16/2006. (II. 24.) FVM rendelet
a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról
2006.03.01.
„44. Károsítómentes terület: olyan terület, amelyen egy adott károsító tudományos bizonyítékokkal alátámasztva nem fordul elő és amelyen ezt az állapotot hatósági ellenőrzés mellett fenntartják.”
„(5) A Magyarországon nem honos, az 1. számú melléklet A. részének I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt károsítók előfordulásáról, valamint az 1. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy B. részében, továbbá a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy B. részében felsorolt károsítók Magyarország területének olyan részén történő megjelenéséről, ahol azok korábban nem voltak jelen, a minisztérium értesíti a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően a meghatározott szervezeteket és intézményeket.”
14/D. § (1) Károsítómentes területet a Központi Szolgálat jelöl ki hivatalból vagy az illetékes Szolgálatnál előterjesztett kérelem alapján, ha a terület megfelel a 25. számú mellékletében foglalt előírásoknak. A Központi Szolgálat a károsítómentes területekről hatósági nyilvántartást vezet, a kérelemre történő kijelölésről határozatot hoz. (2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza a károsítómentes terület azonosító adatait, továbbá a 25. számú mellékletben foglalt előírásokon felül – a kijelölő határozatban előírt – kötelező, egyedi, a károsítómentes terület fenntartásával kapcsolatos növényegészségügyi intézkedéseket és a károsító esetleges megjelenésekor alkalmazandó egységes növényegészségügyi előírásokat. (3) A károsítómentes területen az adott károsító megjelenését vagy annak gyanúját a termelő haladéktalanul köteles a Szolgálatnak jelenteni. A Szolgálat erről három munkanapon belül a Központi Szolgálatot értesíti.
(4) Amennyiben a károsítómentes terület növényegészségügyi állapota megváltozik, a Központi Szolgálat a Szolgálat bejelentése alapján az adott károsítómentes területet a hatósági nyilvántartásból törölheti vagy az arra vonatkozó – a kijelölő határozatban foglalt – előírásokat módosíthatja.
(5) Az ügyfél kérelmére nyilvántartásba vett károsítómentes terület kijelölésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli.”
34. § „A Szolgálat a vizsgálatokat minden esetben az 1–2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére, illetve a termőhely, tárolóhely vagy a növény ezen károsítóktól való mentességének megállapítása érdekében végzi el. A növényegészségügyi ellenőrzéseket a vizsgált növényen előforduló, az 1–2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére legalkalmasabb időszakban, legalább évente egy alkalommal (kivéve a 9. számú melléklet 8.2. pontjában meghatározottakat) kell elvégezni. Az ellenőrzések egységes rendjének szabályozása a Központi Szolgálat feladata.” [Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„g) a Bizottság 92/105/EGK irányelve (1992. december 3.) egyes növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk Közösségen belüli mozgásához használandó növényútlevelek bizonyos mértékű egységesítésének megállapításáról, valamint az ilyen növényútlevelek kibocsátásával kapcsolatos részletes eljárások, továbbá azok pótlásával kapcsolatos részletes eljárások és feltételek megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/17/EK irányelve,”
[Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„l) a Bizottság 95/44/EK irányelve (1995. július 26.) a 77/93/EGK tanácsi irányelv I. és V. mellékletében felsorolt egyes káros szervezeteknek, növényeknek, növényi termékeknek és egyéb tárgyaknak vizsgálati, tudományos vagy fajtaszelekciós munka céljából a Közösségbe vagy annak egyes védett övezeteibe történő bevezetését, illetve a Közösségen vagy annak egyes védett övezetein belül történő mozgatását lehetővé tévő feltételek létrehozásáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 97/46/EK irányelve,” [Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
o) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 22.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt módosító,]
„1. a Bizottság 2001/33/EK, 2002/28/EK, 2002/36/EK, 2003/22/EK, 2003/47/EK, 2003/116/EK, 2004/31/EK, 2004/70/EK, 2004/102/EK, 2004/103/EK, 2004/105/EK irányelve és a Tanács 2002/89/EK, 2005/15/EK, 2005/16/EK, 2005/77/EK és 2006/14/EK irányelve,”
8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
9. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Bizottság 2005/77/EK irányelve (2005. november 11.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv V. mellékletének módosításáról,
b) a Bizottság 2006/14/EK irányelve (2006. február 6.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv IV. mellékletének módosításáról.
Pásztohy András s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi
politikai államtitkár
1. számú melléklet a 16/2006. (II. 24.) FVM rendelethez
|
„16. A Prunus L. nemzetség alábbi fajainak ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével:
– Prunus amygdalus Batsch,
– Prunus armeniaca L.,
– Prunus blireiana Andre,
– Prunus brigantina Vill.,
– Prunus cerasifera Ehrh.,
– Prunus cistena Hansen,
– Prunus curdica Fenzl és Fritsch.,
– Prunus domestica ssp. domestica L.,
– Prunus domestica ssp. insititia (L.) C. K. Schneid,
– Prunus domestica ssp. italica (Borkh.) Hegi.,
– Prunus glandulosa Thunb.,
– Prunus holosericea Batal.,
– Prunus hortulana Bailey,
– Prunus japonica Thunb.,
– Prunus mandshurica (Maxim.) Koehne,
– Prunus maritima Marsh.,
– Prunus mume Sieb. és Zucc.,
– Prunus nigra Ait.,
– Prunus persica (L.) Batsch,
– Prunus salicina L.,
– Prunus sibirica L.,
– Prunus simonii Carr.,
– Prunus spinosa L.,
– Prunus tomentosa Thunb.,
– Prunus triloba Lindl., valamint a plum pox virus iránt fogékony egyéb Prunus L. fajok |
A 12. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hivatalos nyilatkozat kell arról, hogy
a) a növények a plum pox vírustól mentes területekről származnak, vagy
b) ba) a magról termesztettek kivételével, a növényeket
– hivatalosan minősítették egy olyan igazolási rendszerben, amely megköveteli, hogy azok közvetlen leszármazási kapcsolatban álljanak egy megfelelő körülmények között fenntartott növényanyaggal, amelyet legalább a plum pox vírusra megfelelő indikátorok vagy más, azokkal egyenértékű módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak, és e vizsgálatokban a nevezett károsítótól mentesnek találtak, vagy
– közvetlen vonalon olyan anyagtól származnak, amelyet megfelelő körülmények között tartanak fenn, és amelyet a legutóbbi három teljes vegetációs időszak során legalább egy alkalommal megfelelő indikátorok vagy más, azokkal egyenértékű módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak legalább a plum pox vírusra, és e vizsgálatokban mentesnek találtak a nevezett károsítótól,
bb) a legutóbbi három teljes vegetációs időszak kezdete óta a termőhelyen a növényeken, illetve a termőhely közvetlen közelében a fogékony növényeken nem észlelték a plum pox vírus okozta betegség tüneteit,
bc) a termőhelyen más vírusok vagy vírusszerű kórokozók okozta betegség tüneteit mutató növényeket kigyomlálták.” |
„2.4. Az Allium ascalonicum L., Allium cepa L. és Allium schoenoprasum L. ültetésre szánt magvai és hagymagumói, és ültetésre szánt Allium porrum L. növények. A Medicago sativa L., a Helianthus annuus L., a Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. és a Phaseolus L. vetőmagvai.”
2. számú melléklet a 16/2006. (II. 24.) FVM rendelethez
25. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez
A károsítómentes terület kialakítására vonatkozó előírások
1. A károsítómentes terület kialakításának célja
A károsítómentes terület kialakításával biztosítható, hogy a károsítómentes területről kiszállított vizsgálatköteles áruk az adott károsítótól mentesek legyenek – amennyiben a területen végzett felderítések és vizsgálatok eredményei ezt alátámasztják – és megfeleljenek a védett zóna, illetve a célország növényegészségügyi előírásainak.
2. A károsítómentes terület kijelölése
A károsítómentes terület kijelölése az adott károsító előfordulása alapján, közigazgatási vagy természetes határvonalak, illetve a terület birtokviszonyainak figyelembevételével történik.
3. A károsítómentes terület létrehozása és fenntartása
3.1. A mentesség megállapítása történhet:
a) történelmi adatok, tudományos ismeretek, megfigyelések felhasználásával,
b) a Szolgálatok által az éves munkaterv keretében végzett felderítések adatainak felhasználásával.
3.2. A terület az alábbiak szerint tekinthető károsítómentesnek:
a) a károsító jelenlétét nem észlelték a felderítések vagy a növényegészségügyi ellenőrzések során,
b) a fertőzést felszámolták,
c) a területen korábban jelen lévő károsítót a felderítések során nem észlelték,
d) téves adatszolgáltatás miatt a korábbi észlelés érvényét vesztette,
e) a károsító észlelése nem megbízható jelentéseken alapul,
f) a károsítót kimutatták egy feltartóztatott szállítmányból, de folyamatos felderítés bizonyítja, hogy a károsító nem telepedett meg.
3.3. A mentésség fenntartását szolgáló növényegészségügyi intézkedések:
a) növényegészségügyi jogszabályok alkalmazása (zárlati károsítók listája, import előírások, szállítási tilalom, korlátozás),
b) folyamatos megfigyelési (monitoring) rendszer működtetése a növényegészségügyi állapot igazolására,
c) termelők tájékoztatása.
3.4. A mentesség fenntartásának ellenőrzése
a) ellenőrzi az export, illetve a védett zónába irányuló szállítmányokat,
b) felderítést működtet a károsító populációjának felmérésére.
4. Károsítómentes terület
A károsítómentes terület több termőhelyet is magába foglalhat, kiterjedhet egy vagy több megyére, illetve Magyarország egész területére.
A károsítómentes terület lehet olyan terület is
a) amelyen belül található egy alacsony fertőzöttségű, elhatárolt terület, illetve
b) amelyet körbevesz egy fertőzött terület.
5. Dokumentáció és felülvizsgálat
A károsítómentes terület kialakításához és fenntartásához szükséges növényegészségügyi intézkedéseket dokumentálni kell.”
