Tótvázsony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2006 (III.30..) önkormányzati rendelete

1. § (1) -

2. § (1) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (Szabályozási terv – Beépítésre szánt területek (1.sz. melléklet BSZA-1, 2.sz. melléklet BSZA-2, 3.sz. melléklet BSZA-3, 4.sz. melléklet BSZA-4, 5.sz. melléklet BSZA-5), Szabályozási terv – Beépítésre nem szánt területek (6.sz. melléklet KSZA-1, 7.sz. melléklet KSZA-2). A rendelet előírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók. Településszerkezeti terv SZE, 8.sz. melléklet. A rendelet előírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók.

3. § (1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

(2) Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.

(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

(4) A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

4. § A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.

5. § (1) A település területe építési szempontból

(2) A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

6. § (1) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6- 6 méter távolságra lehet elhelyezni.

(2) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági és az erdőterületeken még átmenetileg sem helyezhető el.

(3) -

(4) -

(5) -

(6) -

(7) -

(8) -

(9) -

(10) Az engedélyhez nem kötött és a bejelentéshez kötött építmények azon övezetekben ahol az építési hely meghatározott, csak ezen építési helyen belül helyezhetők el.

(11) Oldalhatáron beépítésnél csak a kialakult oldalhatáron, új beépítés esetén 1 méterre az oldalhatártól kell kezdődnie az épület falának. Az oldalhatárral ellentétes oldalon minimum az építmény magassággal megegyező oldalkertet kell hagyni. Ez vonatkozik az engedélyhez nem kötött és a bejelentés köteles építményekre is.

7. § (1) A lakóterületeken ingatlanonként elhelyezhető legfeljebb egy kétlakásos lakóépület és 1 kereskedelmi egység egy épülettömegen kialakítva, valamint a külön jogszabályban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt.

(2) Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki.

(3) Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

8. § (1) Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a 9. melléklet táblázata szerint kell meghatározni.

(2) A szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelező jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni. Az Lf-1 övezetben az előkert mérete 8 méter . Oldalhatáros utcák saroktelkei szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők úgy is, hogy a 2. előkert az oldalkerttel megegyezően 1 m is lehet az illeszkedés szabályainak betartásával.

(3) Az építési telken új - engedélyhez, bejelentéshez illetve bejelentéshez sem kötött – mellékfunkciójú épület a jelölt és vagy szabályozott építési helyen belül, de max. az utcavonaltól számított 80 méteren belüli mélységben építhető, helyezhető el, így a 641/1 hrsz-ú – Nagymező utca nyugati oldalától számítva, a 641/3-hrsz-ú - Nagymező utca nyugati oldalától számítva, és a 305/3 hrsz-ú – Magyar utca keleti oldalától számítva.

(4) -

(5) -

9. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület és melléképítményei, központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sport épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a 9. melléklet táblázata szerint kell meghatározni.

(3) A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet min. 7 méteres előkerttel.

(4) Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni.

(5) A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem építhetők.

(6) -

(7) -

(8) A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, amelyeknek a használatba vételi engedély utáni 1 éven belül kell teljesülnie):

10. § (1) Üdülőházas területbe a Cseri kastély térségének a “Külterületi szabályozási terv”-en lehatárolt területe tartozik.

(2) Az övezetben kulturális, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épületek, létesítmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a pihenést, a testedzést szolgáló létesítmények, építmények helyezhetők el.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a 9. melléklet táblázata szerint kell meghatározni.

(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:

(5) Az üdülőházas üdülőterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

11. § (1) A gazdasági területek az alábbi kategóriákra tagozódnak:

12. § (1)² Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni. Előkertnek a jelölt, de minimum 6 métert kell figyelembe venni.

(2) -

(3) A területek átmeneti hasznosítása csak zöldfelületi funkcióval lehet.

13. § (1)³ Előkertnek a jelölt, de minimum 6 métert, oldalkertnek minimum 6 métert, kivéve Gip2 övezetben, míg hátsókertnek minimum 10 métert el kell hagyni.

(2) Az ipari területek átmeneti hasznosítása csak zöldfelületi funkcióval történhet.

14. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági üzemi területen:

15. § (1) A különleges területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók:

16. § (1) A külszíni bányaterület övezetbe a murvabánya területe tartozik.

(2) Az övezetben bányaművelés kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint folytatható.

(3) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(4) Az övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el.

(5) -

17. § (1) A „Külterületi szabályozási terv”-en honvédelmi területként lehatárolt területeken a fegyveres szervek tevékenységére, elhelyezésére szolgáló épületek, építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) -

(3) A honvédelmi területen belüli természeti területeken, Natura 2000 területeken a honvédségi területek funkciójából adódó - honvédelmi érdekű - felkészítési és kiképzési feladatok végrehajtása biztosítása mellett törekedni kell a táji, természeti értékek megőrzésére, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák védelmére.

18. § (1) A “Külterületi szabályozási terv”-en temetőként lehatárolt területeken ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) Az övezet részletes előírásai a 9. melléklet táblázatában találhatók.

(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:

19. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) Az egyéb külterületi utak (a külterületi szabályozási tervlapon jelöltek szerint) védőtávolságaként a tengelytől számított min. 10-10 métert kell figyelembe venni.

(3) A 73107 és 73109sz. utak 7301sz. úti jelenlegi csomópontját korrigálva a Kövesgyűri és a Hidegkúti utat egy csomópontban kell találkoztatni.

(4) A 73108sz. út részben új nyomvonalra kerül. A szabályozási szélessége a jelenlegi nyomvonalat megtartó szakaszon a kialakult marad, az új nyomvonalon a szabályozási tervlap szerint változó, minimum 16 méter .

(5) A jelenlegi nyomvonalukat megtartó országos utak szabályozási szélessége az alábbi:

19/B. § (1) A KSZA jelű szabályozási terven beépítésre nem szánt repülő-sport turisztikai területként (Kk-rep) lehatárolt területen irányító és tároló épület helyezhető el.

(2) Az építési övezet részletes előírásait a 9. melléklet táblázata tartalmazza.

(3) Az építési övezetben az (1) bekezdésben meghatározott épületek a KSZA jelű szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhetők el.

(4) Építészeti kialakítás előírásai:

(5) -

(6) A különleges – repülő-sport turisztikai építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

20. § (1) Zöldterület a BSZA szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A Z-1 övezetben a telek legfeljebb 2 %-os beépítettségével

(4) A Z-2 övezetben a zöldterület funkciójának megfelelően:

(5) Az egyes övezetek részletes előírásait a 9. melléklet táblázata tartalmazza.

(6) Az övezetekben az építési hely határvonalai:

(7) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

(8) -

(9) -

(10) -

(11) A település zöldfelületeinek védelme érdekében:

21. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szempontjából az alábbi övezetekbe sorolhatók:

(2) Az erdő övezetekben kialakítható legkisebb telek nagyság 10.000 m ² ( 1 ha ), legkisebb szélessége 50 m .

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el.

(4) Védett erdőterületek övezetbe (Ev-1) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bővítési területén, valamint a Natura 2000 területeken lévő erdőterületek – kivéve a honvédelmi erdőket – tartoznak. Az övezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben erdőművelés a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel (pl. természetes erdőfelújítás, őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás) folytatható. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(5) Védő rendeltetésű erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Ezen védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(6) A honvédelmi célú védő rendeltetésű erdőterületeken (Ev-3) kivételes esetben a külön jogszabályban meghatározott katonai honvédelmi célú építmények létesíthetők.

(7) Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen (Ee) kulturális, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épületek, létesítmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a pihenést, a testedzést szolgáló létesítmények, építmények helyezhetők el.

(8) Az egyes övezetek részletes előírásait a 9. melléklet táblázata tartalmazza.

(9) Az övezetekben az építési hely határvonalai:

(10) -

(11) A KSZA szabályozási terven természeti területként, Natura 2000 területként jelölt erdőterületeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.

(12) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

(13) -

(14) -

22. § (1) A KSZA jelű szabályozási terven mezőgazdasági területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A KSZA jelű szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

23. § (1) Az övezetbe a KSZA szabályozási terven lehatárolt, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek:

(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi természeti állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

(4) Az övezetben a külön jogszabályban felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

(5) Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(6) -

(7) -

24. § (1) A lakóépület alapterülete a megengedett beépítési %, illetve alapterület felét nem haladhatja meg. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági létesítményekkel egyidőben, illetve azt követően történhet.

(2) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m²-t.

(3) -

(4) A KSZA szabályozási terven „sportolási célra használható terület”-nek jelölt területen a természeti értékek védelmének biztosításával sportolási célú terület kialakítható, melyen az alábbi előírások tartandók be:

25. § (1) Vízgazdálkodási területbe a patakok, az árkok medre és partja, valamint a vízmű területek tartoznak.

(2) Az vízgazdálkodási területekre vonatkozóan a külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(3) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.

(4) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50m-en belül, tavak partjától számított 100m-en belül meglévő épületek, építmények. létesítmények átépítéséhez. átalakításához, vízi létesítmények létesítéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(5) A vízfolyások és tavak jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6m, melyet a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni. A tavak körül 3m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet.

(6) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközei állapotának visszaállítását elősegítik.

(7) A parti sávban kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(8) Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

27. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(3) Feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére csak akkor kerülhet sor, ha:

(5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor történhet, ha az egyéb jogszabályokban előírt egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a felszíni vízrendezés megfelelően biztosítható.

28. § (1) A vízvezetékek a védőtávolság igénye a szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2) -

(3) -

29. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

30. § Földgázellátás

31. § Hírközlés

32. § AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

33. § (1) -

(2) -

(3) -

(4) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyepterületekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók (mezővédő erdősávok, fasorok, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok) megtartását biztosítani kell.

35. § (1) -

(2) -

(3) -

(4) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag az ipari gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben végezhetők, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

(5) Az erdőterületek - kivéve a településvédelmi erdőket és a létesítmények körüli védő erdősávokat - és a természetvédelem alá vont területek levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők.

(6) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető.

36. § (1) Tótvázsony a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, továbbá kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

(2) -

(3) -

(4) -

(5) -

(6) -

(7) Vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

(8) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(9) A csapadékvíz-elvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

(10) Tótvázsony nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezőgazdasági tevékenységek során a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályokat be kell tartani.

(11) A vízbázis „A”, ill. a „B” jelű hidrogeológiai védőövezetein a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírásokat be kell tartani. A védőövezetek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

37. § (1) -

(2) -

(3) -

(4) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(5) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése vízfolyások, természeti területek 100 m-es körzetében és a belterülettől 1000 m-en belüli távolságban nem végezhető.

38. § (1) A település szilárd és folyékony hulladékai kizárólag kijelölt hulladéklerakó, illetve kezelő telepen helyezhetők el.

(2) Lakó- és településközpont vegyes területeken veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén végezhetők.

(3) A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és a környezetszennyezés nélkül tárolni.

(4) A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(5) Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

39. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében az ide vonatkozó rendeletben az adott övezetre meghatározott határértékeket nem haladja meg.

(2) Új utak létesítése, illetve meglévő utak környezetében az út menti térségek területfelhasználásának megváltozása, vagy forgalomszervezési, ill. egyéb intézkedések következtében az út jellegének megváltozása esetén az országos érvényű zajvédelmi rendeletben az üdülőterületre meghatározott környezeti zajszint határértékeknek teljesülniük kell.

40. § (1) -

(2) -

(3) -

(4) Robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

(5) -

(6) -

42. § (1) -

(2) -

(3) A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.

(4) Közintézmények céljára és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.

(5) -

(6) Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.

(7) -

(8) -

(9) -

43. § (1) Jelen rendelet 2006. március 30-án lép hatályba.