Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

2/2006. (MK 94.) ÖTM utasítás

az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról1

2007.05.30.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szervezetéről, irányítási rendjéről és működéséről - a miniszterelnök jóváhagyásával - kiadom a következő


u t a s í t á s t.


1. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az utasítás melléklete szerint határozom meg.


2. A minisztériumi hivatali szervezetek ügyrendjüket, a Minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek, a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, továbbá a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok a szervezeti és működési szabályzatukat ezen utasítás hatályba lépésétől számított 30 napon belül készítsék el, és jóváhagyásra – a Szabályzatban meghatározottak szerint – a miniszterhez nyújtsák be.


3. A Szabályzat szerint megalakuló, feladatkör szerint illetékes hivatali szervezeteknek az utasítás hatálybalépésétől számított 30 napon belül el kell készíteni és be kell nyújtani jóváhagyásra:

a) a Minisztérium egységes iratkezelési szabályzatát, irattári tervét és iratmintatárát;

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerint a Szabályzat kötelező tartalmi elemét képező mellékleteket;

c) államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. § (3) bekezdése alapján készült mellékletet;

d) a felügyelet és az ellenőrzés rendjét tartalmazó mellékletet;

e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készült mellékleteket;

f) a Minisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak rendjéről szóló mellékletet;

g) a polgári jogi és támogatási szerződések megkötésének rendjét szabályozó mellékletet;

h) a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatos feladatok végrehajtásának rendjét szabályozó mellékletet.


3/A.2 A közigazgatási hivatalok 2007. második félévi felügyeleti ellenőrzéseinek tervét a Minisztérium Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztályának 2007. május 15-ig kell elkészítenie.


4. Ez az utasítás 2006. augusztus 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 29/2002. (BK 21.) utasítás – annak 2-15. függelékei kivételével – és az azt módosító 36/2005. (BK 21.), továbbá 5/2006. (BK 4.) BM utasítás;

b) a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2003. (V. 31.) GyISM utasítás;

c) a Nemzeti Sporthivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2005. (SÉ 1.) NSH utasítás;

d) a Magyar Turisztikai Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2005., továbbá az azt módosító 4/2006. MTH Elnöki Utasítás;

e) az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Szervezeti és Működési szabályzatának jóváhagyásáról kiadott 10/2005. (XII. 7.) TNM utasítás;

f) az Országos Területfejlesztési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról kiadott 1/2005. (IV. 29.) MTRFH Elnöki Utasítás.

Melléklet a 2/2006. (MK 94.) ÖTM utasításhoz3


AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA





ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

    (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egységek); a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre (a továbbiakban: minisztériumi szervek); valamint a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre (a továbbiakban: önálló szervek); a miniszter közreműködésével irányított – a Kormány területi államigazgatási szerveiként működő – fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra (a továbbiakban: közigazgatási hivatalok); továbbá a miniszter tanácsadó testületeire.

    (2) A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló szervek, valamint a közigazgatási hivatalok, továbbá a Kormány – miniszter által működtetett – tanácsadó testületei, a miniszter tanácsadó testületei, a minisztérium (rész)tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságai, a minisztérium érdekeltségi körébe tartozó alapítványok felsorolását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

    (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek tevékenységük során − az ügyfélközpontúság prioritása mellett − horizontális együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezetek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egymást folyamatosan tájékoztatva és egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért az a szervezet felelős, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat második része szerint a fő szakmai feladatkörébe tartozik. Törekedni kell a szervezetileg racionalizált, párhuzamosságok megszüntetését elősegítő feladatmegosztásra.

    (2) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerv dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt – az adat- és titokvédelmi szabályok betartásával − az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség esetén az információ alapján hivatalból eljárást kezdeményezni.

    (3) A minisztérium hivatali egységei – a jelen Szabályzatban meghatározott ügykörük szerint – szakmai felügyeletet gyakorolnak a minisztériumi szervek és az önálló szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhetnek és végezhetnek.

    (4) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok és kabinetfőnök (a továbbiakban: felső szintű vezetők), a főosztályvezetők, valamint a minisztériumi szervek főigazgatói, igazgatói, főosztályvezetői besorolású vezetői:
    a) feladat- és hatáskörük gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetőre átruházhatják;
    b) az egyedi hatósági ügyek kivételével – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2.§ (2) bekezdésében foglalt korlátozással – az alárendeltségükbe tartozó szervektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak;
    c) a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – érdemi és eljárási utasítást adhatnak;
    d) megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják – egyedi hatósági ügyek és a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – az alárendeltségükbe tartozó hivatali egység, minisztériumi szerv bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a megsemmisítést, a megváltoztatást az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.

    (5) Pozitív vagy negatív hatásköri összeütközés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult az eljáró szerv vagy szervezeti egység kijelölésére.

    (6) A felettes vezető rendelkezése alapján a hivatali egységek, minisztériumi szervek, annak vezetői és ügyintézői halaszthatatlan eseteben kötelesek olyan ügynek az intézésére is, amely a Szabályzat, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más hivatali egység vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik.

A MINISZTÉRIUM SZEMÉLYZETE

A MINISZTER

    (1) A jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megfelelően részt vesz a kormányzati munkában; az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: statútum) meghatározottak szerint a Kormány:
    a) helyi önkormányzatokért;
    b) katasztrófák elleni védekezésért;
    c) közigazgatás-szervezésért;
    d) közokiratok kezelésének szakmai irányításáért;
    e) területfejlesztésért és területrendezésért;
    f) településfejlesztésért és településrendezésért;
    g) építésügyért;
    h) turizmusért;
    i) sportpolitikáért;
    j) lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért;
    k) választójogi és népszavazási szabályozásért;
    l) választások és népszavazások lebonyolításáért
felelős tagja, a statútumban és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek tevékenységét.

    (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, amelynek irányítása során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:
    a) meghatározza a szervezetek – államtitkár, szakállamtitkárok általi – irányítási rendjét, a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait; a személyzeti és munkaügyi, szervezési hatásköröket; a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét; a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés, az adat- és titokvédelem, valamint a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesítésének előírásait;
    b) közvetlenül irányítja az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök tevékenységét, valamint a miniszter közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek munkáját;
    c) a jogszabályi keretek között megállapítja a szervezet-irányítás és felügyelet rendjét; az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek létszámát és iránymutatást ad a bérezés elveire;
    d) jóváhagyja az illetékes vezetők javaslatára a hivatali egységek ügyrendjeit, valamint az önálló szervek szervezeti és működési szabályzatait; továbbá – az érdekelt miniszterek egyetértésével – a közigazgatási hivatalok szervezeti és működési szabályzatait;
    e) jóváhagyja a minisztérium munkaprogramjait, a miniszteri értekezletek napirendjét, továbbá kiadmányozza a miniszter által alapított költségvetési szervek alapító okiratát az azokat szakmailag felügyelő hivatali egység vagy önálló szerv vezetőjének javaslatára;
    f) kialakítja és előterjeszti az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet éves költségvetési javaslatát, valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámolót;
    g) a közjogi és koordinációs szakállamtitkár útján gyakorolja a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben biztosított jogait és kötelezettségeit;
    h) alárendeltségüktől függetlenül – biztosítja a hivatali egységek és a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében különösen:
    ha) gondoskodik a működés dologi és pénzügyi feltételeiről, biztosítja a minisztériumi munkarend, az ügyintézés és az iratkezelés, a gazdálkodás szabályainak megtartását,
    hb) jóváhagyja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása (a továbbiakban: Igazgatás) elemi költségvetését, költségvetési alapokmányát, számviteli rendjét meghatározó szabályzatokat, az éves és féléves költségvetési beszámolót;
    i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve a saját hatáskörében fenntartott ügyekben.

    (3) Irányítja az Országos Választási Iroda tevékenységét.

    (4) Alapítói jogkörben gyakorolja a minisztérium (rész)tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságai felett – a szakállamtitkárok javaslatait figyelembe véve – a tulajdonosi jogosítványokat.

    (5) A miniszter tevékenységét segítik tanácsadó testületei, a politikai és miniszteri főtanácsadók, tanácsadók.



AZ ÁLLAMTITKÁR

    (1) Az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese.

    (2) Az államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása.

    (3) Az államtitkár közreműködik a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka irányításában. Ennek során különösen:
    a) részt vesz az Államtitkári Értekezleten, a miniszter megbízása alapján a Kormány Gazdasági Kabinetjének és Társadalompolitikai Kabinetjének ülésein;
b) gondoskodik a jogszabályi koncepciókban a kormányzati politika szakpolitikai érvényesítéséről;
    c) ellátja a kormánypártok frakcióival való egyeztetési feladatokat;
    d) irányítja a parlamenti pártközi egyeztetési munkálatokat;
    e) figyelemmel kíséri a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítésével kapcsolatos tevékenységet;
    f) összehangolja – a Parlamenti Titkárság útján – a minisztérium parlamenti munkával kapcsolatos tevékenységét;
    g) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét;
    h) irányítja a tárcánál működő érdekegyeztető tevékenységet, ellátja a munkáltatói oldal képviseletét, valamint ellátja az egyeztető fórumok működésével kapcsolatos koordinációs feladatokat;
    i) eljár a miniszter által hatáskörébe utalt ügyekben.

    (4) Az államtitkárt akadályoztatása esetén – kivéve a minisztert helyettesítő jogkörét – fő szabály szerint a közjogi és koordinációs szakállamtitkár, kivételesen az államtitkár által kijelölt szakállamtitkár, illetve vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő helyettesíti.



A KABINETFŐNÖK

    (1) A kabinetfőnök munkáját közvetlenül a miniszter irányítása alatt végzi, alapvető feladata a kormányzati politika végrehajtásának segítése, a tárca szakpolitikájának érvényesítése, a miniszter segítése, lehetőség szerinti tehermentesítése, egyes programjainak szervezése. Tevékenységéért a miniszternek tartozik felelősséggel.

    (2) A kabinetfőnök a miniszter nevében és megbízásából:
    a) feladatokat ad a Kabinethez tartozó politikai és miniszteri főtanácsadóknak, tanácsadóknak;
    b) halasztást nem tűrő esetekben közvetlenül, egyébként szolgálati úton tájékoztatást, jelentést kér az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek vezetőitől, illetőleg a vezetőket javaslat, előterjesztés vagy egyéb tervezet kidolgozására hívja fel;
    c) irányítja a miniszter programjainak szervezését, szükség esetén gondoskodik helyettesítéséről, összehangolja és nyilvántartja – a Miniszteri Titkársággal együttműködve – a felső szintű vezetők programjait.

    (3) A kabinetfőnök saját hatáskörében:
    a) ellenjegyzi a miniszter és az államtitkár jóváhagyására, egyetértésére összeállított előterjesztések, az országgyűlési képviselői kérdések, interpellációk válaszainak, továbbá egyes kiemelt jelentőségű miniszteri levelezések tervezeteit;
    b) a miniszter részére külső szakértőktől, jogi személyektől tanulmányt vagy szakvéleményt rendelhet a kötelezettségvállalás rendjének betartásával;
    c) figyelemmel kíséri az Országgyűlés, illetve a Kormány döntései alapján a minisztert terhelő határidős kötelezettségeket, azok teljesítését;
    d) javaslatot tesz a tárca tevékenységi körébe tartozó, kivizsgálást vagy intézkedést igénylő fontosabb ügyekre;
    e) közreműködik a miniszterhez intézett panaszok, kérelmek, bejelentések és javaslatok elbírálásában;
    f) a tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kabinetirodával és más tárcák kabinetfőnökeivel, részt vesz a Minisztériumok Kabinetfőnöki Értekezletén;
    g) jogosult eljárni, állást foglalni, intézkedni mindazokban az ügyekben, amelyekre a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei feljogosítják, illetve amelyekre vonatkozóan a minisztertől utasítást vagy felhatalmazást kapott, továbbá, ha mindezekre a szakállamtitkárok felkérték.

    (4) Irányítja a minisztérium humánerőforrás és civilkapcsolati tevékenységét.

    (5) Koordinálja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal kapcsolatos miniszteri döntések előkészítését.

    (6) A kabinetfőnök sürgős intézkedés esetén a feladatokat közvetlenül továbbítja valamely egység vezetőjének, ilyenkor ezekről a legrövidebb időn belül az érintett felettesét tájékoztatja.

    (7) A kabinetfőnököt akadályoztatása esetén – a munkáltatói jogkörének gyakorlásán kívül – a Miniszteri Kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesíti.



A SZAKÁLLAMTITKÁR

    (1) A szakállamtitkár a Kormány általános politikájának keretein belül a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatásköréből részére meghatározott szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

    (2) A szakállamtitkár tevékenységét a miniszter közvetlen irányításával – a többi szakállamtitkárral, továbbá a humánerőforrás és civilkapcsolati, valamint a sajtó és kommunikációs főosztályvezetővel szoros horizontális együttműködésben – végzi.

    (3) A szakállamtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően:
    a) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységeket, minisztériumi szerveket, a miniszter által átruházott jogkörben a jelen Szabályzat rendelkezései szerint közreműködik az önálló szervek irányításában;
    b) felelős a szakterületét illetően az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyedi döntések szakmai előkészítéséért;
    c) az önálló szervek vezetőinek bevonásával elemzi a feladatkörébe tartozó terület átfogó kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására; ellenőrzi és szakmai szempontból irányítja a feladatkörébe tartozó területet;
    d) eljár a miniszter és az államtitkár által feladatkörébe utalt ügyekben;
    e) felügyeleti területén segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tevékenységet, valamint felelős a felügyeletét érintő területeken az EU együttműködési feladatok ellátásáért.

    (4) A szakállamtitkárt akadályoztatása esetén az általa kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.



A FŐOSZTÁLYVEZETŐ

    (1) A főosztályvezető vezeti a főosztályt, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását.

    (2) A főosztályvezető:
    a) meghatározza a főosztály munkatervét, elkészíti a főosztály ügyrendjét, és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását;
    b) szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek koncepcióit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, a felettesei utasításainak végrehajtásáról;
    c) gyakorolja a főosztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket. Hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a főosztály munkájáért való felelősségét;
    d) ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal;
    e) gondoskodik a főosztály az európai együttműködési (jogszabálytervezet véleményezési) és jogharmonizációs, valamint az NFT-vel kapcsolatos feladatainak ellátásáról.



A FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES

    (1) A főosztályvezető-helyettes:
    a) a főosztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el;
    b) a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetése esetén gyakorolja a 9. § (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat.

    (2) A főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettesi munkakör rendszeresíthető.



AZ OSZTÁLYVEZETŐ

    (1) Az osztályvezető az ügyrendnek és a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti a szervezeti egységet.

    (2) Az osztályvezető:
    a) meghatározza az ügyintézők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait;
    b) eljár mindazon ügyben, amellyel az őt irányító szakállamtitkár, illetve főosztályvezető megbízza;
    c) megbízás, illetve kijelölés alapján helyettesíti a felettes vezetőt.



A MINISZTERI (POLITIKAI) FŐTANÁCSADÓ, TANÁCSADÓ

    (1) A Miniszteri Kabinetben és a Miniszteri Titkárságon jogszabályban meghatározott módon miniszteri (politikai) főtanácsadók és tanácsadók működhetnek, akik segítik a minisztert és az államtitkárt, eljárnak a miniszter és az államtitkár megbízásából.

    (2) A miniszteri (politikai) főtanácsadók, illetve tanácsadók:
    a) közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormányzati megalapozásuk elősegítésében; e jogkörükben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik;
    b) kiadmányozási jogkörüket a miniszter, illetve a kabinetfőnök határozza meg;
    c) segítik a minisztert a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.



A SZÓVIVŐ
(SAJTÓFŐNÖK)

    (1) A szóvivő a miniszter közvetlen irányításával:
    a) a nyilvánosság előtt képviseli a minisztérium hivatalos álláspontját;
    b) felelős a miniszter – és a minisztert helyettesítő feladatkörében – az államtitkár hazai és nemzetközi média megjelenése előkészítéséért és szervezéséért, a kommunikációs javaslatok kidolgozásáért;
    c) kapcsolatot tart a médiával, az Országgyűlés és a Kormány, valamint más tárcák és az irányított szervek szóvivőivel;
    d) gondoskodik – a szakmai előterjesztő javaslata alapján – a jogszabálytervezetek, a normatív és egyedi döntések kommunikációs tervének összeállításáról.

    (2) A szóvivői (sajtófőnöki) feladatokat a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetője látja el.



AZ ÜGYINTÉZŐ

    (1) Az ügyintéző feladata: a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése; felhatalmazás esetén kiadmányozása; valamint a végrehajtás szervezése.

    (2) Az ügyintéző a kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a minisztérium állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.



AZ ÜGYKEZELŐ

    (1) Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

    (2) Az ügykezelő ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.



A FIZIKAI FOGLALKOZÁSÚ ALKALMAZOTT

    A fizikai foglalkozású alkalmazott:
    a) tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását;
    b) ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.




MÁSODIK RÉSZ

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE, A HIVATALI EGYSÉGEK FELADATAI

A MINISZTER KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

A MINISZTERI TITKÁRSÁG

    (1) A Miniszteri Titkárság a miniszter közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Miniszteri Titkárság:
    a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról; továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
    b) szervezi a miniszter programjait, összehangolja és nyilvántartja – a Miniszteri Kabinettel együttműködve – a felső szintű vezetők programjait; figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
    c) közreműködik a miniszteri értekezletek, a feladatmeghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.



A SAJTÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY

    (1) A Sajtó és Kommunikációs Főosztály a miniszter közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály:
    a) felel a minisztérium kommunikációjáért, ezen belül a közérdekű információk közreadásáért, folyamatos sajtókapcsolatokért;
    b) tervezi és szervezi a tárca és a tárca vezetőinek sajtónyilatkozatait;
    c) sajtó és kommunikációs szempontból előkészíti a miniszter és segíti az államtitkár, valamint a szakállamtitkárok sajtószerepléseit;
    d) koordinálja a tárca által irányított szervezetek sajtó és PR tevékenységét;
    e) igény szerint a MeH sajtóarchívumból beszerzi a szükséges információs anyagokat;
    f) előkészíti a tárca és az irányított szervek Interneten, illetve Intraneten történő megjelenését szabályozó, valamint az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröket tartalmazó normatívákat;
    g) gondoskodik a minisztérium ágazati felelősségi körébe tartozó közérdekű adatok és a jogszabályban előírt adatok közzétételéről a minisztérium honlapján, összehangolja a szervek internetes tartalomszolgáltató tevékenységét;
    h) szerkeszti az MTV Teletext minisztériumra vonatkozó oldalait;
    i) gondoskodik a Belső Információs és Kommunikációs Rendszerének (INTRANET) működéséről, végzi és koordinálja az irányított szervek intranetes rendszereinek működését;
    j) közreműködik az Internet és az Intranet működésének infrastrukturális feltételeinek tervezésében, együttműködik a rendszerek technikai üzemeltetését és fejlesztését végző informatikai szervezettel, gondoskodik a szükséges alkalmazásfejlesztésekről;
    k) a tárca feladatait érintő kommunikációs kérdésekben javaslatokat tesz, előkészíti a közvélemény-kutatásokat, és gondoskodik azok hasznosításáról;
    l) folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a Miniszterelnöki Hivatal, valamint – szükség szerint – más közigazgatási szervek kommunikációs szervezeteivel.

AZ ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

AZ ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

    (1) Az Államtitkár Titkársága az államtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Titkárság:
    a) gondoskodik az államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
    b) továbbítja az államtitkár által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
    c) figyelemmel kíséri az államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
    d) az államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő feladatokat lát el;
    e) a Miniszteri Titkársággal együttműködik a felső szintű vezetők programjainak egyeztetésében, nyilvántartásában;
    f) a Sajtó és Kommunikációs Főosztály közreműködésével előkészíti és szervezi az államtitkár sajtószerepléseit.



A PARLAMENTI TITKÁRSÁG
(osztály)

    (1) A Parlamenti Titkárság az államtitkár közvetlen alárendeltségében működő – a miniszter és az államtitkár országgyűlési munkáját segítő – osztály jogállású hivatali egység.

    (2) A Titkárság:
    a) az Országgyűlés plenáris üléseire előkészíti a tárgyalásra kerülő anyagokat, gondoskodik a szakértők részvételéről;
    b) közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések képviselőkkel történő egyeztetésében, Országgyűléshez történő benyújtásában, továbbá a Házszabály szerint a jogalkotás technikai menetével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;
    c) közreműködik az Országgyűlés által elfogadott törvények és országgyűlési határozatok kihirdetésre történő előkészítésében;
    d) összehangolja a minisztériumnak az Országgyűlés állandó-, al-, ideiglenes, és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselőkkel kapcsolatos munkáját. Információs összeköttetést biztosít a Parlament és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó-, al-, ideiglenes, és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet;
    e) gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, továbbá az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészítéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a miniszter, illetve az államtitkár felkészítéséről;
    f) gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról. Kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szerveivel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok parlamenti szerveivel;
    g) szükség szerint szervezi az országgyűlési képviselők, valamint a miniszter és az államtitkár találkozásait, megbeszéléseit, előkészíti azok anyagait;
    h) a miniszter, illetve az államtitkár felhatalmazása alapján az ágazatnak az Országgyűlés tevékenységét érintő ügyeiben tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el a frakciók vezetőinek, politikai pártoknak.

A KABINETFŐNÖK KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

A MINISZTERI KABINET

    (1) A Miniszteri Kabinet a kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Miniszteri Kabinet:
    a) ellátja a miniszter által meghatározott feladatokat, ennek keretében szorosan együttműködik a Miniszteri Titkársággal;
    b) döntés-előkészítő tevékenységet végez, az előterjesztést átdolgozásra visszaadhatja, további egyeztetésre utalhatja, valamint meghatározhatja az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat;
    c) a miniszter megbízásából komplex szakvélemény, felkészítő anyag elkészítéséről gondoskodik;
    d) figyelemmel kíséri a kormányprogramból adódó feladatok megvalósítását;
    e) koordinálja a miniszterelnöktől és a Miniszterelnöki Hivataltól érkező megkeresések teljesítését;
    f) közreműködik az Alkotmánybíróság határozataiból adódó, az Állami Számvevőszék, valamint az országgyűlési biztosok vizsgálatával kapcsolatos minisztériumi feladatok meghatározásában és végrehajtásának ellenőrzésében;
    g) figyelemmel kíséri a minisztérium munkaprogramjának teljesítését;
    h) koordinálja a miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egységek tevékenységét;
    i) véleményezi a miniszter közvetlen hatáskörébe tartozó személyzeti tárgyú előterjesztéseket;
    j) összehangolja a miniszter által meghatározott panaszok, kérelmek vizsgálatát, a döntésnek megfelelő intézkedések kialakítását.

    (3) A Miniszteri Kabinet a Miniszteri Titkárság közreműködésével:
    a) gondoskodik a miniszteri értekezletek, a feladatmeghatározó miniszteri megbeszélések előkészítéséről és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról;
    b) végzi a miniszter programjainak szervezését, szükség esetén gondoskodik helyettesítéséről, összehangolja és nyilvántartja a felső szintű vezetők programjait.



A HUMÁNERŐFORRÁS ÉS CIVILKAPCSOLATI FŐOSZTÁLY

    (1) A Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály a kabinetfőnök közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály:
    a) előkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, fegyelmi, szervezési, kitüntetési és elismerési, szociális és kegyeleti döntéseket; végzi a hivatali egységek és a meghatározott önálló szervek szakmai feladatainak ellátásához szükséges emberi erőforrás biztosításával, a foglalkoztatásra kerülő köztisztviselők és hivatásos állományúak kiválasztásával, a jogviszonyuk létesítésével, megszüntetésével, munkajogi járandóságaik megállapításával kapcsolatos személyzeti intézkedések előkészítését, a döntések végrehajtásának megszervezését;
    b) szakmai felügyeletet gyakorol – ügykörének megfelelően – a minisztériumi szervek és az önálló szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenőrzést kezdeményezhet és végezhet; ellenőrzi az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek létszám-gazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenőrzi a képesítéssel, gyakorlati idővel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenőrzést;
    c) közreműködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos, az ágazatot érintő jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását;
    cs) koordinálja a közigazgatási munka racionalizálása és a teljesítményorientált menedzsment érdekében a hivatali egységek által elkészített teljesítményértékelések kezelését;
    d) működteti az integrált emberi erőforrás gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítő programját. Feldolgozza az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek állományának összetételére, alkalmasságára, képzésére, továbbképzésére, fluktuációjára, fegyelmi helyzetére vonatkozó adatokat; statisztikai értékeléseket, előrejelzéseket készít és szolgáltat;
    e) elkészíti a minisztérium éves továbbképzési tervét, szervezi – ütemezés szerint – a hivatali egységek munkatársainak a közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint az ügykezelői alapvizsgára bocsátását, továbbá a személyzeti, munkaügyi szakmai továbbképzést, együttműködik a Miniszterelnöki Hivatallal az ágazatot érintő személyügyi és képzési feladatok végrehajtásában, a hivatali egységek köztisztviselői képzésében, továbbképzésében és a vezetőképzésben;
    f) végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos, valamint a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő − a vonatkozó jogszabályokban és miniszteri utasításban meghatározott – feladatokat;
    g) ellátja a hivatali egységek vonatkozásában a létszámkeretekhez kapcsolódó személyi juttatások keretével való gazdálkodást, a létszámkeretek és a kapcsolódó személyi juttatások keretével való együttes gazdálkodás alapján megfelelő döntés-előkészítést végez, segíti a személyi állomány elismerési rendszerének működését, támogatást nyújt a minisztériumon belül a köztisztviselői életpálya tervezhetőségéhez;
    h) gondoskodik a bérgazdálkodás rendjének kidolgozásáról, működtetéséről, a hivatali egységek vezetőinek tájékoztatásáról;
    i) létszám- és bérgazdálkodási tevékenységét a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve, külön eljárásrendben foglaltak figyelembevételével végzi;
    j) előkészíti a szervezetkorszerűsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve. Ellátja a szervezeti és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat;
    k) előkészíti, megszervezi és lebonyolítja a minisztérium központi ünnepségeit. Gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezéséről;
    l) közreműködik a hivatali egységek ügyrendjeinek, a Helyzetelemző-értékelő Központ működési rendjének, továbbá a minisztériumi és az önálló szervek szervezeti és működési szabályzatainak miniszteri jóváhagyásra való előterjesztésében;
    m) véleményezi a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály által elkészített okiratokat;
    n) előkészíti a másodfokú társadalombiztosítási határozatokat;
    ny) gondoskodik az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek munkáltatói, szolgálati (katasztrófavédelmi, tűzoltói, polgári védelmi) és nyugdíjas igazolvánnyal történő ellátásáról;
    o) végzi az elismerések okmányolását és kifizetését, intézkedik az átutalásról;
    p) ellátja a minisztérium központi épületével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó beléptetési feladatokat;
    q) koordinálja a miniszternek a kitüntetésekkel és elismerésekkel kapcsolatos tevékenységét; javaslatot tesz – a kabinetfőnökkel együttműködve – a miniszter elismerési költségvetésére és annak felhasználására, továbbá gondoskodik annak kezeléséről;
    r) megszervezi, koordinálja és szakmailag ellenőrzi az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek közegészségügyi és járványügyi, valamint munkavédelmi tevékenységét. Közegészségügyi és járványügyi kérdésekben, a munkavédelem terén, valamint a hivatásos állomány felülvizsgálata során másodfokú hatósági jogkört gyakorol a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek vonatkozásában. A rendvédelmi szervek országos hatáskörű központi szervei vonatkozásában gyakorolja közegészségügyi-járványügyi kérdésekkel, a munkavédelemmel kapcsolatos elsőfokú hatósági jogkört;
    s) kapcsolatot tart és együttműködik az Országgyűlés és más minisztériumok civil és esélyegyenlőségi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységeivel, biztosítja a tárca szakmai képviseletét a tárcaközi munkában;
    sz) ellátja a társadalmi esélyegyenlőséggel (nők, fogyatékossággal élők, idősek, hajléktalanok stb.) és a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati feladatokból eredő ágazati koordinációs teendőket;
    t) kapcsolatot tart emberi és kisebbségi jogvédő és érdekképviseleti szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal;
    ty) véleményezi a civil szférát érintő, az esélyegyenlőségi és szociális tárgyú jogszabálytervezeteket, részt vesz e témákban az ágazaton belüli belső szabályok, tervek, programok kialakításában, valamint megszervezi a tárcánál felállított bizottságok (szociális, esélyegyenlőségi stb.) működését;
    u) kapcsolatot tart az ágazat tevékenységét segítő nemzetközi és hazai civil szervezetekkel (társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok), elősegíti és ösztönzi érdemi részvételüket a jogszabály-előkészítésben, a tárca tevékenységének társadalmi ellenőrzésében, valamint fórumok, rendezvények és a honlap segítségével tájékoztatásukat a tárca tevékenységével összefüggő kérdésekben;
    v) a társadalmi segítők számára kiírt pályázatok kezelőjeként szakmailag előkészíti a pályázatokat, kialakítja a pályáztatás rendjét, lebonyolítja a pályáztatást, biztosítja az elbírálását és ellenőrzését végző szakmai csoportok működését, intézi az egyedi támogatásokat, és gondoskodik a támogatások nyilvánosságáról;
    w) ellátja a civil szervezetek és magánszemélyek kérelmeinek, panaszainak, beadványainak intézésével összefüggő, valamint a közérdekű bejelentésekkel és a minisztérium munkáját érintő javaslatokkal, észrevételekkel kapcsolatos feladatokat;
    x) közreműködik a társadalmi tanácsadó testületek megszervezésében és működtetésében;
    y) koordinálja a tárca egyházakkal kapcsolatos feladatait;
    z) közreműködik a munkáltató és a szakszervezet (szakszervezetek) közötti érdekegyeztetéssel kapcsolatos folyamatokban, ellátja az Érdekegyeztetési Tanács titkársági feladatait;
    zs) végzi a miniszter irányítása alá tartozó szervektől nyugállományba helyezettek gondozásának szakirányítását.

A KÖZJOGI ÉS KOORDINÁCIÓS SZAKÁLLAMTITKÁR
ÉS A KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

    A közjogi és koordinációs szakállamtitkár:
    a) felel a minisztérium jogszabály-előkészítő feladatainak végrehajtásáért;
    b) felelős az Államtitkári Értekezleten, valamint a Kormányülésen napirendre kerülő anyagoknak az összeállításáért, a háttéranyagoknak az illetékes főosztály által soron kívül történő elkészíttetéséért;
    c) felelős a Kormány féléves munkaterveihez a minisztériumi javaslatok, illetve a minisztérium féléves munkaprogramjának összeállításáért;
    d) figyelemmel kíséri a Kormány munkatervében és határozataiban szereplő, önkormányzati és területfejlesztési miniszteri első helyi felelősségű feladatok végrehajtását;
    e) az országgyűlési biztosnak a jogalkotásra tett javaslatát megvizsgálja, szükség esetén kezdeményezi a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve kialakítja a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfoglalását, intézkedését, és gondoskodik az országgyűlési biztos erről történő tájékoztatásáról;
    f) gondoskodik az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladok teljesítéséről a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatai végrehajtása során;
    g) irányítja az országgyűlési, az európai parlamenti képviselő, az önkormányzati képviselő- és polgármester-választás, valamint a kisebbségi választások és a népszavazások lebonyolítását;
    h) felel a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet (a továbbiakban: fejezet) éves költségvetési javaslatának előkészítéséért, a költségvetés végrehajtásáért, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás előkészítéséért, valamint a minisztérium Gazdálkodási Szabályzatában számára nevesített közgazdasági feladatok végrehajtásáért;
    i) felel az előirányzat-felhasználás és -módosítás végrehajtásáért;
    j) felel az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért;
    k) jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére a kötelezettségvállalás rendjének betartásával;
    l) átruházott hatáskörben:
    la) az 1. számú függelékben meghatározott körben gyakorolja a minisztériumhoz tartozó gazdasági és közhasznú társaságok feletti tulajdonosi jogokat a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása (továbbá a társaság működési formájának megváltoztatásáról való döntés); a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása kivételével,
    lb) irányítja a fejezet belső ellenőrzési és felügyeleti ellenőrzési tevékenységét;
    m) felel a minisztérium informatikai üzemeltetési és fejlesztési feladatainak végrehajtásáért;
    n) felel a minisztérium nemzetközi feladatainak végrehajtásáért;
    o) ellátja a minisztériumra háruló védelmi feladatok felügyeletét;
    p) gondoskodik a minisztériumi államtitkári értekezletek előkészítéséről;
    q) gondoskodik a minisztériumi ügyvitel jogszabályokban foglaltaknak megfelelő szabályozásáról és felügyeletéről;
    r) működteti a minisztérium Központi Irattárát;
    s) működteti a NATO és EU minősített anyagok egységes kezelésére létrehozott irattárat. Kezeli a Nyilvántartóba érkező NATO és EU nem minősített (nyílt) anyagokat;
    t) előkészíti az államtitok és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogszabályok tervezeteit, ellátja a miniszter titokvédelmi ágazati felügyeletébe utalt feladatokat.



A KÖZJOGI ÉS KOORDINÁCIÓS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

    (1) A Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Titkárság:
    a) gondoskodik a szakállamtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról; továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi az elrendelt feladatok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
    b) figyelemmel kíséri a szakállamtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
    c) közreműködik a minisztériumi államtitkári értekezletek, a feladatmeghatározó megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.



A JOGI FŐOSZTÁLY

    (1) A Jogi Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály kodifikációs és koordinációs feladatkörében:
    a) a feladat- és hatáskör szerint illetékes szakmai szervezet által előkészített szakmai tervezet alapján elkészíti a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, illetve a belső normák tervezeteit;
    b) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei, illetve a belső normák tervezeteinek belső és külső véleményeztetéséről;
    c) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek az Államtitkári Értekezlet, a Kormány egyéb tanácsadó, döntés-előkészítő szerve, illetőleg a Kormányülés napirendjére történő felvételéről és beküldéséről; az Államtitkári Értekezlet, illetőleg a Kormány döntésének szakmai szervezet által történő véglegesítéséről; az Országgyűléshez történő benyújtás előtti kormányzati egyeztetésről;
    d) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-előterjesztések elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről, és azoknak a közjogi és koordinációs szakállamtitkár útján az államtitkárhoz aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá – az aláírást követően – a Parlamenti Titkársághoz való továbbításukról;
    e) a szakterület kijelölt képviselőjével együttműködve közreműködik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslat országgyűlési bizottsági vitájában;
    f) közreműködik a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslatának, valamint a törvény és a határozati javaslat szövegének véglegesítésében, kihirdetésre történő előkészítésében, gondoskodik azoknak a szakállamtitkár útján a miniszterhez aláírásra történő felterjesztéséről, továbbá – az aláírást követően – a Parlamenti Titkársághoz való továbbításáról;
    g) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok, illetve állami irányítás egyéb jogi eszközei kihirdetéséről, illetve közzétételéről;
    h) a feladat- és hatáskör szerint illetékes szakmai főosztályok javaslata alapján ellátja az EU jogalkotásból fakadó jogharmonizációs, továbbá a szakmai főosztályok által kezdeményezett notifikációs feladatokat;
    i) gondoskodik a más tárcák által előkészített jogszabályok, nemzetközi szerződések, állami irányítás egyéb jogi eszközei, illetve nem jogi szabályozásra irányuló kormány-előterjesztések, jelentések és tájékoztatók belső egyeztetéséről, a beérkezett vélemények jogi szempontú felülvizsgálatáról, összeállítja a minisztérium álláspontját összegző átirat tervezetét és aláírásra a közjogi és koordinációs szakállamtitkárnak felterjeszti;
    j) közreműködik az i) pontban részletezett, más tárcák által előkészített anyagok szakmai egyeztetésében;
    k) az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az országgyűlési biztosoktól érkező megkeresésekkel kapcsolatban gondoskodik az egyeztetett miniszteri állásfoglalás kialakításáról, és a választervezet elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről, továbbá – az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata szabta keretek között – megválaszolja a jogértelmezésre irányuló megkereséseket az illetékes szakmai szervezet bevonásával;
    l) közreműködik a tárca hivatalos lapjának szerkesztésében, a szerkesztőbizottság irányítása mellett, gondoskodik a nyilvánosságot érintő intézkedések, pályázatok közzétételéről.

    (3) A Főosztály jogi képviseleti feladatkörében:
    a) a minisztérium hivatali egységeinek működéséhez jogi tanácsot és tájékoztatást ad, részt vesz a jogi munka megszervezésében;
    b) a feladatkörében tudomására jutott jogsértésekre felhívja az illetékes szervezeti egység vezetőjének figyelmét, javaslatokat tesz azok kiküszöbölésére;
    c) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontú előkészítésében és végrehajtásában;
    d) közreműködik a minisztérium hivatali egységei polgári jogi szerződéseinek – kivéve a nemzetközi szerződéseket – egyes hatáskörébe tartozó alapító és egyéb okiratainak előkészítésében, elkészítésében, megkötésében és ellenjegyzi azokat; végzi ezen szerződésekhez, alapító és egyéb okiratokhoz kapcsolódó peren kívüli eljárási cselekményeket;
    e) végzi a „Társadalmi önszerveződések támogatása” alcímszámú fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő 10 millió forint értékhatárt meghaladó támogatási szerződések jogi szempontú vizsgálatát, illetve ellenjegyzését;
    f) vezeti az általa ellenjegyzett szerződések, alapító és egyéb okiratok számítógépes nyilvántartását. Az alapítást végző szervek által megküldött alapító okiratok egy eredeti példányát őrzi;
    g) ellát minden olyan jogi ügyet, amely jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján a feladatkörébe tartozik;
    h) ellátja a minisztérium és a miniszter jogi (peres és nem peres) képviseletét. Ezen képviseleti tevékenységét a minisztérium és a miniszter által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során indult közigazgatási perekben, valamint a minisztérium működéséből adódó társadalombiztosítási, munka-, cég-, polgári jogi stb. ügyekben a szakfőosztályokkal együttműködve végzi;
    i) külön megbízás alapján ellátja a minisztériumi szervek jogi képviseletét;
    j) véleményezi a sport szakállamtitkárság által elkészített sport tárgyú támogatási szerződés-típusok tervezetét.

    (4) A Főosztály egyéb feladatkörében:
    a) előkészíti a miniszter részére:
    aa) az olimpiai járadék jogosultjának és mértékének megállapításával kapcsolatos másodfokú közigazgatási határozatot,
    ab) a „Nemzet Sportolója” cím adományozásával kapcsolatos másodfokú közigazgatási határozatot,
    ac) a tűzvédelmi hatósági és a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos ügyekben első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat,
    ad) az 1996. évi LXV. törvény alapján a miniszternek a sportcélú ingatlanok elidegenítésével, megterhelésével összefüggő tulajdonosi méltányossági kérelmek elbírálására vonatkozó határozat tervezetét,
    ae) a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján a miniszternek a kincstári vagyon körébe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként megjelölt ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásához szükséges előzetes egyetértés megadására vagy elutasítására vonatkozó javaslatot;
    b) közreműködik a minisztérium pályázatainak lebonyolításában, ellátja azok jogi és perbeli képviseletével kapcsolatos feladatokat, felvilágosítást nyújt, állásfoglalást készít jogi természetű ügyekben;
    c) koordinálja a közérdekű bejelentések, javaslatok megvizsgálását, megteszi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket.

    (5) A Főosztály Kormányzati Iratkezelési Felügyeleti feladatkörében, a köziratok kezelésének szakmai irányítása szakterületen:
    a) a közokiratok szakmai irányításával összefüggő feladatokat a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet (a továbbiakban: KIF) útján látja el;
    b) a KIF folyamatosan gyűjti, rendszerezi és elemzi a közfeladatot ellátó szervek informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat, az elektronikus iratkezelés bevezetéséhez és fejlesztéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében;
    c) a KIF évente értékeli a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, amelynek során elkészíti az éves miniszteri értékelés tervezetét, negyedévenként tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére, előkészíti a miniszter közfeladatot ellátó szerveknek szóló éves szakmai tájékoztatóját, részletes ajánlásokat készít az iratkezelési rendszerekkel kapcsolatosan;
    d) a KIF előkészíti és véleményezi a köziratok kezelésével összefüggő jogszabályok tervezetét;
    e) a KIF a Magyar Országos Levéltárral egyetértésben kialakított éves munkaterv alapján ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi államigazgatási szerveknél;
    f) a KIF megvizsgálja és jóváhagyásra felterjeszti a központi államigazgatási szervek egyedi iratkezelési szabályzatait, egységes iratkezelési szabályzatokat és irattári mintaterveket;
    g) a KIF szakmai segédleteket, mintaszabályzatokat és irattári terveket dolgoz ki a közfeladatot ellátó szervek egyes típusai számára;
    h) a KIF részt vesz az iratkezelésért felelős és az azt végző személyek szakmai képzésével kapcsolatos koncepciók kidolgozásában, tájékoztatókat konferenciákat és konzultációkat tart a szakemberek részére;
    i) a KIF ellátja a Kijelölési Bizottság munkájával összefüggő adminisztratív feladatokat.



A VÁLASZTÁSI FŐOSZTÁLY

    (1) A Választási Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.
    (2) A Főosztály az Országos Választási Iroda törzsállományaként az általános választások, országos népszavazások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtása keretében:
    a) közreműködik a választások, országos népszavazások költségvetésének tervezésében;
    b) közreműködik a választások, országos népszavazások lebonyolításához szükséges informatikai igények meghatározásában;
    c) koordinálja a választások, országos népszavazások lebonyolításához szükséges személyi és technikai feltételek rendelkezésre állását;
    d) elvégzi a választások, országos népszavazások lebonyolításához szükséges oktatások, továbbképzések előkészítését, szervezését;
    e) a Duna Palotában biztosítja az Országos Választási Központ működtetéséhez szükséges feltételeket;
    f) szakmailag előkészíti a „Választási füzetek” sorozat kiadványait, és a lakosság tájékoztatását szolgáló anyagokat;
    g) szakmailag irányítja és működteti a Választási Információs Szolgálatot, tájékoztatást nyújt az érdeklődő választópolgárok részére;
    h) megszervezi, és szakmailag ellenőrzi a választások, országos népszavazások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges központilag előállított választástechnikai anyagok és nyomtatványok gyártását, expediálását és szállítását.

    (3) Folyamatos feladatai keretében:
    a) ellátja a választási törvények és kapcsolódó rendeletek előkészítésével összefüggő feladatokat;
    b) közreműködik a választásokkal kapcsolatos előterjesztések, javaslatok készítésében;
    c) engedélyezi az időközi választásokhoz, helyi népszavazásokhoz és népi kezdeményezésekhez szükséges NESZA adatszolgáltatást;
    d) közreműködik az országos népi kezdeményezésekkel, népszavazásokkal kapcsolatos aláírás-hitelesítési feladatok végrehajtásában;
    e) folyamatosan nyomon követi a választási rendszerek, választástechnikai eszközök nemzetközi változását, ezekről tájékoztatót, elemzéseket készít;
    f) feladatainak ellátásához kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamainak választási szerveivel;
    g) ellátja az Országos Választási Bizottság mellett a titkársági feladatokat, melynek keretében gondoskodik az ülések előkészítéséről, az állásfoglalások és határozatok közzétételéről, végrehajtásáról;
    h) szakértői támogatást biztosít az Országos Választási Bizottság tevékenységéhez;
    i) részt vesz a tárca választási, népszavazási kérdésekre vonatkozó nemzetközi megállapodásainak végrehajtásában;
    j) előkészíti és koordinálja a hazánkba akkreditált külképviseletek választási eseményekre történő meghívását, valamint azokhoz tájékoztató anyagot biztosít;
    k) szakértői támogatást biztosít, az Országos Választási Iroda választásszakmai irányító tevékenységéhez;
    l) a Választási Ügyviteli Rendszer on-line működtetésével folyamatos kapcsolatot tart a helyi választási szervekkel, szükség szerint adatokat gyűjt, és azokból elemzéseket készít;
    m) a www.valasztas.hu Internetes honlap folyamatos karbantartásával gondoskodik a feladatkörébe tartozó közérdekű adatok nyilvánossá tételéről;
    n) ellenőrzi a választástörténeti adatbázis napra kész állapotát, igény esetén abból adatszolgáltatást engedélyez és az adatszolgáltatásokról nyilvántartást vezet;
    o) előkészíti, megszervezi az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda, valamint a választási irodák vezetőinek országos értekezleteit.



A PÉNZÜGYI ERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY

    (1) A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály a fejezettel kapcsolatosan:
    a) kialakítja és irányítja a fejezethez tartozó címek és költségvetési szervek tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatait, részt vesz azok tárcaközi egyeztetésében;
    b) javaslatot tesz a jóváhagyott keretek címek, illetve költségvetési szervek, feladatok közötti felosztására, szükség esetén átcsoportosítására, zárolására; elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az előirányzatok év közbeni szükséges módosításáról, a fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről; ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat; meghatározza a számviteli renddel összefüggő elvárásokat, működteti a pénzügyi információs rendszert;
    c) információkat gyűjt és szolgáltat a fejezet és az általa irányított szervek gazdálkodásáról, ennek keretében kontrolling információkra, adatokra alapozva vezetői információs rendszert működtet a döntés-előkészítés támogatása érdekében;
    d) elkészíti a fejezeti szintű pénzügyi statisztikai és munkaügyi, illetmény- és létszámbeszámolókat, elvégzi az ezekkel kapcsolatos felméréseket;
    e) közreműködik a létszám- és bérgazdálkodás szabályozására vonatkozó koncepciók, jogszabályok, belső rendelkezések előkészítésében;
    f) közreműködik a minisztérium gazdasági képviseletében; jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintő szerződések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére, a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások betartásával;
    g) előkészíti a fejezeti gazdálkodási (költségvetési, pénzügyi tárgyú) szabályozási javaslatokat; a gazdálkodási, pénzügyi szabályozási kérdésekben állásfoglalásokat, iránymutatásokat készít; a költségvetési szervek gazdálkodását folyamatosan elemzi, az ennek eredményeként rendelkezésre álló és vezetői döntésekhez szükséges információkat továbbítja a minisztérium felső vezetése felé;
    h) az érintett szervek kezdeményezésével és közreműködésével elkészíti a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggő okiratokat, valamint nyilvántartja ezeket;
    i) közreműködik a fejezethez tartozó költségvetési szervek vállalkozási alapokra történő helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében;
    j) részt vesz a minisztérium tulajdonában (vagyonkezelésében) álló gazdasági társaságok, közhasznú társaságok működtetésében, e gazdálkodó szervezetek, valamint a közalapítványok közgazdasági elemzésében és elszámoltatásában;
    k) részt vesz a minisztériumot, illetve szervezeteit érintő több éves pénzügyi kihatású közbeszerzési eljárásokban, a versenytárgyalások lebonyolításában, képviseli a minisztérium pénzügyi-gazdasági érdekeit;
    l) közreműködik a jogszabálytervezetek költséghatás elemzését egyeztető és véglegező munkacsoportban;
    m) közreműködik a PHARE programok lebonyolításának pénzügyi koordinációjában;
    n) végzi a „Társadalmi önszerveződések támogatása” alcímszámú fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő 10 millió forint értékhatárt meg nem haladó támogatási szerződések jogi szempontú vizsgálatát, illetve ellenjegyzését.

    (3) A Főosztály a minisztérium működésével kapcsolatosan:
    a) ellátja a minisztérium tevékenységével összefüggésben jelentkező informatikai és távközlési feladatok koordinációját, közreműködik a területi államigazgatási informatika összehangolásában, képviseli a minisztériumot a tárcaközi kapcsolatokban;
    b) kidolgozza a minisztérium éves informatikai fejlesztési tervét. Véleményezi a fejezethez tartozó szervek informatikai fejlesztési terveit, biztosítva e terveknek a tárca szintű stratégiai tervekkel való összhangját;
    c) szervezi a minisztérium hivatali szervezeteinek elektronikus kommunikációját, gondoskodik az elektronikus levelezés, elektronikus iratkezelés működtetéséről;
    d) biztosítja a fejezethez tartozó szervek részére az egységes irodai, ügykezelési, humánerőforrás-gazdálkodási, pénzügyi és számviteli adminisztrációt támogató számítógépes alkalmazásokat, szervezi azok bevezetését, karbantartását, működési feltételeinek megteremtését;
    e) biztosítja a IX. Helyi önkormányzat támogatásai fejezethez tartozó előirányzatok kezelésével kapcsolatos informatikai rendszerek működtetését;
    f) szervezi és felügyeli a minisztérium hivatali egységeinek számítástechnikai eszközökkel való ellátását, gondoskodik az információs rendszerek folyamatos működésének feltételeiről, előkészíti az ezzel összefüggő szerződéseket, felügyeli azok teljesítését;
    g) az alkalmazott informatikai rendszerek, eszközök, hálózati kapcsolatok nyilvántartásba vétele, alkalmazhatóságuk, felhasználhatóságuk értékelése, dokumentálása.

    (4) A Főosztály az Igazgatással kapcsolatosan:
    a) ellátja az Igazgatás gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő feladatát;
    b) gondoskodik az Igazgatás költségvetésének összeállításáról, a jóváhagyását követően az elemi költségvetés elkészítéséről;
    c) folyamatosan figyelemmel kíséri az Igazgatás előirányzat-felhasználásának alakulását, szükség esetén kezdeményezi az előirányzat-módosításokat;
    d) végzi a rendelkezésre álló fedezet figyelembevételével az Igazgatás kötelezettségvállalásainak nyilvántartását;
    e) folyamatosan végzi a Magyar Államkincstár működéséből eredően az önálló költségvetési szervre háruló feladatokat (banki átutalások, adatszolgáltatások, finanszírozás ütemezése, előrehozás kezdeményezése stb.);
    f) az érintett szakfőosztállyal együttműködve, külön eljárásrendben foglaltak alapján figyelemmel kíséri a személyi juttatás felhasználásának alakulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez;
    g) végzi a hivatali egységek anyagi, tárgyi, üzemeltetési igényeinek felmérését, nyilvántartását, teljesítés lehetőségeinek vizsgálatát, intézkedik a teljesítés érdekében;
    h) végzi az Igazgatás költségvetését terhelő 10 millió forint értékhatárt meg nem haladó szerződések jogi szempontú vizsgálatát, illetve ellenjegyzését;
    i) teljeskörűen végzi az Igazgatás gazdálkodási folyamatainak számviteli elszámolását, nyilvántartását;
    j) elkészíti az Igazgatás éves és féléves elemi beszámolóját, a negyedéves mérlegjelentését, egyéb jelentési kötelezettségeinek eleget tesz, valamint eseti adatszolgáltatásokat teljesít;
    k) folyamatosan végzi az EU intézményeibe, más nemzetközi szervezethez történő a ki- és hazahelyezés pénzügyi és anyagi vonatkozású feladatainak ellátásáról;
    l) a külön szervezet számfejtési tevékenységének alapján kifizetési feladatokat lát el (megbízási díjak, napidíjak, közlekedési költségtérítés, szemüvegtérítés, fogpótlás, tanulmányi szerződésekből eredő kifizetések stb.);
    m) beszámolókat készít, egyéb jelentési kötelezettségeket állít össze, eseti adatszolgáltatásokat teljesít;
    n) figyelemmel kíséri és koordinálja az üzemeltetési, karbantartási, gondnokolási feladatok végzését, folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet az e feladatokat ellátó szervezettel.



AZ ELLENŐRZÉSI TITKÁRSÁG
(osztály)

    (1) Az Ellenőrzési Titkárság a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő, osztály jogállású hivatali egység.

    (2) A Titkárság vezetője a minisztérium belső ellenőrzési vezetője.

    (3) A Titkárság és a belső ellenőrök tevékenységüket tekintve – a miniszter felhatalmazásával – a hatályos jogszabályok, valamint az ellenőrzési standardok szakmai és etikai előírásainak, követelményeinek betartásával, szervezetileg és funkcionálisan független és befolyásmentes környezetben működnek. A tevékenység célja a vezetés részére a szervezet belső irányítási rendszerének működéséről alkotott szakszerű véleményalkotás. A feladat ellátása során szabályszerűségi-, megbízhatósági-, teljesítmény- és rendszer ellenőrzéseket hajtanak végre. Az ellenőrzéseket stratégiai- és éves terv szerint, illetve terven felüli elrendelés alapján látják el az ellenőrzési programban foglaltaknak megfelelően.

    (4) A Titkárság:
    a) vizsgálatot folytathat a minisztérium felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok, a hozzárendelt elkülönített állami pénzalap(ok) vonatkozásában, a fejezet többségi tulajdonában lévő szervezeteknél, továbbá a költségvetésből céljelleggel juttatott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél;
    b) ellenőrzési tevékenységével értékeli az ellenőrzött szervezet működési, kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát, hozzájárul azok fejlesztéséhez;
    c) ellátja a minisztérium függetlenített szervezetszerű pénzügyi belső ellenőrzését. Ennek keretében az ellenőrök elvégzik a pénzügyi, gazdálkodási szervezet belső pénzügyi ellenőrzési feladatait és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának ellenőrzését;
    d) az ellenőrzés módszereivel és eszközeivel fellép a korrupció ellen. Ennek keretében a korrupció visszaszorítása érdekében javaslatot tesz a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, az ügyintézés rendjének módosítására; szükség esetén az erre feljogosított szervezetnél kezdeményezi a megfelelő eljárás lefolytatását;
    e) felügyeli a minisztérium középirányító szervei belső ellenőrzési egységeinek bevonásával a hozzá tartozó költségvetési szervek pénzügyi belső ellenőrzési rendszerét.

    (5) Mint a felügyeleti belső ellenőrzési szervezet a saját szakmai jogosítványait átruházhatja azon középirányító szervekre, amelyek rendelkeznek független belső ellenőrzési szervezettel. Az átruházott ellenőrzési jogosultság nem korlátozza a fejezeti belső ellenőrzési szervezet minden intézményre kiterjedő ellenőrzési jogát.

    (6) A költségvetési szervek ellenőrzésének fejezeti szabályait, módszertanát, az ellenőrzések során követendő eljárás rendjét, a követelmények rendszerét a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a miniszter által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

    (7) A minisztérium pénzügyi, gazdasági feladatokat és hatásköröket ellátó szervezet által készített folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszere (FEUVE) kialakítására, működtetésére vonatkozóan szakmai kritériumokat, megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat dolgoz ki. A FEUVE rendszer a kockázatkezelés rendjét; a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjére terjed ki.

    (8) A pénzügyi-gazdasági szervezet által elkészített és folyamatonként kialakított ellenőrzési nyomvonal leírásokat minősíti, javaslataival azok fejlesztését elősegíti.

    (9) Szoros munkakapcsolatot tart fenn az ellenőrzéseket végző külső szervekkel, szervezetekkel (ÁSZ, PM, APEH, TB stb.), valamint a minisztérium szakmai és felügyeleti ellenőrzési szervezeteivel. A munkakapcsolat kiterjed az ellenőrzési feladatok összehangolására, tapasztalatcserékre, az ellenőrzési szakma követelményrendszeréhez való hatékonyabb megfelelés biztosítására.



A VÉDELMI TITKÁRSÁG
(osztály)

    (1) A Védelmi Titkárság a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő, osztály jogállású hivatali egység.

    (2) A Titkárság:
    a) részt vesz a védelmi igazgatás rendszerére és működtetésére vonatkozó elgondolások kialakításában, a Honvédelmi Tanács Hivatala, valamint a minisztériumi Operatív Törzs működési feltételeinek megteremtésében;
    b) kezdeményezi és koordinálja a minisztérium felelősségi körébe tartozó, minősített időszaki rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabálytervezeteknek a Jogi Főosztály közreműködésével történő kidolgozását és napra készen tartását;
    c) az OKF kivételével tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek minősített időszaki felkészülését, továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a védelmi felkészítés, válságkezelés területén e szervek tevékenysége fölött;
    d) kidolgozza és napra készen tartja a minisztérium vezetése minősített időszaki okmányait;
    e) közreműködik a minisztérium és a miniszter irányítása alá tartozó szervek és szervezetek készenléte fenntartásával és fokozásával kapcsolatos feladatokban;
    f) közreműködik a katasztrófavédelmi és honvédelmi feladatok költségei elkülönített tervezésében;
    g) gondoskodik a minisztérium vezetői állománya minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséről, közreműködik a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok elnökei felkészítésében;
    h) részt vesz a polgári védelem feladatával, szervezetével, működésével, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségével összefüggő jogi szabályozás és kormányzati döntések előkészítésében;
    i) kijelölés alapján ellátja a minisztérium képviseletét tárcaközi bizottságokban;    j) közreműködik a hazai és nemzetközi válságkezelési és védelmi igazgatási rendszergyakorlatok tervezésében, részt vesz azok végrehajtásában;
    k) ellátja a miniszter katasztrófavédelemmel összefüggő törvényességi felügyeleti jogköréből adódó, megyei (fővárosi) védelmi bizottságokat érintő feladatokat;
    l) részt vesz a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel összefüggő tárcaszintű feladatok ellátásában;
    m) közreműködik a katasztrófavédelmi oktatás, képzés és továbbképzés minősített időszaki feladatokat is tartalmazó irányai kidolgozásában;
    n) közreműködik a katasztrófavédelmi tudományos kutatást érintő jogi szabályozás koncepciói kidolgozásában;
    o) szakmai felügyeletet gyakorol a katasztrófavédelmi szervek szakmai ellenőrző szervei és tevékenysége felett;
    p) megszervezi és végrehajtja a katasztrófavédelmi szervek szakmai tevékenysége munkaterv szerinti vagy soron kívüli ellenőrzését;
    q) a felügyelet és ellenőrzés tapasztalatai, az információs rendszer adatai alapján kezdeményezi egyes szervek vagy tevékenységi körök soron kívüli ellenőrzését, vezetőik soron kívüli beszámoltatását;
    r) véleményezi a katasztrófavédelmi szerveket és tevékenységüket érintő norma-tervezeteket;
    s) ellátja a Helyzetelemző-értékelő Központ (a továbbiakban: HÉK) működtetésével kapcsolatos feladatokat, ennek során:
    sa) a minisztérium ügyeleti szolgálatát – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal (a továbbiakban: IRM) kötött megállapodásra alapozva – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: OKF) megosztva látja el,
    sb) az OKF-n kívül a más szervektől érkező tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményekről jelentést tesz. A megállapodás alapján az IRM által készített Tájékoztató Jelentést a közjogi és koordinációs szakállamtitkár által jóváhagyott elosztónak megfelelően továbbítja,
    sc) közreműködik a különböző szintű jogszabályokban előírt, a tárca feladat- és hatáskörébe utalt, a védelmi igazgatással összefüggő értesítési, tájékoztatási, berendelési és készültségbe helyezési feladatok végrehajtásában,
    sd) ellátja a minősített információ telefonon, faxon és elektronikus levélben történő vételével és továbbításával kapcsolatos feladatokat NATO TITKOS szintig. Működteti ezen információk elektronikus továbbítására, tárolására, kezelésére használt rendszert,
    se) koordinálja a hazai katasztrófa- és válsághelyzetek kezelésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat,
    sf) részt vesz – részleges vagy teljes alkalmazás esetén – a katasztrófa és válsághelyzet kezeléséhez szükséges információk elemzésében, értékelésében, javaslatokat, előterjesztéseket dolgoz ki a döntéshozók részére; részt vesz a döntésekből adódó feladatok végrehajtásának koordinációjában,
    sg) gondoskodik a HÉK-be kijelölt szakértők felkészítéséről,
    sh) ellátja a HÉK általános készenléti tevékenységét,
    si) az érintettek adatszolgáltatása alapján nyilvántartja az ország működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítményeket;
    t) ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) Titkárság feladatait, ennek során:
    ta) előkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, nyilvántartja a KKB elnöke által meghatározott személyek munkaidő alatti, illetve munkaidőn túli tartózkodási helyét, és gondoskodik riasztásukról,
    tb) elkészíti a KKB éves feladattervének tervezetét,
    tc) előkészíti a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségével, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégiával, valamint a megelőzés és a felkészülés éves nemzeti tervével és annak költségvetésével kapcsolatos előterjesztéseket,
    td) összeállítja és jóváhagyásra előkészíti az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok éves tervét,
    te) összeállítja a KKB feladatai végrehajtásáról szóló tájékoztatókat, beszámolókat,
    tf) ellátja a kritikus infrastruktúra védelmével összefüggő, KKB-ra háruló feladatok végrehajtásának koordinálását;
    u) koordinálja az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek környezetvédelemmel és kármentesítéssel kapcsolatos feladatai végrehajtását és működteti az ezzel összefüggő központi nyilvántartási rendszert.



A NEMZETKÖZI TITKÁRSÁG
(osztály)

    (1) A Nemzetközi Titkárság a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő, osztály jogállású hivatali egység.

    (2) A Titkárság:
    a) szervezi és koordinálja a minisztérium nemzetközi tevékenységét, biztosítja a szakállamtitkárságok nemzetközi tevékenységének összehangolását, részt vesz a szakmai egyeztetéseken, rendezvényeken;
    b) összeállítja minden év november 15-éig a minisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket és felterjeszti a szakállamtitkárhoz;
    c) a jóváhagyott irányelvek alapján elvégzi a minisztériumi szervek éves munkaterveinek összesítését és prioritási javaslataival december 15-éig felterjeszti a szakállamtitkárhoz;
    d) a vezetői szintű kiutazások és partnerfogadások minisztériumi tervét a kormányzati szintű összehangolás érdekében megküldi a Külügyminisztériumnak és Miniszterelnöki Hivatalnak; gondoskodik a koordináció nyomán esetlegesen szükséges változtatásoknak a minisztérium illetékes szervei által történő végrehajtásáról;
    e) összeállítja a minisztériumi szervek nemzetközi tevékenységéről szóló éves jelentést és január 10-éig felterjeszti a szakállamtitkárhoz;
    f) kapcsolatot tart a partner országokban a minisztérium illetékességi körébe tartozó kérdésekért felelős főhatóságokkal, illetve a Budapesten akkreditált külképviseletekkel, a külföldön akkreditált magyar külképviseletekkel és biztosítja a szükséges szakmai tájékoztatást;
    g) szervezi és koordinálja az univerzális, regionális és szubregionális nemzetközi szervezetekkel való szakmai kapcsolattartást, képviseli a minisztériumot az egyes szakbizottságokban és a kétoldalú kormányközi vegyes bizottságokban, ellátja több szakállamtitkárságot érintő nemzetközi feladatok lebonyolítását;
    h) az illetékes szervek, társtárcák és más államigazgatási szervek bevonásával előkészíti a minisztérium felső szintű vezetői nemzetközi tárgyalásainak szakmai anyagait; gondoskodik az e tárgyalásokból eredő feladatok végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, valamint az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány és/vagy a minisztérium vezetése számára történő előkészítéséről;
    i) tájékoztatja a szakállamtitkár és magasabb szintű vezetők nemzetközi tárgyalásairól a minisztérium illetékes szerveit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket;
    j) ellátja a minisztérium felső szintű vezetőinek és munkatársainak kiutazásaival és a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris, utaztatási és pénzügyi elszámolási teendőket; megszervezi a felsőszintű és szakértői tárgyalásokhoz szükséges tolmácsolási szolgáltatásokat, szervezi a minisztérium hatáskörébe tartozó konferenciákat, rendezvényeket, és kezeli a protokoll raktár ajándék készletét;
    k) a minisztérium hivatali egységei vezetőinek, valamint az önálló szervek vezetőinek kezdeményezésére, végzi az államtitkár által engedélyezett szolgálati és diplomataútlevelek kiadásával kapcsolatos ügyintézést;
    l) jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó szolgálati útlevelekről, biztosítja a rendeltetésszerű felhasználást, a jogosultság megszűnéséig kezeli azokat, gondoskodik az útlevelek biztonságos őrzéséről;
    m) végzi a minisztérium felső vezetésének nemzetközi levelezését, indokolt esetekben biztosítja a szakmai anyagok fordítását (fordíttatását);
    n) vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, szolgál-tatást nyújt azok anyagai alapján;
    o) koordinálja a katasztrófavédelem nemzetközi tevékenységeit, az alábbiak szerint:
    oa) figyelemmel kíséri a kétoldalú katasztrófavédelmi kormányegyezményekből adódó feladatok végrehajtását és az OKF kezdeményezése alapján gondoskodik a hivatkozott egyezmények folyamatos karbantartásáról,
    ob) az OKF látja el az EU illetékes szerveiben (polgári védelmi komitológiai szakbizottságok, polgári védelemért felelős tanácsi munkacsoport – PROCIV) a szakterület képviseletét, biztosítja a képviselendő hazai álláspont kialakításához szükséges koordinációt, a kialakult tárgyalási álláspontot a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti,
    oc) az OKF biztosítja a NATO CEP hazai feladatainak koordinálását,
    od) az ENSZ OCHA-val az OKF-en keresztül tartja a kapcsolatot, és biztosítja a szakterületen szükséges politikai tárcaközi koordinációt,
    oe) a regionális katasztrófavédelmi szervezetek szakosított fórumain az OKF látja el a szakmai képviseletet, a minisztérium szükség esetén biztosítja a tárcaközi koordinációt;
    p) felkészíti a régiók bizottságában részt vevő magyar nemzeti küldöttséget,
    q) felügyeli és irányítja a brüsszeli régiók irodájának nemzetközi tevékenységét;
    r) az illetékes szakmai vezetőkkel együttműködve koordinálja az Állandó Képviseleten működő önkormányzati, regionális feladatokat ellátó szakdiplomata tevékenységét;
    s) koordinálja a „Visegrádi Négyek”-kel (a továbbiakban: V4) kapcsolatos együttműködést.

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKÁSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁR
ÉS A KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

    Az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár:
    a) felel a közigazgatási és önkormányzati reform feladatainak végrehajtásáért;
    b) közreműködik a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában és törvényességi ellenőrzésének szakmai irányításában;
    c) előkészíti a helyi önkormányzati képviselők jogállásával, valamint a helyi önkormányzatok társulásaival kapcsolatos jogi szabályozást;
    d) felel a minisztérium többcélú kistérségi társulásokkal való kapcsolataiért;
    e) ellátja az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait és részt vesz a végrehajtásban;
    f) közreműködik a közigazgatási hivatalok irányításában, a hivatalok által elkészített szervezeti és működési szabályzatokat jóváhagyásra felterjeszti;
    g) előkészíti az ország területének közigazgatási tagozódásával illetőleg a területszervezéssel kapcsolatos, az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket;
    h) kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét, biztosítja a felelősségi körébe tartozó önkormányzati feladatok egyeztetését, összehangolását;
    i) közreműködik a helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében;
    j) ellátja a lakásügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a kormányprogram lakásügyi feladatainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról;
    k) közreműködik az 1. számú függelékben szakterületenként kijelölt gazdasági és közhasznú társaságokat érintő vagyonkezelői (tulajdonosi) feladatok gyakorlásában.



AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKÁSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁR
TITKÁRSÁGA

    (1) Az Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkár Titkársága a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Titkárság ellátja az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár szakterületre vonatkozó:
    a) jogszabály-előkészítési és véleményezési;
    b) költségvetés előkészítési és végrehajtási;
    c) személyzeti és oktatási ügyek előkészítési;
    d) felügyeleti és ellenőrzési;
    e) sajtó és kommunikációs főosztályvezető részére szakanyag és vezetői tájékoztató készítési;
    f) a jogszabálytervezetek költséghatás elemzését egyeztető és véglegező munkacsoport tevékenységét segítő feladatokat.



AZ ÖNKORMÁNYZATI FŐOSZTÁLY

    (1) Az Önkormányzati Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály:
    a) előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintő jogszabályokat, közreműködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében;
    b) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntésekre vonatkozó miniszteri előterjesztéseket;
    c) előkészíti az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést;
    d) figyelemmel kíséri és elemzi az Alkotmány helyi önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a hatályosulását;
    e) figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről, valamint a területszervezési eljárásról szóló törvények hatályosulását;
    é) közreműködik az önkormányzati rendszert érintő közigazgatási kísérletek, új módszertani megoldások kidolgozásában;
    f) figyelemmel kíséri és elemzi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai működését, javaslatot tesz az érintett hivatali egységekkel közreműködve a korszerűsítésre;
    g) figyelemmel kíséri és elemzi a körjegyzőségek működését, javaslatot tesz az érintett hivatali egységekkel közreműködve a korszerűsítésre, továbbá előkészíti a miniszter körjegyzőségi kijelölésre vonatkozó döntését;
    h) véleményezi a helyi és a kisebbségi önkormányzatok működése szempontjából a jogszabályok tervezeteit és szükség szerint javaslatot tesz azok módosításukra, hatályon kívül helyezésükre;
    i) összeállítja az érintett szervezeti egységek javaslatai alapján az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár szakmai véleményét a Kormány, az Államtitkári Értekezlet napirendjén szereplő előterjesztésekkel kapcsolatban;
    j) átfogóan értékeli és elemzi a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok működése törvényességének helyzetét;
    k) összehangolja a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzésére irányuló tevékenységét, az egységes jogalkalmazás érdekében áttekinti az ellenőrzések tapasztalatait;
    l) módszertani ajánlást dolgoz ki az érintett hivatali egységek bevonásával a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, valamint a területfejlesztési tanácsok törvényességi felügyeleti tevékenységének elősegítéséhez;
    m) az érintett hivatali egységekkel közreműködve segíti az önkormányzati szervek működését, jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok és szakmai tájékoztatók, illetve ajánlások megjelentetése útján;
    n) az egységes jogalkalmazás érdekében rendszeres értekezleteken tekinti át a törvényességi ellenőrzés aktuális kérdéseit a közigazgatási hivatalok Törvényességi Főosztályainak vezetőivel;
    o) közreműködik a közigazgatás korszerűsítésének, a többcélú kistérségi társulási rendszer továbbfejlesztésére, a körjegyzőségek működésének ösztönzésére, átalakulására irányuló közigazgatási reform végrehajtásában;
    ö) javaslatot tesz a Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztállyal közösen a törvényességi ellenőrzési információs rendszer adattartalmának korszerűsítésére;
    p) elemzi – az érintett hivatali egységek bevonásával – a törvényességi ellenőrzési információs rendszer adatait;
    q) részt vesz felkérés alapján – a törvényességi ellenőrzést illetően – a közigazgatási hivatalok tevékenységének komplex ellenőrzésében;
    r) elősegíti a központi közigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolat- és információs rendjének továbbfejlesztését;
    s) gondoskodik a törvényességi információs rendszer adattartalmának korszerűsítéséről, együttműködve a Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztállyal, gondoskodik – más hivatali egységek bevonásával – a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatok integrált kezelésről;
    t) segíti az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködés szélesítését;
    u) kapcsolatot tart az önkormányzatok érdekszövetségeivel, feldolgozza – az érintett hivatali egységek bevonásával – az érdekszövetségek által biztosított, az önkormányzatok működésére vonatkozó szakmai információkat, javaslatokat;
    v) gondoskodik – más hivatali egységek bevonásával – az önkormányzati információs honlap működtetéséről.

    (3) A Főosztály:
    a) tájékoztatja – az érintett hivatali egység bevonásával – a helyi önkormányzatokat a feladat- és hatáskörüket érintő jogszabályváltozásokról, eseményekről, programokról és pályázati lehetőségekről;
    b) szerkeszti az Önkormányzati Tájékoztatót az érintett hivatali egységek bevonásával;
    c) vezeti és negyedévente aktualizálja a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzékét;
    d) működteti az önkormányzati és kisebbségi forródrót telefonos szolgálatot;
    e) az önkormányzatok a többcélú kistérségi társulások feladatkörét érintő, tevékenységüket segítő szakmai kiadványokat készít;
    f) közreműködik a minisztérium, az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai, továbbá egyes nemzetközi fórumok (kormányközi vegyes bizottságok, V4 együttműködést) önkormányzatokra vonatkozó önkormányzati tárgyú témakörei szakmai előkészítésében és meghatározásában;
    g) külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban, nemzetközi fórumokon.



A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALI, JEGYZŐI ÉS HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY

    (1) A Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály vezetője – akadályoztatása esetén – helyettesíti az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárt. E feladatkörében részt vesz az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének koordinálásában és ellenőrzésében.

    (3) A Főosztály a közigazgatási hivatalok és a jegyzők tevékenységével kapcsolatban:
    a) segíti az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárt a közigazgatási hivatalok tevékenységének irányításában, összehangolásában. Ennek keretében – a Miniszterelnöki Hivatallal együttműködve – szervezi a hivatalvezetői értekezleteket, közreműködik a hivatalok ágazati tevékenységének koordinálásában, elemzi és ellenőrzi a hivatalok tevékenységét, valamint jóváhagyásra előkészíti a hivatalok szervezeti és működési szabályzatát, alapító okiratát;
    b) előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, a közigazgatási hivatalok jogállására, működésére vonatkozó jogszabályokat;
    c) közreműködik:
    ca) a közigazgatási hivatalok, valamint a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban: polgármester), a jegyző, a főjegyző (a továbbiakban: jegyző) és a képviselő-testület hivatalának ügyintézője államigazgatási tevékenységét érintő közösségi és nemzeti jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének előkészítésében,
    cb) valamint a helyi önkormányzatok európai uniós támogatására vonatkozó szabály- és intézményi rendszer kialakításának, működésének véleményezésében;
    d) irányítja és az érintett tárcák bevonásával ellenőrzi a közigazgatási hivatalok működését;
    e) gondoskodik a több megyét érintő, illetve a főváros közigazgatási határán túlterjedő területi koordinációs feladatok ellátásának irányításáról és összehangolásáról;
    f) összehangolja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője által ellátott államigazgatási feladatok közigazgatási hivatalok általi ellenőrzésére irányuló tevékenységet; az egységes jogalkalmazás érdekében rendszeres értekezleteken tekinti át az ellenőrzések tapasztalatait, amely alapján ezen szervek működését, jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok, ajánlások megjelentetése révén segíti;
    g) közreműködik a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének, a területfejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének, továbbá a közigazgatási hivatalok és a dekoncentrált szervek jogszabályban rögzített ellenőrzésének összehangolásában;
    h) közreműködik a közigazgatási korszerűsítésre, a területi államigazgatási szervek átalakítására irányuló közigazgatási reform végrehajtásban; ennek keretében a közigazgatási hivatalok közreműködésével – az Önkormányzati Főosztállyal együttműködve – kidolgozza a kistérségi központ települési önkormányzat jegyzőjének differenciált államigazgatási hatásköri rendszerét, közreműködik a kistérségi szolgáltató központok kialakításában;
    i) részt vesz a közigazgatási hivatalok és a jegyzői szervezetek által biztosított – a területi államigazgatás és a helyi önkormányzatok működésére vonatkozó – információk, adatok gyűjtésében, rendszerezésében, feldolgozásában;
    j) közreműködik a törvényességi ellenőrzési információs rendszer működtetésében, az Önkormányzati Főosztállyal közösen gondoskodik a rendszer adattartalmának korszerűsítéséről, a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatok integrált kezeléséről;
    k) irányítja a közigazgatási hivataloknak a területi államigazgatási szervek működését segítő közigazgatás-szervezési tevékenységét, az új módszertani megoldások kidolgozását és elterjesztését, elősegíti a közigazgatási hivatalok működésének korszerűsítését célzó új szervezési és vezetési módszerek alkalmazását;
    l) az érintett főosztályok felkérése alapján részt vesz a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzési és felügyeleti munkájának szakmai ellenőrzésében;
    m) gondoskodik a közigazgatási hivataloknak a helyi önkormányzatok uniós pályázási tevékenységének segítő, valamint az ehhez szükséges hatósági engedélyezési eljárások koordinációját ellátó tevékenységének összehangolásáról;
    n) felkérés alapján – a közigazgatási hivatalokkal együttműködve – közreműködik a helyi önkormányzatok uniós pályázati tevékenységét érintő programok, felhívások előkészítésében, véleményezésében, elbírálásában; figyelemmel kíséri az uniós forrásból finanszírozott helyi önkormányzati fejlesztések megvalósítását;
    o) közreműködik a közigazgatási hivatalok továbbképzési tevékenységének szervezésében;
    p) szervezi a közigazgatási hivatalok főosztályvezetőinek értekezleteit;
    q) kapcsolatot tart a Jegyzők Országos Szövetségével, más jegyzői szervezetekkel, külön megállapodás alapján bevonja azokat a jegyzők államigazgatási feladatait érintő jogszabály-tervezetek előkészítésébe, véleményezésébe;
    r) közreműködik a havonta megjelenő Önkormányzati Tájékoztató szerkesztésében.

    (4) A Főosztály a hatósági tevékenységi körében:
    a) kidolgozza a közigazgatási hatósági eljárás jogi szabályozására irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket, figyelemmel kíséri és értékeli a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény érvényesülését; gondoskodik a törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;
    b) elbírálásra előkészíti a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a hatósági közvetítőket tartalmazó nyilvántartásával kapcsolatos – a miniszter hatáskörébe tartozó – jogorvoslatokat;
    c) szakmai irányítást gyakorol a kisajátítási, a bányaszolgalmi, a hagyatéki leltározási, a külföldiek ingatlan vásárlásának engedélyezési, és a Polgári Törvénykönyvből fakadó más igazgatási tevékenység felett, gondoskodik a kiemelt állami nagyberuházások megvalósítása során szükséges hatósági engedélyezési eljárások koordinációjának elősegítéséről;
    d) átfogóan értékeli és elemzi az önkormányzati szervek és a közigazgatási hivatalok hatósági igazgatási tevékenységét, valamint az e tevékenységre vonatkozó jogszabályok érvényesülését; javaslatokat fogalmaz meg az állampolgárokat, ügyfeleket sújtó bürokratikus előírások csökkentésére, a hatósági joganyag deregulációjára és korszerűsítésére;
    e) ellátja a hatósági statisztikai adatszolgáltatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat;
    f) intézi a helyi önkormányzatok szervei és a közigazgatási hivatalok tevékenységével összefüggő panaszok kivizsgálását.

    (5) A Főosztály egyéb feladatkörében:
    a) részt vesz az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár feladatkörébe tartozó szakterület hazai és nemzetközi képviseletében, segítséget nyújt a csatlakozásra váró országok önkormányzatainak és a közigazgatási hivatalokkal azonos feladat- és hatáskörű szervezetek integrációs felkészítésében;
    b) felkérés alapján közreműködik a határon túli magyarokkal kapcsolatos, egyes, a feladatkörét érintő ágazati feladatok végrehajtásában;
    c) közreműködik a minisztérium és a közigazgatási hivatalok nemzetközi kapcsolatai szakmai tartalmának meghatározásában, a nemzetközi tapasztalatok rendszerezésében, továbbá koordinálja a nemzetközi fórumok (kormányközi vegyes bizottságok, V4 együttműködést) önkormányzati szakmai tartalmának előkészítését;
    d) ellátja az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Irányító Bizottságában és annak szakbizottságaiban országunk képviseletét;
    e) külön megbízás alapján képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban;
    f) a közigazgatási hivatalok és a jegyzők feladatkörét érintő információs tanácskozásokat szervez, szakmai kiadványokat készít.



AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY

    (1) Az Önkormányzati Gazdasági Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály:
    a) ellátja – a Pénzügyminisztérium illetékes szervezeti egységeivel együttműködve – az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait és részt vesz a végrehajtásban; végzi az önkormányzatok jövedelemviszonyait meghatározó pénzügyi bevételek modellezésének munkáit; irányítja és koordinálja az éves költségvetési zárszámadási törvényjavaslat helyi önkormányzatokat érintő részanyagainak elkészítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat;
    b) összehangolja az önkormányzati tervezéssel és gazdálkodással összefüggő minisztériumi tevékenységet;
    c) részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozási rendszerének korszerűsítésében, a működéséhez szükséges feltételek megteremtésében, és az önkormányzati törvényben, valamint az államháztartási törvényben foglaltak érvényesítésében;
    d) elősegíti az önkormányzati finanszírozási rendszer továbbfejlesztését, különös tekintettel a társult feladatellátás, így a többcélú kistérségi társulások ösztönzésére;
    e) ellátja a többcélú kistérségi társulások támogatási rendszerével kapcsolatos döntés-előkészítésből és végrehajtásából adódó feladatokat;
    f) közreműködik a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulásokra, a központosított előirányzatokra, valamint a központi adókból való részesedés mértékére és az elosztás módjára vonatkozó javaslatok előkészítésében;
    g) ellátja az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályozásával összefüggő feladatokat, előkészíti az ingatlanvagyon értékelésének irányelveit, szabályozza és működteti az önkormányzati vagyonkatasztert;
    h) részt vesz a helyi önkormányzatok tulajdonát, az azzal való gazdálkodást érintő állami döntések előkészítésében, végrehajtásában;
    i) ellátja a vagyonátadó bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok önkormányzatok tulajdonába adásával kapcsolatos ügyekben elbírálásra előkészíti a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok döntései ellen benyújtott – a miniszter hatáskörébe tartozó – jogorvoslatokat;
    j) közreműködik az önkormányzati kötelező feladatok differenciált telepítésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében, valamint az ezzel összefüggő finanszírozás kidolgozásában;
    k) vizsgálja az önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételeket, és javaslatot tesz azok biztosítására;
    l) közreműködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában, az ellátottsági mutatók felmérésében, értékelésében;
    m) ellátja a Helyi Önkormányzatok támogatásai fejezethez tartozó valamennyi előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül különösen a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetését, a helyi önkormányzatok előirányzatainak nyilvántartását, utalványozását;
    n) ellátja a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló jogszabályok előkészítéséből és végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat; gondoskodik a működést szolgáló feltételek megteremtéséről; kialakítja és működteti a címzett és céltámogatással kapcsolatos döntés-előkészítő rendszert; szervezi és koordinálja a finanszírozás, az elszámolás rendjét;
    o) ellátja a helyi önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat;
    p) ellátja a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásával kapcsolatos döntés előkészítéséből és végrehajtásából adódó feladatokat;
    q) elősegíti, hogy a helyi önkormányzatok sikeresen vehessék igénybe az Európai Uniós támogatásokat, melynek keretében ellátja az önkormányzatok EU-s pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatási rendszerével kapcsolatos döntések előkészítéséből és végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat;
    r) ellátja a vis maior előirányzatok szabályozási feladatait, továbbá előkészíti a vis maior tartalék kérelmeket elbíráló miniszteri döntéseket;
    s) ellátja az önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel összefüggő előirányzat szabályozási feladatait, továbbá előkészíti a létszámcsökkentési pályázatokat elbíráló tárcaközi bizottsági döntéseket;
    t) közreműködik az önkormányzatok és intézményeik számviteli, valamint az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kialakításában, működtetésében;
    u) ellátja a Pénzügyminisztériummal közösen – jogszabályban meghatározott feladatkörének megfelelően – a Magyar Államkincstár fővárosi, megyei Területi Igazgatóságai helyi önkormányzatokat érintő feladatainak szakmai irányítását;
    v) szakmai módszertani tanácsadással, kiadványokkal és konzultációkkal segíti az önkormányzatok költségvetési tervezési, zárszámadási tevékenységét.



A LAKÁSÜGYI TITKÁRSÁG
(osztály)

    (1) A Lakásügyi Titkárság a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő, osztály jogállású hivatali egység.

    (2) A Titkárság:
    a) a kormányzati munkamegosztás alapján, lakáspolitikát irányító testületekkel együttműködve koordinálja és végrehajtja a Kormány által meghatározott szabályozási feladatokat;
    b) közreműködik a szabályozási koncepciók kialakításában, majd ennek megfelelően előkészíti a lakáspolitikához fűződő törvények és más jogszabályok tervezeteit;
    c) kialakítja és képviseli a Minisztérium álláspontját a lakásüggyel és lakásjogi szabályokkal kapcsolatban;
    d) képviseli lakásügyekben, lakásjogi kérdésekben a Minisztériumot a tárcaegyeztetéseken, szakmai konferenciákon, lakossági fórumokon és egyéb rendezvényeken, részt vesz a parlamenti és képviselői munkával kapcsolatos minisztériumi szintű feladatok ellátásában;
    e) feldolgozza az egyes szakmai és civil szervezetek lakásügyek továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait, ezekről szakmai egyeztetéseket tart;
    f) közreműködik a tervezetek széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésének lefolytatásában, ellátja a különböző előterjesztésekkel kapcsolatban rá háruló feladatokat;
    g) véleményezi a lakásügyet érintő előterjesztéseket, kialakítja a szakmai javaslatokat;
    h) elkészíti a feladatkörét érintő megkeresésekre, minisztériumi, banki, civil szervezeti és egyéb szervezetektől származó, valamint lakossági megkeresésekre adandó választervezeteket;
    i) javaslatokat tesz a lakáspolitikai informatikai rendszer kialakítására és működtetésére rendszeres kapcsolatot tart lakásügyi kérdésekben a nemzetközi szervezetekkel;
    j) gondoskodik feladatkörében a lakásügyi ágazatba tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések tekintetében a külön jogszabályok alapján a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátásáról, különös tekintettel a vizsgaelnöki és a szakértői névjegyzékek tervezeteinek összeállításának, a vizsgaelnökök kijelölésének, valamint a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények jegyzékének előkészítéséről.

    (3) A Titkárság a lakásszabályozási feladatkörében:
    a) előkészíti a feladatkörébe tartozó lakásjogi törvények és más jogszabályok szakmai tervezetét, ellátja az ezzel kapcsolatos további feladatokat, valamint javaslatot tesz az egyes törvények módosításának koncepcionális irányaira, valamint a törvényi rendelkezések kialakítására;
    b) figyelemmel kíséri a lakásjogi törvényi rendelkezések és más jogszabályok hatályosulását, közreműködik a rendelkezések önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek által történő megismertetésében, és a konkrét gyakorlati tapasztalatok alapján további javaslatokat dolgoz ki a szükséges változtatásokra;
    c) javaslatot tesz az ingatlanközvetítés-értékbecslés, az ingatlanvagyon-értékelés és közvetítés, a társasházkezelés és az ingatlankezelés szakképzések szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerének jogszabályi kialakítására, figyelemmel kíséri a hatályosulásukat, javaslatokat dolgoz ki a szükséges módosításukra;
    d) ellátja az igazságügyi ingatlan-értékbecslők névjegyzékbe vételéhez szükséges miniszteri rendelet eljárási szabályainak előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a rendelet alapján elbírálja a szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására irányuló kérelmeket.

    (4) A Titkárság a lakásstratégiai és lakástámogatási feladatkörében:
    a) előkészíti a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály módosításainak tervezetét;
    b) javaslatokat dolgoz ki a lakáskoncepció, a lakásépítési, felújítási és városrehabilitációs feladatok ellátására;
    c) végzi a lakásügyekkel kapcsolatos intézkedések hatásainak vizsgálatát, elemzi a jelenségek okait, figyelemmel kíséri a lakásállomány adatainak változását, a bankok lakáshitelezési tevékenységét, az adatok alapján elemzi és vizsgálja a várható tendenciákat, a jelenségeket kiváltó okokat, elkészíti a minisztérium vezetése által kért számításokat, kimutatásokat, statisztikákat, grafikonokat;
    d) kidolgozza – az érintett minisztériumok közreműködésével – a fiatalok önálló lakáshoz jutását elősegítő koncepciót és cselekvési tervet;
    e) engedélyezi külföldi állampolgárok számára a lakáscélú közvetlen támogatások igénybevételét;
    f) közreműködik a lakásügyeket érintő adó- és illetékjogszabályok alakításában;
    g) rendszeres kapcsolatot tart lakásügyi kérdésekben a nemzetközi szervezetekkel;
    h) részt vesz a hazai és nemzetközi energiahatékonysági program lakásügyet érintő kialakításában;
    i) részt vesz az energiaellátás (gáz, elektromos, távfűtés stb.) lakásszektort érintő szabályozásában, a Nemzeti Energia Program Tárcaközi Bizottság munkájában;
    j) ellátja a költségvetés lakástámogatási előirányzatainak tervezésével, folyósításával, utalványozásával és zárszámadásával kapcsolatos feladatokat;
    k) havonta prognózist készít a Pénzügyminisztérium számára a lakáskiadások várható alakulásáról;
    l) kapcsolatot tart a lakástámogatásokat folyósító hitelintézetekkel, valamint gondozza és nyilvántartja a hitelintézetekkel a támogatások elszámolásáról és folyósításáról kötött szerződéseket;
    m) ellenőrzi és összesíti a hitelintézetek által kötelezően beküldendő adatszolgáltatás adatait;
    n) utalványozás céljából a Minisztérium illetékes szervezeti egységéhez továbbítja a hitelintézetektől a lakáscélú állami támogatások címén beérkezett lehívásokat.

    (5) A Titkárság a lakáspályázati feladatkörében:
    a) működteti a lakáspályázati rendszert, ezen belül elkészíti a pályázati kiírásokat és útmutatókat, és gondoskodik azok meghirdetéséről;
    b) kialakítja a lakáspályázatok finanszírozását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok (a továbbiakban: előirányzatok) felhasználásának elvi, módszertani szabályait;
    c) eldönti a pályázati kiírás és útmutató értelmezésével kapcsolatos elvi kérdéseket;
    d) gondoskodik a lakáspályázatok döntésre való előkészítéséről, valamint elkészíti a miniszteri döntésre vonatkozó, Lakáspályázati Bizottság által támogatott javaslatokat;
    e) gondoskodik a pályázati eredmények kihirdetéséről és közreműködik a miniszteri döntés kommunikációjában;
    f) javaslatot tesz a lakáspályázatokat miniszteri döntésre előkészítő Lakáspályázati Bizottság összetételére és további működtetésére, ellátja a Bizottság üléseivel kapcsolatos titkársági feladatokat;
    g) elkészíti és egyezteti a pályázókkal kötendő támogatási mintaszerződést;
    h) előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó már támogató döntéssel érintett pályázat-módosításokra, támogatási szerződés-módosításokra vonatkozó miniszteri döntést, javaslatot tesz az ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatti intézkedésekre;
    i) ellátja – a Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel együttműködve – a Lakásügyi Titkárság kezelésébe tartozó lakáspályázati támogatások finanszírozását biztosító előirányzatokkal kapcsolatos (tervezési, beszámoló készítési) feladatokat;
    j) gondoskodik az előirányzatok évközi és év végi mérlegbeszámolóinak, valamint költségvetési beszámolóinak könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről, közreműködik az előirányzatok év végi leltározásában;
    k) jóváhagyja a Magyar Lakás-innovációs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: MLI Kht.) által előkészített féléves és éves költségvetési beszámolókat, szakmai értékelést készít az előirányzat pénzügyi keretének felhasználásával kapcsolatos éves és féléves költségvetési beszámolókhoz az MLI Kht. által szolgáltatott számszaki adatok alapján.

A TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁR
ÉS A KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

    A területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár:
    a) kidolgozza a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá területrendezési tervek rendszerét, meghatározza részletes tartalmi követelményeiket, elkészítésük, alkalmazásuk és felülvizsgálatuk rendjét, terveket, koncepciókat, programokat és javaslatokat készít az országos terület- és regionális fejlesztési politika megalapozására;
    b) kidolgozza az ország és a kiemelt térségek területrendezési tervét, és érvényesítésük szabályrendszerét;
    c) kidolgozza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök felhasználásának szabályait;
    d) gondoskodik a miniszter álláspontja érvényesítéséről a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok munkájában, szervezi az OTT működésével kapcsolatos feladatokat;
    e) szakirányítást gyakorol a területi főépítészek területfejlesztéssel, valamint területrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett, különös tekintettel államigazgatási szervként végzett hatósági feladataikra, továbbá ellátja a másodfokú területrendezési hatósági feladatokat;
    f) szakmailag irányítja a kistérségi hálózat munkáját;
    g) szakmai véleményt ad a települések településrendezési eszközeiről azok megállapítása előtt;
    h) szakirányítást gyakorol a területi főépítészek településfejlesztéssel, valamint településrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett;
    i) elemzi a településfejlesztési folyamatokat, gondoskodik az azokkal összefüggő kormányzati intézkedések hatásvizsgálatainak elkészítéséről;
    j) ellátja az épített környezet alakításával és kidolgozásával kapcsolatos kormányzati feladatok előkészítésével kapcsolatos építésügyi és területrendezési teendőket;
    k) koncepciókat és javaslatokat készít az építésügyi stratégiai koncepciók és programok megalapozására;
    l) közreműködik az építésüggyel kapcsolatos országos kutatási-fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési koncepciók kidolgozásában;
    m) külön jogszabályban foglaltak szerint végső szakmai véleményt ad a települések településrendezési eszközeiről azok megállapítása előtt;
    n) közreműködik az 1. számú függelékben szakterületenként kijelölt gazdasági és közhasznú társaságokat érintő vagyonkezelői (tulajdonosi) feladatok gyakorlásában.



A TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁR
TITKÁRSÁGA

    (1) A Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkár Titkársága a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.
    (2) A Titkárság:
    a) gondoskodik a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
    b) továbbítja a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
    c) figyelemmel kíséri a szakállamtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
    d) a szakállamtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő tevékenységet végez;
    e) segíti a szakállamtitkárság többi szervezeti egységét érintő munkavégzést és a szervezeti egységek munkájának összehangolását;
    f) felelős mindazon feladatok ellátásáért, amelyek ellátásával a szakállamtitkár a belső munkamegosztás alapján őt megbízza.



A TERÜLETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

    (1) A Területfejlesztési Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály területpolitikai feladatkörében:
    a) gondoskodik az ország területi fejlődési folyamatainak figyelemmel kíséréséről és értékeléséről, felel az Országgyűlés részére az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló beszámoló elkészítésért, a területfejlesztési politika ágazati politikákkal való összehangolásáért;
    b) felel az Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OTK) felülvizsgálatáért, az új OTK elkészítéséért;
    c) feladata a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosításának szakmai előkészítése;
    d) folyamatosan ellátja a területfejlesztés jogszabályi hátterének szakmai megalapozásával összefüggő feladatokat, közreműködik más minisztériumok és központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak és együttműködésének koordinálásában;
    e) gondoskodik – a Területrendezési és Tervezési Főosztállyal együttműködve – a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló kormányrendelet, valamint a területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló miniszteri rendelet aktualizálásáról, megújításáról;
    f) közreműködik a területfejlesztési intézményrendszer alakításának szakmai megalapozásában;
    g) ellátja a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer alakításának és üzemeltetésének szakmai irányítását, elősegíti a különböző információs rendszerek közötti összhang megteremtését, a területi statisztikai és egyéb adatszolgáltatás és tájékoztatás szakmai hátterének biztosítását. Gondoskodik a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről szóló kormányrendelet időszerű módosításáról;
    h) szakmailag koordinálja a minisztériumban folyó területfejlesztési tudományos, kutató és innovációs munkákat és az e feladatok ellátásában résztvevő intézetekkel, felsőoktatási intézményekkel kialakított különböző szintű és irányú együttműködési tevékenységéket;
    i) közreműködik a területfejlesztési ismeretek oktatásában, terjesztésében, a területfejlesztési kommunikáció ellátásában érintett szervezetek, személyek, szakemberek és szakértők kiválasztásában, felkészítésében, a területfejlesztési képzési és kommunikációs stratégiák szakmai megalapozásában;
    j) gondoskodik a területfejlesztési tervezésre jogosultak körének és a szakértői névjegyzékbe kerülés szabályozásáról.

    (3) A Főosztály a támogatáspolitikai feladatkörében:
    a) javaslatot tesz a területfejlesztési eszközrendszerre, illetve kidolgozza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozat tervezetét;
    b) előkészíti – a Pénzügyminisztérium illetékes szervezeti egységeivel együttműködve – a terület- és önkormányzati fejlesztést szolgáló pénzügyi források költségvetési tervezését, az éves költségvetési zárszámadáshoz beszámolót készít, javaslatot dolgoz ki a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányára, a decentralizált források régiók közötti felosztására;
    c) javaslatot tesz a régió társadalmi, gazdasági fejlesztése érdekében a regionális fejlesztési tanácsokkal kötendő megállapodások szabályozására, felelős a megállapodások előkészítésért, emellett előkészíti a terület- és önkormányzati fejlesztési források felhasználását szabályozó kormányrendeleteket, amely biztosítja az uniós és hazai források felhasználásának egységes eljárásrendjét, a források hatékony felhasználását, a hatékonyság mérését;
    d) az országgyűlési határozat alapján előkészíti a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendeletet; valamint felelős a területfejlesztési célokat és önkormányzati fejlesztéseket közvetlenül szolgáló hazai pénzügyi források pályázati rendszerben történő felhasználásáról szóló összehangolási szabályozás kidolgozásáért;
    e) közreműködik a támogatások egységes nyilvántartását és nyomon követését biztosító elektronikus rendszerének kidolgozásában, felelős az összehangolás alá tartozó pályázati és a pályázat-nyilvántartó rendszer működtetéséért, ennek keretében véleményezi a pályázati felhívásokat, lefolytatja az egyeztetéseket a pályázati felhívások kiíróival;
    f) javaslatot dolgoz ki a projekt előkészítő alap decentralizált kerete régiók közötti felosztására, közreműködik a felhasználási szabályok kialakításában;
    g) felelős a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi keretének felhasználására vonatkozó javaslat, illetve a felhasználásáról szóló értékelő beszámoló kidolgozásáért és az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: OTT) elé történő benyújtásáért, a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi kerete terhére kiírt pályázati és egyedi döntések előkészítéséért, a támogatási szerződések aláírásának, valamint módosításának előkészítéséért, illetve a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi keretének működési forrásai felhasználásának nyomon követésért;
    h) koordinálja a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi kerete terhére más tárcákkal közösen működtetett pályázati rendszer működtetését; továbbá közreműködik a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat, illetve jogelőd forrásai terhére aláírt támogatási döntések visszavonásához kapcsolódó követeléskezelésben;
    i) figyelemmel kíséri a támogatási szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, szükség esetén kezdeményezi módosításukat, illetve a támogatások visszavonását, és felelős a terület- és önkormányzati fejlesztési források pályázati rendszereinek működtetésében, illetve a támogatások folyósításában közreműködő szervezetek munkájának szakmai irányításáért, a szervezetek szakmai felkészítéséért;
    j) felelős a területfejlesztési intézményrendszer (regionális fejlesztési tanácsok, megyei területfejlesztési tanácsok, kistérségi fejlesztési tanácsok) működési költség előirányzatának költségvetési tervezésért, felhasználására vonatkozó javaslat kidolgozásáért, működtetésért, felhasználásának értékeléséért;
    k) felelős a decentralizált terület- és önkormányzati fejlesztési források felhasználásáról szóló beszámoló elkészítéséért és az OTT elé történő benyújtásáért, továbbá a területfejlesztést közvetve és közvetlenül szolgáló támogatási rendszerek és az azok segítségével megvalósuló fejlesztésekről szóló területi értékelések előkészítéséért;
    l) közreműködik a terület- és az önkormányzati támogatásokkal összefüggő írásbeli országgyűlési kérdésekre, interpellációkra adandó válaszok, illetve vezetői felkészítők előkészítésében, illetve a más tárcák által készített előterjesztések szakmai véleményezésében.

    (4) A Főosztály a stratégiai tervezési feladatkörében:
    a) felel az aktuális területfejlesztési koncepciók, programok rendszerének, tartalmi és módszertani követelményeinek elkészítéséért, alkalmazásuk és karbantartásuk rendjének kialakításáért;
    b) közreműködik a Kormány Fejlesztéspolitikai Tanácsa, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), valamint a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság és Tervezési Operatív Bizottság (TOB) elé kerülő területfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések előkészítésében;
    c) felel az átfogó országos fejlesztési tervek területfejlesztési dokumentumai kidolgozásának irányításáért;
    d) módszertani segítséget nyújt a különböző szinten és szakterületeken működő területfejlesztéssel, urbanisztikával és településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek szakmai tevékenységéhez és koordinálja együttműködésüket a területi tervezésben, értékelő és elemző munkájukban;
    e) közreműködik az EU Strukturális alapjai és a Kohéziós Alap igénybevételét szolgáló Nemzeti Fejlesztési Terv, a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret és a kapcsolódó Regionális Fejlesztési Operatív Programok kidolgozásában; az ágazati szakpolitikák felé képviseli a területpolitikai célok érvényesítését;
    f) irányítja a területfejlesztési támogatások decentralizációját segítő programok kidolgozását, a stratégiai tervezéssel és programozással összefüggő területfejlesztési kutatásokat;
    g) részt vesz a területi intézményrendszer továbbfejlesztésének szakmai megalapozásában, a tárcák regionális intézményrendszerének továbbfejlesztésére irányuló munkában;
    h) közreműködik a régióbeli struktúrák és szervezetek irányításában;
    i) javaslatot tesz a regionális politika korszerűsítésére, előkészíti, véleményezi az e tárgyban készülő előterjesztéseket;
    j) részt vesz a regionális szintű monitoring feladatok ellátásában.

    (5) A Főosztály a kohéziós és várospolitikai feladatkörében:
    a) a kohéziós politika vonatkozásában:
    aa) felel a területfejlesztéssel összefüggő EU-s feladatok ellátásáért, közreműködik a területfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések előkészítésében,
    ab) feladata az EU regionális és strukturális politikáját érintő közösségi intézményekkel történő kapcsolattartás,
    ac) a területfejlesztés szakmai érdekeinek képviselete a nemzetközi területfejlesztési együttműködésekben, különös tekintettel a V4 együttműködésre, az OECD munkájára, az EKTB-ben való részvételre,
    ad) feladata a területfejlesztés érdekeinek képviselete és érvényesítése az európai szintű területfejlesztési dokumentumok, koncepciók, stratégiák kialakításában, részt vesz az Európai Területi Agenda kialakításában és érvényesítésében,
    ae) a hazai területfejlesztés európai térbe való integrációját elősegíti a bilaterális és multilaterális területfejlesztési együttműködések, a szomszédos országokkal való tervezési együttműködés révén,
    af) feladata az EU Strukturális alapjai igénybevételét szolgáló Területi együttműködés célkitűzés alá eső határmenti, transznacionális és interregionális programok kidolgozása, és a megvalósítás során a területpolitika szempontjainak érvényesítése, a végrehajtás során ellátja a tagállami koordinációt és képviseletet,
    ag) feladata az EU Strukturális alapjai igénybevételét szolgáló Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó 2-es célterület alá eső versenyképességi régió tervezése;
    b) a várospolitika alakításával kapcsolatos feladatok vonatkozásában:
    ba) módszertani segítséget nyújt a különböző szinten és szakterületeken működő városfejlesztéssel, urbanisztikával és településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek szakmai tevékenységéhez és koordinálja együttműködésüket a területi tervezésben, értékelő és elemző munkájukban,
    bb) gondoskodik az ország településhálózatának, ezen belül a többközpontú városhálózatra építő várospolitikai koncepció kidolgozásáról,
    bc) a policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz illeszkedően koordinálja, és módszertani segítséget nyújt az OTK által kijelölt pólusok programjainak elkészítéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez,
    bd) gondoskodik az EU-s és hazai támogatások városi dimenziójának értékeléséről, módszertani és értékelési feladatainak ellátásáról,
    be) részt vesz a várospolitika finanszírozási oldalának felmérésében és módszertani és operatív javaslatok megfogalmazásában várospolitikai finanszírozási konstrukció vonatkozásában,
    bf) részt vesz az EU terület- és városfejlesztési bizottságainak munkájában (CDCR, SUD),
közreműködik az EU várospolitikai koncepcióinak, programjainak kidolgozásában és végrehajtásában, így pl. Európai Városok Tudáshálózat kiépítésében (EUKN), és az Urbact programban.



A TERÜLETRENDEZÉSI ÉS TERVEZÉSI FŐOSZTÁLY

    (1) A Területrendezési és Tervezési Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály a területrendezési feladatkörében:
    a) felelős a területrendezési tevékenységre vonatkozó jogszabályi követelmények meghatározásáért;
    b) felelős az ország és – a törvény által meghatározott – kiemelt térségek területrendezési tervének elkészítéséért és elfogadásra történő előkészítéséért;
    c) felelős a megyei területrendezési tervek elfogadásához szükséges miniszteri álláspont kialakításáért;
    d) gondoskodik a területrendezési tervekről szóló törvények előírásainak érvényesítéséről és a törvényben előírt – hatáskörébe tartozó – feladatok végrehajtásáról, javaslatot tesz az egységes jogalkalmazást segítő intézkedésekre;
    e) feladatkörében irányítja az elsőfokú területrendezési hatósági feladatokat is ellátó területi főépítészek tevékenységét;
    f) ellátja a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárásban a másodfokú területrendezési hatóság feladatait;
    g) szervezi és működteti a Központi Területrendezési Tervtanácsot;
    h) szakmailag előkészíti a Pro Régió adományozására vonatkozó miniszteri előterjesztést;
    i) közreműködik a területrendezési tervek készítésére jogosultak körének minősítésében;
    j) kidolgozza a területrendezési feladatok ellátásához szükséges költségvetési források felhasználására vonatkozó javaslatokat;
    k) ellátja a feladatkörét érintő nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, részt vesz az Európai Unió és az Európa Tanács keretén belül működő, továbbá a kétoldalú kormányközi kapcsolatokon alapuló szervezetek munkájában, biztosítja a képviseletet e szervezetek bizottságaiban;
    l) közreműködik az EU szabályok, irányelvek érvényesítésére irányuló jogharmonizációs feladatokban, kezdeményezi és szervezi a feladatkörébe tartozó határmenti térségek területrendezési terveinek egyeztetését a szomszédos országok területrendezésért felelős szerveivel;
    m) feladatkörét érintően szakmailag irányítja a VÁTI Kht. háttérintézményi tevékenységét;
    n) közreműködik a területrendezéssel összefüggő oktatási és képzési tevékenység fejlesztésében, az erre vonatkozó közoktatási, képzési és továbbképzési programok kidolgozásában, akkreditációjának elősegítésében;
    o) feladatkörében szervezi az egységes jogalkalmazást segítő szakmai anyagok, valamint az önkormányzatok és állampolgárok megfelelő tájékoztatását biztosító egyéb kiadványok elkészíttetését;
    p) kapcsolatot tart feladatkörének megfelelő szakmai társadalmi szervezetekkel, testületekkel (pl. Főépítészi Kollégium, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara);
    q) a feladatkörébe tartozó területrendezési tervek és tanulmánytervek elkészíttetésével közreműködik kiemelt jelentőségű térségi fejlesztési programok és projektek előkészítésében.

    (3) A Főosztály a kiemelt programok feladatkörében:
    a) felelős az OTK középtávú kiemelt fejlesztési céljaiban megjelölt, a Kormány programban nevesített, országos jelentőségű kiemelt térségekkel és az országos jelentőségű területfejlesztési programokkal kapcsolatos kormány előterjesztések, tájékoztatók és szakmai anyagok elkészítéséért, figyelemmel kíséri a vonatkozó jogharmonizációs folyamatokat, javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre;
    b) gondoskodik a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben, és a területfejlesztési törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, kormányhatározatokban és egyéb jogszabályokban meghatározott, a kiemelt térségeket és az országos jelentőségű területfejlesztési programokat érintő területfejlesztési feladatok ellátásáról;
    c) közreműködik a felelősségébe utalt térségeket érintő nemzetközi projektek kidolgozásában, illetve végrehajtásában összehangolja a szomszédos és más országokkal kapcsolatos területfejlesztési stratégiai tervezési feladatokat, közös fejlesztési koncepciókat;
    d) közreműködik az OTK középtávú kiemelt fejlesztési céljaiban megjelölt, országos jelentőségű kiemelt térségekkel kapcsolatos K+F megbízások kialakításában és irányításában;
    e) közreműködik a térségi területfejlesztési tanácsok munkájában;
    f) javaslatokat készít a kiemelt térségek speciális támogatási rendszerének kialakítására, továbbfejlesztésére;
    g) közreműködik a régiók és az ágazatok programozási-tervezési tevékenységében a kiemelt területfejlesztési programoknak az ágazati és a regionális operatív programokba történő illeszkedése vonatkozásában, közreműködik az országos jelentőségű kiemelt területfejlesztési programok kétéves akciótervek keretei közötti megvalósításban;
    h) közreműködik az EU támogatásra számot tartó nagyprojektek előkészítéséhez kapcsolódó szakmai koordinációs feladatok ellátásában;
    i) közreműködik a regionális szintű monitoring feladatok ellátásában a kiemelt programok tekintetében;
    j) közreműködik a minisztérium felelősségi körébe tartozó vidékpolitikai és vidékfejlesztési feladatok ellátásában, az NFT II-be, valamint az Agrár- és Vidékfejlesztési Tervbe történő beépítésének koordinációjában;
    k) koordinálja a kistérségi komplex programok készítését, gondoskodik a kistérségi feladatok tervezésének koordinációjáról, az Agrár- és Vidékfejlesztési Tervvel való összhang megteremtéséről;
    l) közreműködik a vállalkozási övezetekhez kapcsolódó feladatok ellátásában.



AZ ÉPÍTÉSÜGYI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FŐOSZTÁLY

    (1) Az Építésügyi és Településrendezési Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály az építésügyi szabályozási feladatkörében:
    a) kidolgozza a szakmai javaslatok alapján az építésügy átfogó stratégiáját, meghatározza rövid, közép- és hosszú távú céljait, elemzi a célok elérését biztosító jogi, műszaki, gazdasági változtatásokat és szükséges szabályozásokat, részt vesz az ezt szolgáló eszközök, jogszabályok és programok kialakításában;
    b) gondoskodik a szakmai javaslatok alapján az építésügy stratégiai célkitűzéseinek szakmai megalapozásáról;
    c) közreműködik a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a területi építész és mérnöki kamarák miniszter által gyakorolt törvényességi felügyeletében;
    d) kidolgozza a szakmai javaslatok alapján az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó szakmai követelményeket;
    e) gondoskodik az építészeti-műszaki tervezési, az építési műszaki szakértői és a felelős műszaki vezetői tevékenység, valamint az építési műszaki ellenőrzés szakmagyakorlási (jogosultság) feltételeinek és követelményeinek megállapításáról;
    f) kidolgozza az építésügyi hatósági engedélyezésre, ellenőrzésre, kötelezésre és az építésügyi és építésfelügyeleti bírságra vonatkozó szakmai előírásokat;
    g) gondoskodik az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok kialakításáról;
    h) gondoskodik az építésfelügyeleti tevékenység szabályozásáról;
    i) kidolgozza az építésügy körébe tartozó hatósági nyilvántartási rendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályokat;
    j) meghatározza az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, – a sajátos építményfajták kivételével – az építési-műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való felvételre vagy a nyilvántartás megújításra, az eseti építészeti-műszaki tervezési, eseti műszaki ellenőri, illetve eseti felelős műszaki vezetői engedély megadására irányuló eljárások, továbbá az elkülönített építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi szakértői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárások igazgatási szolgáltatási díjait;
    k) részt vesz – feladatkörével összefüggésben – az Európai Uniós munkacsoportok jogharmonizációs munkájában;
    l) gondoskodik a településrendezési és építészeti tervpályázatok szakmai és eljárási szabályainak kidolgozásáról;
    m) gondoskodik – a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével – az építészeti örökség megóvásával kapcsolatos szabályozásról;
    n) kidolgozza az építészeti díjakra és kitüntetésekre (Ybl Miklós-díj, Kós Károly-díj, Pro Architectura-díj, Lechner Lajos-díj) vonatkozó szakmai szabályozást;
    o) kidolgozza a szakmai javaslatok alapján az építésügyi szabályozott szakmák tekintetében a jogosultsági vizsga, valamint az építési műszaki ellenőr tekintetében OKJ szakmai vizsga követelményrendszerét;
    p) kidolgozza az építésügyi célelőirányzat felhasználására vonatkozó szabályozást;
    q) kidolgozza az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok dolgozóinak szakmai továbbképzésének szakmai követelményrendszerét;
    r) közreműködik és egyetértési jogot gyakorol a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények körében az építményfajta szerint illetékes hatáskörrel rendelkező miniszter szabályozási feladatainak ellátásában;
    s) közreműködik a megújuló és egyéb korszerű energiaforrások alkalmazásairól szóló szabályozás kialakításában;
    t) véleményezi a minisztérium más szervezeti egységei, valamint a más tárcák által előkészített jogszabálytervezeteket;
    u) szakmai álláspontot alakít ki az általa előkészített jogszabályok szabályozási célja, koncepciója és tartalma alapján;
    v) kidolgozza az épített környezet alakítására és védelmére, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráira vonatkozó törvényeket, azok végrehajtási rendeleteit, további szabályozási feladatként gondoskodik a településrendezésre vonatkozó törvények és kormányrendeletek szakmai előkészítéséről, ellátja a településrendezésre vonatkozó szabályozási feladatokat, ellátja a településrendezési tervezési tevékenység szakmagyakorlásának szabályozási feladatait;
    w) képviseli az építésügy szakmai szempontjait a közigazgatási egyeztetések, megkeresések során.

    (3) A Főosztály az építészeti és építésgazdasági feladatkörében:
    a) elősegíti és támogatja az építészeti és építési kultúra fejlesztését, az értékes hagyományok megőrzését, a korszerű műszaki és szervezési megoldások elterjesztését, ennek érdekében együttműködik a települési önkormányzatokkal, az építészeti és műszaki szakmai-társadalmi szervezeteivel és szakmai önkormányzataival (kamaráival);
    b) közreműködik – a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével – az építészeti örökség megóvásában és megfelelő hasznosításában;
    c) működteti – országos illetékességgel – az építészeti-műszaki tervtanácsot;
    d) szervezi, támogatja és szakmailag irányítja a miniszter feladatköréhez kapcsolódó pályázati rendszer (pl. helyi értékvédelem, építészeti tervpályázatok) működtetését;
    e) irányítja, felügyeli, koordinálja és ellenőrzi a külön jogszabályban meghatározott építésügyi szakmagyakorlások tekintetében a szakmai továbbképzéseket;
    f) közreműködik a ÉMI Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Kht. feletti vagyonkezelői és alapítói, illetve tulajdonosi jogok gyakorlásában;
    g) javaslatot tesz az energia- és anyagtakarékos építési hulladékot újrahasznosító környezetbarát építés feladataival összefüggő, az épületek energiaellátásával, az épületgépészettel, épületvillamossággal kapcsolatos pályázatok tartalmára, továbbá az építőipart, építőanyag-ipart érintő állami támogatások, pályázatok kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására;
    h) ellátja a hatáskörébe tartozó minőségvédelmi, minőségszabályozási és hatósági minőségellenőrzési feladatokat, egyetértési jogot gyakorol az Építőipari Műszaki Engedélyek kidolgozására jogosult szervezet kijelölésénél;
    i) biztosítja a felvonók és mozgólépcsők biztonságtechnikai felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályozását, nyilvántartási rendszerének kialakítását;
    j) kijelöli – kérelemre – a felvonók és mozgólépcsők biztonságtechnikai felülvizsgálatát végző szerveztet, meghatározza annak tevékenységét, felülvizsgálati körét és tevékenységi területét. A felülvizsgálati kör vagy a tevékenység területi meghatározásának módosítása esetében – kérelemre – eljár a kijelölési okirat módosítása ügyében;
    k) szervezi és szakmailag közreműködik az építésügyi szabványosítási tevékenységben, az építésügyi nemzeti szabványok kidolgoztatásában;
    l) részt vesz – egyetértési joggal – az építési termékek és felvonók megfelelőségét vizsgáló tanúsító- és ellenőrző szervezetek kijelölési eljárásában;
    m) közreműködik a fenntartható építés feladatainak megoldásában, az energia- és anyagtakarékos, építési hulladékot újrahasznosító, környezetbarát építés feladatainak megvalósításában, valamint a megújuló és egyéb korszerű energiaforrások alkalmazásairól szóló szabályozás kialakításában;
    n) elkészíti a szakmai javaslatok alapján az építésügyi célelőirányzat éves felhasználási tervét és ellenőrzi annak végrehajtását;
    o) elősegíti és támogatja az építészeti és építési kultúra fejlesztését, védelmét, az értékes hagyományok megőrzését, a helyi építészeti örökség megóvásával kapcsolatos feladatokat, a korszerű, valamint az egyetemes tervezés elveinek megfelelő műszaki és tervezési megoldások elterjesztését;
    p) ellátja az építészeti díjak és kitüntetések (Ybl Miklós-díj, Kós Károly-díj, Pro Architectura-díj, Lechner Lajos-díj) odaítélésével kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint az építőanyagok és a kivitelezés kiemelt minőséget elismerő díjak, a miniszter építésügyi feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb elismerések adományozásának szakmai előkészítését.

    (4) A Főosztály az építésügyi igazgatási feladatkörében:
    a) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének, alkalmazásának helyszíni ellenőrzéséről;
    b) irányítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok dolgozóinak szakmai továbbképzését, részt vesz annak ellátásában;
    c) felügyeli és ellenőrzi az építésügy körébe tartozó hatósági nyilvántartási rendszer működtetését;
    d) ellátja a másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat;
    e) ellátja a felelős műszaki vezetői és az építési műszaki ellenőri névjegyzékbe vétellel kapcsolatos másodfokú hatósági feladatokat;
    f) elbírálja a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal, mint másodfokú építésügyi hatóság által első fokon hozott határozatok ellen, valamint Ket. 98. § szerinti végzések ellen benyújtott fellebbezéseket;
    g) ellátja a külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos másodfokú építésügyi hatósági és szakhatósági tevékenységet;
    h) elbírálja a másodfokú építésügyi hatóságokkal szemben előterjesztett kizárási, összeférhetetlenségi kérelmeket;
    i) elbírálja az ügyészi intézkedéseket (óvások, felszólalások, figyelmeztetések);
    j) megvizsgálja és elbírálja a felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket;
    k) ellátja a külföldre irányuló nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos feladatokat;
    l) szakhatóságként közreműködik a sajátos építményfajták, a honvédelmi és katonai célú építmények, és a velük kapcsolatos építési tevékenységek építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaiban;
    m) ellátja a szabályozott építésügyi szakmák (építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető) tekintetében első fokon a szakképesítések és szakképzettségek elismerésével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseire;
    n) egyetértési jogot gyakorol jogszabályban előírtak szerint az építésügyi ágazatba tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések tekintetében a vizsgaelnöki névsor összeállításában, a vizsgaelnökök kijelölésében, valamint a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények jegyzékének összeállításában;
    o) ellátja a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében az építészeti-műszaki tervezői építésügyi műszaki szakértők tekintetében másodfokon a szakképesítések és szakképzettségek elismerésével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseire.

    (5) A Főosztály a településrendezési feladatkörében:
    a) megállapítja a helyi önkormányzati főépítészek tevékenysége ellátásának szakmai szabályait és feltételeit;
    b) közreműködik a területi főépítészek tevékenysége ellátásának szakmai szabályai és feltételei kialakításában;
    c) szabályozza a településrendezési tervtanácsok működését;
    d) külön jogszabályban foglaltak szerint véleményezi a területrendezési terveket;
    e) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltak szerint végső szakmai véleményt ad a települések településrendezési eszközeiről azok megállapítása előtt;
    f) működteti a központi településrendezési tervtanácsot;
    g) szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol a területi főépítészek településrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett;
    h) szakmailag irányítja a közigazgatási hivatalok vezetőinek a települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési tevékenysége feletti törvényességi ellenőrzését;
    i) együttműködik a szakterületekhez kapcsolódó képzést folytató felsőoktatási intézményekkel az alapképzési, a szakirányú továbbképzési és felsőfokú szakképzési programok kidolgozásában és azok megvalósításában;
    j) segíti a településrendezést érintő kutatási elemző tevékenységet, támogatja a kutatási-fejlesztési feladatok ellátását;
    k) szakmai kiadványok készíttetésével elősegíti a településfejlesztés és a településrendezés fejlődését.

    (6) A Főosztály a településfejlesztési és településüzemeltetési feladatkörében:
    a) ellátja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a helyi önkormányzatok településfejlesztési, és településüzemeltetési tevékenységére vonatkozó kormányzati feladatokat, közreműködik azok összehangolásában, elősegíti az ágazatpolitikai célok megvalósulását;
    b) közreműködik a kormányzati településpolitika feladatainak kialakításában, az országos koncepció kidolgozásában, a településügy jogi kereteinek kimunkálásában, kapcsolódó jogszabályok megalkotásában; kiemelt figyelemmel az állampolgári esélyegyenlőség, a hozzáférhetőség, a közszolgáltatások egységes minőségének és hatékonyságának biztosítására;
    c) ellátja egyes helyi közszolgáltatások (temetkezés, kéményseprés) szakágazati irányítási feladatait. Gondoskodik e közszolgáltatások ellátásával és a kapcsolódó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiről szóló jogszabályok előkészítéséről, azokhoz szakmai koncepciót készít. Kidolgozza a döntésekhez szükséges előterjesztéseket, tárcaközi egyeztetések során képviseli a minisztériumot. Figyelemmel kíséri és segíti a végrehajtást, a feladatkörét érintő rendelkezések hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges korszerűsítésekre, módosításokra;
    d) előkészíti a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések besorolását tartalmazó kormányrendeleteket, irányítja az adott célra létrehozott tárcaközi szakértői testület munkáját, kivizsgálja a besorolással kapcsolatos panaszos ügyeket;
    e) közreműködik a pincerendszerek, természetes partfalak és a földcsuszamlások okozta veszélyhelyzetek elhárítása jogszabályi környezetének kialakításában, szükség szerinti módosításában. Előkészíti az önkormányzatok veszélyelhárítási munkálatainak költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait tartalmazó miniszteri rendeletet;
    f) irányítja a pincerendszerek, természetes partfalak és a földcsuszamlások okozta veszélyhelyzetek elhárítására benyújtott önkormányzati pályázatokat elbíráló szakértői bizottság munkáját, ellátja titkársági feladatait. Közreműködik az adott célra európai uniós források bevonásába, a pályázati rendszer kialakításában;
    g) jogszabályi előírás, illetve helyszíni szemlék alapján, a Szakértői Bizottság elnöke az önkormányzatok vis maior pályázataihoz pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében kiadja a szükséges szakvéleményt a pályázat támogatásáról vagy elutasításáról;
    h) részt vesz a települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos, valamint a települési önkormányzat zöldfelület-gazdálkodási tevékenységével összefüggő szakmai szabályozási és egyéb kormányzati feladatok ellátásában;
    i) közreműködik a településfejlesztés, településüzemeltetés kormányzati és önkormányzati feladatait segítő gazdasági, pénzügyi eszközrendszer kidolgozásában, javaslatot tesz az eszközrendszer fejlesztésére, korszerűsítésére. Részt vesz a településfejlesztés, településüzemeltetés önkormányzatokat érintő eszközrendszerének megalapozásában és kialakításában;
    j) vizsgálja az önkormányzatok egyes kötelező feladatkörének ellátásához szükséges anyagi feltételeket, javaslatot tesz az azokra vonatkozó költségvetési támogatás előirányzataira. Tárcaközi koordináció keretében részt vesz a helyi önkormányzatok településüzemeltetést is szolgáló, fejlesztési, üzemeltetési célú pályázatainak értékelésében;
    k) előkészíti a településfejlesztési koncepció részletes tartalmi követelményeit tartalmazó miniszteri rendeletet, illetve annak esetleges módosítását. Közreműködik a településtervezés további szakmai követelményeinek szabályozásában;
    l) jogszabályi előírás alapján véleményezi a főváros, a fővárosi kerületek, a megyei jogú városok településfejlesztési koncepcióit, felkérés alapján településfejlesztési programjait;
    m) közreműködik a területszervezés jogszabályi környezetének kialakításában, szükség szerinti módosításában. Szakmailag előkészíti a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó várossá nyilvánítási döntéseket;
    n) közreműködik a települések fejlesztési, természet- és környezetvédelmi tevékenységével összefüggő központi koncepciók, ágazati döntések előkészítésében és véleményezésében;
    o) részt vesz a települések üzemeltetésével összefüggő – különösen az anyagi közszolgáltatások területére vonatkozó – ágazati döntések előkészítésében, véleményezésében, közreműködik a helyi önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak a környezetvédelemmel összehangolt szakmai feltételrendszere kialakításában;
    p) közreműködik a decentralizált állami támogatási program keretében – a regionális fejlesztési tanácsok felkérése alapján – a települési hulladékkezelési közszolgáltatás fejlesztéseinek, illetve a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatásával összefüggő döntés-előkészítő feladatokban, kapcsolatot tart a regionális fejlesztési tanácsokkal;
    q) segíti a közterületek fejlesztésére és fenntartására irányuló önkormányzati és civil programokat; közreműködik a „Virágos Magyarországért” környezetszépítési verseny szervezésével és megrendezésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában. Az európai mozgalom keretében – delegálás alapján – részt vesz az európai verseny nemzetközi zsűrijének munkájában;
    r) képviseli – kijelölés alapján, társképviselőként – Magyarországot az EU Bizottság URBACT programja Monitoring Bizottságában;
    s) az Európai Falumegújítási Díj pályázati kiírás prioritásait figyelembe véve koordinálja a Magyarországi Falumegújítási Díj pályázati kiírás lebonyolítását, valamint irányítja a benyújtott önkormányzati pályázatokat elbíráló szakértői bizottság munkáját, ellátja titkársági feladatait;
    t) az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösséggel kapcsolatot tart, előkészíti az Európai Falumegújítási Díjakra pályázó magyar település(ek) jelölését, szakmailag támogatja pályázataik elkészítését;
    u) gondoskodik az önkormányzatok rendszeres informálásáról a településfejlesztést, településüzemeltetést érintő kérdéskörben, szakmai módszertani tanácsokkal, kiadványokkal és konzultációkkal segíti azok munkáját;
    v) koordinatív és szervezési feladatokat lát el a Településüzemeltetési Tanács működtetésében.



A TERÜLETI KOORDINÁCIÓS TITKÁRSÁG
(osztály)

    (1) A Területi Koordinációs Titkárság a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő, osztály jogállású hivatali egység.

    (2) A Titkárság a szakállamtitkár feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges döntés-előkészítő és végrehajtási feladatokat végző szervezeti egység.

    (3) A Titkárság a régióigazgatókkal kapcsolatos feladatkörében:
    a) részt vesz az OTT ülésén, ellátja az OTT szakmai bizottságainak vezetését;
    b) gondoskodik a területfejlesztés intézményhálózatában (Nyugat-dunántúli, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Közép-magyarországi, Észak-magyarországi, Dél-alföldi, Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsok, térségi fejlesztési tanácsok /Balaton, Tisza-tó, Velencei-tó – Vértes, Dunakanyar, 8-as főút, Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács/, megyei területfejlesztési tanácsok, kistérségi területfejlesztési tanácsok) a miniszter képviseletéről, szervezési, információs teendők ellátásáról;
    c) koordinálja a regionális, térségfejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsokban a kormányzati álláspont kialakítását, megjelenítését, ennek érdekében egyeztetést kezdeményez, gondoskodik a kormányzati területi politika érvényesüléséről;
    d) elősegíti a tanácsok jogszabály szerinti működését, együttműködik a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes közigazgatási hivatallal;
    e) ellátja a tanácsokban a miniszter képviseletét, gondoskodik a tanácsok döntései alapján szükségessé váló miniszteri intézkedések előkészítéséről;
    f) részt vesz a decentralizált pályázati rendszer működtetésében, a decentralizált fejlesztési célú előirányzatok ellenőrzésében és szükség szerint kezdeményezi ezzel kapcsolatos ellenőrzések lefolytatását;
    g) részt vesz a regionális szintű monitoring feladatok ellátásában;
    h) koordinálja regionális szinten a minisztérium szakállamtitkárának szakmai felügyelete alatt álló intézmények területi munkáját a kormányzati, szakmapolitikai érdekek összehangolt érvényesítése érdekében;
    i) közreműködik a területfejlesztési intézményrendszer kialakításában, fejlesztésében, finanszírozása kidolgozásában, szakmai ellenőrzésében;
    j) folyamatos kapcsolatot tart a területfejlesztés térségi szereplőivel, önkormányzatokkal, kamarákkal, civil szervezetekkel, a regionális tudomány régióban működő szereplőivel, kiemelten a VÁTI Kht. és a Regionális Fejlesztési Holding helyi képviselőivel;
    k) a működési tapasztalatok alapján javaslatot tesz a regionális politika korszerűsítésére, előkészíti, véleményezi az e tárgyban készülő előterjesztéseket;
    l) a régiókat érintő szakmai kérdésekben konzultáció összehívását kezdeményezi;
    m) szakmai felügyeletet biztosít a régióbeli struktúrák és szervezetek (munkaszervezetek, ügynökségek) munkájával kapcsolatosan;
    n) összehangolja a Kormány kistérségi hálózatának munkáját, szakmailag irányítja a területpolitikai Kormányzati Hivatal tevékenységét;
    o) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a szakállamtitkár megbízza.

    (4) A Titkárság az OTT titkársági feladatkörében:
    a) ellátja az OTT működtetésével, az ülések megszervezésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, gondoskodik az előterjesztéseknek az illetékes szervezeti egységek közreműködése útján történő elkészíttetéséről, véleményezéséről, egyeztetéséről gondoskodik az OTT határozatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megtételéről;
    b) gondoskodik a szakállamtitkárság által szervezett rendezvények, konferenciák lebonyolításáról;
    c) nyilvántartja a területfejlesztés intézményrendszerével kapcsolatos információs adatokat (kistérség, megye, régió, OTT);
    d) közreműködik a területfejlesztés intézményrendszer átalakításának kidolgozásában;
    e) gondoskodik a Magyarországi Régiók Brüsszeli Irodájának működésével összefüggő feladatok ellátásáról, kapcsolatot tart az Irodával; segíti a Régiók Bizottsága magyar tagjainak munkáját;
    f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a szakállamtitkár megbízza.

A SPORT SZAKÁLLAMTITKÁR
ÉS A KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

    A sport szakállamtitkár:
    a) felelős a sporttal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-előterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért, azok végrehajtásáért;
    b) közreműködik a feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzat tervezéséről és felhasználásáról, az erre vonatkozó időbeli szakszerűségi és törvényességi követelmények betartásáról, gyakorolja a feladatkörébe tartozó rendelkezési jogkör;
    c) közreműködik az 1. számú függelékben szakterületenként kijelölt gazdasági és közhasznú társaságokat érintő vagyonkezelői (tulajdonosi) feladatok gyakorlásában;
    d) a sportdiplomáciai feladatok körében részt vesz nemzetközi szervezetek, tárcaközi bizottságok munkájában, nemzetközi megállapodásokat köt;
    e) kialakítja és működteti a sport kormányzati irányítási és intézményrendszerét – ideértve a regionális sportfejlesztési bizottságokat is – és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket.



A SPORT SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

    (1) A Sport Szakállamtitkár Titkársága a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Titkárság:
    a) nyilvántartja, tervezi a szakállamtitkár programjait, közreműködik a programok szervezésében; ellátja a napi titkársági feladatokat (így különösen érkező küldemények átvétele, érkeztetése, iktatása, címzettekhez való eljuttatása, valamint a kimenő küldemények továbbítása);
    b) gondoskodik arról, hogy a közszerepléshez, médiaszerepléshez, tárgyalásokhoz, egyeztetésekhez szükséges szakmai anyagok rendelkezésre álljanak;
    c) végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a szakállamtitkár megbízza;
    d) rendszeresen részt vesz az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága (a továbbiakban: STB) ülésein, és a történtekről tájékoztatja a szakállamtitkárság vezetését.



A SPORT FŐOSZTÁLY

    (1) A Sport Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály a versenysporttal és utánpótlással kapcsolatos feladatkörében:
    a) gondoskodik a területén működő köztestületek, sportszövetségek, egyesületek, közalapítványok működési támogatásáról és figyelemmel kíséri azok működését;
    b) figyelemmel kíséri a sportszövetségek szakmai tevékenységét és részt vesz a meghatározó jelentőségű eseményeiken;
    c) együttműködik a sportszövetségekkel sportágfejlesztési stratégiáik kialakításában és megvalósításában, ellátja a támogatásukkal kapcsolatos feladatokat;
    d) nyomon követi a versenysport és utánpótlás-nevelés hazai és nemzetközi viszonylatában elérhető információkat, részt vesz a programokban;
    e) ellátja a hazai rendezésű nemzetközi versenyek nyilvántartásával és megrendezésének támogatásával kapcsolatos feladatokat;
    f) részt vesz a kiemelt hazai nemzetközi sportesemények rendezésével kapcsolatos koncepció kialakításában;
    g) kidolgozza a műhelytámogatások rendjére vonatkozó koncepciót és ellátja az ezzel kapcsolatos hivatali feladatokat;
    h) ellátja az Olimpiai Játékokkal kapcsolatos hivatali feladatokat;
    i) támogatja a kiemelt nemzetközi versenyeken történő részvételt;
    j) javaslatot tesz a Papp László Budapest Sportaréna állami napjai elosztására;
    k) a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel együttműködve koordinálja a Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Programot, és figyelemmel kíséri a program megvalósulását;
    l) a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel együttműködve koordinálja a Héraklész Programot, és figyelemmel kíséri a program megvalósulását;
    m) a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel együttműködve kidolgozza a sportiskolai rendszer koncepcióját, figyelemmel kíséri a rendszer működését;
    n) együttműködik a diáksport területén az utánpótlás-nevelési rendszerrel való kapcsolódási pontok tekintetében;
    o) kidolgozza az eredményességi támogatásra vonatkozó rendet, javaslatot tesz a jutalmazottak személyére;
    p) közreműködik a sport területét érintő kitüntetések adományozásával kapcsolatos feladatok ellátásában;
    q) együttműködik a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos feladatok terén, amelynek során kapcsolatot tart az Országos Sportegészségügyi Intézettel;
    r) kapcsolatot tart a Mező Ferenc Sportközalapítvánnyal és ellátja a közalapítvánnyal kapcsolatban felmerülő feladatokat, gondoskodik a Mező Ferenc Sportközalapítvány és az Ezüstgerely Művészeti Pályázat működésének támogatásáról;
    s) kapcsolatot tart a Wesselényi Miklós Sportközalapítvánnyal a Gerevich ösztöndíjjal és az eredményességi támogatásokkal összefüggő ügyekben;
    t) működteti a Köztestületi Koordinációs Bizottságot;
    u) részt vesz a terület kommunikációs programjának, illetve a területhez kapcsolódó sportinformatikai rendszernek a kialakításában;
    v) részt vesz a költségvetési tervezéshez kapcsolódó feladatok ellátásában;
    w) ellátja a feladatkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kezelését, nyomon követi pénzügyi folyamatait és ellenőrzi azt;
    x) közreműködik a feladatkörét érintő stratégiai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában;
    y) közreműködik a minisztérium ellenőrzési tervének kialakításában;
    z) részt vesz a szakterületét érintő sportcélú támogatási szerződések elkészítésében.

    (3) A Főosztály a szabadidősporttal kapcsolatos feladatkörében:
    a) kidolgozza a fogyatékosok sportja, a sportrekreáció, valamint az iskolai testnevelés és a diáksport területén végrehajtandó stratégiai feladatokat;
    b) nyomon követi a sportrekreáció, a fogyatékosok sportja és az iskolai és diáksport hazai és nemzetközi viszonylatában elérhető információkat, részt vesz a programokban;
    c) az a)–b) pontokban meghatározott célok megvalósítása érdekében részt vesz, a társadalom széles körű, tudatformáló kommunikációs programjának, archívumának, illetve a területhez kapcsolódó sportinformatika rendszer kialakításában;
    d) gondozza a minisztérium által támogatott programsorozat körébe tartozó eseményeket, együttműködik egyéb diák- és szabadidősport rendezvények szervezőivel az épek és fogyatékosok sportja tekintetében egyaránt;
    e) támogatja a köz- és felsőoktatás sportjának versenyrendszerét, illetve szabadidősport eseményeit; kapcsolatot tart az események szervezőivel;
    f) gondoskodik a szabadidősport és a fogyatékosok sportja területén működő köztestületek, a szabadidősport, a diáksport szövetségek és a fogyatékosok sportjának területén működő sportszövetségek működésének támogatásáról;
    g) figyelemmel kíséri a szabadidősport és a fogyatékosok sportja területén működő köztestületek, a szabadidősport, diáksport szövetségek és a fogyatékosok sportjának területén működő sportszövetségek szakmai tevékenységét és részt vesz a meghatározó jelentőségű eseményeiken;
    h) ellátja a szociálisan hátrányos helyzetűek sportjával, illetve a rétegsportokkal kapcsolatos feladatokat;
    i) ellátja a sport és környezetvédelem területén felmerülő állami feladatokat;
    j) részt vesz a költségvetési tervezéshez kapcsolódó feladatok ellátásában;
    k) közreműködik a feladatkörét érintő stratégiai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában;
    l) közreműködik a minisztérium ellenőrzési tervének kialakításában;
    m) nyomon követi a főosztály pénzügyi folyamatait, és részt vesz a tervezési feladatokban;
    n) nyomon követi a sport területén korábbi években kiírt pályázatokat;
    o) kapcsolatot tart a Wesselényi Miklós Sportközalapítvánnyal, annak Alapító Okiratában foglalt szabadidősporttal kapcsolatos feladatok tekintetében;
    p) ellátja a Paralimpiai Játékokkal és a Speciális Világjátékokkal kapcsolatos szakmai feladatokat;
    q) ellátja a szabadidősport és a sportturizmus kapcsolatából eredő feladatokat és együttműködik az ezen a területen működő további szervezeti egységekkel;
    r) ellátja a feladatkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kezelését, nyomon követi pénzügyi folyamatait és ellenőrzi azt;
    s) részt vesz a szakterületét érintő sportcélú támogatási szerződések elkészítésében.

    (4) A Főosztály a sportigazgatási feladatkörében:
    a) ellátja a területi sportigazgatási rendszerrel kapcsolatos szakmai feladatokat, ennek keretében különösen:
    aa) a szakmai, ágazati stratégiai koncepciókkal összhangban javaslatot tesz a területi sportigazgatás szervezeti kereteivel összefüggésben az ellátandó feladatokra,
    ab) kapcsolatot tart az önkormányzatok sportigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységeivel,
    ac) segíti a sporttal összefüggő területi feladatok ellátását;
    b) az illetékes szervezeti egység részére szakmai javaslatok megfogalmazásával részt vesz a területét érintő jogszabályalkotásban, kormány-előterjesztések előkészítésében, államigazgatási egyeztetésében, a szakállamtitkárság szervezeti egységei között koordinálja a sport területét érintő jogszabályok tervezetének sportszakmai szempontú véleményezését;
    c) felvilágosítást nyújt, állásfoglalást készít a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint végrehajtási rendeletei és a sport különböző területeinek működését egyébként érintő más ágazati jogszabályok értelmezésével kapcsolatos, állampolgároktól, sportszervezetektől, sportszövetségektől, sportköztestületektől, sportközalapítványoktól, helyi önkormányzatoktól, államhatalmi szervektől, valamint egyéb szervektől érkező megkeresésekre;
    d) ellátja a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület, valamint az azon belül működő Terápiás Alkalmazási Kivételek Bizottságának titkársági feladatait;
    e) ellátja a Nemzeti Sporttanács titkársági feladatait;
    f) közreműködik a doppingmegelőzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában;
    g) elkészíti az olimpiai járadék jogosultjának és a járadék mértékének megállapításával kapcsolatos I. fokú közigazgatási határozatot;
    h) elkészíti a „Nemzet Sportolója Cím” adományozásával kapcsolatos I. fokú közigazgatási határozatot;
    i) előkészíti a külföldön szerzett – az ágazat illetékességébe tartozó – sportszakmai képesítések honosításával, elismertetésével kapcsolatos miniszteri döntéseket;
    j) előkészíti a külföldi sportolók magyarországi (munkajogviszony keretében végzendő) sporttevékenységéhez szükséges munkavállalói engedélyhez, magyarországi tartózkodáshoz, illetve letelepedéshez, valamint a magyar állampolgárság megszerzéséhez kapcsolódó miniszteri támogató iratot;
    k) a szakmai szervezeti egység javaslata alapján előkészíti a kiemelt sportrendezvények biztonsági szempontból történő minősítésével kapcsolatos elsőfokú határozatot;
    l) elkészíti a sport területén jogszabályban előírt szakképesítések megszerzése alóli miniszteri felmentésre vonatkozó iratot;
    m) részt vesz a költségvetési tervezéshez kapcsolódó feladatok ellátásában;
    n) közreműködik a feladatkörét érintő stratégiai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában;
    o) közreműködik a sportinformációs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok ellátásában;
    p) közreműködik a sporttal kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában;
    q) közreműködik a minisztérium ellenőrzési tervének kialakításában;
    r) vezeti a sportköztestületek nyilvántartását;
    s) ellátja a Sportértesítő szerkesztésével, kiadásával és a Szerkesztő Bizottság működtetésével kapcsolatot feladatokat.

    (5) A Főosztály a stratégiai és nevelési feladatkörében:
    a) előkészíti és koordinálja a szakmai koncepciók, fejlesztési programok megalapozását;
    b) végzi a sportstratégia folyamatos felülvizsgálatát, értékelését, szervezi és végzi annak végrehajtásából származó feladatok koordinálását és megvalósítását;
    c) koordinálja a kiemelt programokkal kapcsolatos sportszakmai feladatokat;
    d) előkészíti a pályázatok kiírásával, bírálásával, lebonyolításával kapcsolatos sportszakmai kritériumrendszert, együttműködve a szakmai és funkcionális szervezeti egységekkel;
    e) együttműködik az Európa Tervhez, nemzeti fejlesztési tervekhez és egyéb kormányzati stratégiákhoz való kapcsolódás feltételének kialakításában az egyéb kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, kialakítja és koordinálja a szakmai munkát;
    f) együttműködik a területi és települési szervezeti és irányítási rendszer szereplőivel (a területi és települési önkormányzatokkal és háttérintézményeikkel, valamint a sport területén tevékenykedő társadalmi szervezetekkel) a sportszakmai koncepciók, kidolgozásában;
    g) nemzetközi kapcsolatokat tart más országok szakembereivel, társszerveivel, szervezeteivel, végzi a közös programlehetőségek kidolgozását, a hazai szervezetek ösztönzését, segítését az együttműködés kínálta lehetőségek kihasználásában, szorosan együttműködve a szakállamtitkársággal;
    h) szakmai ajánlásokat dolgoz ki a sportszervezetek, sportszövetségek és sportegyesületek működésének támogatási rendjére, annak szakmai kritériumrendszerének kialakítására;
    i) szakmailag segíti a sportszövetségek stratégiáinak kidolgozását;
    j) közreműködik a sportinformációs rendszer kialakításában, működtetésében, sportszakmai kritériumrendszerének kidolgozásában, melyek során együttműködik az érintett szervezeti egységekkel;
    k) részt vesz a költségvetési tervezéshez kapcsolódó feladatok ellátásában;
    l) közreműködik a feladatkörét érintő stratégiai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában;
    m) közreműködik a minisztérium ellenőrzési tervének kialakításában;
    n) figyelemmel kíséri, és javaslatokat dolgoz ki a közoktatás, felsőoktatás sport területeihez kapcsolódó kérdésekben;
    o) figyelemmel kíséri, és javaslatokat dolgoz ki a kapcsolódó szervezeti egységekkel együttműködve a sportszakember képzés, átképzés, továbbképzés rendszerét érintő kérdésekben, áttekinti a sporthoz kapcsolódó tudásmenedzsment segítségének állami lehetőségeit;
    p) figyelemmel kíséri, és javaslatokat dolgoz ki a kapcsolódó szervezeti egységekkel együttműködve a sporttudományt, sportegészségügyet érintő kérdésekben, általános szakmai kapcsolatot tart a Magyar Sporttudományi Társasággal, a Magyar Edzők Társaságával, az Országos Sportegészségügyi Intézettel;
    q) rendszeresen áttekinti, és ajánlásokat tesz a sportnak a növekedéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó kérdéseiben;
    r) rendszeresen áttekinti és véleményt nyilvánít a szabadidőgazdaság, szabadidősport-gazdaság, sportmarketing legfontosabb területeit, problémáinak kérdéseiben, javaslatot tesz fejlesztésükre;
    s) áttekinti a humán tárcák stratégiáit, és javaslatokat dolgoz ki komplex, kooperatív lehetőségek kialakítására. Tevékenységével keresi a szinergiák megtalálását, kihasználását, a hatékonyabb együttműködést;
    t) segíti a sport területeihez kapcsolódó regionális és kistérségi kooperációt, a hosszú távú regionális fejlesztési koncepciók ki- és átdolgozását;
    u) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz a sport kommunikációjának hatékonyabbá tételének kérdésében;
    v) véleményt nyilvánít és javaslatokat dolgoz ki a sport önkormányzatokhoz, területfejlesztéshez, idegenforgalomhoz, illetve turizmushoz kapcsolódó kérdéseiben;
    w) részt vesz a szakterületét érintő sportcélú támogatási szerződések elkészítésében.



A SPORTLÉTESÍTMÉNY-FEJLESZTÉSI TITKÁRSÁG
(osztály)

    (1) A Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő, osztály jogállású hivatali egység.

    (2) A Titkárság:
    a) ellátja a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési programok és projektek tekintetében a kormányzati koordinációs, irányítási és koncepcióalkotási feladatokat;
    b) szakmailag előkészíti a miniszter, a Kormány részére benyújtásra kerülő beszámolókat, döntés-előkészítő anyagokat, előterjesztéseket;
    c) előkészíti és koordinálja a kormányzati döntéssel determinált kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési feladatokat és projekteket;
    d) a c) pontban meghatározott feladatok és projektek tekintetében:
    da) végzi a programmal kapcsolatos kormányzati irányítási, koordinációs, képviseleti és érdekérvényesítési feladatokat,
    db) javaslatot készít elő a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési programok, projektek tekintetében a Kormány részére,
    dc) irányítja és koordinálja a programban résztvevő háttérintézményeknek, társaságoknak, különösen a Nemzeti Sportközpontoknak a programmal kapcsolatos tevékenységét,
    dd) együttműködik a fővárosi és helyi önkormányzati, illetve államigazgatási szervekkel,
    de) összehangolja a létesítmény-fejlesztési program és a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési programok, projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat,
    df) felügyeli az üzemeltetési feladatokat, gondoskodik a képviseletről az üzemeltetővel szembeni eljárásokban,
    dg) felügyeli a beruházást, előkészíti az üzemeltető kiválasztására kiírt pályázatot, valamint felügyeli az üzemeltetési feladatok ellátását,
    dh) részt vesz a költségvetési tervezéshez kapcsolódó feladatok ellátásában,
    di) közreműködik a feladatkörét érintő stratégiai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában;
    e) a ce) pontban meghatározott feladat tekintetében:
    ea) előkészíti a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetése során a Magyar Államot megillető eseménynapokkal kapcsolatos döntéseket, háromoldalú használati szerződések megkötését, gondoskodik az Állami Eseménynapokkal kapcsolatos pályázati rendszer működtetéséről,
    eb) javaslatot készít a Papp László Budapest Sportaréna működéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó jogi, műszaki, gazdasági és egyéb kérdésekben,
    ec) ellátja a Papp László Budapest Sportaréna beruházást végző projekt társaság felügyeleti tevékenységét;
    f) irányítja, felügyeli és összehangolja létesítményfejlesztési feladatokat, így feladata különösen:
    fa) létesítményfejlesztéssel kapcsolatos sportszakmai koncepciók előkészítése, végrehajtása, koordinációja,
    fb) Sport XXI. Létesítményfejlesztési program megvalósításának koordinációja, valamint a program pénzügyi tervezési feladatainak előkészítése és végrehajtása,
    fc) „Beruházás a 21. sz. iskolába” programhoz kapcsolódó egyeztetési, kapcsolattartási és pénzügyi tervezési feladatok végrehajtása,
    fd) sportlétesítményfejlesztési pályázatok lebonyolítása, a pályázatok megvalósításának ellenőrzése, kapcsolattartás a megyei és a települési önkormányzatokkal,
    fe) PPP projektek előkészítése, koordinációja, végrehajtása,
    ff) közreműködés az állami sportcélú ingatlanok hasznosításának tervezésével, ellenőrzésével és működtetésével kapcsolatos feladatokban,
    fg) részvétel a költségvetési tervezésben,
    fh) közreműködés a feladatkörhöz kapcsolódó stratégiai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában.

A TURISZTIKAI SZAKÁLLAMTITKÁR
ÉS A KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

    A turisztikai szakállamtitkár:
    a) felelős a turizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-előterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért, azok végrehajtásáért;
    b) gondoskodik a feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzat tervezéséről és felhasználásáról, az erre vonatkozó időbeli szakszerűségi és törvényességi követelmények betartásáról, gyakorolja a feladatkörébe tartozó rendelkezési jogkört, így különösen dönt a Turisztikai célelőirányzat (a továbbiakban: TC) (vagy annak jogelődje) terhére kötött támogatási szerződések módosításáról;
    c) közreműködik az 1. számú függelékben szakterületenként kijelölt gazdasági és közhasznú társaságokat érintő vagyonkezelői (tulajdonosi) feladatok gyakorlásában;
    d) a turizmusdiplomáciai feladatok körében részt vesz nemzetközi szervezetek, tárcaközi bizottságok munkájában, nemzetközi megállapodásokat köt;
    e) kialakítja és működteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét
– ideértve a regionális idegenforgalmi bizottságokat és az Országos Idegenforgalmi Bizottságot – és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket;
    f) gondoskodik a Turisztikai Értesítő szerkesztéséről.



A TURISZTIKAI SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

    (1) A Turisztikai Szakállamtitkár Titkársága a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Titkárság:
    a) nyilvántartja, tervezi a szakállamtitkár programjait, közreműködik a programok szervezésében; ellátja a napi titkársági feladatokat (így különösen érkező küldemények átvétele, érkeztetése, iktatása, címzettekhez való eljuttatása, valamint a kimenő küldemények továbbítása);
    b) gondoskodik arról, hogy a közszerepléshez, médiaszerepléshez, tárgyalásokhoz, egyeztetésekhez szükséges szakmai anyagok rendelkezésre álljanak;
    c) végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a szakállamtitkár megbízza.



TURISZTIKAI FŐOSZTÁLY

    (1) A Turisztikai Főosztály a szakállamtitkár közvetlen alárendeltségében működő hivatali egység.

    (2) A Főosztály a fejlesztési feladatkörében:
    a)    koordinálja és végrehajtja a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításához kapcsolódó feladatokat, folyamatosan figyelemmel kíséri a megvalósítást és ennek megfelelően aktualizálja az abban szereplő feladatokat, különös tekintettel az alábbiakra:
    aa) összehangolja a turisztikai szegmensekhez, termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó részterületeket, kapcsolatot tart, illetve együttműködik a turizmus fejlesztésében érintett más kormányzati szervekkel,
    ab) a Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével kezdeményezi a stratégiának megfelelő turizmusfejlesztési prioritások termékfejlesztési programjainak elkészítését és a megvalósítást célzó kormányzati intézkedéseket,
    ac) a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatok ellátása érdekében kapcsolatot tart az Országos Idegenforgalmi Bizottsággal és a regionális idegenforgalmi bizottságokkal, összehangolja a tevékenységüket,
    ad) közreműködik az országstratégiához, illetve a nemzeti fejlesztési tervekhez (a továbbiakban: NFT) kapcsolódó feladatok ellátása keretében a turizmus prioritásának megfelelő intézkedések kidolgozásában, az NFT megvalósításában,
    ae) figyelemmel kíséri a turizmust érintő fontosabb világgazdasági, hazai makrogazdasági és pénzügyi folyamatokat, elemzi a turisztikai vállalkozások gazdálkodási, jövedelmi folyamatait, ezekre vonatkozóan szakmai anyagokat készít, véleményez és javaslatokat dolgoz ki,
    af) a turisztikai pályázati rendszer keretében részt vesz különösen a központi és a más szervekkel közös, valamint a regionális pályázati rendszer feltételeinek kidolgozásában, a pályázatok értékelésében, közreműködő szervezet útján illetve saját hatáskörben gondoskodik a pályáztatás alapjául szolgáló jogszabályi feltételek teljesüléséről (így különösen vagyonnyilatkozat tétele);
    b) a statisztikai adatok alapján elemzi a turizmus folyamatait, észrevételeket, javaslatot tesz az ágazatra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésére;
    c) közreműködik a kiemelt turisztikai beruházási projektek támogatásával kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében;
    d) folyamatosan nyomon követi a turizmus alakulását, fejlődését és eredményeit, ellátja a monitoringját, elemzését és hatékonyságvizsgálatát;
    e) a turizmus más ágazatokkal és a területfejlesztéssel való összehangolt együttműködése érdekében irányelveket dolgoz ki, javaslatokat tesz, együttműködik más érintett szervekkel;
    f) a szakmai szervek, intézmények, civil szervezetek és közigazgatási egységek turizmus területén való együttműködésének ösztönzése és segítése érdekében javaslatokat és irányelveket dolgoz ki, valamint koordinál a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia alapján.

    (3) A Főosztály az irányítási feladatkörében:
    a) ellátja a szakmai irányítással összefüggő feladatokat, így különösen:
    aa) szakmai koncepciót készít a turisztikai tevékenységek szabályozásának elveire, kialakítja a turizmus területét érintő szabályozási tervezeteket, előkészíti a szükséges szakmai állásfoglalások tervezeteit,
    ab) közreműködik a turisztikai pályázati és egyéb támogatási rendszer működtetésében és az egyéb támogatási célok végrehajtásában, nyilvántartja a pályázati és egyéb támogatási rendszer főbb adatait;
    b) kidolgozza az Országos Idegenforgalmi Bizottság és a regionális idegenforgalmi bizottságok működésére vonatkozó szakmai irányelveket, szabályokat;
    c) közreműködik az Magyar Turizmus Zrt.-t érintő szakmai kérdések véleményezésében és a tulajdonosi (vagyonkezelői) joggyakorlással összefüggő feladatok ellátásában;
    d) közreműködik a Turisztikai célelőirányzattal (a továbbiakban: TC) kapcsolatos költségvetési, szabályozási, monitoring és pénzügyi feladatokat (így különösen figyelemmel kíséri a kötelezettségvállalásokat, koordinálja az ellenőrzési tevékenységet);
    e) részt vesz a két- és többoldalú turisztikai együttműködésekben, az ezekre vonatkozó megállapodások kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok végrehajtását;
    f) javaslatot tesz a szakterület nemzetközi (belföldi és külföldi) tárgyalási programjára, kiutazási tervére, azokat előkészíti, lebonyolítja, továbbá koordinálja a vállalt kötelezettségek végrehajtását;
    g) kapcsolatot tart a nemzetközi turisztikai szakmai szervezetekkel, szervezi azok döntéseinek, ajánlásainak végrehajtását, kidolgozza és érvényesíti a turizmuspolitikai érdekeknek megfelelő magyar álláspontot a multilaterális és regionális nemzetközi turisztikai és egyéb szervezetekben (így különösen UNWTO, OECD, Visegrádi Országok, Közép-Európai-Kezdeményezés), megszervezi a magyar részvételt az üléseken;
    h) összehangolja az EU-tagságból adódó kormányzati turisztikai, turizmusdiplomáciai feladatokat, kapcsolatot tart az EU turizmusért felelős szervezeteivel, képviseli a magyar turisztikai érdekeket az Európai Bizottság Turisztikai Tanácsadó Bizottságában, koordinálja az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) Turisztikai Szakértői Munkacsoport tevékenységét, kialakítja és előterjeszti az Európai Tanácsban a turisztikai témákban képviselendő magyar álláspontot, kezdeményezi és koordinálja az Európai Unió turizmust érintő döntéseinek, határozatainak végrehajtását;
    i) összeállítja a Kormány jogharmonizációs programjának turizmusra vonatkozó részeit, véglegesíti a jogközelítést célzó turizmust érintő jogszabály-tervezeteket és gondoskodik arról, hogy azok összhangban legyenek a közösségi acquis-val, valamint figyelemmel kíséri a turizmust érintő közösségi joganyagot (ideértve a jogszabály tervezeteket, az egyéb jelentéseket és közleményeket és az Európai Bíróság döntéseit) és – szükség szerint – javaslatot tesz az azokból eredő feladatokra, részt vesz a közösségi döntéshozatali eljárásban;
    j) feladatai ellátása érdekében együttműködik a szakmai, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, ellenőrző hatóságokkal, kapcsolatot tart a társtárcákkal, a Magyarországon működő turisztikai képviseletekkel, a turisztikai szakdiplomatákkal, a Magyar Turizmus Zrt. központi, belföldi hálózati és külképviseleti munkatársaival, a külgazdasági attasékkal és a tiszteletbeli konzulokkal.




HARMADIK RÉSZ

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

    (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülő ügyrendek (béke, illetve minősített időszaki), illetve saját szervezeti és működési szabályzatuk és a felettes vezető utasításai határozzák meg.

    (2) A hivatali egység ügyrendjét, a minisztériumi szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes szakállamtitkár, az önálló szerv szervezeti és működési szabályzatát az illetékes vezető javaslatára, továbbá a közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatát az érdekelt miniszterek egyetértésével – ha jogszabály, vagy miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – a miniszter hagyja jóvá.

    (3) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai foglalkozású alkalmazott feladatait – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírása szabályozza.

    (4) A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – többek között tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb, sajátos előírásokat.

    (5) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket végzi el:
    a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyet érintő iratok pótlólagos összegyűjtésére és átmeneti csatolására, illetve a különböző ügyiratdarabok végleges szerelésére;
    b) amennyiben az ügyben más hivatali egység vagy minisztériumi szerv álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi;
    c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről szükség szerint jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vagy feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az előadói ívre vagy az ügyet kísérő lapra külön feljegyzi;
    d) megállapításait, javaslatát az ügyiratban rövid előadmány, feljegyzés formájában összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét;
    e) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja azt a kiadmányozásra jogosulthoz;
    f) az iratra feljegyzi a kezelői és a kiadói utasításokat, az irattári tételszámot.



Kiadmányozás

    (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A hivatali egységen, a minisztériumi szerven belül a kiadmányozási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.

    (2) A miniszter kiadmányozza az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgári jogok és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, a külképviseletek vezetői felé irányuló ügyiratokat, a kormány-előterjesztéseket, a miniszteri rendeleteket, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn. [Erre szóban, vagy írásban „a. k.” (aláírásommal kiadom) betűjelzéssel hívja fel a figyelmet.]

    (3) Az államtitkár a minisztert helyettesítő jogkörében, továbbá azon ügyekben keletkezett iratokat, amelyeket a miniszter a hatáskörébe utalt, jogosult kiadmányozni.

    (4) Az államtitkár, a kabinetfőnök, a szakállamtitkár, a hivatali egység, illetve a minisztériumi szerv vezetője – saját hatáskörében eljárva – kiadmányozza a más tárcák, egyéb állami szervek azonos, illetve hasonló beosztású, jogállású, vagy besorolású vezetőinek címzett ügyiratokat.

    (5) Az államtitkár kiadmányozza az alárendeltségében működő hivatali egységek, a szakállamtitkárok, illetve az alárendeltségükben működő hivatali egységek által előkészített, a feladatkör szerint érintett azonos jogállású közigazgatási szervek teljes köréhez, valamennyi önkormányzathoz, vagy azok többségéhez címzett ügyiratokat. Indokolt esetben a szakállamtitkár kezdeményezésére a kiadmányozási jogkört átruházza.

    (6) Valamennyi ügyintéző jogosult kiadmányozni az ügyviteli jellegű, érdemi döntést nem tartalmazó (iratbekérés, idézés, iratok átküldése stb.) ügyiratokat.

    (7) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a hivatali egység vezetője az ügyrendben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

    (1) Az ügy intézésére kijelölt köteles a vezetője utasításai szerint eljárni.

    (2) Ha az ügyintézés során kapott vezetői utasítással nem ért egyet:
    a) köteles azt a közvetlen felettesének szóban megindokolni;
    b) ezt követően jogosult az elutasított ellenvéleményét az ügyiratra vagy az ügyiratot kísérő lapra rávezetni;
    c) az ügyiratban feltüntetett ellenvéleményét a szolgálati felettese útján vagy annak előzetes értesítésével felső szintű vezetők elé terjesztheti.

    (3) Az ügyet intéző ellenvéleménye általában nem akadályozhatja meg a vezetői utasítás végrehajtását. A szabályszerű és a szolgálati úton előterjesztett ellenvéleményért, valamint az országgyűlési biztos részére – annak kérésére – ügykörében közvetlenül adott tájékoztatásért az ügyintézőt semmilyen hátrány nem érheti. Az ügyintéző külön jogszabályban előírt kivételes esetekben köteles, illetve jogosult a vezetői utasítások végrehajtását megtagadni.

    (4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra előkészített irat fogalmazványát (másodpéldányát) mind az ügyintéző, mind a továbbítást javasló vezető szignálja és keltezéssel lássa el. Határidő túllépésnél a mulasztásról, annak okáról az iraton vagy az előadói íven készült feljegyzésben kell számot adni, melyet az illetékes vezetőnek is láttamoznia kell.

    (5) A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszterhez szóló előterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában az államtitkár útján a Miniszteri Titkársághoz kell megküldeni. A titkárságvezető ellenőrzi az előkészítés szabályszerűségét, és ennek tényét szignójával igazolja.

    (6) A kormány-előterjesztések, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének kiadmányozására való felterjesztését az államtitkár és a miniszteri kabinetfőnök, továbbá a szakterület felügyeletéért felelős szakállamtitkár véleményezi.

    (7) Különösen indokolt esetben vezető közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy az államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejű, ha ez nem lehetséges utólagos tájékoztatása mellett. A nem szolgálati úton igényelt tájékoztatásról a szolgálati felettest a kéréssel egyidejűleg, ha az nem lehetséges, utólag tájékoztatni kell.

    (8) A felső szintű vezető által kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a feljegyzéseket, tájékoztatókat a személyi titkárságok vezetőihez kell eljuttatni, akik kötelesek ellenőrizni, hogy az ügyintézők és a vezetők az előírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek.



A feladatok meghatározása

    (1) A minisztérium fő feladatait – a törvényalkotási programról szóló országgyűlési határozathoz és a Kormány munkatervéhez igazodva – félévenként munkaprogram foglalja össze.

    (2) A féléves munkaprogramot – a Kormány munkatervének elfogadását követő 15 napon belül – a Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága előzetes egyeztetés alapján, a kabinetfőnök véleményét kikérve állítja össze, és a miniszternek jóváhagyás céljából benyújtja.

    (3) A munkaprogram tartalmazza:
    a) a kormányülés napirendjére tűzött előterjesztéseket, ezek elkészítésének külön szakmai és külön jogi kodifikációs határidejét, a részhatáridőket és a felelősöket;
    b) a miniszteri, valamint a minisztériumi államtitkári értekezleteken írásos előterjesztésben megtárgyalásra kerülő témaköröket, azok elkészítésének külön szakmai és külön jogi kodifikációs határidejét, előterjesztőjét és felelősét;
    c) a miniszter által kiadásra kerülő rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadásának külön szakmai és külön jogi kodifikációs határidejét és felelőseit;

    (4) A hivatali egységek és a minisztériumi szervek a minisztériumi munkaprogram alapján elkészítik saját féléves munkatervüket, amelyet a részleget irányító felső szintű vezető hagy jóvá.

    (5) A munkaprogram tartalmazza – a Kormány ügyrendjében foglaltak szerinti esetekben – a jogszabály elkészítésével összefüggő hatástanulmány elkészítéséért felelős szakmai szervek megnevezését és a feladat elvégzésének határidejét.



A MINISZTÉRIUMI TESTÜLETEK MŰKÖDÉSE

A miniszteri szaktanácsadó testület

    A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggő döntések előkészítését a miniszteri szaktanácsadó testület segíti. Tagjait a miniszter kéri fel.



A miniszteri értekezlet

    (1) A miniszteri értekezlet havonta egy alkalommal – külön tematikában meghatározott témakörben (a továbbiakban: tematikus miniszteri értekezlet) – továbbá a heti kormányülést követően (a továbbiakban: operatív miniszteri értekezlet), illetve szükség szerint ülésezik.

    (2) A tematikus miniszteri értekezlet feladata a minisztérium feladatrendszerével összefüggő jelentős szakmai kérdések megtárgyalása, a következő időszakra vonatkozó feladategyeztetés, valamint minden olyan előterjesztés és kérdés, amelyet a miniszter napirendre tűz.

    (3) Az operatív miniszteri értekezleten a miniszter tájékoztatást ad a kormányülés döntéseiről és meghatározza az abból adódó minisztériumi feladatokat.

    (4) A tematikus miniszteri értekezlet résztvevői a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök, a miniszteri főtanácsadók, a szakállamtitkárok, a Miniszteri Titkárság vezetője, az Államtitkári Titkárság vezetője, a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetője, a Pénzügyi és Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője, a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály vezetője, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, továbbá a választások időszakában a Választási Főosztály vezetője, valamint a miniszter által esetenként meghívottak.

    (5) Az operatív miniszteri értekezlet résztvevői a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök, a miniszteri főtanácsadók, a szakállamtitkárok, a Miniszteri Titkárság vezetője, az Államtitkári Titkárság vezetője, a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetője, a Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkári Titkárság vezetője, továbbá a választások időszakában a Választási Főosztály vezetője, valamint a miniszter által esetenként meghívottak.

    (6) Az értekezlet összehívásáról a Miniszteri Titkárság gondoskodik, az emlékeztetőt Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkári Titkárság vezetője állítja össze.



A minisztériumi államtitkári értekezlet

    (1) Az államtitkár tanácsadó testülete a minisztériumi államtitkári értekezlet, amely üléseit általában hetente tartja.

    (2) Feladata a kormányülést előkészítő Államtitkári Értekezletről való tájékoztatás és az abból adódó minisztériumi feladatok meghatározása, továbbá a miniszteri értekezlet fontosabb írásos előterjesztéseinek előkészítése, a jelentősebb, de a miniszteri értekezletre nem kerülő előterjesztések, jogszabálytervezetek megvitatása.

    (3) A minisztériumi államtitkári értekezlet állandó résztvevői az államtitkár, a szakállamtitkárok, az Államtitkár Titkársága, a Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága és a Jogi Főosztály vezetője. Más minisztériumi vezetők eseti meghívás alapján – ügykörüket érintően – vesznek részt.

    (4) A minisztériumi államtitkári értekezlet összehívásáért az Államtitkári Titkárság vezetője, az értekezletről készült emlékeztető elkészítéséért a Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága vezetője felelős.



A szakállamtitkári értekezlet

    (1) A szakállamtitkári értekezlet üléseit általában hetente hétfőn tartja a kabinetfőnök vezetésével.

    (2) Feladata az aktuális minisztériumi feladatok áttekintése, a szükséges intézkedések meghatározása.
    (3) A szakállamtitkári értekezlet állandó résztvevői: a szakállamtitkárok, a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály vezetője, továbbá a választások időszakában a Választási Főosztály vezetője, valamint más minisztériumi vezetők eseti meghívás alapján.

    (4) A szakállamtitkári értekezlet összehívásáról és az értekezletről készült emlékeztető elkészítéséről a Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkárság vezetője gondoskodik.



Egyéb értekezletek

A miniszter évente legalább egyszer az éves munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából apparátusi értekezletet hív össze: a résztvevők körét a miniszter állapítja meg.

    (1) A szervek és a szervezeti egységek vezetői szükség szerint tartanak értekezletet, egyeztető megbeszéléseket.

    (2) Az értekezletekről az összehívásért felelős vezető a döntést, a végrehajtásért felelős vezetőt és a határidőt tartalmazó emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet készít, amelyet az értekezlet vezetője hagy jóvá.

    (3) A jegyzőkönyv egy példányát vagy az emlékeztetőt a résztvevőknek és az érintett szervek vezetőinek át kell adni vagy meg kell küldeni.



Érdekegyeztető Tanács

    (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek munkáltatóinak és munkavállalóinak érdekegyeztető fóruma az Érdekegyeztető Tanács.

    (2) Résztvevői: a munkáltatói tárgyalócsoport és a munkavállalói tárgyalócsoport, illetve az általuk meghívott szakértők és a tanács titkára.

    (3) A minisztérium munkáltatói tárgyalócsoportját az Érdekegyeztető Tanács ülésein eseti döntéstől függően az államtitkár, illetve az általa megbízott – szakállamtitkárnál nem alacsonyabb beosztású – személy vezeti.

    (4) Az Érdekegyeztető Tanács maga határozza meg a tanácskozásainak rendjét.

    (5) Az érdekegyeztetés körébe tartozó ügyek körét és az eljárási szabályokat a belügyminiszteri rendeletben kihirdetett Együttműködési Megállapodás határozza meg.

    (6) A hivatali apparátust érintő előterjesztéseket a közjogi és koordinációs szakállamtitkár nyújtja be.



A jogszabály-előkészítés rendje

    (1) A minisztérium felelősségi körébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek előkészítéséhez szabályozási javaslat készül, melynek összeállítása a szakterületért felelős szervezeti egység, illetve a miniszter által kijelölt szervezeti egység feladata. A Jogi Főosztály a szabályozási javaslat kodifikációs szempontú jogi felülvizsgálatát végzi, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály pedig feladatkörének megfelelően közreműködik a szabályozási javaslat összeállításában.

    (2) A szabályozási javaslat, illetve a probléma-vázlat előkészítésébe be kell vonni a feladatkör szerint érintett szerveket.

    (3) A szabályozási javaslat tartalmazza:
    a) az elérendő társadalmi, gazdasági célt, a jogi szabályozás politikai, szakmai, közgazdasági indokait, a tervezett szabályozás hatályosulásának, illetve elmaradásának következményeit;
    b) a szabályozással befolyásolni tervezett társadalmi jelenség rövid leírását, az érintett alanyi kört, a jogalanyok magatartását befolyásoló jogi, gazdasági és egyéb tényezőket;
    c) a célhoz rendelt szabályozási, intézkedési megoldást, ennek indokait, költségkihatását, a várható társadalmi, gazdasági, igazgatási, államháztartási következményeket;
    d) törvényi szabályozás esetén az a)-c) pontban meghatározottakon túl be kell mutatni a szabályozás rövid történeti előzményeit, az adott területen a jogérvényesülés tapasztalatait, az EU jogához, valamint az Európa Tanács egyezményeihez és ajánlásaihoz való illeszkedés főbb jellemzőit, a végrehajtás szervezeti-, személyi feltételeit, a végrehajtás időszükségletét és ütemezését;
    e) ha a szabályozási javaslatot a Kormány ügyrendje szerint előzetesen be kell mutatni, a külső és belső egyeztetés és a benyújtás szabályait a szabályozási javaslatra nézve is alkalmazni kell.

    (4) A jogszabályok előkészítése során:
    a) a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró szerv felelős a tervezet szakmai tartalmának meghatározásáért és az előterjesztés kiegészítő anyagát képező költséghatás elemzés elkészítéséért, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály által kiadott útmutatóban megadott szempontok szerint, illetve a jogszabálytervezet előírt költségvetési hatáselemzését egyeztető és véglegező munkacsoportba a témakörnek megfelelő szakember delegálásáért;
    b) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály felelős a jogszabálytervezetek előírt költséghatás elemzés szakmai véleményezéséért, az útmutatóban megadottaknak való megfelelősségéért, illetve a jogszabály-tervezet előírt költségvetési hatáselemzését egyeztető és véglegező munkacsoportba a témakörnek megfelelő szakember delegálásáért;
    c) a Jogi Főosztály felelős a jogszabály-tervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek előírások szerinti szerkesztéséért, a jogalkotási eljárás szabályainak érvényesítéséért, a jogrendszeri illeszkedés biztosításáért. A jogszabály-tervezetek elkészítése során érvényre juttatja a jogszabály-szerkesztési követelményeket. Gondoskodik arról, hogy a jogszabály-tervezetek az érdekelt társadalmi szervezetekkel egyeztetésre kerüljenek. Amennyiben a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró szerv és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály között nincs egyetértés az előterjesztés költségvetési vonzatai, illetve az erre vonatkozó költséghatás elemzés tekintetében, az előterjesztés koordinációjáért felelős Jogi Főosztály saját vagy bármely fél kezdeményezésére összehívja a költséghatás elemzést egyeztető és véglegező munkacsoportot;
    d) a Jogi Főosztály figyelemmel kíséri az európai uniós tagságból eredő, a minisztériumra háruló jogharmonizáció megteremtéséért felelős szakmai szerv által készített tervezett európai uniós normáknak való megfelelőségét;
    e) a Parlamenti Titkárság vezetője – az államtitkár irányításával – felelős a parlamenti pártokkal történő, szükség szerint felmerülő egyeztetésért.

    (5) Amennyiben a jogszabály-tervezethez, illetve egyéb jogi normához kormány-előterjesztés készül akkor az előterjesztésben – a szakmai részletkérdések mellőzésével – röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedésnek a kormányprogramhoz való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, valamint várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, egészségi, környezeti és egyéb hatásait, illetve következményeit jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit. Ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés az Európai Unió jogából eredő tagállami kötelezettségeket érint az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával, az európai uniós jogi aktusok átültetését vagy végrehajtását szolgáló jogszabály-tervezetekre vonatkozó előterjesztésekhez pedig részletes táblázatot kell csatolni, amelyben fel kell tüntetni, hogy az uniós jogi aktus egyes rendelkezéseinek a tervezet mely rendelkezései felelnek meg (megfelelési táblázat). Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását, továbbá a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot.

    (6) Az előterjesztés elkészítéséért felelős szakmai szerv az előterjesztéshez – kivéve a kis terjedelmű, egyszerű megítélésű előterjesztéseket – vezetői összefoglalót készít, mely tartalmazza az előterjesztés rövid tartalmi összefoglalását, a Kormányprogramhoz való viszonyát, előzményeit, a várható gazdasági, költségvetési, társadalmi és szakmai hatásokat, az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőségre vonatkozó nyilatkozatot, illetve a tervezettel átültetett, végrehajtott európai uniós aktusok megjelölését – ha a jogszabály-tervezetet az európai közösségi jog által meghatározottak szerint előzetesen meg kell küldeni véleményezésre az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, illetve az Európai Unió tagállamainak – a megküldési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot, a más előterjesztéshez, illetve a döntéshez való kapcsolódását, a fennmaradt vitás kérdések bemutatását és a sajtó tájékoztatására vonatkozó javaslatot.

    (7) Törvényre vonatkozó szabályozási javaslat és a tervezet elkészítésében feladatkörüknél fogva érintett minisztériumok és más központi államigazgatási szervek, az 1. § (1) bekezdésben meghatározott szervek, felsőoktatási intézmények, tudományos intézetek munkatársaiból – az államtitkár döntésének megfelelően – törvényelőkészítő bizottság szervezhető.



A jogszabálytervezet elkészítése

    (1) A tervezet elkészítése során gondoskodni kell az elfogadott javaslatok érvényesítéséről, az alkotmányos követelmények, a nemzetközi jog által elismert jogelvek és a Kormány ügyrendjében foglaltak érvényesítéséről. Az előterjesztésben a szükséges mértékig ki kell térni a 59. § (3) bekezdésében felsorolt szempontokra.

    (2) A közjogi és koordinációs szakállamtitkár engedélyével a tervezet belső véleményeztetését [melyhez csatolni a 59. § (1) bekezdésében meghatározott szabályozási javaslatot], valamint a szabályozás tárgya szerint érintett más kormányzati, szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel történő külső egyeztetést − az előkészítésért felelős hivatali egység megkeresése alapján − a Jogi Főosztály végzi.

    (3) A belső egyeztetés kiterjed az Államtitkár Titkárságára, a szakállamtitkárságokra és a kabinetfőnökre, és érintettség esetén önálló szervek vezetőire. A beérkezett véleményeket a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel bíró hivatali egység a szakmai kérdéseket érintően feldolgozza, a Jogi Főosztály közreműködik a jogi és kodifikációs jellegű észrevételek bedolgozásában. Az így elkészült tervezetet a Jogi Főosztály jogi és kodifikációs szempontból felülvizsgálja. Az elkészült tervezetet a Jogi Főosztály jogi és kodifikációs szempontból felülvizsgálja. Véleményeltérés esetén a szakterületért felelős szervezeti egység megkeresése alapján a Jogi Főosztály által összehívott munkaértekezleten rendezik a nézetkülönbséget, ennek sikertelensége esetén felső szintű vezetői döntést kérnek.

    (4) A belső szakmai egyeztetés során kialakított tervezetet a kabinetfőnök javaslatára, az államtitkár jóváhagyását követően a Jogi Főosztály küldi meg:
    a) szakmapolitikai egyeztetést végző munkacsoport részére;
    b) közigazgatási egyeztetésre;
    c) közzétételre.

    (5) A Jogi Főosztály a tervezeteket megküldi a Sajtó és Kommunikációs Főosztálynak a tárca honlapján történő közzététel céljából, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatásul a kormányszóvivő részére.

    (6) A tárca honlapjára elektronikusan beérkezett észrevételekről – elutasítása esetén annak indokairól – a tervezetet előkészítő szerv összefoglalót készít, amelyet megküld a Jogi Főosztálynak. A tárca honlapján történő közzétételéről a tervezetet előkészítő szerv gondoskodik.

    (7) A közigazgatási egyeztetésről beérkezett észrevételek feldolgozására, egyeztetésére és érvényesítésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók, azzal, hogy az észrevételek feldolgozása után fennmaradó nézetkülönbségeket a minisztériumi államtitkári értekezleten kell rendezni. Ettől eltérést az államtitkár engedélyezhet. Amennyiben az észrevételek érvényesítése a tervezet lényeges változtatását eredményezi, az egyeztetést meg kell ismételni. Az egyeztetés keretében lehetőség szerint minden szakmai, jogi és kodifikációs kérdést le kell zárni és a lehetséges mértékig egyetértésre kell jutni.

    (8) A tárcaegyeztetésről szóló meghívó érintettek számára való megküldéséről a Jogi Főosztály gondoskodik. A meghívó megküldésével egyidejűleg a Jogi Főosztály a minisztérium tárcavéleményét az érintett szakállamtitkároknak, illetve az általa kijelölt vezetőnek megküldi.

    (9) A jogszabály végleges tervezetét rövid tájékoztató feljegyzéssel a tárgya szerint illetékes szakállamtitkár az államtitkár útján továbbítja kiadmányozásra. A feljegyzést láttamozza a kabinetfőnök és egyetértően aláírja az illetékes szakállamtitkár.



Más tárcák előterjesztésének koordinációja

    (1) A más jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által készített tervezetekkel (a továbbiakban: tárcatervezet) kapcsolatos minisztériumi állásfoglalásra a miniszter, az államtitkár, illetve a közjogi és koordinációs szakállamtitkár jogosult. Az állásfoglalás kialakításának megszervezése a Jogi Főosztály feladata.

    (2) A Jogi Főosztály a kezdeményező szerv által megjelölt határidőre is figyelemmel megküldi a tárcatervezetet a szakállamtitkároknak, a kabinetfőnöknek és az érintett önálló szervnek. A szakállamtitkárok és a kabinetfőnök a területüket érintő, összegzett észrevételeket a közjogi és koordinációs szakállamtitkárnak megküldik. A Jogi Főosztály az észrevételek alapján összeállítja a minisztérium álláspontját összegező választervezetet, továbbá abban jelzi a jogi, kodifikációs szempontú észrevételeket.

    (3) A Jogi Főosztály a véglegesített választervezetet a közjogi és koordinációs szakállamtitkárhoz, illetve külön rendelkezés alapján az államtitkárhoz továbbítja kiadmányozás céljából.

    (4) Ha a tárcatervezet véleményezése során felmerült vitás kérdés főosztályi szinten nem rendezhető, az ügy súlyától függően a szakterületet felügyelő szakállamtitkár vagy magasabb szintű vezető dönt a minisztériumi állásfoglalás tartalmáról.

    (5) A tárcatervezetekkel kapcsolatos eltérő vélemények egyeztetésére kitűzött megbeszéléseken a minisztérium álláspontjának képviseletére – ha a miniszter vagy államtitkár másként nem rendelkezik – a tárgykörrel érintett szakállamtitkár, illetve az általa kijelölt vezető jogosult.



A parlamenti és kormányzati munka segítése

    (1) Az Országgyűlés plenáris ülésén való részvételről a napirendek függvényében a miniszter dönt.

    (2) A minisztert, illetve az őt helyettesítő jogkörében az államtitkárt az ülésre megfelelően fel kell készíteni. Ennek érdekében:
    a) minisztériumi előterjesztés esetén a szakterület szerint illetékes hivatali egység összeállítja a miniszteri expozét, az általános és részletes vita lezárását követő záróbeszédeket, és azt szolgálati úton a Parlamenti Titkárság közreműködésével továbbítja a miniszterhez;
    b) más tárca előterjesztése esetén csak a miniszter külön rendelkezése szerint kell felszólalási anyagot készíteni.

    (3) A miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válasz elkészítéséről a Parlamenti Titkárság vezetője gondoskodik a következők szerint:
    a) az interpellációk, illetve kérdések kézhezvétele után a választervezet elkészítése céljából megküldi azokat a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező vezetőnek az érintett szakállamtitkár egyidejű tájékoztatása mellett;
    b) a szakállamtitkár szükség szerint az általa kijelölt hivatali egységgel, az érintett tárgykörben elvégezteti a szükséges egyeztetést, teljes és kimerítő információs anyagot gyűjtet, összeállíttatja a választervezetet, amelyet megküld az államtitkár, a Parlamenti Titkárság vezetője és a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetője részére.

    (4) A minisztérium feladatkörébe tartozó önálló képviselői és bizottsági indítványokról kormány-előterjesztés készül a következők szerint:
    a) a Parlamenti Titkárság vezetője véleményezésre megküldi az önálló indítványt a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező főosztályvezetőnek − az érintett szakállamtitkár egyidejű tájékoztatása mellett −, továbbá a Jogi Főosztálynak;
    b) a minisztériumi véleményt tartalmazó kormány-előterjesztés Államtitkári Értekezletre és Kormányülésre történő benyújtásáról a területért felelős szakmai szervezet előkészítése alapján a Jogi Főosztály gondoskodik.

    (5) A Parlamenti Titkárság vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az országgyűlési bizottságok működését és közreműködik abban, hogy a bizottsági üléseken a minisztériumot megfelelő vezetői és szakértői szinten képviseljék, ennek érdekében a szakértők kijelölését egyezteti az államtitkárral vagy a közjogi és koordinációs szakállamtitkárral. Gondoskodik a szakértők részére a szükséges tárgyalási anyagok biztosításáról.

    (6) A szakértők a bizottsági ülésen elhangzott lényeges kérdésekről, véleményekről azonnal tájékoztatják a téma szerint illetékes szakállamtitkárt, aki a vezetői döntés meghozatala érdekében haladéktalanul, illetve szükség szerint informálja a minisztert és az államtitkárt.

    (7) A Parlamenti Titkárság vezetője és/vagy képviselője rendszeresen köteles részt venni az Országgyűlés – minisztériumot érintő – plenáris és bizottsági üléseinek napirendi pontjain. A Parlamenti Titkárság vezetője az üléseket követően haladéktalanul köteles tájékoztatni a minisztert és az államtitkárt a jelentősebb, vezetői döntést igénylő eseményekről.

    (8) A Parlamenti Titkárság a civil szervezetek és az országgyűlési képviselők részére a minisztériumban zajló törvényelőkészítő munkáról felmerült igények alapján tájékoztatót, konzultációt szervez, közreműködik a képviselői megkeresések ügyintézésében. Amennyiben az országgyűlési képviselők vagy bizottságok közvetlenül az egyes szervezeti egységeket keresik meg, arról az adott szervezeti egység haladéktalanul tájékoztatja a Parlamenti Titkárságot.

    (9) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésben meghatározott szervek részére közvetlen megkeresés érkezik a Kormány Kabinetjétől, az Országgyűlés valamely bizottságától állásfoglalás, illetve véleménykérés céljából, úgy a tárca álláspontját tükröztető válasz tervezetét az államtitkár és a kabinetfőnök részére meg kell küldeni és csak egyetértésük esetén lehet továbbítani a megkereső szerv részére.



A testületi ülésekre való felkészítés rendje

    (1) A Kormány, a Kormány kabinetjei, a miniszterek részvételével működő tárcaközi bizottságok ülései előtt a minisztert (őt helyettesítő jogkörében az államtitkárt), a kormányülést előkészítő államtitkárok értekezlete előtt az államtitkárt, a szakállamtitkárt fel kell készíteni.

    (2) A Miniszterelnöki Hivatal által megküldött, az Államtitkári Értekezletre, kabinetülésre vagy Kormányülésre benyújtott tervezeteket a Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága – amennyiben indokolt – határidő megjelölésével haladéktalanul továbbítja véleménynyilvánítás céljából az előterjesztésben tárgykör szerint érintett hivatali egységeknek, és a tárgykör szerint illetékes szakállamtitkárnak. Szükség esetén − soron kívül − elkészítteti a tárgykör szerint illetékes hivatali egységekkel, ennek hiányában a Jogi Főosztállyal a miniszter, az államtitkár, illetve a szakállamtitkár felkészítését szolgáló feljegyzést.

    (3) A felkészítéshez készült feljegyzéshez csatolni kell − saját előterjesztés esetén − a más tárcák részéről felmerült észrevételekkel kapcsolatos minisztériumi véleményt; − más tárca által készített előterjesztés esetén − a tárcavéleményünket, valamint az előterjesztésre korábban tett észrevételek elfogadására vagy elutasítására való utalást, és ez utóbbi esetben javaslatot az észrevétel fenntartására vagy attól való elállásra. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a megelőző Államtitkári Értekezlet állásfoglalását és az ennek alapján tett intézkedéseket.

    (4) Az Államtitkári Értekezlet anyagainak átadására folyamatosan, e-mail-ben vagy másolatban kerül sor, a tárgykör szerint illetékes szakállamtitkár (önálló szerv vagy vezető, a továbbiakban e § alkalmazásában: illetékes vezető) vagy az általa megbízott személy részére.

    (1) A Kormány és a Kormány ügyrendje alapján működő döntés-előkészítő testületek üléseiről készült emlékeztetőket, összefoglalókat, illetve belső kormányhatározatokat a miniszternek történő bemutatás után a Miniszteri Kabinet megküldi a Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkárságának.

    (2) A Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága gondoskodik ezek felsőszintű vezetői körben történő köröztetéséről, a határozatot megküldi a végrehajtásra kijelölt vezetőnek és a meghatározott feladatokat, határidőket nyilvántartásba veszi.

    (3) A Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, és a teljesítésről havonta előkészíti a tájékoztatást a Miniszterelnöki Hivatal részére.



A sajtó- és a tömegtájékoztatási tevékenység rendje

    (1) A miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok és a szakértők sajtó és kommunikációs tevékenységét a Sajtó és Kommunikációs Főosztály – a felső vezetők titkárságaival együttműködve – szervezi. Az államtitkár és a szakállamtitkárok a kommunikáció területén a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjével folyamatosan együttműködnek. A hivatali egységek és minisztériumi szervek az időszerű feladataikról, rendezvényeikről, akcióikról, a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedésekről, eseményekről, ügyekről, vezetői közszereplésekről és az állampolgárokat érdeklő kérdésekről a közvéleményt – beleértve sajtótól érkező külső megkeresést is – a Sajtó és Kommunikációs Főosztály közreműködésével tájékoztatják.

    (2) A minisztérium egyes feladataihoz kapcsolódó sajtó és kommunikációs terveket a Sajtó és Kommunikációs Főosztály készíti el és gondoskodik azok végrehajtásáról.

    (1) A minisztérium nevében, illetve politikai jellegű kérdésekben nyilatkozatot csak a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök, nem politikai jellegű kérdésekben az előzőekben felsoroltak, vagy a miniszter által kijelölt vezető adhat.

    (2) A miniszter által jóváhagyott koncepcionális, valamint szakmai kérdésekről az államtitkár, saját működési területüket illetően a szakállamtitkár, valamint a főosztályvezető nyilatkozhat. Az érdemi ügyintézést végző munkatárs az államtitkár, a kabinetfőnök, valamint a szakállamtitkár által adott felhatalmazás körében nyilatkozhat.

    (3) Az államtitkár és a szakállamtitkár a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjével egyeztetett koncepció szerint, a főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető és a munkatársak csak a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjével történt előzetes egyeztetés után nyilatkozhatnak.

    (4) A nyilvánosságnak szánt közlésről, nyilatkozatról (riport, interjú), illetve publikációról (cikk, tanulmány), annak megjelenési helyéről, idejéről a Sajtó és Kommunikációs Főosztályt a nyilatkozatot adó köteles előzetesen tájékoztatni.

    (5) A tájékoztatási tevékenység során a nyilatkozónak az állam- és szolgálati titokra, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat be kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

    (6) A minisztériumi szervek a tevékenységüket érintő kommunikációs javaslataikat, kezdeményezéseiket a Sajtó és Kommunikációs Főosztály közreműködésével valósíthatják meg.



Az adatvédelmi tevékenység irányítása

    (1) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott szerveknek a személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységének felügyeletét – a miniszter által kijelölt – adatvédelmi felelős látja el.

    (2) Az adatvédelmi felelős feladatai:
    a) segíti a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatok ellátását. Ennek során évente jelentést tesz a miniszternek a miniszter irányítása alá tartozó szervek hatáskörébe tartozó adatkezelésekkel kapcsolatosan az adatvédelmi feladatok végrehajtásának tapasztalatairól és a közérdekű adatok nyilvánosságának helyzetéről;
    b) gondoskodik az adatkezelések nyilvántartásának kialakításáról és javaslatot tesz működtetésének részletes szabályai meghatározására;
    c) kapcsolatot tart az Adatvédelmi Biztos Hivatalával, gondoskodik az adatkezelések bejelentésének előkészítéséről;
    d) részt vesz a személyes adatok kezelését, illetve az adatvédelmet, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozási koncepciók, jogszabály-tervezetek előkészítésében, véleményezésében. Az adatvédelmet és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintően véleményezi a minisztérium szervei, illetve a más tárcák által előkészített jogszabályok tervezeteit;
    e) véleményezi a személyes adatokat kezelő rendszerek működésével, szervezeti rendjével, informatikai és jogi szabályozásával kapcsolatos terveket, illetve javaslatot tesz e rendszereknek az adatvédelmi követelményeknek megfelelő átalakítására;
    f) az illetékes adatkezelő szervek vezetőinek kivizsgálás végett továbbítja az adatvédelmi, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megsértése miatt érkezett állampolgári bejelentéseket, valamint ellenőrzi a bejelentés tárgyában tett intézkedést. Indokolt esetben büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárást, vagy egyéb felelősségre vonást kezdeményez;
    g) a miniszter által átruházott jogkörben – az adatvédelmi és ellenőrzési feladatai elvégzéséhez szükséges mértékben – az állami és szolgálati titokra vonatkozó szabályok megtartásával korlátozás nélkül jogosult az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervek adatkezeléseibe, az azzal kapcsolatos ügyiratba, illetve a közérdekű adatot tartalmazó iratba betekinteni;
    h) segítséget nyújt a minisztérium szervei részére az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben az egységes álláspont kialakításához.

    (3) Az adatvédelmi felelős részére véleményezésre meg kell küldeni:
    a) a miniszter irányítása alá tartozó önálló szerv vezetője által elkészített, adatvédelmi tárgyú, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő belső intézkedések tervezetét;
    b) az adatkezeléseket és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő jogi szabályozás változására, vagy új szabályozásra irányuló javaslatokat (koncepciók, tervezetek);
    c) az új adatkezelési rendszer kifejlesztésére, vagy meglévő adatkezelési rendszer funkcionális megváltoztatására készített fejlesztési javaslatot.

    (4) Az adatvédelmi felelős a minisztérium ellenőrzési tervében foglaltak, illetve a miniszter, az államtitkár intézkedése alapján ellenőrzi az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervek adatvédelmi és a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő tevékenységét.

    (5) Az adatvédelmi felelős az ellenőrzések, az állampolgári bejelentések, illetve az adatvédelmi biztos kezdeményezése alapján a felmerült problémákat jelzi az érintett szervek vezetőinek, és javaslatot tesz a jogszerűség helyreállításának módjára, valamint ellenőrzi annak végrehajtását. Amennyiben nem alakítható ki jogszerű állapot, javaslatot tesz az ellenőrzött szerv hivatali felettesének a szükséges intézkedések megtételére.

    (6) Az adatvédelmi biztostól közvetlenül érkezett megkeresésekről, ajánlásokról, valamint az azzal kapcsolatosan kialakított álláspontról tájékoztatni kell a közvetlen irányítást gyakorló felső szintű vezetőt, illetve a minisztert, továbbá az adatvédelmi felelőst.



A minisztériumi ügyelet

    (1) A minisztérium ügyeleti szolgálatát a Védelmi Titkárság – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal (a továbbiakban: IRM) kötött megállapodásra alapozva – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: OKF) megosztva látja el.

    (2) Az OKF ügyeletéről és más szervektől érkező tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményekről jelentést tesz. A megállapodás alapján az IRM által készített Tájékoztató Jelentést a közjogi és koordinációs szakállamtitkár által jóváhagyott elosztónak megfelelően továbbítja.

    (3) Ellátja a különböző szintű jogszabályokban előírt, a tárca feladat- és hatáskörébe utalt, a védelmi felkészítéssel és ország-mozgósítással összefüggő értesítési, tájékoztatási, berendelési és készültségbe helyezési feladatokat.

    (4) Végzi a nukleáris-balesetekről adandó gyors értesítésekről, valamint a nukleáris-baleset, vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásának rendszerére vonatkozó, a minisztérium hatáskörébe utalt értesítési feladatokat.

    (5) Ellátja a minősített információ telefonon, faxon és elektronikus levélben történő vételével és továbbításával kapcsolatos feladatokat NATO TITKOS szintig. Működteti ezen információk elektronikus továbbítására, tárolására, kezelésére használt rendszert.

    (6) Ellátja a terrorfenyegetettség különböző fokozataiban a hatáskörébe utalt feladatokat. Eleget tesz a RENEGADE tevékenység érdekében végzendő jelentési és értesítési kötelezettségének.

    (7) A minisztérium központi épületében előforduló rendkívüli esemény (tűz-, robbanás-, közveszély-okozással történő fenyegetés stb.), illetve ilyen fenyegetettség esetén – az ennek kezelésére hivatott szervek által rendelkezésére bocsátott tervek alapján – végzi az objektumőrség, a gondnokság, a veszély- és kárelhárításban részt vevő szervek értesítését, közreműködik az ezzel összefüggő feladatok végrehajtásában.

    (8) Szemlézi az írott sajtót, műsorkijelölés alapján figyeli a magyar nyelvű rádiók és televíziók minisztériumi vonatkozású adásait, amelyek alapján lapszemléket, hír- és médiafigyelőket, hang- és videofelvételeket készít és archivál.



Az országgyűlési biztosra, az Állami Számvevőszékre és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalra vonatkozó
jogszabályok végrehajtásával összefüggő általános feladatok

    (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, annak általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos (a továbbiakban együtt: országgyűlési biztos), az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEH) és ezek igazolt munkatársai részére a minisztériumi hivatali egységekhez, a minisztériumi szervekhez, valamint az önálló szervezetekhez történő belépést korlátozás nélkül biztosítani kell.

    (2) Az országgyűlési biztos, az ÁSZ és a KEH részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba – a minősítésre tekintet nélkül – betekintést lehetővé kell tenni, illetve kérésére az iratokról másolatot kell készíteni vagy azt eredetiben részére át kell adni.

    (3) Az országgyűlési biztos, az ÁSZ és a KEH által végzett vizsgálatot elő kell segíteni. Amennyiben a vizsgált szerv saját hatáskörében meg tudná szüntetni a visszásságot, de az erre irányuló kezdeményezéssel nem ért egyet, 30 napon belül a kezdeményezést – az ügy irataival együtt – köteles a felügyeleti szervhez felterjeszteni.

    (4) Az országgyűlési biztos, az ÁSZ és a KEH ellenőrzéseiről, vizsgálatának megállapításairól, illetve kezdeményezéseiről tájékoztatni kell az irányító és felügyelő szakállamtitkárt, az államtitkárt, valamint a minisztert.




NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

    (1) A miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkár és a kabinetfőnök jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek.

    (2) A munkáltatói jogok gyakorlásának és átruházásának módját a minisztérium Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

    A minisztérium és az irányítása alá tartozó önálló költségvetési címmel, alcímmel rendelkező szervezetek gazdálkodási tevékenységét (bér, költséggazdálkodás, beruházás, fejlesztés stb.) a külön utasításként kiadott Gazdálkodási Szabályzat, az intézmények gazdálkodási jogkör szerinti besorolását miniszteri rendelet határozza meg.

    (1) Ahol a jelen Szabályzat minisztériumot említ, ez alatt a hivatali egységek és minisztériumi szervek összessége értendő.

    (2) Szervezeti egység alatt értendők a hivatali egységek és minisztériumi szervek ügyrendjük, illetve szervezeti és működési szabályzatok szerint elkülönült részlegei.

    (1) Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali egységeinek szervezeti tagozódását a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.

    (2) Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali egységei vezetői munkaköreit a Szabályzat 3. függeléke tartalmazza.

A.

 

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezetei

(hivatali egységek):

összesen:

461 státus

 

I.

Miniszteri közvetlen alárendeltségben működik

20 státus

 

1. Miniszteri Titkárság

 

2. Sajtó és Kommunikációs Főosztály

 

II.

Államtitkári közvetlen alárendeltségben működik

15 státus

 

3. Államtitkár Titkársága

 

4. Parlamenti Titkárság (osztály)

 

III.

Kabinetfőnöki közvetlen alárendeltségben működik

39 státus

 

5. Miniszteri Kabinet

 

6. Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

 

IV.

Közjogi és koordinációs szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben működik

151 státus

 

7. Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága

 

8. Jogi Főosztály

 

9. Választási Főosztály

 

10. Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

 

11. Ellenőrzési Titkárság (osztály)

 

12. Védelmi Titkárság (osztály)

 

13. Nemzetközi Titkárság (osztály)

 

V.

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben működik

77 státus

 

14. Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkár Titkársága

 

15. Önkormányzati Főosztály

 

16. Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály

 

17. Önkormányzati Gazdasági Főosztály

 

18. Lakásügyi Titkárság (osztály)

 

VI.

