9/2006. (II. 10.) KvVM rendelet
a Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület kezelési tervéről
2006.02.18.
1. § (1) A Magyar Királyi Földmívelésügyi Miniszter 80.855/1942. sz. rendelkezésével védetté nyilvánított, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 11,1 hektár kiterjedésű Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendeletben állapítom meg.
2. § A Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését – a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően – a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Gombos András s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár
1. számú melléklet a 9/2006. (II. 10.) KvVM rendelethez
A Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai
072, 074, 089–094, 073/1 a-c, 073/2
2. számú melléklet a 9/2006. (II. 10.) KvVM rendelethez
A Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
– A tájképi és kultúrtörténeti jelentőségű fasor fennmaradásának biztosítása.
– A fasor – botanikai értéket jelentő – idős fáinak megőrzése.
– A fasor idős fáihoz kötődő állatvilág megőrzése.
– A természetvédelmi célú bemutatás elősegítése.
2. Természetvédelmi stratégiák
– A fasor egyszeri, teljes rekonstrukciója (növény- egészségügyi kezelés, beteg és menthetetlen fák eltávolítása, majd ezek pótlása, menthető fák nyesése).
– A fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.
– Hosszú távon tájképvédelmi szempontból nem megfelelő objektumok áthelyezése, elrejtése.
– A természetvédelmi célú bemutatást szolgáló infrastruktúra kiépítése.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
– A beavatkozásokat (fakivágás, ágnyesés) vegetációs időszakon kívül, de a denevér betelelés és az énekes madarak költési időszaka előtt kell elvégezni.
– Fokozottan védett madárfaj (pl. haris) fészkelése esetén a fészket és a fenntartásához szükséges védelmi területet kell kijelölni.
– A tervezési terület szabadon látogatható.
– A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.
3.1.3. Közlekedés, oktatás és bemutatás
– A területen gépjárművel közlekedni csak a természetvédelmi célú kezelési tevékenységek, illetve a természetvédelmi hatósági engedéllyel végzett kutatások keretében szabad.
– A látogatás és bemutatás célját szolgáló, tájba illő létesítmények összes alapterülete nem haladhatja meg a tervezési terület 0,05%-át.
3.1.4. Terület- és földhasználat
– A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos.
– A meglévő infrastruktúra és közműhálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.
– A területen növényvédő szert és irtószereket csak a fák egyedi védelme érdekében szabad használni.
– A területen vadgazdálkodási létesítmény nem helyezhető el.
– A fapótlások vad elleni védelmét biztosítani kell.
– A tervezési terület a jelenlegitől eltérő területfelhasználási egységbe nem sorolható.
3.1.5. Táj- és kultúrtörténeti értékek
– A nagycenki hársfasor tájképi jellegét meg kell őrizni.
– A fiatal, elkorcsosult, alászorult, a fasorban nem megfelelő helyre telepített fákat el kell távolítani.
– A fiatal, egészséges, a fasorban nem megfelelő helyre telepített fákat el kell távolítani.
– A fasorból csak abban az esetben távolítható el fa, ha ez a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében szükséges. Az eltávolított fákat pótolni kell, kivéve a természetvédelmi céllal eltávolított és korábban sorközbe ültetetett egyedeket.
– A fapótlásokat előnevelt, földlabdás sorfa jellegű suhángokkal kell elvégezni vegetációs időn kívül (elsősorban Tilia cordata fajokkal).
– A fapótlásokat a fasorban lehetőleg a fák eredeti helyén kell elvégezni, a faközbe ültetés egyedi természetvédelmi hatósági elbírálást követően lehetséges.
– A faápolás során megengedett a koronaalakítás, a sérült és beteg koronarészek eltávolítása, a tősarjak eltávolítása, az üregek gondozása, a fagyöngy folyamatos eltávolítása.
– A talaj bolygatásával járó természetvédelmi kezelési tevékenységek megkezdése előtt a természetvédelmi kezelő kikéri a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodájának véleményét.
Az egyszeri, teljes rekonstrukcióra vonatkozó kezelési módok az egyes fák állapotának megfelelően:
– jó állapotban lévő, idős fák: kezelést nem igényelnek, esetlegesen sarjlevágás;
– jó állapotban lévő, idős fák, kismértékben károsodott ágrendszerrel: a száraz csúcsok levágása, a fagyöngy eltávolítása, sarjlevágás;
– idős, jelentősen sérült koronaformájú fák: az idős ágak visszavágása, a fagyöngy eltávolítása, régi sebhelyek kezelése, a korábban betonozott üregek utókezelése;
– idős, jelentősen korhadt törzsű és ágazatú fák: a madár, illetve denevérvédelem, valamint alsóbbrendű korhadéklakó fajok miatt megtartandók. Az idős ágak visszavágása, a fagyöngy eltávolítása, régi sebhelyek kezelése, a korábban betonozott üregek utókezelése, a törzsbelső kitisztítása, vízkivezetés megoldása;
– leromlott, erősen károsodott fák, illetve deformálódott koronájú vagy korona nélküli fák: eltávolítást, szükség esetén tuskókiszedést követően pótlás sorfa jellegű fákkal;
– középkorú, szép koronájú, egészséges fák az első pótlásból: kezelést nem igényelnek, esetlegesen sarjlevágás;
– jó állapotban lévő, középkorú fák, kismértékben károsodott ágrendszerrel, fagyöngyfertőzéssel, erős számú tősarjjal: a száraz ágvégek levágása, a fagyöngy eltávolítása, sarjlevágás;
– fiatal, egészséges, megfelelő helyre telepített fák: nem igényelnek kezelést.
3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
– A gyepeken kizárólag extenzív rétgazdálkodás alkalmazható.
– A terület évente legfeljebb kétszer kaszálható, a kaszálásokat a nyár első felében (június), illetve a nyár végén, kora ősszel (augusztus–szeptember) lehet elvégezni.
– A keletkezett szénát a kaszálást követően egy hónapon belül le kell hordani a területről.
– A gyepeken bármilyen fajta tápanyag-utánpótlás, felülvetés, drénezés tilos.
– A Hidegség 3E jelű erdőrészlet tekintetében a tervezés időpontjában érvényes körzeti erdőterv előírásai a természetvédelmi igényeket kielégítik, és a következőkben is az abban meghatározott erdőgazdálkodási gyakorlat a kívánatos.