Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007. (X. 20.) önkormányzati rendelete
a Szőci Pörös-Borókás Természetvédelmi Terület létesítéséről
Szőc község Önkormányzat képviselő-testülete a Természet védelméről szóló- többször módosított- 1996. évi LIII. Törvény (továbbiakban Tvt) 24. §-ának (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a természeti területek és értékek helyi védelmére a következő rendeletet alkotja:
A védetté nyilvánítás célja
1. § A védetté nyilvánítás célja a természeti területek és értékek károsodásának megelőzése, elhárítása az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű, hosszú távú fenntartása.
A védetté nyilvánítás indoka:
2. § (1) A védetté nyilvánítás indoka az 1. § (1) bekezdésében meghatározott földterületeken:
a) A Természetvédelmi területen feljegyzett 471 növényfajból 33 védett és egy fokozottan védett, illetve számos olyan botanikai szempontból értékes taxonnak ad otthont, mely jelenleg még nem védett, de élőhelyük fogyatkozása révén nagyon ritka hazánkban.
b) A természetvédelmi területen olyan értékes élőhelyek találhatók, melyek szerepelnek a különleges természetvédelmi jelentőségű területek európai hálózatában (EMERALD).Ezek a következők: Pannon sziklafüves lejtős sztyep; Pannon sziklagyep (különös figyelemmel a magyar középhegység dolomit vegetációjára, és a területen dolomitsziklagyep található); pannon cseres-tölgyes; Pannon molyhos-tölgyes; Pannon gyertyános-tölgyes.
c) Földtani szempontból kiemelkedő jelentőségű, hogy a terület jelentős részén megtalálható az úgynevezett Nummuliteszes Szőci mészkő, az-az főnummulitesz, mely hazánk ősmaradványokban leggazdagabb képződményei közé tartozik.
d) A Pörös-dombon található cseres-tölgyesben megbúvó vadregényes sziklakibukkanások, a dolomit-sziklagyepet festői tájjá varázsoló buja és a szelíd dombok közt álmosan nyújtózkodó árnyas Róka-völgy szépségével kiemelkedő tájképi értéket képvisel a természetvédelmi terület.
3. §
Alapfogalmak
A rendelet hatálya
4. § (1) A helyi védelmi rendelet hatálya kiterjed Szőc Község közigazgatási területén minden olyan természeti területre, értékre és azok védőövezetére, melyet az önkormányzat Képviselő-testülete biológiai, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít. Az ezen rendelettel védetté nyilvánított területek pontos felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Szőc Község Önkormányzata védetté nyilvánítja a Szőci Pörös Borókás Természetvédelmi Terület (továbbiakban: természetvédelmi terület) elnevezéssel a Szőc- 080/3, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088, 089, 090/2, 090/3, 090/4, 090/5, 090/6. Ingatlan nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 102,2688, ha és 38.186 négyzetméter kiterjedésű földterületet. Fenti helyrajzi számú ingatlanokon túl védőövezetté nyilvánítja a Szőc- 080/2, 080/4, 080/5, 080/6, 080/7, 080/8, 080/9, 080/10 helyrajzi számokon az ingatlan nyilvántartásban nyilvántartott földterületeket.
(3) A terület ingatlan nyilvántartási helyrajzi számait, kiterjedését, ezen rendelet 1. számú melléklete is tartalmazza. A melléklet tartalmazza továbbá a Természetvédelmi Terület ingatlan nyilvántartás szerinti művelési ágait.
(4) A rendelet hatálya nem érinti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezései alapján már korábban védelem alá helyezett, országos jelentőségű védett értékeket.
Általános rendelkezések
5. § Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes:
a) Vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő,- tartózkodó, élőhelyeiket;
b) Régi hazai háziállat és növényfajokat, fajtákat, változatokat;
c) Természetes, természet közeli tájakat, tájrészleteket;
d) Növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi, vagy botanikus kerteket, és egyes növényeket, növénycsoportokat;
e) Élőállat gyűjteményeket;
f) Földtani képződményeket, és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat;
g) Védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit;
h) Felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét;
i) Álló és folyóvizeket, így különösen, tavat, patakot, mocsarat;
j) Tipikus és ritka talajszelvényeket;
k) Természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket;
6. § (1) Tilos a természetvédelmi Terület állagának, állapotának a természetvédelmi célokkal ellentétes megváltoztatása.
(2) A Természetvédelmi Területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a Tvt.21. § (1) bekezdésében, illetve a 38. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A védőövezetben a Tvt.30. § szerint kell eljárni.
(4) A természetvédelmi kezelési tervre a Tvt.36. § (2)-(4) bekezdései az irányadóak.
(5) A Természetvédelmi terület a Tvt. 55. § (1) bekezdése szerinti fenntartási (természetvédelmi kezelési) tervet a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A tervnek az országos a regionális tervekkel összhangban kell lennie.
(6) A Természetvédelmi területre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik.
(7) A tvt 36. § (1) bekezdésében meghatározott kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat ezen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A helyi védelem fajtái
7. § A helyi védelemben részesülő, helyi jelentőségű természeti értékeknek minősülnek az 1996. évi LIII. tv (továbbiakban: Tvt.) 22. §-ában felsoroltak figyelembevételével különösen:
a) természetvédelmi terület esetében: egyedülálló természeti értékek, amelyek zárványként maradtak fenn a beépített környezetben, az a természeti környezet, ahol az adott terület, tájrészlet védett vagy fokozottan védett növény- vagy állatfajok élőhelyéül szolgál, illetőleg a tájrészlet, a természeti együttes a település egészének elválaszthatatlan vagy fontos eleme.
b) természeti emlék esetében: növényegyed, növénycsoport, szikla, vízmosás, horhos, illetve valamely különösen jelentős egyéb természeti érték, képződmény és ezek védelmét szolgáló terület.
A természeti értékek védőövezete:
8. § (1) A védett értékek védelme érdekében védőövezet kerül kijelölésre, jelen rendelet mellékletében meghatározottak szerint. A védőövezetek területén törekedni kell a meglévő növényzet megtartására, a gyommentesítési kötelezettség betartására.
(2) A védőövezetbe tartozó ingatlanok esetében a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges a következő eljárások során:
a) belterületbe vonzás;
b) földrészlet megosztása, összevonása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása;
c) művelési ág megváltoztatása;
d) nyomvonalas létesítmény, termékvezeték létesítése;
e) állattartással kapcsolatos hatósági eljárások.
(3) A védőövezetbe tartozó ingatlanok esetében a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
a) a terület felhasználási kategóriák és építési övezetbe sorolás megváltoztatásához;
b) az építési engedélyezési eljárásban, különös tekintettel az építés helyének meghatározására, a beépítés mértékének megállapítására, a rálátás és kilátás védelmére, a minimális zöldfelületi arány meghatározására, köztárgyak elhelyezésére;
c) eredeti terepviszonyok 1m-rel meghaladó megváltoztatása;
d) nyersanyaglelőhely kialakítása, bánya nyitása, üzembe helyezése, rekultivációja,
e) vízfolyások és állóvizek igénybevételére (vízi munka és vízhasználat, vízkivétel korlátozása, víztározás, kikötő létesítése);
f) vízi létesítmény építése esetén;
g) veszélyes anyagok tárolása lehetőségének megállapítása során;
h) hulladék elhelyezési előírások kapcsán;
i) rekultivációs kötelezés megállapítása során.
Védetté nyilvánítási eljárás
9. § (1) Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet.
(2) Terület védetté nyilvánítását – helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével – az igazgatóság készíti elő. Ha az előkészítés helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást előkészítő települési önkormányzati jegyzőnek, a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja –e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.
(3) A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője, a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet – nyilvántartási célból – hivatalból megküldi az érintett területen működő igazgatóságnak.
(4) az igazgatóság – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) állásfoglalása alapján – a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát 60 napon belül megadja. Ha a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása indokolt, a védetté nyilvánítás előkészítését az igazgatóság folytatja le.
(5) Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elő.
(6) A (2)-(4) bekezdésben szabályozott előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök, biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.
(7) A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző – az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében – egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tart, amelyre – a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal – meghívja az (1) bekezdésben említett javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdeket a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történő közhírré tétele útján is.
(8) Az előkészítést végző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt előterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz.
(9) Helyi jelentőségű védett természeti terület országos jelentőségűvé nyilvánítása esetén a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a védelmi előírások az e törvényben foglaltaknál, illetve korábbi önkormányzati rendeletben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak.
(10) A 24. § (1) bekezdése alapján alkotott önkormányzati rendeletben, a felmentésre vonatkozó szabályok (24. § (3) bekezdés b) pont) alkalmazásával biztosítani kell a területen a védetté nyilvánítás előtt megkezdett közérdekű tevékenységnek – a közérdekű célmegvalósításához szükséges mértékű – folytatást.
(5) A jegyző a védetté nyilvánítás előkészítése során az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében egyeztető megbeszélést tart.
(6) A helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására az országos és regionális tervekkel összhangban álló tervet kell készíteni. A tervet rendelettel fogadja el a Képviselő-testület, a terv elfogadása előtt is ki kell kérni a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság véleményét.
(7) A védett természeti értéket a jegyző nyilvántartja, és gondoskodik a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, leírását, pontos helyét (helyrajzi szám), tulajdonosát, használóját, fényképet, lehetőség szerint felmérést;
b) védettségi kategóriáját;
c) a védelmet megállapító rendelet számát;
d) a védelem szakszerű, rövid indoklását;
e) a védett érték rendeltetését és használatának módját,
f) a fenntartás, legfontosabb szabályait;
g) az ellenőrzés tapasztalatait;
h) a javaslattevő nevét.
(8) a helyi védelemben való részesítésről, illetve annak megszűntetéséről 30 napon belül írásban kell értesíteni:
a) az érték tulajdonosát,
b) a földhivatalt;
c) természetvédelmi hatóságot: a KvVM Természetvédelmi Hivatalát és a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságot;
d) helyi területi védelem esetén az érintett utak, vízfolyások, közművek üzemeltetőjét, kezelőjét;
e) a védelemre, ill. megszüntetésre javaslatot tevő személyt vagy szervezetet.
(9) Jelen rendelet hatálybalépésével helyi védelem alá kerülő értékeket e rendelet 1. számú melléklete sorolja fel.
(10) A terület helyi jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítást az ingatlannyilvántartásban be kell jegyezni.
A helyi védelem alatt álló értékek jelölése
10. § (1) A védelemben részesített természeti értéket meg kell jelölni.
(2) A területre kerülő táblán föl kell tüntetni a védett érték megnevezését, a védettség tényét és a védelembe vonás idejét.
(3) A jelzés elhelyezéséről és karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik.
A védett értékek fenntartása, karbantartása
11. § (1) A védelemben részesülő értékek megóvása a település minden polgárának és minden szervezetnek kötelessége.
(2) A helyi védelemben részesített földterület fenntartása, állagmegőrzése a tulajdonos feladata.
(3) A védett természeti értékek állapotát a jegyzőnek folyamatosan ellenőrizni kell.
(4) Ha a védelem érdekei megkövetelik, a természetvédelmi hatóság elrendelheti a természeti értékek megóvására vonatkozó kötelezettség teljesítését.
(5) Az ellenőrzés tapasztalatait és a megtett intézkedéseket a 12. § (7) bekezdés szerinti nyilvántartásban jelölni kell.
A helyileg védett természeti értékre vonatkozó szabályok
12. § (1) Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti érték állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Gondoskodni kell a védett természeti érték fennmaradásához szükséges természetvédelmi feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.
(2) A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja a védett természeti értéket és annak termőhelyét károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet. A határozat – a védett természeti érték vagy termőhely közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetén – a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.
(3) A védett természeti területen a védelmet érintő beavatkozás – a jegyző véleményezése után – tájrendezési vagy természetvédelmi szakember közreműködésével történhet.
(4) A védett területen lévő fák állapotát érintő munkavégzés megkezdése előtt, valamint építési engedély kérelem benyújtását megelőzően a jegyző véleményét ki kell kérni.
(5) A helyi jelentőségű védett természeti területen, a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá egyéb kötelezettségeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
(6) A helyi jelentőségű védett természeti területe, a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a Tvt. 38. §-ának (1) bekezdésében felsorolt esetekben.
(7) A helyi jelentőségű védett természeti területen, a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre a Tvt. 39. § (1) és Tvt. 21. § (2)-(3) bekezdésben felsorolt esetekben.
(8) A természetvédelmi területen a természetvédelmi Hatóság a kezelési tervvel ellentétesen tevékenységhez engedélyt, szakhatósági hozzájárulást nem adhat.
Az Önkormányzat hatósági és természetvédelmi feladatai
13. § A természetvédelmi hatósági feladatokat első fokon a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyző (mint első fokú természetvédelmi hatóság vezetője) látja el.
Tulajdonjogi rendelkezések
14. § (1) a tulajdonos, vagyonkezelő, használó köteles tűrni, a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti érték, és terület oltalma, tudományos megismerése, bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természeti érték megközelítését, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.
(2) A tulajdonos, vagyonkezelő, használó köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természeti érték, oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát használja, arra használati jogot jegyezzen be, vagy tulajdonát egyébként korlátozza.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tevékenységekkel okozott tényleges kárt meg kell téríteni.
(4) A helyi jelentőségű védett természeti érték esetében, a tulajdonjog változásakor, sorrendben először az államot (illetékes nemzeti park igazgatóságot), utána az önkormányzatot illeti meg elővásárlási jog. Az elővásárlási jog alapításáról és ingatlannyilvántartási bejegyzéséről a védetté nyilvánítást követő 30 napon belül gondoskodni kell.
(5) Tvt. 62. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat a települési önkormányzatok is ellátnak. A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni.
(6) A Tvt. 68. § 82) bekezdése értelmében a védett növény és állatfaj egyed továbbá a védett ásványi képződmény állami tulajdonban áll.
15. § (1) aki a helyi védettség alá helyezett értéket a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 80. § (1) bekezdésében leírt módon, veszélyezteti, károsítja, vagy elpusztítja, továbbá jelen rendelet 9. §-ának (1) bekezdésben foglaltakat megsérti, természetvédelmi bírságot köteles fizetni, a 33/1997. (II.20.) Korm. Rendeletben foglaltak szerint.
(2) A természetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(3) Szabálysértést követ el és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (YII.28) Korm. Rendelet 24. §-a (2) bekezdés b) pont szerinti esetekben, vagy a mellékletben szereplő védett értékek megjelölését eltávolítja, vagy megrongálja.
(4) A Tvt. 80. § (4) bekezdés értelmében, ha a természetvédelmi bírságot a jegyző szabta ki, akkor az önkormányzat környezetvédelmi alapja, vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének bevételi forrása. Az így képződő bevétel a központi költségvetés bevétele. A természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat valamint a bíróság mértékét és megállapításának módját a 33/1997 (II.20.) kormányrendelet határozza meg.
Záró rendelkezések
16. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a természet védelméről szóló, 1996. évi. LIII. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) E rendelet 2007. október 20. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 7/2007 (V.22) számú rendelet hatályát veszti.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
