27/2006. (X. 30.) PM rendelet
a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet módosításáról1
2006.11.14.
„2. A szakmai vizsga részei
A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.
A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
1. Jogi ismeretek 75 perc
2. A banki és a befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei 75 perc
A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
1. A banki és befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei
2. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok
A szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az 1–2. gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.”
(3) Az R. 27. számú melléklete „V. A szakképesítés vizsgakövetelményei” címének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati részekből áll.
Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama:
Ügyintézői ismeretek 75 perc
A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama:
Bankjegyfelismerés és bankjegyvizsgálat 20 perc
A sikeres bankjegyfelismerést szóbeli felelet követi a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott tételsor szerint, mely ügyintézői ismeretekre és bankjegy-vizsgálatra vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Ha a bankjegy-felismerés vizsgarész sikertelen, akkor a vizsgázó a gyakorlati vizsga szóbeli részét nem teljesítheti. A gyakorlati vizsga a következő vizsgaidőszakban ismételhető meg.
Gyakorlati vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az írásbeli tantárgy követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a 27/2006. (X. 30.) PM rendelethez
Jövedéki ügyintézői szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3433 04
2. A szakképesítés megnevezése: Jövedéki ügyintéző
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3522
4. A képzés maximális időtartama:
Szakképzési évfolyamok száma: –
II. A szakképesítés további adatai
1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: –
3. Szakmai alapképzési időtartama: –
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3621 Kereskedelmi ügyintéző
3619 Egyéb gazdasági ügyintézők
2529 Egyéb gazdasági foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A jövedéki eljárásokban a jövedéki terméket előállító és annak előállítására alkalmas a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jövedéki adótörvény) meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, importáló, exportáló, az azt forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet és a természetes személy nevében – a jövedéki adótörvényben meghatározott esetekben – jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező járhat el. A jövedéki ügyintéző érdemileg elvégzi a kereskedelmi ügyeletek realizálásának folyamatában felmerülő ügyeket és biztosítja az ügyfelek által végzett tevékenységek jogszerűségét és szakszerűségét.
Ennek során a jövedéki ügyintéző:
– közreműködik a kereskedelmi ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó jövedéki információkat;
– intézkedik a szükséges hatósági engedélyek beszerzése iránt, illetőleg közreműködik a jogszabályok által meghatározott kötelezettségek és jogok érvényesítésében;
– ellátja az elektronikus adatszolgáltatással, illetve nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat;
– gondoskodik az okmányok szakszerű kiállításáról, benyújtásáról, valamint a szükséges egyéb feltételek biztosításáról;
– figyelemmel kíséri, szükség szerint intézkedik a határidős ügyek tekintetében;
– felülvizsgálja, intézi az esetlegesen felmerülő jogorvoslati ügyeket;
– közreműködik az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseknél.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosítószáma megnevezése
52 3433 01 Külkereskedelmi ügyintéző
52 3439 04 Szállítmányozási ügyintéző
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. Vámjogi és vámeljárási ismeretek alkalmazása
– felhasználni munkája során a vámjogi és vámeljárásban szerzett ismereteit,
– alkalmazni azokat a jövedéki adótörvények szabályaival összhangban.
2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeretek alkalmazása
– felhasználni munkája során a Tanács 2658/87/EGK számú rendeletének (Integrált Közösségi Vámtarifa) előírásait,
– következetesen érvényesíteni a mintavételre vonatkozó szakmai szabályokat.
3. Adóismeretek alkalmazása
– felhasználni munkája során az adórendszerről, az adózásról és az adóigazgatási eljárásról szerzett ismereteit,
– következetesen alkalmazni az általános forgalmi adóra, az energiaadóra, a környezetvédelmi termékdíjra, az illetékre és az adózás rendjére vonatkozó jogszabályokat,
– végrehajtani az egyes adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,
– ellátni az illeték- és díjfizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó feladatokat,
– kezdeményezni adóigazgatási eljárást, illetve részt venni az adóigazgatási eljárásban,
– az adórendszer működési folyamatát (pl. önadózás, kivetés, kiszabás stb.) ismerve betartatni és betartani az adózás anyagi és eljárási szabályait,
– munkája során az adóigazgatási eljárásban érvényesíteni az adózó és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit,
– munkája során figyelembe venni az egyes adókötelezettségek teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit,
– szükség szerint érvényesíteni a fizetési könnyítésre és az adómérséklésre vonatkozó előírásokat, valamint az adóigazgatási eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszert.
4. Büntető és szabálysértési ismeretek alkalmazása
– felhasználni munkája során a büntető- és a szabálysértési eljárás alapvető szabályait, illetőleg a jövedéki termékekhez és a jövedéki tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb bűncselekményekre és szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket (kiemelten: adó-, társadalombiztosítási csalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság és a jövedékkel visszaélés elősegítése, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, bélyeghamisítás, csempészet és vámorgazdaság, vámszabálysértés elkövetőjének segítése),
– felismerni a jövedéki törvénysértéseket, különösen a Büntető Törvénykönyvbe, illetve a szabálysértésekről szóló törvénybe ütköző magatartásokat,
– feljelentést kezdeményezni bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén.
5. Közigazgatási hatósági eljárási ismeretek alkalmazása
– a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak ismeretében következetesen alkalmazni azokat,
– kezdeményezni – illetőleg, amennyiben jogszabály az elektronikus ügyintézést az adott ügyfajta tekintetében lehetővé teszi, elektronikus úton kezdeményezni – a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását, illetőleg egyes eljárási cselekmények, intézkedések foganatosítását,
– szerkeszteni és előterjeszteni az ügyféli beadványokat,
– szükség szerint érvényesíteni a közigazgatási hatósági eljárásban igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközöket,
– felhasználni a közigazgatás – különösen pedig a jövedéki igazgatás – szervezetrendszeréről szerzett ismereteit,
– munkája során a közigazgatási hatósági eljárásban érvényesíteni az ügyfelet és a hatóságot megillető jogokat és kötelezettségeket.
6. Jövedéki ismeretek alkalmazása
– következetesen és szakszerűen alkalmazni a jövedéki adótörvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezéseit,
– a jogszabályi feltételek betartásával meghatározni a jövedéki adótörvény fogalomrendszerét, az egyes jövedéki termékek adóalapját és adómértékét,
– betartani az engedélyhez és nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységgel kapcsolatos jogszabályi előírásokat, valamint az engedélyezési eljárás garanciális szabályait és az okmányolásra vonatkozó előírásokat,
– alkalmazni az engedélyhez és nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytatók bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási, bevallási rendjére vonatkozó szabályokat (termékmérlegek, pincekönyv és más nyilvántartások), illetőleg az azokhoz kapcsolódó egyéb gazdálkodási előírásokat,
– betartani a kísérő okmányok (termék-, egyszerűsített és borkísérő okmányok) és származási igazolványok kiállítására vonatkozó előírásokat,
– betartani a jövedéki biztosíték nyújtására vonatkozó előírásokat,
– alkalmazni az adó-visszaigénylésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó okmányolási kötelezettséget,
– ellenőrizni az adóügyi jelzéseket (zár-, adójegyek és hivatalos zárak),
– felismerni a jövedéki adótörvényben meghatározott személyeket és a hatóságot megillető jogokat és kötelezettségeket,
– betartatni a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta alaki és tartalmi követelményeire, valamint a bizonylatok megőrzésére vonatkozó előírásokat,
– alkalmazni a műszaki leírásokra, mérő- és üzemi berendezések műszaki paramétereire, működésére vonatkozó szakmai követelményeket, továbbá az előbbiekkel kapcsolatos üzemakadályok kezelésére és a készülékek bejelentésére vonatkozó szabályokat,
– közreműködni a teljes és részleges denaturálás folyamatára és a denaturáló szerekre vonatkozó ismeretei birtokában a jövedéki- és adóellenőrzések, valamint a mintavételezési eljárás lefolytatásában,
– betartani az elektronikus adatszolgáltatásra és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó jogszabályi előírásokat,
– használni a jövedéki számítógépes rendszereket, különösen a KEA rendszerhez történő csatlakozás szabályai tekintetében.
7. Gazdasági ismeretek alkalmazása
– szakszerűen használni a szakmához kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és vállalkozási ismereteket, melyek ügyintézői feladatának ellátásához nélkülözhetetlenek,
– betartatni az ügyleteket és azok lebonyolításával kapcsolatos jogszabályi előírásokat,
– részt venni az ügyletekhez kapcsolódó fizetési forgalom lebonyolításában, fizetőeszközök megválasztásában,
– figyelembe venni a gazdálkodó szervezetek működésének általános feltételeit,
– felismerni az adott tevékenység gyakorlásához alkalmazható szerződéstípusokat (pl. adásvétel, bizomány, bérlet, bankgarancia).
8. Uniós ismeretek alkalmazása
– szakszerűen felhasználni a szakmához kapcsolódó uniós ismereteket, melyek ügyintézői feladatának ellátásához nélkülözhetetlenek,
– felhasználni az Európai Unió intézmény- és jogrendszeréről (közösségi és nemzeti jogforrások kapcsolata) szerzett ismereteit,
– felhasználni az Európai Unióban a jövedéki adózással, termékforgalommal, árubesorolással kapcsolatos legfontosabb rendeletek, irányelvek és bírósági döntések rendelkezéseit,
– alkalmazni a közösségi vámjogszabályok legfontosabb rendelkezéseit (pl. hatály, vámmentességek, szabadforgalomba helyezés).
V. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a „VI. Egyéb tudnivalók” című részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
2. A szakmai vizsga részei és tantárgyai
A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
1. Jövedéki ismeretek 180 perc
3. Kereskedelmi vámtarifa és áruismeret 120 perc
4. Közigazgatási hatósági eljárási ismeretek 120 perc
Gyakorlati-írásbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a köztes vizsgák követelményeit a képző intézmények által meghatározott szinten teljesítette.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
3. Közigazgatási hatósági eljárási ismeretek
A szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli vizsga minden egyes tantárgyát legalább elégséges szinten teljesítette.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:
A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelöltek átfogó ismereteit kell számon kérni. Az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” című részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.
A szóbeli vizsga tartalma:
A szóbeli vizsgán a jelöltek átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” című részben meghatározott szinteken.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmenthető közigazgatási hatósági eljárási ismeretek gyakorlati-írásbeli, valamint szóbeli vizsgája alól az a jelölt, aki egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzés keretében közigazgatás jog tantárgyból szigorlati vagy attól magasabb szintű vizsgát tett és azt dokumentummal igazolja.
Az adóismeretek gyakorlati-írásbeli, valamint szóbeli vizsga alól fel kell menteni azt a vizsgázót, aki adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítéssel rendelkezik.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsga értékelése:
A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a három tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész három tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati-írásbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öttizedre végződik, akkor az 1. Jövedéki ismeretek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.
A szakmai vizsga értékelése:
A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.
Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 2 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.
A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
A tantárgy megnevezése |
Oktatási órák száma |
A tanfolyamon belüli köztes vizsgák |
|
Elmélet
(egyéni felkészüléssel is) |
Gyakorlat
(tantermi kontaktóra) |
Együtt |
|
óra |
% |
óra |
% |
óra |
% |
|
1. Jövedéki ismeretek |
90 |
60 |
60 |
40 |
150 |
100 |
– |
|
2. Adóismeretek |
30 |
60 |
20 |
40 |
50 |
100 |
– |
|
3. Közigazgatási hatósági
eljárási ismeretek |
30 |
60 |
20 |
40 |
50 |
100 |
– |
|
4. Kereskedelmi vámtarifa és
áruismeretek |
30 |
60 |
20 |
40 |
50 |
100 |
– |
|
5. Büntető és szabálysértési
ismeretek |
15 |
70 |
5 |
30 |
20 |
100 |
Írásbeli |
|
6. Vámjogi és vámeljárási
ismeretek |
20 |
60 |
15 |
40 |
35 |
100 |
Írásbeli |
|
7. Gazdasági ismeretek |
15 |
70 |
5 |
30 |
20 |
100 |
Írásbeli |
|
8. Uniós ismeretek |
20 |
80 |
5 |
20 |
25 |
100 |
Írásbeli |
|
Összesen |
250 |
60 |
150 |
40 |
400 |
100 |
|