, gáz-riasztók, elektromos sokkolók fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését,

– a szögbelövők (ipari, vágóhídi) fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését,

– a sportfegyverek, puskák, pisztolyok, revolverek (forgótáras maroklőfegyverek) szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését;

c) a fegyvercső készítése terén

alkalmazás szintjén tudja:

– az egyes csövek készítését régen és ma (kovácsolás, fúrás, dörzsölés, huzagolás, egyesítés, készre kovácsolás),

– a sörétes csövek furatának és töltényűrének szabványos méretét, a choke típusait és szokásos méreteit,

– a huzagolt cső jellemzőit az átmeneti kúp, a huzagolás fajtái, csavarzatszög, csavarzat hossz esetében,

– a fegyvercső szilárdság igénybevételét, méretezését,

– a csőkombinációkat többcsövű (drilling, boch stb.) fegyverekhez, a csőegyesítések fajtáit, a hüvelyvonókat, a kész cső felületkezelését;

d) a zárszerkezetek, zárolás, reteszelés terén

alkalmazás szintjén tudja:

– a golyós vadász lőfegyverek zárszerkezetének felépítését, a reteszelő elemeket, az elsütő szerkezetet, a biztosítót, a gyorsítót, az alkatrészek pótlási lehetőségeit,

– a sörétes vadász lőfegyverek reteszelését, a zárolócsapot, a zároló éket, a kulcsot, ezek szilárdsági igénybevételét lövéskor, a zártestet, a csuklócsap és csőkampó szilárdsági igénybevételét;

e) az elsütő-szerkezet (lakat) és az elcsattantó szerkezet terén

ismeret szintjén tudja:

– a lakat és az elcsattanó történelmi fejlődését;

alkalmazás szintjén tudja:

– a különböző lakatok (oldallakat, villámlakat stb.) felépítését, működését, az egybillentyűs elsütő szerkezetet,

– az elcsattanók fajtáit, felépítésüket, az alkatrészek pótlási lehetőségeit;

f) a jelzők, biztosítók, ejektorok terén

alkalmazás szintjén tudja:

– a jelzőberendezések feladatát, szerkezeti felépítését, működését, alkatrész pótlását,

– a biztosítók típusait (billentyű, ütőrugó-biztosítás stb.) helyes működésüket, alkatrészük pótlását,

– duplapuskáknál és boch puskáknál az ejektorokat;

g) a puska ágyazása terén

alkalmazás szintjén tudja:

– a fegyverágy feladatát, felépítését, a különböző (angol, német stb.) tusákat, balkezes tusát, a fontosabb famunkák elvégzésének módját,

– az előágy és a tusa szerelését, illetve felszerelését a puskára, végső beállítását.

G) A puskatávcsövek felszerelése terén

Megértés szintjén tudja:

– az optikai alapismereteket (képalkotás, nagyítás).

Alkalmazás szintjén tudja:

– a puskatávcsövek szerkezetét, működését, beállítását, valamint a fontosabb összefüggéseket az irányzóvonal, a röppálya és a belövési távolság között,

– az ún. egypontos (single point) irányzékot, a hidegbelövő távcsövet és használatát, a távcsövek felszerelési módját, a befogások és rögzítések alkatrészeinek elkészítését.

H) A vadászat alapjai terén

Alkalmazás szintjén tudja:

– a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezései szerint a vadászat feltételeit, a tilalmi időket,

– a vadászat biztonsági szabályait, különös tekintettel a fegyverhasználatra.

I) Fegyverekre és lőszerekre vonatkozó hatósági előírások terén

Megértés szintjén tudja:

– a fegyverek és lőszerek vásárlására és tartására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,

– a fegyverek és lőszerek szállítására, kezelésére és tárolására vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat,

– a fegyverek kötelező biztonsági vizsgálatát, a próbajeleket, ezek nemzetközi elismerését,

– a kriminalisztikai fegyverismeretet,

– az éjjellátó készülékek (infra kereső távcsövek) ismeretét.

J) Munkavédelem terén

Alkalmazás szintjén tudja:

– a munkahely egészségügyi előírásait,

– a foglalkozási ártalmakat,

– az általános baleseti veszélyeket, ezek elhárításának módjait,

– a tűz keletkezésének megelőzési módjait,

– az elsősegélynyújtás alapjait.

K) Munkaszervezési követelmények terén

Alkalmazás szintjén tudja:

– a szakma munkaterületére vonatkozó jellemző kockázatokat, azok minimalizálását,

– a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében környezetkímélő munkák végzését,

– a hulladékkezelés, -gazdálkodás módszereit,

– az elvárható emberi magatartási, illetve kapcsolattartási szabályokat, követelményeket,

– a gyakorlati szakképzés lehetőségeit, módszertanát a törvényi szabályok figyelembevételével, a pedagógiai ismereteket,

– a gazdasági, pénzügyi, adózási, számlaadási alapszabályokat.

V. A mestervizsga részei és tartalmi jellemzői

Vadászpuskaműves mestervizsgát tehet az a vadászpuskaműves képzettségű természetes személy, aki

– elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket, továbbá a pedagógiai alapismereteket,

– képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

– alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A vadászpuskaműves mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett tagokból álló mestervizsga bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgafeladatnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított elméleti ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni.

Az írásbeli feladat megoldására legalább 3 órát, legfeljebb 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám ötven százalékát nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét – a vizsgahelyszín előzetes bejárása után – a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsgafeladat a következő két részből áll:

a) a jelölt által készített remekmunka bemutatása,

b) konkrét gyakorlati feladat végrehajtása.

A vizsgázó az elnök döntése alapján minden gyakorlati részből vizsgázik, tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 2 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az ötven százalékos teljesítményt, annak minősítése nem megfelelő és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. A szóbeli vizsga

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsgát a Magyar Agrárkamara által megadott tételekkel kell lebonyolítani, a fegyverismeret, fegyverjavítás, puskatávcsövek tárgyköreiből.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

– megfelelt,

– nem felelt meg.

A „megfelelt” minősítést az a jelölt kapja, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából ötven százalékot meghaladó eredményt ért el.

„Nem felelt meg” az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot „nem felelt meg” szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a „megfelelt” szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán felmentés adható:

– szakmai elméletből:

szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek

– vállalkozási ismeretekből:

a jogi végzettséggel, továbbá közgazdasági felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett,

– pedagógiai ismeretekből:

a szakoktatói, műszaki vagy mérnöktanári végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen mestervizsgát tett.

5.5. A mestervizsga szervezése

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

– fegyverjavító műhely komplett fa és fémmegmunkáló gépekkel,

– lőtér,

– fegyver-, szerszám-, anyagraktár,

– személyszállítási eszközök,

– szaktantermek,

– munkatermek,

– oktatástechnikai felszerelések, eszközök,

– szertárak.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A mestervizsga bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

– az adott szakterületen elismert szakember,

– oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

VI.

A vadászpuskaműves mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

15/2006. (II. 22.) FVM rendelet

a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet módosításáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak