4/2006. (II. 7.) HM rendelet
a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjéről szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet módosításáról1
2006.12.31.
„(1) E rendelet hatálya a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos és szerződéses állományú katonáinak, valamint – a rájuk vonatkozó mértékben – az önkéntes tartalékos katonák (a továbbiakban együtt: állomány) szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) terjed ki.”
2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § „A függetlenített szakszervezeti tisztségviselő szolgálati viszonyával összefüggő állományilletékes parancsnoki jogköröket a HM Személyzeti Főosztály (a továbbiakban: Honvédség központi személyügyi szerve) vezetője gyakorolja.” „(1) Az állomány utánpótlása – a katonai oktatási intézményben, illetve polgári oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek kivételével – a Honvédség toborzó rendszerén keresztül történik.”
„(3) Az egyéb feltételek megléte esetén önkéntes tartalékos állományba felvehető, aki a tervezett beosztásához előírt szintű végzettséggel rendelkezik. Az önkéntes tartalékos katonák által betölthető beosztásokat a HM Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) által jóváhagyott állománytáblák tartalmazzák.”
„(7) A toborzó iroda megszervezi a jelentkező alkalmassági vizsgálaton való megjelenését.”
„(1) Katonai oktatási intézményben végzett hallgatók, és honvédségi ösztöndíjas hallgatók esetében az állományba vételi eljárást a katonai oktatási intézmény folytatja le.”
„(6) A katonai szervezetek állománytáblájában a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól az önkéntes tartalékos rendfokozata a szerződés megkötésekor – a rendfokozati állománycsoporton belül – egy rendfokozattal eltérhet.
(7) A beosztáshoz rendszeresített rendfokozat elérésénél a Hjt. 84. § (2) bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni. A várakozási idő kezdetét az önkéntes tartalékos jogviszony létesítésétől kell számolni.” 15/A. § (1) Az önkéntes tartalékosok beosztás előtti felkészítésre, továbbképzésre történő igénybevételét az alakulat éves kiképzési programja alapján az állományilletékes parancsnok tervezi meg. A felkészítésről a végrehajtást megelőző 60 nappal az érintettet értesíteni kell. (2) Az önkéntes tartalékos tényleges katonai szolgálatra a katonai szervezetek igényének megfelelően, az állományilletékes parancsnok által küldött értesítés alapján vonul be. Az értesítést az igénybevétel előtt legalább 30 nappal az érintett részére ki kell küldeni.
(3) Az önkéntes tartalékos katonai beosztásra való felkészítésével és kiképzésével kapcsolatos követelményeket a HVKF határozza meg.
(4) A önkéntes tartalékos katonai beosztásra történő felkészítésére és az éves kötelező továbbképzésére előírt időtartamot az állományilletékes katonai szervezetnél, lehetőség szerint összefüggően kell teljesíteni. A felkészültségtől függően, a beosztás előtti felkészítésre meghatározott idő 10 nappal csökkenthető. Az önkéntes tartalékos jogviszonyra kötött szerződés időtartama alatt a beosztás ellátásához és az előmenetelhez szükséges továbbképzéseket, valamint azok költségeit az elöljáró katonai szervezet az éves tervében tervezi.
(5) A behívásról értesítést kapott önkéntes tartalékos tényleges katonai szolgálata kérelmére, egészségi, tanulmányi, családi, illetve fontos személyi érdek alapján átütemezhető. A kérelmet írásban kell benyújtani az állományilletékes parancsnok részére, aki a behívás új időpontjáról, vagy a kérelem elutasításáról értesíti a kérelmezőt.”
„(1) A Hjt. 45. §-ában előírt próbaidő meghatározásánál biztosítani kell, hogy az állomány tagja a beosztásához előírt tanfolyami képzési kötelezettséget a próbaidő leteltéig teljesíteni tudja. Ha a szolgálati elfoglaltság miatt erre nincs mód, az állományilletékes parancsnoknak biztosítania kell, hogy a tanfolyami kötelezettség teljesítését egy éven belül megkezdhesse.” „(4) Ha az állomány tagja állományba vételekor próbaidőt kötöttek ki és egyúttal a szolgálati viszony létesítésére a már meglévő rendfokozatától eltérő rendfokozattal került sor, úgy a próbaidő alatt megszűnő szolgálati viszony esetén az állomány tagja a próbaidő alatt viselt rendfokozatát elveszti. Az állományba vételről készült parancsnak a próbaidő alatti rendfokozat elvesztésére vonatkozó tájékoztatást tartalmaznia kell.
(5) Ha a szolgálati viszony a Hjt. 56. § d) pontja alapján kerül megszüntetésre, a szolgálati viszony megszüntetési eljárást – a megszüntető parancs kihirdetését is beleértve – három munkanapon belül be kell fejezni. (6) Ha az állományilletékes parancsnok nem rendelkezik az (5) bekezdés szerinti szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jogkörrel, három munkanapon belül köteles a szolgálati viszony megszüntetéséhez szükséges okmányokat közvetlenül felterjeszteni a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz, aki ezt követő három munkanapon belül köteles a szolgálati viszonyt megszüntetni.” „(4) Azon beosztásokra, amelyek évente az előmenetel szabályai figyelembevételével nem kerültek betöltésre, a Honvédség központi személyügyi szerv vezetője pályázatot ír ki.”
11. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
21. § „A pályázati kiírást a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni, és nyílt pályázat esetén a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszeren keresztül a katonai szervezetek részére nyilvánossá kell tenni.” 12. § Az R. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
33. § „A Hjt. 46. § (3) bekezdés szerinti vezénylést a hatáskörileg illetékes munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető határozatban, parancsban (a továbbiakban együtt: parancs) rendeli el, amely tartalmazza a vezényelt személyi adatait, a vezényléssel egyidejű rendelkezési állományba helyezést, a más szerv megnevezését, valamint a vezénylés időtartamát.” 13. § Az R. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
35. § „Az állomány tagja, az önkéntes tartalékos kivételével, a miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó más szervhez szolgálati beosztás betöltése, illetve meghatározott feladat végrehajtása céljából vezényelhető.” „(5) A vezénylés megszüntetése esetén – kivéve az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetést – az állomány tagját a viselt rendfokozatának megfelelő szintű szolgálati beosztásba kell helyezni. Betölthető szolgálati beosztás hiányában a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint rendelkezési állományba, vagy ha arra jogosultságot szerzett, szolgálati nyugállományba lehet helyezni.” 44/A. § (1) A Hjt. 91. § (2) bekezdése szempontjából az a beosztás minősül készenléti jellegű beosztásnak, amelyet 12/24, 12/48, 24/48 vagy 24/72 órás váltásos munkarendben kell ellátni. (2) A 24 órás őr, ügyeleti vagy készenléti – de nem váltásos munkarendben, azaz nem munkaidőkeret meghatározása alapján teljesített – szolgálatot nem lehet készenléti beosztásnak (szolgálatteljesítésnek) tekinteni.”
