2/2006. (IV. 14.) ICSSZEM rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításáról1
2006.04.22.
2. § „E rendelet alkalmazásában a) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás: az Szt. 56. §-a szerinti személyes gondoskodás (a továbbiakban: személyes gondoskodás), g) személyes gondoskodást nyújtó intézmény: ha a rendelet eltérően nem rendelkezik, a szociális intézmény és a szociális szolgáltató, ideértve a személyes gondoskodást is nyújtó bármely más intézményt,
h) személyes gondoskodást végző személy: a szociális szolgáltatónál, intézménynél az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott személy, i) téli időszak: a november 1-jétől a következő év április 30-áig terjedő időszak,
j) veszélyeztetettség: olyan egyéni vagy családi, környezeti, társadalmi helyzet, vagy ezek következtében kialakult állapot, amely az egyén vagy család testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza.”
„(1) A szociális szolgáltatónak – a kizárólag szociális információs szolgáltatást nyújtó szolgáltató kivételével – rendelkeznie kell
b) alapító okirattal, ha a szociális szolgáltató költségvetési szerv,
c) szervezeti és működési szabályzattal,
e) a foglalkoztatottak munkaköri leírásával,
(2) A szociális intézménynek rendelkeznie kell
„(3) A bentlakásos intézmény házirendjében szabályozni kell különösen”
„(1) A szociális szolgáltató, intézmény szakmai programjának – az időszakos férőhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolt szakmai program kivételével – tartalmaznia kell”
„e) alapszolgáltatás esetén a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módját,”
„g) az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat,
h) az intézményre vonatkozó szakmai információkat, így különösen a személyes gondoskodást végző személyeknek a létszámát és szakképzettségét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti rendnek megfelelő bontásban.”
[A szakmai programhoz mellékletként csatolni szükséges]
„d) a szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak tervezetét.”
4. § Az R. „Általános működési feltételek” alcíme a következő 5/B. §-sal egészül ki:
5/B. § A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza
a) az intézmény szervezeti felépítésének leírását,
c) több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti formát,
d) a belső szervezeti tagozódást, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét,
e) a szervezeti egységek szakmai együttműködésének, az esetleges helyettesítéseknek a rendjét,
f) az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét.”
„(1) Az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző személyek
a) legalább ötven százalékának szakképzettnek kell lennie alapszolgáltatás esetén – a nappali ellátás kivétel,
b) legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén.”
„(6) Szociális szakvizsga letételére köteles
a) az állami fenntartású szociális intézmény magasabb vezetője,
b) az állami fenntartású, több alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató magasabb vezetője,
c) az állami fenntartású, legalább öt családgondozót foglalkoztató, kizárólag családsegítést nyújtó szociális szolgáltató magasabb vezetője, illetve
d) az a)–c) pontok szerinti egyházi, nem állami fenntartású személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetésével a fenntartó által megbízott személy (intézményvezető),
ha felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(7) A (6) bekezdés szerinti vezetői megbízással rendelkező személy a megbízást követő két éven belül köteles a szociális szakvizsgát letenni. Ha a vezető a szociális szakvizsgát határidőben nem teszi le, a (6) bekezdés szerinti vezetői beosztásban a szociális szakvizsga megszerzéséig nem foglalkoztatható.” [A megyei módszertani intézmény alapfeladatai]
„i) módszertani segítséget nyújt az alapszolgáltatási szakreferensen keresztül, a regionális, illetve az országos módszertani intézménnyel együttműködve a helyi önkormányzat, társulás, többcélú kistérségi társulás alapszolgáltatási feladatainak megszervezéséhez,”
„(2) Az Szt. 88/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezet országos vagy regionális módszertani feladatok ellátására – pályáztatás útján – akkor jelölhető ki, ha a szociális szolgáltatással összefüggő kutató, fejlesztő vagy képző tevékenységét legalább öt éve végzi. A szociális szolgáltatást nyújtó szervezeti háttér az Szt. 88/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint akkor tekinthető biztosítottnak, ha a szervezet az (1) bekezdés szerinti intézmény szakmai munkájának szervezésében közreműködik és szakmai programjának kidolgozásában részt vesz.” [Országos, illetve regionális hatáskörrel különösen az alábbi feladatok ellátásával összefüggésben jelölhető ki módszertani intézmény]
„h) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.”
„(1) Az országos és regionális módszertani intézmény az ágazat irányításához kapcsolódóan”
a) vezeti a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat,
b) szakmai hálózatot és szakértői kört alakít ki,
c) regionális szociálpolitikai helyzetelemzéseket és stratégiákat dolgoz ki,
d) részt vesz a szolgáltatási protokollok, valamint a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének megalkotásában.”
18/A. § (1) A szociális szolgáltatók, intézmények működésének engedélyezése során a szakmai programot – külön jogszabály rendelkezései szerint – a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén az országos,
b) családsegítés esetén a regionális,
c) falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás esetén az országos,
d) fogyatékos személyek ellátása esetén az országos,
e) pszichiátriai betegek ellátása esetén az országos,
f) hajléktalan személyek ellátása esetén a regionális,
g) az a)–f) pontban nem említett személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetén a megyei, fővárosi, egyházi
módszertani intézmény szakértőként véleményezi. Az a)–f) pont szerinti esetekben a regionális, országos módszertani intézmény a szakértői vélemény elkészítéséhez kikéri a megyei, fővárosi, egyházi módszertani intézmény véleményét is.
(2) A módszertani intézmény működésének engedélyezése során a szakmai programot a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet véleményezi.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének szakmai ellenőrzése során a megyei, fővárosi, egyházi módszertani intézmény – külön jogszabály rendelkezései szerint – szakértőként jár. A megyei, fővárosi, egyházi módszertani intézmény – az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti ellátások esetén – szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe a regionális, országos módszertani intézményt.” 11. § (1) Az R. 19. §-át megelőző 1. Cím helyébe a következő alcím lép:
„(4) A társulás keretében vagy ellátási szerződés útján megszervezett alapszolgáltatások esetében tájékoztatni kell a lakosságot a szolgáltatásnak az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről, gyakoriságáról.
(5) Az alapszolgáltatások nyújtását a fenntartó nem szüneteltetheti, a folyamatos működésről távollét esetén a szakmai programjában meghatározott módon, a szolgáltatást végző személy 3. számú mellékletnek megfelelő helyettesítés, illetve másik szociális szolgáltatóval, intézménnyel, illetve annak fenntartójával kötött megállapodás révén gondoskodik. (6) A normatív hozzájárulás igénybevételének ellenőrzése érdekében a normatív hozzájárulást igénylő fenntartó, valamint a szociális szolgáltató, illetve intézmény a működést engedélyező szerv és a normatív állami hozzájárulást folyósító szerv rendelkezésére bocsátja az ellenőrzéshez szükséges adatokat és iratokat, egyben gondoskodik a normatív hozzájárulásból részesülő szolgáltatók, intézmények részéről szükséges adatok, iratok beszerzéséről.”
19/A. § (1) Ha több alapszolgáltatás kerül egy szociális szolgáltató, illetve intézmény keretében megszervezésre, a szolgáltató, illetve intézmény vezetői feladatait – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bármelyik működtetett szolgáltatás vezetőjére meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy betöltheti. (2) Ha az alapszolgáltatás bentlakásos intézmény keretében kerül megszervezésre, az intézmény vezetését a bentlakásos intézmény vezetőjére meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy láthatja el.
(3) Ha a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, illetve a nappali ellátás más alapszolgáltatásokkal együtt vagy bentlakásos intézmény keretében kerül megszervezésre, biztosítani kell e szolgáltatások önálló szakmai egységként történő működtetését.
(4) A szakmai egység önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység.
(5) A szakmai egységeket az egyes szolgáltatások vezetőjére (koordinátorára) meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy vezetheti, azzal, hogy egy személy – amennyiben több, különböző szolgáltatás vezetéséhez előírt feltételnek is megfelel – elláthatja több szakmai egység vezetését a (7) bekezdésben foglaltak kivételével. (6) Ha a szociális szolgáltató, illetve intézmény vezetője valamennyi működtetett szolgáltatás vezetőjére meghatározott képesítési előírásnak megfelel, és az intézmény, illetve a szolgáltatónál foglalkoztatottak száma – a fenntartó mérlegelése szerint – mást nem tesz indokolttá, a szolgáltató, illetve az intézmény vezetője látja el a szakmai egységek vezetését is a (7) bekezdésben foglaltak kivételével. (7) Ha a házi segítségnyújtást, illetőleg a családsegítést nyújtó szakmai egység keretében legalább 10 főt foglalkoztatnak, a szakmai egység vezetője nem lehet más szakmai egység, illetve a szolgáltató, intézmény vezetője.
(8) Az (5)–(7) bekezdés szerinti esetekben a szakmai létszámnormák számításánál az egyes alapszolgáltatások vezetőjére, illetve koordinátorára előírt létszámot a szakmai egység, illetve a szolgáltató, intézmény vezetőjével betöltöttnek kell tekinteni.” Szociális információs szolgáltatás
19/B. § (1) A helyben nem elérhető ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a szociális információs szolgáltatás kérelemre a) intézkedik az ellátást igénylő személy szükségleteinek megfelelő ellátási lehetőségek felkutatása iránt, szükség esetén e célból megkeresi a módszertani intézményt,
b) tájékozódik az ellátás, szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, körülményeiről,
c) segítséget nyújt az ellátás, szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentáció összeállításában,
d) figyelemmel kíséri az intézményi jogviszony létrejöttének körülményeit.
(2) A szociális információs szolgáltatás az ellátást, szolgáltatást igénybe vevő személyt tájékoztatja az ellátottjogi, a gyermekjogi, illetve a betegjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, a képviselők elérhetőségéről.
(3) A szociális információs szolgáltatás feladatai teljesítése érdekében együttműködik
a) a helyben, illetve a megyében működő intézményekkel és szolgáltatókkal, illetve a működésüket engedélyező szervekkel,
b) a módszertani intézményekkel,
c) a pénzbeli, illetve természetbeni ellátások megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervekkel.
(4) A szolgáltatást nyújtó személynek a regionális családsegítő módszertani intézmény által az információs szolgáltatást nyújtók részére szervezett képzési programon kell részt vennie.”
14. § (1) Az R. 20. §-át megelőző 2. Cím helyébe a következő alcím lép:
„(2) Az étkeztetést nyújtó szociális szolgáltató, intézmény
a) az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint részt vesz a szociális rászorultság megállapításában,
b) – külön jogszabály szerint – előkészíti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentációt,
„(3) A népkonyhán kiszolgált egy adag ételnek – az Ér. 2. számú mellékletének „A” táblázatában meghatározott értékek alapulvételével – a 19–60 éves korra meghatározott napi energia- és tápanyagszükségletnek legalább negyven százalékát kell biztosítania.” 17. § (1) Az R. 25. §-át megelőző 3. Cím helyébe a következő alcím lép:
[A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen]
„c) közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában,”
„(3) A házi segítségnyújtásban – az egyszemélyes szolgálat kivételével – tiszteletdíjban részesíthető társadalmi gondozók is alkalmazhatók, számuk azonban nem haladhatja meg a szakképzett gondozók számát. A társadalmi gondozó a 25. § (3) bekezdésének c)–d) és j) pontja szerinti házi segítségnyújtási feladatot végezheti.” „(4) A házigondozó napi gondozási tevékenységéről külön jogszabályban meghatározottak szerint gondozási naplót vezet.”
19. § (1) Az R. a 28. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás”
(2) Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
28. § „(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell a) a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot,
b) a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató szakmai központot.
(2) Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése és elérhetősége biztosított legyen. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetéséhez biztosítani kell
a) a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, személyhívó kisközpontot, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel,
b) a gondozó saját felszerelése körében mobiltelefont, készenléti táskát, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges feltételeket.
(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén – a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével – értesíti a készenlétben levő gondozót.
(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban tiszteletdíjban részesíthető társadalmi gondozók is alkalmazhatók, számuk azonban nem haladhatja meg a szakképzett szociális gondozók számát.”
20. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
29. § „(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szakmai programjának az 5/A. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a) a használt műszaki rendszer leírását,
b) a segítségnyújtás – a segélyhívástól a krízishelyzet megoldásáig tartó – folyamatának a leírását.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén nem kell gondozási naplót vezetni és egyéni gondozási tervet készíteni.”
21. § (1) Az R. a 30. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
a) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,
b) tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,
c) fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében,
d) a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,
e) az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt,
f) folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit.”
„d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára,”
31. § „(1) A családsegítés során együtt kell működni az Szt. 64. § (4) bekezdésének e) pontja szerinti célcsoportok részére egyéb szolgáltatásokat biztosító – különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási – szolgáltatókkal, intézményekkel. (2) A családsegítés társulás keretében történő ellátása esetén az egy főállású családsegítőre jutó települések száma a létszámelőírás együttes figyelembevétele mellett sem lehet több ötnél.
(3) A családsegítés szolgáltatásait a 7. számú melléklet szerinti esetnaplóban és forgalmi naplóban kell dokumentálni. E dokumentációt a családsegítő szolgálat vezetője legalább negyedévenként ellenőrzi.”
32. § „(1) A családsegítés a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy együttes munkafolyamata, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre, feltéve, hogy a 30. § (2) bekezdésének c), illetve e)–f) pontja szerinti szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. (2) A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. Segítő munkaformák különösen a szociális esetmunka, a szociális csoportmunka és a közösségi szociális munka. A szociális esetmunkát végző személyt esetfelelősnek kell kijelölni.
(3) Az esetfelelős kíséri figyelemmel, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy problémája kezeléséhez igénybe vette-e az elérhető szolgáltatásokat, valamint – a szolgáltatást igénybe vevő beleegyezésével – együttműködik a más szociális és egyéb szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal és intézményekkel. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete szükségessé teszik-e gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt.”
33. § „(1) A családsegítéshez legalább egy olyan helyiséget ki kell alakítani, ahol a szolgáltatás igénybevételének ideje alatt csak a családgondozó, illetve a tanácsadó, valamint a segítséget igénylő személy, család vagy csoport tartózkodik, és folyamatosan biztosítottak a bizalmas beszélgetés körülményei. (2) A szolgáltatást igénybe vevők számára várakozóhelyiséget kell kialakítani.
(3) Ha a családsegítés keretében több családgondozót, illetve tanácsadót foglalkoztatnak, és nem áll valamennyi személyes gondoskodást végző személy rendelkezésére az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő helyiség, az adminisztrációs és ügyintézési tevékenységéhez külön dolgozószobát kell kialakítani.”
34. § „A személyes gondoskodást végző személyek részére biztosítani kell a rendszeres esetmegbeszélést, továbbá munkájuk rendszeres szakmai felügyeletét.” 23. § (1) Az R. 39. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”
„(1) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül
ab) a házi segítségnyújtásban,
ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;
b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így
ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,
bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,
bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;
c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így
ca) az óvodába, iskolába szállítás,
cb) az egyéb gyermekszállítás.
(2) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így
a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,
b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,
c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. (3) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül
a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe,
b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,
c) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.”
24. § Az R. 39/A. §-át megelőző 6. Cím helyébe a következő alcím lép:
25. § Az R. 39/F. §-át megelőző 7. Cím helyébe a következő alcím lép:
26. § Az R. „Közösségi ellátások” alcíme a következő 39/K. §-sal egészül ki:
39/K. § A közösségi ellátások szakmai programjának – az 5/A. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell az egészségügyi szolgáltatókkal, különösen a területileg illetékes pszichiátriai, illetve addiktológiai gondozóval való együttműködés módját.” „Az intézményi alapgyógyszerkészlet gyógyszereit az ellátottaknak térítésmentesen kell biztosítani.”
„(2) Az alapgyógyszerkészlet az alábbi gyógyszercsoportokból állítható össze:”
28. § Az R. 55. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
Szocioterápiás foglalkozások szervezése”
55. § „A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez.” 29. § Az R. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
56. § „(1) A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen b) a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás,
c) a képzési célú foglalkozás.
(2) A munkaterápiában azok az ellátottak vehetnek részt, akik – az Szt. 99/B. §-ának (3) bekezdése szerinti szakértői vélemény, ennek hiányában az intézményvezető megítélése szerint – nem alkalmasak a szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre. (3) A munkaterápia elsődleges célja a munkaképesség fejlesztése annak érdekében, hogy az ellátott alkalmassá váljon a szociális foglalkoztatásban való részvételre. A munkaterápiára egyebekben a terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az ellátott munkaterápiájára fordítható idő nem érheti el a napi négy órát és a heti húsz órát.
(5) A munkaterápiában részt vevő ellátott munkaterápiás jutalomban részesíthető. A munkaterápiás jutalom a munkavégzés jellegétől függően differenciált, amelynek havi összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkavégzéssel töltött idő alapján az intézmény vezetője és a foglalkoztatást vezető szakember határozza meg. Ha az ellátott költőpénzben részesül, a költőpénz összege nem csökkenthető a munkaterápiás jutalom összegével.
(6) A munkaterápiás jutalom gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a munkaterápiában való részvétel figyelembevételével az intézmény vezetője határoz.”
„(4) A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás- és játékterápiák is szervezhetőek.”
[Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik]
[szolgáló helyiségekkel.]
[A nappali ellátásban részesülő személyre a gondozást végző személy egyéni gondozási tervet készít. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag]
[A nappali ellátást nyújtó intézmény házirendje tartalmazza]
„c) étkeztetés biztosítása esetén az étkezések számát és az étkeztetés rendjét,”
„(5) Az utcai szociális munkát végző szolgáltató, intézmény a (2) bekezdés szerinti feladatokat legalább munkanapokon, napi 6 órában végzi a működési engedélyében meghatározott ellátási területen. Téli időszakban az utcai szociális munkát 18 órától 22 óráig a közterületen kell biztosítani. (6) Ha a hajléktalan személyt érintő veszélyhelyzetet az utcai szociális munkás nem tudja elhárítani, intézkedik a segítséget igénylő állapotának és helyzetének megfelelő ellátás biztosítása érdekében, és a helyszínen megvárja az ellátást, illetve intézkedést nyújtó személy megérkezését.
(7) Az utcai szociális munkát végző szolgáltatók, intézmények tevékenységüket összehangolják az ellátási területükön működő más utcai szociális munkát végző szolgáltatókkal, intézményekkel, valamint az illetékes diszpécserszolgálattal. A diszpécserszolgálattal történő együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”
104/B. § (1) Az utcákon, közterületeken élő hajléktalan emberek ellátásának hatékonyabbá tétele érdekében a szociális ágazatot irányító miniszter öt éves időtartamra regionális hatáskörű diszpécserszolgálatokat jelöl ki. (2) A diszpécserszolgálat
a) fogadja a közterületeken élő, kritikus helyzetbe került emberekre vonatkozó bejelentéseket,
b) a bejelentéseknek megfelelően értesíti az ellátási terület szerint érintett utcai szociális munkás szolgálatot, illetve szükség esetén más ellátást kezdeményez,
c) napi kapcsolatot tart a közterületeken, nem lakás célú helyiségekben élő emberekkel foglalkozó, utcai szociális munkát végző szolgáltatókkal, intézményekkel, orvosi ügyeletekkel és a célcsoport számára ellátást nyújtó egyéb szolgáltatókkal,
d) gyűjti és rendszerezi a régióban működő, hajléktalan emberek ellátásával foglalkozó intézmények férőhelyadatait, az igénybevétel módját, valamint egyéb, a hajléktalan emberek ellátásával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó információkat,
e) számítógépes adatbázisában nyilvántartja a bejelentések kapcsán tett intézkedéseket,
f) tevékenységéről és az észlelt problémákról rendszeresen tájékoztatja a regionális hatáskörű módszertani intézményt.
(3) A diszpécserszolgálat a (2) bekezdés szerinti feladatokat a) a téli időszakban folyamatosan, napi 24 órában biztosítja,
b) a téli időszakon kívül legalább munkaidőben biztosítja, és gondoskodik a munkaidőn kívüli telefonhívások fogadásáról.”
„(1) A hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban időszakos férőhelyeket biztosíthat.”
37. § Az R. „Az időszakos férőhelyszám-bővítés” alcíme a következő 107/D. §-sal egészül ki:
107/D. § (1) A nappali melegedő az időszakos férőhelyeken az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek számára krízishelyzetben éjszakai szállást biztosít. (2) A nappali melegedő az időszakos férőhelyek tekintetében éjjeli menedékhelynek minősül, az időszakos férőhelyek kialakítására és az időszakos férőhelyeken elhelyezetteknek nyújtott szolgáltatásokra a 107/C. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.” 39. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az R. e rendelettel megállapított rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) Ha a szolgáltató, intézmény e rendelet hatálybalépése előtt működési engedéllyel rendelkezik, vagy a működési engedélye iránti kérelmét e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtották, és nem felel meg az e rendelettel megállapított személyi, szakképzettségi, illetve tárgyi többletfeltételeknek, a többletfeltételeket az Szt. 134. §-a szerinti időpontig kell teljesíteni azzal, hogy a szolgáltatások színvonala az e rendelet hatálybalépéskor meglévő állapothoz képest nem eshet vissza.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R.
j) 37. §-a és az azt megelőző 5. Cím és alcím,
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.
b) 8/A. §-ában „A nappali ellátásban, valamint az alapellátásban” „alapellátásban” szövegrész helyébe „Az alapszolgáltatásban” szövegrész,
c) 9. §-a (2) bekezdésének második mondatában „a nappali ellátások és az alapellátások” szövegrész helyébe „az alapszolgáltatások” szövegrész,
h) II. Fejezetének címében az „ALAPELLÁTÁSOK” szövegrész helyébe az „ALAPSZOLGÁLTATÁSOK” szövegrész,
i) 19. §-ának (1) bekezdésében az „alapellátás” szövegrész helyébe az „alapszolgáltatás” szövegrész, a „szolgáltatást nyújtó személynek” szövegrész helyébe a „szolgáltatónak” szövegrész,
l) III. Fejezetének címében a „SZAKOSÍTOTT” szövegrész helyébe az „INTÉZMÉNYI” szövegrész,
p) 57. §-a (2) bekezdésének első és második mondatában a „foglalkoztatásban” szövegrész helyébe a „foglalkozásban” szövegrész,
r) 62. §-ának (5) bekezdésében a „települési önkormányzatnál” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat polgármesterénél” szövegrész,
Melléklet a 2/2006. (IV. 14.) ICSSZEM rendelethez
1. Az R. 2. számú melléklete I. részének címe és 2–3. és 6–8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: a) házi segítségnyújtásban ellátottak száma szerint (5-6 fő ellátott)
b) 5 vagy több főállású szociális gondozó esetén
– családgondozó (2000–5000 fő lakosig, és 5000 fő lakos felett 5000 főre vetítve; ha a szervezetileg egy egységben dolgozó családgondozók száma három vagy ennél több, akkor közülük vezető családgondozót kell kinevezni) 1 fő
– szociális segítő vagy tanácsadó (30 000 lakosonként) 2 fő
6. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
a szolgáltatás készenléti rendszerben történő folyamatos működtetéséhez 40 készülékenként legalább 2 fő szociális gondozó szükséges
a) Önálló szolgáltatás esetén:
Közösségi koordinátor 1 fő
b) Integrált ellátás keretein belül:
Közösségi koordinátor 1/2 fő, ill. 1 fő – 4 közösségi gondozó esetén
– utcai szolgálat koordinátor (4 vagy annál kevesebb utcai szociális gondozót alkalmazó utcai szolgálat esetében a koordinátori feladat ellátásával megbízható az utcai szociális gondozók egyike) 1 fő
– utcai szociális gondozó 2 fő
1. Nappali ellátást nyújtó intézmények
A) Idősek klubja (30 férőhelyre vetítve)
– nappali ellátást vezető (= klubvezető) 1 fő
– 6 napos vagy folyamatos nyitva tartás esetén szociális gondozó 1 fő
szociális, mentálhigiénés munkatárs heti 4 óra
– szociális segítő (tárgyévet megelőző év napi átlagforgalma alapján minden 50 megforduló ellátottanként) 1 fő
szociális, mentálhigiénés munkatárs (tárgyévet megelőző év napi átlagforgalma alapján minden 50 ellátottanként) 0,5 fő
|
D) Fogyatékosok tartós bentlakást nyújtó intézménye |
|
|
– intézményvezető |
1 fő |
|
– orvos |
|
|
= 100 férőhely alatt |
heti 4 óra |
|
= 100–200 férőhely között |
heti 6 óra |
|
= 200 férőhely felett |
1 fő |
|
– intézményvezető ápoló (100 férőhely felett) |
1 fő |
|
– osztályvezető ápoló (50 férőhelyenként) |
1 fő |
|
Rehabilitációs intézmény |
|
|
– vezető pedagógus |
1 fő |
|
50 férőhelyre vetítve: |
ápoló, gondozó |
5 fő |
|
|
fejlesztő pedagógus |
2 fő |
|
|
foglalkoztatás-szervező |
1 fő |
|
|
szabadidő szervező |
1 fő |
|
|
mozgásterapeuta |
1 fő |
|
|
munkavezető |
2 fő |
|
|
szociális és mentálhigiénés munkatárs |
2 fő |
|
100 férőhelyre vetítve: |
szociális ügyintéző |
1 fő |
|
Ápoló, gondozó otthon |
|
|
|
50 férőhelyre vetítve: |
ápoló-gondozó |
|
|
|
= kiskorúak ellátása esetén |
20 fő |
|
|
= felnőttkorúak ellátása esetén |
15 fő |
|
|
fejlesztő pedagógus |
2 fő |
|
|
szociális és mentálhigiénés munkatárs |
1 fő |
|
|
mozgásterapeuta |
1 fő |
|
|
foglalkoztatás szervező |
1 fő |
|
|
szabadidő szervező |
1 fő |
|
100 férőhelyenként: |
szociális ügyintéző |
1 fő |
|
Súlyos fogyatékos személyeket ellátó csoport |
|
|
– osztályvezető (5 csoport irányítása) |
1 fő |
|
– gyermekgondozó-ápoló |
4 fő |
|
– mozgásterapeuta |
napi 4 óra |
|
– pedagógus |
1 fő |
|
I) Részleg |
|
|
50 férőhelyre vetítve |
Ápoló-gondozó részleg |
Rehabilitációs részleg |
|
Orvos |
heti 6 óra |
heti 4 óra |
|
Részlegvezető |
1 fő |
1 fő |
|
Szociális ápoló-gondozó |
|
|
|
– fogyatékos személyek |
18 fő |
8 fő |
|
– idősek |
10 fő |
|
|
– pszichiátriai és szenvedélybetegek |
|
6 fő |
|
– hajléktalan személyek |
7 fő |
|
|
Szociális és mentálhigiénés munkatárs |
1 fő |
3 fő |
|
Hajléktalan ellátás esetén |
|
|
|
szociális segítő |
|
2 fő |
|
Fogyatékos ellátása esetén |
|
|
|
pedagógus |
1 fő |
1 fő |
|
foglalkoztatás szervező, munkavezető |
1 fő |
2 fő |
