Kifejezéskereső
29/2006. (V. 22.) KvVM rendelet
a Kőszegi-tőzegmohás láp Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításáról szóló 4/1993. (II. 17.) KTM rendelet módosításáról
2006.05.30.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a következőket rendelem el:
1. § A Kőszegi-tőzegmohás láp Természetvédelmi Terület létesítéséről és fokozottan védetté nyilvánításáról szóló 4/1993. (II. 17.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § „(1) A Kőszegi-tőzegmohás láp Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését – a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően – az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
(2) A védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet tartalmazza.”
2. § Az R. e rendelet mellékletével egészül ki.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 29/2006. (V. 22.) KvVM rendelethez
„
Melléklet a 4/1993. (II. 17.) KTM rendelethez
A Kőszegi-tőzegmohás láp Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
– Őrizze meg a kőszegi Alsó-erdő tőzegmohás lápjának a tájban unikális, a régióban nagyon ritka, országosan sem gyakori tőzegmohás zsombéksásos (Sphagno fallaci-Caricetum elatae), tőzegmohás keskenylevelű gyapjúsásos (Sphagno flexuosi-Eriophoretum angustifolii), tőzegmohás fűzláp (Salici cinereae-Sphagnetum recurvi) és mésztelen láprét (Junco-Molinietum) növénytársulásait.
– Óvja meg a tőzegmohás láp biológiai sokszínűségét és őrizze meg a láp körül elhelyezkedő erdőállomány növény- és állatvilágát.
– Biztosítsa a területen található védett természeti értékek hosszú távú fennmaradását.
– Biztosítson lehetőséget a terület további faunisztikai és florisztikai értékeinek feltárására, valamint az ismert természeti értékek részletes vizsgálatát célzó kutatásokra.
– Segítse elő a természeti értékek folyamatos figyelemmel kísérését, a változások rögzítését.
2. Természetvédelmi stratégiák
– A területen kialakult tőzegmohaláp élőhely-típus állandóan vízzel borított részei nem igényelnek aktív kezelést.
– A terület nedves, de nyárra kiszáradó részén a spontán erdősödés és cserjésedés visszaszorítása a felverődött fenyőcsemeték teljes, a kutyabenge cserjék részleges eltávolításával.
– A lápterület megközelítésének, valamint a területen való közlekedésnek az ellenőrzése.
– A lápterület vízháztartásának fenntartása, a lápterületen az ökológiai vízmennyiség biztosítása.
– A gazdálkodás és a természetvédelmi kezelésen kívüli egyéb tevékenységek felügyelete, ellenőrzése.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Fajok védelme
– A tőzegmoha fajok (Sphagnum ssp.) élőhelyének állandó vízborítású részét minden külső beavatkozástól meg kell kímélni.
3.1.2. Élőhelyek védelme
– A láp teljes vízborítású területeit érintetlenül kell hagyni.
– A láp vízzel csak időszakosan vagy alig borított, nyárra teljesen kiszáradó részeiről a fás növényzet egy részét, főleg a cserjéket [kutyabenge (Frangula alnus)], valamint az erdeifenyő (Pinus sylvestris) magoncokat el kell távolítani. A cserjeirtás, illetve a fás növényzet eltávolítása során meg kell óvni a bokorfüzeket (Salix cinerea, Salix aurita), a nyíreket (Betula pubescens, Betula pendula), a rezgőnyárt (Populus tremula), valamint kímélni kell a keskenylevelű gyapjúsást (Eriophorum angustifolium).
– A láp vízháztartását már nem befolyásoló, eltömődött vízelvezető árokrendszer maradványait a talajvédelmi előírások figyelembevételével fel kell tölteni.
3.1.3. Vadgazdálkodás
– A területen etetők, szórók, sózók elhelyezése, vadtenyésztés, vadkibocsátás, vadföld létesítése és művelése tilos.
– Vadvédelmi kerítés csak a terület határán létesíthető.
3.1.4. Vízgazdálkodás
– A terület vízháztartási egyensúlyának megőrzése érdekében a terület szárazodásával járó mindennemű felszíni és felszín alatti vizet érintő vízügyi beavatkozás tilos.
3.1.5. Közlekedés
– A lápterületre gépjárművel behajtani tilos.
– A természetvédelmi kezeléssel, erdő- és vadgazdálkodással összefüggő gépjármű és erőgép használat csak a lápterületen kívül, a munkavégzéssel összefüggésben, fokozott körültekintéssel, előre tervezett és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) előzetesen egyeztetett útvonalon történhet.
3.1.6. Természetvédelmi infrastruktúra
– A területet el kell látni hatósági tájékoztató táblákkal.
– Ki kell jelölni a lápterület megközelítésére szolgáló állandó gyalogösvényt.
3.1.7. Terület- és földhasználat
– A területen kutatás, idegenforgalom, üdülés, oktatás, rekreáció a jogszabályokban előírt engedélyek birtokában, az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon történhet.
– A területen mindennemű épület és építmény létesítése, magas- és mélyépítési tevékenység tilos.
3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Erdők kezelése
– Erdőgazdálkodás csak a fokozott természetvédelmi oltalomnak megfelelően, az elsődleges rendeltetés figyelembevételével, természetkímélő módon folytatható a területen.
– A lápterület körül elhelyezkedő erdőállományban (fokozottan védett Kőszeg 70 B erdőrészlet) csak a vegetációs időn kívül, fagyott vagy kellően szikkadt talaj esetén szabad fahasználati munkákat végezni.
– A lápterületet övező, fokozott természetvédelmi oltalom alatt álló erdőben a láp szélétől számított 50 m széles övezetben a törzskiválasztó gyérítések erélyét úgy kell megválasztani, hogy a termelési célú erdőkben szokásos mértéknél kisebb záródás alakuljon ki.
– A nevelővágásokat irányított döntéssel úgy kell végrehajtani, hogy kidöntött fa a láp területére nem kerülhet.
– Vonszolásos technológia alkalmazása tilos.
– Kiközelítés csak kijelölt nyomvonalakon folyhat a 3.1.5. alpont rendelkezéseinek megfelelően.
– Faanyagtárolás csak kijelölt rakodóhelyen vagy tő mellett történhet.
– Szállítási útvonal nem érintheti a védett természeti terület szélétől számított 100 méter szélességű övezetet.”
