Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

18/2006. (III. 31.) KvVM rendelet

az Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezeléséről1

2006.04.08.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a következőket rendelem el:

1. § (1) Az Országos Természetvédelmi Tanács 485/1951. sz. határozatával védetté nyilvánított, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 109,1 hektár kiterjedésű Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendeletben állapítom meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetvédelmi kezelési tervet a 2. számú melléklet tartalmazza.

2. § Az Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését – a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően – a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 18/2006. (III. 31.) KvVM rendelethez


Az Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Lesenceistvánd
024/2, 025/2, 026/2, 027/1

Sümeg
092/5

2. számú melléklet a 18/2006. (III. 31.) KvVM rendelethez


Az Uzsai Csarabos erdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
– Őrizze meg a Bakonyban és a Balaton-felvidéken csak a területen előforduló fekete áfonyás-csarabos fenyér (Luzulo luzuloidis – Callunetum myrtillietosum) és nyíres-csarabos fenyér (Luzulo luzuloidis – Callunetum betuletosum) jellemző és veszélyeztetetté vált természetes társulásait és az azokat körülvevő, természetes környezetüket képező savanyú talajú erdőtársulásokat,
– biztosítsa a hazánkban csak itt előforduló Vöth-nőszőfűve (Epipactis cf. Voethii) és borókaképű vánkosmoha (Leucobryum juniperioidetum), valamint a kiemelkedő botanikai értéket képviselő szálkás és tarajos pajzsika (Dryopteris cristata, D. carthusiana), henye boroszlán (Daphne cneorum), dunántúli sás (Carex fritschii), epergyöngyike (Muscari botryoides) és szőrös nyír (Betula pubescens) állományainak a megőrzését,
– óvja meg az erdők és fenyérek biológiai sokféleségét, őrizze meg a területen élő további, természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajokat,
– őrizze meg a terület földtani, felszínalaktani, valamint táji és kultúrtörténeti értékeit,
– segítse elő az erdők és fenyérek természeti értékeinek fenntartása érdekében az esetleges károk helyreállítását,
– biztosítsa a terület természeti értékeinek bemutatását.

2. Természetvédelmi stratégiák
– A fekete áfonyás-csarabos fenyér és a nyíres-csarabos fenyér, valamint a területen előforduló védett fajok állományai megmaradásának biztosítása az erdők és a fenyérek természetes összhangjának fenntartásával.
– Az akác eltávolításával az őshonos fajok arányának növelése a fenyérekben.
– A fenyér és erdő társulások megőrzése érdekében, e helyeken a vad károkozásának (vaddisznó esetében túrás, szarvas, őz, muflon esetében pedig a rágás) kizárása kerítésépítéssel, valamint a fenyéres foltok spontán záródásának, a becserjésedésnek és beerdősülésnek a korlátozása, illetve megakadályozása.
– A terület természeti értékeinek bemutatása a tömegturizmus mellőzésével, szervezett, ellenőrzött keretek között.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Erdők kezelése

Általános kezelési előírások:

Fafaj és célállomány megválasztás
– A nem őshonos fafajokat erőteljesen vissza kell szorítani.
– A vadgyümölcs fafajokat, különösen a védett lisztes berkenye kisfajait gyérítések és tisztítások során nem szabad kivágni.
– A nyír mindkét, a területen előforduló faját teljes kíméletben kell részesíteni, gyéríteni tilos.
– Az erdő szegélyén kialakult mogyoró-cserjéseket teljes kíméletben kell részesíteni.

Erdőfelújítás
– Az összes felújítást őshonos fafajokkal kell megtervezni és kivitelezni.

Állománynevelés
– A gyérítéseknél kíméletes fadöntést és közelítést kell alkalmazni.
– Az előhasználatok során a természetes kőzetkibúvással és kavicstakaróval borított felszíneken a járművekkel való mozgás tilos.
– Az előhasználatokban az elhalt és korhadt fákat az állományban bent kell hagyni.

Egyes faállomány típusok kezelése:

Égeres láperdők
– Az állománytípus kiterjedését, területi arányát meg kell őrizni, a társulás regenerálódását biztosítani kell.
– A tisztítások során az elegy-fafajokat a faji sokféleség fokozása érdekében kímélni kell.
– A tisztításkor az elhalt és élő éger sarj tuskókat a pajzsika fajok megmaradása érdekében kímélni kell.

Gyertyános tölgyesek
– Az állománytípus kiterjedését, területi arányát meg kell őrizni.
– A gyérítések során az elegy-fafajokat, különösen a kocsányos tölgyet, a faji sokféleség fokozása érdekében kímélni kell.

Cseres-tölgyesek
– Az állománytípus kiterjedését, területi arányát fenn kell tartani.
– A csarab előfordulási helyein a faállományt erőteljesebben kell gyéríteni.
– A gyérítések során az elegy-fafajokat, különösen a tölgyeket, a faji sokféleség fokozása érdekében kímélni kell.

Nyíres csarabos fenyérek
– A csarabos fenyér foltjait meg kell védeni a vadkároktól.
– A fenyéres foltok széleit, gyérítés jelleggel a csarab fényigényének és terjeszkedésének érdekében – a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) szakmai tanácsait figyelembe véve – tágítani kell.

Borókás nyíres fenyér
– Az állománytípus kiterjedését, a területen elfoglalt arányát fenn kell tartani.
– A borókás fenyér foltok érdekében az akácot az állománytípusból teljesen ki kell szorítani.
– A tisztítást a boróka támogatásával kell végrehajtani.

Akácos
– A vágásérettségi kor elérése után gyertyános tölgyesre kell lecserélni az állományt.
– A gyérítés során az őshonos fafajokat meg kell hagyni.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Fajok védelme
– Az odvas bükk-, cser- és kocsánytalan tölgyfákat nem szabad kivágni (a tisztásokon, nyiladékokon sem).
– Mesterséges odúk kihelyezésével elő kell segíteni az odúlakó madár- és denevérfajok sikeresebb megtelepedését.

3.2.2. Látogatás, oktatás és bemutatás
– A látogatás szabályozása érdekében az igazgatóság tanösvényt alakít ki, és ismertető-, tájékoztató táblákat helyez el a területen, valamint a tanösvényt ismertető kiadványt jelentet meg. A tanösvény elkészülte után – a látogatás során – annak nyomvonaláról letérni tilos.

3.2.3. Kutatás, vizsgálatok
– A terület teljesebb megismerése érdekében folytatni kell a monitorozó vizsgálatokat.

3.2.4. Vadgazdálkodás
– Sózót és szórót a területen üzemeltetni nem szabad.
– A vadföld művelése során vegyszert alkalmazni tilos.

3.2.5. Táj- és kultúrtörténeti értékek
– A területen lévő őskori halomsírt megbolygatni tilos.
– A Lesence-patak hajdani medrét, a benne lévő sziklákkal együtt, eredeti állapotában kell meghagyni, ott közlekedni, földmunkát végezni tilos.

3.2.6. Terület- és földhasználat
– A védett természeti terület határán haladó 84. számú főút fenntartásával és kezelésével összefüggő tevékenységek korlátozás nélkül folytathatók.
1

A rendeletet a 122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás