77/2006. (XI. 13.) GKM rendelet
a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet módosításáról
2006.11.21.
„(1) A rendelet hatálya a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez tartozó Beruházás-ösztönzési célelőirányzat, Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat, a Kis- és középvállalkozói célelőirányzat, valamint az Energiafelhasználási hatékonyság javítása előirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére terjed ki.
(2) Az e rendeletben szabályozott célelőirányzatok felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére, továbbá a rendelet alapján meghirdetett pályázatokra, programokra, projektekre a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht.-ban, az R.-ben és a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.” [Az Áht., a Kktv. és az R. rendelkezéseivel összhangban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ... az alábbi szempontokat tartja alapvető fontosságúnak:]
„c) a Kktv. 3–5. §-aiban meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban együtt: kis- és középvállalkozások) versenyképességének, esélyegyenlőségének, kutatásfejlesztési illetve innovációs, valamint termelési, értékesítési, beszerzési együttműködésének, beszállítói lehetőségeinek, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásának elősegítése;” „(1) A rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatokból támogatás – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, valamint ha a pályázati felhívás – a Beruházás-ösztönzési célelőirányzat esetén a támogatás nyújtója – kifejezetten lehetővé teszi, magyar állampolgárságú, vagy Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező és az EGT tagállama állampolgárának minősülő természetes személy részére nyújtható.” „(3) A 18. § (1) bekezdés a)–b), d)–g), k), n), o) és p), valamint a 18. § (3) bekezdés h) pontjai alapján nyújtandó támogatások beruházási támogatásnak minősülnek, ezért ezekre a támogatásokra a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) foglalt rendelkezések és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) 30. §-a az irányadó, a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból támogatott nagyberuházások esetén ezeken kívül a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Amennyiben a 18. § (1) bekezdésének t) pontja alapján nyújtott támogatás beruházási támogatásnak minősül, arra szintén a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági iránymutatásban (98/C 74/06) foglalt rendelkezések és a Korm. Rendelet 30. §-a, nagyberuházások esetén ezenkívül a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) rendelkezései irányadók.” „(9) Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképről szóló kormányrendelet szerinti érzékeny ágazatban működő vállalkozásnak, továbbá a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból támogatott nagyberuházás megvalósításához a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közleményben (2002/C 70/04) foglaltak szerint nyújtható támogatás.”
„(4) A Minisztérium – fejlesztési célú beruházások kivételével – a Kormány által meghatározott gazdaságstratégiai célok megvalósításához a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat és az Energiafelhasználási hatékonyság javítása előirányzat tárgyévi kiadási előirányzatának legfeljebb 3%-át elkülöníti, amelynek felhasználásáról és odaítéléséről a gazdasági és közlekedési miniszter dönt.”
„(2) Ha a pályázati felhívás, vagy egyedi kormánydöntésen alapuló beruházások támogatása esetében a támogatás nyújtója másként nem rendelkezik, a fejlesztési célú támogatással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően a megvalósítás támogatási szerződésben rögzített üzembe helyezési határidejétől számított legalább öt évig folyamatosan fenn kell tartani és működtetni.”
[A beruházás, fejlesztés megkezdésének minősül]
„a) fejlesztési célú projekt esetén az építési naplóba történt első olyan bejegyzés időpontja, amely a támogatott projekt részletes költségvetésében szereplő bármely elemre vonatkozik, illetve építési tevékenységet nem tartalmazó pályázat esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék stb. szállítását igazoló okmányon feltüntetett nap (import esetében a határátlépést igazoló okmányon lévő érkeztető vámbélyegző szerinti dátum, belföldi gép, berendezés, anyag, termék stb. esetében a szállítólevélen feltüntetett legkorábbi időpont), építési tevékenységet és árubeszerzést is tartalmazó projekt esetén ezek közül a korábbi időpont;”
[Az egyes célelőirányzatok bevételei:]
„a) a célelőirányzatból támogatást igénylő pályázó által befizetett pályázati díj, a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat esetén ideértve az „Ipari Park” cím pályázat eljárási díját is;”
„(5) A célelőirányzatok forrásaiból kell fedezni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes személyi és tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségeket. A Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból támogatott projektekkel összefüggésben a közreműködő szervezetek költségeit a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat finanszírozza.”
„(1) A Beruházás-ösztönzési célelőirányzat és a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat támogatási jogcímei:”
„(2) A Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból és a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzatból az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő jogcímeken is nyújtható támogatás:” „(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat forrásainak terhére az alábbi tevékenységekhez nyújtható részben vagy egészben támogatás:” „(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogcímeken túl a Beruházás-ösztönzési célelőirányzat és a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat jogszabályban vagy kormányhatározatban meghatározott gazdaságstratégiai célok végrehajtásához biztosíthat – a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeivel az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban – egészben vagy részben finanszírozást. (5) A Beruházás-ösztönzési célelőirányzat és a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat és a Regionális gazdaságépítési célelőirányzat jogutódja azzal, hogy a Beruházás-ösztönzési célelőirányzat szolgál az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházások támogatására.”
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
Dr. Kóka János s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