45/A. § Az önkéntes tartalékos más beosztásba kizárólag beleegyezésével helyezhető át. Ha a beosztás változása következtében a munkáltatói jogkört gyakorló személye megváltozik, új szerződést kell kötni, ebben az esetben az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni.” „Ha a szolgálati viszony módosítása – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele után – nem jár együtt a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával, vagy a szolgálati viszony jelentős mértékű módosulásával, úgy különös méltánylást érdemlő egyéni érdek nem állapítható meg.” „(2) Az alacsonyabb beosztásba helyezett viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba történő áthelyezését beleegyezésével két éven belül lehet, de legkésőbb öt év elteltével kezdeményezni kell.”
„(1) Az állomány tagjának vezénylésére a Hjt. 52. §-ának (3) és (4) bekezdésében, valamint az 52/A. §-ában foglalt eseteket kivéve csak szolgálati beosztás ellátásával történő megbízás, helyettesítés vagy beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásával történő megbízás egyidejű elrendelésével kerülhet sor.” „(5) A (4) bekezdésben meghatározott alkalmasságot a korhatáron túli szolgálat kezdeményezése előtt legfeljebb hat hónappal, az elrendelést követően évente kell megállapítani.” „(2) Ha a szolgálati viszony a Hjt. 56. §-ának d)–e) vagy g) pontjában meghatározottak következtében szűnik meg, az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését a feltétel beálltának időpontjával, parancsban állapítja meg.” „79/A. § Ha az önkéntes tartalékost a 63. § (1) bekezdésében meghatározott tisztségek egyikébe megválasztották, önkéntes tartalékos jogviszonyát meg kell szüntetni.” [(3) A szolgálati viszony megszüntetését a személyi állományra vonatkozó írásbeli parancsban kell megállapítani, amely tartalmazza különösen:]
„a) az érintett személy nevét, rendfokozatát, beosztását, alkalmazotti azonosítószámát, anyja nevét,”
[(3) A szolgálati viszony megszüntetését a személyi állományra vonatkozó írásbeli parancsban kell megállapítani, amely tartalmazza különösen:]
„g) a nyugdíjjogosultság megállapításáról szóló, az illetékes társadalombiztosítási szerv által hozott határozat számát,
h) a nyugállományba helyezést, más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezést,”
„(5) Az állomány tagjának nyugállományba helyezését a miniszter által kijelölt szerv határozata alapján kell megállapítani.”
„(3) Előmenetel az általános beosztások esetén a viselt rendfokozatnál eggyel magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba, speciális beosztások esetén a beosztásban elérhetőnél magasabb rendfokozatú beosztásba történő kinevezés.”
„(2) Főhadnagytól ezredesig rendfokozatonként tiszti, valamint főtörzszászlósi EB-ok működnek a Honvédelmi Minisztériumban, melyeknek elnökeit és tagjait a KÁT előzetes egyetértésével a HVKF parancsban jelöli ki.
(3) Zászlósi, törzszászlósi EB-ok működnek a középirányító szerveknél és a más magasabb szintű parancsnokság jogállású szervezeteknél, melyeknek elnökét és tagjait a parancsnok parancsban jelöli ki.”
„(10) Ha az önkéntes tartalékost magasabb beosztásba tervezik, akkor vele új szerződést kell kötni, ebben az esetben az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni.
(11) Előléptetésére a munkáltatói jogkörrel rendelkező elöljáró jogosult. Az előléptetésnél a Hjt. 84. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.” „(2) Az alezredesi EB évente január 25-éig külön rangsorolja azokat az őrnagyokat, akik az alezredes rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megszerzése érdekében oktatási intézmény nappali képzésére pályáznak, és részükre beosztást terveznek.”
„(6) A főtörzszászlósi EB évente január 25-éig külön rangsorolja azokat a törzszászlósokat, akik a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megszerzése érdekében oktatási intézményi felvételre pályáznak.”
„Az abszolút rangsor alapján az EB-k alfabetikus névjegyzéket készítenek a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszerben történő közzétételre, mely tartalmazza a rangsorolt nevét, rendfokozatát, alkalmazotti azonosítóját és katonai szervezetének megnevezését.”
„(7) Az EB által készített jegyzőkönyvet hitelesítés és megőrzés céljából az illetékes személyügyi szerv vezetőjének kell átadni. A jegyzőkönyveket a személyügyi szervnél 5 évig kell megőrizni, ezt követően az ügyviteli szabályok szerint kell tárolni.
(8) Az előmeneteli bizottságok által összeállított rangsor alapján az előmenetelre tervezhetők névsora, rendfokozatonkénti bontásban, kinevezési jogkörének megfelelő mértékben megküldésre kerül a munkáltatói jogkörrel rendelkezők részére.”
„(10) Az EB által készített rangsor az adott rendfokozatra vonatkozó következő évi rangsor elkészítéséig hatályos.”
„Az állomány tagjairól a teljesítményértékelést minden év szeptember 15. és november 15. között kell elkészíteni.”
„(2) A minősítésre nem kötelezett állomány esetében – ha a katona minimális várakozási ideje a következő év szeptember 1. előtt lejár és az éves teljesítményértékelés során „előmenetelre tervezhető” értékelést kap – a teljesítményértékelési lapot meg kell küldeni az illetékes EB-hoz.”
(2) Az R. 99. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egy évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítés esetén – amennyiben az állomány tagjának közvetlen szolgálati elöljárója nem a Honvédség állományába tartozik –, az állomány tagjáról készült angol nyelvű teljesítményértékelés során legalább „megfelelő” („satisfactory”) értékelést az előmenetel szempontjából „előmenetelre tervezhető” értékelésként kell figyelembe venni, és az illetékes előmeneteli bizottságnak meg kell küldeni.”
[(2) Vezetői értékelést kell készíteni kétévenként:]
„c) a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetőiről és főcsoportfőnökeiről, helyetteseikről, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok velük azonos jogállású vezetőiről.”
„(5) A vezetői értékeléseket az esedékesség évében szeptember 15. és november 15. között kell elkészíteni.
(6) A HVKF és a KÁT közvetlen alárendeltségébe tartozók vezetői értékelését a vezérkari főnökhelyettesek, illetve a helyettes államtitkárok készítik és a HVKF, illetve a KÁT hagyja jóvá.”
„(2) A minősítéseket minden év szeptember 15. és november 15. között kell elkészíteni az állomány azon tagjairól, akik esetében a Hjt. 88. §-ában előírt feltétel a következő naptári év szeptember 1-jéig teljesül.” „(3) A HVKF és a KÁT közvetlen alárendeltségébe tartozók minősítését a vezérkari főnökhelyettesek, illetve a helyettes államtitkárok készítik és a HVKF, illetve a KÁT hagyja jóvá.”
„(2) A tiszti, valamint főtörzszászlósi rendfokozattal rendszeresített feltöltetlen beosztások jegyzékét a Honvédség központi személyügyi szerve, a zászlósi rendfokozatokkal rendszeresített feltöltetlen beosztások jegyzékét a 95. § (3) bekezdésében megnevezett személyügyi szervek részére évente szeptember 30-ig meg kell küldeni.” „(3) A Hjt. 83. § (9) bekezdése szerinti előléptetésre, illetve kinevezésre vonatkozó javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlója – a szükséges személyügyi okmányokkal együtt – a Honvédség központi személyügyi szerv vezetője útján a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. (4) A javaslatok felterjesztésénél a Honvédség központi személyügyi szerv vezetője az R. 119. § (2) bekezdése szerint jár el.” „(2) Az állományilletékes parancsnok (vezető) vagy az általa kijelölt személy kiképzési foglalkozás keretében felkészíti a teljesítményértékelést és minősítést készítő állományt.”
„(2) Az önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezetek személyügyi szervei február 15-ig pontosítják a tárgyév szeptember 1-jén üres vagy addig megüresedő beosztások rendfokozatonkénti jegyzékét, és megküldik a Honvédség központi személyügyi szerve részére.”
„(4) Az előmenetel szempontjából figyelembe vehető éves teljesítményértékeléseket és minősítéseket a személyügyi szervek – szakmai ellenőrzés után – rendfokozatonkénti bontásban, névjegyzékkel évente december 10-ig közvetlenül megküldik az illetékes EB szerinti személyügyi szervnek. A névjegyzékhez csatolni kell az állomány tagjáról a személyügyi szervek által felfektetett Előmenetel Tervezési Lapot.”
„(2) A felsőfokú oktatási intézménybe beiskolázásra javasoltak névjegyzékét – az EB által felállított rangsor és a beiskolázásra vonatkozó keretszámok figyelembevételével – a HVKF, illetve a KÁT február 1-jéig hagyja jóvá.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott és jóváhagyott névjegyzéket a Honvédség központi személyügyi szerve évente február 5-ig megküldi a beiskolázási jogkört gyakorlónak és az állományilletékes parancsnoknak, aki február 10-ig köteles tájékoztatni az állomány tagját. Az állományilletékes parancsnok kezdeményezi a beiskolázással kapcsolatos személyügyi eljárást.” „(4) A Honvédség összesített név szerinti beiskolázási terveinek elkészítéséért, a beiskolázásokhoz szükséges követelmények meglétének ellenőrzéséért a Honvédség központi személyügyi szerve felelős.”
„(1) A munkáltatói jogkör szerint illetékes személyügyi szervek az EB-ok által felállított rangsor figyelembevételével megtervezik az egyes beosztásokra vonatkozó kinevezési javaslatokat.”
„(3) A kinevezési javaslatot az EB rangsora és a feltölthető beosztások jegyzéke alapján kell elkészíteni. A javaslat kialakításánál figyelembe kell venni az állomány tagjának korábbi beosztásait, a beosztás megtervezéséhez megadott kiegészítő információkat, és az előmenetel Hjt. 78. § (4) bekezdésében foglalt feltételeit.” 37. § Az R. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
111. § „(1) A munkáltatói jogkört gyakorló a 109. § (2) bekezdés szerinti javaslatot figyelembe véve március 31-ig elkészíti a kinevezésre javasoltak névjegyzékét. (2) A munkáltatói jogkört gyakorló április 20-ig lefolytatja a személyi beszélgetést.
(3) A tervezést követően az illetékes személyügyi vezető a fel nem töltött beosztások jegyzékét és az „előmenetelre tervezhető” teljesítményértékelést kapott, de a katonai szervezetnél nem tervezhető állomány névjegyzékét megküldi a Honvédség központi személyügyi szervének.
(4) Az április 30-ig fel nem töltött beosztások jegyzékét a Honvédség központi személyügyi szerv vezetője a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszerben megjelenteti.”
„(5) Ha az állomány tagja a tervezett beosztást az 51. §-ban meghatározott különös méltánylást érdemlő egyéni érdekből nem fogadja el, annak indokát a személyi beszélgetés jegyzőkönyvében részletesen rögzíteni kell. (6) Ha a szolgálati viszony módosításával kapcsolatos munkáltatói jogkört nem az állományilletékes parancsnok gyakorolja, a hatáskörében végrehajtott személyi eljárásról készült személyi beszélgetés jegyzőkönyvét, valamint az előmenetel tervezési lapot a szükséges személyügyi okmányokkal együtt április 30-ig megküldi az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló részére.”
„(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakirányreferensek, illetve a kamarai jogkört gyakorló szakmai véleményét a személyi javaslatok beérkezését követően írásban megkérheti.”
„(3) Amennyiben az új beosztásba történő kinevezéshez, áthelyezéshez átképzési kötelezettség kapcsolódik, az átképző tanfolyamot legkésőbb a kinevezést követően egy éven belül meg kell kezdeni.”
„(4) A Hjt. 273. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azon beosztások esetében, ahol az előírt képzettség megszerzéséhez gyakorlati időt írtak elő.” [117. § A személyügyi igazgatás tartalma:]
„b) a munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi feladataival összefüggő tervező, döntés-előkészítő, koordináló és a végrehajtást biztosító tevékenységek végzése,”
„(2) Személyi javaslat kezdeményezésére – az érintett közvetlen szolgálati elöljárója előzetes véleményének kikérése mellett – az állományilletékes parancsnok jogosult.”
„(2) A miniszter hatáskörébe tartozó személyi javaslatokat – a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára vonatkozó javaslatok kivételével – a KÁT útján kell előterjeszteni.
(3) A szolgálati elöljáró munkáltatói jogköre a közvetlen alárendeltségében lévőkre terjed ki. Magasabb munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető állományilletékességi jogkörén belül alacsonyabb munkáltatói jogkörrel is rendelkezik.”
43. § Az R. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
120. § „(1) A munkáltatói jogkörben hozott döntésekről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) által vezetett szervezet személyügyi szerve egyéni vagy összesítő parancsot készít, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója ír alá. (2) A fegyelmi jogkörben, valamint a tábornoki, ezredesi, alezredesi és főtörzszászlósi rendfokozattal rendelkezők szolgálati viszonyát érintően hozott döntésekről egyéni parancs készül.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összesítő parancs alapján elkészített egyéni parancs kivonatot a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) által vezetett szervezet személyügyi szervezetének vezetője vagy az általa meghatározott személy hitelesíti. (4) A parancs tartalmazza a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéseit, valamint a jogszabályból eredő egyéb követelményeket, illetve következményeket.
(5) Az (1)–(2) bekezdések szerinti parancsból kivonat csak a döntésben érintett szervezet részére készül, ettől eltérően a Honvédség központi személyügyi szerv vezetője intézkedhet. (6) A parancsot vagy kivonatát a címzett részére a Honvédség központi személyügyi szerv vezetőjének szakutasításában meghatározott módon kell kézbesíteni.”
„(2) A KÁT szakmai felettesként ellátja a személyügyi igazgatás szakirányítását. A humánpolitikai helyettes államtitkár a szakirányítás keretei között szakmailag irányítja a Honvédség humánpolitikai intézményrendszerét.”
[(1) A Honvédség központi személyügyi szerve:]
„a) tervezi, szervezi és irányítja a személyi állomány biztosításával kapcsolatos tevékenységet, a hatáskörébe utalt személyügyi szakfeladatokat, az ehhez kapcsolódó döntések előkészítését, végrehajtását,”
[(1) A Honvédség központi személyügyi szerve:]
„d) tervezi és irányítja a személyi állomány beiskolázásával kapcsolatos személyügyi feladatok végrehajtását,
e) vezeti a honvédelmi miniszter, a KÁT és a HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők személyi anyaggyűjtőjét,
f) végzi a hatáskörébe utalt személyi állománnyal összefüggő alapszintű személyügyi feladatokat, illetve a középszintű vezető szervekről (parancsnokságokról) az összesített személyügyi nyilvántartást, irányítja az összesített és a központi személyügyi nyilvántartás szakfeladatait,”
[(1) A Honvédség központi személyügyi szerve:]
„h) előterjeszti a HVKF részére a Honvédségre vonatkozó nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos felterjesztéseket,
i) tiszti és tiszthelyettesi beosztásokba történő kinevezéseknél ellenőrzi a Hjt. 78. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelést.” [(2) A Honvédség szervezeteinek személyügyi szervei:]
„a) szervezik és végzik az állomány utánpótlásával, előmenetelével, beiskolázásával kapcsolatos szaktevékenységet,”
[(2) A Honvédség szervezeteinek személyügyi szervei:]
„d) hatáskörükbe tartozóan tervezik és szervezik az előmeneteli rendszer működését,”
A szervezési időszak eltérő személyügyi eljárásai
123/A. § (1) A szervezési időszak a miniszter külön rendelkezésében meghatározott időtartam. (2) A személyügyi eljárások megkezdése előtt az illetékes személyügyi szerv köteles végrehajtani:
a) a személyügyi intézkedést igénylő változások pontosítását,
b) a teljes személyi állomány – beleértve a személyügyi és pénzügyi ellátásra utaltak – helyzetének pontosítását,
c) az állomány elképzeléseinek közvetlen felmérését.
(3) A szervezési időszak kezdetekor az illetékes személyügyi szerv a (2) bekezdés c) pont alapján összesített névjegyzéket készít, melyet megküld a munkáltatói jogkörgyakorlónak, valamint a Honvédség központi személyügyi szervének. (4) Az állományilletékes parancsnok a szervezési időszak teljes időtartama alatt biztosítja az érdekképviseleti szervek részére a jogszabályban előírt jogosultságaik gyakorlását.
(5) A személyügyi szervnek a szervezési időszakban rendelkeznie kell a rendszeresített és meglévő létszámadatokkal, a kiáramlás aktuális létszámviszonyainak naprakész nyilvántartásával, valamint folyamatosan kísérje figyelemmel a megüresedő beosztásokat. A felajánlható beosztásokról az állomány tagja számára köteles információt biztosítani.
(6) Szervezési időszakban személyi beszélgetést kell lefolytatni:
a) állományilletékes parancsnoki szinten,
b) középszintű irányító szerv szinten,
c) a Honvédség központi személyügyi szerve szintjén az MH egészére vonatkozóan.
(7) Ha az adott szinten az érintett beosztásba nem helyezhető, kérelmére eggyel magasabb szintre kell irányítani.
(8) Beosztásba helyezéseknél az előmenetel szabályai szerint kell eljárni.”
„(6) A szolgálatoknál szolgálatteljesítés céljából történő hivatásos állományba vétel esetén a 10. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltaktól eltérően is létesíthető hivatásos szolgálati viszony, amennyiben a pályázó a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettséggel rendelkezik.” „(7) A pályázatot elnyert személyt – a szolgálat érdekében – a főigazgató által javasolt időpontban, az előmeneteli rangsortól eltérően kell a szolgálatok állományába áthelyezni.”
„(2) A vezénylés megszüntetésével egyidejűleg kezdeményezni kell a Hjt. 48. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés megszüntetését, és a Hjt. 48. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezést, vagy a Honvédség állományába történő beosztásba helyezését, illetve – beleegyezése esetén – szolgálati viszonyának megszüntetését.” „(4) A szolgálatok állományából katonadiplomáciai szolgálatot teljesítők teljesítményértékelését, vezetői értékelését, valamint minősítését az éves beszámoltatás időszakában kell végrehajtani.”
127/A. § (1) A szolgálatok személyi állományuk tekintetében – saját számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszeren – központi nyilvántartást vezetnek. (2) A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszerben a szolgálatok személyi állományába tartozókról csak a személyi járandóságok biztosításához szükséges személyi adatok szerepelhetnek.
(3) A szolgálatok a Honvédség központi személyügyi szerve részére biztosítják az egységes személyügyi igazgatáshoz, a vezetői döntés-előkészítéshez és tájékoztatáshoz szükséges adatokat.
(4) A szolgálatok a Honvédség előmeneteli rendszerével kapcsolatosan e rendeletben meghatározottak szerinti, a központi személyügyi nyilvántartás vezetésére kijelölt szerv, valamint a Honvédség központi személyügyi szerve részére történő adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek.”
52. § Az R. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
128. § „(1) A központi személyügyi nyilvántartás vezetésére kijelölt szerv: az MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ. (2) Központi irattározásra kijelölt szerv: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
(3) A személyügyi nyilvántartás szabályait – a rájuk vonatkozó mértékben – az önkéntes tartalékosokra, a katonai oktatási intézmények rendfokozat nélküli hallgatói állományára, a hivatásos állományból nyugállományba helyezett, továbbá a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség (haláleset) miatt kivált katonákra, valamint – törvényben meghatározott esetben és körben – ezek hozzátartozóira is alkalmazni kell.”
[(1) Személyügyi alapnyilvántartást kell vezetni:]
c) a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságokon a hivatásos állományból nyugállományba helyezett, továbbá a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség (haláleset) miatt kivált katonákról, valamint – a törvényben meghatározott esetben és körben – ezek hozzátartozóiról,”
[(1) Személyügyi alapnyilvántartást kell vezetni:]
„d) a hadkiegészítő parancsnokság a szociális és kegyeleti gondoskodás körébe tartozókról érdekvédelmi gyűjtőt vezet. Az e pont hatálya alá tartozó tábornokokról a hadkiegészítő parancsnokságokon csak személyi adatlap másolatot kell kezelni.”
„(2) A személyügyi alapnyilvántartás vezetésére kötelezett szervezeti egység vezetési szinteknek megfelelően (kötelékben lévő század, zászlóalj) kezeli a személyügyi igazgatási feladatok végrehajtása során az állomány tagjára vonatkozóan keletkezett – a 134. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt – iratokat. Az állomány tagja által rendelkezésére bocsátott hiteles okmányok alapján gondoskodik az adatok karbantartásáról.” „(2) A központi személyügyi nyilvántartás vezetésére kijelölt szerv a Honvédség központi személyügyi szerve szakmai felügyelete alatt:
a) végzi a személyügyi igazgatás során keletkező adatok egységes rendszerben történő feldolgozását;
b) ellenőrzi az alapnyilvántartás keretében vezetett személyügyi iratokat és intézkedik a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
d) adatokat szolgáltat a honvédelmi tárca személyi állományára vonatkozó kérdésben.”
„(3) Az állomány személyi anyaggyűjtőit – a szervezet vezetőjének anyaggyűjtője kivételével – a személyügyi alapnyilvántartást vezető személyügyi szervnél, vezetési szinteknek megfelelően (kötelékben lévő század, zászlóalj) kell tárolni és vezetni. A katonai szervezet vezetőjének anyaggyűjtőjét a közvetlen elöljáró katonai szervezet személyügyi szerve tárolja és vezeti. Kötelékben lévő szervezeti egység vezetőjének anyaggyűjtőjét eggyel magasabb vezetési szinten kell tárolni és vezetni.
(4) A személyügyi iratok és okmányok kezelése során egységesen az alkalmazotti azonosítószámot és beosztási hely azonosító számokat kell alkalmazni. A személyi azonosító a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszerben képzett alkalmazotti azonosítószám, a beosztási hely azonosító központilag képzett kódszám. Az azonosítókat minden személyügyi okmányon és nyilvántartási iraton fel kell tüntetni.”
„(5) Azon szervezeti egységnél, amelynek alárendeltségében állományilletékességi jogkörű szervezet működik összesített személyügyi nyilvántartást kell vezetni.
(6) Háborús nyilvántartásban a más jogszabály által elrendelt katonai igazolójegy szám képezi a nyilvántartás alapját.”
[c) a központi személyügyi nyilvántartásban:]
„cc) az állományba felvettek és kiváltak nyilvántartását,”
„(2) A személyi adatok elsődleges felvétele a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer személyi adatlapján történik, mely kinyomtatását követően a nyilvántartásba vett személy aláírásával a személyi anyaggyűjtőben kerül elhelyezésre. A személyi adatok változását – hiteles okmányok egyidejű bemutatásával – az állomány tagja 8 munkanapon belül köteles jelenteni. A szolgálati adatváltozásokat a vonatkozó határozatok és parancsok alapján kell a nyilvántartásokon átvezetni.”
„(1) Az alapnyilvántartás szintjén a 134. § (1) bekezdésének ab) és ac) alpontja szerinti nyilvántartási iratokat nem kell vezetni, az összesített nyilvántartás szintjén a 134. § (1) bekezdésének bb) alpontja, a központi nyilvántartás szintjén a 134. § (1) bekezdésének ca) és cb) alpontja szerinti nyilvántartási iratokat nem kell kezelni. Az adatok feldolgozása számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszerben történik. A személyek és beosztási helyek egyedi azonosítóval történő ellátását a rendszer központilag biztosítja.” „(3) A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer az összesített személyügyi nyilvántartás és a központi személyügyi nyilvántartás szintjén biztosítja a humánerőforrás-tervezéshez, valamint a humánkontrollig feladatok végrehajtásához, a személyi döntések előkészítéséhez, a vezetők tájékoztatásához szükséges információkat.”
„(2) A személyügyi szerv az állomány tagjának alapnyilvántartás körébe tartozó adataiban beállt változást az azt igazoló hiteles okmányok bemutatását követően haladéktalanul, de légkésőbb 5 munkanapon belül köteles a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszerben rögzíteni.
(3) A szolgálat teljesítésével összefüggő változásokat a vonatkozó határozatok, parancsok, illetve azok kivonata alapján a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül át kell vezetni.”
[(1) Az állomány tagjának kinevezése, áthelyezése és vezénylése esetén:]
„a) a személyi anyaggyűjtőt az új személyügyi alapnyilvántartást vezető szervezetnek kell megküldeni,”
[(2) A szolgálati viszony megszűnése esetén a személyügyi nyilvántartásba vezetett iratokat és okmányokat az alábbiak szerint kell kezelni:]
„a) más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés vagy szolgálati viszony megszüntetés esetén a személyügyi alapnyilvántartást vezető szervezet a szolgálati viszony megszűnését követő 20 munkanapon belül a személyi anyaggyűjtőben tárolt okmányokat megküldi a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének;
b) nyugállományba helyezés esetén a személyügyi alapnyilvántartást vezető szerv a szolgálati viszony megszűnését követő 20 munkanapon belül a személyi anyaggyűjtőt – az időközben kiállított kiegészítő nyilvántartólappal együtt – megküldi a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak nyilvántartásba vétel céljából;
c) a nyugállományba helyezett tábornokok személyi anyaggyűjtőjét a Honvédség központi személyügyi szerve kezeli. A nyugállományba helyezésről a Honvédség központi személyügyi szerve értesíti a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot. Az értesítés tartalmazza a nyugállományba helyezett nevét, rendfokozatát, utolsó beosztását, szolgálati helyét, lakcímét, illetve családi állapotára vonatkozó adatait, valamint a későbbiekben – kérésre – biztosítani kell az anyaggyűjtőbe történő betekintés lehetőségét;
d) az elhalálozott hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományúak személyi okmányait – nyilvántartásba vétel céljából – a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság útján, majd onnan, a nyilvántartásba vételt követően, a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének kell megküldeni;”
„(1) Az alapnyilvántartást vezető hadkiegészítő parancsnokság a nyugállományba helyezett katonákról, és a Hjt. 235. §-ának b) és c) pontjaiban meghatározott szociális gondoskodás körébe tartozókról érdekvédelmi gyűjtőt fektet fel és vezeti személyi anyaggyűjtőjüket.” „(3) A lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság a nyugállományú (gondoskodási körbe tartozó) katona személyi anyaggyűjtőjét elhalálozásig kezeli, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének megküldi. A visszamaradt, gondoskodási körbe tartozó közvetlen hozzátartozó adatait – az érdekvédelmi gyűjtőbe helyezve – az érintett elhalálozásáig kezeli.”
„(2) Az igazolásra vonatkozó kérelmet a hivatásos állomány tagja a Honvédség központi személyügyi szerv vezetőjének címezve az állományilletékes parancsnoknak nyújtja be.”
A szolgálati idő nyilvántartása
139/A. § (1) A szolgálati idő kezdőnapját a szolgálati viszony létesítésekor és megszüntetésekor kell rögzíteni. A szolgálati időt év és nap bontásban kell kiszámítani. (2) A hivatásos állományba vételkor az alábbi szolgálati idők kezdőnapjai kerülnek parancsban meghatározásra:
a) a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja;
b) a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja.
(3) Az első beosztásba helyezéskor az erről szóló parancsban kerül meghatározásra:
a) a pótszabadság mértéke szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja;
b) a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja;
c) a végkielégítés szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja;
d) a szolgálati jelre jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja;
e) a Hjt. 262. §-a szerinti kedvezményes szolgálati időre való jogosultság és annak mértéke. (4) A (2) bekezdésben meghatározottakat az illetékes társadalombiztosítási szerv határozatában állapítja meg, melyet csatolni kell az állományba vételi okmányokhoz. (5) Szerződéses állományba vételekor az erről szóló parancsban az alábbi szolgálati idők kezdőnapjai kerülnek meghatározásra:
a) a pótszabadság mértéke szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja;
b) a leszerelési segély szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja;
c) szolgálati jelre jogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja;
d) a Hjt. 262. §-a szerinti kedvezményes szolgálati időre való jogosultság és annak mértéke. (6) Önkéntes tartalékos állományba vételekor az erről szóló parancsban az alábbi szolgálati idők kezdőnapjai kerülnek meghatározásra:
a) a rendelkezésre állás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőpontja;
b) a tényleges katonai szolgálat szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja;
c) a Hjt. 262. §-a szerinti kedvezményes szolgálati időre való jogosultság és annak mértéke. (7) A szolgálati viszony időtartama szerint az alapnyilvántartást vezető személyügyi szerv folyamatosan rögzíti a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszerben az állomány tagjának a Hjt. 262. §-ában foglalt kedvezményes szolgálati időre jogosító időtartamokat. (8) A szolgálati viszony megszűnésekor az állomány tagja részére kiállított igazolásban fel kell tüntetni e megszerzett kedvezményes szolgálati időkre jogosító időtartamokat.
(9) Az állomány tagjának kérelmére a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapját, illetőleg a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapját az illetékes társadalombiztosítási szerv határozatában módosítja a benyújtott okmányok alapján.
(10) Az egyéb szolgálati idők vonatkozásában – az állomány tagjának kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója a benyújtott okmányok alapján parancsban módosítja a szolgálati idő kezdőnapo(ka)t. A parancs alapján az alapnyilvántartást vezető személyügyi szerv az állomány tagjának személyi anyaggyűjtőjében és a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszerben elvégzi a szükséges módosításokat.”
„(1) A Hjt. 262. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint rendszeresen csapatkiképzést folytató állomány a dandárok, ezredek, önálló zászlóaljak és a csapatkiképzést végző kiképző központok azon állománya, akik havi 20 órát meghaladó időtartamban, rendszeresen részt vesznek fokozott fizikai igénybevétellel járó kiképzési foglalkozáson.” „(4) A Hjt. 262. § (1) bekezdés szerinti beosztásokat és a kedvezményes szorzó mértékét az állománytáblában (munkaköri jegyzékben) rögzíteni kell. Ez alapján a jogosultságot az állományilletékes parancsnok, illetve a külszolgálatra vezénylő parancsnok parancsban határozza meg. (6) A Honvédség központi személyügyi szerv vezetője szakutasításban intézkedik az R. 139/A. § szerinti szolgálati idő-nyilvántartás pontosítására.” „(2) A 135. § (1) bekezdésében meghatározott adatfeldolgozás rendjét a számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer kijelölt rendszergazda intézkedése tartalmazza. (3) A személyügyi okmányok és nyilvántartási iratok tartalmát, kitöltését, vezetését, kezelését, megőrzését, a személyi beszélgetés és a jegyzőkönyvek formai és tartalmi elemeit, valamint a nyomtatványellátás rendjét a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője intézkedésben szabályozza.”
147/A. § (1) A Hjt. 98. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozathoz csatolni kell a munkaviszonyban álló szülő munkáltatójának igazolását arról, hogy a másik szülő a kedvezményt nem veszi igénybe. (2) Ha valamelyik szülő gyermekét tartósan otthon gondozza, azt e § alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az otthon tartózkodó szülő gyermekei nevelésében nagyobb szerepet vállal.
(3) A Hjt. 124. § (2) bekezdésében meghatározott költségtérítést az állomány tagjának az állományilletékes parancsnokhoz benyújtott kérelemmel kell igényelnie: a) a kérelmet a személyügyi szervek az adatok ellenőrzését és az igényjogosultság megállapítását követően továbbítják a pénzügyi szerveknek;
b) a pénzügyi szervek jogszabály alapján megállapítják a költségtérítés összegszerűségét és gyakoriságát;
c) a személyügyi szervek a pénzügyi szervektől kapott adatok alapján elkészítik a parancsot a munkába járási költségtérítés folyósítására;
d) a munkába járási költségtérítés megállapításához szükséges adatokban beállt változásokról a személyügyi szervek értesítik a pénzügyi szerveket, akik új eljárás keretében kezdeményezik a parancs módosítását, illetve a munkába járási költségtérítés megvonását.
(4) A költségtérítés összegszerű változása miatt, ha az jogszabályváltozásból adódik, az állomány tagjának új kérelmet nem kell benyújtania.
(5) Az önkéntes tartalékost tényleges szolgálatának teljes időszakára megilleti az utazási költségtérítés.
(6) Ha az állomány tagjának a Hjt. 108. § (1) bekezdése szerinti besorolása jogszabály változása miatt módosul, nem kell ismételten besorolni, helyette a) a változásról a pénzügyi szervek értesítést készítenek három példányban;
b) egy példányt átadnak nevezett részére, egy példányt a személyügyi szervek részére.”
147/B. § (1) A nyugállományú katona előléptetésére az előterjesztő javaslatát a honvédelmi miniszterhez címezve, az érintett állandó lakóhelye (tartózkodási helye) szerint a területileg illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnoksághoz kell benyújtani, külföldön élő nyugállományú katona esetén a Honvédség központi személyügyi szervéhez. (2) Az előterjesztés tartalmazza az érintett életútját, eddigi elismeréseit, a nyugállományba helyezés körülményét, az előléptetés indoklását. A javaslatot a területileg illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka az előterjesztés adatainak ellenőrzése után a döntésre jogosult elöljárónak szolgálati úton küldi meg.
(3) A javaslat honvédelmi miniszterhez történő felterjesztése előtt ki kell kérni a tárcánál működő Társadalmi Véleményező Bizottság állásfoglalását.
(4) Az előléptetésre évente két alkalommal, a Honvédelem Napján és az Idősek Világnapján kerülhet sor.”
147/C. § A Honvédség szociális-jóléti ellátórendszere szolgáltatásai közül az önkéntes tartalékos a tényleges katonai szolgálata alatt egészségügyi ellátásra, csoportos életbiztosításra családsegítő szolgáltatásra, kulturális és sportlétesítmények szolgáltatásaira, valamint elő- és utószezonban a honvédségi üdülők önköltséges térítési formában történő igénybevételére, a szolgálatteljesítéssel összefüggő haláleset esetén kegyeleti ellátásra jogosult.” 66. § (1) E rendelet hatálybalépésétől kezdődően legkésőbb 2006. szeptember 1-jéig felül kell vizsgálni a személyügyi (humán) szervek felépítését és létszámát, és a szükséges szervezeti módosításokat úgy kell megtenni, hogy a törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott személyügyi feladatok végrehajtása biztosított legyen.
67. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
a) az R. 13. § (2) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 73. § (2) bekezdése, a 93. § (1) bekezdése, 97. § (4) bekezdése, a 113. § (2) és (3) bekezdései, 134. § (1) bekezdés a) pontjának ag) alpontja, a 136. § (4) bekezdése, a 137. § (1) bekezdés b)–d) pontjai, a 137. § (2) bekezdés e) pontja, a 144. § (1) és (4) bekezdése, a 145. §, valamint a második 7. számú melléklet,
1. számú melléklet a 4/2006. (II. 7.) HM rendelethez
Táblázat az egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről
Táblázat az egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről1
|
Fsz. |
A hatáskör területe |
A munkáltatói jogkör megnevezése |
A munkáltatói jogkör gyakorlója |
|
KÁT2 |
HVKF3 |
Országos parancsnok4 |
Közép-
szintű
és más
magasabb
szintű
pk.-ság
vezetője5 |
Áll. ill.
pk. |
|
1. |
Szolgálati viszony létesítése, állományba vétel, szolgálati viszony megszüntetése |
1.1. Szolgálati viszony létesítése
– zászlós6, tiszthelyettes |
|
X |
|
X |
|
|
|
|
– tisztes |
|
|
|
|
X |
|
|
|
1.2. Szolgálati viszony megszüntetése
– zászlós, tiszthelyettes |
|
X |
|
X |
|
|
|
|
– tisztes |
|
|
|
|
X |
|
|
|
1.3. Hivatásos állományba való visszavétel
– zászlós, tiszthelyettes |
|
X |
|
X |
|
|
2. |
Rendfokozatra vonatkozó döntések |
2.1. Első tiszthelyettesi, tisztesi rendfokozatba való kinevezés
– törzszászlós, zászlós, tiszthelyettes |
|
X |
|
X |
|
|
|
|
– tisztes |
|
|
|
|
X |
|
|
|
2.2. Előléptetés magasabb rendfokozatba7
– alezredessé |
|
X8 |
|
|
|
|
|
|
– őrnaggyá |
|
|
|
X |
|
|
|
|
– századossá-tisztessé |
|
|
|
|
X |
|
|
|
– törzszászlósig |
X |
|
X |
|
|
|
3. |
Rendfokozatot és szolgálati viszonyt érintő fegyelmi döntések |
3.1. Minimális várakozási idő meghosszabbítás
– zászlós, tiszthelyettes |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
|
– tisztes |
|
|
|
|
X |
|
|
|
3.2. Lefokozás
– törzszászlóst, zászlóst, tiszthelyettest |
|
X |
|
X |
|
|
|
|
– tisztest |
|
|
|
|
X |
|
|
|
3.3. Szolgálati viszony megszüntetése
– törzszászlós, zászlós, tiszthelyettes |
|
X |
|
X |
|
|
|
|
– tisztes |
|
|
|
|
X |
|
|
|
3.4. Illetménycsökkentés
– zászlós, tiszthelyettes |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
|
– tisztes |
|
|
|
|
X |
|
4. |
Szolgálati beosztásra
vonatkozó döntések |
4.1. Szolgálati beosztásból felfüggesztés
– tiszt (alezredes-hadnagy) |
|
|
|
X |
|
|
|
|
– zászlós |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
|
– tiszthelyettes, tisztes |
X |
|
|
|
X |
|
|
|
4.2.9 Magasabb beosztásba kinevezés10 |
|
|
|
|
|
|
|
|
– alez.-i rendfokozattal rendszeresített beosztásba |
|
X |
|
|
|
|
|
|
– őrgy.-i rendfokozattal rendszeresített beosztásba |
|
|
|
X |
|
|
|
|
– szds.-i és alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba |
|
|
|
|
X |
|
|
|
– törzszászlósig |
X |
|
X |
|
|
|
5. |
Vezénylés |
5.1. A Hjt. 2. § (32) bekezdés c) pontja esetében 1 évet meg nem haladó időtartamra |
|
|
|
|
|
|
|
|
– tiszt, zászlós, tiszthelyettes, tisztes |
|
|
X11 |
X12 |
|
|
6. |
Egyéb döntések |
6.1. Áthelyezés más közszolgálati jogviszonyba
– zászlós, tiszthelyettes, tisztes |
X |
X |
X |
|
|
|
|
|
6.2. Egyenruha viselési jog engedélyezése és megvonása (nyugállományúak)
– zászlós, tiszthelyettes |
|
X |
X |
X |
|
|
|
|
6.3. Illetmény nélküli szabadság engedélyezése
– tiszt |
|
|
|
X |
|
|
|
|
– zászlós, tiszthelyettes, tisztes |
|
|
|
|
X |
|
|
|
6.4. Rendelkezési állományba helyezés
– zászlós, tiszthelyettes, tisztes |
X |
X |
|
|
|
|
|
|
6.5. Áthelyezés, szolgálati viszony szüneteltetés
– tiszt (ezredes-hadnagy) |
|
|
|
X |
|
|
|
|
– zászlós, tiszthelyettes, tisztes |
X |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
6.6. Szolgálati idő módosítása
– tiszt |
|
|
X |
X |
|
|
|
|
– zászlós, tiszthelyettes, tisztes |
|
|
|
|
X |
|
|
|
6.7. Megbízás, hazai vezénylés
– tábornok |
X |
X |
X |
|
|
|
|
|
– tiszt |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
|
– zászlós, tiszthelyettes,
tisztes |
|
|
|
|
X |
|
7. |
Beiskolázásra vonatkozó döntések13 |
7.1. Külföldi képzés
– tábornok |
X |
X |
|
|
|
|
|
|
– tiszt, zászlós, tiszthelyettes, tisztes |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
|
7.2. Hazai képzés
– tábornok |
X |
X |
X |
|
|
|
|
|
– tiszt |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
|
– zászlós, tiszthelyettes, tisztes |
|
|
|
|
X |
1 Magasabb munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető alacsonyabb munkáltatói jogkörrel is rendelkezik állományilletékességi jogkörén belül.
2 Az alárendelt szervek és szervezetek vonatkozásában hivatali felettesi munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult.
3 A HM HVKF a HM Honvéd Vezérkar vonatkozásában állományilletékes parancsnoki jogkört is gyakorol.
4 Munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, katonai főügyész.
5 Középszintű irányító szerv: MH SZFP, MH LEP, MH ÖLTP.
Más magasabb szintű parancsnokság jogállású szervezet: MH EÜP, MH BHP, MH HIP.
7 Századosi rendfokozatig az állományilletékes parancsnokok, őrnagyi rendfokozat esetén a középszintű irányító szerv vezetői járnak el.
9 A haderőnemek közötti, valamint a haderőnemeken belüli katonai szervezetek közötti mozgatás esetén az eredeti szolgálati hely parancsnokának hozzájárulásával a fogadó szervezet parancsnoka intézkedik.
10 A Hjt. 51. § (3) bekezdés szerinti alacsonyabb beosztásba helyezést a kinevezési jogkörrel rendelkező elöljáró gyakorolja. 11 Katonai diplomáciai és katonai biztonsági tevékenység esetén.
13 Az egy évet meghaladó hazai nappali képzés, valamint a külföldi képzés esetén a rendelkezési állományba helyezés jogkörét gyakorló elöljáró jár el.
2. számú melléklet a 4/2006. (II. 7.) HM rendelethez
8. számú melléklet a 10/2002. (III. 5.) HM rendelethez
Igazolom, hogy (név, rf.)
A Hjt. 126/A. § (3) bekezdése alapján a jelen igazolás kiállítására a hivatásos állomány tagja részére az állam készfizető kezességével megvalósuló hitelkonstrukció igénybevétele érdekében került sor.
Budapest, ...............................................
................................................................………
főosztályvezető
