2006. évi XCVII. törvény
az egészségügyben működő szakmai kamarákról1
Az Országgyűlés az egészségügyi szakmák gyakorlóinak szakmai önkormányzathoz való jogát elismerve, annak érdekében, hogy az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók
– közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján, demokratikusan – a törvény által meghatározott keretek között – önállóan intézzék szakmai ügyeiket,
– meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket,
– a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, az egészségügyet érintő egyéb döntések meghozatalához, valamint a lakosság egészségügyi ellátásának javításához
a következő törvényt alkotja:2
AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KAMARÁK RENDSZERE
1. § (1) Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestületei.
(2) Az egészségügy területén szakmai kamaraként
a) Magyar Orvosi Kamara,
b) Magyar Gyógyszerészi Kamara,
c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
működik.
(3) A szakmai kamarák feladataikat
a)3 az alapszabály szerint létrehozott szakmai és területi szervezeteik, valamint
b) országos szerveik
útján látják el.
(4)4 A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek. A területi szervezeteket és az országos szerveket a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(5)5
(6)6
A SZAKMAI KAMARÁK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
2. §7 A szakmai kamara
1. az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és – jogszabályban meghatározott keretek között – egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;
2. megalkotja alapszabályát;
3. a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai kódex) alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást folytat le;
4. véleményezési jogot gyakorol
a) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, valamint valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,
b) az egészségpolitikát, az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, fejlesztési irányait érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál, szakmai minimumfeltételek, szakmai irányelvek és módszertani levelek kidolgozásánál,
c) feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése tekintetében,
d) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény szerinti egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében;
5. felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
6. nyilvántartást vezet a tagjairól;
7. közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és a szakmai továbbképzések működésének felügyelete keretében továbbképzést szervez;
8. feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába – szükség szerint – bevonja az érintett egészségügyi érdekképviseleti szerveket;
9. ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;
10. az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;
11. közzéteszi – a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével – az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét, valamint a feladatkörében érintett szakmák tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti kötelező továbbképzések szervezőinek a tevékenységét miniszteri rendeletben foglaltak szerint rendszeresen minősíti, a minősítést honlapján közzéteszi, és szükség szerint javaslatot tesz a továbbképzésre jogosult intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek; továbbá feladatkörében jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételei megvalósulásának ellenőrzésében;
12. feladatkörében véleményezi az egészségügyi szakképzések és szakmai továbbképzések szakmai követelményeit, megvizsgálhatja a képzések szakmai feltételeit és azok megvalósulását, továbbá a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében javaslatot tehet a képzést folytató intézménynek, illetve az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek;
13. tagját az e törvényben meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre kötelezi;
14. jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek és bizottságok munkájában;
15. ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira;
16. az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint részt vesz a szakmai képzőhelyek akkreditációjában;
17. tanácskozási joggal rendelkező tagot delegál a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi gyógyintézetek kórházi felügyelő tanácsaiba, valamint az orvos- és egészségtudományi képzést végző egyetemek klinikai központjainak klinikai központi tanácsaiba;
18. javaslatot tehet – akár saját kezdeményezése alapján is – a működési körét érintően bármely, az egészségpolitikát érintő kérdésben – ideértve jogalkotás kezdeményezését vagy módosítását is – a döntést előkészítő, vagy a döntést meghozó személy, illetve szerv számára;
19. évente tájékoztatja tevékenységéről az Országgyűlés illetékes szakbizottságát.
2/A. §8 (1)9 A 2. § 4. pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot gyakorol a vezetői alkalmasság kérdésében az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál, az egészségbiztosítási szerveknél, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karainál, szervezeti egységeinél magasabb vezető és vezető állásra pályázati eljárás keretében pályázó, orvos végzettségű jelöltek vezetői kinevezése, megbízása során, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása és a foglalkoztatásnak a foglalkoztató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében.
(1a)10
(1b)11
(2)12 A 2. § 4. pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Gyógyszerészi Kamara
a) véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek gyógyszerészképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású gyógyszerészeinek gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy – vezetői munkakör esetén – felmentése során, továbbá a gyógyszerészek költségvetési szerv keretében működő intézményi gyógyszertárban történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében,
b) szakértőként részt vesz a külön jogszabályban meghatározott esetekben a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadására irányuló eljárásban.
(3)13 A 2. § 4. pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleményezési jogot gyakorol
a) a szakmai alkalmasság tekintetében – az (1) és (2) bekezdésben nem említett –szakképesítéshez kötött tevékenység körében foglalkoztatott magasabb vezető, vezető állású egészségügyi szakdolgozó vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy – vezetői munkakör esetén – felmentése tekintetében,
b) az egészségügy területén működő egészségügyi szakdolgozói szakterületeken a szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel tekintetében.
(4) Az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a szakmai kamara a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, kinevezendő, vagy a vezetői megbízással, kinevezéssel már rendelkező egészségügyi dolgozó
a) rendelkezik-e kamarai tagsággal,
b) áll-e a vezetői megbízást kizáró etikai büntetés hatálya alatt.
(5) A szakmai kamara az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szakmai kamara által ismert, jogszabályon alapuló olyan körülményekről, amelyek kizárhatják vagy befolyásolhatják a vezetői feladatok kamarai tag által történő ellátását.
2/B. §14 (1) A szakmai kamara feladatkörében szakértőként véleményezi a külön törvény szerint működési nyilvántartásba vétel nélkül, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló egészségügyi tevékenységre irányuló kérelmeket.
(2) A szakmai kamara feladatkörében szakértőként véleményezi a külföldi bizonyítvány, oklevél Magyarországon történő elismerésére irányuló kérelmet, ha az oklevél a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön törvény alapján feltétel nélkül nem ismerhető el.
(3)15 Az (1) és (2) bekezdések szerinti hatósági eljárásokban a szakmai kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint szakértőként vesz részt.
(4) A szakmai kamara véleményezési jogot gyakorol – feladatkörének megfelelően – az egészségügyi szolgáltatók és az egészségbiztosítási szerv közötti szerződések általános szerződési feltételei és az egyedi szerződések azonos feltételei tekintetében.
2/C. §16 (1) A 2–2/B. §-okban meghatározott véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a döntés előkészítéséért felelős szerv, illetve személy köteles
a) a tervezetet véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a szakmai kamarának véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre,
b) a szakmai kamara véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetve a döntésre jogosulttal megismertetni,
c) az elfogadott döntésről a kamarát tájékoztatni.
(2) A 2–2/B. §-okban meghatározott véleményezési jogkörét a szakmai kamara a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve – az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén – a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Ha a szakmai kamara a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidő meghosszabbítását, a döntés előkészítéséért felelős szerv, illetve személy a szakmai kamara egyetértését vélelmezheti. Nem hosszabbítható meg a szakmai kamara véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő olyan módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal jogszabályban előírt eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.
(3) A 2/B. § (4) bekezdése alapján tett véleménye figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a kamarát írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatást a döntés meghozatalára jogosult szerv vagy személy adja meg.
2/D. §17 (1)18 A szakmai kamara a 2. § 13. pontja szerinti feladatkörében az e §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén, megfelelő határidő kitűzésével továbbképzésre kötelezi a tagját.
(2) A kamarai tagot továbbképzésre kell kötelezni, ha az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzés során, neki felróható okból súlyos szakmai szabályszegést követett el, és emiatt a bíróság jogerős ítélettel elmarasztalta, de foglalkozástól eltiltás büntetést nem alkalmazott.
(3) Továbbképzésre kell kötelezni a kamarai tagot abban az esetben is, ha az egészségügyi dolgozót a bíróság jogerősen eltiltotta az egészségügyi szakma körébe tartozó foglalkozásától, és e büntetéshez fűződő joghátrányok alóli mentesülést követően az egészségügyi dolgozót első ízben vették fel vagy vették fel újra a kamarába.
(4) A szakmai kamara a továbbképzésre kötelezést tartalmazó döntést területi szinten, az alapszabályban meghatározott szerve útján hozza meg. A döntéssel szemben a szakmai kamara országos elnökségéhez lehet fellebbezni.
2/E. §19 (1) A szakmai kamara által elrendelt továbbképzésnek tárgya szerint
a) meg kell felelnie a kamarai tag szakképesítésének, és
b) a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően, alkalmasnak kell lennie a szakmai szabályszegéssel érintett szakterületen végzett egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek, készségek fejlesztésére.
(2) A szakmai kamara által e törvény alapján elrendelt továbbképzés teljesítése az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának megújításához szükséges feltételek körébe nem számítható be.
(3) A szakmai kamara által elrendelt továbbképzés összes, a tagra háruló indokolt költsége nem haladhatja meg a továbbképzés befejezésekor érvényes, a tagra irányadó garantált bérminimum, ennek hiányában a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
(4) A szakmai kamara által elrendelt kötelező továbbképzés időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.
(5) Az elrendelt továbbképzés elvégzését a tag a szakmai kamara területi szervének igazolni köteles.
A SZAKMAI KAMARÁK SZERVEZETE
A területi szervezetek
3. § (1) Az e törvényben és az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására az alapszabály szerint kamarai területi szervezeteket kell létrehozni.
(2)20 A területi szervezetek megalakítására, szervezet rendszerére, tisztségviselőire és azok megválasztásának módjára, valamint feladataik ellátására – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az alapszabály rendelkezései irányadóak, azzal, hogy a területi szervezetben működni kell etikai bizottságnak és elnökségnek, amelyek elnökei e törvény alkalmazásában tisztségviselőnek minősülnek.
(3)21 A területi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok megfeleljenek az e törvény szerinti feladataiknak azzal, hogy az alapszabályban foglalt esetekben és feltételek szerint a területi szervezetek egyes feladataikat más területi szervezettel közösen is elláthatják vagy feladataik ellátására közös szerveket is létrehozhatnak.
A szakmai szervezetek22
3/A. § (1) Az e törvényben, az alapszabályban vagy a szakmai kamara által eseti felkérés alapján meghatározott kamarai feladatok ellátására és szakmai támogatására szakmai tagozatok, a több szakmai tagozatot érintő vagy különleges szakértelmet igénylő kamarai feladatok ellátására szakmai csoportok (a szakmai tagozat és a szakmai csoport a továbbiakban együtt: szakmai szervezet) hozhatók létre.
(2) Szakmai szervezet létrehozásáról az országos küldöttközgyűlés dönt.
(3) Szakmai szervezet akkor hozható létre, ha annak létrehozását az érintett szakma, szakterület vagy szakmai tevékenység sajátosságai, illetve a szakmai kamara valamely szakmai feladatának ellátása indokolja.
(4) A szakmai szervezet létrehozásáról szóló döntés során vizsgálni kell
a) a létrehozás célját és szakmai indokoltságát,
b) a szakmai szervezet által ellátandó kamarai és szakmai feladatokat,
c) az érintett szakma, szakterület, szakmai tevékenység és kamarai tagok körét,
d) az érintett kamarai tagok szakmai részvételének és képviseletének biztosíthatóságát,
e) azt, hogy az ellátandó feladatot a szakmai kamara már működő szakmai szervezete ellátja-e, illetve az annak keretében megfelelően ellátható-e,
f) a szakmai szervezetnek a szakmai kamara szakmai feladatellátási rendszerébe történő illeszkedését, valamint
g) a szakmai szervezet tartós és feladatainak megfelelő működésének feltételeit.
(5) A szakmai szervezetek megalakításának részletes eljárási szabályait, szervezetrendszerét, tisztségviselőit és azok megválasztásának módját, működését, feladataik ellátásának és a szakmai kamara más szerveivel, valamint a szakmai kamara szakmai feladatokat ellátó hivatali szervezetével való együttműködésének szabályait az alapszabály határozza meg.
(6) A szakmai szervezeteket úgy kell létrehozni és működtetni, hogy azok szervezete, működése és képviselete megfeleljen az általuk ellátott feladatoknak, és biztosítsa az érintett kamarai tagok szakmai szempontjainak megjelenítését.
Az országos szervek
4. § (1)23 A szakmai kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a szakmai kamara alapszabályának, illetőleg etikai kódexének a megalkotása és módosítása, valamint – a 6. § (4) bekezdésére is figyelemmel – országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, a szakmai kamara számviteli törvény szerinti éves beszámolójának, továbbá az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása. Az alapszabály a küldöttközgyűlés részére más kizárólagos hatásköröket is megállapíthat.
(2)24 A küldöttközgyűlés tagjai:
a) az alapszabály szerint számított 4 éves ciklusra, titkos szavazással választott küldöttek, szavazati joggal,
b) a szakmai kamara országos elnökségének (a továbbiakban: országos elnökség) tagjai, tanácskozási joggal,
c) a szakmai kamara országos etikai bizottságának, országos felügyelőbizottságának, valamint az alapszabály szerint létrehozott más, országos állandó bizottságok elnökei, továbbá az etikai kollégium elnöke, tanácskozási joggal,
d) a szakmai kamara szakmai szervezeteinek vezetői tanácskozási joggal.
(3) A küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az alapszabály rendelkezhet a küldöttközgyűlés gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja a kötelező összehívás további eseteit is.
(4) A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele jelen van. A küldöttközgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyek betöltésére, illetőleg a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az alapszabály rendelkezései irányadóak.
(5) A küldöttközgyűlés a határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők többségének egyetértő szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.
5. § A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.
6. § (1) Országos ügyintéző szervek:
a) az elnökség,
b) az etikai bizottság,
c) a felügyelőbizottság,
d) az etikai kollégium,
e) az alapszabályban meghatározott más állandó bizottságok.
(1a)25 Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a 10. § (1) bekezdésében megjelölt szervvel együtt képezik a szakmai kamara országos szervezetét.
(2) Az országos elnökség tagjai: elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok.
(3)26 A szakmai kamara országos tisztségviselői az országos elnökség (2) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározott bizottságok, valamint az alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott etikai kollégium elnöke, alelnökei, továbbá – ha a kamarának van tagozata – az országos szakmai tagozatok vezetői..
(4)27 Az országos elnökség tagjait, valamint a (3) bekezdésben szereplő tisztségviselők közül az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság, valamint az etikai kollégium elnökét és alelnökét a küldöttközgyűlés, a további országos tisztségviselőket az alapszabályban meghatározott kamarai szerv titkos szavazással választja 4 éves ciklus időtartamára.
(5) Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik
a)28
b)29 az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § 4. pontjában meghatározott véleményezési jogkörök gyakorlása, a 2/A. és 2/B. §-ban foglalt jogkörök gyakorlása, a 2/D. § (4) bekezdése szerinti fellebbezések elbírálása, továbbá a jogszabályban vagy az alapszabályban más kamarai szerv feladat- és hatáskörébe nem utalt feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása,
c) az alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(6) Az országos elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az alapszabály rendelkezhet az elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az elnökség kötelező összehívásának további eseteit is.
(7) Az országos elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok több, mint felének a jelenléte szükséges.
7. § (1) Az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjait a küldöttközgyűlés az alapszabály szerinti létszámban választja meg, titkos szavazással.
(2) Az országos felügyelőbizottság ellenőrzi a szakmai kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok érvényesülését. Az ellenőrzés során az országos felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg.
(3) Az országos felügyelőbizottság évente egy alkalommal beszámol a küldöttközgyűlésnek.
8. § (1)30 A szakmai kamara az etikai kódex tartalmát érintő javaslatok kidolgozására etikai kollégiumot működtet.
(2) Az etikai kollégium az alapszabály szerint választott tagokból, valamint a 6. § (4) bekezdése szerint megválasztott elnökből és alelnökből áll.
(3)31 A szakmai kamara etikai kódexét a kamara honlapján elektronikus formában, nyomtatható, elmenthető és kimásolható formában közzé kell tenni.
9. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szakmai kamara országos szervei és tisztségviselői által ellátott kamarai feladatokat az alapszabály határozza meg.
10. §32 (1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítására, illetve összehangolására országos ügyviteli feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: országos hivatal) működik.
(2) Az országos hivatal vezetését az országos elnökséggel munkaviszonyban álló hivatalvezető látja el. A hivatalvezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(3)33 A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy lehet. Ettől eltérően hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy a kinevezéstől számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga, vagy a közigazgatási szakvizsga alóli – teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján – mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hivatalvezető munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.
(4) A hivatalvezető helyettese felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnök, az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.
(5) Az országos hivatal foglalkoztatottjai felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.
(6) Az országos hivatal és a hivatalvezető feladatait a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg.
10/A. §34 A szakmai kamara tisztségviselőinek díjazására, költségtérítésére és egyéb juttatásaira vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály állapítja meg.
A TERÜLETI SZERVEZETEK
ÉS AZ ORSZÁGOS SZERVEK TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA, VISSZAHÍVÁSA
11. §35 (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a szakmai kamara tagjai közül 4 éves választási ciklusra, titkosan választják.
(2) A tisztségviselők és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása a megszűnést eredményező esemény bekövetkeztének napján szűnik meg.
(3) Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv – a visszahívás tekintetében a 13. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – a megbízatás megszűnésétől számított 90 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.
(4) Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben meghatározott választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 90 napon belüli időpontra össze kell hívni.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv – valamennyi tagjának megjelenése esetén – határozatképesen nem hívható össze. Ha e feltétel az ügyintéző szerv bármely tagja megbízatásának megszűnésére tekintettel utóbb teljesül, az erre okot adó körülménytől számított 90 napon belül a (3) bekezdés szerinti eljárással – valamennyi be nem töltött mandátum tekintetében – meg kell tartani a választást.
(6) Az országos szervek és területi szervezetek elnöke azonos tisztségre legfeljebb két teljes választási ciklusra választható meg azzal, hogy azonos tisztséget összesen legfeljebb tízéves időtartamban tölthet be abban az esetben, ha bármely választási ciklusban a tisztséget nem töltötte be a választási ciklus teljes időtartamában. A tízéves időtartam számítása során valamennyi, az azonos tisztségben megszakítás nélkül, vagy megszakítással eltöltött időtartamot figyelembe kell venni.
(7) Az a (6) bekezdés szerinti tisztségviselő, akinek azonos tisztségre vonatkozó megbízatása a (6) bekezdés szerint meghatározott tízéves időkorlátot még nem érte el, ugyanakkor a fennmaradt időtartam már nem elegendő a tisztség egy teljes új választási ciklusban való betöltésére, ugyanazon tisztségre kizárólag a (3)–(5) bekezdés szerinti időközi választáson választható meg. Megbízatása ebben az esetben legfeljebb a tízéves időtartam eléréséig tarthat.
(8) A területi és országos küldöttek, tisztségviselők, valamint az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai megbízatásának tekintetében a 4 éves választási ciklus kezdő és záró időpontja megállapításának szabályait az alapszabály határozza meg.
12. § (1)36 Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.
(2)37 Kamarai tisztségviselő a szakmai kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja, továbbá az országos hivatal foglalkoztatottja vagy hivatalvezető, valamint területi szervezetnek az alapszabály szerinti ügyviteli szervezete vezetője vagy foglalkoztatottja nem lehet. Kamarai tisztségviselő, továbbá etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnöke, tagja nem állhat etikai büntetés hatálya alatt.
(3) Ugyanazon szakmai kamara bármely ügyintéző szervének tagjai nem lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
(4) Az érintett megválasztásakor nyilatkozik arról, hogy esetében fennáll-e az (1)–(3) és (6) bekezdésekben meghatározott valamely összeférhetetlenségi ok. Az ilyen okot az érintett a megválasztásától számított 30 napon belül köteles megszüntetni, és arról a megválasztására jogosult testületet tájékoztatni.
(5)38 Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdés szerinti határidőben nem szünteti meg, illetve ha az összeférhetetlenség megállapítását az érintett megválasztására jogosult testülettel azonos szintű vagy az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett megválasztására jogosult testület határoz.
(6) Az alapszabály az (1)–(3) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
13. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása megszűnik: az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, az összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 11. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.
(2) A tisztségviselőnek és az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak egytizede, valamint a területi szervezet tisztségviselője, ügyintéző szervének nem tisztségviselő tagja esetén a területi szervezet felügyelőbizottsága, továbbá – bármely tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetén – az országos felügyelőbizottság kezdeményezheti írásban, a kezdeményezést indokolva.
(3)39 A visszahívásról – titkos szavazással – az a testület dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta, és visszahívás esetén egyidejűleg megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. A döntésre jogosult testületet a visszahívás kezdeményezésétől számított 90 napon belüli időpontra össze kell hívni.
13/A. §40 (1) A szakmai kamara tisztségviselőjét és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a kamarai tevékenységével összefüggésben – havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű – fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a kamarai tevékenységével összefüggő munkából való távolmaradását a munkáltatója számára köteles legalább öt nappal előre írásban bejelenteni. A munkáltató a határidőn belül érkezett bejelentést köteles tudomásul venni. A bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdés szerinti személy ennél későbbi, de a tervezett távolmaradását megelőző időpontban is eleget tehet, ebben az esetben a munkáltató haladéktalanul dönt a munkaidő-kedvezmény biztosításáról vagy annak megtagadásáról. A munkáltató a munkaidő-kedvezmény biztosítását a betegbiztonságot vagy a betegellátási érdeket súlyosan sértő körülmény fennállása esetén tagadhatja meg.
(3) A szakmai kamarai tevékenységet teljes vagy részmunkaidőben végző tisztségviselőt a tisztség betöltésének időtartamára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 133. §-ában foglaltak alkalmazásával fizetés nélküli szabadság illeti meg, azzal, hogy a szakmai kamarában végzett tevékenysége a rá irányadó előmeneteli rendszer szerinti illetményi fokozatba vagy kategóriába történő besorolása során egészségügyi tevékenységgel töltött szolgálati időnek minősül.
(4) Az (1) bekezdés szerinti személyt a kamarai tevékenységével összefüggésben munkajogi hátrány nem érheti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást
a) országos kamarai tisztségviselő, valamint országos ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében a szakmai kamara országos hivatala az elnök jóváhagyásával,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben a szakmai kamara területi elnöke
adja ki.
13/B. §41 (1) A szakmai kamara választási szabályait az e törvényben foglalt választási minimumfeltétekkel összhangban, a területileg arányos, egyenlő választójog elvére figyelemmel a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni.
(2) A tisztségviselők, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai, valamint a küldöttek megválasztása történhet
a) a választásra jogosult tagok egyidejű személyes jelenlétével megvalósuló gyűlésen (a továbbiakban: választói gyűlés),
b) a választásra jogosult tagok személyes jelenlétét nem egyidejűleg igénylő választási időszakban, vagy
c) a választásra jogosult tagok személyes jelenlétét nem igénylő távválasztás útján.
(3) A kamarai szavazás a szakmai kamara alapszabályában meghatározott esetekben titkos, egyéb esetekben nem titkos.
(4) A választási időszak tartama legalább 8, legfeljebb 30 nap. A választási időszak tartamát az arányos képviselet érdekében különösen a választásra jogosult kamarai tagok számára, a választási időszakra eső munkaszüneti napokra, valamint a választásra jogosult tagok személyes megjelenését érintő egyéb, előre látható körülményekre tekintettel kell megállapítani.
(5) A távválasztás a szakmai kamara által üzemeltetendő, közjegyző által ellenőrzött biztonságos internetes felületen, elektronikus úton történik.
13/C. §42 (1)43 A kamarai választás a szakmai kamara döntése szerint a 13/B. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti eljárások bármelyike szerint történhet.
(2)44 A kamarai választás első fordulója érvényes, ha a választásra jogosult kamarai tagok több mint huszonöt százaléka szavazott. A kamarai választás eredményességi feltételeit a szakmai kamara alapszabálya tartalmazza.
(3)45 A kamarai választás első fordulójának érvénytelensége vagy eredménytelensége esetén a szakmai kamara második választási fordulót tart. A szakmai kamara a második fordulót az első forduló napjától – vagy a 13/B. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjának alkalmazása esetén a választás első fordulójának utolsó napjától – számítva legkorábban tizenöt napon túl, de legkésőbb negyvenöt napon belül tartja meg. A második forduló a szavazatot leadó tagok számára tekintet nélkül érvényes. Az alapszabály a második forduló érvényességéhez szükséges részvételi arányt a szavazatot leadó választásra jogosultak arányának meghatározásával e törvényben foglaltaknál szigorúbban is megállapíthatja.
(4) Ha a második forduló érvénytelen vagy eredménytelen, négy hónapon belül megismételt választást kell tartani, azzal, hogy az eredménytelen második forduló, illetve annak utolsó napja és a megismételt választás, illetve annak első napja között harminc napnál kevesebb nem telhet el. Ha a megismételt választás második fordulója is érvénytelen vagy eredménytelen, a tisztség, mandátum a soron következő általános választásig betöltetlen marad.
(5) Ha a választás (4) bekezdés szerinti eredménytelensége miatt valamely kamarai szerv működőképességének biztosítása vagy a be nem töltött tisztséggel járó feladatok ellátása érdekében az szükséges, a következő érvényes választás eredményes lezárásáig terjedő időszakra a szakmai kamara alapszabályban meghatározott szerve az el nem látott feladat elvégzésére más szervet vagy kamarai tagot jelölhet ki (a továbbiakban: ügyvivő). A tisztség, mandátum korábbi betöltője ügyvivőként nem jelölhető ki, és az ügyvivőre a 11–13/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A kijelölt ügyvivő az általa ellátott feladat tekintetében a választott tisztségviselővel, taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, tevékenységéről azonban annak befejeztét követő 60 napon belül beszámolni tartozik az őt kijelölő szervnek.
13/D. §46 (1) Választói gyűlés összehívása esetén a kamarai választásokat jegyzőkönyv vezetésével, vagy hang- vagy mozgókép-felvétel készítésével kell dokumentálni. A jegyzőkönyvnek alkalmasnak kell lennie legalább a következők megállapítására:
a) a választási esemény helyszíne, időpontja,
b) a levezető elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítők személye,
c) az eseményen megjelentek személyazonossága megállapításának (mandátumvizsgálat) módja és időpontja,
d) a választásra jogosult és a megjelent kamarai tagok száma, valamint az érvényesség és a határozatképesség megállapításához szükséges egyéb adatok,
e) a mandátumok száma és a megválasztható személyek neve,
f) a kamarai választási névjegyzék lezárásának időpontja,
g) a választás eredménye,
h) a jegyzőkönyv-hitelesítés időpontja,
i) a szakmai kamara alapszabályában meghatározott egyéb tartalmi elemek,
j) jogszabályban, a szakmai kamara alapszabályában vagy belső szabályzatában kötelezően előírt egyéb követelmények megállapításához szükséges adatok.
(2) A választási jegyzőkönyv kötelezően alkalmazandó formáját a szakmai kamara alapszabálya tartalmazza.
(3) A választási jegyzőkönyveket és hang- vagy mozgókép-felvételeket négy évig meg kell őrizni.
(4) A választási időszak meghirdetése útján megtartott kamarai választás eredményét kamarai választási bizottság állapítja meg, amelynek tevékenységét az (1)–(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell dokumentálni.
(5) A távválasztás eredményét – legalább a következő adatok rögzítésével – az elektronikus szavazási felület rögzíti:
a) a szavazás kezdő és befejező időpontja,
b) a választásra jogosult és szavazatot leadott kamarai tagok száma, valamint az érvényesség és a határozatképesség megállapításához szükséges egyéb adatok,
c) a mandátumok száma és a megválasztható személyek neve,
d) a kamarai választási névjegyzék lezárásának időpontja,
e) a választás eredménye,
f) a szakmai kamara alapszabályában meghatározott egyéb tartalmi elemek,
g) az elektronikus szavazási felület működését hitelesítő közjegyző neve, címe,
h) jogszabályban, a szakmai kamara alapszabályában vagy belső szabályzatában kötelezően előírt egyéb követelmények megállapításához szükséges adatok.
(6) A távválasztás eredményét az elektronikus szavazási felületen legalább négy évre visszamenőlegesen hozzáférhetővé kell tenni.
TAGSÁGI VISZONY
14. § (1) A szakmai kamara tagja lehet az, aki
a) magyar oktatási intézményben a választott kamarai tagság szerinti egészségügyi képesítést, szakképesítést megszerezte, vagy akinek külföldön szerzett, egészségügyi képesítést, szakképesítést igazoló bizonyítványát, oklevelét honosították, vagy egyenértékűvé nyilvánították, illetőleg egészségügyi szakképesítését elismerték,
b) az egészségügyi képesítésének, szakképesítésének megfelelő alapnyilvántartásban szerepel,
c) Magyarország területén a választott kamarai tagságnak megfelelő egészségügyi képesítéshez, szakképesítéshez kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,
d)47 az alapszabályban meghatározott módon az országos hivatalnak a kamarai tagdíjat megfizeti, és
e) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.
(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a szakmai kamara tagjai közé – kérelmére – fel kell venni. A felvétel kizárólag a (3) bekezdés szerinti okból tagadható meg.
(3) Nem vehető fel a szakmai kamara tagjai közé,
a) akinél olyan – a 17. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott – ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a kamarából ki kellene zárni,
b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a szakmai kamara etikai normái az adott egészségügyi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,
c)48 aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,
d)49 a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a kamarából kizártak.
14/A. §50 (1)51 Egészségügyi tevékenységet – jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett – a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.
(1a)52 A nem orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az (1) bekezdés szerint illetékes szakmai kamara a Magyar Orvosi Kamara.
(1b)53 A Magyar Orvosi Kamara kérelemre az (1a) bekezdés szerinti szakképesítéssel rendelkező személlyel – amennyiben a kamarai tagság e törvényben meghatározott további feltételei fennállnak – abban az esetben is tagsági viszonyt létesít, ha a kérelmező nem minősül egészségügyi dolgozónak.
(1c)54
(2) Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon.
(2a)55 Az egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzése során – ha ennek feltételei az Eütv., valamint az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény alapján fennállnak – kamarai tagság nélkül valamely egészségügyi szakképesítés megszerzéséig működhet közre a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.
(2b)56 Kamarai tagság nélkül is igazolható az egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság, ha a külföldi állampolgársággal rendelkező egészségügyi dolgozó az egészségügyi szakképesítés megszerzését követően egészségügyi tevékenységet Magyarországon nem kíván folytatni, az egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása kizárólag a szakképesítése külföldön történő elismerése miatt szükséges, és az egészségügyi tevékenység folytatásának feltételei az Eütv., valamint az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény alapján egyebekben fennállnak.
(3)57 Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy – ha kamarai tagsággal nem rendelkezik – e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy további – nem közszolgálati, kormányzati szolgálati – jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzésének feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(4)58 A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az egészségügyi dolgozó külön törvényben meghatározott elsősegély-nyújtási kötelezettségét, valamint a külön jogszabály szerinti pro família végezhető egészségügyi tevékenység gyakorlásának lehetőségét.
14/B. §59 (1) A területi szervezet a 14/A. §-ban foglalt eseteken túlmenően írásbeli kérelem alapján határozattal szünetelteti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak, aki ezt kéri.
(2) A szüneteltetés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel. A kamarai tagságát szüneteltető egészségügyi dolgozó – a 14/A. § eltérő rendelkezése hiányában – egészségügyi tevékenységet nem végezhet.
(3) Az (1) bekezdés alapján szüneteltetett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag írásbeli kérelmére határozattal helyreállítja.
14/C. §60
15. § (1) A szakmai kamara tagjának joga, hogy
a) az alapszabályban meghatározottak szerint küldöttnek, ügyintéző szerv tagjának, tisztségviselőnek válasszák;
b) a szakmai kamara e törvény szerinti jogosultságán alapuló, illetve az alapszabály szerinti, vagy egyedi döntéssel meghatározott szolgáltatását, tevékenységét igénybe vegye.
(2) A szakmai kamara tagjának kötelezettsége, hogy
a) megfizesse a tagdíjat;
b) megtartsa az alapszabályban, a szakmai kamara más belső szabályzatában meghatározott, vagy választott tisztségéből eredő kötelezettségeket.
16. § (1) Az érintett azon területi szervezetnél kérheti tagfelvételét, amelynek az alapszabály szerint meghatározott illetékességi területén a választott kamara szerinti egészségügyi tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az a személy, aki a választott kamara szerinti egészségügyi tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét annál a területi szervezetnél kérheti, amelynek illetékességi területén ilyen tevékenységet korábban bármikor folytatott, vagy ahol a kérelem benyújtásának időpontjában lakóhelye van.
(2) Az a személy, aki több területi szervezet illetékességi területén folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni egészségügyi tevékenységet, maga dönti el, hogy melyik illetékes területi szervezetnél kéri felvételét.
(3)61 A területi szervezet a tagfelvétel tárgyában a felvételi kérelem megérkezését követő naptól számított 15 napon belül dönt. Ha a kérelmezőt a szakmai kamara tagjai sorába felveszi, bejelenti a kamarai nyilvántartásba és kiadja számára a tagsági igazolványt.
(4)62
(5)63
(6)64 Ha a kamarai tag egészségügyi tevékenységének helyét megváltoztatja, és az másik területi szervezet illetékességi területén van, a tag az adatváltozást az illetékességgel rendelkező szakmai kamara területi szervezetének köteles 15 napon belül írásban bejelenteni. A bejelentés alapján a tevékenység folytatásának új helye szerint illetékes területi szervezet az érintettet 15 napon belül tagjai sorába átveszi, és értesíti az átvételről a kamarai nyilvántartást, valamint a kamarai tagot.
(7)65
17. § (1) A területi szervezet írásbeli indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak,
a)66
b)67 akit a kamarai tagságának alapjául szolgáló foglalkozástól jogerős ügydöntő határozattal határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára, ha a kamarából a 25. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő etikai büntetésként nem zárták ki,
c)68
(2) A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.
(3)69 A 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a tagsági jogviszony felfüggesztésére irányuló jogerős etikai büntetés tartama alatt a kamarai tagsági viszony e törvény erejénél fogva felfüggesztés alatt áll. A tagság felfüggesztésére irányuló etikai büntetést kiszabó határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a tag kamarai tagsági viszonya a határozat jogerőre emelkedésének napjától a felfüggesztés etikai büntetés tartama alatt felfüggesztés alatt áll. A tagsági viszony felfüggesztése az etikai büntetés lejártát vagy – a jogerős etikai határozattal szemben eredményesen érvényesített jogorvoslat esetén – az etikai büntetés alkalmazhatóságát kizáró döntés jogerőre emelkedését követő napon hatályát veszti.
18. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki
a) a tagsági viszonyáról lemondott,
b) nem felel meg a 14. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek,
c)70 a 25. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült,
d) a 14. § (3) bekezdése szerint a szakmai kamarába nem lenne felvehető.
(2) Ki kell zárni a szakmai kamarából azt, akit jogerősen
a) egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) a kamarai tagság alapjául szolgáló foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.
(3)71
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra – a 26. §-ra is figyelemmel – az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadóak.
(5) Azt a személyt, akinek a tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján megszűnt, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveszi a kamara tagjai közé.
(6) Ha a tagsági viszony az (1) bekezdés b)–d) pontjai alapján szűnt meg, a kérelmező a kamara tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta. Az egészségügyi tevékenység jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladó megszakítása esetén igazolni kell az ilyen esetre előírt vizsga sikeres letételét is.
(7)72 A kamarai tagsági jogviszony létrejöttére és megszűnésére vonatkozó eljárási részletszabályokat a szakmai kamarák alapszabályai határozzák meg.
19. §73 A tagsági viszony felfüggesztéséről, szüneteltetéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a véglegessé vált határozatát haladéktalanul megküldi az érintett személy egészségügyi tevékenységének megfelelő működési nyilvántartást vezető szervnek, az egészségügyi dolgozót foglalkoztató munkáltatónak, továbbá azon egészségügyi szolgáltató működési engedélyezésére jogosult szervnek, amely egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez.
19/A. §74 (1)75 A szakmai kamara a tagnyilvántartási adatok körében, a 2. § 13. pontjában, valamint a 2/A. és 2/B. §-ban meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli
a) az Eütv. alapján az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása körébe tartozó adatokat,
b) a tag orvosi bélyegzőjének számát, ha ilyennel rendelkezik,
c) a tag adóazonosító jelét,
d) a tag kamarai tagsági jogviszonyból eredő jogával vagy kötelezettségével összefüggésben keletkezett adatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a tagsági jogviszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.
KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGYEK INTÉZÉSE
19/B. § (1)77 A szakmai kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):
a) felvétel a szakmai kamarába,
b) a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az egészségügyi dolgozó halála miatt szűnik meg,
c)78 a kamarai tagság szüneteltetése, valamint a szüneteltetett tagsági viszony helyreállítása.
(2) Ha a szakmai kamara a kamarai tagság megszűnési okáról tudomást szerez, az (1) bekezdés b) pontja alapján a kamarai tagság megszüntetése iránti eljárást hivatalból megindítja.
(3) A szakmai kamara a (2) bekezdés szerinti eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.
(4) A kamarai hatósági ügyben első fokon a területi szervezet elnöksége, másodfokon az országos elnökség jár el.
19/C. §79 A szakmai kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
20. §80 A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:
a)81 a 2. § 3. pontja szerinti etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése,
b) az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése.
20/A. §82
21. §83 (1)84 Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll. Több – eltérő területi szervezeti tagsággal rendelkező – kamarai tag érintettsége esetén az az etikai bizottság jár el, amely elsőként állapítja meg a panaszüggyel érintett valamelyik kamarai tag ügyében a területi illetékességét.
(2)85 A munkaviszonyban, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb – ha annak külön törvény szerint helye van – a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.
(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettségétől függetlenül is – az általa tett intézkedés közlése mellett – köteles a területi szervezetnél működő etikai bizottságot értesíteni, ha a foglalkoztatott kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely a munkáltató álláspontja alapján az e törvény szerinti etikai vétséget valósítja meg.
22. § (1)86 Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról – ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult – az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell a panaszost is.
(2)87 Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek a területi szervezet etikai bizottságának tudomására jutásától 6 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.
(3)88 Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárás esetén az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidőt a területi szervezet etikai bizottságának a határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.
(4)89 Az etikai eljárást a (2) bekezdésben meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását az egészségügyi dolgozó maga ellen kéri.
(5)90 A bíróság vagy a szabálysértési hatóság határozatát a kamara kérelmére, vagy – amennyiben az érintett személy kamarai tagsága a bíróság, eljáró hatóság előtt ismert – hivatalból, a jogerőre emelkedést vagy a véglegessé válást követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
(5a)91 Az ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve a további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát az (5) bekezdés szerint a határozathozatalt követő 30 napon belül küldi meg az illetékes kamarai szervnek.
(6)92
23. §93 (1) A területi szervezet etikai bizottsága az etikai felelősség tárgyában hozott határozatát – ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult – közli a panaszossal is.
(2) Az elsőfokú etikai határozattal szemben a fellebbezést a szakmai kamara országos etikai bizottságához kell benyújtani. A fellebbezés alapján az országos etikai bizottság folytatja le a másodfokú etikai eljárást. Az elsőfokú etikai határozattal szemben az (1) bekezdésben meghatározott panaszos is fellebbezhet.
(3) A másodfokon eljáró országos etikai bizottság a határozatot
a) az (1) bekezdésben meghatározott panaszossal és
b) az első fokon eljárt etikai bizottsággal
is közli.
(4) Az első- és másodfokon eljáró etikai bizottságok eljárásában – amennyiben az adott etikai bizottságban bizottsági tagként ilyen személy megválasztásra került – az ügy tárgya szerinti szakterületen jártas tag részt vesz. Ennek hiányában szakértőt kell kirendelni.
(5)94 Az etikai eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) nem alkalmazhatók a törvénynek
aa)95
ab) eljárási költség viselésére,
ac) költségmentességre,
ad)96
vonatkozó rendelkezései, továbbá
b)97 az ügyintézési határidő hatvan nap,
c)98 ha a panaszos vagy az eljárás alá vont személy ezt kéri vagy személyes megjelenésében akadályoztatva van, a kamarai szervek, testületek ülései személyes részvétel helyett egyidejű jelenlétet biztosító és az azonosítást lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtarthatók.
(6)99 Az (5) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl az alapszabály egyéb eseteket is meghatározhat, amikor a kamarai szervek, testületek ülései személyes részvétel helyett egyidejű jelenlétet biztosító és az azonosítást lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtarthatók. A kamarai szervek, testületek döntéseiket írásbeli döntéshozatal útján is meghozhatják, azzal, hogy a döntésről az érintett személyeket tájékoztatni kell, és a panaszos vagy az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kérheti.
24. §100 (1) Az első fokú etikai eljárásban a bizonyítási eljárás keretében tárgyalás tartása kötelező.
(2) Kizárási okot a fellebbezésre jogosult az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi szervezet etikai bizottsága elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, aki döntést hoz az eljárásból való kizárás tárgyában.
(3)101
(4) Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a panaszos az eljárással összefüggésben nyilvánvalóan rosszhiszemű volt, az eljáró etikai szerv őt – ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik – a rosszhiszeműségre tekintettel indokolatlanul felmerült eljárási költségek viselésére kötelezi.
25. § (1)102 A kiszabható etikai büntetések:
a) a figyelmeztetés,
b) a megrovás,
c) a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság,
d) a tagsági viszony 1–6 hónapig terjedő felfüggesztése,
e) a 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a kizárás,
f) kirívóan súlyos etikai vétség esetén a kizárás.
(2)103 Az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában szereplő etikai büntetések az (1) bekezdés c) pontja szerinti etikai büntetéssel együttesen is alkalmazhatók.
(3)104 Az elsőfokú etikai bizottság legalább 5 tagú, a másodfokú etikai bizottság legalább 11 tagú.
(4)105 Az első- és a másodfokú etikai bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. Az első- és másodfokú etikai bizottság határozatot a jelen lévő tagjainak szótöbbségével hoz
a) az etikai felelősség tárgyában,
b) az (1) bekezdés a)–c) pontjában szereplő etikai büntetések alkalmazása tekintetében,
c) bármely jogerős marasztaló határozatnak az alapszabályban meghatározott módon való közzétételéről.
(5)106 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság jelen lévő tagjainak kétharmados szótöbbsége szükséges. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság jelen lévő tagjainak egyhangú döntésével meghozott egyetértő szavazata szükséges, azzal, hogy a szavazás során a tartózkodást ebben az esetben nem lehet egyetértő szavazatnak tekinteni.
(6) Az etikai felelősség megállapítása esetén az etikai bizottság határozatában kötelezheti az elmarasztalt személyt az eljárás költségeinek részben vagy egészben történő megfizetésére.
(7)107 Az (1) bekezdésben megjelölt etikai büntetés jogerős kiszabásáról szóló döntést közölni kell az eljárás alá vont személy egészségügyi tevékenysége szerinti működési nyilvántartást vezető szervvel is.
25/A. §108 (1) A 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés csak az etikai kódexben meghatározott esetekben alkalmazható.
(2)109 Ha az etikai bizottság a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés alkalmazásáról döntött, azonban a kizárás alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárás is folyamatban van, a döntés határozatba foglalására nem kerül sor, hanem az etikai eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig fel kell függeszteni. A folyamatban lévő büntetőeljárás egyéb etikai szankció kiszabásának lehetőségét nem érinti.
(3)110 Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásában a taggal szemben a 18. § (2) bekezdésében meghatározott szankciót alkalmazza, a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az (1) bekezdés szerinti etikai bizottság a kizárásról szóló döntését a 25. § (1) bekezdés e) pontja alapján hozza meg.
(4)111 Ha az etikai eljárást büntetőeljárás miatt függesztették fel, a bíróság jogerős ügydöntő határozatában foglalt ténybeli és jogi megállapításokhoz a lefolytatott etikai eljárásban az etikai bizottság kötve van.
26. § A 25. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kizárás büntetés alkalmazásáról az etikai bizottság hivatalból – meghallgatás és tárgyalás tartása nélkül – határoz.
26/A. §112 (1) Az etikai bizottságok, valamint azok tagjai egyedi ügyekben lefolytatott etikai eljárásaik során sem irányítási, felügyeleti jogkörben, sem az adott szervbe tisztségviselő-választási jogkörrel rendelkező szerv által nem utasíthatóak.
(2) A jogerősen kiszabott etikai büntetés a 25. § (1) bekezdés
a) a) pontja esetén 1 év alatt,
b) b)–c) pontja esetében 2 év alatt,
c) d) pontja esetében a felfüggesztés időtartamának lejártát követő 2 év alatt,
d) e) pontja esetében a kizárás alapjául szolgáló más bírósági határozat elévülésével egyidejűleg,
e) f) pontja esetén 2 év alatt
évül el.
(3) A 25. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetekben a kamarába történő ismételt felvétel írásbeli kérelemre történik a tagfelvételre vonatkozó – e törvényben meghatározott – szabályok szerint. A kérelmet a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártát követően lehet benyújtani.
A SZAKMAI KAMARÁK ÁLLAMI FELÜGYELETE
27. § (1) Az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a szakmai kamarák működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály jogszabálysértő, illetve más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő vagy alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles – a miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(3)113 A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja a szakmai kamarák választásainak jogszerűségét, a vizsgálat keretében az ellenőrzéshez szükséges mértékben, az ellenőrzés lefolytatásának végéig jogosult kezelni a szakmai kamarák tagsági adatait, valamint a szakmai kamarai tagok természetes személyazonosító adatait és a választáshoz használt egyéb azonosító adatait.
(4)114
(5)115
(6)116
(7)117
(8)118
(9)119 A szakmai kamarák az alapszabály, valamint az etikai kódex elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra – az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül – törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátják.
(10)120 A szakmai kamara országos felügyelőbizottságába az egészségügyért felelős miniszter egy – kizárólag tanácskozási jogkörrel rendelkező – állandó tagot delegál.
(11)121 A szakmai kamara az előző évi költségvetésének végrehajtásáról minden év május 31-ig írásban beszámol a miniszternek.
28. §
VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
29. § (1) A szakmai kamara működésének költségeit
a) a tagjai által befizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,
b)123 a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől az államháztartásról szóló külön törvényben előírtak szerint átvett pénzeszközök,
c) alapítványi és más támogatások,
d) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
e) pályázat útján elnyert pénzösszegek,
f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek
fedezik.
(2) Etikai büntetésként kiszabott pénzbírság összegének felhasználásáról az alapszabály rendelkezik.
(3) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a szakmai kamara jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is.
(4)124 A szakmai kamara éves beszámolójának eredménykimutatásában szerepeltetni kell az (1) bekezdésben felsorolt pénzeszközöket, függetlenül attól, hogy azok felhasználására a területi szervezetnél vagy az országos szervezetnél került sor. A beszámoló szöveges részét a szakmai kamara honlapján közzé kell tenni.
29/A. §125 (1) A szakmai kamarai tagdíj mértékét – a (2) bekezdésben foglalt követelmények betartásával – a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni.
(2) A szakmai kamarai tagdíj egy naptári évre eső mértéke nem haladhatja meg az adott naptári évben a kamarai tagra irányadó kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének
a) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében: tizennyolc százalékát,
b) a Magyar Gyógyszerészi Kamara esetében
ba) a személyi joggal rendelkező gyógyszerész kamarai tagok tekintetében: hatvan százalékát,
bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó kamarai tagok esetében: harminc százalékát,
c) a Magyar Orvosi Kamara esetében: harminc százalékát.
29/B. §126 (1) A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
(2) A szakmai kamara a tagjának a tagdíjhátralék megfizetésére történő eredménytelen írásbeli felszólítását követő 30 napot követően a kamarai tagdíj behajtása érdekében megkeresheti az állami adóhatóságot. Ha a tag a határidőn belül a tagdíjhátralék fennállását vagy összegét vitatja, a szakmai kamara köteles a kifogást megvizsgálni, és annak elbírálásáig az állami adóhatóság megkeresésére nem kerülhet sor.
(3) A szakmai kamara a tagdíjtartozás behajtása érdekében tett megkeresésről és annak eredményéről a tagot írásban tájékoztatja.
29/C. §127 Az e törvényben nem szabályozott szervezeti és működési kérdésekben az alapszabály rendelkezései az irányadóak.
30. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. április 1. napján lép hatályba. Az e törvény és az alapszabály szerinti új kamarai szervek és tisztségviselők a 32. § (3) bekezdése szerinti alapszabály alapján történő megválasztásuk napjától kezdik meg működésüket.
(2) E törvény 31–32. §-ai, valamint 34. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
(3)128 E törvény rövidítése: Ekt.
31. §129 A 11. § (1) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából a 2011. április 1. előtt betöltött tisztséget nem kell tekintetbe venni, a korlátozást a 2011. április 1-jét követő első alkalommal történő megválasztástól kell számítani.
32. §130 (1) Aki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2026. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése131 napján a továbbiakban orvosi kamarai tagsághoz kötött tevékenységet végez és nem tagja a Magyar Orvosi Kamarának, amennyiben orvosi kamarai tagsághoz kötött egészségügyi tevékenységet a Módtv. hatálybalépését követően is végezni kíván – a 14/A. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel –, a Módtv. hatálybalépésétől számított 30 napon belül kéri a Magyar Orvosi Kamarába történő felvételét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül benyújtott felvételi kérelem alapján létesülő kamarai tagsági jogviszony a kérelem benyújtásának napjával külön testületi döntés nélkül jön létre. Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl benyújtott kérelmek alapján a Magyar Orvosi Kamara az általános szabályok szerint jár el. Ha az érintett nem az (1) bekezdés szerinti határidőben nyújtja be a Magyar Orvosi Kamarába történő tagfelvétel iránti kérelmét, kamarai tagsághoz kötött tevékenységet az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 60. naptól nem végezhet addig, amíg a Magyar Orvosi Kamara a kérelmet el nem bírálja. Mentesül a visszalépő tag az illetékekről szóló törvény szerinti szolgáltatási díj megfizetése alól abban az esetben, ha korábban már rendelkezett magyar orvosi kamarai tagsággal.
(3) A Magyar Orvosi Kamarába az (1) bekezdés szerinti tagfelvételi kérelem alapján felvett személyt a 14. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamarai tagdíjfizetési kötelezettség a tagfelvételi kérelem benyújtását követő második hónap 1. napjával kezdődő időszak tekintetében terheli.
(4) A Magyar Orvosi Kamara országos és területi etikai bizottságainak tagjait 2026. december 15-ig meg kell választani.
(5) A Magyar Orvosi Kamara az elfogadott etikai kódexét az annak hatálybalépését megelőző 15 nappal a kamara honlapján elektronikus formában közzéteszi.
(6) A Módtv.-nyel megállapított 11. § (6) bekezdésében foglaltakat a tisztségviselő Módtv. hatálybalépését132 követő megválasztása során a választást megelőzően az azonos tisztség viselésével bármikor eltöltött időtartam figyelembe vételével kell alkalmazni azzal, hogy a tisztségre történő soron következő választásig az adott tisztség ezen rendelkezésekre tekintet nélkül továbbra is betölthető.
33. §133 (1) Az Eütv.-nek a Módtv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 140/B. §-a alapján indult és folyamatban lévő etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (a továbbiakban: ETT) az eljárás lefolytatására jogosult etikai szervei
a) 2026. december 31-ig lezárják azzal, hogy ha az etikai ügyben eljáró szervet a jogorvoslatot elbíráló hatáskörrel rendelkező szerv a Módtv. hatálybalépését követő 60. napot követően új eljárásra utasítja, az új eljárást az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le,
b) a 2026. december 31-ig le nem zárt ügyeket 2027. január 10-ig átteszik a Magyar Orvosi Kamarához.
(2) Az ETT első fokon eljáró orvosetikai szervei előtt a Módtv. hatálybalépését követő 60. napot követően új elsőfokú etikai eljárás nem indulhat, azokat a Magyar Orvosi Kamarához át kell tenni. 2027. január 1-jétől az elsőfokú, a megismételt elsőfokú és a másodfokú etikai eljárásokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le.
(3) A Módtv. hatálybalépését követő 60. napot megelőzően indult, a (2) bekezdés szerinti áttétellel nem érintett etikai eljárásokat az Eütv.-nek a Módtv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 140/B. §-a alapján az etikai eljárás lefolytatására jogosult etikai szerv felfüggeszti. Az ETT a felfüggesztett etikai ügyeket az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint átteszi a Magyar Orvosi Kamarához. A felfüggesztés időtartama az elévülési idő számításánál nem vehető figyelembe.
(4) A kamarai etikai bizottság az (1) bekezdésben említett folyamatban lévő ügyeket az etikai vétséget elkövető tekintetében az elkövetés időpontjában hatályos etikai szabályok szerint folytatja le, azzal, hogy az elkövetés időpontjában alkalmazható etikai büntetésnél súlyosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(5) Az ETT másodfokon eljáró orvosetikai szerve a 2027. január 1-jén folyamatban lévő, etikai döntés felülvizsgálatára irányuló perek iratanyagát 2027. január 10-ig átadja a Magyar Orvosi Kamarának. Az eljárás során a (4) bekezdésben foglalt követelményeket alkalmazni kell. Az etikai döntés felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben a Magyar Orvosi Kamara a jogutód.
(6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti eljárási cselekmények végrehajtása körében az ETT etikai bizottságai az Eütv.-nek a Módtv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 140/B. §-a figyelembevételével járnak el.
33/A. §134 A szakmai kamara és az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szerv 2027. március 31-ig adategyeztetést folytat le az Eütv. 112. § (4) bekezdés i) pontja szerinti adatok tekintetében.
33/B. §135
33/C. §136
34. §137 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az Eütv. szerinti kötelező továbbképzés szervezője tevékenységének az egészségügyben működő szakmai kamarák általi rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés alapján megtehető javaslattételre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
35. §138 Ez a törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A törvényt az Országgyűlés a 2006. november 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2006. november 29.
A preambulum a 2011: XXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés a) pontja a 2026. évi LXIV. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdése a 2014: CXI. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 33. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (6) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 33. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § a 2026. évi LXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. §-t a 2011: XXIII. törvény 3. §-a iktatta be.
A 2/A. § (1) bekezdése a 2026. évi LXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. § (1a) bekezdését a 2023. évi I. törvény 1. §-a iktatta be, a 2026. évi LXIV. törvény 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2/A. § (1b) bekezdését a 2023. évi I. törvény 1. §-a iktatta be, a 2026. évi LXIV. törvény 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2026. évi LXIV. törvény 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2026. évi LXIV. törvény 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/B. §-t a 2011: XXIII. törvény 3. §-a iktatta be.
A 2/B. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 280. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/C. §-t a 2011: XXIII. törvény 3. §-a iktatta be.
A 2/D. §-t a 2011: XXIII. törvény 3. §-a iktatta be.
A 2/D. § (1) bekezdése a 2026. évi LXIV. törvény 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/E. §-t a 2011: XXIII. törvény 3. §-a iktatta be.
A 3. § (2) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 30. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2026. évi LXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
Az „A szakmai szervezetek” alcímet (3/A. §-t) a 2026. évi LXIV. törvény 5. §-a iktatta be.
A 4. § (1) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 30. § b) pont ba)–bb) alpontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 2026. évi LXIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1a) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 6. § (3) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 30. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 2026. évi LXIV. törvény 17. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (5) bekezdés a) pontját a 2011: LXXXI. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte.
A 6. § (5) bekezdés b) pontja a 2011: XXIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2026. évi LXIV. törvény 17. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 30. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a 2011: XXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.
A 10/A. §-t a 2011: XXIII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2026. évi LXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a 2026. évi LXIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2019: CIX. törvény 112. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 30. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 2026. évi LXIV. törvény 17. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. §-t a 2011: XXIII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2026. évi LXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 13/B. §-t a 2012: LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13/C. §-t a 2012: LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13/C. § (1) bekezdése a 2014: CXI. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.
A 13/C. § (2) bekezdése a 2014: CXI. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.
A 13/C. § (3) bekezdése a 2014: CXI. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.
A 13/D. §-t a 2012: LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: XXIII. törvény 30. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdés c) pontja a 2013: CCLII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdés d) pontját a 2011: XXIII. törvény 11. §-a iktatta be.
A 14/A. §-t a 2011: XXIII. törvény 12. §-a iktatta be.
A 14/A. § (1) bekezdése a 2026. évi LXIV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. § (1a) bekezdését a 2011: LXXXI. törvény 47. §-a iktatta be.
A 14/A. § (1b) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 97. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14/A. § (1c) bekezdését a 2023. évi I. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, a 2026. évi LXIV. törvény 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14/A. § (2a) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 97. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14/A. § (2b) bekezdését a 2016: CLXXII. törvény 33. §-a iktatta be.
A 14/A. § (3) bekezdése a 2019: CIX. törvény 113. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. § (4) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 66. §-ával megállapított, a 2019: CIX. törvény 114. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14/B. §-t a 2011: CLXXVI. törvény 98. §-a iktatta be.
A 14/C. §-t a 2023. évi I. törvény 3. §-a iktatta be, a 2026. évi LXIV. törvény 18. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (3) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 30. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (4) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 33. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (5) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 33. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (6) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (7) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 33. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdés a) pontját a 2011: CLXXVI. törvény 101. §-a hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 223. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés c) pontját a 2011: CLXXVI. törvény 101. §-a hatályon kívül helyezte.
A 17. § (3) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: XXIII. törvény 30. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 33. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (7) bekezdését a 2026. évi LXIV. törvény 11. §-a iktatta be.
A 19. § a 2011: XXIII. törvény 30. § i) pontja, a 2011: CLXXVI. törvény 100. § b) pontja, a 2017: L. törvény 280. § b) pontja, a 2019: CXXI. törvény 45. §-a szerint módosított szöveg.
A 19/A. §-t a 2011: XXIII. törvény 14. §-a iktatta be.
A 19/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2026. évi LXIV. törvény 17. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Az V/A. Fejezetet (19/B. §-t) a 2011: LXXXI. törvény 46. §-a iktatta be.
A 19/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2026. évi LXIV. törvény 17. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 19/B. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVI. törvény 100. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19/C. §-t a 2013: LXXXI. törvény 42. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 50. §-ával megállapított, a 2024. évi LXXIII. törvény 35. §-a szerint módosított szöveg.
A 20. § a 2011: XXIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a) pontja a 2026. évi LXIV. törvény 17. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/A. §-t a 2023. évi I. törvény 4. §-a iktatta be, a 2026. évi LXIV. törvény 18. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § a 2011: XXIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 2018: CXVIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 67. §-ával megállapított, a 2019: CIX. törvény 114. § b) pontja, a 2021: XCIX. törvény 241. §-a szerint módosított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 221. § (1) bekezdésével megállapított, a 2026. évi XXXIV. törvény 140. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (4) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 223. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (5a) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 221. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2026. évi XXXIV. törvény 140. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (6) bekezdését a 2023. évi XCI. törvény 33. §-a iktatta be, a 2026. évi LXIV. törvény 18. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § a 2011: XXIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CLXXXVI. törvény 126. §-a, a 2026. évi LXIV. törvény 17. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontját a 2017: L. törvény 281. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (5) bekezdés a) pont ad) alpontját a 2013: LXXXI. törvény 42. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 23. § (5) bekezdés b) pontja a 2026. évi LXIV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (5) bekezdés c) pontját a 2026. évi LXIV. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (6) bekezdését a 2026. évi LXIV. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be.
A 24. § a 2011: XXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 281. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (1) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: XXIII. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (5) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 20. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (7) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdésének r) pontja, a 2009: LVI. törvény 357. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 25/A. §-t a 2011: XXIII. törvény 21. §-a iktatta be.
A 25/A. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 222. §-ával megállapított szöveg.
A 25/A. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 223. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 25/A. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 223. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 26/A. §-t a 2011: XXIII. törvény 22. §-a iktatta be.
A 27. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 281. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2023. évi XCI. törvény 34. §-a iktatta be.
A 27. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 281. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (5) bekezdését a 2017: L. törvény 281. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (6) bekezdését a 2017: L. törvény 281. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (7) bekezdését a 2017: L. törvény 281. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (8) bekezdését a 2017: L. törvény 281. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (9) bekezdése a 2011: XXIII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (10) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (11) bekezdését a 2012: LXXIX. törvény 102. § (3) bekezdése iktatta be.
A VIII. fejezetet a 2014: CXI. törvény 97. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: XXIII. törvény 30. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (4) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 24. §-a iktatta be.
A 29/A. §-t a 2011: XXIII. törvény 25. §-a iktatta be.
A 29/B. §-t a 2026. évi LXIV. törvény 13. §-a iktatta be.
A 29/C. §-t a 2026. évi LXIV. törvény 13. §-a iktatta be.
A 30. § (3) bekezdését a 2011: XXIII. törvény 26. §-a iktatta be.
A 31. §-t a 2011: XXIII. törvény 33. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXVII. törvény 77. §-a iktatta be.
A 32. §-t a 2014: CXI. törvény 97. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2023. évi I. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2026. évi LXIV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A hatálybalépés időpontja 2026. október 22.
A hatálybalépés időpontja 2026. október 22.
A 33. §-t a 2014: CXI. törvény 97. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2023. évi XCI. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2026. évi LXIV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 33/A. §-t újonnan a 2026. évi LXIV. törvény 15. §-a iktatta be.
A 33/B. §-t a 2011: XXIII. törvény 28. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CXI. törvény 97. § b) pontja.
A 33/C. §-t a 2011: LXXXI. törvény 49. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CXI. törvény 97. § b) pontja.
A 34. § a 2026. évi LXIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 35. §-t a 2011: XXIII. törvény 33. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: CXXI. törvény 44. §-a iktatta be.
