Kifejezéskereső
Mátészalka Város Képviselő-testületének 1/2007(II.13.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről
Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1)-(3) bekezdésében, az 58. § (2)-(3) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú melléklet o), p) és s) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a bérlők és bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezete véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
1.2 A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Mátészalka Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
2.3 Az elővásárlási joggal rendelkezők részére történő lakáselidegenítés szabályai
2. § (1)4
(2) Közös használatú helyiségeket önálló ingatlanként értékesíteni nem lehet. E helyiségek és területek, valamint az épülethez tartozó földrészletek a leendő tulajdonostársak közös tulajdonába kerülnek.
(3) Elővásárlási jogát nem gyakorolhatja az, akinek a vásárlás időpontjában adó, vagy adók módjára behajtandó köztartozása, továbbá a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van. Az erről kiállított igazolásokat a vételi szándéknyilatkozathoz csatolni kell.
(4) Bérleti- és egyéb közüzemi díj hátralék fennállása esetén az elidegenítésre a hátralék kiegyenlítését követően kerülhet sor.
3.5 A vételár, és megállapításának alapja
3. § (1)6 Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg a lakás vételárát a helyi forgalmi értékkel azonos mértékben kell meghatározni.
(2)7
(3)8
4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében megjelölt bérlakás vételárából a határozatlan idejű bérleti szerződéssel és elővásárlási joggal rendelkező bérlők esetén a vételárat az ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslés alapján a helyi forgalmi értékkel azonos mértékben kell meghatározni.
(2) Ha az elővásárlási jog jogosultja kéri a szerződés megkötésekor a vételár legalább 20%-ának egy összegben való megfizetése köthető ki.
(3) A lakás vételárának kiegyenlítésére az elővásárlásra jogosult kérelmére 15 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. A vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben lehet törleszteni.
(4) Ha a lakást olyan elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg akinek családjában az egy főre eső nettó jövedelme havonta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg erre irányuló kérelme esetén részére 20 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.
(5)9 A (3)-(4) bekezdésben megjelölt kérelem hiányában a lakás vételárának kiegyenlítésére 6 év törlesztési időt kell biztosítani.
(6)10 A vételár egy összegben történő megfizetése esetén a vevőt 20% árengedmény illeti meg. Ebben az esetben az ingatlan vételárát a vevő az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg, illetve a szerződés megkötésétől számított 90 napon belül köteles megfizetni.
(7) Ha a lakást olyan elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg akinek családjában az egy főre eső nettó havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg a vételár szerződéskötéskor történő teljes kiegyenlítése esetén 22.5 % árengedményre jogosult.
(8) Amennyiben a vevő a vételár hátralékot a szerződéskötést követő 1 éven beül egyenlíti ki, a kiegyenlítés időpontjában fennmálló vételárhátralékból 15% engedmény illeti meg.
(9) Amennyiben a vevő a vételár hátralékot a szerződés megkötésének napjától számított 1-3 év közötti időtartam alatt egyenlíti ki, a kiegyenlítés időpontjában fennálló vételárhátralékból 10% engedmény, amennyiben a szerződé megkötésének napjától számított 3-6 év közötti időpontban egyenlíti ki a vételárhátralékból 5 % engedmény illeti meg.
4.11 Az elővásárlási joggal rendelkezők ajánlati szabályai
4/A. §12 (1) Az elővásárlásra jogosult személy az ajánlat adatainak közlését követő 30 napon belül köteles írásban nyilatkozni az ajánlat elfogadásáról.
(2) Az elidegenítésre kijelölt lakás értékesítésének kezdetén az ajánlatban fel kell hívni az elővásárlásra jogosult figyelmét, hogy az ajánlat közlését követő 30 napon belül köteles írásban nyilatkozni az eladási ajánlat elfogadásáról, és egyben figyelmeztetni kell, hogy a határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti.
(3) Ha a jogosult az ajánlatot elfogadja, abban az esetben vele az adásvételi szerződést a vevő nyilatkozattételétől számított 30 napon belül meg kell kötni.
(4) Az elővásárlási jog jogosultjának tájékoztatása a vételi ajánlatról az alábbi adatok közlésével történik:
a) az ingatlan fontosabb ingatlan-nyilvántartási és egyéb jellemző adatai (helyrajzi szám, cím, alapterület, szobaszám, komfortfokozat),
b) a műszaki állapotra vonatkozó tájékoztatás,
c) az ingatlan vételára, annak kialakításánál figyelembe vett tényezőket, a tételes forgalmi értékbecslést,
d) a fizetési feltételek bemutatása,
e) tájékoztatást a vevőre (új tulajdonosra) háruló kötelezettségekről, és a várható terhekről (különböző törlesztések esetén a havi törlesztési részletek nagysága, az egyösszegben való fizetés, vagy az előírtnál nagyobb összegű befizetés esetén járó kedvezmények).
5. § (1)13 A vételár kifizetése a törlesztés első hat évében kamatmentes. Hat éven túli időszakban történő törlesztés esetén a kamat mértéke a teljes törlesztés időtartamára a jegybanki alapkamat (Ptk. 6:47. § (1)-(2)) mértékével azonos.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult vevő családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, ezen körülmény fennállásáig a kamatfizetés felfüggesztésre kerül. A vevő 30 napon belül köteles bejelenteni, ha a kedvezményre jogosító körülményei megszűnnek.
(3)14 Az esedékes törlesztő részlet 6 havi fizetésének elmulasztása esetén a fennálló hátralékot a Ptk. 6:48 bekezdése szerinti magánszemélyek esetében alkalmazandó késedelmi kamattal növelten kell megfizetni. Az Önkormányzat Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága15 9 egymást követő hónapot elérő fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a részletfizetési kedvezmény megvonásáról dönt, mely esetben az egész vételárhátralékot a vevőnek egy összegben kell megfizetnie a döntést követő 3 hónapon belül.
(4) Részletfizetéssel történő vásárlás esetén rendelkezni kell a vételárhátralék és járulékai biztosítására szolgáló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről.
(5) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárhátralék és járulékai miatt bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom akkor törölhető, ha az adós a vételárhátralékot kiegyenlítette.
6. § (1) A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakást, másnak elidegeníteni nem lehet, a törlesztő részletet más nem vállalhatja át.
(2) A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakás megterheléséhez az eladó nem járulhat hozzá, kivéve, ha az lakás-felújítási, lakáskorszerűsítési, fenntartási és jogerős bírósági ítélet alapján közműdíj hátralékok biztosítására irányul.
5.16 Az elővásárlási joggal nem rendelkezők részére történő lakáselidegenítés szabályai
7. § Amennyiben önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosított lakás megvásárlására kívülálló személytől vételi ajánlat érkezik, a lakást ingatlanforgalmi szakértővel fel kell értékeltetni, majd az ajánlatot a szakvéleménnyel együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. A lakás vételára – lakottan – az ingatlan forgalmi értékének 60%-a.
8. § (1)17 A bérbeadás útján nem hasznosított (beköltözhető) lakások természetes és jogi személyek részére történő értékesítésekor Mátészalka Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 21/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelet 11. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. Az ingatlan vételárát, vagy kikiáltási árát a képviselő-testület határozza meg az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi érték alapján. Hirdetni a helyben szokásos módon kell.
(2)18 Az (1) bekezdés alapján történő értékesítés esetén az ingatlan vételárát a vevő az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg, illetve a szerződés megkötésétől számított 90 napon belül köteles megfizetni, részletfizetés nem adható.
(3) Amennyiben a versenytárgyalási ártól az értékesítést elnyerő pályázó eláll, a lakás vételi jogát a második helyen lévő pályázó nyeri el.
(4)19
9. § (1) Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal terhelt házingatlanok elidegenítését megelőzően a bérlőkijelölésre jogosult szervvel megállapodást kell kötni, melyben meg kell határozni - a rendelkezési jogukról történő lemondásokra tekintettel a befolyó vételárból e szerveket megillető vételárrész nagyságát.
(2) A műemléképületben lévő lakást vagy helyiséget a műemléki hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével lehet elidegeníteni.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő épületben a közös használatra szolgáló helyiséget és az épülethez tartozó közös használatra szolgáló területet önálló ingatlanként nem lehet elidegeníteni.
10. § (1) 20Elidegenítésre kijelölt lakás értékesítésének kezdetén az elővásárlásra jogosultat írásban fel kell hívni, hogy az önkormányzat által a felhívásban megküldött eladási ajánlatra a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozzék, kíván-e élni elővásárlási jogával.
(2) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződést a vevő nyilatkozattételétől számított 30 napon belül meg kell kötni.
6.21 Az ajánlat tartalma
11. § Az elővásárlási jog jogosultjának tájékoztatása a vételi ajánlatról az alábbi adatok közlésével történik:
a) Az ingatlan fontosabb ingatlan-nyilvántartási és egyéb jellemző adatai (helyrajzi szám, cím, alapterület, szobaszám, komfortfokozat stb.).
b) A műszaki állapotra vonatkozó tájékoztatás.
c) Az ingatlan vételára, annak kialakításánál figyelembe vett tényezőket, a tételes forgalmi értékbecslést.
d) A fizetési feltételek bemutatása.
e) Tájékoztatást a vevőre (új tulajdonosra) háruló kötelezettségekről, és a várható terhekről. (pl. különböző törlesztések esetén a havi törlesztési részletek nagysága, az egyösszegben való fizetés, vagy az előírtnál nagyobb összegű befizetés esetén járó kedvezmények).
12. § (1) Az adásvételi szerződés megkötését megelőzően – az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből álló épület kivételével – az épületet társasházzá kell alakítani.
(2) A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft.-nek be kell vonnia a leendő tulajdonostársakat. Az alapító okirat tervezetében a leendő tulajdonostársak többsége akaratát érvényesíteni kell.
7.22 Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése
13. § Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződéssel rendelkező bérlőjét, bérlőtársait az 1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (1) bekezdése szerint elővásárlási jog illeti meg a helyiségek elidegenítése esetén.
14. § (1) Amennyiben a helyiség megvásárlására 3. személytől érkezik ajánlat, a vételárat a 8 § (1) bekezdésében meghatározott eljárás alapján kell megállapítani.
(2) Az elidegenítéssel megbízott Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. az elővásárlási jog jogosultját köteles írásban felhívni, hogy az általa megküldött eladási ajánlatra a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozzék.
(3) Amennyiben az elővásárlásra jogosult az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződést a vevő nyilatkozattételétől számított 30 napon belül meg kell kötni.
8.23 Vételár megfizetése
15. § (1) Ha az önkormányzati tulajdonban lévő helyiséget az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a helyiség vételára a beköltözhető - értéknövelő beruházások eddig le nem törlesztett részével csökkentett - forgalmi érték (mely az ÁFA-t nem tartalmazza) 80%-a, melynek 75%-át az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben készpénzben kell megfizetni, a fennmaradó vételárhátralékot 2 év alatt a Ptk. szerinti magánszemélyek esetében alkalmazandó késedelmi kamattal növelt értéken havi egyenlő részletekben kell megfizetni.
(2) Aki a szerződésben vállalt kötelezettségeit - három hónapot meghaladó késedelem esetén - nem fizeti meg, a kedvezményeket elveszti, s vételárhátraléka egy összegben esedékessé válik. A kedvezmény megvonására az Önkormányzat Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága24 jogosult.
(3) Részletfizetés esetén a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba és az adásvételi szerződésben jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni, mely a vételárhátralék kiegyenlítése után törölhető.
(4) Elővásárlási jogát az arra jogosult csak abban az esetben gyakorolhatja, ha igazolja, hogy:
a) a helyi adó és adók módjára behajtandó köztartozása nincs,
b) a társadalombiztosítási alap javára befizetendő tartozása nincs.
16. § Amennyiben az önkormányzati tulajdonban lévő helyiséget nem elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg a vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni, részletfizetés nem adható.
17. § Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság vagy más, a cégnyilvántartás hatálya alá tartozó jogalany rendelkezésére.
18. § (1)25 Az üresen álló helyiségek elidegenítése soráne rendelet (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Amennyiben a versenytárgyalási ártól az értékesítést elnyerő pályázó eláll, a versenytárgyaláson vevőként második helyen lévő pályázó nyeri el a helyiség vételi jogát.
19. § Az adásvételi szerződés abban az esetben köthető meg, ha a vevő igazolja, hogy:
a) helyi adó és adók módjára behajtandó köztartozása nincs,
b) társadalombiztosítási alap javára befizetendő tarozása nincs.
20. § (1) A közös beruházásban megépült nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára a forgalmi érték (mely az ÁFA-t nem tartalmazza):
a) vegyes használatú ingatlanban lévő helyiség esetén 30%-a,
b) önálló épületben 35%-a.
A vételárat egy összegben kell kiegyenlíteni.
(2) Azon közös beruházással létesített nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén, melyeket nem az eredeti társberuházó használ, a helyiség vételára a forgalmi érték (mely az ÁFA-t nem tartalmazza) 35%-a. A vételárat egy összegben kell kiegyenlíteni.
21. § Az adásvételi szerződések megkötésekor az eladó Önkormányzat a vevő adatainak megkérésekor köteles betartani a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat. Azon adatokat, amelyek a Polgármesteri Hivatal helyi nyilvántartásából megállapíthatók, a vevőtől nem lehet kérni azok szolgáltatását.
9.26 Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása
22. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő lakóépületek (a bennük lévő lakások) értékesítéséből származó bevételét az Önkormányzat költségvetésében lakásgazdálkodási célra elkülönítetten kell kezelni, annak felhasználásáról a Képviselő-testület dönt az éves költségvetés készítésekor, illetve szükség szerint.
(2) Az Önkormányzat az(1) bekezdésben említett bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépületrészeinek) felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére, továbbá új lakás építésére használhatja fel.
(3)27
(4) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételét használt lakás vásárlására is felhasználhatja.
(5) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételét a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, továbbá településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére is felhasználhatja.
10.28 Egyéb rendelkezések
23. § (1)29
(2) A képviselő-testület által elfogadott vagyongazdálkodási koncepcióval ellentétes, abban az elidegenítésre kijelölt ingatlanok között nem szereplő ingatlanokra vonatkozó vételi szándékot tartalmazó kérelmet Mátészalka Város polgármestere elutasítja.
(3) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
11.30 A rendelet kihirdetésének szabályai
24. § (1) Ezen rendelet 2007. február 15. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Mátészalka Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 10/1994. (V.12.) Ök. számú rendelete, valamint azt módosító 9/1995. (IV.14), 12/1995.(V.5.), 25/1995. (XI.17.), 18/1996.(VII.25.), 4/1998.(III.20.), 17/1998.(X.7.), 3/2001. (IV.25.) Ök. számú, a 6/2006.(III.3.) és 3/2007.(II.06.) rendelet.
(3) 31 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja.
A bevezető a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be. Az „A rendelet hatálya” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be. Az „I . rész Az elővásárlási joggal rendelkezők részére történő lakáselidegenítés szabályai” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdését a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be. Az „A vételár, és megállapításának alapja” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdése a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdését a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (3) bekezdését a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (5) bekezdése a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 4.§ (6) bekezdést módosította a 22/2018.(XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép 2018. december 20. napján.
A 4. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 4/A. §-t a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
Az 5.§ (1) bekezdését módosította a 22/2018.(XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép 2018. december 20. napján.
Az 5.§ (3) bekezdését módosította a 22/2018.(XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép 2018. december 20. napján.
A bizottság elnevezését módosította a 24/2010. (XI.22.) rendelet. Hatályos 2010. november 22. napjától.
Az 5. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be. A „II. rész Az elővásárlási joggal nem rendelkezők részére történő lakáselidegenítés szabályai” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (1) bekezdését módosította a 22/2018.(XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép 2018. december 20. napján.
A 8.§ (2) bekezdését módosította a 22/2018.(XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép 2018. december 20. napján.
A 8.§ (4) bekezdését hatályon kívül helyezte a 22/2018.(XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép 2018. december 20. napján.
A 10.§ (1) bekezdését módosította a 22/2018.(XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép 2018. december 20. napján.
A 6. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be. Az „Az ajánlat tartalma” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be. A „III. rész Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be. A „Vételár megfizetése” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A Humánszolgáltatások Bizottsága szövegrészt Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság elnevezésre módosította a 24/2010.(XI.22.) rendelet. Hatályos 2010. november 22. napjától.
A 18.§ (1) bekezdését módosította a 22/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép 2018. december 20. napján.
A 9. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be. A „IV. rész Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (3) bekezdését a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 14. §-a iktatta be. Az „ Egyéb rendelkezések” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23.§ (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 22/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép 2018. december 20. napján.
A 11. alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be. Az „A rendelet kihirdetésének szabályai” alcím címét a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (V. 28.) önkormányzati rendelete 16. § m) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24.§-t a (3) bekezdéssel kiegészítette a 16/2009.(XI.2.) rendelet. Hatályba lépett 2009. november 2. napján.
