233/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet
az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról
2007.01.01.
[A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el:]
„b) vagyonkezelőnként értékpapírszámlát (értékpapírszámlákat) és értékpapír letéti számlát (számlákat) vezet a pénztár javára úgy, hogy választható portfoliós rendszer működtetése esetén az értékpapírszámlákon és a letéti számlákon lévő értékpapír-állomány portfoliónkénti részletezésben megállapítható legyen,”
[A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el:]
„j) ellenjegyzi az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket,
k) ellenjegyzi az ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződést.”
„Abszolút hozamra törekvő portfoliók esetében referenciaindexként a megcélzott hozamszintet tükröző mutató is alkalmazható, ekkor azonban az abszolút hozamra törekvő stratégiát, illetve a mutatót előzetesen a befektetési politikában rögzíteni kell. Az abszolút hozamra törekvő stratégia célja, hogy a piaci tendenciáktól függetlenül folyamatosan pozitív hozamot biztosítson a pénztárnak.”
„(1) A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet A. része tartalmazza. A hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére vonatkozóan, bruttó és nettó módon. Választható portfoliós rendszerben a hozamrátákat a választható portfoliókra külön-külön és a pénztár egészére is ki kell számítani. A pénztár egészére vonatkozó hozamrátát az egyes portfoliók éves hozamrátáiból súlyozott számtani átlagszámítással, a portfoliók év eleji és negyedév végi eszközértékeiből számított számtani átlagokkal súlyozva kell meghatározni. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak a negyedéves hozamrátájukat ettől eltérően, a 4. számú melléklet B. részében leírt módszer alapján is kiszámíthatják. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztáraknak az alkalmazott hozamráta-számítási módszert a befektetési politikájukban rögzíteniük kell, a módszer éven belül nem változtatható.” „Választható portfoliós rendszer működtetése esetén a pénztári hozamráták, referenciaindexek mellett a választható portfoliókra vonatkozó hozamrátákat, referenciahozamokat is jelenteni kell a Felügyelet részére. A Felügyeletnek jelentett referenciahozamoknál fel kell tüntetni, hogy pénz- és tőkepiaci indexe(ke)n vagy abszolút hozam-mutatón alapul-e.”
[A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-ig köteles nyilvánosságra hozni:]
„c) a pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző négyévi nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját. Választható portfoliós rendszer működtetése esetén a pénztári hozamráták, referenciahozamok mellett a választható portfoliókra vonatkozó hozamrátákat, referenciahozamokat is nyilvánosságra kell hozni. A referenciaindex hozamrátáját csak a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni,” [A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-ig köteles nyilvánosságra hozni:]
„f) a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti – választható portfoliós rendszerben választható portfoliónkénti – megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referenciaindexet.”
„Választható portfoliós rendszer működtetése esetén az egyes portfoliókra vonatkozó 5 éves átlagos hozamrátákat is közölni kell, a többi hozamrátával azonos méretben. Amennyiben – a választható portfoliós rendszer indulási időpontjából adódóan – az 5 éves hozam számításához nem áll rendelkezésre választható portfoliónkénti hozam, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához – minden portfolió tekintetében – a pénztári szintű nettó hozamot kell alkalmazni.”
„(8) A tag más pénztárba történő átlépése esetén az átadó pénztárnak tájékoztatnia kell az átvevő pénztárat a tag által korábban felvett, vissza nem fizetett, egyéni számlával szemben érvényesített tagi kölcsönről.”
A tagsági jogviszony megszűnése, valamint az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvétele esetén alkalmazandó speciális szabályok”
„(2) A tagsági jogviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolási módszert a pénztár a tagokkal való elszámolásról szóló szabályzatában rögzíti. A pénztár a tagsági jogviszony megszűnésekor az átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentés, a kizárásról való döntés, illetve a pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés vagy átutalás esetén a jogosultság igazolása (a továbbiakban: kiváltó esemény időpontja) esetén a tag tagi kölcsönnel csökkentett követelése 90%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a kiváltó esemény időpontjától számított 15 napon belül végzi el. Az egyéni számla lezárását és a végleges elszámolást a pénztár a kiváltó esemény időpontjának negyedévét követő 50 napon belül végzi el.”
[A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:]
„l) a tagi követelés nyilvántartási záróértékét (piaci értékét),
m) az értékelési különbözetet,”
[A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:]
„r) a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget,
s) a tagi lekötés összegét,
t) a tagi kölcsön tárgyév december 31-én fennálló összegét,
u) az egyéni nyugdíjszámláról történt hozamkifizetés összegét,
v) az egyéni nyugdíjszámláról történt tőkekifizetés összegét.”
„p) egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír.”
„2. Nem szabványosított határidős és opciós ügyletek esetében az elszámolási feltételek és a partnerkockázat kialakítása során biztosítani kell, hogy a termék nem szabványosított voltából adódóan a pénztártagokat ne érhesse kár.”
[A pénztár az 1. számú melléklet szerinti befektetési formák esetében az alábbi szabályoknak köteles megfelelni:]
„e) a közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a pénztártagot közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke – a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez viszonyítottan – a vagyonkezelési költségekkel összhangban legyen. Közvetett befektetési instrumentumnak tekinthetőek e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapírok;” [A pénztár az 1. számú melléklet szerinti befektetési formák esetében az alábbi szabályoknak köteles megfelelni:]
„g) a pénztár az i) és j) pontban meghatározott ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő – ügylet, amelyet a pénztár portfoliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfolió kockázati szintjét nem növeli;” „10. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapírban történő befektetések aránya a befektetett pénztári eszközök (illetve választható portfoliós rendszer esetében az egyes portfoliók értékének) 10 százalékát nem haladhatja meg.”
„Választható portfoliós rendszer esetében a fedezeti tartalék eszközeit portfoliónkénti bontásban kell kimutatni és értékelni.”
„14. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon forgalmazott, fenti kategóriákba nem sorolható értékpapír esetében a piaci érték forrása azon tőzsdei, vagy más szabályozott piaci árfolyam, ahol az adott értékpapír forgalma jellemzően zajlik. Amennyiben a vonatkozó piacról 30 napnál frissebb árfolyam nem érhető el, akkor a beszerzési árat kell az értékeléshez alkalmazni.”
„e) Választható portfoliós rendszerben az egyes portfoliókra számított hozamrátát az a)–d) pontok szerinti módszerrel kell kiszámítani.”
„2. Referenciaindex hozamának számítása:
a) Az időszakos (negyedéves, éves) referenciaindex hozamát az alábbi módszer alapján kell számítani:
R = a referenciaindex éves, negyedéves hozama
rn = a referenciaindex havi hozama
BMk = a k. referenciaindex
IBMk(n) = a k. referenciaindex n. havi záró indexértéke
x, y, z...s = a BM1, BM2, BM3.....BMk súlya a portfolióhoz kijelölt referenciaindexekhez
b) Választható portfoliós rendszerben a referenciaindex hozamát (referenciahozamot) az egyes választható portfoliókra az a) pont szerinti módszerrel kell kiszámítani.”
„e) Választható portfoliós rendszerben az egyes portfoliókra számított hozamrátát az a)–d) pontok szerinti módszerrel kell kiszámítani.”
„2. A pénztár referenciaindexének hozamai:
a) A referenciaindexek hozamrátáját a hozamrátával összevethető módon kell számítani, az éves referenciaindex hozamot a negyedéves értékek láncszorzata adja.
b) Választható portfoliós rendszerben a referenciaindex hozamát (referenciahozamot) az egyes választható portfoliókra is ki kell számítani.”
14. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 8. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Nybr. 15. § (4) bekezdése a „befektetési számlán,” szövegrészt követően kiegészül a „– likviditási célból, átmeneti jelleggel –” szövegrésszel, a 16. § (1) bekezdésének b) pontja az „illetve várható kötelezettségei alakulása alapján” szövegrészt követően kiegészül a „– választható portfoliós rendszer esetében portfoliónként –” szövegrésszel, 29/A. § (1) bekezdésének első mondatában a „nem éri el” szövegrész helyébe a „nem haladja meg” szövegrész lép, 2. számú melléklete 2/B. pontjának utolsó mondatában az „a közvetlen ingatlanbefektetésekre” szövegrész helyébe az „az ingatlanbefektetésekre” szöveg lép.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
