17/2006. (MK 94.) KvVM utasítás
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2006.08.01.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti felépítéséről és működéséről, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ának (2) bekezdése alapján a miniszterelnök jóváhagyásával, figyelemmel az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm rendelet 10. §-ának (4) bekezdésére, a következő utasítást adom ki:
1. § (1) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezetét, működésének rendjét a jelen utasítás mellékletét képező Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) szerint határozom meg.
(2) Az ügyintézés részletes szabályait, valamint a Minisztérium vezetőit segítő munkaértekezletek – a miniszteri értekezlet, az államtitkári értekezlet, valamint a vezetői értekezlet – működésének szabályait külön miniszteri utasítás (ügyrend) állapítja meg.
2. § (1) Ez az utasítás 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) A Szabályzatban nem szabályozott közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos esetekben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2005. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás (a továbbiakban: Ut.), valamint az Ut. módosításáról szóló 7/2005. (K. V. Ért. 8.) KvVM utasítás, 3/2006. (K. V. Ért. 2.) KvVM utasítás, 16/2006. (K. V. Ért. 7.) KvVM utasítás hatályát veszti.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 17/2006. (MK 94.) KvVM utasításhoz
A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), az Országgyűlés által 1987. december 18-án alapított Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jogutódja, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyszemélyi vezetése alatt álló, központi államigazgatási szerv. Alapító okiratának kelte: 2006. április 13., száma: KJHF-567/2/2006.
(2) A Minisztérium állami feladatként ellátott alaptevékenysége: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet által a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt – a VII. fejezetben részletezett – feladatok ellátása.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt feladatok forrása a költségvetési előirányzat, az előirányzat felhasználási keretszámla száma: 10032000-01468216-00000000.
(4) A Minisztérium telephelyei:
1011 Budapest, Fő u. 44-50.
1011 Budapest, Iskola utca 8.
1025 Budapest, Szépvölgyi út 162/b.
(5) A Minisztériumhoz rendelt, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek:
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.),
Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (1016 Budapest, Márvány u. 1/c.).
(6) Az (5) bekezdés szerinti költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági tevékenységét ellátó személyek feladatkörét a Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, illetve a Minisztérium és a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények közötti, a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodás tartalmazza.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA
2. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Minisztérium valamennyi szervezeti egységére.
(2) A miniszter irányítása alatt álló területi közigazgatási szervekre
– környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségre, nemzeti park igazgatóságra, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságra (a továbbiakban együtt: területi szervek) –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre (a továbbiakban: Főfelügyelőség), a Vízügyi Központ és Közgyűjteményekre (a továbbiakban: VKK), az Országos Meteorológiai Szolgálatra (a továbbiakban: OMSZ) és a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságára a Szabályzat hatálya csak akkor terjed ki, ha arról a Szabályzat így rendelkezik.
– környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségre, nemzeti park igazgatóságra, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságra (a továbbiakban együtt: területi szervek) –, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre (a továbbiakban: Főfelügyelőség), a Vízügyi Központ és Közgyűjteményekre (a továbbiakban: VKK), az Országos Meteorológiai Szolgálatra (a továbbiakban: OMSZ) és a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságára a Szabályzat hatálya csak akkor terjed ki, ha arról a Szabályzat így rendelkezik.
(3) A Szabályzat hatálya nem terjed ki az olyan gazdálkodó szervezetekre, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
A MINISZTÉRIUM ÁLLAMI VEZETŐINEK FELADATKÖRE
Miniszter
3. § (1) A miniszter
a) a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a Minisztériumot,
b) gyakorolja az irányítási, felügyeleti, tulajdonosi jogokat a külön jogszabályban meghatározott vagy általa alapított szervek és szervezetek felett,
c) irányítja az államtitkár, a kabinetfőnök, az alárendelt szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét,
d) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) A miniszter az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében
a) meghatározza a Minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait; a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a költségvetési gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés előírásait;
b) megállapítja a Minisztérium szervezeti egységei felügyeleti rendjét és meghatározza a Minisztérium létszám-, bér- és jutalomkeretét, illetve a szakállamtitkárok esetében dönt a bér- és jutalomkeret felosztásáról. A Minisztérium létszámkeretét a Szabályzat 1. számú melléklet tartalmazza;
c) jóváhagyja a Minisztérium munkatervét, ellenőrzési tervét.
(3) A miniszter az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében a szervezetirányítást a Főfelügyelőség, a VKK és a területi szervek tekintetében a szakállamtitkárok közreműködésével látja el.
(4) A miniszter
a) a központi költségvetés Minisztérium fejezetének (a továbbiakban: KvVM fejezet) felügyeletét ellátó szerv vezetője,
b) gyakorolja a költségvetési törvény Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetén belül a „Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása” előirányzatai tekintetében a korlátlan kötelezettségvállalási jogkört.
(5) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet állapítja meg.
(6) A miniszter
a) személyes hatáskörében jár el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az intézkedés jogát személyes hatáskörébe utalja, vagy amelyekben a döntés jogát a maga részére fenntartotta,
b) az intézkedés jogát – a jogszabályok keretei között – bármely ügyben magához vonhatja, meghatározott ügy intézésére a Minisztérium bármely köztisztviselőjét kijelölheti, és az ügyintézés módjára is utasítást adhat.
Államtitkár
4. § (1) Az államtitkár – a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezése és intézkedése ellenjegyzésének kivételével – teljes jogkörrel helyettesíti a minisztert.
(2) Az államtitkár részt vesz az Országgyűlés és illetékes bizottságai ülésein, távollétében helyettesíti a minisztert, válaszol a kérdésekre és az azonnali kérdésekre.
(3) Az államtitkár képviseli a tárcát az Államtitkári Értekezleten, amelyről beszámol a miniszternek, illetőleg tájékoztatja a szakállamtitkárokat, és meghatározza az ebből következő elvégzendő feladatokat.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak érdekében a szakállamtitkároktól tájékoztatást kér, részükre szükség szerint megbeszélést tart.
(5) Az államtitkár – a szakállamtitkárok közreműködésével – eljár a miniszter által meghatározott egyes kiemelt ügyekben.
(6) Az államtitkár – a miniszter egyedi megbízása alapján – több szakállamtitkárt érintő ügyben koordinálja azok tevékenységét, vitáik rendezését elősegíti.
Szakállamtitkár
5. § (1) A szakállamtitkár a Kormány általános politikájának keretein belül a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a Szabályzatban meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, gondoskodik a feladatkörébe tartozó jogi szabályozás szakmai előkészítéséről.
(2) A szakállamtitkár közvetlenül irányítja a feladatkörébe tartozó szakmai feladatot ellátó főosztályok főosztályvezetőinek tevékenységét.
(3) A szakállamtitkárt akadályoztatása esetén az általa kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.
A MINISZTÉRIUM VEZETŐINEK FELADATKÖRE
Kabinetfőnök
6. § (1) A kabinetfőnök
a) közvetlenül vezeti a miniszteri kabinetet,
b) közvetlenül irányítja a miniszteri titkárság vezetőjének, valamint a miniszteri kabinetbe tartozó főosztályok vezetőinek tevékenységét.
(2) A kabinetfőnököt a miniszteri kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesíti.
Főosztályvezető
7. § (1) A főosztályvezető a Szabályzat szerinti szakállamtitkár vagy a kabinetfőnök irányításával vezeti a minisztériumi főosztályt.
(2) A főosztályvezető felelős a főosztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, a főosztály ügykörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért és szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért.
(3) A főosztályvezető intézkedést köteles kezdeményezni az irányítását ellátó vezetőnél a feladatellátást veszélyeztető körülmény észlelése esetén.
Főosztályvezető-helyettes
8. § (1) A főosztályvezető-helyettes – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel –
a) a főosztályvezető irányításával vezeti az osztályokra tagozódó főosztály Szabályzatban meghatározott osztályát,
b) helyettesíti a főosztályvezetőt annak távolléte vagy akadályoztatása esetén.
(2) A Szabályzat 2. számú mellékletben felsorolt főosztályokon egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes
a) ellátja a főosztályvezető általános helyettesítését,
b) önállóan eljár – a főosztályvezető általános felelősségének fenntartásával – a főosztályvezető által meghatározott esetekben.
(3) A miniszteri titkárságot vezető főosztályvezető-helyettes a kabinetfőnök irányításával vezeti a miniszteri titkárságot.
(4) Az államtitkári titkárságot vezető főosztályvezető-helyettes az államtitkár irányításával vezeti az államtitkári titkárságot.
Osztályvezető
9. § (1) Az osztályvezető – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a főosztályvezető irányításával vezeti az osztályokra tagozódó főosztály Szabályzatban meghatározott osztályát.
(2) Az osztályvezető
a) felelős az osztály feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;
b) köteles az osztály feladatainak teljesítését akadályozó körülmény észlelése esetén haladéktalanul intézkedést kezdeményezni az irányítását ellátó főosztályvezetőnél.
(3) Az osztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a főosztályvezető által megbízott osztályt vezető főosztályvezető-helyettes vagy másik osztályvezető helyettesíti.
(4) A szakállamtitkár titkárságát vezető osztályvezető a szakállamtitkár irányításával vezeti a szakállamtitkári titkárságot.
A MINISZTÉRIUM NEM VEZETŐ BEOSZTÁSÚ DOLGOZÓINAK FELADATKÖRE
Ügyintéző
10. § (1) Az ügyintéző gondoskodik a minisztériumi szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek közül a közvetlen vezetője általi kijelölés szerinti ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, felhatalmazás esetén kiadmányozásról, valamint a végrehajtás szervezéséről. Ennek érdekében különösen:
a) ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő vagy – átmenetileg – azzal össze nem függő azon feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízza;
b) felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;
c) jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni munkavégzését akadályozó körülmény esetén vezetőjénél.
(2) Az ügyintézőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen felettese által kijelölt másik ügyintéző helyettesíti.
Ügykezelő
11. § Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a közvetlen vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
Fizikai alkalmazott
12. § A fizikai alkalmazott tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását, és ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel – a munkaköri leírásában foglaltak szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA
13. § A munkáltatói jogok gyakorlására a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.
AZ ÜGYINTÉZÉS FŐBB SZABÁLYAI
A koordinációért felelős vezető és ügyintéző kijelölése
14. § (1) Az ügy elintézéséért a miniszter, az államtitkár vagy a Szabályzat szerint illetékes szakállamtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője felelős.
(2) Több szakállamtitkárt érintő ügy esetében a miniszter vagy az államtitkár jelöli ki az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles vezetőt.
(3) A koordinációval megbízott vezető által kijelölt ügyintéző vagy vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett minisztériumi szervezeti egységgel. Eltérő vélemény esetén meg kell kísérelni a vélemény egyeztetését, ennek hiányában a véleményeltérést és a vitás kérdéseket az ügyiraton rögzíteni kell.
Tájékoztatási kötelezettség
15. § (1) A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és döntésekről.
(2) Amennyiben a vezető az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a beosztott vezető vagy ügyintéző írásbeli kérelme ellenére sem tesz eleget, a beosztott vezető és az ügyintéző az irányítást gyakorló vezető feletteséhez fordulhat.
(3) A munkatársak haladéktalanul kötelesek tájékoztatni vezetőjüket, amennyiben a munkájuk során szakmai vagy közéleti szempontból érzékeny ügyben érkezik hozzájuk megkeresés, illetve ilyen ügyben intézkedést kell tenniük.
(4) A sajtó részéről érkező megkeresésekről a munkatársak (szakállamtitkári szintig bezárólag) kötelesek tájékoztatni felettesüket és a Sajtó osztályt.
Felelősség az ügyintézés színvonaláért és az ügyintézési határidők betartásáért
16. § (1) A megbízott vezető vagy ügyintéző köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok, szakmai követelmények, valamint a Ktv.-ben és a Minisztérium belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) Amennyiben jogszabály vagy az erre jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg, és a határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesével írásban közölni és intézkedést kezdeményezni.
(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről – a szolgálati út betartásával – haladéktalanul tájékoztatni az irányításukat ellátó vezetőt.
(4) Az ügyintézés színvonaláért és a határidők betartásáért az ügy intézésével megbízott személy jogszabályban megállapított felelősséggel tartozik.
(5) Az ügyintézés szakmai követelményeit, beleértve az ügyiratok kezelését, az államtitok és a szolgálati titok megőrzését, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását jogszabályok, valamint utasítások és szabályzatok tartalmazzák.
(6) Feladat ellátására irányuló intézkedés általában írásban tehető. Szóban történt intézkedés tartalmát az utasított köteles az ügyiraton rögzíteni.
A kiadmányozás rendje
17. § (1) A miniszter – akadályoztatása esetén az államtitkár – kiadmányozza a jogszabály kiadására, a kormány-előterjesztés (jelentés) benyújtására irányuló vagy a köztársasági elnök, az Országgyűlés, annak tisztségviselői és bizottságai, az országgyűlési képviselők, a megyei közgyűlések elnökei, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a külön biztosok, valamint a politikai pártok vezetői részére küldendő iratot.
(2) Az államtitkár kiadmányozza a képviselői kérdésekre adott válaszokat, továbbá a feladatkörében keletkezett és az (1) bekezdésben nem említett iratokat.
(3) A kabinetfőnök kiadmányozza a feladatkörébe keletkezett (1) és (2) bekezdésben nem említett iratokat.
(4) A miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a jogi és koordinációs szakállamtitkár – akadályoztatása esetén a miniszter, illetőleg az államtitkár által kijelölt szakállamtitkár – kiadmányozza
a) a közigazgatási egyeztetés során a más minisztérium által küldött megkeresésre adandó választ;
b) a miniszter, illetve minisztérium hatáskörébe tartozó hatósági, szakhatósági, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi törvény 116. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a miniszter által gyakorolható méltányossági döntéseket;
c) a miniszter által irányított államigazgatási szervek tevékenységének törvényességi, hatékonysági ellenőrzésével kapcsolatos intézkedéseket;
d) jogszabályban meghatározott esetben a miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása iránti intézkedést;
e) feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelősége) részére adott egyedi utasítást;
f) a felügyelőségek jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezését.
(5) A szakállamtitkár kiadmányozza:
a) a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a 3. számú mellékletben meghatározott ügyekben keletkezett iratokat;
b) a saját szakmai területét érintő, a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok részére készített javaslatokat, véleményeket, valamint az 5. § (2) bekezdése szerinti irányítási jogköréből adódó iratokat, továbbá a kizárólag saját szakmai területét érintő, az (1)-(4) bekezdésben nem említett iratokat;
c) a kizárólag saját szakmai területét érintően a (4) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott intézkedéseket és utasításokat a területi szervek tekintetében.
(6) A területi szervek összességét érintő intézkedés (utasítás) kiadmányozása előtt annak tartalmát egyeztetni kell a jogi és koordinációs szakállamtitkárral.
(7) A főosztályvezető kiadmányozza a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a 3. számú mellékletben meghatározott ügyekben, valamint a vezetése alatt álló főosztály ügykörébe tartozó, továbbá az irányítását gyakorló vezető által hatáskörébe utalt ügyben keletkezett, más kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratokat.
(8) A Miniszteri titkárságot, illetve az Államtitkári titkárságot vezető főosztályvezető-helyettes kiadmányozza a feladatkörét érintő ügyekben keletkezett iratokat.
(9) A főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető kiadmányozza az irányítást gyakorló vezető által meghatározott ügyben keletkezett iratokat.
(10) A közbenső intézkedést az ügyintéző külön felhatalmazás nélkül kiadmányozhatja, felelős azonban intézkedésének szakszerűségéért és célszerűségéért, valamint az ügyintézési határidő megtartásáért.
A MINISZTÉRIUM KÉPVISELETE
18. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben minisztériumi nyilatkozatot tenni a miniszter, illetve a miniszter hozzájárulásával vagy akadályoztatása esetén az államtitkár, a szakállamtitkárok jogosultak.
(2) A Minisztériumot más szerv előtt, illetőleg más szerv által szervezett rendezvényen a képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén az (1) bekezdésben fel nem sorolt vezető vagy ügyintéző is képviselheti (kiküldött minisztériumi képviselő).
(3) A kiküldött minisztériumi képviselő felhatalmazása körében, illetőleg a beosztásából következő hatáskörében nyilváníthat véleményt. A képviselt álláspontjáról a képviseleti felhatalmazást adó vezetőt és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles.
(4) A Minisztérium más – hazai vagy külföldi – szerv által létesített bizottságban, testületben történő állandó képviseletéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A testületi képviselet naprakész nyilvántartásáról a jogi és koordinációs szakállamtitkár gondoskodik.
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA ÉS AZ EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
19. § (1) A Minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik.
(2) A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek:
A) Miniszteri kabinet, amelynek vezetője, a kabinetfőnök által közvetlenül irányított szervezeti egységek:
a) Miniszteri titkárság
b) Stratégiai főosztály
ba) Környezetpolitikai osztály
bb) Szakmai kapcsolatok osztály
c) Kommunikációs főosztály
ca) Sajtó osztály
cb) Lakossági kapcsolatok osztály
B) Ellenőrzési főosztály
a) Belső ellenőrzési osztály
b) Fejezeti ellenőrzési osztály
(3) Az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek:
Államtitkári titkárság
(4) A jogi és koordinációs szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek:
a) Jogi és koordinációs szakállamtitkári titkárság
b) Közigazgatási, jogi és koordinációs főosztály
ba) Jogszabály-előkészítő osztály
bb) Közigazgatási, koordinációs és hatósági osztály
c) Közösségi és nemzetközi főosztály
ca) EU osztály
cb) Nemzetközi kapcsolatok osztálya
cc) Űrkutatási osztály
d) Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési főosztály
da) Humánpolitikai osztály
db) Informatikai osztály
dc) Üzemeltetési osztály
(5) A környezetgazdasági szakállamtitkár irányításával működő szervezeti egységek:
a) Környezetgazdasági szakállamtitkári titkárság
b) Környezetgazdasági főosztály
ba) Gazdasági szabályozási osztály
bb) Hulladékmegelőzési és kezelési osztály
bc) Környezeti kármentesítési osztály
c) Környezetfejlesztési főosztály
ca) Levegő, zaj és közlekedési osztály
cb) Klimavédelmi és energia osztály
cc) Fejlesztéskoordinációs és környezettechnológiai osztály
d) Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály
da) Fejezeti költségvetési osztály
db) Pénzügyi osztály
dc) Számviteli osztály
dd) Beruházási osztály
de) Tulajdonosi osztály
(6) A természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek:
a) Természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkári titkárság
b) Természetmegőrzési főosztály
ba) Ökológiai osztály
bb) Natura 2000 osztály
bc) Birtokügyi osztály
c) Nemzeti parki és tájvédelmi főosztály
ca) Agrárharmonizációs és vagyonkezelési osztály
cb) Tájvédelmi és ökoturisztikai osztály
cc) Természetvédelmi őrszolgálati és erdészeti osztály
cd) Barlang- és földtani osztály
d) Környezetmegőrzési főosztály
da) Integrált szennyezés-megelőzési osztály
db) Környezeti állapot és hatásvizsgálati osztály
dc) Kutatási és oktatási osztály
(7) A vízügyi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek:
a) Vízügyi szakállamtitkári titkárság
b) Víz- és környezeti kárelhárítási főosztály
ba) Árvízvédelmi és környezeti kárelhárítási osztály
bb) Vízrendezési osztály
c) Víz Keretirányelv főosztály
ca) Vízgyűjtőgazdálkodási osztály
cb) Felszíni vizek osztály
cc) Felszín alatti vizek osztály
cd) Monitoring osztály
d) Vízgazdálkodási főosztály
da) Vízellátási osztály
db) Szennyvízelvezetési és -tisztítási osztály
dc) Vízügyi koordinációs osztály
(8) A jogi és koordinációs szakállamtitkár felügyeli – a szakállamtitkárok bevonásával – a felügyelőségeket, valamint a Főfelügyelőséget és ellátja a Főfelügyelőség tekintetében a felettes államigazgatási szerv feladatait.
(9) A környezetgazdasági szakállamtitkár felügyeli – a szakállamtitkárok bevonásával – Fejlesztési Igazgatóságot, amely szervezet a Minisztérium szervezeti egységeivel Együttműködési Megállapodásban rögzítettek szerint működik együtt.
(10) A természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár felügyeli – a szakállamtitkárok bevonásával – a nemzeti park igazgatóságokat.
(11) A vízügyi szakállamtitkár felügyeli – a szakállamtitkárok bevonásával – a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat, valamint a VKK-t, amely szervezet a Minisztérium szervezeti egységeivel Együttműködési Megállapodásban rögzítettek szerint működik együtt.
A MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Miniszteri kabinet
20. § (1) A Miniszteri kabinet a kabinetfőnök vezetésével működő önálló szervezeti egység, amelynek feladata a miniszter szakmai és politikai munkájának közvetlen támogatása. E feladatkörében szakmapolitikai stratégiát és elemzéseket készít, előterjesztéseket véleményez, tárgyalásokat készít elő, kapcsolatot tart a médiával, tanácsokat és javaslatokat fogalmaz meg.
(2) A Miniszteri kabinet feladata naprakész információk szerzése, háttér-információk összeállítása, döntés-előkészítés, kutatások és elemzések végzése, a végrehajtott döntések hatásainak vizsgálata, a Minisztérium által kidolgozandó jogszabályok és miniszteri utasítások alapelveinek és koncepciójának a miniszteri, valamint az államtitkári értekezletre benyújtott egyéb előterjesztések véleményezése.
(3) A Miniszteri kabinet
a) előkészíti a miniszter szakmai és politikai tárgyalásait, programjait, rendelkezésére bocsátja a szükséges háttéranyagokat;
b) képviseli a miniszter érdekeit a szakmai és politikai egyeztetések során;
c) kapcsolatot tart a politikai pártokkal és egyéb – szakmai – szervezetekkel;
d) egyeztetést kezdeményez szakmai és politikai kérdésekben a Minisztérium állami vezetőinél;
e) szervezi a Minisztérium állami vezetőinek a nyilvánosság előtt történő megjelenését, ellátja a tv- és rádióreklámok, -szpotok gyártásával, a sajtóhirdetések megjelentetésével kapcsolatos technikai és szervezési teendőket. Felelős a minisztérium megjelenésekor annak arculatáért (rendezvények, kiadványok, szóróanyagok, hirdetések, stb.);
f) kiadja a sajtóban és más médiában megjelent valótlan, vagy valós tényt hamis színben feltüntető közleményekkel kapcsolatos, külön törvényben meghatározott helyreigazítási kérelmeket;
g) összeállítja a minisztériumi eseménynaptárt (a Minisztérium számára jelentős események menetrendje), és figyelemmel kíséri a megvalósulást.
Miniszteri titkárság
21. § A Miniszteri titkárság
a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról, továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
c) ellátja a miniszter személyi titkári feladatait;
d) közreműködik a feladatmeghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában;
e) működteti a nemzeti titkos ügykezelés (TÜK), valamint a NATO, EU és NYEU nyilvántartókat;
f) érvényesíti a NATO Biztonsági Beruházás ágazati követelményrendszerét;
g) felügyeli a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését.
Stratégiai főosztály
22. § (1) A Stratégiai főosztály környezetpolitikai feladatkörében szakmailag előkészíti, szervezi a miniszter stratégiaalkotási feladatait, – a szakállamtitkárokkal együttműködve – gondoskodik az elfogadott stratégiai döntéseknek a minisztériumi előterjesztésekben és programokban való megjelenéséről, végrehajtásáról. Ennek keretében
a) irányítja és összehangolja a miniszter hatáskörébe tartozó – több szakterületet érintő – szakmapolitikákkal, különösen a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összefüggő feladatokat (a továbbiakban: NKP), és ellátja az ezekkel kapcsolatos hazai, EU vonatkozású és egyéb nemzetközi együttműködési feladatokat;
b) irányítja és összehangolja az átfogó, hosszú távú programokkal, tervekkel kapcsolatos környezetpolitikai feladatok ellátását és biztosítja a tárca képviseletét a környezetpolitika tárcaközi integrációját szolgáló testületekben, illetve erre vonatkozóan közreműködik a Minisztérium képviseletének biztosításában a közösségi és nemzetközi testületekben;
c) közreműködik a környezeti szempontok horizontális integrációjával összefüggő tárca feladatokban;
d) koordinálja az NKP-hoz kapcsolódó helyi és regionális környezetvédelmi programok kidolgozását és végrehajtását támogató tárcaszintű feladatokat, közreműködik a környezetpolitikai regionális összefüggéseinek feltárásában, valamint a regionális szervezetekkel való kapcsolattartásban és az együttműködés fejlesztésében;
e) közreműködik a miniszter kiemelt feladatainak, egyes szakmai területek alapvető célkitűzéseinek és az azokat megvalósító ágazati intézkedések, munkatervek összhangjának biztosításában, a hangsúlyok kijelölésében és a munkatervekben való érvényesítésében;
f) együttműködik a minisztériumi döntés-előkészítő tevékenységben, az érintett szakmai egységektől döntés-előkészítő anyagok készítését kéri, valamint szakmai és stratégiai szempontból értékeli azt, javaslatot tesz annak elfogadására, módosítására;
g) a Minisztérium által készített jelentések alapján elemzi a stratégiai célkitűzések, kiemelt feladatok megvalósulásának helyzetét;
h) közreműködik a miniszter szakmai, szakmapolitikai érdekeinek érvényesítésében a tárcaközi, közösségi és nemzetközi együttműködésben;
i) stratégiai jelentőségű ügyekben közreműködik a döntési alternatívák kidolgozásában, kezdeményezi a szakmapolitikai szempontok érvényesítését szolgáló intézkedéseket.
(2) A Stratégiai főosztály szakmapolitikai kapcsolatok feladatkörében
a) kapcsolatot tart a környezetvédő társadalmi szervezetekkel, irányítja és koordinálja a miniszter civil stratégiájának kidolgozását és megvalósítását;
b) részt vesz a környezeti ügyekben a társadalom részvételével és információhoz való hozzájutásával kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtásának stratégiai kidolgozásában és közreműködik a végrehajtásában;
c) segíti a helyi önkormányzatok környezetügyi tevékenységét; kapcsolatot tart az önkormányzati szövetségekkel; irányítja és koordinálja a Minisztérium önkormányzatokkal való kapcsolattartás stratégiájának kidolgozását és megvalósítását;
d) kapcsolatot tart és együttműködik a szakmai és egyéb érdekképviseleti szervekkel, irányítja és koordinálja a Minisztérium gazdasági szférával való kapcsolattartásának stratégiája kidolgozását és megvalósítását;
e) közreműködik a Minisztérium és a tárcák, valamint a társadalmi szervezetek közötti megállapodások megkötésében és végrehajtásában;
f) kidolgozza a kormányzati kapcsolattartás stratégiáját, s felügyeli, segíti annak megvalósulását;
g) ellátja az Országos Környezetvédelmi Tanács titkársági feladatait;
h) ellátja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének növelésével kapcsolatos feladatokat.
Kommunikációs főosztály
23. § (1) A Kommunikációs főosztály általános kommunikációs feladatkörében
a) az egységes kormányzati kommunikáció érdekében szervezi az együttműködést a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati kommunikációért felelős államtitkára irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel;
b) kidolgozza a Minisztérium kommunikációs stratégiáját;
c) elkészíti a minisztériumi javaslatokhoz, előterjesztésekhez kapcsolódó kommunikációs tervet;
d) szervezi és irányítja a Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek médiával kapcsolatos tevékenységét;
e) napi kapcsolatot tart a médiával, tájékoztatja a sajtó képviselőit a Minisztérium tevékenységéről;
f) közreműködik a minisztériumi javaslatokhoz, előterjesztésekhez kapcsolódó kommunikációs tervek elkészítésében;
g) hírfigyelést végez, hírarchívumot hoz létre és üzemeltet;
h) sajtóterveket készít, sajtótájékoztatókat és egyéb sajtóeseményeket szervez, közleményeket, sajtóanyagokat készít;
i) folyamatosan frissíti sajtóhírekkel a Minisztérium honlapját;
j) szervezi és bonyolítja a Minisztériumot érintő kormányzati protokolleseményeket, fogadásokat.
(2) A Kommunikációs főosztály lakossági kommunikációs feladatkörében előkészíti a Minisztérium valamennyi lakossági tájékoztató kampányát és működteti a Zöld Pont Szolgálatot, mely feladatok keretében
a) közreműködik
aa) külső marketingkommunikációs tanácsadó cégekkel kötendő megállapodások előkészítésében, valamint
ab) kommunikációs témájú pályázatok lebonyolításában és a szerződések előkészítésében;
b) javaslatot tesz a Minisztérium arculatát érintő kérdésekben és végzi a grafikai és nyomdai termékekkel kapcsolatos feladatokat;
c) szerkeszti a Minisztérium honlapját és gondoskodik arculatának, tartalmának folyamatos frissítéséről;
d) megszervezi a „Zöld-Pont” irodák országos hálózatát, közreműködik működtetésükben, folyamatos kapcsolatot tart fent azokkal és a zöld hatóságokkal, valamint a szaktárcák és a civil szervezetek hasonló feladatot ellátó szervezeti egységeivel, hálózataival;
e) a szakmai főosztályokkal együttműködve intézi, kielemzésre és hasznosításra alkalmas módon összesíti a lakossági közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat;
f) igény szerint létrehoz és folyamatosan frissít, illetve szolgáltat tematikus adatbázisokat, ugyanezen célból koncentrálja és rendszerezi a szakfőosztályok által gyűjtött aktuális környezeti adatokat, információkat és kiadványokat, működteti a Minisztérium honlapján létrehozott Zöld Fórumot és a Minisztérium éves kiemelt feladataihoz, illetve a zöld jeles napokhoz szorosan kötődő ingyenes „forró drót”-ot, továbbá kapcsolódó tematikus, információs lakossági fórumokat szervez;
g) szervezi és bonyolítja a Minisztérium külső és belső rendezvényeit (ünnepségek, tárcaszintű – nagyrendezvénynek minősülő – bel- és külföldi szakkiállítások);
h) megtervezi és működteti a Zöld Galéria kiállításait és médiaeseményeit.
Ellenőrzési főosztály
24. § A miniszter által közvetlenül irányított Ellenőrzési főosztály
a) a jogszabályok és a belső szabályzat szerint ellátja a Minisztérium belső ellenőrzését, valamint a Minisztériumnál és a miniszter által irányított költségvetési intézményeknél szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-teljesítmény ellenőrzéseket, informatikai rendszerellenőrzéseket végez;
b) a Minisztérium szervezeti egységeinél, illetve a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési intézményeknél vizsgálja és értékeli a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek (FEUVE) kiépítésének, működésének, jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
c) elvégzi a nemzetközi támogatás útján a Minisztérium rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználásának ellenőrzését, beleértve a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alapok rendszerellenőrzését;
d) elvégzi a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél az éves beszámoló megbízhatósági vizsgálatát, ennek keretében igazolásokat bocsát ki;
e) részt vesz a külső ellenőrző szervezetek (ÁSZ, KEHI, stb.) által végzett ellenőrzések végrehajtásában, a Minisztériumot érintő, külső szervek által végzett ellenőrzésekről nyilvántartást vezet, illetve koordinálja a jelentéseikben feltárt javaslatok alapján az intézkedési tervek elkészítését és azok végrehajtásának ellenőrzését.
Az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység feladata
25. § (1) Az Államtitkári titkárság segíti az államtitkárt tevékenységének ellátásában, ennek keretében
a) gondoskodik az államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja az államtitkár által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
c) figyelemmel kíséri az államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
d) az államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez;
e) ellátja az államtitkár tevékenységével összefüggő operatív feladatokat;
f) szervezi az államtitkár által vezetett minisztériumi munkaértekezleteket.
(2) Az Államtitkári titkárság ellátja az Országgyűlés törvényalkotási és kormányzati munkát ellenőrző szerepéből adódóan a Minisztériumot érintő feladatokat, ezen belül
a) koordinálja a választ igénylő megkeresésre adandó válasz elkészítését, elkészíti a szakmai és közéleti szempontoknak megfelelően – szükség szerint szakmai kommentárral és változatokkal ellátott – választervezetet, valamint gondoskodik a válaszadó felkészítéséről;
b) az Országgyűlés és a parlamenti bizottságok ülésein gondoskodik a Minisztérium képviseletének megszervezésről;
c) a miniszter feladatkörét érintően figyelemmel kíséri, és az ügyben érintett önálló szervezeti egységnek eljuttatja az Országgyűlés és a bizottságok üléseinek napirendjén szereplő tárgyalási anyagokat, ügyeket;
d) az Országgyűlés és az illetékes országgyűlési bizottságok határozati javaslatai és más hasonló dokumentumok esetében az Országgyűlés döntéséig, és a döntés kihirdetéséig ellátja a Minisztériumra háruló összehangoló, egyeztető feladatokat;
e) szakmai és szervezési támogatást nyújt a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok parlamenti munkájához;
f) szervezi és elkészíti a képviselői fogadóórára érkező kérdésekre a válaszokat.
A JOGI ÉS KOORDINÁCIÓS SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Jogi és koordinációs szakállamtitkári titkárság
26. § A Jogi és koordinációs szakállamtitkári titkárság segíti a jogi és koordinációs szakállamtitkárt tevékenységének ellátásában, ennek keretében
a) gondoskodik a szakállamtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
c) figyelemmel kíséri a szakállamtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
d) a szakállamtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez;
e) ellátja a szakállamtitkár tevékenységével összefüggő operatív feladatokat;
f) ellátja a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásából eredő kormányzati feladatokat, valamint a Balaton tárcaközi bizottság titkársági feladatait.
Közigazgatási, jogi és koordinációs főosztály
27. § A Közigazgatási, jogi és koordinációs főosztály
a) előkészíti a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a jogalkotással összefüggő, felsőbb szintű előterjesztések tervezeteit, nyilvántartja a miniszter feladatkörére vonatkozó, illetve az azt érintő jogszabályokat és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, továbbá a Minisztérium hivatalos lapjában való közzétételre előkészíti az állami irányítás egyéb jogi eszközeit és a közleményeket, szerkeszti a Minisztérium hivatalos lapját;
b) összefoglaló tervezetet készít a más minisztériumok által megküldött előterjesztésekre (jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei, szakmai beszámolók, jelentések) vonatkozóan a Minisztérium szervezeti egységei által kialakított álláspontokból, és azokat a kiadmányozásra előkészíti;
c) gondoskodik a Minisztérium jogi képviseletéről, továbbá a Minisztérium által kötött szerződések jogi felülvizsgálatáról, valamint a Minisztérium által kötött, kötelezettségvállalással járó szerződések nyilvántartásáról;
d) ellátja a miniszter, illetve a Minisztérium hatósági, szakhatósági hatáskörébe tartozó feladatokat;
e) szervezi a Minisztérium vezetőinek a kormányzati testületi ülésekre (kormánykabinetek, kormányzati államtitkári értekezlet, kormányülés) történő rendszeres szakértői felkészítését, egyidejűleg végzi az ezzel járó technikai és egyéb nyilvántartási teendőket.
Közösségi és nemzetközi főosztály
28. § (1) A Közösségi és nemzetközi főosztály európai koordinációs feladatkörben:
a) kialakítja az európai uniós döntéshozatal valamennyi fórumán képviselendő tárcaálláspontot, ideértve mind az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) belső, mind pedig a harmadik államokkal kapcsolatos környezetvédelmi tevékenységét;
b) az a) pont szerinti tevékenysége keretében felügyeli a döntéshozatallal kapcsolatos minisztériumon belüli, tárcaközi és a nem kormányzati szervezetekkel való koordinációt;
c) felügyeli a minisztériumnak az Unió valamennyi szervével, így különösen az Európai Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel való kapcsolattartását;
d) biztosítja a tárca képviseletét az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban;
e) európai uniós szakpolitikai ügyekben biztosítja a tárca képviseletét, illetve a képviselet megfelelő szakmai előkészítését az Országgyűlés bizottságaiban;
f) irányítja és felügyeli a környezetvédelmi és vízügyi szakattasék tevékenységét;
g) tárcán belül és – a vonatkozó kormányzati munkamegosztásnak megfelelően – az érintett tárcák között koordinálja az európai közösségi jog alkalmazásával kapcsolatos valamennyi kérdést, különös tekintettel a jogsértés megállapítására irányuló (infringement) eljárásokra;
h) európai közösségi jogi szempontból véleményezi a tárca hatáskörébe tartozó jogszabálytervezeteket és jogharmonizációs javaslatokat;
i) közreműködik az EU és más pénzügyi eszközök felhasználásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában a tervezés, pályázat kiválasztás és ellenőrzés területén.
(2) A Közösségi és nemzetközi főosztály nemzetközi koordinációs feladatkörben:
a) összehangolja a nemzetközi együttműködésben való részvételt és átfogóan elősegíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi érdekek képviseletét a nemzetközi szervezetekben és a kétoldalú kapcsolatokban, ezzel összefüggésben:
aa) elkészíti és elfogadásra előterjeszti a minisztérium nemzetközi együttműködési stratégiáját;
ab) elősegíti, szervezi, illetőleg ellátja a Minisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolattartásból adódó feladatokat, biztosítja az összeköttetést a külföldi partner intézményekkel, az itthoni és külföldi diplomáciai képviseletekkel;
ac) szervezi és előkészíti a Minisztérium vezetőinek a nemzetközi kapcsolattartás keretében megvalósuló itthoni és külföldi programjait, elkészíti, illetve elősegíti a tárgyalások eredményeinek dokumentálását, különös tekintettel a Kormány részére készülő tartalmi és operatív jelentésekre;
ad) szervezi és irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó kétoldalú kormány- és tárcaközi egyezmények, megállapodások, valamint más, két- és többoldalú együttműködési dokumentumok létrehozását, a hazai és nemzetközi előkészítési és egyeztetési feladatok végrehajtását;
b) szakmailag összehangolja az egyes nemzetközi egyezményekből a Minisztériumra háruló feladatokat;
c) közreműködik – a természetvédelmi helyettes államtitkárral egyeztetve – az UNESCO Világörökség természeti és táji értékek védelmével összefüggő feladatok ellátásában;
d) ellátja a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő pénzügyi tervezési, elemző és összefoglaló feladatokat, valamint kezeli a nemzetközi tagdíj keret tervezését és felhasználását, továbbá elemzéseket készít a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez biztosított erőforrások felhasználásáról;
e) ellátja a hivatalos külföldi kiküldetésekkel járó utazásszervezési feladatokat; továbbá ellátja a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő rendezvényszervezési feladatokat és szervezi a tolmácsolási és fordítási munkákat;
f) működteti és fejleszti a nemzetközi együttműködési tapasztalatok, információk és eredmények széles körű megismertetése érdekében a Minisztérium Nemzetközi Információs Rendszerét;
g) ellátja a miniszter űrkutatással és űrkutatási tevékenységgel kapcsolatos külön jogszabály szerinti feladatait.
Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési főosztály
29. § (1) A Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési főosztály humánpolitikai feladatkörében
a) végzi a Minisztérium köztisztviselői és munkaviszonyban lévő alkalmazottai, továbbá a miniszter kinevezési jogkörébe külön jogszabály alapján tartozó más személyek esetében a jogviszony létesítésével, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos személyügyi feladatokat, arról a jogszabályban előírt nyilvántartást vezet;
b) kialakítja a Minisztérium humán erőforrásokkal kapcsolatos stratégiáját, intézi a köztisztviselők utánpótlásával, a vezetők kiválasztásával – pályáztatásával – kapcsolatos szervezési, kapcsolattartási ügyeket, ellátja a kiemelt főtisztviselői karba kinevezett köztisztviselőkkel kapcsolatos feladatokat;
c) gondoskodik a Minisztériummal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók alkalmazásáról;
d) közreműködik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzések lebonyolításában, a Ktv.-ben előírt vagyonnyilatkozat-tétellel, illetve teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok ellátásában;
e) elkészíti az éves létszámtervet, ez alapján végzi a létszámgazdálkodással összefüggő feladatokat, felügyeli és ellenőrzi a státuszbetöltések helyzetét, engedélyezi az üres státuszok betöltését;
f) elkészíti az éves személyi juttatási keret jogcímenkénti felhasználási tervét, nyomon követi és ellenőrzi a személyi juttatási keret évközi felhasználását, előterjesztéseket készít a közigazgatási államtitkár felé a szabad pénzeszközök célirányos felhasználására;
g) külön szabályzat alapján intézi a köztisztviselők munkavégzésével, juttatásaival és kedvezményeivel, a vezetők pihenőidejével, továbbá jutalmazásával kapcsolatos ügyeket, részt vesz a Minisztérium köztisztviselőit és munkavállalóit érintően az éves szabadságolási terv elkészítésében;
h) külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik a miniszter által adományozható kitüntetések, egyéb elismerések rendszerének összehangolt működtetéséről és fejlesztéséről;
i) biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működését, koordinálja a Minisztérium egészségügyi, jóléti, szociális tevékenységét, működteti a Szociális Bizottságot;
j) koordinálja a Minisztérium szakterületeit érintő szakmai tanfolyamok, továbbképzések és konferenciák szervezését, intézi a Minisztérium köztisztviselőivel kötött tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos ügyeket, közreműködik az ügykezelői és közigazgatási alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga megszervezésében;
k) koordinálja, szervezi az idegen nyelvi és integrációs képzéssel kapcsolatos tevékenységet, és részt vesz a tagállami működés személyi feltételeinek biztosításában;
l) előkészíti a Minisztériumon belüli és külső képviseletében ellátott tisztségekkel kapcsolatos, valamint a Minisztériumban működő bizottságok külső képviselőinek felkérésével, kinevezésével kapcsolatos ügyeket, továbbá ezekről nyilvántartást vezet.
(2) A Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési főosztály az (1) bekezdés szerinti feladatokat – értelemszerűen és összhangban az egységes Közszolgálati Szabályzatban, valamint a Közalkalmazotti Szabályzatban foglaltakkal – a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságánál, valamint a VKK-nál foglalkoztatott közalkalmazottak esetében is ellátja.
(3) A Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési főosztály informatikai feladatkörében
a) összehangolja a szakterületi információs rendszerek fejlesztését és működtetését, irányítja az integrált Környezeti Információs Rendszer kialakítását és működtetését;
b) javaslatot tesz az informatikára fordítható belső és külső erőforrások megtervezésére és elosztására, kialakítja az ágazati informatikai stratégiát és informatikai biztonsági stratégiát;
c) a külön jogszabályban meghatározott szerv közreműködésével irányítja a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervek informatikai tevékenységét;
d) koordinálja a környezettel, természettel kapcsolatos adatgyűjtést és feldolgozást;
e) irányítja a meglévő szakterületi információs rendszerek állapotának és működésének elemzését;
f) koordinálja a környezetpolitikát, a döntéshozatalt és a tájékoztatást szolgáló mutatók kifejlesztését; koordinálja a miniszter Országos Statisztikai Adatgyűjtő programmal kapcsolatos feladatainak végrehajtását;
g) koordinálja a magyarországi EIONET-hálózat kialakítását, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel történő együttműködést;
h) koordinálja, illetőleg az érintett szervezeti egységekkel való együttműködés keretében elősegíti a nemzetközi egyezményekből fakadó jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését, valamint az OECD és az EU számára történő környezeti statisztikai adatszolgáltatási feladatokat;
i) együttműködik a szakterületét érintő tevékenységet folytató országos és regionális intézményekkel;
j) összehangolja a miniszter távérzékeléssel összefüggő feladatait;
k) irányítja és koordinálja a Minisztérium és a miniszter által irányított szervezetek által gyűjtött környezeti adatok nyilvánosságra hozatalát a külön jogszabályok szerint;
l) felügyeli a magyarországi GRID-központot;
m) szerkeszti a Minisztérium intranet rendszerét;
n) gondoskodik a Minisztérium saját számítógépes hálózatának és számítógépparkjának működtetéséről, a szükséges karbantartásról, felújításról és annak fejlesztéséről.
(4) A Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési főosztály üzemeltetési feladatkörében biztosítja a Minisztérium működéséhez szükséges ellátási és műszaki-gazdasági üzemeltetési feltételeket.
A KÖRNYEZETGAZDASÁGI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Környezetgazdasági szakállamtitkári titkárság
30. § A Környezetgazdasági szakállamtitkári titkárság segíti a környezetgazdasági szakállamtitkárt tevékenységének ellátásában, ennek keretében
a) gondoskodik a szakállamtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
c) figyelemmel kíséri a szakállamtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
d) a szakállamtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez;
e) ellátja a szakállamtitkár tevékenységével összefüggő operatív feladatokat.
Környezetgazdasági főosztály
31. § A Környezetgazdasági főosztály
a) meghatározza a hulladékgazdálkodás átfogó stratégiai céljait, különös tekintettel a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére, valamint a hulladék hasznosítására;
b) gondoskodik a hulladékgazdálkodási célok elérését biztosító országos programok kidolgozásáról;
c) gondoskodik a célok elérését biztosító programok kidolgozásáról, javaslatot tesz hulladékgazdálkodási rendszerek és létesítmények létrehozására vagy átalakítására annak érdekében, hogy a gyűjtő és hasznosító rendszerek az ország egész területét lefedjék;
d) ellátja a szakterületi hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat;
e) elkészíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi gazdasági szabályozó eszközökre (különös tekintettel a termékdíjra, környezetterhelési díjakra, a környezetvédelmi betétdíjra, az igénybevételi járulékra, a vízkészletjárulékra, a környezetvédelmi és természetvédelmi biztosítékadás, környezetvédelmi céltartalék képzés a gazdátlan környezeti terhek kezelésére, valamint a környezetileg és gazdaságilag egyaránt hatékony támogatásokra), a szabályozó eszközök módosítására vonatkozó javaslatot;
f) ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó területeken az árhatósági feladatokat, irányítja a koncessziós pályázatok kiírását;
g) gondoskodik az Országos Környezeti Kármentesítési Program aktualizálásáról és az alprogramok koordinációjáról;
h) kidolgozza az OKKP végrehajtása gyorsításának jogi és közgazdasági hátterét, meghatározza a program súlypontjait, kijelöli az állami felelősségi körbe tartozó projektek prioritásait és gondoskodik a projektek végrehajtásáról.
Környezetfejlesztési főosztály
32. § A Környezetfejlesztési főosztály
a) kidolgozza a levegőtisztaság-védelem, a zaj és rezgés elleni védelem átfogó stratégiai céljait;
b) irányítja az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működését, adatainak értékelését, hasznosítását, és felügyeli az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;
c) ellátja a szakterületi hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat;
d) ellátja a környezetbarát termékminősítéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
e) gondoskodik arról, hogy az országos fejlesztési programok céljai és végrehajtásának feltételei között megfelelő hangsúlyt kapjon a hazai környezetipar és környezettudomány eredményeinek hasznosítása, valamint a legjobb elérhető technológia alkalmazása;
f) elvégzi a levegőminőség-védelmi és a klímavédelmi nemzetközi egyezmények végrehajtásával kapcsolatos hazai feladatokat, mindenekelőtt kidolgozza a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát és a kibocsátás-kereskedelem szabályrendszerét;
g) ellátja a miniszter hatáskörébe utalt közlekedéssel kapcsolatos feladatokat;
h) ellátja az átfogó gazdasági-társadalmi fejlesztési tervekkel és programokkal, különösen a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatos tárcaszintű feladatokat;
i) részt vesz a miniszter hatáskörébe tartozó stratégiai anyagok, elgondolások közgazdasági, makrogazdasági kérdéseket érintő részének kidolgozásában;
j) meghatározza a Minisztérium fejlesztési forrásainak felhasználásával kapcsolatos stratégiát, összehangolja az állami, más hazai, európai uniós és egyéb fejlesztési források felhasználását, ellátja a kormányzati fejlesztéspolitikai koordinációs testületi és bizottsági tagságból adódó feladatok Minisztériumon belüli irányítását és koordinálását;
k) felügyeli a Minisztérium közreműködő szervezetei, valamint a fejezethez tartozó intézmények kedvezményezetti tevékenységét.
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály
33. § A Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály
a) irányítja és segíti a KvVM fejezet felügyelete alá tartozó szervek, illetve területi szervek költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos tevékenységét;
b) elemzi a Minisztérium különböző időtávú szakmai programjainak költségvetési, gazdasági kihatásait, javaslatot tesz a finanszírozásra, kezdeményezi ezek beépítését az államháztartás alrendszereibe, gondoskodik gazdasági értékelésükről, közgazdasági szempontú összehangoltságukról;
c) javaslatokat tesz a Minisztérium szakmai feladatainak megvalósítása érdekében a központi költségvetés KvVM fejezetéhez tartozó kiadási előirányzatokra, a szükségessé váló előirányzat-módosításokra;
d) gondoskodik a KvVM fejezet költségvetésének megtervezéséről, a költségvetési beszámoló és zárszámadás elkészítéséről, a fejezethez tartozó költségvetési címek és intézmények, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezési és beszámolási munkájának irányításáról;
e) kialakítja a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére beérkezett pályázatok értékelésének rendjét, elvégzi a pályázatok előkészítésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos feladatokat, előkészíti a pályázati döntéseket, ellátja a pályázók kiértesítésével, a szerződéskötéssel, a kifizetéssel, a módosítási kérelmekkel és a pályázatok lezárásával kapcsolatos valamennyi adminisztrációs és döntés-előkészítő feladatot;
f) gondoskodik a fejezet közbeszerzési, beszerzési tevékenységéről;
g) koordinálja az ágazat kiemelt fejlesztési, beruházási tevékenységét;
h) bonyolítja a Minisztérium rekonstrukciós, beruházási, vagyongazdálkodási, közbeszerzési, beszerzési feladatait;
i) végzi a KvVM fejezet jogszabályokban és külön szabályzatokban meghatározott költségvetési, pénzügyi és számviteli feladatait;
j) irányítja a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervek intézményi beruházási, vagyongazdálkodási tevékenységét;
k) a miniszter tulajdonosi jogainak gyakorlása érdekében ellátja a vagyongazdálkodási és vagyonkezelési feladatokat, előkészíti az alapítói hatáskörbe tartozó döntéseket és határozatokat;
l) a fejezet költségvetési szerveinek többségi vagy kisebbségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vagyongazdálkodási és vagyonkezelési feladatai tekintetében irányelveket készít, javaslatokat fogalmaz meg;
m) a gazdálkodás eredményének felhasználására, illetve a társaságok költségvetési támogatására azon gazdasági társaságok esetében, melyek tulajdonosi jogait közvetlenül a miniszter gyakorolja, javaslatot tesz, más gazdasági társaságok esetében véleményezi a javaslatokat;
n) kezdeményezi gazdasági társaságok alapítását és megszüntetését, illetve véleményezi az erre vonatkozó javaslatokat.
A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETMEGŐRZÉSI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkári titkárság
34. § A Természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkári titkárság segíti a természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkárt tevékenységének ellátásában, ennek keretében
a) gondoskodik a szakállamtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
c) figyelemmel kíséri a szakállamtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
d) a szakállamtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez;
e) ellátja a szakállamtitkár tevékenységével összefüggő operatív feladatokat.
Természetmegőrzési főosztály
35. § A Természetmegőrzési főosztály
a) kidolgozza a természet védelmének szakmai koncepciójához tartozó élővilág-védelmi és fajmegőrzési terveket, fejezeteket, átfogó stratégiai céljait, irányítja a célok elérését biztosító országos programok, tervek kidolgozását, valamint közreműködik az EU és más pénzügyi eszközök felhasználásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában a tervezés, pályázat kiválasztás és ellenőrzés területén;
b) megállapítja és nyilvántartja a kiemelt oltalmat igénylő természeti értékek körét, ellátja azok védetté vagy fokozottan védetté nyilvánítása előkészítésének szakmai irányítását, képviseli a természetvédelem szakmai érdekeit a kormányzati és a társadalmi szféra valamennyi területén;
c) irányítja és ellenőrzi a védett élő természeti értékeket veszélyeztető tevékenységek, jelenségek okainak feltárását, a károsodások megelőzését, a károk elhárítását, csökkentését, illetve megszüntetését, továbbá figyelemmel követi az élőhelyek rekonstrukcióját, fenntartható használatát;
d) ellátja a védett természeti területeken felmerülő birtokügyek irányítását, összefogja az ingatlanok tulajdonviszonyaival kapcsolatos feladatok végzését, közreműködik a védett és védelemre tervezett területek földtulajdon-viszonyainak alakításában;
e) irányítja az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló részeként működtetett Természetvédelmi Információs Rendszert (TIR), ellátja a természetvédelmi információs és monitorozási feladatok szakmai felügyeletét és irányítását, továbbá gondoskodik azok folyamatos fejlesztéséről, vezeti a védett természeti területek és értékek törzskönyvét;
f) ellátja a szakterületi hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat;
g) ellátja a nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésben lévő területeken folytatott fenntartási tevékenységek élővilág-védelmi szempontú szakmai irányítását és felügyeletét;
h) irányítja és koordinálja az EU természetvédelmi irányelveiből következő feladatokat, gondoskodik az EU Natura 2000 hálózat kialakításával, védelmével és működtetésével kapcsolatos tevékenységekről, ellátja a szakterületével kapcsolatos nemzetközi szerződésekből és természetvédelmi egyezményekből és együttműködésekből fakadó szakmai feladatokat;
i) ellátja a talajvédelemmel kapcsolatos, a miniszter feladatkörébe tartozó hazai és nemzetközi feladatokat.
Nemzeti parki és tájvédelmi főosztály
36. § A Nemzeti parki és természetvédelmi bemutató főosztály
a) ellátja a védett természeti területeken álló erdők és a védett természeti területeken kialakított vadászterületek természetvédelmi szakmai felügyeletét, az erdővagyon természetvédelmi szempontú védelmét, irányítja a nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésben levő erdők fenntartását, szakkezelését, a nemzeti park igazgatóságok vadászatra jogosultsága alatt álló vadászterületeken folytatott vadállomány-fenntartást;
b) ellátja a Természetvédelmi Őrszolgálat szakmai irányítását;
c) irányítja a védett és védendő élettelen természeti értékek megőrzésével, fenntartásával, kezelésével és bemutatásával kapcsolatos tevékenységeket, vezeti a barlangok nyilvántartását, megállapítja a források, víznyelők, kunhalmok, földvárak körét, illetve jegyzékét;
d) irányítja a védett és nem védett tájak védelmét, az egyedi tájértékek nyilvántartásba vételével és fenntartásával kapcsolatos tevékenységeket; ellátja az Európai Tájegyezménnyel kapcsolatos feladatokat;
e) irányítja a természetvédelmi tervezést és természetvédelmi szabványosítási tevékenységet; ellátja a természetvédelmi és természetvédelmi kezelési tervek készítésének koordinációját;
f) ellátja az országos, kiemelt térségi, megyei, területrendezési, fejlesztési és más gazdasági tervekben a táj-, természetvédelem képviseletét;
g) irányítja és koordinálja a természetvédelem ökoturisztikai tevékenységét, a nemzeti park igazgatóságok által folytatott ökoturizmus tárcaszintű képviseletét;
h) ellátja a kiemelt oltalmat igénylő természeti területek védetté vagy fokozottan védetté nyilvánítását, a naturparkok jogszabály-megfeleltetésének előkészítését;
i) ellátja az 1698/2005 „az Európai mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról” szóló EK rendelet és a végrehajtási szabályokból a miniszterre háruló feladatokat, különös tekintettel az agrár-környezetgazdálkodási és Natura 2000 jogcímek esetében;
j) részt vesz a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területeken folytatott fenntartási tevékenységek szakmai irányításában és felügyeletében, a fenntartható és természetkímélő mezőgazdálkodás szakmai szabályozási, tervezési feladataiban, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv végrehajtásában.
Környezetmegőrzési főosztály
37. § A Környezetmegőrzési főosztály
a) ellátja az integrált szennyezésmegelőzés és -csökkentés szabályozási területén az egységes környezethasználati engedélyezési eljárással kapcsolatos minisztériumi feladatokat;
b) ellátja a nukleáris biztonsággal a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokkal és azok ellenőrzésével kapcsolatos, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat;
c) ellátja a miniszter feladatkörébe tartozó környezet-egészségügyi feladatokat;
d) ellátja a miniszter honvédelmi, rendvédelmi koordinációs feladatait, valamint a tárca tűz- és munkavédelmi feladatait;
e) fejleszti a teljes integrált szennyezőanyag-kibocsátási adatbázist (PRTR);
f) irányítja a beruházások környezeti hatásvizsgálatára, valamint a tervek, programok (stratégiai) környezeti vizsgálatára vonatkozó szabályozás fejlesztését;
g) irányítja a környezeti hatásvizsgálati és a (stratégiai) környezeti vizsgálati szabályozás alkalmazásával kapcsolatban felmerülő minisztériumi feladatok ellátását;
h) koordinálja az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezményből (Espooi egyezményből) és a hozzá csatolt Stratégiai környezeti vizsgálati jegyzőkönyvből fakadó feladatok végrehajtását;
i) irányítja és ellátja a környezetirányítási rendszerekkel és környezetvédelmi szempontú termékminősítéssel kapcsolatos, a miniszter feladatkörébe tartozó feladatokat;
j) ellátja a szakterületi hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat;
k) átfogóan értékeli a környezet állapotát;
l) közreműködik az országos kutatás-fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési koncepciók kidolgozásában;
m) koordinálja a környezeti neveléssel kapcsolatos országos és nemzetközi programok megvalósítását, valamint közreműködik diákpályázatok, országos tanulmányi versenyek előkészítésében, lebonyolításában;
n) ellátja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó oktatással, képesítéssel, szakképesítéssel kapcsolatos feladatokat;
o) közreműködik a Kormány középtávú tudomány- és technológiapolitikai stratégiájának és akcióterveinek kidolgozásában;
p) továbbfejleszti a Minisztérium K+F koncepcióját, kialakítja az irányított szakterületek kutatási és műszaki fejlesztési fő irányait, érvényesíti a tárca szempontrendszerét a hazai tudomány- és innovációspolitikában;
q) közreműködik a Nemzeti Környezettechnológiai Akcióterv (ETAP) K+F feladatainak végrehajtásában;
r) koordinálja a nemzetközi tudományos és technológiai két- és többoldalú együttműködések végrehajtását, szervezi és elősegíti az Európai Unió Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában, az Európai Kutatási Térség fejlesztésében való hazai részvételt.
A VÍZÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Vízügyi szakállamtitkári titkárság
38. § A Vízügyi szakállamtitkári titkárság segíti a vízügyi szakállamtitkárt tevékenységének ellátásában, ennek keretében
a) gondoskodik a szakállamtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
b) továbbítja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
c) figyelemmel kíséri a szakállamtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
d) a szakállamtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez;
e) ellátja a szakállamtitkár tevékenységével összefüggő operatív feladatokat.
Víz- és környezeti kárelhárítási főosztály
39. § A Víz- és környezeti kárelhárítási főosztály
a) irányítja az árvízvédelmi és vízrendezési koncepció, valamint stratégia meghatározását, az országos és térségi vízkárelhárítás, vízrendezési programok és fejlesztési tervek kidolgozását, végrehajtását és értékelését;
b) felügyeli a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő felszíni vizek, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemelését és a rekonstrukciós feladatokat;
c) végzi az árvízvédekezés országos irányítását, ellátja az Országos Műszaki Irányító Törzs feladatait;
d) koordinálja a folyók, tavak állapotrögzítésének felmérését, a folyó és vízi út kataszterek kidolgozását, a folyók hosszú távú hasznosíthatósága feltételei felmérését;
e) irányítja az integrált folyógazdálkodási feladatok végzését a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül; koordinálja és felügyeli a hajóút-kitűzési, a víziút fenntartási tevékenységeket;
f) felügyeli a természetes nagy tavakon, többcélú tározókon a vízügyi intézkedési tervek végrehajtását, a part-, meder- és vízszint-szabályozási feladatokat, a partvonal-szabályozási teendőket;
g) felügyeli a védekezés humán erőforrásainak rendelkezésre állását, a védekező személyzet kiképzését;
h) irányítja a lokalizációs tervek korszerűsítését, a lokalizációs fejlesztéseket;
i) ellátja a vízminőségi kárelhárítás végrehajtásához szükséges szakmai – a területi szervekre háruló feladatok – felügyeletét és koordinációját;
j) irányítja a környezeti kárelhárítási feladatok ellátását;
k) részt vesz a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásában.
Víz Keretirányelv főosztály
40. § A Víz Keretirányelv főosztály
a) koordinálja az EU vízpolitikájának hazai megvalósítását, a Víz-Keretirányelv (és az annak megfelelő hazai jogszabályok) előírásai szerint a vizek 2015-re való jó állapota elérése érdekében végrehajtandó intézkedési programokat;
b) irányítja az országos szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést;
c) meghatározza a felszíni és felszín alatti vizek vízkészlet-gazdálkodási, vízvédelmi stratégiáját;
d) irányítja az ivóvízbázis-védelmi célprogramot;
e) irányítja a vizeket terhelő és veszélyeztető tevékenységekre és hatásokra vonatkozó adatok gyűjtését és értékelését;
f) irányítja a vizek állapotának figyelemmel kísérése érdekében a mérő-, megfigyelő és ellenőrző rendszerek létrehozását, fejlesztését, működtetését, valamint az adatok értékelését, beleértve a vízrajzi tevékenységet;
g) ellátja a szakterületi hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat;
h) ellátja a két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből adódó szakterületi feladatokat.
Vízgazdálkodási főosztály
41. § A Vízgazdálkodási főosztály
a) ellátja a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programhoz kapcsolódó feladatokat;
b) ellátja a miniszter által gyakorolt többségi állami tulajdonosi jog kapcsán érintett szolgáltató szervezetek körében a szakterületi feladatokat;
c) részt vesz a víziközmű szolgáltatás területén a települési önkormányzatok és fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban;
d) végrehajtja az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos feladatokat;
e) ellátja a víziközmű társulatokkal kapcsolatos szakterületi feladatokat;
f) előkészíti a vízügyi beruházások engedélyezését;
g) közreműködik az EU és más pénzügyi eszközök felhasználásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában a tervezés, pályázat kiválasztás és ellenőrzés területén;
h) irányítja a vízügyi szakállamtitkár felelősségi körébe tartozó fejlesztések és fenntartások tárgyévi előirányzatok alapján történő végrehajtását, valamint a védekezési feladatok tekintetében a pénzügyi szükségletek és lehetőségek összehangolását;
i) ellátja a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó feladatokat;
j) koordinálja a vízügyi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét;
k) részt vesz a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában.
1. számú melléklet
A Minisztérium létszámkerete
A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek: 13
A kabinetfőnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek: 46
Az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek: 8
A jogi és koordinációs szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek: 109
A környezetgazdasági szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek: 119
A természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek: 66
A vízügyi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek: 51
Főosztályok, ahol osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes működhet
Kommunikációs főosztály
Közigazgatási, jogi és koordinációs főosztály
Közösségi és nemzetközi főosztály
Környezetgazdasági főosztály
Környezetfejlesztési főosztály
Víz Keretirányelv főosztály
A miniszter hatáskörébe tartozó egyes ügyek kiadmányozási rendje
I. A miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár kiadmányozza az alábbi
1. egyetértési jogkörben hozott döntéseket:
a) az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők, a Natura 2000 területek elidegenítése [az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109/I. §-a (1)-(2) bekezdései];
b) az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők, a Natura 2000 területek esetén a vagyonkezelő személyének kijelölése, megváltoztatása, továbbá a vagyonkezelési megállapodás, illetve a vagyonkezelési szerződés megkötése [Áht. 109/I. § (4) bekezdés];
c) az állami tulajdonban levő erdő és az azzal szerves egységet képező egyéb földterületek esetében a vagyonkezelési szerződésnek a 100%-os állami tulajdonban lévő erdőgazdasági társasággal a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet által kötött vagyonkezelési szerződés [Áht. 109/F. § (2) bekezdés c) pont];
d) kincstári vagyoni körbe tartozó védett természeti területek tekintetében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által kötött vagyonkezelési szerződés [Áht. 109/F. § (2) bekezdés e) pont];
e) állami tulajdonban álló védett természeti terület védett természeti területtel történő cseréje vagy törvényben meghatározott elidegenítése [a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (7) bekezdés];
f) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 17. § (2) bekezdés i) pontjában, illetve (3) bekezdésében felsorolt erdők erdőtervének megállapítása [Evt. 24. § (4) bekezdés];
g) társult vadászati jog esetén a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozat megtétele védett természeti terület esetén [a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 11. §-a (3) bekezdés];
h) védett természeti területekre vonatkozó vadgazdálkodási terv kiadása [Vtv. 42. § (3) bekezdés];
i) a vízügyi szakállamtitkár véleményének kikérésével védett természeti, illetve Natura 2000 területen lévő halászati vízterületen a Magyar Államot megillető halászati jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozat tétele [a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Htv.) 10. §];
j) a vízügyi szakállamtitkár véleményének kikérésével védett természeti, illetve Natura 2000 területen lévő halászati vízterületen a Magyar Államot megillető halászati jog haszonbérbe adására vonatkozó pályázat elbírálása [a Htv. végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 6. § (1) bekezdés];
k) állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők megterhelése [a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés];
2. hozzájárulási jogkörben hozott döntéseket:
a) az állam tulajdonában lévő és az Evt. hatálybalépésekor művelés alól kivettként nyilvántartott terület erdő művelési ágba vonása [Evt. 73. § (2) bekezdés c) pont];
b) védett természeti területen lévő ingatlan használó tulajdonába adása [társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 5. § (2) bekezdés];
3. véleményezési jogkörben hozott döntéseket:
– a körzeti erdőterv megállapítása [Evt. 24. § (4) bekezdés];
4. engedélyezési jogkörben hozott döntéseket:
– önkormányzati tulajdonba került védett természeti terület elidegenítése, kezelői vagy használati jogának átadása [egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 7. §-a (4) bekezdés];
5. egyéb jogkörben hozott döntéseket:
– a környezetgazdasági szakállamtitkár véleményének kikérésével a természetvédelmi oltalom alatt álló területek értékesítése esetén az elővásárlási jog gyakorlása [a csődeljárásról, a felszámolási eljárásáról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 49/C. § (1) és (2) bekezdés].
II. A miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a vízügyi szakállamtitkár kiadmányozza az alábbi, egyetértési jogkörben hozott döntéseket:
a) a nem védett természeti, illetve Natura 2000 területen lévő halászati vízterületen a Magyar Államot megillető halászati jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozat tétele [a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Htv.) 10. §];
b) a nem védett természeti, illetve Natura 2000 területen lévő halászati vízterületen a Magyar Államot megillető halászati jog haszonbérbe adására vonatkozó pályázat elbírálása [a Htv. végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 6. § (1) bekezdés].
III. A miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a környezetgazdasági szakállamtitkár kiadmányozza az alábbi ügyekben keletkezett intézkedéseket:
a) a költségvetési szerv felújítási előirányzatának csökkentése a működési költségvetés javára [Áht. 24. § (4) bekezdés];
b) az ágazathoz, illetve fejezethez tartozó költségvetési előirányzatok tervezésének és az azt megalapozó koncepciók kidolgozásának szervezése és összehangolása [Ámr. 21. § (3) bekezdése];
c) az intézmények felújítási előirányzata felújítási tervének és módosításainak jóváhagyása [Ámr. 63. § (3) bekezdés];
d) az intézmények költségvetési javaslatainak összeállításához szükséges tervezési követelmények és a feladatellátásban megvalósítandó változások és azok feltételeinek meghatározása [Ámr. 25. §].
IV. A miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a jogi és koordinációs szakállamtitkár kiadmányozza:
– a költségvetési szerv alapításához, megszüntetéséhez, az alapító okirat módosításához a pénzügyminiszter egyetértésének megszerzése iránti megkereséseket [Áht. 88. § (2) bekezdés, illetve Ámr. 10. § (3) bekezdés].
V. A miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva a a Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály főosztályvezetője kiadmányozza az alábbi ügyekben keletkezett intézkedéseket:
a) a költségvetési szervek bevonásával a költségvetési javaslat véglegezése [Ámr. 27. § (6) bekezdés];
b) a fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímcsoportjain vagy annak jogcímein belül az előirányzatcsoportok, illetve a kiemelt előirányzatok között év közbeni átcsoportosítás [Áht. 24. § (5) bekezdés];
c) az intézmény házipénztárába befolyt összeg készpénzben tartására az Ámr.-ben meghatározott forint értékhatár felemelésének engedélyezése [Ámr. 133. § (6) bekezdés];
d) a kincstári vagyon kezelőjének kijelöléséhez és a kincstári vagyon elidegenítéséhez egyetértés [Áht. 109/C. § (2) bekezdés; valamint Áht. 109/K. §];
e) a kincstári vagyon kezelői jogának elismeréséhez és a vagyonkezelési szerződés megkötéséhez, valamint a kincstári vagyon értékesítéséhez, selejtezéséhez a minisztérium tulajdonosi jogkörébe tartozó közhasznú társaságok, valamint az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény alapján az egyszemélyes, vagy többségi állami tulajdonú részvénytársaság állami tulajdonosi joggyakorlója részéről szükséges egyetértés [Áht. 109/F. § (2) bekezdés b) pont, valamint Áht. 109/K. §];
f) a kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel tekintetében a visszahagyási kérelem benyújtása [Ámr. 638. § (3) bekezdés];
g) a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél az előirányzat-felhasználási keretszámla megnyitása, illetve megszüntetése iránti intézkedés [Ámr. 99. § (2) bekezdés];
h) a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél az előirányzat-felhasználási keretszámla, a fedezetbiztosítási számla, a célelszámolási forintszámla, a központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla, a feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla, a kincstári kártyafedezeti számla és a devizaszámla megnyitása, illetve megszüntetése iránti intézkedés [Ámr. 99. § (3) bekezdés];
i) a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél a költségvetési szerv költségvetésén kívüli pénzeszközök kezelésére szolgáló letéti számla megnyitása, illetve megszüntetése iránti intézkedés [Ámr. 99. § (4) bekezdés];
j) a fejezethez tartozó költségvetési szervek részére az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldési határidejének meghatározása, a felülvizsgálat időpontjának kitűzése [Ámr. 149. § (2) bekezdés a) pont];
k) a fejezethez tartozó költségvetési szervek részére az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolása részletes – a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó – tartalmi és formai követelményeinek meghatározása [Ámr. 149. § (2) bekezdés b) pont];
l) a központilag előírt nyomtatványokon túl a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges a számszaki és szöveges beszámolók – felügyeleti hatáskörben elrendelt – további mellékletét képező adatszolgáltatás űrlapjainak megküldése [Ámr. 149. § (2) bekezdés c) pont].
Az adományozható közigazgatási szakmai tanácsadói, főtanácsadói címek számának meghatározásáról
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése alapján a Minisztériumban legfeljebb 50 fő számára adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím.
A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 48/A. § (3) bekezdése alapján meghatározható, képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatában kell rögzíteni.
A politikai tanácsadók, főtanácsadók számáról és munkaköréről
1. A Minisztériumban legfeljebb 10 fő politikai tanácsadó vagy főtanácsadó alkalmazható a miniszteri kabinetben.
2. A politikai tanácsadók, főtanácsadók munkakörei:
a) a miniszter megbízása alapján képviseli a Minisztériumot tanácskozásokon és rendezvényeken. A tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kabinetirodával és más minisztériumok kabinetfőnökeivel;
b) feladata az ágazatközi együttműködés elősegítése és figyelemmel kísérése;
c) részt vesz a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálásában;
d) részt vesz a Minisztérium által nyújtott támogatások szakmai előkészítésében. Segíti a Minisztérium EU-integrációs munkáját a miniszter és a kabinetfőnök eseti felkérése alapján;
e) koordinálja a miniszter által felügyelt költségvetési és gazdálkodó szervezetekkel történő kapcsolattartást. A miniszter és kabinetfőnök eseti felkérése alapján segíti ezen szervezetek munkáját és szakmai tevékenységét,
f) ellátja a miniszter által kiadott feladatokat.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. § (8) bekezdésének e)-h) pontjai alapján az egyes szervezeti egységek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei:
Miniszter, illetve a kabinetfőnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek
Miniszteri kabinet
– valamennyi munkakör
Miniszteri titkárság
– valamennyi munkakör
Stratégiai főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei
Kommunikációs főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök
Ellenőrzési főosztály
– I. besorolási osztályba tartozó köztisztviselők
Államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
Államtitkári titkárság
– valamennyi munkakör
Jogi és koordinációs szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
Jogi és koordinációs szakállamtitkári titkárság
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei
Közigazgatási, jogi és koordinációs főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők
Közösségi és nemzetközi főosztály
– valamennyi munkakör
Humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására jogosító, valamint a humánpolitikai munkakörök
Környezetgazdasági szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
Környezetgazdasági szakállamtitkári titkárság
– munkaköri leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök
Környezetgazdasági főosztály
– munkaköri közbeszerzési eljárásban közreműködők leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök
Környezetfejlesztési főosztály
– munkaköri közbeszerzési eljárásban közreműködők leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök
Természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
Természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkári titkárság
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei
Természetmegőrzési Főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök
Nemzeti parki és tájvédelmi főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei
Környezetmegőrzési főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei
Vízügyi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
Vízügyi szakállamtitkári titkárság
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők munkakörei
Víz- és környezeti kárelhárítási főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök
Víz Keretirányelv főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök
Vízgazdálkodási Főosztály
– munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködők, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) működése során észlelt szabálytalanságok kezelésének rendje
I. Bevezetés
Szabálytalanság fogalma:
A szabálytalanság az államháztartás működési rendjében valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, amely megjelenhet a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb.
Formái:
- a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve
- a fegyelmi, büntető, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények.
Alapesetei:
1. a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.)
2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:
• hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés),
• keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
A szabálytalanságok elkerülése érdekében a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni.
A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a miniszter, mint a költségvetési szerv vezetőjének (a továbbiakban: költségvetési szerv vezetője) a feladata, mely átruházható.
II. A szabálytalanságok megelőzése
A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége.
A megelőzés körébe tartozó tevékenységek elvégzésre vonatkozó jogosultságot, valamint a szankcionálás nélkül orvosolható korrekciót a költségvetési szerv vezetője a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően Minisztérium állami és nem állami vezetőire (a továbbiakban: vezetői) ruházhatja át.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény (továbbiakban: Áht.) 97. §-a szerint:
„(1) A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.
(2) A költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.”
Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség, a költségvetési szerv vezetőjének feladata, a vezetők hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A Minisztérium ügyintézőinek, ügykezelőinek, fizikai alkalmazottainak (a továbbiakban együtt: munkavállaló) konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetője felelős azért, hogy:
• a szervezet a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön,
• a szabályozottság, illetve a szabályok betartásának folyamatosan figyelemmel kíséréséért,
• szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, a szabálytalanság a szabálytalansággal arányban álló mértékben kerüljön korrigálásra.
III. A szabálytalanságok észlelése
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a dolgozó és munkáltató részéről egyaránt, valamint a belső ellenőrzés is felfedhet szabálytalanságokat.
1. A költségvetési szerv valamely munkatársa által észlelt szabálytalanság
Amennyiben a szabálytalanságot valamely munkavállaló észleli, köteles írásban értesíteni a közvetlen vezetőjét.
Amennyiben a közvetlen vezető az adott ügyben érintett, a munkavállalónak a vezető felettesét kell értesítenie. Ha az értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét.
A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
2. A költségvetési szerv vezetője, valamint a vezetők által észlelt szabálytalanság
A költségvetési szerv vezetője, illetve a vezetők észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
3. A költségvetési szerv belső ellenőrzése által észlelt szabálytalanság
Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ber.) rendelkezéseinek, valamint a belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltaknak megfelelően jár el. A költségvetési szerv vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.
Az éves ellenőrzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenőrzési jelentés tartalmazza az ellenőrzések során a büntető-, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számát.
4. Külső ellenőrzési szerv által észlelt szabálytalanság
A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni.
IV. Intézkedések, eljárások megindítása
A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.
Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatalát jelenti az arra illetékes szervek értesítése (feljelentés, bejelentés) annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
Fegyelmi ügyek felmerülése esetén a költségvetési szerv vezetője a fegyelmi eljárás megindítása előtt vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre – a jogszabályi előírásokra figyelemmel – külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye alapján sor kerülhet további vizsgálat elrendelése is.
Vizsgálat alapján, vagy egyértelmű, tisztázott tényállás esetén a szabálytalanság eredményeként – külön vizsgálat lefolytatása nélkül – sor kerülhet a fegyelmi eljárás megindítására, és az ügy fegyelmi eljárás keretében történő kivizsgálására.
Vizsgálat lefolytatására szabálytalanság megállapítását követően akkor kerülhet sor, ha a felelősség eldöntéséhez és a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. Az ügy körülményeinek kivizsgálására – a fegyelmi vétség elkövetése alapos gyanújának megállapítása céljából – külső szakértő is felkérhető. A fegyelmi eljárásra irányadó szabályok megtartását azonban ilyenkor is biztosítani kell.
Amennyiben a szabálytalanság következtében kár keletkezik, a kártérítési felelősséget – a fegyelmi eljárásra irányadó szabályok alapján lefolytatott – kártérítési eljárás keretében kell megállapítani. A feltételek fennállása esetén a kár megtérítése követelhető a mulasztó köztisztviselőtől.
V. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése
A költségvetési szerv vezetőjének feladatai:
• nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;
• figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatot végzők által tett javaslatok végrehajtását;
• a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” (a hasonló témák, kockázatok) meghatározza,
• információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
Az intézkedést tevő vezetők saját hatáskörükben is kötelesek az általuk megtett intézkedéseket nyomon követni.
VI. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása
A költségvetési szerv vezetője:
• gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről;
• gondoskodik a kapcsolódó írásos dokumentumoknak elkülönített nyilvántartásban való iktatásáról;
• nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;
• a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.
A nyilvántartások készítése, iktatása, kezelése az Ellenőrzési főosztályon történik. A nyilvántartásoknak tartalmaznia kell a szabálytalanság megjelölését, körülményeit, feltételezett vagy tényleges okait, a saját hatáskörben, illetve a költségvetési szerv vezetője által megtett intézkedéseket.
VII. Jelentési kötelezettségek tartalma
Jelentési kötelezettsége van:
– a költségvetési szerv vezetőjének,
– a vezetőknek,
– a munkavállalóknak,
– a belső ellenőrnek,
– külső ellenőrző szervnek.
A munkavállaló által észlelt szabálytalanságról készült jelentés, valamint a vezető által önállóan észlelt szabálytalanság esetén a vezetőnek eljárási, illetve saját jelentéstételi kötelezettsége van.
A szabálytalanságok kezelése körében a vezetőknek jelentéstételi kötelezettsége van a költségvetési szerv vezetője felé az észlelt szabálytalanságokról, a megtett intézkedésekről, valamint hatáskörük hiánya esetén a szükséges intézkedésekről.
A jelentésnek tartalmaznia kell a szabálytalanság megjelölését, körülményeit, feltételezett vagy tényleges okait, a megtett intézkedéseket, valamint a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörében szükséges döntéseket, intézkedéseket.
A belső ellenőrzés vizsgálata során az általa tapasztalt szabálytalanságokat belső ellenőrzési jelentésében jelenteni köteles. A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján a Ber. 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 8 (kivételes esetben 30) munkanapon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A költségvetési szerv vezetőjének a Ber. 31. § (3) bekezdés ba) és bb) pontjai alapján éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.
A külső ellenőrzési szerv vizsgálatáról jelentést készít, melyben külön kitér a szabálytalanság észlelésére. A szabálytalanságok kezelésére vonatkozóan a költségvetési szerv intézkedési tervet készít.
A Minisztérium ellenőrzési nyomvonala
Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a Minisztérium működésében
Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel:
– a Minisztérium működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét;
– kialakításával a Minisztériumra jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor;
– valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak,
– megmutatja a Minisztérium folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.
A felelősségi szintek terén:
– az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok,
– az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős,
– megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.
Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott tevékenységcsoportok meghatározása
Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál, modelljének felépítésénél alapkövetelmény olyan tevékenységcsoportok kialakítása, melyek több elemi tevékenységet összefoglalóan képesek leírni.
Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása a tervezés, végrehajtás és beszámolás folyamataihoz igazodóan határozza meg azokat a folyamatokat, melyek a rendszer alapjául szolgálnak.
A tervezésre vonatkozó FEUVE rendszer és ellenőrzési nyomvonal
|
Ssz. |
A folyamat lépései |
Hivatkozás |
Dokumentum |
Feladat-gazda |
Ellenőrző |
Ellenőrzési mód |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Költségvetési koncepció készítés |
Áht., Ámr, PM irányelv |
kalkulációk |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
felülvizsgálat |
|
2. |
Források felosztása |
jogszabá-lyok, belső szabályzatok |
belső kalkulációk |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
felülvizsgálat |
|
3. |
Költségvetési javaslat elkészítése |
jogszabályok, belső szabályzatok |
belső kalkulációk, szabályzatok előző évi teljesítések |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
Felülvizsgálat |
|
4. |
Költségvetési javaslat elfogadása |
jogszabályok |
javaslat teljes anyaga |
miniszter |
miniszter |
felülvizsgálat jóváhagyással |
Rövidítések jegyzéke:
Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
A végrehajtásra vonatkozó FEUVE rendszer és ellenőrzési nyomvonal
|
Ssz. |
A folyamat lépései |
Hivatkozás |
Dokumentum |
Feladat-gazda |
Ellenőrző |
Ellenőrzési mód |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások folyósításának előkészítése |
Áht., Ámr, Ktv, Mt, belső szabályozások |
kinevezési okirat |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
felülvizsgálat |
|
2. |
Megbízásokkal kapcsolatos feladatok |
Áht, Ámr |
megbízási szerződés |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
felülvizsgálat |
|
3. |
Dologi jellegű kiadások teljesítése |
jogszabályok, belső szabályzatok |
megrendelés szerződés |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
felülvizsgálat |
|
4. |
Közbeszerzések lebonyolítása |
jogszabályok, belső szabályzatok |
teljes iratanyag |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
felülvizsgálat |
|
5. |
Beruházások, felújítások lebonyolítása |
jogszabályok, belső szabályzatok |
teljes iratanyag |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
felülvizsgálat |
|
6. |
Vagyongazdálkodással összefüggő feladatok elvégzése |
jogszabályok belső szabályzatok |
teljes iratanyag és analitika |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
7. |
Vagyonnyilvántartással összefüggő feladatok |
jogszabályok, belső szabályzatok KVI útmutatók |
teljes irat anyag és analitika |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
8. |
Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés szabályainak betartása |
jogszabályok, belső szabályzatok |
teljes iratanyag és analitika |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
9. |
Kötelezettségvállalás nyilvántartása |
jogszabályok, belső szabályzatok |
alapbizony- |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
10. |
Könyvelés, számviteli tevékenység |
jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika) |
alapbizony- |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
11. |
Banki pénzügyi tevékenység |
jogszabályok, belső szabályzatok (pénzkezelési szabályzat) |
alapbizony- |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
12. |
Pénztári tevékenység |
jogszabályok, belső szabályzatok (pénzkezelési szabályzat) |
alapbizony- |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
13. |
Pénzügyi (pénztári) tevékenység és a könyvvitel kapcsolata, egyeztetések elvégzése |
jogszabályok, belső szabályzatok ügyrend |
alapbizony- |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
14. |
Bérszámfejtés és TB ügyintézés |
jogszabályok, belső szabályzatok |
alapbizony- |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
15. |
Bérszámfejtés és könyvelés kapcsolata, egyeztetések elvégzése |
belső szabályzatok (ügyrend) |
alapbizony- |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
16. |
Személyügyi ügyintézés |
jogszabályok, belső szabályzatok |
alapbizony- |
Humán- |
jogi és koordinációs szakállamtit- |
munkafolya- |
Rövidítések jegyzéke:
Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
Ktv. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
Mt. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
A beszámolásra vonatkozó FEUVE rendszer és ellenőrzési nyomvonala
|
Ssz. |
A folyamat lépései |
Hivatkozás |
Dokumentum |
Feladat-gazda |
Ellenőrző |
Ellenőrzési mód |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Főkönyvi kivonat egyeztetése |
jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika, ügyrend) |
könyvelési naplók, alapbizony- |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
2. |
Leltározás, egyeztetés, leltár jóváhagyása |
jogszabályok, belső szabályzatok (leltározási) |
analitikák listái, leltározás bizonylatai |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
3. |
Könyvviteli mérleg összeállítása, jóváhagyása |
jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika, ügyrend) |
főkönyvi kivonat, leltár, mérleg |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
4. |
Pénzforgalmi jelentés összeállítása |
jogszabályok, belső szabályzatok (számviteli politika, ügyrend) |
főkönyvi kivonat, pénzforgalmi jelentés |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
5. |
A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai |
jogszabályok, belső szabályzatok |
főkönyvi kivonat, bevallások, analitikák |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
6. |
Kiegészítő mellékletek összeállítása |
jogszabályok, belső szabályzatok |
teljes iratanyag, |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
7. |
A beszámoló szöveges indoklásának összeállítása |
jogszabályok, belső szabályzatok felügyeleti irányelvek |
teljes beszámoló |
Költségvetési, beruházási és tulajdonosi főosztály vezetője |
környezet- |
munkafolya- |
|
8. |
A beszámoló jóváhagyása |
jogszabályok, |
teljes beszámoló és szöveges indoklás |
miniszter |
miniszter |
a beszámoló jóváhagyása |
