253/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet módosításáról

2006.12.15.

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (1) bekezdésének 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.

(8) Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen

a) rendes,

b) előrehozott,

c) pótló és

d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.”

2. § Az R. 11. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi vizsga összes fajtája első alkalommal ingyenes közép- és emelt szinten egyaránt.”

3. § (1) Az R. 12. §-a (6) bekezdésének c) pontját követő befejező rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot

b) május–júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-éig,

c) október–novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig]

„lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a jelentkező még nem rendelkezik érettségi vizsgabizonyítvánnyal, jelentkezési lapján fel kell tüntetnie korábban teljesített érettségi vizsgáit.”

(2) Az R. 12. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról – a döntés indokának megjelölésével – az igazgató határozatot hoz. Az elfogadott jelentkezést – ha e rendelet másként nem rendelkezik – visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni az országos vizsgaközpontnak.”

(3) Az R. 12. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az összesítő jelentést

a) május–júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-jéig,

b) október–novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 10-ig

„A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere” elnevezésű informatikai rendszerben elektronikusan meg kell küldeni az országos vizsgaközpontnak, továbbá kinyomtatva, papír alapon tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának.”

(4) Az R. 12. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Ha a jelentkező az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell. A törlésről az igazgató határozatot hoz.”

4. § Az R. 16. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az igazgató feladata különösen:]

„c) gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsgaleírásokat, a vizsga lebonyolításának rendjét,”

5. § Az R. 17/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tantárgyi bizottság tekintetében a 13. § (5) és (9) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tantárgyi bizottság elnökét és tagjait az országos vizsgaközpont – az emelt szintű szóbeli vizsgáknak a tanév rendjéről szóló rendeletben szabályozott kezdőidőpontja előtt legalább két héttel – bízza meg.”

6. § (1) Az R. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot vizsgatárgyanként egytől kiindulva, folyamatosan, arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.”

(2) Az R. 20. §-ának (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(7) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján:]

„d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.”

7. § (1) Az R. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.”

(2) Az R. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.”

8. § (1) Az R. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.”

(2) Az R. 26. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:]

„a) a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a javítási, értékelési útmutatókat,”

9. § Az R. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól. Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.”

10. § Az R. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, megsemmisíti az addig elért eredményt, az adott vizsgatárgyat határozattal törli, és a 12. § (15) bekezdése szerint a vizsgázó rendes érettségi vizsgáját előrehozott érettségi vizsgára változtatja.”

11. § (1) Az R. 30. §-a (2) bekezdésének d), e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:]

„d) a vizsgázókról – vizsgacsoportonként – vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét, születési idejét és azonosító jelét,

e) a felügyelő tanár az ültetést követően minden vizsgázó részére átad egy-egy borítékot, amelyen feltüntették az azonosító jelet, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlap minden oldalán, valamint a pótlapokon feltünteti az azonosító jelét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni,”

(2) Az R. 30. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„j) a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint e bekezdés i) pontja szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, az írásbeli vizsgának a felügyelő tanár és a vizsgaközpont megbízottja által aláírt jegyzőkönyvét, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket az országos vizsgaközpont által meghatározott időpontban át kell adni az országos vizsgaközpontnak,”

(3) Az R. 30. §-a (2) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„o) az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi az országos vizsgaközpontnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt az útmutató alapján újraértékelteti, a szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét az országos vizsgaközpont megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának,”

(4) Az R. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi az országos vizsgaközpont által megküldött szaktanári értékeléseket, és rávezeti azokat az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.”

(5) Az R. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgázó szerint az e rendeletben és az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelményében foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírásokat megszegték, az írásbeli vizsga lezárását követő két órán belül az írásbeli vizsga helyszínén, az országos vizsgaközpont megbízottjánál az országos vizsgaközpontnak címzett írásbeli észrevételt tehet. A határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. Az országos vizsgaközpont megbízottja a vizsgázónak az írásbeli vizsga lebonyolításával kapcsolatban benyújtott észrevételt továbbítja az országos vizsgaközpontnak. Az országos vizsgaközpont az észrevételt öt munkanapon belül kivizsgálja, és a vizsgálati eredményt, valamint a vizsga további menetével kapcsolatban a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatait megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki – szükség esetén – megteszi a vizsga további menetével kapcsolatos intézkedéseket. A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója a vizsgaközpont vizsgálatának eredményéről, és a további intézkedés szükségességéről írásban értesíti a vizsgabizottságot.”

12. § Az R. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, az igazgató engedélyével, az országos vizsgaközpont azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, az adott vizsgaeredményből a felsőoktatási felvételi eljárásban érettségi pontszám nem képezhető. Ezt a tényt a törzslapon, a bizonyítványban, illetve a tanúsítványban a megfelelő záradék alkalmazásával rögzíteni kell.”

13. § Az R. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 10%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.”

14. § Az R. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a kérdező tanár rávezeti az általa javasolt értékelést az osztályozó ívre.”

15. § Az R. 40/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Ha a vizsgázó központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31–37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:]

„d) a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó minősítésére,”

16. § (1) Az R. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga

a) írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 1–150,

b) csak írásbeli vizsgából áll 1–100,

c) csak szóbeli vizsgából áll 1–50

pontskálán egész számokkal kell értékelni.”

(2) Az R. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika tantárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tíz százalékot, de nem érte el a húsz százalékot, a tantárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését.”

17. § Az R. 45. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a közoktatási törvény 30. §-ában megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek]

„b) ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa a megfelelő fokozatú „B” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.”

18. § (1) Az R. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törzslap mindkét részét a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt. A törzslapot a vizsgabizottság döntését követően, a vizsga minden szükséges adatának és záradékának elektronikus rögzítése után a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere készíti el elektronikus és kinyomtatható formában. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerének lezárását követően a törzslapot csak kézzel, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával lehet kitölteni és javítani.”

(2) Az R. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törzslap tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatárgyakat, azok értékelését és minősítését a szükséges záradékokkal, a vizsga nyelvét (ha az nem a magyar nyelv), a vizsgaeredményt tartalmazó bizonyítvány vagy tanúsítvány sorszámát.”

(3) Az R. 47. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe az adatokat csak eredeti okmányok alapján szabad bejegyezni.”

19. § Az R. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tanulói jogviszonyon kívül letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő vizsgákról, valamint a 12. § (16) bekezdésében szabályozott előrehozott érettségi vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja vagy a záróértekezletet követő nyolc napon belül megküldi azt a vizsgázónak.”

20. § (1) Az R. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter az érettségi vizsga eredményét – határozattal – megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt jogellenesen szerezték meg.”

(2) Az R. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A határozat jogerőre emelkedése után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánítás tényét a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában és az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos honlapján – indokolás nélkül – közzé kell tenni.”

21. § Az R. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdésében szabályozott törvényességi kérelmet a vizsgabizottság záróértekezletét követő három munkanapon belül – az országos vizsgaközpontnak címezve – az igazgatónak nyújthatja be.”

22. § Az R. 60/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése az országos vizsgaközpont feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult. Az informatikai rendszert az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. üzemelteti.”

23. § (1) Az R. 1. számú melléklete II. Záradékok című része a következő új 15. ponttal egészül ki és az eredeti 15. pont számozása 16. pontra változik:

„15. A … vizsgatárgy érettségi vizsgaeredménye a felsőoktatási felvételi eljárásban az érettségi pontszám megállapításakor nem vehető figyelembe.”

(2) Az R. 2. számú melléklete Első rész helyébe e rendelet melléklete lép.

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet módosítása

24. § A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FR.) 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdése alapján záradékkal látták el.”

25. § Az FR. 46. §-ának (3) bekezdésével megállapított 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdése alapján záradékkal látták el.”

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet

a) 12. §-ával megállapított R. 31. § (5) bekezdése 2007. január 1-jén,

b) 16. § (1) bekezdésével megállapított R. 41. § (1) bekezdése 2009. szeptember 1-jén,

c) 24. §-ával megállapított FR. 15. § (7) bekezdése 2007. január 1-jén

lép hatályba.

(3) E rendelet 25. §-ával megállapított FR. 16. § (9) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az e rendelet 24. §-a.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 12. § (13) bekezdése, 34. § (3) bekezdése, 36. § (3) bekezdése, 1. számú mellékletének Az érettségi vizsga iratai és záradékai cím I. Nyomtatványok alcím 5. pontja.

(5) 2008. szeptember 1-jétől hatályát veszti az R. 6. § (8) bekezdése, 12. §-a (1) bekezdésének második mondata, 29. § (5) bekezdése és 41. § (5) bekezdése, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 233/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet 22. §-ának (4) bekezdése és 29. §-ának (2) bekezdése.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,
szociális és munkaügyi miniszter

Melléklet a 253/2006. (XII. 7.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez]

„

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAI ÉS A VIZSGA RÉSZEI

	A tantárgy neve	A vizsga részei
	A tantárgy neve	középszinten		emelt szinten
Kötelező tantárgyak	1. Magyar nyelv és irodalom	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	2. a) Nemzetiségi nyelv és irodalom b) Nemzetiségi nyelv	írásbeli írásbeli	szóbeli szóbeli	írásbeli írásbeli – olvasott szöveg értése – íráskészség – nyelvhelyesség – hallott szöveg értése	szóbeli szóbeli
	2. a) Nemzetiségi nyelv és irodalom b) Nemzetiségi nyelv
	3. Történelem	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	4. Matematika	írásbeli	–	írásbeli	szóbeli
	5. Élő idegen nyelv vagy Latin nyelv	írásbeli	szóbeli	írásbeli – olvasott szöveg értése – íráskészség – nyelvhelyesség – hallott szöveg értése	szóbeli
Választható közismereti tantárgyak	1. Élő idegen nyelv	írásbeli	szóbeli	írásbeli – olvasott szöveg értése – íráskészség – nyelvhelyesség – hallott szöveg értése	szóbeli
	2. Fizika	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	3. Kémia	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	4. Biológia	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	5. Földrajz	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	6. Ének-zene	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	7. Rajz és vizuális kultúra	írásbeli	gyakorlati	gyakorlati	szóbeli
	8. Informatika	gyakorlati	szóbeli	gyakorlati	szóbeli
	9. Testnevelés	gyakorlati	szóbeli	gyakorlati	szóbeli
	10. Filozófia	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	11. Hittan	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	12. Természettudomány	írásbeli	szóbeli
	13. Latin	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	14. Emberismeret és etika	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	15. Társadalomismeret	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	16. Ember- és társadalomismeret, etika	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Választható közismereti tantárgyak (folytatás)	17. Dráma	írásbeli	szóbeli, gyakorlati	írásbeli	gyakorlati, szóbeli
	18. Mozgóképkultúra és médiaismeret	írásbeli, gyakorlati	–	írásbeli, gyakorlati	szóbeli
	19. Nemzetiségi (kisebbségi) népismeret	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	20. Célnyelvi civilizáció	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	21. Belügyi rendészeti ismeretek	–	szóbeli	–	–
	22. Katonai alapismeretek	írásbeli	gyakorlati	–	–
	23. Utazás és turizmus	gyakorlati	szóbeli	–	–
	24. Gazdasági ismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	25. Judaisztika	szóbeli	–	–	–
	26. Bibliaismeret – Hit Gyülekezete	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Választható szakmai előkészítő tantárgyak	1. Egészségügyi alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	2. Szociális alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	3. Oktatási alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	5. Gépészeti alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	6. Elektronikai alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	7. Informatikai alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	8. Vegyipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	9. Építészeti és építési alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	10. Könnyűipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	11. Faipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	12. Nyomdaipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	13. Közlekedési alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	14. Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	15. a) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) b) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)	írásbeli írásbeli	szóbeli szóbeli	– írásbeli	– írásbeli

	16. Ügyviteli alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	17. Közgazdasági-marketing alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	18. Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	19. Rendészeti alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	20. Mezőgazdasági alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	21. Élelmiszer-ipari alapismeretek	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli
Művészeti tantárgyak	1. Ábrázoló és művészeti geometria	írásbeli	–	írásbeli	–
	2. Népművészet	–	szóbeli	–	szóbeli
	3. A magyar népzene alapjai	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	4. Hangtani és akusztikai ismeretek	–	szóbeli	–	–
	5. Hangkultúra	–	szóbeli	írásbeli	szóbeli
	6. Művészettörténet	írásbeli	szóbeli	írásbeli	szóbeli

”

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

253/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet módosításáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak