Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

21/2006. (IX. 11.) IRM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet módosításáról1

2006.09.19.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a legfőbb ügyésszel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § „A Rendőrség és a Határőrség nyomozó hatósága a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket, valamint a feljelentés kiegészítését akkor végzi önállóan, ha az ügyész ezeket a hatáskörébe utalta, vagy nem rendelkezik másként.”

2. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § „A gyanúsított első kihallgatása kezdetén, illetve, ha az eljárás során a Be. 46. §-ának a)–d) és f) pontja alapján a védelem kötelezővé vált, a gyanúsított legközelebbi folytatólagos kihallgatása kezdetén a gyanúsítottnak a védő meghatalmazására, illetőleg kirendelésére vonatkozó nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.”

3. § Az R. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyomozó szerv akkor is köteles átvenni a meghatalmazást, ha megítélése szerint az ügyvéddel vagy az európai közösségi jogásszal szemben kizárási vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Ha a nyomozó szerv álláspontja szerint az ügyvéd, illetőleg az európai közösségi jogász az ügyben védőként nem járhat el, a nyomozó szerv a meghatalmazást a kizárási, illetőleg az összeférhetetlenségi ok észlelése esetén haladéktalanul – álláspontját alátámasztó iratokkal együtt – megküldi a nyomozásról rendelkező ügyészhez.”

4. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § „Védő kirendelése esetén a kirendelő határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó szerv megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd, illetve az európai közösségi jogász megnevezését.”

5. § Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a védő azt követően, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magatartása miatt rendbírsággal sújtották, ismét az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét sértő magatartást tanúsít, illetőleg megszegi eljárási kötelezettségét és annak súlyossága miatt a nyomozó hatóság vezetője – az ügyvéddel és az európai közösségi jogásszal szembeni fegyelmi eljárás megindítása érdekében – az ügyvédi kamara értesítését indokoltnak tartja, írásban értesíti az illetékes ügyvédi kamarát. Ha a védő ismételt eljárást akadályozó magatartása, rendzavarása vagy az eljárási kötelezettségének megszegése a nyomozó hatóság megítélése szerint olyan súlyú, hogy az a Be. 161. §-ának (1) bekezdése alapján ismételt rendbírság kiszabását teszi szükségessé, a nyomozó hatóság vezetője előterjesztést tesz az ügyészhez.”

6. § Az R. a következő 10/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„
A Be. 63/A. §-ához
(Intézkedés a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére)

10/A. § (1) A bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére történő intézkedés (a továbbiakban: szignalizáció) a nyomozó szerv vezetője által az illetékes állami vagy önkormányzati szerv vezetőjéhez intézett nyilatkozat, amely a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül tartalmazza mindazokat a büntetőeljárás során megállapított tényeket, körülményeket, amelyek a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tették, illetve elősegítették, és amelynek felszámolása vagy megszüntetése az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozik.
(2) A szignalizáció akkor tekinthető szükségesnek, ha az abban közölt megállapítások – érdemi intézkedést feltételezve – hozzájárulnak további bűncselekmény megelőzéséhez.
(3) A nyomozó szerv vezetője a szignalizációt saját hatáskörében, ügyészi jóváhagyás nélkül teszi meg, másolati példányát, illetve a tájékoztatott szerv esetleges válaszát az iratok között kell elhelyezni.”

7. § Az R. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri, a határozat és más hivatalos irat Be. 9. §-ának (3) bekezdése szerint lefordított példányát a kézbesítés céljából az ORFK, illetőleg a HŐR OPK útján kell megküldeni a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Konzuli Főosztályához. Nem kell lefordítani a határozatot vagy más hivatalos iratot, ha a Be. 9. §-ának (4) bekezdésében írt feltételek fennállnak.”

8. § Az R. a következő 13/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„
A Be. 70/B. §-ához
(Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról)

13/A. § (1) Azokról az iratokról, amelyek egyszeri, első alkalommal történő kiadása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint illetékmentes, nyilvántartást kell vezetni és azt az iratok között kell elhelyezni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kiadott irat megnevezése, kezdő és befejező oldalainak száma, a kiadás dátuma, illetőleg a jogosult neve, a másolat átvételét igazoló aláírása, valamint eljárási helyzete nyomon követhető legyen.
(2) Az iratkiadást – a jogosult beleegyezése esetén – elektronikus adathordozón is teljesíteni lehet.”

9. § Az R. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„
A Be. 70/C. §-ához
(Az államtitok és a szolgálati titok megismerése)”

10. § Az R. a következő 14/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„
A Be. 71. §-ához
(Megkeresések)

14/A. § A nyomozó hatóság látlelet kiadására vonatkozó megkeresését az egészségügyi intézmény – az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet 15. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján – térítésmentesen teljesíti.”

11. § (1) Az R. 15. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„
A Be. 71/A. §-ához
(Az iratok kezelése)”

(2) Az R. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyomozási iratokat legalább két – egy eredeti és egy másodlati – példányban kell elkészíteni. A nyomozás során annyi másolati példányról kell gondoskodni, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések határidejének meghosszabbítása iránti előterjesztések, a védelem jogosultságai, a jogorvoslati kérelmek a törvényben meghatározott határidőn belüli elbírálása, valamint az előterjesztésekhez csatolandó iratpéldányok, továbbá az irattári példány biztosítható legyen.
(2) Ha valamely irat csak egyetlen eredeti példányban áll rendelkezésre, annak másolatait kell elhelyezni a nyomozati iratok további példányaiban. Az eredeti iratokról készült iratjegyzék másolatát az iratok másolati, illetve irattári példányában is el kell helyezni.”

12. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § „(1) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút tájékoztatni kell arról, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását. Ha a tanú személyi védelem biztosítását kéri, az azt megalapozó indokokról és adatokról is ki kell hallgatni.
(2) A Be. 85. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra való figyelmeztetésnek a tanú általi megértésére, tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatának, valamint a nyomozó szerv döntésének a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.”

13. § Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanú köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a mentesség fennállásának megítéléséhez szükségesek. Ha a tanú a Be. 82. §-a (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, hozzá – az általa, illetőleg hozzátartozója által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban – további kérdések nem intézhetők.”

14. § Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a tanú vallomása ellentmondásos, vagy korábbi vallomásával ellentétes, nyilatkoztatni kell ennek okáról, valamint arról, hogy melyik vallomását tartja fenn.”

15. § Az R. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a nyomozó szerv engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, az engedélyben – a (2) bekezdésben meghatározottak mellett – fel kell tüntetni:
a) a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy kérheti személyi adatainak zártan történő kezelését, illetve személyi védelem biztosítását,
b) a figyelmeztetést a vallomástétel akadályaira,
c) az arra vonatkozó felhívást, hogy a figyelmeztetések megértéséről, tudomásul vételéről a tanú írásbeli vallomásában nyilatkozzon,
d) a vallomástétel határidejét.
(2) Ha a tanú írásbeli vallomásából a Be. 85. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében meghatározott valamely adat, nyilatkozat, feltétel hiányzik, gondoskodni kell ennek pótlásáról.”

16. § Az R. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szembesítés megkezdésekor a tanút a Be. 85. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra, a gyanúsítottat a Be. 117. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelmeztetni kell, és – ha az nem nyilvánvaló – a szembesítendőket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással. Ezt követően a vallomásaik között levő ellentmondásokra külön-külön kell őket nyilatkoztatni.”

17. § Az R. 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a nyomozó szerv az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdán történő végrehajtását tartja indokoltnak, az előzetes letartóztatás indítványozására irányuló előterjesztésnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az erre tett javaslatot, az elhelyezés kért időtartamát, az ezen időtartam alatt elvégzendő nyomozási cselekmények felsorolását, és azoknak a körülményeknek a megjelölését, amelyek a rendőrségi fogdán történő elhelyezést a nyomozási cselekmények elvégzése érdekében indokolttá teszik.”

18. § Az R. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

65. § „Az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában történő végrehajtása esetén a fogda parancsnoka részére a fogva tartásért felelős ad rendelvényt, amelyben – az ügyész, illetve a nyomozó szerv vezetőjének előírásai szerint – rendelkezni kell a gyanúsítottnak az ugyanabban az ügyben fogva tartottaktól történő elkülönítéséről, a levelezési, a telefonon keresztül történő kapcsolattartási és látogatófogadási, valamint a csomagküldeményhez való jogának esetleges korlátozásáról vagy tiltásáról. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védőjének, illetve törvényes képviselőjének nevét, címét és telefonszámát is.”

19. § Az R. a következő 72/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„

72/A. § (1) A távoltartás indítványozására a nyomozó szerv vezetője tesz előterjesztést az ügyészhez. Az előterjesztés tartalmára a 63. § (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is.
(2) Az előterjesztésben a nyomozó szerv vezetője javaslatot tehet annak indítványozására is, hogy a terhelt a nyomozó hatóságnál meghatározott időközönként jelentkezzék.
(3) Ha a távoltartás iránt a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője vagy a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője a nyomozó szervnél tesz indítványt, azt az ügyész értesítése mellett a nyomozó szerv az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítja.
(4) A nyomozó szerv haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot, ha tudomására jut, hogy a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegte.”

20. § Az R. 74. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„
A Be. 146. §-ához
(Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására)

74. § (1) A terhelt úti okmányát az őrizetbe vétel elrendelésekor el kell venni. Az úti okmány elvételét az őrizetbe vételt elrendelő határozatban fel kell tüntetni.
(2) Ha a nyomozó szerv a Be. 146. §-ának (2) bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését kezdeményezi, az úti okmányt – az iratokkal együtt – átadja a kényszerintézkedés indítványozására jogosult ügyészségnek.
(3) Ha a terhelt őrizetbe vételének megszüntetésére a Be. 146. §-a (1) bekezdése szerint kerül sor, a nyomozó szerv az őrizetbe vétel megszüntetésekor az úti okmányt visszaadja a terheltnek.”

21. § Az R. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

96. § „Ha a nyomozási cselekményen részt vevő személy írni-olvasni nem tud, vagy a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) azt, hogy a nyomozó szerv eljáró tagja a hatósági tanú jelenlétében a kihallgatott előtt a jegyzőkönyvet felolvasta,
b) a kihallgatott arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jegyzőkönyv a vallomását helyesen tartalmazza-e, illetve, hogy azt pontosítani, kiegészíteni kívánja-e,
c) a hatósági tanú észrevételeit.”

22. § Az R. a következő 105/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

„
A Be. 172/A. §-ához
(A feljelentés kiegészítése)

105/A. § (1) Ha a feljelentés alapján nem állapítható meg, hogy fennáll-e a bűncselekmény gyanúja, illetve az, hogy az eljárásnak van-e törvényi akadálya, feljelentés kiegészítése rendelhető el. Ennek keretében a nyomozó szerv a Be. 172/A. §-ának (2) bekezdése szerinti adatszerző tevékenységet folytathat.
(2) Ha a feljelentésben több bűncselekmény került megjelölésre és ezek között van olyan cselekmény, amely tekintetében – a feljelentés adatai alapján – fennáll a bűncselekmény gyanúja, nem rendelhető el feljelentés kiegészítés annak megállapítására, hogy a további cselekmények vonatkozásában is fennáll-e bűncselekmény elkövetésének gyanúja.
(3) A feljelentés kiegészítésének elrendeléséről szóló döntést nem külön alakszerű határozatban, hanem az ügyirat eredeti és másodlati példányaira történő záradékkal kell meghozni. A záradéknak tartalmaznia kell a feljelentés kiegészítésének határidejét, valamint a feljelentés kiegészítésére vonatkozó formai és tartalmi követelményeket.
(4) A nyomozó szerv a feljelentés kiegészítése során tett megállapításait – ha ezzel kapcsolatban egyéb iratok nem keletkeztek – jelentésbe köteles foglalni.
(5) A feljelentés kiegészítése során – legkésőbb a feljelentés kiegészítés elrendelésétől számított tizenötödik napon – dönteni kell arról, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja megállapítható-e. Ha bűncselekmény gyanúja megállapítható, a nyomozást el kell rendelni, ellenkező esetben a feljelentést el kell utasítani.
(6) Ha az ügyész a feljelentés kiegészítését a Be. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozó szerv hatáskörébe utalta, a feljelentés esetleges elutasításáról a nyomozó szerv – a Be. 174. § (2) bekezdésében foglalt esetekben – dönt.”

23. § Az R. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

106. § „Ha a bűncselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentőt a nyomozó szerv köteles körültekintően tájékoztatni a törvényben meghatározott jogairól annak érdekében, hogy azokat megfelelően gyakorolhassa.”

24. § (1) Az R. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Őrizetbe vétel, házkutatás, lefoglalás, motozás, biztosítási intézkedés foganatosítására irányuló határozatot a megkereső nyomozó szerv hozza meg.”

(2) Az R. 113. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Őrizetbe vétel elleni panasz esetén a nyomozó szervnek haladéktalanul döntenie kell, és ha a panasznak nem ad helyt, az iratokat nyomban fel kell terjesztenie az illetékes ügyészhez.”

25. § Az R. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

124. § „Ha a Be. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a terhelt úti okmányát visszavonták és a gyanúsított külföldre utazásra irányuló kérelmet nyújt be, a nyomozó szerv a kérelmet – álláspontjának kifejtésével – megküldi az ügyészhez.”

26. § Az R. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyomozó szerv az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdában töltő gyanúsítottat a rendőrségi fogdán történő elhelyezést megalapozó nyomozati cselekmények elvégzését követően – akkor is, ha az engedélyezett időtartam még nem telt el – a büntetés-végrehajtási intézetbe visszaszállítja. A visszaszállítás végrehajtása előtt az ügyésztől rendelvényt kell kérni, és átkísérési utasítást kell készíteni.”

27. § Az R. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

135. § „Ha a nyomozást a nyomozó szerv függesztette fel és annak oka megszűnt, továbbá, ha a felfüggesztés határideje eredménytelenül telt el és nincs helye a nyomozás elévülés miatti megszüntetésének, a nyomozás folytatásáról határozatot kell hozni, amelynek megküldésével az ügyészt és az eljárásnak azt a résztvevőjét, akit a felfüggesztésről is értesítettek, egyidejűleg értesíteni kell. Ha a nyomozást az ügyész függesztette fel, a felfüggesztés okának megszűnése esetén a nyomozás továbbfolytatásáról szóló határozat meghozatala iránt előterjesztést kell tenni.”

28. § Az R. 136. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a gyanúsított, illetőleg a védő iratismertetés során előterjesztett indítványa alapján olyan nyomozási cselekmény elvégzése válik szükségessé, amely a Be. 176. §-a (2) bekezdésének második mondatában megállapított határidőn belül nem végezhető el, a nyomozó hatóság a nyomozás határidejének meghosszabbítása érdekében haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészhez.
(7) Az elvégzett nyomozási cselekmény folytán keletkezett iratok megismerését a nyomozás meghosszabbított határidejének utolsó napjáig a gyanúsított és a védő, majd a sértett részére biztosítani kell.”

29. § Az R. a következő 142/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„
A Be. 206/A. §-ához
(A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása)

142/A. § A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének felhasználásakor az indítványozó ügyészt a Rendőrség és a Határőrség eljáró nyomozó hatóságának vezetője az országos rendőrfőkapitány helyettesének, illetve a Határőrség rendészeti főigazgatójának előzetes – a felhasználás kockázataira, valamint az így keletkező anyagi és egyéb kötelezettségekre vonatkozó – állásfoglalásáról tájékoztatja.”

30. § Az R. 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a késedelem nem jár veszéllyel, biztosítani kell, hogy a törvényes képviselő a fiatalkorú kihallgatásán, a szemlén, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, a szembesítésnél és a gyanúsítottat érintő szakértői meghallgatáson jelen lehessen. A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál annak gondozója is jelen lehet. A jelenlét vagy a távolmaradás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.”

31. § Az R. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

164. § „A közjogi tisztségen, a diplomáciai vagy nemzetközi jogon, illetőleg a külön törvényen alapuló mentességet élvező személlyel szemben tett feljelentést, illetőleg ha a nyomozó szerv olyan bűncselekmény gyanúját észleli, amelynek elkövetésével személyes mentességet élvező személy megalapozottan gyanúsítható, az erről készült feljegyzést a nyomozásra illetékes ügyészhez kell megküldeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyomozás során válik megállapíthatóvá a mentességet élvező személlyel szemben a bűncselekmény megalapozott gyanúja.”

32. § Az R. 179. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nem magyar állampolgár terhelt úti okmányának visszavonására a 74. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a nem magyar állampolgár terhelt úti okmányának visszavonását az idegenrendészeti hatóság elrendelte, és a gyanúsított külföldre utazására irányuló kérelmet nyújt be, a kérelmet a nyomozó szerv – álláspontjának kifejtésével – küldi meg az ügyészhez.”

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 13. §-ának (3) bekezdése, 36. §-a, 85. §-ának d) pontja, 152. és 153. §-a.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.

b) 35. §-a (5) bekezdésében, valamint az 56. §-a (1) bekezdésében a „szagnyom” szövegrész helyébe „szagmaradvány”, 55. §-a (1) bekezdésében a „szagnyomát” szövegrész helyébe „szagmaradványát”, az 56. §-a (3) bekezdésében a „szagnyomot” szövegrész helyébe a „szagmaradványt”,

c) 144. §-ában a „Be. XX. Fejezetének” szövegrész helyébe a „Be. XXI. Fejezetének”

szövegrész lép.

1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 20. §-ának 39. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás