Tiszafüred Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007 (IV.19.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A rendelet célja, hogy Tiszafüred Város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

(4) E rendeletet kell alkalmazni:

3. § (1) A város területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat műveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, Tiszafüred Város Önkormányzata a Tisza-tó 2005 KHT. [továbbiakban: KHT.] útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül a gyalogos közlekedés céljára szolgáló kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlanok előtti járda tisztántartása, a járda környezetében növő gaz kiírtása az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének. illetve tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(5a)¹ Saroktelkek esetén az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség mindkét, közterülettel határos utcafront tekintetében fennáll.

(6) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát – amennyiben szükséges – naponta többször is fel kell hinteni.

Felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(7) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, tisztán- és jó karban tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvízelvezetés vonatkozásában az országos településrendezési és építési követelményekről szóló előírások tartandók be.

(4) A csapadékvíz elvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

(5) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) a tisztaságot az építtetőnek és/vagy az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kitermelt földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása – önkormányzati tulajdonban lévő utak esetében – csak a jegyző által kiadott útkezelői hozzájárulás, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési hulladékot az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződne, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A város közterületein tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okozhat.

(2) Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerülhessen.

8. § A városgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények, továbbá minden egyéb önkormányzati tulajdonban lévő, bérbe nem adott beépítetlen, vagy beépített, de nem használt ingatlan gondozását is.

9. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat az elhelyező, ha annak személye nem állapítható meg az érintett ingatlan tulajdonos 24 órán belül köteles - saját költségén - eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, lejárt idejű hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

10. § (1) Tilos a közterületek, sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése.

(2) Tilos a köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében, az (1) pontban említett területeken szemetet, hulladékot (üveg, papír, műanyag stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni.

(3) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(4) Tilos a vadkempingezés!

(5) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(6) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősködők részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(7) Állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(8) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtéren kihelyezett gyűjtőkonténerbe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi előadójánál, vagy a KHT.-nál azonnal be kell jelenteni.

11. § (1) Tilos a vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek közterületen engedély nélkül történő tárolása.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, és azt saját költségen elszállítani.

12. § (1) A járdáról a havat, jeget – amennyiben szükséges –, naponta többször is el kell takarítani!

(2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos, és a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(3) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

13. § (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítését Tiszafüred Város Önkormányzata, a Remondis Tisza Kft.-vel kötött közszolgáltatási szerződés alapján végzi. A közszolgáltatás igénybe vétele kötelező, melyért a vonatkozó, hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.

(2) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról és ártalmatlanításáról a hulladék termelőjének kell gondoskodnia.

14. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező háztartásokban, a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A zöldhulladékok komposztálással történő hasznosítását előtérbe kell helyezni.

(3) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(4) A háztartási tüzelőberendezésben, valamint és a nyilt téren történő égetésre, az előírások megszegőivel szembeni bírság kiszabására a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabályi előírások érvényesek.

15. § (1) Porképző, vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építkezésnél, tatarozásnál, bontásnál, úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására nedvesíteni kell.

(3) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartályban szabad szállítani.

(4) A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell arra, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek.

16. § (1) Tiszafüred Város közigazgatási területén az e rendelet 1. § (2) bekezdésben foglalt személyek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban: a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a gyom és allergiát okozó növényektől (főként parlagfűtől) mentesen tartani.

(2) A gyomnövények írtásáról – virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A parlagfű írtását minden lehetséges módon, mechanikai és vegyszeres beavatkozással kell elvégezni.

(4) Külterületen a parlagfű vegyszeres gyomírtását csak a megyei növényvédelmi hatóság szakvéleménye alapján lehet végezni.

(5) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. számú melléklet tartalmazza.

17. § A parlagfű és egyéb károsítókkal kapcsolatos növényvédelmi hatósági tevékenység végzésére, valamint a bírságolásra, a növényvédelemről szóló törvény előírásai érvényesek.

18. § Az allergiát okozó növények – különös tekintettel a parlagfűre – felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyével, írtásával, továbbá az általuk okozott allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapokon, valamint a tömegkommunikációs eszközök révén gondoskodik.

19. § (1) Tiszafüred Város a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályok szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, a nitrátérzékenység szempontjából a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelet szernt nitrátérzékeny területen fekszik.

(2) A szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőség-védelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek a vonatkozó miniszteri rendelet alapján az időszakos vízfolyás befogadóra vonatkozó területi kategóriába tartoznak, míg a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezőanyag tartalmának küszöbértékeire ugyanezen rendelet szerint az időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetés vonatkozik.

(3) A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tartani.

(4) Tilos

(5) A vízelvezető rendszereket minden olyan hatástól védeni kell, ami a vizek öntisztulásiképességét hátrányosan befolyásolja!

(6) Kút létesítése, használatbavétele és megszüntetése esetén, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik.-, a városi jegyző hatósági engedélye szükséges. Minden egyéb esetben az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az eljáró hatóság.

(7) Minden meglévő, a jegyző engedélyezési körébe tartozó fúrt kutat, a kút mélyítése szerinti ingatlan tulajdonosa, illetőleg tényleges használója, köteles e rendelet hatályba lépésétől számított 90 napon belül a jegyzőnél bejelenteni.Amennyiben a bejelentési kötelezettségének határidőre eleget tesz mentesül a szabálysértési szankció alól.

20. § (1) Tilos!

(2) Trágyát, hígtrágyát elhelyezni csak mezőgazdasági rendeltetésű földterületen szabad, szakszerű mezőgazdasági eljárással, a közegészségügyi és élelmezés-egészségügyi szempontok figyelembe vételével.

(3) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

A közcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges (pl. éttermek, konyhák, gépjármű-mosók) a berendezés vízjogi üzemeltetési engedély szerinti használatát biztosítani kell.

(4) A közműpótló zárt szennyvíztározóból szippantott szennyvizet kizárólag a TISZA-VÍZ Kft. által üzemeltetett – a szennyvíztisztító telepen található – leürítő helyen szabad elhelyezni.

21. § Közhasználatú zöldterületnek minősül

22. § A város területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat – a KHT.-n keresztül – gondoskodik.

23. § (1) Közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja.

(2) Tilos a zöldterületek szennyezése. Szemetet, hulladékot csak az erre a célra felállított tároló edényekben szabad elhelyezni.

(3) Tilos

(4) Közhasználatú zöldterületek jogszabályokon vagy hatósági határozatokon (közterület-használat, építési engedély, stb.) alapuló más célú használata esetén a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni.

(5) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenység befejezését követő 30 napon belül azt, az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítani.

(6) Ha a közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata folytán a növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, jogosított köteles a saját költségén:

(7) A növényzet pótlása során minden kivágott

(8) A pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő egy éven belül kell teljesíteni.

(9) Közhasználatú zöldterületen fakivágási engedélyt indokolt esetben (kiöregedett fák, balesetveszély elhárítása céljából) vagy minőségi cseréhez a városi jegyző adhat ki akkor, ha az más hatóság hatáskörébe nem tartozik.

(10) A (9) bek. alapján fát kivágni – közvetlen veszély fennállását leszámítva – kizárólag vegetációs időn kívül (általában október 16-tól március 15-ig ) lehet.

24. § (1) A közutak tartozékát képező fák, cserjék, bokrok közlekedés-biztonsági szempontból szükséges gondozását a közút kezelője látja el.

(2) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(3) A legkiseb ültetési (telepítési) távolság vonatkozásában, a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet előírása tartandó be.

(4) Minden tulajdonos, üzemeltető köteles a tulajdonában lévő területen a közlekedést akadályozó, illetve a közlekedés biztonságát veszélyeztető (járda és úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését, végső esetben kitermelését elvégezni.

25. § (1) A játszótereken 8 éven aluli gyermekek csak felügyelet mellett tartózkodhatnak. A szülő a 8 éven felüli gyermek felügyeletéről is köteles gondoskodni, ha az a gyermek állapota, körülményei miatt indokolt.

(2) A játszóterek felszereléseit csak 14 éven aluli, a tornaszereket 18 éven aluli személyek használhatják.

26. § E rendelet alkalmazásában hangosító berendezés bármely hangszóró vagy más műsorforrás, műsorszóró berendezés.

(1) A vengéglátóipari létesítményekben, közterületeken működtetett hangosító berendezéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a jegyző látja el.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezés működtetéséhez hatósági engedély és zaj terhelési határérték megállapítása szükséges. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható. Határérték megállapítása a jegyző hatásköre, betartása a kérelmezőre kötelező.

(3) A hangosító berendezés működtetéséhez szükséges hatósági engedély és zaj terhelési határérték megállapítása iránti kérelmet a vendéglátó-ipari létesítmény üzemeltetőjének – üzemeltető változás esetén az új üzemeltetőnek is – a tevékenység megkezdése előtt kell benyújtani, az alábbi tartalommal:

(4) Utcai zenélést végezni a jegyzőtől beszerzett engedély birtokában lehet.

27. § (1) A város területén tilos zajt keltő munkák (fűnyíró, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, stb.) végzése 20.00 –7.00 óra között, kivéve a közüzemi szolgáltatók hibaelhárítását.

(2) Közterületre irányuló hangszórás bármilyen hangosító berendezéssel csak a jegyző előzetes engedélyével történhet.

28. § (1) Zaj– és rezgésvédelmi ügyek eljárása során a zaj és rezgésvédelemről szóló valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendeletek szabályait kell alkalmazni.

(2) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentések esetén – eredménytelen egyeztetés után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt akkreditált szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül.

29. § Az állampolgároknak joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén az önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság figyelmét erre felhívja.

Az állampolgári részvétel gyakorolható:

31. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatásjogi) felelősséggel tartozik.

(2) Aki a környezet védelmét szolgáló jogszabályokban illetve hatósági határozatokban foglalt előírásokat megszegi vagy a megállapítotthatárértékeket túllépi – az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó – külön jogszabályban megállapított környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(3) A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tíltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

32. § (1) A környezetvédelmi hatósági eljárásokban egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.

(2) Ezen önkormányzati rendelet 2007 június 1. napján lép hatályba.