50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet
a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet módosításáról1
2007.01.01.
(E rendelet alkalmazásában)
„c) teljes ülepedés: a szennyező anyagnak a légkörből a felszínre (pl. talajra, vízbe, épületre stb.) kerülő teljes tömege az adott területen, adott idő alatt;
d) policiklikus aromás szénhidrogének: szénből és hidrogénből álló, legalább két aromás gyűrűt tartalmazó vegyület;
e) összes gáznemű higany: elemi Hg gőz és a magas gőznyomású vízoldható Hg vegyület.”
„(4) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet 1.1. számú mellékletének A) és B) pontjában felsorolt légszennyező anyagokra, valamint az egyes rákkeltő légszennyező anyagokat felsoroló C) pontból az arzénra, a nikkelre, kadmiumra és a benz(a)pirénre és a 2. számú mellékletében felsorolt légszennyező anyagok tekintetében a légszennyezettség vizsgálatát és értékelését rendszeresen kell végezni.” „(7) Az arzén, a kadmium, a nikkel, a benz(a)pirén meghatározása ezen elemek és vegyületeik összes mennyiségét jelenti a PM10 porfrakcióban.”
„A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén koncentrációjának és az ülepedésnek a mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezésének követelményeit és minimális számát e rendelet 16. számú melléklete határozza meg.” „(10) A benz(a)pirén méréssel történő vizsgálatával egyidejűleg kijelölt mérőpont/ok/on más policiklusos aromás szénhidrogéneket is vizsgálni kell. A vizsgálatokat legalább a benz(a)antracén, benz(b)flourantén, benz(j)fluorantén, benz(k)fluorantén, indenol(1,2,3-cd)pirén és dibenz(a,h)antracén összetevőkre is ki kell terjeszteni.
(11) Országosan egy kijelölt háttér mérőponton időszakos mintavétellel vizsgálni kell a környezeti levegőben található arzén, kadmium, nikkel, összes gáznemű higany, benz(a)pirén és a (10) bekezdésben előírt policiklusos aromás szénhidrogének mellett ezen légszennyezők teljes kiülepedését. A szilárd és a két vegyértékű gáznemű higany vizsgálata is ajánlott. Ahol lehetséges, a méréseket az EMEP (Európai Megfigyelő és Értékelő Program a légszennyező anyagok nagytávolságú terjedésének ellenőrzésére) program keretében kell végezni. (12) Az ökológiai rendszereket érő regionális léptékű hatások bioindikátorok alkalmazásával is vizsgálhatók.”
4. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
5. § „Az ország, a kijelölt légszennyezettségi zónák, illetve agglomerációk, valamint egy-egy település levegőminőségének értékelésére, illetve a nemzetközi adatszolgáltatásra irányuló légszennyezettség mérését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi.” „A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén tartalmának meghatározásához felhasználható adatok minőségi követelményeit e rendelet 17. számú melléklete tartalmazza.” (A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek:)
„c) kétévente részt kell vennie a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: kijelölt intézmény) ipari helyszínen szervezett összehasonlító mérésén.”
(A légszennyezettség mérését végző szervezetnek:)
„b) 2007. január 1. után, az OLM részeként működő szervezetnek 2008. január 1. után rendelkeznie kell a feladata szerinti akkreditálással,
c) el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást az erre akkreditált szervezettel,
d) évente legalább egy alkalommal részt kell vennie a kijelölt intézmény által szervezett körmérésen.”
„(3) A típusalkalmassági felülvizsgálatot a kijelölt intézmény végzi, tartja nyílván és állítja ki a típusalkalmassági felülvizsgálati igazolást. A típusalkalmassági felülvizsgálat követelményrendszerét a 11. számú melléklet tartalmazza.” 8. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
22. § „Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről 2. cikkének 1–4. és 9–10. pontja, 3. cikke, 4. cikkének (6) és (7) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8., 9., 10., cikke, 11. cikkének (1) bekezdése, 12. cikkének (1a)–(1c) bekezdése és IV. melléklete; b) a Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (2) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (6) bekezdése;
c) a Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegőben lévő benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (1) és (6) bekezdése;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve (2002. február 12.) a környezeti levegő ózontartalmáról 2. cikkének 1., 2., 4., 5., 7–10. pontja, 3. bekezdésének (2), (3) és (4) bekezdése, 4. cikkének (2) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8. cikke, 10. cikkének (1a)–(1c) és (2a)–(2c) bekezdése, valamint 14. cikke; e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről 1. cikk c) pontja, 2. cikk b)–i) pontja, 4. cikk (1)–(13) bekezdése, II., III., IV. és V. melléklete.” 10. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 3. §-a (1) bekezdésében a „határértékekkel” szövegrész helyébe a „határértékekkel, illetve célértékekkel” szövegrész, a 4. §-ának (8) bekezdésében az „Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Ügyrendjében” szövegrész helyébe az „Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Üzemeltetési Ügyrendjében” szövegrész lép, továbbá a 8. számú mellékletben a „= fémek felületkezelése (galvanizálás, zsírtalanítás stb.)” szövegrész hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk c) pontjának, 2. cikk b)–h) pontjának, 4. cikk (1)–(13) bekezdésének, II., III., IV. és V. mellékletének való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
1. A kén-dioxid, nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-oxidok (NOX), szálló por (PM10), ólom, szén-monoxid, benzol
és a szálló por PM10 frakciójában található arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén felső és alsó vizsgálati
küszöbértékei
|
|
Egészségügyi szempontú vizsgálat |
Ökológiai szempontú vizsgálat |
|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A 24 órás határérték 60%-a (75 μg/m3,
naptári évenként 3-nál többször nem lehet túllépni) |
A téli határérték 60%-a
(12 μg/m3) |
|
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A 24 órás határérték 40%-a (50 μg/m3,
naptári évenként 3-nál többször nem lehet túllépni) |
A téli határérték 40%-a
(8 μg/m3) |
Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok
|
|
Órás egészségügyi határérték NO2 |
Éves egészségügyi
határérték NO2 |
Éves ökológiai
határérték NOX |
|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 70%-a (70 μg/m3, naptári évenként 18-nál többször nem lehet túllépni) |
A határérték 80%-a
(32 μg/m3) |
A határérték 80%-a
(24 μg/m3) |
|
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 50%-a (50 μg/m3, naptári évenként 18-nál többször nem lehet túllépni) |
A határérték 65%-a
(26 μg/m3) |
A határérték 65%-a
(19,5 μg/m3) |
|
|
24 órás átlag |
Éves átlag |
|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 60%-a (30 μg/m3,
naptári évenként 7-nél többször
nem lehet túllépni) |
14 μg/m3 |
|
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 40%-a (20 μg/m3, naptári évenként 7-nél többször nem lehet túllépni) |
10 μg/m3 |
PM10: A szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a a 10 μm-es, vagy annál kisebb mérettartományba esik a szelektív szűrőn történő leválasztáskor.
Szálló por (PM10) arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén tartalma
|
|
arzén |
kadmium |
nikkel |
benz(a)pirén |
|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A célérték 60%-a (3,6 ng/m3) |
A célérték 60%-a (3 ng/m3) |
A célérték 70%-a (14 ng/m3) |
A célérték 60%-a (0,6 ng/m3) |
|
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A célérték 40%-a (2,4 ng/m3) |
A célérték 40%-a (2 ng/m3) |
A célérték 50%-a (10 ng/m3) |
A célérték 40%-a (0,4 ng/m3) |
|
|
Éves átlag |
|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 70%-a (0,21 μg/m3) |
|
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 50%-a (0,15 μg/m3) |
|
|
Nyolcórás átlag |
|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 70%-a (3,5 mg/m3) |
|
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 50%-a (2,5 mg/m3) |
|
|
Éves átlag |
|
Felső vizsgálati küszöbérték |
A határérték 70%-a (3,5 μg/m3) |
|
Alsó vizsgálati küszöbérték |
A határérték 40%-a (2 μg/m3) |
2. A felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépésének meghatározása
A felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépéseit legalább ötévente, azon megelőző, ötéves periódus során mért légszennyezettség vizsgálati eredmények alapján kell meghatározni, amelynél az értékeléshez elegendő adat áll rendelkezésre. A vizsgálati küszöbértéket akkor kell túllépettnek tekinteni, ha az öt év alatt legalább három év során fennállt a túllépés.
Ahol ötnél kevesebb évre vonatkozó adat áll rendelkezésre, ott a felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépéseinek meghatározásához legalább 3 év adatait kell figyelembe venni, illetve figyelembe vehetők a várható legnagyobb légszennyezettségű helyszínen és időszakban végzett eseti mérések, valamint az emisszió leltárakból és a modellezésből szerzett információk eredményei.
2. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
A légszennyezettség mérésének referencia módszerei
1. Referencia módszer a kén-dioxid vizsgálatára:
Ultraibolya fluoreszcenciás módszer a vonatkozó szabvány szerint1
2. Referencia módszer a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok vizsgálatára:
Kemilumineszcenciás módszer a vonatkozó szabvány szerint2
3. A) Referencia módszer az ólom mintavételezésére:
A lebegő por tömegkoncentrációjának meghatározása gravimetriás módszerrel a vonatkozó szabvány szerint3
3. B) Referencia módszer az ólom vizsgálatára:
Atomabszorpciós spektrometriás módszer a vonatkozó szabvány szerint4
4. Referencia módszer a PM10 mintavételére és mérésére
A lebegő porban a PM10 frakciójának tömegkoncentrációjának meghatározása gravimetriás módszerrel a vonatkozó szabványok szerint3
5. Referencia módszer a benzol meghatározására
Gázkromatográfiás módszer a vonatkozó szabvány szerint5
6. Referencia módszer a szén-monoxid meghatározására
Nemdiszperzív infravörös spektroszkópiás módszer a vonatkozó szabvány szerint6
7. Referencia módszer az ózon meghatározására7
UV fotometriás módszerrel a vonatkozó szabvány szerint
8. Referencia módszer szálló por meghatározására
β abszorpcióval a vonatkozó szabvány szerint8
9. Referencia módszer az arzén, kadmium és nikkel meghatározására a környezeti levegőben.
Mintavétel4 és elemzés a vonatkozó szabvány szerint9
10. Referencia módszer a környezeti levegő policiklusos aromás szénhidrogén tartalmának meghatározására.
Mintavétel4 és elemzés9 a vonatkozó szabvány szerint.
1 Jelenleg az EN 14212:2005 A környezeti levegő minősége. A kén-dioxid koncentrációjának mérése szabványos ultraibolya fluoreszcenciás módszerrel.
2 Jelenleg az EN 14211:2005 A környezeti levegő minősége. A nitrogén-dioxid és a nitrogén-monoxid koncentrációjának mérése szabványos kemilumineszcenciás módszerrel.
3 Jelenleg az MSZ EN 12341:2001 Levegőminőség. A szálló por PM10 frakciójának meghatározása. Referencia módszer és helyszíni vizsgálat a mérési módszerek és a referencia mérési módszer egyenértékűségének megállapításához.
MSZ EN 14907:2006 A környezeti levegő minőség. A lebegő szilárd anyag PM 2,5 tömegfrakciójának meghatározása szabványos gravimetriás módszerrel.
4 Jelenleg az EN 14902:2005 A környezeti levegő minősége. A környezeti levegőben lévő Pb/Cd/As/Ni koncentrációjának meghatározása.
5 Jelenleg az EN 14662–1–5:2005 A környezeti levegő minősége. A benzol koncentrációjának mérése szabványos módszerrel.
6 Jelenleg az EN 14626:2005 A környezeti levegő minősége. A szén-monoxid koncentrációjának mérése szabványos nemdiszperzív infravörös spektroszkópiás módszerrel.
7 Jelenleg az EN 14625:2005 A környezeti levegő minősége. Az ózon koncentrációjának mérése szabványos ultraibolya fotometriás módszerrel.
8 Jelenleg az MSZ ISO 10473:2003. Környezeti levegő. Szemcsés anyagok tömegének meghatározása szűrőközegen. Bétasugár abszorpciós módszer.
9 Jelenleg az MSZ ISO 12884:2003. Környezeti levegő. Az összes policiklusos aromás szénhidrogén meghatározása.
3. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
A légszennyezettség értékeléséhez használt módszerek minőségi követelményei és a dokumentálás szempontjai
1. Minőségi követelmények
A vizsgálati módszer elfogadható bizonytalansága (%) és az értékeléshez minimálisan szükséges adatmennyiség (%), valamint a minimálisan szükséges vizsgálati időtartam (%):
|
|
Kén-dioxid,
nitrogén-dioxid
és nitrogén-oxidok |
Szálló por és ólom |
Benzol |
Szén-monoxid |
|
Folyamatos mérés:Mérési bizonytalanság |
15 |
25 |
25 |
15 |
|
Minimálisan szükséges adatmennyiség: |
90 |
90 |
90 |
90 |
|
Minimálisan vizsgált időtartam: |
|
|
35% városi háttér és közlekedési mérőponton1, 90% ipari mérőponton2 |
|
|
Időszakos mérés:Mérési bizonytalanság |
25 |
50 |
30 |
25 |
|
Minimálisan szükséges adatmennyiség: |
90 |
90 |
90 |
90 |
|
Minimálisan vizsgált időtartam3: |
14 |
14 |
14 |
14 |
|
Modellezés bizonytalansága:Órás átlagok esetén |
50–60 |
|
|
|
|
Nyolcórás átlag esetén |
|
|
|
50 |
|
Napi átlagok esetén |
30 |
|
|
|
|
Éves átlagok esetén |
30 |
50 |
50 |
|
|
Műszaki becslés bizonytalansága |
75 |
100 |
100 |
75 |
1 Az év során olyan megosztással, hogy jellemző legyen a különböző időjárási és közlekedési viszonyokra.
2 Benzol esetében a folyamatos mérést szakaszos mérésekkel is lehet helyettesíteni, ha a 25%-os mérési pontosság a szakaszos mérés esetében is bizonyíthatóan betartható.
3 Heti egy véletlenszerűen kiválasztott mérés egyenletesen elosztva az év során, vagy nyolc hét, egyenletesen elosztva az évben.
A mérési bizonytalanság, táblázatban meghatározott százalékos értékei, a határértékek időtartamára átlagolt egyedi mérésekre vonatkozik, a 95% megbízhatósági intervallumban (eltérés + szórás kétszerese). A folyamatos mérések bizonytalansági követelményét, a vonatkozó határérték környezetében kell alkalmazni. A mérési bizonytalanság meghatározásának módszerét a mérési módszerek és eredmények pontosságának meghatározása című MSZ ISO 5725–1 szabvány tartalmazza.
A modellezés és az objektív becslés bizonytalansága: a mért és a számított koncentrációértékek közötti maximális eltérés a határérték vonatkozó időtartamára, anélkül, hogy figyelembe vennék az események időpontját.
A minimálisan szükséges adatmennyiség és a minimálisan vizsgált időtartam meghatározása a rendszeres kalibrálás vagy a műszerek rendszeres karbantartása miatt kieső adatok figyelmen kívül hagyásával történik.
2. A vizsgálati módszer dokumentálásának szempontjai
Azoknál a zónáknál vagy agglomerációknál, amelyeknél a mérések mellett vagy a vizsgálat kizárólagos eszközeként, a méréstől eltérő vizsgálati módszereket alkalmaznak, a légszennyezettség értékeléséhez az alábbiakat is meg kell adni:
– az alkalmazott vizsgálati eljárás leírása;
– az alkalmazott módszer ismertetése a referenciára való hivatkozással;
– az adatok és információk forrásai;
– az eredmények bemutatása, beleértve a bizonytalanságot;
– a zónában vagy agglomerációban vizsgált területek bemutatása (amennyiben ez lényeges pl. a közút hossza), amelyeken a légszennyezettség meghaladja a határértéke(ke)t, vagy a határértéke(ke)t plusz a tűréshatárokat, vagy a felső vizsgálati küszöbértéke(ke)t vagy az alsó vizsgálati küszöbértéke(ke)t;
– a légszennyezettség egészségügyi határértéké(ei)t meghaladó légszennyezettségnek potenciálisan kitett lakosság nagyságát.
Az egyes zónákban és agglomerációkban a koncentráció eloszlásokat lehetőség szerint térképes ábrázolással is be kell mutatni.
3. A vizsgálati eredmények vonatkoztatási szintje
A gázállapotú légszennyezők esetében a vizsgálati adatokat 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra kell vonatkoztatni.
4. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartama
Az üzemviteli körülmények pontos rögzítése mellett:
1. Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén
– folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor félórás,
– szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, amennyiben azt a technológia lehetővé teszi.
Amennyiben a vizsgált légszennyezőanyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembevétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen.
2. Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál
A mérések időtartamát, a mintavételek számát – a ciklusok időtartamától függően – úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de lehetőleg három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra.
3. Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra.
5. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
16. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez
A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén koncentrációjának és az ülepedésnek a mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezésének követelményei és minimális száma
I. Szempontok a mérőpont helyének kiválasztásához
Az emberi egészség védelme érdekében a mérőpontokat úgy kell elhelyezni, hogy
a) a zónákon és agglomerációkon belül olyan területekről szolgáltassanak adatokat, ahol a lakosság közvetlenül vagy közvetve a várhatóan legnagyobb légszennyezettségnek lehet kitéve egy naptári év átlagában;
b) a zónákon és agglomerációkon belüli olyan egyéb területek légszennyezettségéről szolgáltassanak adatokat, amelyek jellemzőek az átlagos népesség expozíciója szempontjából;
c) azon kiülepedésekről szolgáltassanak adatot, amely jellemző a lakosság közvetett, a táplálékláncon keresztüli expozíciójára.
A mérőpont telepítésekor ki kell küszöbölni a mérőpont mikrokörnyezetének a mérést közvetlenül befolyásoló hatásait. A telepítésnél általános szempont, hogy a mérőpont jellemző adatot szolgáltasson a közlekedés hatásával terhelt legalább 200 m2-es környezet, az ipari helyszíneket körülvevő legalább 250×250 m kiterjedésű terület, a városi háttérszennyezettség esetén több négyzetkilométernyi terület légszennyezettségére.
Amennyiben a háttér szint megállapítása a cél, a mintavételi helyszín környezetében, néhány kilométeren belül nem lehetnek ipari, illetve agglomerációt jellemző kibocsátó források.
Az ipari források hatásainak vizsgálatához legalább egy mintavételi helyet a forráshoz képest szélirányban a legközelebbi lakóterületen kell felállítani. Ha a háttér koncentráció nem ismert a fő szélirányon belül egy további mintavételi pontot kell elhelyezni. Különösen a 3. cikk (3) bekezdés alkalmazása esetén, a mintavételi pontokat úgy kell elhelyezni, hogy az lehetővé tegye a legjobb technikák alkalmazásának ellenőrzését.
A mérőpontnak – ahol lehetséges – jellemzőnek kell lenni a nem közvetlen környezetben lévő hasonló helyekre nézve is.
II. A mérőpont kialakításának szempontjai
1. A mintavevő szonda bemenete körüli áramlást ne korlátozza semmilyen tényező; normál körülmények között a mintavételt néhány méter távolságra kell végezni az épületek falától, erkélyektől, fáktól és egyéb, a levegő áramlását befolyásoló akadálytól. Abban az esetben, amikor az épület közvetlen környezetének légszennyezettségét mérik, a mintavételt legalább 0,5 méterre kell a legközelebbi épülettől végezni.
2. A mintavételi pont bemenő nyílásának a talaj felett általában 1,5 méter (a légzési zóna) és 4 méter közötti magasságban kell lenni (talajközeli mintavétel). Bizonyos körülmények között magasabb elhelyezésre (8 méterig) is szükség lehet. A magasabb elhelyezés akkor indokolt, ha az állomás nagy területre reprezentatív.
3. A mintavevő szonda bemenő nyílását nem szabad a források közvetlen közelében elhelyezni, hogy elkerülhető legyen a fel nem hígult, közvetlen kibocsátás befolyása.
4. A mérőpont kivezető nyílását úgy kell kiképezni, hogy a kibocsátott levegő ne áramoljon vissza a mintavevőbe.
5. A háttér ülepedés vizsgálatokat amennyire lehetséges az EMEP mérési program kereteibe illesztve kell végezni.
6. A mérőpont kialakításánál a következő tényezők figyelembevétele is ajánlott:
– elektromos áram ellátás és telekommunikációs kapcsolat elérhetősége;
– a helyszín láthatósága a környezete számára;
– a lakosság és a kezelőszemélyzet biztonsága;
– a különböző szennyezőanyagok mintavételi pontjainak kapcsolódó elhelyezése;
– tervezési követelmények.
III. A helyszín kiválasztásának dokumentálása és felülvizsgálata
A helyszínkiválasztás eljárását dokumentálni kell. A dokumentáció többek között tartalmazza a környező terület betájolt fényképeit és egy részletes térképet. A helyszín felülvizsgálatát rendszeresen meg kell ismételni és a vizsgálatot dokumentálni kell annak érdekében, hogy a kiválasztási követelmények időtállósága vizsgálható és igazolható legyen.
IV. Az arzén, a kadmium, a nikkel, a benz(a)pirén koncentrációjának
vizsgálatára a helyhez kötött mérési pontok minimális száma
Az emberi egészség védelme érdekében a célértékek betartásának ellenőrzésére végzett helyhez kötött mérések mintavételi pontjainak minimális száma olyan zónákban és agglomerációkban, ahol a helyhez kötött mérés az egyetlen információforrás.
a) Diffúz szennyező források
|
Az agglomeráció vagy zóna lakossága
(ezer) |
Ha a maximális koncentrációk túllépik
a felső vizsgálati küszöbértéket(1) |
Ha a maximális koncentrációk a felső és alsó
vizsgálati küszöbértékek közé esnek |
|
|
As, Cd, Ni |
Benz(a)pirén |
As, Cd, Ni |
Benz(a)pirén |
|
0–749 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
750–1999 |
2 |
2 |
1 |
1 |
|
2000–3749 |
2 |
3 |
1 |
1 |
|
3750–4749 |
3 |
4 |
2 |
2 |
|
4750–5999 |
4 |
5 |
2 |
2 |
|
≥6000 |
5 |
5 |
2 |
2 |
(1) Fel kell állítani legalább egy városi háttért vizsgáló, valamint a benz(a)pirén vizsgálatára egy további közlekedési helyszínt vizsgáló állomást, feltéve hogy az nem növeli a mintavételi pontok számát.
A szennyezés mértékének a pontforrások közelében történő vizsgálatához a helyhez kötött mérésekre szánt mintavételi pontok számát a kibocsátó források sűrűségének, a környezeti levegő szennyezettsége valószínű eloszlásának és a lakosság lehetséges expozíciójának figyelembevételével kell meghatározni.
A mintavételi pontokat úgy kell elhelyezni, hogy az lehetővé tegye a 96/61/EK irányelv 2. cikke (11) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikák alkalmazásának ellenőrzését.
6. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
17. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez
Adatminőségi célkitűzések és a levegőminőségi modell követelményei a környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén tartalmának meghatározásához
1. Adatminőségi célkitűzés
A PM10 porfrakció vizsgálata során a mintavételi térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra kell vonatkoztatni.
|
|
Benz(a)pirén |
Arzén
kadmium és nikkel |
A benz(a) piréntől
eltérő, policiklusos aromás szénhidro-
gének, összes
gáznemű higany |
Teljes kiülepedés |
|
Mérési bizonytalanság
Helyhez kötött és időszakos mérések |
50% |
40% |
50% |
70% |
|
Modellezés |
60% |
60% |
60% |
60% |
|
Minimálisan szükséges adatmennyiség: |
90% |
90% |
90% |
90% |
|
Minimálisan vizsgált időtartam
Helyhez kötött mérések |
33% |
50% |
– |
– |
|
Időszakos mérések (*) |
14% |
14% |
14% |
33% |
|
(*) Az időszakos mérés, nem rendszeresen elvégzett mérés, amely a többi adatminőségi követelménynek megfelel. |
A megadott bizonytalansági százalékok a jellemző mintavételi időpontokra átlagolt egyedi mérésekre vonatkoznak 95%-os megbízhatósági intervallumban. A mérések bizonytalanságát úgy kell értelmezni, hogy az a megfelelő célérték tartományában alkalmazandó. Az eredmények torzításának elkerülése érdekében a helyhez kötött és az időszakos méréseket az év folyamán egyenletes eloszlásban kell elvégezni.
A minimális adatrögzítésre és minimális mérési időszakra vonatkozó követelmények nem tartalmazzák a műszerek rendszeres kalibrálásából vagy rendes karbantartásából származó adatvesztést. A benz(a)pirén és más policiklusos aromás szénhidrogének mérését huszonnégy órás mintavétellel kell elvégezni. A legfeljebb egy hónapon keresztül vett egyedi minták összevonhatók és összetett mintaként elemezhetők, feltéve, hogy a módszer biztosítja, az adott időszakra a minták stabilitását. A három egynemű anyag, a benz(b)fluorantén, benz(j)fluorantén és a benz(k)fluorantén analitikus szétválasztása nehézséget okozhat. Ilyen esetekben a jelentés azok összegére is vonatkozhat. A huszonnégy órás mintavétel az arzén-, kadmium- és nikkelkoncentráció mérésénél is javasolt. A mintavételt a munkanapok és a teljes év vonatkozásában, egyenletes eloszlásban kell elvégezni. Az ülepedés mérésére havi vagy heti mintavétel javasolt az év során.
A teljes ülepedéssel végzett mintavételi módszer helyett kizárólag nedves mintavétel is alkalmazható, ha bizonyított, hogy a két módszer közti különbség 10%-nál kevesebb. Az ülepedést általában μg/m2/nap mértékegységben kell megadni.
A táblázatban meghatározottnál rövidebb minimális mérési időtartamot is lehet alkalmazni, ami azonban a helyhez kötött mérések esetén nem lehet 14%-nál, az időszakos mérések esetén pedig 6%-nál kevesebb, amennyiben bizonyított az ISO 11222:2002 – „A levegőminőségi mérések időátlagára vonatkozó bizonytalanság meghatározása” elnevezésű táblázatban meghatározott adatminőségi célkitűzések betartása.
2. A levegőminőségi modell követelményei
A modellezés bizonytalanságát a mért és a számított koncentrációk legnagyobb eltérésével kell meghatározni egy teljes év vonatkozásában, és figyelmen kívül kell hagyni az események időpontját.
Az objektív becslési módszerek alkalmazása esetén a bizonytalanság nem érheti el a ±100%-ot.
