Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006.(III.26.) rendeletének indokolása

Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata a helyi hagyományokra építve, az Európai Unió előírásait, valamint a magyarországi előírásokat is figyelembe véve hozta meg döntését.

E tárgykörben 2005. évben a jogharmonizációs feladatok végrehajtása során a 2004 december 21-én kihirdetett rendeletet hatályon kívül helyezte a Képviselő-testület.

Az állattartás Nyírbéltek Nagyközségben helyi közügy.

Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata az állattartás helyi sajátosságok érvényesítése, a helyi lakóközösség békés együttélésének védelme és a későbbi jogviták elkerülése érdekében rendeletet alkotott. Az önkormányzat jogalkotói hatásköre közvetlenül az Alkotmány 44/A §-ból vezethető le.

A helyi önkormányzat az Alkotmány 44/A. §-nak megfelelően – magasabb szintű jogszabályok előírásainak keretei között – Nyírbéltek Nagyközség közigazgatási területére kiterjedő hatállyal rendezheti az állatok tartásával kapcsolatos viszonyokat, a helyi sajátosságok figyelembevételével.

Az állattartás során be kell tartani a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket.

A 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (5) bekezdése kimondja, hogy ha nincs állattartási rendelet, úgy az ott előírt műszaki követelményeket az érdekelt szakhatóság előírása alapján kell meghatározni.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. 4-5 §-ai határozzák meg az állattartók feladatait az állatok életfeltételeinek biztosításáról.

Az állatok kímélete, az állatkínzás tilalmának szabályai az 1998. évi XXVIII. tv. 6-7-8. §-ai tartalmazzák.

Fontos kiemelni az Alkotmánybíróság 17/1998.(V:13.) AB határozatát, mely szerint: „ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel.

Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat, vagy korlátozást állapítson meg. Ugyanúgy az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel, szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette.

A fentiek figyelembevételével került sor az állattartás korlátozására.

A kóbor ebekre vonatkozó szabályokat a 2005. évi CLXXVI. állategészségügyi törvény 43. §-a, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. 11-12 §-ai tartalmazzák.

Az Ávt 11-12-13-14. §-ai határozzák meg az állati eredetű hulladék kezelésének szabályait.

A helyi önkormányzat a helyi érdekű közügyek szabályozása során köteles a helyi viszonyoknak megfelelően differenciáltan szabályozni az életviszonyokat. Amint a 772/B/1997. AB határozat fogalmazott: „[a] helyi önkormányzatnak – az állattartást szabályozó rendelete megalkotásakor – tehát figyelemmel kell lennie jogalkotói hatáskörét korlátozó törvényi rendelkezésekre, továbbá a lakóépületek sajátosságaira, a lakások nagyságára, az érintett személyek körére, esetleges tulajdonosi minőségükre és arra, hogy az állattartás adott esetben valóban veszélyezteti-e a lakóközösség tagjainak békés együttélését. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint meghatározható, maximálható az ingatlanon tartható kutyák és macskák száma. Az egylakásos és többlakásos épületben lakásonként 2-2 kutya, illetve macska és azok egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható az önkormányzati rendelet szerint, mely a helyi viszonyokat figyelembe véve arányos tulajdoni korlátozást jelent. Az önkormányzati rendelet nem zárja ki, hogy az állattartási rendelet 16. §. (1) bekezdésében meghatározott kutyák számánál több kutya tartására kerüljön sor, ehhez azonban közegészségügyi, állategészségügyi szempontokra külön engedély beszerzését szabja feltételül. Az egylakásos épületen a családi házas épületet érti az önkormányzat.

Fontos kiemelni az Alkotmánybíróság 17/1998.(V:13.) AB határozatát, mely szerint: „ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat, vagy korlátozást állapítson meg. Ugyanúgy az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel, szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette.

A tulajdonhoz való jog - az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján – alapvető jog, amely azonban nem korlátlan. A tulajdonosnak joga gyakorlása során tekintettel kell lennie mások jogaira és jogos érdekeire. A tulajdonhoz való jog tehát korlátozható, a korlátozás azonban akkor alkotmányos, ha az arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával. 53/2003.(XI.13.) AB. határozat

A tulajdonjog tartalmát és védelmét a PTK X. fejezete szabályozza részletesen, e rendelkezések keretet adnak az egyéb jogszabályoknak is, melyek a közérdek vagy jogos magánérdek érvényesülését a tulajdon szabadságával szemben lehetővé teszik. 71/1991.(II.28.) AB határozat.

A fentiek figyelembevételével került sor azon utcák meghatározására, ahol nem hajthatnak szarvasmarhát.

A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A hatályba léptető rendelkezés szerint a 9. §. 2006. július 1-én lép hatályba, kellő időt biztosítva a végrehajtás felkészülésére. Eleget téve a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987.(XII.29.) IM rendelet 7. §. (1), (2) bekezdésének.

Az átmeneti rendelkezések között az önkormányzat rendelkezett az előírtnál nagyobb számú eb és macska tartásával kapcsolatban is. Az önkormányzat gondos mérlegelés alapján hozta meg rendeletét.