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben működik

103 státus

 

19. Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkár Titkársága

 

20. Területfejlesztési Főosztály

 

21. Területrendezési és Tervezési Főosztály

 

22. Építésügyi és Településrendezési Főosztály

 

23. Területi Koordinációs Titkárság (osztály)

 

VII.

Sport szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben működik

39 státus

 

24. Sport Szakállamtitkár Titkársága

 

25. Sport Főosztály

 

26. Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság (osztály)

 

VIII.

Turisztikai szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben működik

17 státus

 

27. Turisztikai Szakállamtitkár Titkársága

 

28. Turisztikai Főosztály

 

 

 

B.

 

A minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek (minisztériumi szervek):

 

I.

Közjogi és koordinációs szakállamtitkári alárendeltségben működik

 

1. Duna Palota és Kiadó

 

 

 

C.

 

A miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (önálló szervek):

 

I.

Miniszteri közvetlen alárendeltségben működik

 

1. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

 

– Katasztrófavédelmi Oktatási Központ

 

II.

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben működik

 

2. Területi Főépítészi Irodák (8)

 

3. Területpolitikai Kormányzati Hivatal

 

III.

Sport szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben működik

 

4. Nemzeti Sportközpontok

 

5. Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet

 

6. Testnevelési és Sportmúzeum

 

 

 

D.

 

A Kormány miniszter közreműködésével – az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár útján – irányított területi államigazgatási szervei:

 

 

1. Fővárosi és Megyei Közigazgatási Hivatalok (20)

 

 

 

E.

 

A Kormány – miniszter által működtetett – tanácsadó testületei:

 

 

1. Országos Területfejlesztési Tanács

 

2. Nemzeti Sporttanács

 

 

 

F.

 

A miniszter tanácsadó testületei:

 

 

1. Lakásügyi Kollégium

 

2. IDEA Tanácsadó Testület

 

3. Országos Idegenforgalmi Bizottság

 

4. Miniszteri (Fő)tanácsadók

 

 

 

G.

 

A minisztérium (rész)tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságai:

 

I.

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár szakmai feladatkörében

 

1. BM Közbeszerzési és Beruházási Zrt.

 

2. Belügyi Általános Beruházó és Fejlesztő Kht.

 

3. BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.

 

II.

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár szakmai feladatkörében

 

4. Magyar Lakás-innovációs Kht.

 

5. „Kós Károly” Otthonteremtést Segítő Kht.

 

III.

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár szakmai feladatkörében

 

6. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési Kht.

 

7. Építésügyi- és Minőségellenőrző Innovációs Kht.

 

IV.

Sport szakállamtitkár szakmai feladatkörében

 

8. Hungaroring Sport Zrt.

 

9. Ifjúsági és Sportkommunikáció Kft.

 

10. Hazai Sportlapok Lapkiadó Kft.

 

11. Sportfolió Kht.

 

12. Rendezvénycsarnok és Szervező Zrt.

 

13. Sportlétesítmények Vállalat Zrt.

 

14. Magyar Sport Háza Zrt.

 

V.

Turisztikai szakállamtitkár szakmai feladatkörében

 

15. Magyar Turizmus Zrt.

 

 

 

H.

 

A minisztérium érdekeltségi körébe tartozó alapítványok:

 

I.

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár szakmai feladatkörében

 

1. Épület-fenntartási K+F Alapítvány

 

2. Építés Fejlődéséért Alapítvány

 

II.

Sport szakállamtitkár szakmai feladatkörében

 

3. Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány

 

4. Mező Ferenc Sportközalapítvány

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
HIVATALI EGYSÉGEINEK SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA

Miniszteri közvetlen alárendeltségben
Miniszteri Titkárság
Sajtó és Kommunikációs Főosztály

Államtitkári közvetlen alárendeltségben
Államtitkár Titkársága
Parlamenti Titkárság (osztály)

Kabinetfőnöki közvetlen alárendeltségben
Miniszteri Kabinet
Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály
–    Személyügyi Osztály
–    Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Osztály
–    Elismerési Osztály

Közjogi és koordinációs szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben
Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága
Jogi Főosztály
–    Általános Jogi Osztály
–    Területfejlesztési és Építésügyi Kodifikációs Osztály
–    Szerződés-előkészítő és Peres Képviseleti Osztály
–    Kormányzati Iratkezelési Felügyeleti Osztály
Választási Főosztály
–    Választási-jogi Osztály
–    Választási Szervezési Osztály
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály
–    Intézmény-gazdálkodási Osztály
–    Fejezeti Költségvetési és Kontrolling Osztály
–    Számviteli Osztály
–    Tulajdonosi Felügyeleti és Gazdálkodás-szabályozási Osztály
–    Információ-technológiai Osztály
Ellenőrzési Titkárság (osztály)
Védelmi Titkárság (osztály)
Nemzetközi Titkárság (osztály)

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben
Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkár Titkársága
Önkormányzati Főosztály
–    Elvi és Elemző Osztály
–    Koordinációs és Területi Osztály
Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály
–    Közigazgatási Hivatal és Jegyzői Osztály
–    Hatósági Osztály
Önkormányzati Gazdasági Főosztály
–    Önkormányzati Költségvetési Osztály
–    Kistérségi és Közszolgáltatási Osztály
–    Ágazati Koordinációs és Vagyongazdálkodási Osztály
Lakásügyi Titkárság (osztály)

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben
Területfejlesztési és Építési Szakállamtitkár Titkársága
Területfejlesztési Főosztály
–    Területpolitikai Osztály
–    Támogatáspolitikai Osztály
–    Stratégiai Tervezési Osztály
–    Kohéziós Politika Osztály
Területrendezési és Tervezési Főosztály
–    Kiemelt Programok Osztálya
–    Területrendezési Osztály
Építésügyi és Településrendezési Főosztály
–    Építésügyi Szabályozási Osztály
–    Építészeti és Építésgazdasági Osztály
–    Építésügyi Igazgatási Osztály
–    Településrendezési Osztály
–    Településfejlesztési és Településüzemeltetési Osztály
Területi Koordinációs Titkárság (osztály)

Sport szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben
Sport Szakállamtitkár Titkársága
Sport Főosztály
–    Versenysport és Utánpótlás Osztály
–    „Mindenki sportja” – Szabadidős-sport Osztály
–    Sportigazgatási Osztály
–    Stratégiai és Nevelési Osztály
Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság (osztály)

Turisztikai szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben
Turisztikai Szakállamtitkár Titkársága
Turisztikai Főosztály
–    Turisztikai Fejlesztési Osztály
–    Turisztikai Irányítási Osztály

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
HIVATALI EGYSÉGEI VEZETŐI MUNKAKÖREI

Miniszter

1

Államtitkár

1

Szakállamtitkár

5

Kabinetfőnök

1

Főosztályvezető

13

Főosztályvezető-helyettes

28

Osztályvezető

31

ÖSSZESEN:

80

A Közigazgatási Hivatalok Felügyeleti Ellenőrzési Szabályzata

I.

Általános rendelkezések

1. A Szabályzat hatálya kiterjed a közigazgatási hivatalokra, valamint a közigazgatási hivatalok felügyeleti ellenőrzéseinek végrehajtásában érintett és közreműködő szervezeti egységekre.

2. A közigazgatási hivatalok szakmai munkájának ellenőrzését a minisztérium Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) vezetője tervezi és szervezi az ÖTM Szervezeti és Működési Szabályzata 32. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján.

3. A Főosztály minden év december 15-ig elkészíti a közigazgatási hivatalok következő naptári évre vonatkozó felügyeleti ellenőrzéseinek éves tervét. Az éves tervet a miniszter hagyja jóvá.

4. Az éves ellenőrzési terv tartalmazza:
a) az ellenőrzendő közigazgatási hivatal megnevezését;
b) az ellenőrzés típusát (átfogó, téma-, cél-, utóellenőrzés);
c) az egyes szakmai (szabályszerűségi, hatékonysági) ellenőrzések ütemezését és jelentősebb határidőit;
d) az ellenőrzés formáját (törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági);
e) az ellenőrzés fórumát, módját és tárgyát.

5. Az ellenőrzési tervet a Főosztály a Miniszterelnöki Hivatal és a közigazgatási hivatalok tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szerv részére megküldi.

6. A miniszter a jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján felkéri az egyes ellenőrzések vonatkozásában érintett, szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szervek vezetőit az ellenőrzésben való részvételre.

7. A Főosztály a jóváhagyott éves tervben (a továbbiakban: éves terv) szereplő egyes ellenőrzések végrehajtására részletes ellenőrzési programot készít. Az ellenőrzés programját az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár (a továbbiakban: szakállamtitkár), az átfogó ellenőrzés részprogramját a Főosztály vezetője hagyja jóvá.

8. Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzést végző szervezet megnevezését;
b) az ellenőrzés alá vont szerv megnevezését;
c) az ellenőrzés témáját (tárgykörét), célját;
d) az ellenőrzés típusának megjelölését;
e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást;
f) az ellenőrzés részletes feladatait, az alkalmazott módszereket;
g) az ellenőrizendő időszakot;
h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők), valamint az ellenőrzés vezetője megnevezését, megbízólevelük számát, a feladat megosztást;
i) az ellenőrzés tervezett kezdő időpontját és időtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét;
j) a kiállítás keltét;
k) a jóváhagyásra jogosult aláírását.

9. A felügyeleti ellenőrzési tervről, programról a szakállamtitkár tájékoztatja a felügyeleti ellenőrzésben közreműködő szerveket, kezdeményezi az ellenőrzésben való részvételeket.

10. A Főosztály vezetője indokolt esetben – különösen a felügyeleti munka adatai alapján – kezdeményezi a jóváhagyott terv módosítását, a hatáskörébe tartozó szervek soron kívüli ellenőrzését vagy vezetőik beszámoltatását.

11. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti ellenőrzéseket a közigazgatási hivatalok tekintetében az ÖTM Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt Ellenőrzési Titkárság hajtja végre.


II.

Értelmező rendelkezések

1. Felügyeleti ellenőrzés: a közigazgatási hivatalok törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági vizsgálata, amely a hivatalok működése megfelelőségének szakmai és szervi, jogszerűségi és célszerűségi szempontok szerinti teljes körű vagy részleges, jogszabályban meghatározott eszközökkel történő vizsgálata a megelőzés és segítségnyújtás, valamint az érdemi vagy érdemre ható jogsértések, hibák és hiányosságok feltárásának, keletkezési okuk megállapításának céljából történik, a működés megfelelőségének helyreállítása, a jogsértések kiküszöbölése érdekében.

2. A felügyeleti ellenőrzés formái:
a) Törvényességi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy a vizsgált szerv a működése folyamatában feladat- és hatáskörében a tevékenységét jogszerűen végzi.
b) Szakszerűségi ellenőrzés: annak vizsgálata, hogy a vizsgált szerv a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és belső szabályzatok, vezetői rendelkezések megtartásával végzi.
c) Hatékonysági ellenőrzés: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmények elérhetők.
d) Pénzügyi ellenőrzés: a pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése.

3. A felügyeleti ellenőrzés típusai:
a) Átfogó ellenőrzés: a vizsgált szervek feladat- és hatáskörébe tartozó meghatározott időszak alatt ellátott szakmai feladataikat és a költségvetési gazdálkodásukat jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő – legalább négyéves ciklusonként végzett – törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzése.
b) Témaellenőrzés: meghatározott téma, adott feladat ellátásának vizsgálata egy időben több szervnél abból a célból, hogy a megállapítások eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.
c) Célellenőrzés: a közigazgatási hivatal meghatározott szakmai tevékenységének (meghatározott ügyfajták), vagy a szakmai tevékenység meghatározott részszempont alapján történő vizsgálata – egyéves, féléves, illetve negyedéves ellenőrzési időegységben.
d) Utóellenőrzés: a vizsgált szervnél előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata.

4. A felügyeleti ellenőrzésben közreműködő szervek: a közigazgatási hivatalok egyes tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szervek.


III.

A felügyeleti ellenőrzés részletes szabályai

1. A közigazgatási hivatalok ellenőrzésének módja különösen:
a) helyszíni ellenőrzés;
b) a közigazgatási hivatalok és az ÖTM által vezetett információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a közigazgatási hivatalokkal és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz kötöttség elvének megfelelő felhasználása, a közigazgatási hivataloknál keletkezett információhordozók rendszeres vagy soron kívüli bekérése;
c) a közigazgatási hivatalok vezetőinek beszámoltatása.

2. A helyszíni ellenőrzés az ellenőrzött szervnél folytatott, annak teljes tevékenységéről vagy egy meghatározott részéről a munkafolyamatokba történő betekintés, az iratok tanulmányozása, interjú útján szerzett megfigyeléseken, összehasonlító értékeléseken, megállapításokon alapuló vizsgálati mód. A helyszíni ellenőrzést – a lehetőségekhez képest – úgy kell ütemezni és lefolytatni, hogy az a legkisebb mértékben és a legrövidebb ideig zavarja a felügyelt szerv tevékenységét a feladatok ellátásában, ugyanakkor az ellenőrzés alaposságát ne veszélyeztesse, illetve az indokolatlan gyorsaság ne idézze elő az adat- és információkérés folyamatos kiegészítésének szükségességét.

3. A beszámoltatás rendje:
a) közigazgatási hivatalok vezetői négyévenként egy alkalommal beszámolnak a Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerinti módon és a (2) bekezdésben részletezett tartalommal;
b) közigazgatási hivatalok vezetői évente összegző jelentést készítenek az előző év tevékenységéről a Korm. rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerinti módon;
c) közigazgatási hivatalok vezetői felhívásra meghatározott feladatokról, eljárásokról, tevékenységekről készített rendszeres vagy eseti jelentéstétel útján számolnak be;
d) személyes kapcsolat formájában jelentéstétellel, konzultációval, információnyújtással történhet;
e) közigazgatási hivatal vezetői értekezlet keretében.

4. A közigazgatási hivatal vezetőjének beszámoltatásával végrehajtott ellenőrzés nyomán szükséges feladatokat a beszámolásról készült dokumentum tartalmazza.

5. A közigazgatási hivatalok felügyeleti ellenőrzése útján biztosítani kell, hogy a szakmai, szervi irányításhoz információk álljanak rendelkezésre:
a) a közigazgatási hivatalok tevékenységének és működésének belső szabályozottságáról, a szabályozás hatásfokáról, a feladataik teljesítésének jogszerűségéről és eredményességéről, a szervek tevékenységével és működésével kapcsolatban felmerült szabályozási igényekről;
b) a közigazgatási hivatalok működése személyi, pénzügyi és anyagi feltételeinek biztosítottságáról;
c) a közigazgatási hivatalok személyi állományának fegyelmi helyzetéről és képzettségéről, a képzési igényekről és lehetőségekről, a képzés és továbbképzés meghatározott irányainak teljesüléséről;
d) a közigazgatási hivatalok működési környezetük (az együttműködő állami és önkormányzati szervek, a lakosság, valamint egyéb szervezetek) kapcsolatáról.


A felügyeleti ellenőrzés szervezése

6. A részletes ellenőrzési program alapján az ellenőrzésben részt vevő személyek kijelölésének tervezése érdekében a Főosztály vezetője az igényelt létszámról az ellenőrzést megelőzően – az ellenőrzési program egyidejű megküldésével – tájékoztatja az érintett szervezeti egységek vezetőit.

7. Az ellenőrzéseket a Főosztály és az utasítás hatálya alá vont szervezeti egységek munkatársai együttesen hajtják végre. Az ellenőrzések végrehajtásában részt vevők az utasításban és a programban meghatározott feladataikat a Főosztály kijelölt vezető beosztású munkatársának irányításával és koordinálásával látják el (ellenőrzés vezetője). Az ellenőrzés vezetője – a feladat végrehajtása idején – egyben vezetője a végrehajtásban részt vevőknek.

8. A Főosztály vezetője gondoskodik az ellenőrzésekben részt vevők szakmai felkészítéséről és a programban meghatározott részletes feladatok végrehajtásáról.

9. Az ellenőrzések végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Főosztály és az ellenőrzésekben részt vevő szervezeti egységek – a programban meghatározottak szerint – közösen biztosítják.

10. A miniszter vezetése alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak az ellenőrzésekben közreműködő tagjait az ellenőrzött szerv hivatalos helyiségeibe történő belépésre, illetve ezen utasításban meghatározott jogosultságok gyakorlására feljogosító, névre szóló megbízólevéllel kell ellátni, amely a munkáltatói igazolvánnyal együtt érvényes.

11. A megbízólevélnek tartalmaznia kell:
a) a „Megbízólevél” megnevezést;
b) az ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának számát, illetve – amennyiben szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik – személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát;
c) az ellenőrzés helyére az ellenőrzési programra való utalást;
d) az ellenőrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogszabály megnevezését;
e) a megbízólevél érvényességét;
f) a kiállítás keltét;
g) kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

12. A speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben az ellenőrzésbe külső szakértő vonható be. A felkért külső szakértőket is megbízólevéllel kell ellátni, amelyet átruházott hatáskörben a Főosztály vezetője ad ki.

13. A helyszíni vizsgálatot – eltérő utasítás hiányában – annak megkezdése előtt legalább 15 nappal korábban írásban vagy szóban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének.


IV.

A felügyeleti ellenőrzés és a megállapítások dokumentációja

1. Az ellenőrzés végrehajtásáról, megállapításairól az adatokkal és tényekkel alátámasztott értékelést, következtetéseket, megállapításokat az ellenőrzés befejezését követő 30 napon, átfogó ellenőrzést követően 60 napon belül az ellenőrzés vezetője köteles írásba foglalni (ellenőrzési jelentés).

2. Az ellenőrzési jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az ellenőrzés típusának, módjának megnevezése;
b) az ellenőrzött közigazgatási szerv (szervezeti egység) megnevezése;
c) az ellenőrzés tárgya;
d) az ellenőrzött időszak feltüntetése;
e) az ellenőrzés kezdő és záró napjának, valamint az ellenőrzésre fordított munkanapok számának feltüntetése;
f) az ellenőrzés vezetőjének megnevezése;
g) az ellenőrzésben részt vett személyek (köztisztviselők, külső megbízottak) megnevezése;
h) az ellenőrzés módszere (helyszíni ellenőrzés, iratellenőrzés stb.);
i) az ellenőrzési célok megvalósulása;
j) az ellenőrzés megállapításai és következtetései;
k) szükség esetén: javaslattétel felügyeleti intézkedési terv készítésére (a szükségesnek tartott intézkedések pontos megjelölésével);
l) keltezés, illetve az ellenőrzés vezetőjének aláírása.

3. Ha a vizsgálatot több szerv, személy végzi, az egyes személyek, szervek megállapításaikról ellenőrzési részjelentést készítenek. Az ellenőrzés egyes témáira, tárgyköreire vonatkozóan is készülhet ellenőrzési részjelentés.

4. Az ellenőrzési részjelentés az e fejezet 2. pontjában részletezettek szerinti tartalommal készül.

5. Az ellenőrzési jelentés véglegezését megelőzően – szükség szerint – az észrevételek előzetes helyszíni egyeztetésére, realizáló értekezletre kerül sor.

6. Az ellenőrzési jelentést az ellenőrzés vezetője – eltérő döntés hiányában – köteles megküldeni az ellenőrzött szervnek, aki az ellenőrzés megállapításaira 15 napon belül indokolással ellátott észrevételt tehet.

7. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról a Főosztály vezetője dönt, döntését indokolni köteles. A döntésről az ellenőrzött szervet tájékoztatni kell.

8. A közigazgatási hivatalok ellenőrzéséről készült véglegezett ellenőrzési jelentést a szakállamtitkár hagyja jóvá.

9. A felügyeleti ellenőrzés során ellenőrzési jegyzőkönyvet kell felvenni, amennyiben a vizsgálat során olyan tény, adat, információ jut az ellenőrzést végző tudomására, amely büntető, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás kezdeményezését teszi indokolttá.

10. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet a szakállamtitkár és az ellenőrzött szerv vezetője részére meg kell küldeni.

11. Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalma különösen:
a) az ellenőrzést végző szervezet megnevezése;
b) az ellenőrzés alá vont szerv megnevezése;
c) az ellenőrzés témája (tárgyköre), célja;
d) az ellenőrzés típusának megjelölése;
e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás;
f) az ellenőrzésnél alkalmazott módszerek;
g) az ellenőrzött időszak;
h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők), valamint az ellenőrzés vezetője megnevezése, megbízólevelük száma, a feladatmegosztás;
i) az ellenőrzés napja, időpontja;
j) a felelősség megállapításának alapjául szolgáló mulasztások, szabálytalanságok, hivatkozással a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokra;
k) a felelős személyek neve és beosztása;
l) a felelősként megjelölt személy nyilatkozata, hogy a jegyzőkönyv egy példányát átvette; az abban foglaltakat megértette; továbbá, hogy a jegyzőkönyvi megállapításokra meghatározott időn belül észrevételeket tehet;
m) a jegyzőkönyv kiállításának helye, kelte, vizsgáló aláírása.


V.

Az ellenőrzés megállapításának hasznosítása és az ellenőrzés befejezését követő intézkedések

1. A közigazgatási hivatalnál elvégzett ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján szükség szerint intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni. Ennek formái:
a) realizáló levél,
b) intézkedési terv,
c) utóellenőrzés.

2. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása realizáló levélben történik, ha a vizsgálatok érdemi hibát, hiányosságot nem tártak fel, vagy azokat még az ellenőrzés folyamán megszüntették.

3. A realizáló levélben határidő kitűzésével fel kell hívni az ellenőrzött szerv vezetőjét a kisebb súlyú hibák, hiányosságok megszüntetésére, az egyéb szükségesnek tartott intézkedések megtételére azzal, hogy ezek végrehajtásáról írásban adjon tájékoztatást.

4. Az ellenőrzés során feltárt súlyos hibák kiküszöbölése, hiányosságok megszüntetése érdekében a szakállamtitkár a közigazgatási hivatal vezetőjét felkéri intézkedési terv elkészítésére.

5. Az intézkedési terv tervezetét legkésőbb az ellenőrzési jelentés megküldésétől számított 30 napon belül el kell készíteni és – jóváhagyás céljából – az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárhoz felterjeszteni.

6. A jóváhagyott intézkedési tervnek tartalmaznia kell:
a) az alárendelt közigazgatási szervvel kapcsolatban, illetve az alárendelt közigazgatási szervnél végrehajtandó intézkedéseket,
b) a végrehajtás személyi felelőseit,
c) az ezek végrehajtására rendelkezésre álló határidőket.

7. Az intézkedési tervben meghatározott végrehajtási felelősök az adott feladat végrehajtásáról a határidő lejártát követő 5 munkanapon belül írásbeli beszámolót készítenek, amelyet a közigazgatási hivatal vezetője megküld a szakállamtitkár részére.

8. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása indokolhatja, hogy szükség szerint utóellenőrzés keretében az ellenőrző szerv vizsgálja, hogy a megállapítások alapján a kezdeményezett vagy javasolt intézkedések megtörténtek-e.

9. Az utóellenőrzés rendjére a felügyeleti ellenőrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni.


VI.

Az ellenőrzésben érintettek jogai és kötelezettségei

1. A kizárás szabályai:
a) az ellenőrzés végrehajtásából ki kell zárni az ellenőrzött szerv vezető beosztású dolgozójának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját, élettársát, volt házastársát, továbbá, akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható;
b) az ellenőr a kizárási okot közvetlen vezetőjének haladéktalanul köteles bejelenteni, azt az ellenőrzött szerv is bejelentheti. A kizárásról a Főosztály vezetője dönt.

2. Az ellenőrzés vezetője az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt hivatali felettese, ennek alapján
a) az ellenőrzési programban foglaltakon túlmenően meghatározza a konkrét ellenőrzendő témaköröket;
b) az ellenőrzés időtartamától függően, rendszeres időközönként beszámoltatja a csoportok vezetőit, indokolt esetben az egyes ellenőröket az ellenőrzés részmegállapításairól;
c) az ellenőrök részére konkrét ellenőrzési feladatokat határozhat meg, az ellenőrző csoportok összetételét és feladatát módosíthatja, koordinálja az egyes csoportok működését;
d) a Főosztály főosztályvezetőjét – az általa meghatározottak szerint – tájékoztatja az ellenőrzés menetéről, az elsődleges megállapításokról, az ellenőrzés esetleges, a helyszínen meg nem szüntethető akadályairól, az ellenőrzés során feltárt haladéktalan intézkedését igénylő súlyos jogsértésekről;
e) az egyes ellenőrzési részjelentések alapján elkészíti az ellenőrzés összefoglaló jelentését;
f) végrehajtja a IV/2–3. pont szerinti eljárást.

3. Az ellenőrök kötelesek:
a) az ellenőrzésre felkészülni, az ellenőrzött szerv működésére vonatkozó adatokat előzetesen beszerezni, a tevékenységre vonatkozó szabályozását megismerni;
b) a helyszíni ellenőrzés előtt az ellenőrzendő szerv, hivatali egység vezetőjénél bejelenteni az ellenőrzés megkezdését (különösen indokolt esetben – ha az ellenőrzés célját veszélyeztetné – ezt mellőzni lehet) és felmutatni a megbízólevelet;
c) az ellenőrzés során feltárt jogsértést vagy jelentős szabálytalanságot, fegyelemsértést soron kívül jelenteni a szervezet vezetőjének és az ellenőrzés vezetőjének, valamint az érintett személyt tájékoztatni a feltárt szabálytalanságról;
d) az ellenőrzött észrevételeit meghallgatni, és ha azok megalapozottak, figyelembe venni;
e) az ellenőrzés során tett bejelentéseket, panaszokat megvizsgálni és a szükséges intézkedéseket kezdeményezni;
f) a tudomására jutott adatok tekintetében az állam-, szolgálati, illetőleg magántitkot megtartani;
g) az ellenőrzés megállapításait – az ellenőrzés befejezését követően – az ellenőrzött szerv, hivatali egység vezetőjével teljes egészében, a felelősként megjelölt személyekkel a rájuk vonatkozó mértékben ismertetni;
h) ha az ellenőrzés során tett megállapítások indokolják – az ügy jellegétől függően – büntető-, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítását kezdeményezni;
i) megállapításaikat jelentésben rögzíteni.

4. Az ellenőrök jogosultak:
a) az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv hivatali helyiségeibe belépni,
b) a szerv tevékenységével összefüggő iratokba, nyilvántartásokba, adatkezelési rendszerekbe betekinteni, az eredeti okmányokat átvenni, vagy azokról – az ügykezelési szabályok betartásával – másolatot készíteni,
c) a titokvédelemre, a biztonsági előírásokra vonatkozó szabályok megtartásával a szükséges okmányokat tanulmányozni,
d) szóban vagy írásban tájékoztatást kérni, személyeket szóban vagy jegyzőkönyvben meghallgatni, kérdőívek kitöltésére felhívni,
e) jogsértésre, súlyos szabálytalanságra, fegyelmi vétségre utaló adatokat tartalmazó okiratot a jegyzőkönyvhöz, illetve jelentéséhez csatolás céljából – átvételi elismervény ellenében – bevonni,
f) szakértő, szaktanácsadó bevonását kezdeményezni,
g) a feladatokat eredményesen ellátók elismerésére és a vétkesen mulasztók felelősségre vonására javaslatot tenni.

5. Az ellenőrzést végző felelős:
a) az ellenőrzés szakszerű elvégzéséért;
b) az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításáért és a megállapítások helytállóságáért. Ha a tudomására jutott jogsértés, súlyos szabálytalanság esetén az előírt módon nem intézkedik, az ebből adódó következményekért büntetőjogi, fegyelmi, anyagi felelősség terheli;
c) az ellenőrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján – szükség esetén – végrehajtandó intézkedésekért.

6. Az ellenőrzött szervek vezetői kötelesek:
a) az ellenőrzést végző szervet és az ellenőrt feladataik ellátásában segíteni, az általuk kért tájékoztatást megadni, adatokat, iratokat átadni;
b) biztosítani az ellenőrzést végző szerv munkatársainak helyszíni munkafeltételeit az ellenőrzési jogosultságuk gyakorlását.
1

Az utasítást a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasítás 3. pontja hatályon kívül helyezte 2008. július 9. napjával.

2

A 3/A. pontot a 9/2007. (MK 66.) ÖTM utasítás 1. pontja iktatta be.

3

A melléklet a 9/2007. (MK 66.) ÖTM utasítás 2. pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás