Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

330/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról1

2007.01.01.

A Kormány az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) és (4) bekezdésében, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. § (1) bekezdésének a), b), c,) e), és h) pontjában és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eör.) 2. §-a a következő o)–s) pontokkal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

„o) pénztári kártya: olyan egészség-, vagy önsegélyező pénztár által kibocsátott eszköz, amely alkalmas a pénztártag azonosítására, az egyéni számlán meglévő fedezet igazolására, valamint az egyéni számlán zárolási művelet elvégzésére, valamint alkalmas lehet egészségügyi és egészségbiztosítási adatkezelés támogatására;
p) elektronikus számla: az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: Eszr.) 1–2. §-aiban meghatározott fogalom;
q) zárolás: a pénztártag egyéni számláján lévő összeg elkülönítése a pénztári kártyát elfogadó követelése kielégítésének biztosítása céljából;
r) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének 5.1. pontjában meghatározott fogalom, kivéve a csekket;
s) közeli hozzátartozó: az Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott személy.”

2. § Az Eör. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § „(1) Az önsegélyező pénztárak az Öpt. 50/A. §-ában foglalt kiegészítő önsegélyező pénztári, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére nyújthatják.
(2) Az Öpt 2. § (7) bekezdésének ca) pontjában foglalt, a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokat az önsegélyező pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthatja. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a gyermek megszületése, örökbefogadása, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe.
(3) Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének cb) pontjában foglalt munkanélküliségi ellátást az önsegélyező pénztár azon tagjának nyújthatja, akinek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosult.
(4) Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének cc) pontja alapján az önsegélyező pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén biztosíthat támogatást.
(5) Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének cd) pontja szerinti, betegséghez, egészségi állapothoz kapcsoló szolgáltatásait az önsegélyező pénztár a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező tagjának nyújthatja.
(6) Az Öpt 2. § (7) bekezdésének ce) pontja alapján az önsegélyező pénztár az 5. § (7)–(9) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat nyújthatja.
(7) Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének cf) pont szerinti gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása alapján az önsegélyező pénztárak az 5. § (11) bekezdésének a) pontjában foglalt szolgáltatásokat (a továbbiakban: a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása) nyújthatják.
(8) Az Öpt 2. § (7) bekezdésének cg) pontja alapján a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak segélyezése biztosítható.
(9) Az Öpt 2. § (7) bekezdésének ch) pontja alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás biztosítható.
(10) Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének d) pontja szerinti életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások körében az önsegélyező pénztárak az 5. § (18) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat nyújthatják.”
„
3/A. § (1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásait – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag az Öpt. 50. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi szolgáltatásként nyújthatja.
(2) Az önsegélyező pénztár a 3. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az Öpt. 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:
a) a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása alapján nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás;
b) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
c) a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;
d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
e) táppénz, baleseti táppénz, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, valamint a baleseti járadék kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
f) a temetés igazolt költségeinek támogatása;
g) gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása;
h) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
i) az átmeneti járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
j) a rokkantsági járadék, valamint a rendszeres szociális járadék összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;
k) az 5. § (1) bekezdés j)–l) pontban, valamint 5/A. § (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások.

3/B. § (1) A pénztár szolgáltatást kizárólag a szolgáltatásra jogosult személy erre vonatkozó írásbeli igénylése alapján, az egyes szolgáltatások alapjául szolgáló
a) esemény bekövetkezése után, vagy
b) állapot fennállása idején
nyújthat.
(2) A szolgáltatás iránti igényt a szolgáltatás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését, állapot kialakulását, illetve a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhez vételét követő 120 napon belül kell a pénztárhoz benyújtani. Az igény bejelentésének minősül a pénztári kártya használata.
(3) A pénztár alapszabályában meg kell határozni, hogy a pénztár a szolgáltatási igény bejelentését követően hány napon belül teljesíti az eseti szolgáltatásokat, illetve hány napon belül kezdi meg a járadékok folyósítását.
(4) A valamely nem végleges állapoton alapuló szolgáltatásra való jogosultság megszűnését a jogosultnak a megszűnés időpontját, illetve a szolgáltatásra való jogosultság megszűnését igazoló dokumentum kézhez vételét követő 30 napon belül be kell jelentenie a pénztárnak. Amennyiben a jogosultság megszűnése rendszeres (járadékjellegű) szolgáltatás folyósításának tartama alatt következik be, a járadék folyósítását a jogosultság megszűnésének bejelentését követő 30 napon belül be kell szüntetnie a pénztárnak.
(5) A feltételek bekövetkeztét, fennállását a szolgáltatás igénylésekor vagy azt megelőzően kell igazolni. A szolgáltatások igénybevételét megalapozó dokumentumokat az önsegélyező pénztár a szolgáltatás folyósításának napjától számított 8 évig megőrzi.

3/C. § (1) A közösségi szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárakban a tagdíjak közösségi szolgáltatások tartalékaiba fizetendő részére, valamint a közösségi szolgáltatások tartalékainak a biztonságos szolgáltatásnyújtáshoz szükséges minimális nagyságára vonatkozó kalkulációt a pénztár biztosításmatematikusa készíti vagy ellenjegyzi. A kalkulációt az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább három évente kell elkészíteni. Amennyiben az elkészített kalkuláció ellenjegyzését megtagadja, azt a biztosításmatematikus a Felügyeletnek az önsegélyező pénztár számára történő bejelentését követően 3 munkanapon belül írásban bejelenti.
(2) A biztosításmatematikus elkészíti vagy ellenjegyezi az Öpt. 50. § (3) bekezdésében foglalt kalkulációt, illetve a pénztár pénzügyi tervét.
(3) A közösségi szolgáltatások alakulását, megfelelőségét, a tartalékokra ható tényezők alakulását, valamint a közösségi szolgáltatások javára történő befizetések és az azok terhére finanszírozott szolgáltatások összege közötti viszonyt a biztosításmatematikus évente értékeli.
(4) A biztosításmatematikus évente jelentést készít. A biztosításmatematikus jelentésének a (3) bekezdésben meghatározott értékelés mellett tartalmaznia kell a szolgáltatások kalkulációjának esetleges megváltoztatására vonatkozó javaslatot is. A biztosításmatematikus jelentését az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és arról határozni kell.
(5) A pénztár igazgató tanácsa a (2) bekezdésben foglaltak szerint elkészített vagy ellenjegyzett kalkuláció, illetve pénzügyi terv figyelembevételével meghatározza a közösségi szolgáltatások finanszírozásához szükséges szolgáltatási tartalékok számát, illetve az egyes tartalékokból finanszírozható szolgáltatások összetételét.
(6) Nem kell alkalmazni az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat azon önsegélyező pénztárak esetében, amelyeknél
a) a közösségi szolgáltatások tartalékaiba történő összes éves befizetés egy tagra vetített átlagos értéke nem haladja meg a mindenkori legkisebb havi minimálbér összegének 10 százalékát, és
b) a pénztár alapszabálya tartalmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a pénztárnak fel kell függeszteni azon közösségi szolgáltatások folyósítását, amelyek esetében a szolgáltatáshoz tartozó tartalék szintje annak éves szinten tervezett bevételének 2 százaléka alá süllyed.
Ezen pénztárak esetében a biztosításmatematikus elkészíti vagy ellenjegyzi a pénztár hosszú távú pénzügyi tervét.”

4. § Az Eör. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § „(1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásai – szolgáltatásonként egységesen – meghatározott összegűek, illetve kár-, költség- vagy jövedelemarányosak lehetnek. Az önsegélyező pénztár meghatározhatja a szolgáltatás legkisebb és legnagyobb összegét, illetve legkisebb és legnagyobb mértékét.
(2) A szolgáltatások összegének meghatározásának módját minden szolgáltatásra jogosult tagra azonos módon kell alkalmazni. A szolgáltatások összegének meghatározása nem tartalmazhat mérlegelésen alapuló elemet.
(3) Az önsegélyező pénztár a közösségi szolgáltatási tartalékot az érintett tagok egyéni számlájának egyidejű megterhelésével folyamatosan képzi. Amennyiben a pénztár alapszabálya ettől eltérően rendelkezik, a közösségi szolgáltatás járadék formájában vehető igénybe.
(4) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a közösségi szolgáltatások összege az alapszabályban meghatározott módon csökkenthető.
(5) Az önsegélyező pénztár alapszabályában rendelkezni kell a szolgáltatási tartalék(ok)nak a tartalékokhoz kapcsolódó szolgáltatások biztonságos nyújtásához szükséges szintje alá csökkenése esetén követendő eljárásról.
(6) A közösségi szolgáltatási tartalék(ok)nak az Öpt. 50. § (5) bekezdése szerinti esetekben az egyéni számlákra történő átcsoportosítás során az érintett szolgáltatási tartalékból korábban szolgáltatásban részesült tagokat megillető összeget csökkenteni nem lehet.”

5. § Az Eör. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § „(1) Az egészségpénztárak az Öpt. 51/A. §-ában foglalt kiegészítő egészségbiztosítási, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján közeli hozzátartozók részére a (2)–(18) bekezdésekben meghatározott, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatják.
(2) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ca) pontja alapján a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése akkor támogatható, ha az az egészségügyi szolgáltatónál a 8. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés alapján kerül igénybevételre.
(3) A pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cb) pontja szerinti otthoni gondozás a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által nyújtható.
(4) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cc) pontjában meghatározott gyógyterápiás kezelésnek minősülnek a gyógytorna, a gyógymasszázs és a fizioterápiás kezelések.
(5) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cd) pontjában meghatározott gyógyterápiás intézet egészségügyi szolgáltatásának minősülnek a gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai.
(6) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ce) pontjában meghatározott közfürdő által nyújtott gyógykezelés keretében a közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevétele biztosítható.
(7) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cf) pont alapján vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása körében Braille írással készült könyvek, magazinok árának támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása biztosítható.
(8) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cg) pontja alapján mozgáskorlátozott vagy megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) biztosítható.
(9) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ch) pontja alapján vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása biztosítható.
(10) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ci) pontja alapján a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések
a) egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevételének;
b) (12) bekezdésben foglalt szolgáltatásként történő igénybevételének
támogatása biztosítható.
(11) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cj) pontja alapján az egészségpénztár egészségügyi önsegélyező feladatának ellátása körében a következő szolgáltatásokat nyújthatja:
a) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatásaként:
1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;
2. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása;
3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;
4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;
5. az anyatej helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;
6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;
7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának támogatása;
8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;
9. egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;
10. gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása;
11. az 1–10. pontokban felsorolt termékek házhozszállítása;
b) a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlása az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén;
c) pénztártag halála esetén a hátramaradottak segélyezése, valamint az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás.
(12) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ck) pontja alapján gyógyüdülés, valamint egészségügyi üdülés támogatásaként az egészségpénztár a következő szolgáltatásokat nyújthatja:
1. a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben, vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés igénybevételének támogatása;
2. a kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülőházban, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.33. pontjában meghatározott üdülőben igénybe vett egészségügyi üdülés igénybevételének támogatása, melynek során a szálloda, az üdülőház, illetve az üdülő saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával – a pénztárral egészségügyi szolgáltatóként kötött szerződésben foglaltak szerint – egészségügyi szolgáltatást nyújt.
Az 1. és 2. pontban foglalt szolgáltatások naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben vehetők igénybe.
(13) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének da) pont alapján természetgyógyászati szolgáltatásként a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott – a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó – szolgáltatások biztosíthatók.
(14) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének db) pontja alapján rekreációs üdülés támogatásaként az egészségpénztár a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó rekreációs üdülés igénybevételét támogathatja.
(15) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének dc) pontja alapján sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így pálya-, uszoda-, terem-, illetve foglalkozáson részvételre jogosító stb. bérlet támogatása nyújtható. Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége. Fogyatékkal élő személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költségét.
(16) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének dd) pontja alapján sporteszközök vásárlásának támogatásaként aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlásának, illetve bérlésének támogatása biztosítható.
(17) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének de) pontja alapján életmód javítását elősegítő kúrák körében az egészségpénztár az alábbi, egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott – a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó – szolgáltatásokat biztosíthatja:
1. méregtelenítő kúra,
2. léböjt kúra,
3. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére,
4. fogyókúra program.
(18) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének df) pontja alapján az egészségpénztár gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlását támogathatja.”

6. § Az Eör. a következő új 5/A. §-sal egészül ki:

„
5/A. § (1) A pénztárak a pénztártag, illetve a közeli hozzátartozója részére az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulást biztosíthatnak.
(2) Az egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási rendszer keretében történő igénybevétele során fizetendő vizitdíjhoz és kórházi napidíjhoz történő hozzájárulás esetében a pénztár és az Ebtv. szerinti finanszírozott egészségügyi szolgáltató között nincs szükség szerződéskötésre. A vizitdíj, kórházi napidíj megfizetését a pénztártag saját (közeli hozzátartozója) nevére kiállított, az egészségügyi szolgáltató által a vizitdíj, illetőleg a kórházi napidíj megfizetéséről kiállított nyugta, illetve számla pénztár részére történő eljuttatásával igazolja.”

7. § (1) Az Eör. 6. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. Az egészségterv kötelező tartalmi elemei:]

„f) a d) pont alapján készült életvezetési javaslat, amely kiterjed
1. a táplálkozási javaslatokra;
2. az esetlegesen javasolt sporttevékenységekre;
3. az esetlegesen javasolt gyógyászati szolgáltatásokra;
4. az esetlegesen javasolt, az 5. § (10) és (17) bekezdéseiben felsorolt kúraszerű ellátásokra.”

(2) Az Eör. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A személyes egészségterv alapján indokolt, az egészség megőrzését és a megbetegedések megelőzését elősegítő – az orvosi javaslat alapján – igénybe vehető szolgáltatások közül az 5. § (4)–(5) és (15) bekezdésében felsorolt szolgáltatások prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.”

(3) Az Eör. 6. § (5) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő orvosi javaslatra igénybevett szűrővizsgálatok, ideértve az OEP által nem finanszírozott, működési engedéllyel rendelkező szakorvos által végzett szűrést, így különösen”

(4) Az Eör. 6. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az a (2) bekezdés alapján készített személyes egészségterv alapján indokolt, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az 5. § (10) és (17) bekezdéseiben felsorolt szolgáltatások is.”

8. § Az Eör. a 6. §-t követően a következő új 6/A. §-sal egészül ki:

„
6/A. § (1) Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásnak minősülő szolgáltatás
a) amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé;
b) a pénztár alapszabályában nem szereplő szolgáltatás;
c) amely igénybe vehetőségéhez előírt jogszabályi és/vagy pénztári alapszabályi feltétel(ek) nem teljesül(nek) – ideértve a szolgáltatás megkezdését, illetve folyósításának tartamát;
d) amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott legnagyobb összeget;
e) amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott időtartamot és/vagy mértéket.
(2) A jogalap nélkül történő igénybevételre vonatkozó részletes szabályokról, illetve azok következményeiről a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.
(3) A szolgáltatások jogalap nélkül történő igénybevételének anyagi következményeit az azt igénybe vevő tag viseli.”

9. § Az Eör. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § „(1) Az 5. § (2)–(18) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételéről – a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – a pénztártag rendelkezik.
(2) Az 5. § (11) bekezdés a) pontjának 7. alpontjában meghatározott szolgáltatások közül a hallásjavító eszközök, valamint a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlásának támogatása (feltéve, hogy a vásárlás társadalombiztosítási támogatás igénybevétele nélkül történik és a megvásárolt termék nem vényköteles), valamint az 5. § (3) és (5)–(6) bekezdésében nevesített szolgáltatások orvosi javaslat, vagy – kizárólag a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlása esetén – működési engedéllyel rendelkező, szakképzett optometrista javaslata alapján vehetők igénybe.
(3) Az 5. § (7)–(9) bekezdésében nevesített szolgáltatások az indokoltságot alátámasztó hatósági igazolás esetében vehetők igénybe.”

10. § Az Eör. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § „(1) A 3. § (7) bekezdése, valamint az 5. § (7)–(9) bekezdése, az 5. § (11) bekezdésének a) pontja, valamint (16) bekezdése alapján nyújtott támogatás alapján finanszírozott termékek esetében a termék értékesítője és a pénztár között szerződéskötésre nincs szükség.
(2) Az egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási rendszer keretében történő igénybevétele során fizetendő vizitdíjhoz és kórházi napidíjhoz történő hozzájárulás esetében a pénztár és az Ebtv. szerinti finanszírozott egészségügyi szolgáltató között nincs szükség szerződéskötésre.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott termék megvásárlását a pénztártag saját (közeli hozzátartozója) nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékekkel ellátott számla, egyszerűsített számla, vagy legalább a 9. § (3) bekezdésében meghatározott tartalommal rendelkező bizonylat, vagy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus dokumentum pénztár részére történő eljuttatásával igazolja. A vizitdíj, kórházi napidíj megfizetését a pénztártag saját (közeli hozzátartozója) nevére kiállított, az egészségügyi szolgáltató által a vizitdíj, illetőleg a kórházi napidíj megfizetéséről kiállított nyugta, illetve számla pénztár részére történő eljuttatásával igazolja.”

11. § Az Eör. a 10. §-t követően a következő címmel és 10/A–10/G. §-okkal egészül ki:

„
A pénztári kártya kibocsátásának és használatának szabályai

10/A. § (1) Az egészség- és önsegélyező pénztárak önállóan, vagy más szervezetekkel közösen pénztári kártyát bocsáthatnak ki. A kártya kibocsátásáról és a kártyás elszámoló-rendszer alkalmazásáról – beleértve a társkártyára vonatkozó rendelkezéseket is – a Pénztár alapszabályában kell rendelkezni. Az alapszabály a kártya igénylését a tag számára kötelezővé teheti.
(2) A kártya igénylésének, használatának szabályait az igazgatótanács által elfogadott szabályzatban (a továbbiakban: kártyaszabályzat) kell rögzíteni. A kártyaszabályzatot a kártyával együtt a pénztártagoknak át kell adni és folyamatosan gondoskodni kell annak tagok általi elérhetőségéről.
(3) A kártyaszabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a kártya igénylésének rendjét;
b) a kártya használatára vonatkozó szabályokat;
c) a kártya használatával összefüggő felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a kártya letiltásának szabályait;
d) a kártya által elvégezhető műveletek szabályait, a kártyán tárolt adatok megjelölését;
e) a kártya fizikai és technikai leírását, azonosítására alkalmas megjelölések felsorolását;
f) a kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban felmerülő, a tagot közvetlenül terhelő költségeket.

10/B. § A pénztári kártya kizárólag a pénztári szolgáltatásokhoz, illetve az azokkal kapcsolatos elszámolásokhoz kapcsolódó, e rendeletben meghatározott funkciókat töltheti be. A pénztári kártya nem teheti lehetővé azt, hogy a tag az egyéni számláján lévő összeggel közvetlenül rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse. A pénztári kártya nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.

10/C. § A pénztár a pénztári kártya-elfogadóval írásbeli szerződést köt (kártyaelfogadási szerződés), amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kártya elfogadásának feltételeit,
b) a kártya-elfogadó bizonylat elkészítésének és pénztárhoz történő eljuttatásának módját és határidejét,
c) az igénybevett szolgáltatások és megvásárolt termékek ellenértéke pénzügyi rendezésének módját és határidejét,
d) a zárolásra vonatkozó szabályokat.

10/D. § (1) A pénztár alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a pénztári kártya igénylésével a tag hozzájárul ahhoz, hogy a kártya elfogadója az általa kiállított, a 9. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő számlát közvetlenül, az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével a pénztár részére küldje meg kiegyenlítés végett. Ebben az esetben, amennyiben elektronikus számlát alkalmaznak, az Eszr. 2. § (2) bekezdése szerinti szerződést a pénztártag javára a pénztár köti meg és az ugyanezen § (4) bekezdése szerinti összesítőt a pénztár részére kell megküldeni. A kártya igénylésekor erre a tag figyelmét írásban fel kell hívni. A számla pénztárhoz való közvetlen továbbítása esetén biztosítani kell, hogy a kártya elfogadója a számlával azonos adattartalmú dokumentumot bocsásson a tag rendelkezésére.
(2) A pénztár a számlák fogadását és azok feldolgozását kiszervezheti, azonban az utalványozást csak a pénztár végezheti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás alkalmazható valamely hitelintézet által kibocsátott készpénzhelyettesítő fizetési eszköz esetében is, ha az a kibocsátó pénztárral kötött szerződése alapján alkalmas a pénztártagsági jogviszony igazolására.

Zárolás

10/E. § (1) A kártya-elfogadó a tag kezdeményezésére az igénybevett szolgáltatás, illetve megvásárolt áru ellenértékét zároltatja.
(2) A pénztár a zárolt összeget csak a zárolással kapcsolatos követelés kiegyenlítésére használhatja fel. A zárolt összeg felhasználása csak akkor történhet meg, ha az igénybevett szolgáltatás jogszerűségéről a pénztár meggyőződött.
(3) Amennyiben a pénztár a 10/D. § szerinti elektronikus számlát alkalmaz, ennek során az elektronikus számla beérkezését követő 5 munkanapon belül az igénybevett szolgáltatás jogszerűségét megvizsgálja, a kártyaelfogadó részére a zárolt összegnek a jogszerűen igénybevett részét átutalja, a fennmaradó összeg tekintetében a zárolást megszünteti.
(4) A zárolás megszűnik:
a) az összeg felhasználásával,
b) 10/D. § szerinti elektronikus számla esetén a jogalap nélkül igénybevett szolgáltatások ellenértékeként való zárolás esetén a zárolás pénztár általi megszűntetésével, illetve
c) a jogszabály erejénél fogva legkésőbb a zárolás kezdeményezésétől számított 181. napon.
(5) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a zárolt összeg a tag (kedvezményezett), átlépés esetén az átvevő pénztár részére nem fizethető ki, illetve nem utalható át. Amennyiben a zárolás megszűnését követően marad fenn összeg, akkor az a tag követelése, amit a pénztár utólagos elszámolás keretében a tag (kedvezményezett), átlépés esetén az átvevő pénztár részére a zárolás megszűnését követő 15 napon belül kifizet, illetve átutal.
(6) A pénztár vagy az általa megbízott szolgáltató automatizált ellenőrzési rendszert működtethet. A kártya-elfogadó a finanszírozható termékekről számlát állít ki, amelyet a pénztár a (3) bekezdésben foglaltak szerint kiegyenlít.

Pénztári kártyával kapcsolatos költségek

10/F. § (1) A pénztári kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénztár, illetve a kártya elfogadó viseli. E költségekkel – a (2) bekezdésben foglaltakon kívül – a tag egyéni számlája nem terhelhető meg.
(2) A pénztári kártya kibocsátási költségével a tag egyéni számlája megterhelhető.
(3) A tag számára a pénztári kártya használatával történő szolgáltatás-igénybevétel nem járhat semmilyen többletköltséggel a más fizetési és elszámolási módozatokhoz képest.

Szolgáltatás-szervezés

10/G. § (1) A szolgáltatásszervező – a pénztár erre vonatkozó külön megbízása esetén – bizományosként eljárhat a szolgáltatási szerződések, a kártyaelfogadási szerződés, valamint az elektronikus számlázással kapcsolatos szerződések megkötése érdekében. Ebben az esetben a szerződéseket a szolgáltatásszervező a saját nevében, a pénztár javára köti meg. A bizományi szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései alkalmazandók, azzal, hogy a Ptk. 509. §-a (2) bekezdését csak a szerződés kifejezett ilyen értelmű rendelkezése esetén kell alkalmazni.
(2) A szolgáltatás-szervező elláthatja az egészségpénztári szolgáltatók tevékenységének a szolgáltatókkal kötött szerződésben rögzített módon történő ellenőrzését a pénztár által meghatározott körben.”

12. § Az Eör. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 2007. június 1-jét megelőzően kiállított és teljesített, a pénztárhoz 2007. július 31-ig beérkezett számlák vonatkozásában a 2007. május 31-én hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.”

13. § A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) a következő alcímmel és 29/B. §-sal egészül ki:

„
Működési kiadások és kockázatok fedezetére felhasználható tagdíjrész

29/B. § A pénztár az adóhatóság Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számláiról átutalt, munkáltatóhoz rendelhető, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető pénzösszegnek a szervezeti és működési szabályzatban vagy a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjmegosztás arányában a működési kiadások fedezetére a tárgyhónapra elhatárolt részéből az előző hónapban a működésre és likviditási kockázatok fedezetére ténylegesen jóváírt összeget használhatja fel.”

14. § (1) A pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pknr.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § „(1) Az Mpt. 120/A. § (1) bekezdése alapján a központi nyilvántartás adataihoz a magánnyugdíjpénztárak részére biztosított hozzáférés keretében
a) a hozzáféréshez használandó jogosultságokat és informatikai eszközöket a Felügyelet bocsátja a pénztárak rendelkezésére,
b) a pénzárak a rendelkezésükre bocsátott jogosultságokat és informatikai eszközöket kizárólag a központi nyilvántartáshoz történő hozzáférésre használhatják fel,
c) a pénztárak a hozzáférés keretében birtokukba jutott adatokat és információkat kötelesek az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kezelni,
d) a hozzáférés technikai szabályairól a Felügyelet által kiadott Adatszolgáltatási Rend, a jogosultságok kiosztásának és visszavonásának eljárási szabályairól pedig a központi nyilvántartás ügyviteli, üzemeltetési és adatvédelmi szabályzata rendelkezik.
(2) A központi nyilvántartás a tagdíjbevételek alakulásáról, a tagdíjfizetésre kötelezettekről a minisztériumok, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Államkincstár, valamint egyéb állami szervek részére egyedi azonosításra alkalmatlan információt szolgáltat.”

(2) A pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 236/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pknrm.) 6. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Pknr. 1. §-a a „végrehajtásához” szövegrészt követően kiegészül „– a Tbj. 41. § (3) bekezdésének c) pontjában, valamint 50. §-ában foglaltak figyelembevételével –” szövegrésszel, a 3. § (3) bekezdésében az „és a foglalkoztatók által” szövegrész helyébe az „által alkalmazandó belépési nyilatkozat minimális adattartalmát és az általuk” szöveg lép, az 1. számú melléklet 1. pontjának második franciabekezdése a „Pénztártag TAJ száma,” szövegrészt követően kiegészül az „adóazonosító jele,” szövegrésszel, az 1. számú melléklet 2. pontjának második franciabekezdése a „Pénztártag TAJ száma,” szövegrészt követően kiegészül az „adóazonosító jele,” szövegrésszel, az 1. számú melléklete 5. pontjának első franciabekezdésében a „TAJ száma/útlevélszáma,” szövegrész helyébe a „TAJ száma, adóazonosító jele/útlevélszáma,” szöveg lép, az 1. számú melléklete 5. pontjának negyedik franciabekezdésében a „(TAJ száma/útlevélszáma)” szövegrész helyébe a „(TAJ száma, adóazonosító jele/útlevélszáma)” szöveg lép, az 1. számú melléklet 6. pontjának második franciabekezdésében a „TAJ száma” szövegrész helyébe a „TAJ száma, adóazonosító jele” szöveg lép.”

15. § (1) Ez a rendelet – a (3) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az Eör. e rendelet 3. §-ával megállapított 3/A–3/C. §-ait, valamint a 4. §-sal megállapított 4. §-át a pénztáraknak 2007. május 31-ét követően kell kötelezően alkalmazniuk. Az Eör. 3/A–3/C. §-ában és 4. §-ában foglalt rendelkezéseket a pénztár 2007. május 31-ét megelőzően abban az esetben alkalmazhatja, ha az Öpt. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 252. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseit is alkalmazza. 2007. május 31-ét megelőzően e rendelkezések tekintetében – amennyiben a pénztár ezek mindegyikét nem alkalmazza – a 2006. december 31-én hatályos szabályok az irányadók.

(3) E rendelet 2. §-a, 5. §-a, 7. §-a, 9. §-a és 10. §-a 2007. június 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Eör. 2. §-ának f), g), i) és k)–n) pontja, valamint az Eör. e rendelettel megállapított 5/A. §-a.

(4) 2007. január 1-jén hatályát veszti az Eör. 3. §-a.

(5) 2007. január 1-jén az Eör. 10. §-sában a „3. § e) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe a „gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása” szöveg lép.

(6) 2007. június 1-jén az Eör. 3/A. § (2) bekezdés k) pontjában „az 5. § (1) bekezdés j)–l) pontban, valamint 5/A. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe „a 3. § (6) és (9) bekezdésben” szöveg lép, 9. §-ának (1) bekezdésében a „kivéve az 5. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szolgáltatást” szövegrész helyébe a „kivéve az 5. § (15) bekezdésében meghatározott szolgáltatást” szöveg lép.

(7) Az egészség- és önsegélyező pénztáraknak 2007. június 1-ig kell alapszabályukat és szolgáltatásaikat e rendelet előírásainak megfelelően módosítani.

(8) Az egészségpénztári szolgáltatási szerződéseket 2007. június 1-ig kell e rendelet előírásainak megfelelően módosítani.

(9) A kártyás elszámoló-rendszereket és az ahhoz kapcsolódó szabályozást 2008. január 1-ig kell megfeleltetni e rendelet rendelkezéseinek.

(10) 2007. január 1-jén hatályát veszti a Br. 7. §-át megelőző alcím, valamint a 8. §-át megelőző alcím.

(11) Nem lép hatályba a Pknrm. 4. §-a.

(12) A Pknrm. 6. § (2) bekezdése az „és 6–7. §-ai” szövegrész helyett az „és 7. §-a” szöveggel lép hatályba.

1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdésének 3. pontja hatályon kívül helyezte 2008. július 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás