27/2006. (XII. 5.) HM rendelet
a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról
2007.01.01.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdésében, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § (2) bekezdés f) pontjának fa)–fc) alpontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § (1) Az R. 3. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(HM rendelkezésű)
„d) az olyan lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelyre a honvédelmi szerv magánbefektetővel kötött szerződés alapján – függetlenül attól, hogy az a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül-e – elhelyezési célú használati, hasznosítási jogot szerzett (a továbbiakban: magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség),”
(2) Az R. 3. §-a a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (3)–(8) bekezdések számozása (5)–(10) bekezdésekre változik:
„(3) E rendelet értelmében
a) magánberuházásból létesített HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül;
b) vállalkozói HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján nem kerül a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe.
(4) Elhelyezési célúnak minősül minden olyan magánbefektetővel kötött megállapodás, amellyel a honvédelmi szerv jogosulttá válik az e rendelet alapján arra jogosult személynek mint a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására. A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadói jogát az elhelyezési célú megállapodás alapján gyakorolhatja a honvédelmi szerv vagy a magánbefektető, illetve annak arra feljogosított képviselője.”
(3) Az R. 3. §-ának eredeti (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A rendelet alkalmazásában)
„c) magánbefektető: az olyan természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a honvédelmi szerv elhelyezési célú megállapodást köt.”
2. § Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) HM rendelkezésű lakás nem lakás céljára csak kivételesen, a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel hasznosítható. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakást nem lakás céljára nem lehet hasznosítani.”
3. § Az R. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, munkajogi jogviszonyban álló hivatásos katona, szerződéses katona, köztisztviselő, közalkalmazott, munkavállaló részére adható bérbe.”
4. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező)
„c) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
d) házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;”
(2) Az R. 8. § (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A honvédelmi miniszter a HM főosztályvezetői, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek felmentési kérelmeit – a HM Központi Lakásbizottság vagy a helyőrségi, illetőleg Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság javaslatának kikérése mellett – döntésre magához vonhatja.”
(3) Az R. 8. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A felmentés – beleértve a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával bekövetkező mentesülést követő lakásjuttatást is –
a) határozatlan időtartamra, vagy a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan csak a
aa) vissza nem térítendő juttatás összegének, valamint a munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás és a kölcsönből addig nyújtott engedmények,
ab) lakásbérleti jogról történt lemondás címén, továbbá az e rendelet szerint kapott kiürítési térítés,
ac) a meglévőnél nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakás juttatása esetére a lakás-használatbavételi díjkülönbözet címén vagy az e rendelet szerint kapott cseretérítés
egyösszegben történő visszafizetésének feltételével adható;
b) vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatása esetében az a) pontban foglalt esetekben a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétellel adható.
(5) A haderő átalakítása, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében más beosztásba kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt személy részére az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott kizáró okok alól
a) HM rendelkezésű lakás juttatására – a b) pontban foglalt kivételekkel – az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának megszűnéséig, vagy
b) vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatására az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig
mint feltétel bekövetkezéséig szólóan is adhat a HM Központi Lakásbizottság felmentést. A felmentésben részesült személyt a (4) bekezdés a) pontjában megállapított visszafizetési kötelezettség nem terheli.”
5. § (1) Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A HM rendelkezésű lakás juttatásáról a lakásgazdálkodási szerv bérlőkijelölés és bérlőkiválasztás formájában értesíti
a) a kijelölt vagy kiválasztott bérlőt, a bérlőtársat, továbbá
b) a honvédelmi szerv által bérbe adott lakás esetében a helyi lakóházkezelő szervet,
c) önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet,
d) magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetén a magánbefektetőt vagy – amennyiben a bérbeadás joga nem a honvédelmi szervet illeti meg – a magánbefektetőn túl az általa megjelölt és bérbeadásra felhatalmazott képviselőjét, továbbá
e) az esetleges egyéb érdekelteket.”
(2) Az R. 26. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a helyi önkormányzat és a honvédelmi szerv másként nem állapodott meg, a bérlőkiválasztásról, bérlőkijelölésről szóló értesítés a feltételek körében csak azt tartalmazza, hogy a bérbeadás határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg a nevesített feltétel bekövetkezéséig szól. E rendelkezést kell alkalmazni az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadása esetében is, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója.
(4) Ha a HM rendelkezésű, önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása a kijelölt (kiválasztott) bérlő meglévő HM rendelkezésű bérlakása kiürítésének feltételével történik, a bérlőkijelölésről (kiválasztásról) szóló értesítés csak a HM vagyonkezelésű lakás bérleti szerződésének megszüntetését követően küldhető meg. Ha azonban a meglévő lakás önkormányzati tulajdonú, vagy olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a bérleti szerződés megkötésének feltételeként kell meghatározni a fennálló lakásbérleti szerződés megszüntetését.
(5) A honvédelmi miniszter előzetes engedélyével, a HM rendelkezésű lakásra visszterhes megállapodással, jogi személy részére legfeljebb 5 év időtartamra bérlőkiválasztási jog engedhető. Ha a HM rendelkezésű lakás önkormányzati tulajdonú, a megállapodáshoz az érintett önkormányzat hozzájárulása szükséges. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra – a helyi lakásgazdálkodási érdek figyelembevételével – bérlőkiválasztási jog a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig, de legfeljebb 5 év időtartamra, a magánbefektető vagy annak arra jogosult képviselője hozzájárulásával engedhető.”
6. § Az R. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„
28/A. § (1) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkaviszonya megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a 28. § (2)–(5) bekezdései szerint csak akkor adható bérbe, ha az ott meghatározott időtartam a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás futamidejének vége előtt lejár.
(3) A 8. § (5) bekezdése szerinti felmentés alapján juttatott vállalkozói HM rendelkezésű lakás az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztás megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(4) A 28. § (8) bekezdésében meghatározott főtisztviselő részére vállalkozói HM rendelkezésű lakást a rendelkezési állomány megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni. E feltételek bármelyikének bekövetkezésével a lakásjogi helyzetet illetően (így különösen HM rendelkezésű lakásra való jogosultsága, elhelyezési igénye tekintetében) a 28. § (8) bekezdés alapján kell eljárni.”
7. § Az R. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„
8. § Az R. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„
31/A. § (1) A 30–31. §-okban foglalt rendelkezéseket vállalkozói HM rendelkezésű lakás esetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 28/A. § (1) bekezdése szerint létrejött bérlet a 30. § (1)–(2), továbbá (5) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg, a volt bérlő, illetőleg annak házastársa vagy az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti élettársa megfelelő másik állami vagy önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamú bérbeadására tarthat igényt, feltéve, hogy a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fent.
(3) Ha a vállalkozói HM rendelkezésű lakásnak a 28/A. § szerinti bérbeadására – felmentés vagy mentesülés alapján – ismételt juttatásként került sor, a (2) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a felmentés
a) a 8. § (1) bekezdés e)–f) pontjaiban, vagy
b) a 8. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró rendelkezés hatálya alól történt,
és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a meghatározott térítés visszafizetése teljesült.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában megfelelőnek kell tekinteni azt a lakást, amelyik a vállalkozói HM rendelkezésű lakással azonos településen van, és
a) azzal megegyező szobaszámú, valamint komfortfokozatú, vagy
b) azzal megegyező komfortfokozatú, de legfeljebb eggyel alacsonyabb – legalább azonban a 9. § (1) és (4) bekezdése szerinti jogos igény mértékének megfelelő – szobaszámú.”
9. § Az R. 32. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
„(4) Nem állapítható meg részleges lakásfelújítási átalány a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében akkor, ha a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás az időszakos – így különösen meghatározott időtartamonként vagy a korábbi bérlő lakásának kiürítését követően elvégzendő – felújítására is kiterjed vagy ennek teljesítésére a honvédelmi szerv üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött.”
10. § Az R. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A magánbefektetői HM rendelkezésű lakást a magánbefektető vagy annak arra felhatalmazott képviselője adja át a bérlőnek. Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója a honvédelmi szerv az átadás tekintetében a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a lakás átadásának tényéről a magánbefektetőt az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tájékoztatni kell.”
11. § Az R. a következő 37/A. és 37/B. §-sal egészül ki:
„
37/A. § (1) A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás lakbérét, amennyiben annak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a magánbefektető vagy annak a bérbeadásra felhatalmazott képviselője állapítja meg (a továbbiakban: piaci lakbér). A honvédelmi szerv és a magánbefektető közötti elhelyezési célú megállapodásban rögzíteni kell a piaci lakbér mértékét és annak módosításának szabályait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadása esetén a bérlő az azzal azonos alapterületű és komfortfokozatú állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakásra az e rendelet alapján megállapítható mértékű lakbér fizetésére köteles. A bérlő az őt terhelő lakbér megfizetését közvetlenül a magánbefektető vagy annak arra feljogosított képviselője részére teljesíti. Ebben az esetben a piaci lakbér és a bérlőt terhelő lakbér különbözetét a honvédelmi szerv lakbér-kiegészítésként mint a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban meghatározott ellenértéket a magánbefektető, illetőleg annak arra jogosult képviselője részére megfizeti. Minderről a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőnek kijelölt vagy kiválasztott személyt írásban tájékoztatja.
(3) A (2) bekezdés szerint megállapítható lakbér-kiegészítés mértékét a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzá megküldött magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra megkötött bérleti szerződés alapján hivatalból, soron kívül állapítja meg és küldi meg a folyósító szervnek. A folyósító szerv a megállapított kiegészítést a magánbefektető vagy annak arra felhatalmazott képviselője részére az általa megadott pénzintézeti számlaszámra átutalja.
(4) Amennyiben a nem honvédelmi szerv által bérbeadott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás üres, annak bérbeadásáig a honvédelmi szerv a fizetési kötelezettségét a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban rögzített módon teljesíti.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltakat a nem honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakások beszerzésekor a magánbefektetővel megkötött elhelyezési célú megállapodásban rögzíteni kell.
37/B. § A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében az azzal azonos alapterületű és komfortfokozatú állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakásra az e rendelet szerint megállapítható lakbért a bérlő a honvédelmi szerv részére fizeti meg. Ebben az esetben – függetlenül attól, hogy magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó által lakott, vagy üres – a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban meghatározott pénzügyi kötelezettséget mint ellenszolgáltatást a magánbefektető vagy annak képviselője részére a honvédelmi szerv teljesíti.”
12. § Az R. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„
40/A. § (1) A nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlőjének a bérleti jogviszonnyal összefüggő jogaira és kötelezettségeire, a magánbefektetővel kötött bérleti szerződés és a Lakástörvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 34. §-ban foglalt kezelői feladatok ellátása tekintetében a magánbefektetővel kötött megállapodás az irányadó. A bérlő ebben az esetben is köteles a 35. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségének eleget tenni.
(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az (1) és (2) bekezdések vonatkozásában a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás tartalmáról a bérlőnek kijelölt személyt köteles tájékoztatni.
(4) Ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakásnak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a 40. §-ban foglalt munkálatok elvégzéséhez a bérlő köteles kikérni a helyi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulását. A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 40. §-ban foglalt bérbeadói hozzájárulás csak a magánbefektető előzetes hozzájárulását (engedélyét) követően adható meg.”
13. § Az R. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„
46/A. § Ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója honvédelmi szerv, a lakás visszaadása tekintetében a 41–45. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a lakás visszaadásának tényéről, a visszaadás során megállapított bérlőt és/vagy a bérbeadót terhelő kötelezettségekről a bérbeadó honvédelmi szerv a helyi lakóházkezelő szerv által felvett jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti a magánbefektetőt.”
14. § (1) Az R. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá a más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében az új szolgálati helye szerinti, más lakásellátási körzetbe tartozó helyőrségi, illetve egyéb (utalt) településre átköltöző hivatásos katonát a HM rendelkezésű lakása, továbbá a HM rendelkezési körén kívül eső önkormányzati lakása visszaadásakor a bérbeadó (kezelő) által jogszerűen megállapított karbantartási kötelezettségek (munkák) teljesítésének számlával igazolt költségeire lakás karbantartási költségtérítés illeti meg.”
(2) Az R. 47. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Az (1)–(3) bekezdések nem alkalmazhatóak az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra, amelynek az időszakos felújítására a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás kiterjed vagy annak teljesítésére üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött a honvédelmi szerv a magánbefektetővel.”
15. § Az R. 49. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakásnak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, azzal, hogy a kötelezetten és a lakóházkezelőn túl a magánbefektetőt vagy annak képviselőjét is haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell az (5)–(6) bekezdésekben foglaltakat is.
(5) A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója az e rendelet szerint megállapított lakáshasználati díjat a honvédelmi szerv részére fizeti meg. Ezzel egyidejűleg a honvédelmi szerv a fizetési kötelezettségét a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezésétől a lakás kiürítéséig az elhelyezési célú megállapodás alapján
a) a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 37/A. § (4) bekezdése, vagy
b) a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 37/B. § alapján
teljesíti.
(6) Az (5) bekezdés a) pontja esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul értesíti a folyósító szervet a fizetési kötelezettség teljesítésének módjáról, illetve annak megváltozásáról.”
16. § Az R. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
52. § „(1) A HM rendelkezésű lakás bérletének közös megegyezéssel történő megszüntetését tartalmazó szerződést a bérlővel (bérlőtársakkal)
a) állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás esetében a helyi lakásgazdálkodási szerv,
b) önkormányzati tulajdonú lakás esetében a helyi önkormányzat bérbeadó szerve,
c) a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a magánbefektető vagy annak arra jogosult képviselője,
d) a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében – a magánbefektető vagy annak képviselője egyidejű értesítésével – a helyi lakásgazdálkodási szerv
köti meg.
(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt esetekben a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének szándékáról és annak tényéről a bérlő köteles értesíteni a helyi lakásgazdálkodási szervet.
(3) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során
a) önkormányzati tulajdonú, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás esetén az 54. § szerint megállapított pénzbeli térítések,
b) HM rendelkezésű állami tulajdonú lakás esetén az 54. § szerint megállapított kiürítési vagy cseretérítés fizethető.
(4) Az önkormányzati tulajdonú, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás bérlete – pénzbeli térítés kikötésével – a bérlő (bérlőtársak), a bérbeadó és a bérlőkijelölési jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv közös megállapodásával szüntethető meg. A nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlete a bérlő (bérlőtársak), a bérbeadó magánbefektető, vagy annak arra jogosult képviselője és az elhelyezési célú megállapodás alapján megszerzett bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv közös megállapodásával szüntethető meg.
(5) Ha a lakásbérlet megszüntetésekor a felek pénzbeli térítésben is megállapodtak, a szerződéshez a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységének a hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulás megadása esetén a szerződés a megkötése időpontjától jön létre.”
17. § (1) Az R. 55. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 28. § (1) bekezdése vagy a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérlet megszüntetésekor a kiürítési térítésben akkor lehet megállapodni, ha a bérlő”
(2) Az R. 55. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 54. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti kiürítési térítés összegével megegyező térítés fizethető annak a bérlőnek, akinek a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 28/A. § (1) bekezdése szerint létrejött bérlete a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnik meg, feltéve, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.”
18. § Az R. 56. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A határozatlan időtartamra és a 28. § (1) bekezdése, illetőleg a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet megszüntetése esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bérlő részére egyidejűleg a 13. §-ban foglaltak szerinti lakásfelajánlás címén kerül sor olyan másik lakás bérbeadására,”
19. § Az R. 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
57. § „A HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója e rendelet szerinti megfelelő elhelyezésre igényét csak akkor érvényesítheti, ha ő maga vagy a vele együtt lakó házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – ugyanazon a településen nem rendelkezik a 62. § (1) bekezdésében meghatározott, beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy önkormányzati, illetőleg állami tulajdonú lakás határozatlan időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdése, illetőleg a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogával.”
20. § (1) Az R. 58. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a HM szolgálati lakásra 1994. január 1. előtt határozatlan időtartamra, továbbá a HM rendelkezésű lakásra e rendelet 28. § (1) bekezdése, továbbá a 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert”
(2) Az R. 58. § (4) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nem igényelhet megfelelő elhelyezést az a személy, akinek a lakásbérlete a)
„b) 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok alóli felmentés alapján kapott lakás tekintetében, a 28. § (1) bekezdés, továbbá a 28/A. § (1) bekezdés szerint kikötött feltétel bekövetkezésével,
c) 28. § (1) bekezdésétől, továbbá a 28/A. § (1) bekezdésétől eltérően kikötött feltétel bekövetkezésével
szűnt meg.”
21. § Az R. a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„
60/A. § Amennyiben a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 28/A. § (1) bekezdése szerint létrejött bérlet a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnt meg, a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő részére ugyanazon a településen lévő, a 9. § (1) és (4) bekezdése szerinti jogos igény mértékének megfelelő másik
a) állami vagy önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást e rendelet 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan, vagy
b) magánbefektetői HM rendelkezésű lakást e rendelet 28/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan
kell bérbe adni.”
22. § Az R. 62. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) HM rendelkezésű önkormányzati lakás hiányában a jogcím nélküli használók elhelyezését lehetőség szerint az e célra kijelölt állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakóépületben lévő lakásokkal kell megoldani. A vállalkozói HM rendelkezésű lakást megfelelő elhelyezés címén nem lehet bérbe adni.”
23. § Az R. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás bérlete magánszemélyek között nem cserélhető el.”
24. § Az R. 66. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás bérleti jogát e rendelet szabályai szerint folytatni nem lehet. Azon személyek, akik vállalkozói HM rendelkezésű lakásban laknak és az (1)–(5) bekezdés szabályai szerint a lakás bérleti jogát folytathatnák, e rendelet szabályai szerint megfelelő elhelyezésre vagy kiürítési térítésre tarthatnak igényt.”
25. § Az R. 67. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás nem adható albérletbe.”
26. § Az R. a következő 83/A. és 83/B. §-sal egészül ki:
„
83/A. § (1) Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakóépületben található nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadója a honvédelmi szerv, a bérbeadás során e fejezet szabályait kell alkalmazni a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) A 74. § (2) bekezdés szerinti pályáztatás megindításáról és a helyiségbérleti szerződés megkötéséről a területi lakásgazdálkodási szerv értesíti a magánbefektetőt.
(3) A 77. § (1) bekezdés, valamint a 79. § szerinti helyiség átadásról és átvételről a lakóházkezelő a területi lakásgazdálkodási szerv útján értesíti a magánbefektetőt.
(4) Az éves bérleti díj nem lehet kevesebb a 81. § (1) bekezdése szerint meghatározott értéknél és a magánbefektetőt megillető elhelyezési célú megállapodásban rögzített és a honvédelmi szervet terhelő pénzbeli ellenszolgáltatás egy évre lebontott, az év közben történő bérbeadás esetén ennek arányosan kiszámított összegénél.
(5) A 83. § szerinti hozzájárulás tényéről a területi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatja a magánbefektetőt.
(6) A vállalkozói HM rendelkezésű nem lakás céljára szolgáló helyiség legfeljebb a magánbefektetői megállapodás megszűnéséig adható bérbe.
83/B. § (1) Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a bérbeadás tekintetében e fejezet szabályait a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 74. § szerinti pályázati eljárást a helyiség bérlőjének kiválasztására kell lefolytatni. A pályázatot nyert személyt a területi lakásgazdálkodási szerv köteles bérlőként kiválasztani és erről a magánbefektetőt értesíteni.
(3) A pályázati eljárás csak akkor indítható meg, ha a magánbefektetői megállapodásban foglalt feltételek fennállnak. A megállapodásban foglalt feltétel hiányában pályázati eljárás abban az esetben indítható meg, ha azt a magánbefektető írásban engedélyezi, vagy a honvédelmi szerv ez irányú megkereséséhez írásban hozzájárul. Az engedélynek, hozzájárulásnak tartalmaznia kell a bérbeadás magánbefektető által kikötött feltételeit, így különösen a bérleti szerződés tartamát és a bérleti díj mértékét.
(4) A helyiség bérbeadója a magánbefektető, vagy annak a bérbeadásra jogosult szerve, szervezeti egysége vagy az általa megjelölt és a bérbeadásra felhatalmazott képviselője.
(5) A helyiségbérleti szerződés alapján a magánbefektetőt megillető bérleti díjból el kell számolni a honvédelmi szervet megillető hányaddal. E hányad nem lehet kevesebb a pályázati eljárás során felmerülő és a honvédelmi szervet terhelő költségek összegénél. Erről a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban, vagy ilyen tartalmú rendelkezése hiányában a (3) bekezdés szerinti engedélyben, hozzájárulásban rendelkezni kell.”
27. § Az R. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ahol igénylő hiányában – a szükséges tartalékon felül – HM rendelkezésű üres személygépkocsi tároló helyiség van, azt legfeljebb 2 év időtartamra, a helyi viszonyok szerinti bérleti díjjal, más természetes személynek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérbe adhatja személygépkocsi tárolás céljára. Ha a magánbefektetői megállapodás lejártáig 2 év vagy annál kevesebb idő van hátra, a bérlet tartamát legfeljebb a magánbefektetői megállapodás megszűnéséig szólóan lehet meghatározni.”
28. § Az R. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önálló lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő személygépkocsi tárolót a lakás bérlője részére kell bérbe adni, ha személygépkocsi van az ő vagy vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, vagy megállapodás alapján tartós használatában. Így kell eljárni a sorházi lakáshoz tartozó ilyen helyiség esetében is.”
29. § Az R. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
88. § „A bérlő a helyiséget kizárólag a saját, vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, illetőleg megállapodás alapján tartós használatában lévő személygépkocsi tárolására használhatja. A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be, használatát másnak nem engedheti át.”
30. § (1) Az R. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Személygépkocsi tároló helyiség esetében a 30. § (1) és (2) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a bérlő vagy a vele jogszerűen állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója személygépkocsi tulajdonjogával, illetőleg megállapodás alapján tartós használati jogával rendelkezik.”
(2) Az R. 90. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Vállalkozói HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség esetében a 30. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható. A volt bérlő ebben az esetben másik cserehelyiségre tarthat igényt. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a bérleti szerződés azért szűnt meg, mert a magánbefektetői megállapodás tartama lejárt.”
31. § Az R. 93. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vállalkozói HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség bérleti joga nem cserélhető el.”
32. § Az R. a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„
95/A. § Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség bérbeadója a honvédelmi szerv, annak átadására, átvételére a 95. §-ban meghatározottak az irányadók azzal, hogy az átadásról és az átvételről a helyi lakóházkezelő szerv a honvédelmi szerv útján tájékoztatja a magánbefektetőt.”
33. § Az R. a következő 96/A. §-sal egészül ki:
„
96/A. § A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 96. § (1) bekezdés c) pontja szerinti időtartamot a magánbefektetői megállapodás alapján a honvédelmi szervet megillető rendelkezési jog megszerzésétől kell számítani azzal, hogy az elidegenítésére történő kijelölésre csak akkor kerülhet sor, ha a lakás (lakóépület) a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe került.”
34. § Az R. 102. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár és a HM Honvéd Vezérkar főnök útján tesz javaslatot a honvédelmi miniszternek az elidegenítésre történő kijelölésre vagy a kijelölési javaslat elutasítására.”
35. § Az R. a következő új alcímmel és 131/A. §-sal egészül ki:
„
Hozzájárulás magánbefektetői HM rendelkezésű lakás és helyiség elidegenítéséhez
131/A. § A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás elidegenítéséhez a magánbefektetői megállapodás tartama (futamideje) alatt a területi lakásgazdálkodási szerv járulhat hozzá. A hozzájárulás abban az esetben adható meg, ha
a) az értékesítést a magánbefektető kezdeményezi,
b) azzal a céllal, hogy a lakást a bérlő javára elidegenítse, és
c) az elidegenítés a helyi lakásgazdálkodási érdekeket nem sérti.”
36. § Az R. 145. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója honvédelmi szerv.”
37. § Az R. a következő 152/A. §-sal egészül ki:
„
152/A. § (1) Lakásvásárlás céljából, kompenzatív jelleggel életkori korlátok nélkül vissza nem térítendő juttatásra jogosult az a hivatásos és szerződéses katona, továbbá a honvédelmi szervvel jogviszonyban álló köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló, akinek a 28/A. § (1) bekezdés szerinti lakásbérleti szerződése azért szűnik meg, mert
a) a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnt, és másik – e rendelet 60/A. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő – HM rendelkezésű lakás a szolgálati hely szerinti lakásellátási körzetben a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható;
b) a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya a 30. § (1)–(2), továbbá (5) bekezdésében foglaltak szerint, a magánbefektetővel kötött megállapodás lejárta előtt szűnik meg, és másik – e rendelet 31/A. §-ának (5) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő – HM rendelkezésű lakás részére a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható;
c) a honvédelmi szervvel fennálló jogviszonya olyan okból szűnik meg, mely alapján e rendelet szerint megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználat szabályai alapján kell eljárni, de másik – e rendelet 62. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő – HM rendelkezésű lakás részére a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható.
(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott juttatás mértéke a 152. § (1) bekezdésében megállapított mindenkori legmagasabb összeg 1,75-szerese, de nem haladhatja meg az igénylő által vásárolt lakás vételárát.”
38. § Az R. a következő 159/B. §-sal egészül ki:
„
159/B. § (1) A 152/A. § (1) bekezdésében foglalt esetekben lakásvásárlás céljából, kompenzatív jelleggel életkori korlátok nélkül munkáltatói kölcsön adható az azt kérelmező részére, feltéve, hogy megfelel a kölcsönnyújtás e rendeletben foglalt egyéb feltételeinek.
(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott munkáltatói kölcsön legfeljebb a 159. § (1) bekezdésének a) pontja szerint megállapítható támogatás legmagasabb értékének 1,75-szerese lehet.
(3) A kompenzatív jellegű munkáltatói kölcsön a 152/A. §-ban foglalt kompenzatív jellegű vissza nem térítendő juttatással együttesen is igénybe vehető. Az együttesen nyújtott támogatások azonban ebben az esetben sem haladhatják meg a kérelmező által vásárolt lakás vételárát.”
39. § Az R. 168. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett)
„e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,”
(szűnt meg.)
40. § Az R. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
175. § „A kölcsöntámogatásban együttesen részesített hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönt egymás között egyenlő arányban kapták volna, de a visszafizetéséért egyetemleges felelősséggel tartoznak.”
41. § Az R. 180. § (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi lakásgazdálkodási szerv)
„e) együttműködik a területileg illetékes lakóházkezelő szervvel, a magánbefektetővel vagy annak bérbeadásra jogosult képviselőjével, kapcsolatot tart a katonai, rendvédelmi és önkormányzati szervekkel.”
42. § Az R. 183. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi lakásgazdálkodási szerv)
„j) elbírálja a helyi és területi lakásgazdálkodási szervek lakások bérletére, vásárlására, építésére, valamint a HM rendelkezésű lakásállomány magánbefektetői megállapodással történő fejlesztésére tett javaslatait,”
43. § Az R. 189. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A honvédelmi szervek szervezeti változásaival összefüggésben a HM Központi Lakásbizottság elnöke dönt a HM Központi Lakásbizottság ideiglenes személyi, továbbá a 187. § (2) bekezdése szerinti keretgazda lakásbizottságok ideiglenes szervezeti összetételéről, amit a Honvédelmi Közlönyben közlemény formájában tesz közzé.”
44. § Az R. 190. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság a hatáskörében)
„d) dönt a HM főosztályvezetői, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek, továbbá a HM Központi Lakásbizottság elnökének, titkárának és az MH vezénylő zászlósának a lakásügyeiben,”
Záró rendelkezések
45. § Az R. – e rendelet 40. §-ával módosított – 175. §-ában foglalt felelősséget e rendelet hatálybalépését követően megítélt munkáltatói kölcsön támogatásban együttesen részesülők esetében kell megállapítani.
Hatálybalépés
46. § Ez a rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.
Dr. Szekeres Imre s. k.,
honvédelmi miniszter
