14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről¹

2008.01.01.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre és a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, annak gazdasági tevékenységére vonatkozóan (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).

2. § (1) Az adatszolgáltatók az e rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) Az e rendelet 1. mellékletében nem nevesített, a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló PM rendeletben meghatározott információkat a hitelintézet és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: EGT fióktelep) az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatja az MNB részére is.

(3) A jegybanki információs rendszerhez a fizetésimérleg-statisztikák összeállítása céljából szolgáltatandó információk körét, a szolgáltatás módját és határidejét az MNB elnöke külön rendeletben szabályozza.

3. § (1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket az ott hivatkozott jogszabály tartalmazza.

(3) Az információk szolgáltatásához szükséges – e rendelet 3. mellékletében meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § (2) bekezdése e rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

5. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 22/2006. (XI. 24.) MNB rendelet azzal, hogy a 2007. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat az abban foglaltak szerint kell teljesíteni.

(2) A jegybanki információs rendszerhez a fizetésimérleg-statisztikák összeállítása céljából szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 3/2007. (II. 21.) MNB rendelet 2. mellékletében az I. rész B.2. és E pontja e rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal lép hatályba.

1. melléklet a 14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet 2. §-ának (1) bekezdéséhez

A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk

Azonosító kód	Megnevezés	Adatszolgáltatók köre	Adatszolgálta- tás gyakorisága	Teljesítésének módja	Teljesítésének határideje
D01	Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton	tárgynapot követő munkanap 11.30 óra
E04	Napi jelentés az értékpapír állományokról	központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton	tárgynapot követő munkanap 9 óra
E06	DVP értékpapír-számla transzfer és elsődleges piaci ügyletek adatai	Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton	tárgynapot követő munkanap
E14	Határidős részvényügyletek a BÉT-en	Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton	tőzsdenapot követő munkanap 14 óra
E20	A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban	befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 8. munkanap
E21	A bankok és szakosított hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 8. munkanap
E23	A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok	központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 3. munkanap
E27	Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai	központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton	tárgynapot követő munkanap 9.00 óra
E43	Opciós részvényügyletek a BÉT-en	Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton	tőzsdenapot követő munkanap 14 óra
E48	A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése	pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	a tárgyidőszakot követő hó 5. munkanap
E57	Tőzsdére bevezetendő/ bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adata(i)	pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT fióktelepek	eseti	elektronikus úton	01. tábla esetén az új kibocsátás dokumentációjának a kibocsátótól a tőzsdére érkezését követő 2. munkanap 11:30 óra; 02., 03. tábla esetén az információnak a tőzsde tudomására jutását (keletkezését) követő 1. munkanap 11:30 óra
E60	Adatszolgáltatás repó- típusú és egyéb értékpapír ügyletekről	bankok, szakosított hitelintézetek, befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 5. munkanap
E61	A Magyarországon kibocsátott jelzáloglevelek adatai	jelzálog-hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 2. munkanap
E62	A nem állam által kibocsátott kötvények adatai (Magyarországon és külföldön)	kötvényt kibocsátó önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezetek magyarországi fióktelepei	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 2. munkanap
E64	Hitelintézetek és befektetési vállalkozások által kibocsátott értékpapírok adatai, illetve az általuk letétkezelt egyes értékpapírokra vonatkozó ár-információk	bankok, szakosított hitelintézetek, befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	a tárgyidőszakot követő hó 8. munkanap
F01	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap
F02	Biztosítók statisztikai mérlege	biztosítók, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 13. munkanap
F03	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap
F08	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő év március 31.
F09	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi auditált záró állomány)	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton	záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
F14	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton	záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
F19	A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap
F33	A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap
F39	Nem monetáris pénzügyi közvetítők statisztikai mérlege	kijelölt – az e rendelet 2. mellékletének I.A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek	negyedéves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó utolsó munkanap
F77	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (hó végi záró állomány)	Külföldön fióktelepe(ke)t működtető bankok, szakosított hitelintézetek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap
F78	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (hó végi záró állomány)	külföldön fióktelepe(ke)t működtető szövetkezeti hitelintézetek	havi, illetve intézményi változás esetén	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap
F79	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi záró állomány)	külföldön fióktelepe(ke)t működtető bankok, szakosított hitelintézetek	éves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő év március 31.
F80	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi auditált záró állomány)	külföldön fióktelepe(ke)t működtető bankok, szakosított hitelintézetek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton	záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
F81	Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (tárgyév végi auditált záró állomány)	külföldön fióktelepe(ke)t működtető szövetkezeti hitelintézetek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton	záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
F82	Átsorolások az F01-es jelentésre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap
F83	Átsorolások az F03-as jelentésre vonatkozóan	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hó 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap
F84	Átsorolások az F09-es jelentésre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton	záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
F85	Átsorolások az F14-es jelentésre vonatkozóan	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves, illetve változás esetén	elektronikus úton	záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap
F86	Átsorolások az F19-es jelentésre vonatkozóan	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap
F87	Átsorolások az F33-as jelentésre vonatkozóan	szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves, illetve változás esetén	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap
F97	Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai	kijelölt – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetve közszolgáltatást nyújtó, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek	negyedéves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó utolsó munkanap
H01	A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai	bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap
H08	Hitel- és betétállomány település-típusonkénti bontásban	szövetkezeti hitelintézetek	féléves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap
H09	A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai	6 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek	negyedéves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap
H34	A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap
K01	Jelentés a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek és forinthiteleinek kamatlábáról	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 9. munkanap
K02	Napi jelentés a bankközi Ft-hitelek és Ft-betétek kamatlábáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton	tárgynapot követő munkanap 10 óra
K03	Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények forintbetéteinek és forinthiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról	kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	egyedi elrendelés alapján, havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 9. munkanap
K12	Napi jelentés a bankközi overnight Ft-hitelek és Ft-betétek kamatlábáról	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	napi	elektronikus úton	VIBER tárgynapi zárását követő 30 perc
K13	Jelentés a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások betéteinek és hiteleinek kamatlábáról	bankok, – Tpt. szerinti elszámolóházak kivételével – a szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő év február 28.
L09	Napi jelentés az egyes követelések és kötelezettségek könyv szerinti bruttó állományáról	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek	egyedi elrendelés alapján, napi	elektronikus úton	elrendelést követő első alkalommal a tárgynapot követő 1. munkanap 17 óra; az elrendelést követő második naptól a tárgynapot követő 1. munkanap 12 óra
P01	Bankjegy- és érmeállomány jelentés	bankok, szakosított hitelintézetek, 6 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 10. munkanap
P04	Az ügyfélkövetelések nyilvántartására szolgáló számlák száma	bankok, pénzforgalmi szolgáltatást végző szakosított hitelintézetek, pénzforgalmi szolgáltatást végző szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, Magyar Államkincstár	éves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó utolsó munkanap
P05	Forint és deviza fizetések jóváírási és terhelési forgalma	bankok, pénzforgalmi szolgáltatást végző szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, Magyar Államkincstár	negyedéves, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. levelezettjeinek belső köri adatai tekintetében féléves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó utolsó munkanap
P07	Bankkártya elfogadói üzletág	hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek, pénzügyi intézménynek nem minősülő, ATM szolgáltatást közvetlenül nyújtó, vagy készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyek	féléves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó utolsó munkanap
P27	Bankkártya kibocsátói üzletág	hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	féléves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó utolsó munkanap
P34	Visszaélések a bankkártya üzletágban	hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek	féléves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő negyedik hó utolsó munkanap
P37	Havi jelentés a levelező banknál számlát vezető levelezett hitelintézetek pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegéről	hitelintézetek számára számlát vezető bankok, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 1. munkanap 10 óra
P38	Fizetési forgalom statisztikák	hitelintézeti elszámolóházak	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 10. munkanap
P39	Fizetési rendszer statisztikák	hitelintézeti elszámolóházak	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 10. munkanap
P40	BKR statisztikák	hitelintézeti elszámolóházak	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 5. munkanap
P41	Felvigyázói statisztikák	Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	havi	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó 10. munkanap
P42	Elektronikus pénz	hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	féléves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó utolsó munkanap
P44	Értékpapír-elszámolási rendszer statisztikák	központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	éves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő év március 31.
P45	Visszaélések a pénzforgalomban	bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek	negyedéves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hó utolsó munkanap
P47	Postai fizetési forgalom	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény szerinti postai készpénz-átutalási tevékenységet, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet és postautalvány-szolgáltatást végző szervezet.	féléves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
P48	Készpénz-átutalási forgalom	A Hpt. szerinti készpénzátutalási tevékenységet végző szervezet	féléves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap
P49	Központi szerződő fél (CCP) statisztikák	központi szerződő félként működő Tpt. szerinti elszámolóház, az ezen típusú EGT fióktelep	éves	elektronikus úton	tárgyidőszakot követő év február 28.
W05	A hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója	bankok, szakosított hitelintézetek	negyedéves	papíron	tárgyidőszakot követő hó 20. munkanap
W06	A hitelintézetek szöveges jelentése aktuális témákban	kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek	egyedi elrendelés alapján, eseti	papíron	az egyedi elrendelésben foglaltak szerint
W08	Jelentés krízis/kataszt- rófahelyzetről és elhárításáról	Tpt. szerinti és a hitelintézeti elszámolóházak, központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház, központi értéktár, az ezen típusú EGT fióktelepek	eseti	elektronikus úton és papíron	az esemény kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap
W09	Rendkívüli események	Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek	eseti	elektronikus úton	az esemény kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap
W11	Jelentés a banki pénzforgalmat érintő üzemzavarokról	bankok, szakosított hitelintézetek	eseti	elektronikus úton és papíron	az esemény kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap
W12	Jelentés nagyértékű visszaélésről	bankok, szakosított hitelintézetek	eseti	elektronikus úton és papíron	az esemény kivizsgálásának befejezésétől számított 2 hét

II.

1. A bankok, a szakosított hitelintézetek és az ezen típusú EGT fióktelepek az e melléklet I. pontjában nem nevesített, a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló PM rendeletben meghatározott információkat az ott meghatározott gyakorisággal és határidőben szolgáltatják az MNB részére is.

2. A kereskedési könyvet vezető bankok és szakosított hitelintézetek a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyű befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedési könyv vezetéséhez, az árutőzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló PM rendeletben meghatározott alábbi információt az ott meghatározott gyakorisággal és határidőben szolgáltatják az MNB részére is:

30A1 A kereskedési könyv és a deviza-árfolyamkockázat napi tőkekövetelménye.

3. Az adatszolgáltatók az e melléklet II.1.-2. pontja szerinti adatszolgáltatásokat szöveges jelentés esetén papíron és elektronikus úton, egyéb esetben elektronikus úton kötelesek az MNB részére megküldeni.

Az elektronikus úton történő beküldéshez kapcsolódó számítástechnikai előírásokat az e rendelet 3. mellékletének 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. melléklet a 14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet 3. §-ának (1) bekezdéséhez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó útmutatókban (továbbiakban: kitöltési útmutató) használt kifejezések tartalmára – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési útmutató alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson – adatszolgáltatói vonatkozásban – az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési útmutatókra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban

Az MNB a G) Központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságokról is külön listát készít, amelyet a jelen melléklet I.A.5.2. alpontjában foglaltak szerint, a honlapján tesz közzé.

2. A szektorok

Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód Szektor

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat

H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja,

3. a Magyar Köztársaság területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (a statisztikai számjel 13.-15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve.

4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint - a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével - ide tartoznak:

- a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba kell sorolni.

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével),

- egyéb jogi személyiségű vállalkozások ,

- jogi személyiség nélküli vállalkozások,

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.

Ide sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.

Ide tartoznak például a tőzsde, a központi értéktár, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett külön listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

I) Társadalombiztosítási alapok

Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők, stb.).

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 5.2. alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13-15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 5.3. alpontja szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni.

Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni.

Ha az ügyfél nem szerepel a fenti listák egyikén sem, akkor a jelen pont 5.3. alpontja szerint kell eljárni.

A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti, és ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A.6. pontjában leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 5.4. alpontjában leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

6.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS)

Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének – a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján kiadott – az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye határozza meg.

Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)-F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

Az ESS 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével

6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92

b) Az ESS 13-15. számjegye 571, 591, 592.

6.2.2. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) Az ESS 13-15. számjegye 561, 562, 911, 912.

6.2.3. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Az ESS 13-14. számjegye 32, 36, 95.

6.2.4. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 33.

b) Az ESS 13-15. számjegye 913, 914.

6.2.5. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 23.

b) Az ESS 13-15. számjegye 811.

6.2.6. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

Az ESS 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 69.

Az ESS 13-15. számjegye 569, 599.

6.2.7. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Az ESS 13-15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatszolgáltatásokat elektronikus formában be tudják nyújtani az MNB-be.

1. Általános tartalmi tudnivalók

1.1. Egy adatszolgáltatás egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.

– Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti („E” jelű) adatszolgáltatás esetén egy adott adatgyűjtési egység egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie.

– Amennyiben módosított („M” jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.

– Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a „bizonylat jellege” mező értéke „N”.

– Minden jelentett táblára a nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le.

– Ha a számértéket tartalmazó rovat értéke nulla, és a tizedesjegy jelentése nincs meghatározva, akkor ezek a rovatok üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla érték be is írható. Amennyiben a tizedesjegyek jelentése előírás, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel kell megadni.

– Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a befogadó rendszer kerekít az előírt tizedesjegy számra.

1.2. Az elektronikus állományban a táblák adatrovatait tartalmazó információkon kívül, azonosító információk is szerepelnek. Ezek adnak információt a feldolgozó rendszer számára, hogy az adatok:

- melyik adatgyűjtésből származnak,

- melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),

- melyik adatszolgáltatótól érkeznek,

- az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),

- a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,

- melyik tábla melyik sorában szerepelnek.

1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

200⎕
200⎕ F⎕
200⎕ N⎕
200⎕ ⎕⎕
200⎕ H⎕⎕
200⎕ ⎕⎕ ⎕⎕
200⎕ ⎕⎕ ⎕⎕
200⎕ ⎕⎕ ⎕⎕

0–9
1 vagy 2
1–4
01–12
01–52
01–31
...
...

éves gyakoriság esetén
féléves gyakoriság esetén
negyedéves gyakoriság esetén
havi gyakoriság esetén
heti gyakoriság esetén
napi gyakoriság esetén
egyszeri *
eseti *

*Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. Az adatszolgáltatásoknak az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (EBEAD) történő beküldésére vonatkozó alapvető szabályok

2.1 Az EBEAD rendszer használatának feltételei:

- az Internetre közvetlenül, vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép,

- HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program,

- Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,

- E-mail postafiók,

- HTTPS alapú kommunikáció,

- sikeres felhasználói teszt,

- a bejelentkezés módjától függően a 2.2.1. vagy a 2.2.2. alpontokban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.

2.2 Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik..

2.2.1. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

- a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök,

az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.

2.2.2. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

- postai úton történő regisztráció az MNB-nél,

- a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.

2.3 Az EBEAD rendszeren beküldött adatszolgáltatások tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett személynek az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy minősül.

2.4. Az EBEAD használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

C. Eljárás bankszünnap esetén

A Hpt. 215. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap könyvelési szünnapot (a), pénztári szünnapot (b), vagy könyvelési és pénztári szünnapot (c) együttesen jelent-e.

A b) eset előfordulása esetén, azaz csak pénztári bankszünnapon valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Amennyiben az a) vagy a c) esetről van szó, azaz a bankszünnap egyben könyvelési szünnapot is jelent, a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

▪ Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

▪ Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

▪ Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.

Havi, negyedéves, féléves vagy éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az e rendelet 1. mellékletében rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

D. A nem elektronikusan küldött adatszolgáltatások kísérőlevele

Minden nem elektronikusan küldött adatszolgáltatáshoz az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell mellékelni:

MAGYAR NEMZETI BANK

Az adatszolgáltatás kötelező! Az adatszolgáltatást az MNB elnöke a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény
60. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján fennálló jogkörében eljárva rendelte el.
Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás a Hpt. és a Tpt. hatálya alá tartozó adatszolgáltatók esetében felügyeleti, az említett jogszabályok hatálya alá nem tartozó adatszolgáltatók esetében pedig büntető, illetve szabálysértési eljárást von maga után!

AZ ADATSZOLGÁLTATÁS KÍSÉRŐLEVELE

Az adatszolgáltatás címe:

MNB azonosító kódja:

gyakorisága:

beküldési határideje:

címzettje:

Magyar Nemzeti Bank, Statisztika

Az adatszolgáltató neve:

Az adatszolgáltató címe:

Az adatszolgáltatás tárgyidőszaka (eseti gyakoriságú adatszolgáltatásnál nem kell kitölteni):

év

né

hó

Az adatszolgáltató törzsszáma:

A bizonylat jellege:

eredeti (E) - módosító (M) - nemleges
(N)

Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:

telefonszáma:

e-mail címe:

Az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve, aláírása:

telefonszáma:

e-mail címe:

A kitöltés dátuma:

év

hó

nap

Ha az adott időszakban valamelyik adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs adat, tehát az adatszolgáltatás "nemleges", ezt az adatszolgáltatáshoz tartozó kísérőlevél kitöltésével, és annak az adott adatszolgáltatásra irányadó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott gyakorisággal és határidőre történő beküldésével kell jelezni.

Ha az adatszolgáltatónak valamelyik, több táblából álló adatszolgáltatás egyes táblái tekintetében nincs jelentésköteles adata, az adatszolgáltatás kísérő levelével azokat a táblákat kell beküldenie, amelyekben a tárgyidőszakban jelentésköteles adata van. Az adatszolgáltatás be nem küldött táblái nemlegesnek tekintendők.

Amennyiben az egyes adatszolgáltatóknak több olyan, az MNB által papíron bekért adatgyűjtése van, amely az általuk folytatott tevékenységi körökre figyelemmel egész évben „nemleges” lesz, elegendő azok egy összefoglaló listán történő egyszeri megküldése az MNB Statisztika Adatbefogadó és -előkészítő osztálya részére.

E. Eljárás az adatszolgáltatások módosítása esetén

Amennyiben az adatszolgáltató bármely okból kifolyólag módosító adatszolgáltatást küld, a módosítás beküldéséről az adatszolgáltató írásban – postai úton, faxon vagy elektronikus levélben –, az adatszolgáltatás megküldésével egyidejűleg köteles tájékoztatni az e rendelet 3. mellékletének 10. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben az adott adatszolgáltatás bankszakmai felelőseként megjelölt személyt. Az Mnbtv. 29. §-a szerinti jegybanki ellenőrzés a módosító adatszolgáltatásokra is kiterjed. Az MNB által ennek keretében jelzett, az adott adatváltozás okára irányuló megkeresésére az adatszolgáltató köteles írásban - a módosító adatszolgáltatás beküldéséről szóló tájékoztatás megküldésével egyező módon - érdemben nyilatkozni.

F. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

- teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

- a különböző gyakoriságú adatoknak egymással konzisztensnek kell lenniük;

- a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük.

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

01. Állományi adatok külföld

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _ Az állomány típusa: K (külföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

Sorkód	ISO kód	Nostro számlák állománya	Bankközi kihelyezések		Egyéb kihelyezések		Érték- papír követelés	Egyéb eszköz	Pénztári valuta- készlet	Loro számlák állománya		Bankközi felvétek		Egyéb felvétek		Érték- papír tartozás	Egyéb forrás
	ISO kód	Nostro számlák állománya	Rövid	Hosszú	Rövid	Hosszú	Érték- papír követelés	Egyéb eszköz	Pénztári valuta- készlet	Bank	Egyéb	Rövid	Hosszú	Rövid	Hosszú	Érték- papír tartozás	Egyéb forrás
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p	q
01	USD
02	CHF
03	CAD
04	GBP
…	…

02. Állományi adatok belföld

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _ Az állomány típusa: B (belföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

Sorkód	ISO kód	Nostro számlák állománya	Bankközi kihelyezések		Egyéb kihelyezések		Érték- papír követelés	Egyéb eszköz	Loro számlák állománya		Bankközi felvétek		Egyéb felvétek		Érték- papír tartozás	Egyéb forrás
	ISO kód	Nostro számlák állománya	Rövid	Hosszú	Rövid	Hosszú	Érték- papír követelés	Egyéb eszköz	Bank	Egyéb	Rövid	Hosszú	Rövid	Hosszú	Érték- papír tartozás	Egyéb forrás
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p
01	USD
02	CHF
03	CAD
04	GBP
…	…

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

03. Nyitott pozíciók (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

Sorkód	ISO Kód	Nettó számla- állomány	Nettó bankközi kihelyezések/ felvétek	Nettó egyéb kihelyezések/ felvétek	Nettó egyéb eszköz/forrás	Mérleg szerinti nettó nyitott pozíció	Azonnali pozíció	Nettó határidős pozíció	Visszavonhatatlan garanciák pozíciója	Jövőbeli bevételek/kiadások pozíciója	Opciós ügyletek pozíciója	Mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíció
Sorkód	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l
01	USD
02	CHF
03	CAD
04	GBP
…	…

04. Nyitott pozíciók összesen (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

Sorkód	Megnevezés	Mérleg szerinti nettó nyitott pozíció	Mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíció
Sorkód	Megnevezés	a	b
01	Összesített hosszú pozíció
02	Összesített rövid pozíció
03	Teljes nyitott pozíció
04	Szavatoló tőke

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

05. Tranzakciós adatok

(adatok ezerben, 6 tizedesjeggyel)

Sorkód	Kötésnap	Értéknap	Üzlettípus	Vételi deviza ISO kódja	Vételi összeg	Eladási deviza ISO kódja	Eladott összeg	Swap termin értéknap	Swap termin vételi összeg	Swap termin eladási összeg	Bankközi/ ügyfél	Külföldi/ belföldi	Partner azonosí- tója	OTC / Tőzsde	Opciós díj	Törlés / módosítás	Határidős ügylet leszállítása / opció lehívása	Belső, összevont, féloldalas tételek	Technikai tranz- akciók
Sorkód	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p	q	r	s
01
02
03
04
…

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Kitöltési útmutató

Operatív napi jelentés a hitelintézetek

devizahelyzetének változásáról

I. Általános tudnivalók

1. A deviza operatív napi jelentésnek a benyújtást megelőző napra, mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra, mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia.

2. Az adatszolgáltatás elkészítésekor a kitöltési útmutató 1. táblájában felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg a táblában meg nem jelölt devizákra illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.

3. A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet) 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.

4. Az adatokat a 01 és 02. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezerben kell megadni, a 03 és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.

1. tábla: a D01 jelentésben használandó devizák megnevezése és ISO kódjai

ISO	Megnevezés	A jelentésben használt egység
USD	USA DOLLÁR	1.000
CHF	SVÁJCI FRANK	1.000
CAD	KANADAI DOLLÁR	1.000
GBP	ANGOL FONT	1.000
DKK	DÁN KORONA	1.000
SEK	SVÉD KORONA	1.000
NOK	NORVÉG KORONA	1.000
AUD	AUSZTRÁL DOLLÁR	1.000
JPY	JAPÁN YEN	1.000
EUR	EURO	1.000
HUF	MAGYAR FORINT	1.000
CZK	CSEH KORONA	1.000
PLN	LENGYEL ZŁOTY	1.000
SKK	SZLOVÁK KORONA	1.000
HRK	HORVÁT KUNA	1.000
ISK	IZLANDI KORONA	1.000
KRW	DÉLKOREAI WON	1.000
MXN	MEXIKÓI PESO	1.000
NZD	ÚJ-ZÉLANDI DOLLÁR	1.000
RON	ROMÁN LEI	1.000
TRY	ÚJ TÖRÖK LÍRA	1.000
BGN	BOLGÁR LEVA	1.000
RSD	SZERB DÍNÁR	1.000
RUB	OROSZ RUBEL	1.000
UAH	UKRÁN HRYVNIA	1.000

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01-es tábla: Állományi adatok külföld és 02-es tábla: Állományi adatok belföld

1. A 01. táblában a nem rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározása e rendelet 2. sz. mellékletének I.A.3. pontjában található.

2. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.

3. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.

4. Az egyes mérleg-kategóriák tartalmi definícióit külön táblába foglalva az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. sz. mellékletének 5 pontja szerinti technikai segédlet tartalmazza. A deviza eredmény számláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

5. A táblák elkészítésénél, eltérő rendelkezés hiányában, a Felügyeleti mérlegnél előírt értékelési elveket kell alkalmazni.

03-as tábla: Nyitott pozíciók

1. Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.

A pozíció meghatározást a 244/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni, a jelen pont 3. alpontjában részletezettek szerint

2. A mérleg szerinti nyitott deviza pozíciót és összetevőit a 01. és 02. állományi táblák alapján úgy kell meghatározni, hogy a következő összefüggések teljesüljenek. A hivatkozás az állományi táblák táblaszámát és oszlopainak betűjelét tartalmazza.

a) Nettó számlaállomány (tábla b oszlopa): [(01b + 01i + 02b) - (01j + 01k + 02i + 02j)]

b) Nettó bankközi kihelyezések/felvétek (tábla c oszlopa): [(01c + 01d + 02c + 02d ) - (01l + 01m + 02k + 02l)]

c) Nettó egyéb kihelyezések/felvétek (tábla d oszlopa): [(01e + 01f + 02e + 02f) - (01n + 01o + 02m + 02n)]

d) Nettó egyéb eszköz/forrás, értékpapírok (tábla e oszlopa): [(01g + 01h + 02g + 02h) - (01p + 01q + 02o +02p)]

e) Mérleg szerinti nettó nyitott pozíciók (tábla f oszlopa): [03b + 03c + 03d + 03e]

3. A mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni az azonnali pozíciót.

a) Azonnali pozíció (tábla g oszlopa): az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozícióit is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak.

b) A mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciók (tábla l oszlopa) a nyitott pozíciók tábla oszlopainak betűjelével leírva: [03f+03g + 03h + 03i +03j +03k]

04-es tábla: Nyitott pozíciók összesen

1. A tábla a mérleg szerinti illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.

2. Az összesített hosszú pozíció, az összesített rövid pozíció és az összesített nyitott pozíció alatt a 244/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 41. §-ában rögzített definíciókat kell érteni.

A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.

3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.

4. A szavatoló tőke a Hpt. 5. számú mellékletében leírtak szerinti szavatoló tőke. A tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie.

05–ös tábla: Tranzakciós adatok

1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, valamennyi deviza-deviza és deviza-forint tranzakciót (spot, határidős, swap, opció) szerepeltetni kell, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is. A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell feltüntetni.

Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.

2. Az adatszolgáltatás elkészítésekor két kivételtől eltekintve tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.

a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatóknak összevontan kell szerepeltetniük az adatszolgáltatásban. Az összevonást abban az esetben kell megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a „törlés/módosítás”, a „határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a „technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni.

b) Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatóknak lehetőségük van az összevont megjelenítésre. Az összevonást abban az esetben lehet megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a „törlés/módosítás”, a „határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a „technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopainak a kitöltése.

3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltatók nem tudják összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát, és amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatóknak lehetőségük van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.

4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

6. A már korábban lejelentett ügyletek későbbi törlését, illetve módosítását meg kell jeleníteni az adatszolgáltatásban. Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva. Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.

7. Korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.

8. A deviza eredmény számláikat az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatóknak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetniük kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.

9. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azok mégis belekerülnek, a technikai jelző használata kötelező. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni

10. A tábla oszlopainak tartalma:

a) Kötésnap: az üzletkötés napja.

b) Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja.

c) Üzlettípus: a lejelentett tranzakciók típusának megnevezése

• SP: az adatszolgáltató által kötött azonnali, spot konverziók

• TM: az adatszolgáltató által kötött határidős ügyletek

• SW: az adatszolgáltató által kötött swap tranzakciók

• OE: az adatszolgáltató által eladott / kiírt opciós (vételi vagy eladási) ügyletek

• OV: az adatszolgáltató által vásárolt opciós (vételi vagy eladási) ügyletek

d) Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme.

e) Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb megvásárolt összege.

f) Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme.

g) Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege.

h) Swap termin értéknap: a swap üzletek termin lábának értéknapja.

i) Swap termin vételi összeg: a swap üzletek termin lábának vételi összege.

j) Swap termin eladási összeg: a swap üzletek termin lábának eladási összege.

k) Bankközi/ügyfél: B, amennyiben az ügylet partnere hitelintézet vagy külföldi hitelintézet magyarországi fióktelepe

E, amennyiben az üzlet partnere nem az előző csoportba tartozik

l) Külföldi/belföldi: K, amennyiben a partner nem rezidens

B, amennyiben a partner rezidens

m) Partner azonosítója:

• A partner törzsszáma: amennyiben a partner rezidens, és a B (Központi Bank), C (egyéb monetáris pénzügyi intézmények), D (egyéb pénzügyi közvetítők), E (pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők), F (biztosítók és nyugdíjpénztárak) szektorok valamelyikébe tartozik.

• A partner swift kódjának első nyolc karaktere: amennyiben a partner nem rezidens hitelintézet.

• 00000002: a fenti felsorolásban nem szereplő rezidens partnerek esetén.

• 00000001: a fenti felsorolásban nem szereplő nem rezidens partnerek esetén.

A szektor-meghatározások e melléklet I.A. pontjában találhatók. A törzsszámokat az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

n) OTC/Tőzsde: O, amennyiben a tranzakció tőzsdén kívüli

T, amennyiben az adatszolgáltató a tőzsdén kötötte az ügyletet

Az adatszolgáltatók nem tőzsdei spot konverziói esetén nem kell kitölteni.

o) Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (mind vett, mind eladott) opciós díját kell megadni, előjel nélkül, ezer forintban kifejezve.

p) Törlés / módosítás:

T, amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése

M, amennyiben a tranzakció egy korábbi tranzakció módosított paramétereit mutatja

q) Határidős ügylet leszállítása / opció lehívása:

TM, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett határidős ügylet leszállításos teljesítését jelenti

OE, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett, eladott / kiírt opciós (vételi vagy eladási) ügylet lehívását jelenti

OV, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett, vásárolt opciós (vételi vagy eladási) ügylet lehívását jelenti

r) Belső, összevont, féloldalas tételek:

BT: 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött tranzakciók tételes lejelentésekor

BO: 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött tranzakciók összevont lejelentésekor

O: 5 millió forint alatti (treasury és nem treasury által kötött) ügyletek összevont lejelentésekor

F: amennyiben az adatszolgáltató a tranzakciónak csak a forint oldali összegét tünteti fel pontosan (ld. 3. pont)

s) Technikai tranzakciók:

TH: nem valódi, hanem technikai ügyletek esetén

E: állományi adatként lejelentett deviza eredmény forintosításához kapcsolódó konverzió esetén

Amennyiben a 05-ös tábla m) Partner azonosítója oszlop nem tartalmaz adatot (ld. a korábbi pontokat), akkor ebben az oszlopban nem üres értéket, hanem N/A-t kell szerepeltetni.

Amennyiben az adott sorban megadott tranzakció nem eladott/kiírt opciós és nem vásárolt opciós ügylet, akkor az o) Opciós díj oszlopban nem üres értéket, hanem N/A-t kell szerepeltetni. Opciós ügylet esetében mindenképpen kell értéket megadni; ez természetesen nulla is lehet.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: EBEAD

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB adatgyűjtés azonosító: E04

Napi jelentés az értékpapír állományokról

Az adatok: forintban vagy devizában, teljes összegben, kerekítés nélkül

01.tábla

Sor-szám	Intézmény			Értékpapír típusa	Értékpapír azonosítója (ISIN kód)	Értékpapír rövid neve	Saját/Idegen	Deviza ISO- kódja	Állomány összesen	Nem-rezidens
	típus	törzsszám	név	Értékpapír típusa	Értékpapír azonosítója (ISIN kód)	Értékpapír rövid neve	Saját/Idegen	Deviza ISO- kódja	Állomány összesen	Nem-rezidens
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
0001
0002
0003
...

...

MNB adatgyűjtés azonosító: E04

Kitöltési útmutató

Napi jelentés az értékpapír állományokról

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatást az adatszolgáltatónak naponta kell benyújtania az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról (belföldön és a külföldön kibocsátott papírokról egyaránt) forintban, illetve a devizában kibocsátott papírokról a kibocsátás devizanemében.

2. A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia.

3. Az intézmény típus megállapításánál (1:hitelintézet, 2:bróker) az e melléklet I. A. pontjában meghatározott szektorbontásokat kell figyelembe venni.

4. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat.

5. A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. "puffer" számláinak állományát.

6. Hibás adatok javításának módja: abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01.tábla:

Az adatokat intézménycsoportok, értékpapír típus, saját/idegen tulajdonú értékpapír szerinti, valamint állomány összesen forintban vagy devizában, és ebből nem-rezidens bontásban kell megadni.

A tábla mezőinek leírása

Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja.

Intézménycsoportok:

Típus= 1: hitelintézetek

2: brókerek

3: Magyar Államkincstár

4: Magyar Nemzeti Bank

5: külföldi intézmények (Clearstream, Euroclear, stb.)

6: egyéb belföldi intézmények

KSH törzsszám = az adószám 1-8 számjegye

Név = a jelentésben szereplő intézmények teljes neve

Értékpapír típusa:

A: államkötvén

K: kincstárjegy

E: egyéb értékpapír

M: MNB kötvény

Az értékpapír azonosítója (ISIN-kódja): az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

Értékpapír rövid neve: az értékpapír rövid nevét kell megadni.

Saját/Idegen tulajdonú értékpapír:

S: saját

I: idegen

Deviza ISO-kód: az ISO 4217 szabványnak megfelelő 3 karakteres kód.

Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány. Az adatokat névértéken, teljes összegben, egész számra kerekítve kell szerepeltetni.

(A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.)

Nem-rezidens: a rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását lásd a jelen melléklet I.A.3. pontjában. Az adatokat névértéken, teljes összegben, kerekítés nélkül kell szerepeltetni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: EBEAD

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB adatgyűjtés azonosító: E06

DVP értékpapír-számla transzfer és elsődleges piaci ügyletek adatai

Sor- szám	Érték- nap	ISIN- kód	Értékpapír rövid neve	Értékpapír- fajta	OTC-ügylet típusa	OTC forrás	Értékpapír-			Ügylet szereplői	Hosszabbítás típusa	Vissza- vásárlás dátuma	Vissza- vásárlási ár (Ft)	Névérték (Ft)	Vételár (Ft)	Árfolyam (%)
	Érték- nap	ISIN- kód	Értékpapír rövid neve	Értékpapír- fajta	OTC-ügylet típusa	OTC forrás	kód	sorozat	jelleg	Ügylet szereplői	Hosszabbítás típusa	Vissza- vásárlás dátuma	Vissza- vásárlási ár (Ft)	Névérték (Ft)	Vételár (Ft)	Árfolyam (%)
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p
001
002
...








…
nnn

MNB adatgyűjtés azonosító: E06

Kitöltési útmutató

A DVP értékpapír-számla transzfer és az elsődleges piaci ügyletek adatai

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatás a bruttó elvű DVP elszámolások közül a DVP értékpapír-számla transzfer és az elsődleges piaci ügyletek adatait tartalmazza ügyletenként.

2. A táblában szereplő tételek közül az értéknapot, az ISIN-kódot, az értékpapír rövid nevét, az ügylet típusát (OTC típus), a visszavásárlás napját (reponál vagy passzív reponál), a névértéket (forintban), a vételárat (forintban) és az árfolyamot az "Elszámolási jegy” alapján kell feltüntetni.

3. Az értékpapírfajta, az értékpapírkód, a sorozat és a jelleg az adatszolgáltató saját jelölései alapján töltendők ki.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Értékpapírok fajtái:

	0	Kötvény
	1	Államkötvény
	2	Hitelkonszolidációs kötvény
	3	Diszkont kincstárjegy
	4	Kamatozó kincstárjegy
	5	Egyéb külföldiek által vásárolható állampapír
	9	Külföldi kibocsátás
	B	Befektetési jegy
	R	Részvény

2. Az OTC-ügylet típusa:

	0	Prompt
	1	Repo
	2	Repo hosszabbítása
	3	Lejárt repo
	4	Szállításos repo
	5	Szállításos repo hosszabbítása
	8	Elsődleges kibocsátás

3. OTC forrás:

	0	T. napi
	1	Lejárt repo
	2	Repo-hosszabbítás

4. Az ügylet szereplői :

	1	Bróker-bróker
	2	Hitelintézet-bróker
	3	Hitelintézet-hitelintézet
	4	MNB-bróker
	5	MNB-hitelintézet

5. Hosszabbítás típusa:

	0	teljes
	1	rész

6. Visszavásárlási árat csak repo, illetve szállításos repo esetén kell megadni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: EBEAD

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB adatgyűjtés azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

01. tábla Napi forgalom a határidős piacon

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens		Nem rezidens		Elszámolóár (pont, illetve forint)
			Vétel	Eladás	Vétel	Eladás
			(kontraktus)		(kontraktus)
	a	b	c	d	e	f	g
001
002
003
004
...
...
...
nnn

02. tábla Napi nyitott pozíciók (a klíring után)

kontraktus

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens		Nem rezidens
	Határidős részvénytermék	Határidő	Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
004
...
...
...
nnn

MNB adatgyűjtés azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

03. tábla A tőzsdenapon lezárt pozíciók

kontraktus

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens		Nem rezidens
	Határidős részvénytermék	Határidő	Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
004
...
...
...
nnn

04. tábla A nyitott pozíciókon keletkezett tőzsdenapi árkülönbözet

forint

Sor- szám	Határidős részvénytermék	Határidő	Rezidens	Nem rezidens
Sor- szám	a	b	c	d
001
002
003
004
005
...
...
...
nnn

MNB adatgyűjtés azonosító: E14

Kitöltési útmutató

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

I. Általános tudnivalók

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. A határidőket arab számokkal kell megadni. Például 200403 jelenti 2004. márciust. Mindegyik határidő csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező instrumentumok elnevezése, kódja nem változhat.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Összefüggések a 01. táblán belül:

Minden határidőre külön-külön igaz, hogy az összes vétel (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes eladással (c+e = d+f).

2. Összefüggések a 02. táblán belül:

Minden határidőre külön-külön igaz, hogy az összes nyitott vételi pozíció (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes nyitott eladási pozícióval (c+e = d+f).

3. A tőzsdenapon keletkezett árkülönbözet kiszámítása a tőzsdenapi és az előző napi elszámolóárak alapján történik. Az adatokat forintban kell megadni.

4. Összefüggések a 04. táblán belül:

Minden határidőre külön-külön igaz, hogy a rezidensek nyeresége egyenlő a nem rezidensek veszteségével, és fordítva. Tehát: c = -d.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: EBEAD

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor- szám	Értékpapír- azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigye- lési egységé- nek kódja*	Összes állomány	Az adatszol- gáltató saját tulajdoná- ban lévő, nem általa kibocsátott állomány**	Ügyfelek tulajdoná- ban lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**	Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **										(L) Nem-rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték- papírok állománya**	A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya
	Értékpapír- azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigye- lési egységé- nek kódja*	Összes állomány			(A) Nem pénzügyi vállalatok	(C)-ből Szövetkezeti hitelintézetek és pénzpiaci alapok	(D) Egyéb pénzügyi közvetítők	(E) Pénzügyi kiegészítő tevékeny- séget végzők	(F) Biztosítók, nyugdíj- pénztárak	(G) Központi költség- vetés	(H) Helyi önkor- mányzatok	(I) Társadalom- biztosítási alapok	(J) Háztartások	(K) Háztartá- sokat segítő nonprofit intézmények
	a	b	c	d=e+f+r	e	f=g+...+q	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p	q	r
01
02
03
04
05
…
…
…
nn

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az "r" oszlop szolgál.)

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

02. tábla Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor- szám	Értékpapír- azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Összes állomány	(A) Nem pénzügyi vállalatok	(C) Egyéb monetáris intézmények	(D) Egyéb pénzügyi közvetítők	(E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	(F) Biztosítók, nyugdíj- pénztárak	(G) Központi költségvetés	(H) Helyi önkor- mányzatok	(I) Társadalom- biztosítási alapok	(J) Háztartások	(K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények
Sor- szám	a	b	c	d=e+f+….+m+n	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n
01
02
03
04
05
…
…
…
nn

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

03. tábla Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti
országbontása

(darab ill. ezer deviza)

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Ország ISO-kódja	Értékpapír-állomány
Sorszám	a	b	c	d	e
01
02
03
04
05
…
…
…
…
…
…
…
…
…
…
nn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E20

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

Sor- szám	Hivatkozott Táblaszám	Hivatkozott Sorszám	Értékpapír neve	Értékpapír- azonosítók	Értékpapír hosszú neve	Kibocsátó neve	Kibocsátó országa	Kibocsátás dátuma	Lejárat dátuma	Denomi- náció	Címlet- érték	Jogviszony jellege	Kamatláb	Kamatozás típusa	Kamat- fizetés dátuma	Kamat- fizetési gyakoriság	Első kamat- fizetés dátuma	Tőketörleszté- sek adatai	Hozam/kamat/ osztalék kifizetésének adatai	Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok
Sor- szám	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p	q	r	s	t
01
02
03
04
05
…
…
…
nn

MNB adatgyűjtés azonosító:E20

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja**	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Értékpapír helye	Értékpapír helyének törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Jelentő letétkezelő neve	Jelentő letétkezelő törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor- szám	Értékpapír- azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Összes állomány	Az adatszol- gáltató saját tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**	Ügyfelek tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**	Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **										(L) Nem- rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték- papírok állo- mánya**	A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott érték- papírok állománya
	Értékpapír- azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Összes állomány			(A) Nem pénzügyi vállalatok	(C)-ből Szövetkezeti hitelintézetek és pénzpiaci alapok	(D) Egyéb pénzügyi közvetítők	(E) Pénzügyi kiegészítő tevékeny- séget végzők	(F) Biztosítók, nyugdíj- pénztárak	(G) Központi költségvetés	(H) Helyi önkor- mányzatok	(I) Társadalom- biztosítási alapok	(J) Háztartások	(K) Háztartá- sokat segítő nonprofit intézmények
	a	b	c	d=e+f+r	e	f=g+...+q	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p	q	r
01
02
03
04
05
…
…
…
nn

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az "r" oszlop szolgál.)

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

02. tábla Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor- szám	Értékpapír- azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Összes állomány	(A) Nem pénzügyi vállalatok	(C) Egyéb monetáris intézmények	(D) Egyéb pénzügyi közvetítők	(E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	(F) Biztosítók, nyugdíj- pénztárak	(G) Központi költségvetés	(H) Helyi önkor- mányzatok	(I) Társadalom- biztosítási alapok	(J) Háztartások	(K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények
Sor- szám	a	b	c	d=e+f+….+m+n	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n
01
02
03
04
05
…
…
…
nn

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

03. tábla: Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti
országbontása

(darab ill. ezer deviza)

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Ország ISO-kódja	Értékpapír-állomány
Sorszám	a	b	c	d	e
01
02
03
04
05
…
…
…
…
…
…
…
…
…
…
nn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

Sor- szám	Hivatkozott táblaszám	Hivatkozott sorszám	Értékpapír neve	Értékpapír-azonosítók	Értékpapír hosszú neve	Kibocsátó neve	Kibocsátó országa	Kibocsátás dátuma	Lejárat dátuma	Denomi- náció	Címlet- érték	Jogviszony jellege	Kamatláb	Kamatozás típusa	Kamatfizetés dátuma	Kamat- fizetési gyakoriság	Első kamatfizetés dátuma	Tőketör- lesztések adatai	Hozam/ kamat/ osztalék kifizeté- sének adatai	Érték- papírhoz kapcsolódó speciális jogok
Sor- szám	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p	q	r	s	t
01
02
03
04
05
…
…
…
nn

MNB adatgyűjtés azonosító: E21

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja**	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Értékpapír helye	Értékpapír helyének törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám	Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)	Értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)	Elhelyezés jogcímének kódja	Jelentő letétkezelő neve	Jelentő letétkezelő törzsszáma
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g
01
02
03
…
…
nn

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB adatgyűjtés azonosító: E20, E21

Kitöltési útmutató

A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A bankok és a szakosított hitelintézetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban használt egyes fogalmak definiálása

a) Értékpapír-sorozat: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben ekként meghatározott fogalom.

b) Jelentő letétkezelő: Ezen adatgyűjtésben a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, ezen típusú EGT fióktelep, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentő letétkezelők e rendelet 3. mellékletének 12. pontja szerinti listája az MNB honlapján olvasható.

c) Letétkezelt értékpapír: Ezen adatszolgáltatás keretében letétkezelt értékpapírnak minősülnek az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés).

d) Másodlagos letétkezelés: Az a tevékenység, melynek keretében egy jelentő letétkezelő a saját vagy ügyfele tulajdonában lévő értékpapírt

– egy másik jelentő letétkezelőnek adja tovább letétkezelés (letéti őrzés, felelős őrzés) céljából, vagy

– egy másik jelentő letétkezelő KELER Zrt-nél vezetett számláján tartja, úgy hogy – ügyfél tulajdonú papír esetén – az értékpapír eredeti tulajdonosával továbbra is ő (mint elsődleges letétkezelő) áll kapcsolatban.

e) Tárgynap:

– KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében: a KELER Zrt. szabályzata szerinti „Elszámoló nap”.

– KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében: a számviteli elszámolás időpontja.

2. Az adatgyűjtésben szereplő értékpapírok köre

a) Az adatgyűjtés az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett (rezidensek, illetve nem-rezidensek által sorozatban kibocsátott) értékpapírok hó utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban.

b) Az adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön, vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.)

A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük.

c) Az adatszolgáltatásban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

d) A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt-nél, idegen helyen, saját trezorban). A letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés). Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

3. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

a) Az értékpapír azonosítója (ISIN-kódja): az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

b) A 111-es gyűjtőkód: Ha az értékpapír nem rendelkezik ISIN-kóddal, akkor a 111-es kódot kell azonosító-kódként szerepeltetni. Ezeknél az értékpapíroknál (egy adott jelentő esetében) az “Értékpapír neve” mező szolgál egyedi azonosítóként: A 111-es kód alatt megjelenő értékpapírsorozatoknál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni, viszont ugyanannak a sorozatnak minden táblában tökéletesen megegyező néven kell szerepelnie.

Azokról az értékpapírokról, amelyek az adatszolgáltatásban 111-es kóddal szerepelnek a 04. táblában is kell leíró jellegű adatokat szolgáltatni.

c) A letéti igazolások (ADR, EDR, GDR stb.) esetében a letéti igazolás saját ISIN-kódját kell megadni.

4. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblájában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni:

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában. (az I.4.c.) pontban leírtak figyelembevételével)

Ebben az adatszolgáltatásban tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapíroknak (a nemzetközi terminológia szerint „equity”-típusú értékpapíroknak) minősülnek a részvények, valamint a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni. Az adatszolgáltatás összeállításakor a tárgynapi T761-es KELER–kivonatot kell használni, amely a névértékes állomány mellett tartalmazza a fennálló tőkeértékre vonatkozó információt is. A törlesztés napján már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben a hó utolsó napja munkaszüneti napra esik, a tőke továbbvezetését ennek az “elméleti” vonatkozási időpontnak megfelelő állapotra kell elvégezni, tehát az adatszolgáltatásban a korrigált értéknek kell szerepelnie. (Lásd még ezen útmutató IV.4. pontját.)

c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.

d) A tárgynapi értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni.

5. Az adatgyűjtés logikája és szerkezete

Az adatszolgáltatás fő táblája a 01-es, szektorok szerinti megoszlást mutató tábla, ehhez kapcsolódik a02-es a nem-rezidens szektort további alszektorokra tagoló, illetve 03-as, nem-rezidens szektort országbontásban részletező tábla. A 04-06 táblák segédtáblák, amelyeknek döntően technikai szerepük van. A 04-es tábla adatai a többi táblában egyedi ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírok azonosítását teszi lehetővé. A 05 és 06 táblák biztosítják a 01-es táblában szereplő értékpapír-állományok teljeskörűségét és a duplikációk elkerülését. Lehetővé teszik továbbá, hogy a 01-es táblában jelentett összállományok összehasonlíthatóak legyenek a KELER Zrt-nél vezetett számla állományaival.

II. Speciális kezelést igénylő esetek

1. Néhány sajátos értékpapírügylet adatszolgáltatásban való szerepeltetése

a) Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni:

Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01-es és 05-ös táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06-os táblába kerülnek. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapír-állománynak a 06-os és 05-ös táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01. táblában viszont értelemszerűen nem szerepelhet).

b) Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtája különböztetendő meg ebben az adatszolgáltatásban: az óvadéki és a szállításos repó. Óvadéki repó esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, míg szállításos repó esetén a vevő teljes körűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett.

Ezen adatgyűjtés keretében az a lényeges szempont, hogy a repó-ügyletben szereplő értékpapírok kinek a birtokában vannak, ki rendelkezik felettük.

Óvadéki repó-ügylet esetén a vevő az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Zrt-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni.

Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Zrt-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Zrt-nél vezetett értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti az adatszolgáltatásban. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER Zrt-nél vezetett számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)

c) Kölcsönszerződések: A kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.

– Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel az adatszolgáltatásaiban csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként az adatszolgáltatásaiban kimutatja.

– Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő adatszolgáltatásában az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.

– A fentiek szerint kell az adatszolgáltatásokat elkészíteni abban az esetben is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Zrt-nél vezetett számlájára, és a letétkezelő – a köztük lévő szerződés alapján – saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét). Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.

A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell az adatszolgáltatásokban kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Zrt-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.

d) Hitelmegállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitel-megállapodás keretében (pl. lombard hitel) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban.

e) Vagyonkezelés (portfóliókezelés): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER Zrt-nél vezetett számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06-os táblában szerepeltetnie kell.

A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének adatszolgáltatási kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (Az adatszolgáltatás tárgynapjára vonatkozó információkat az adatszolgáltatás beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)

2. Egyéb esetek

a) Pufferszámla a befektetési jegyeknél. (2003. május 5-től a KELER Egységes Szabályzatának II. 2.4.5. pontja értelmében a KELER Zrt. naponta megszünteti a puffer állományokat. A befektetési alapok technikai számláin lévő állományokat (676767, 787878, 606060-as számlák) a dematerializált értékpapírok esetében a korábbi puffer-számla állományokhoz hasonlóan kell jelenteni.) Az un. puffer számlán lévő, ki nem bocsátott vagy visszavásárolt állományokat az adatszolgáltatásban technikai okok miatt – a kibocsátó tulajdonában lévőként (r oszlop) – szerepeltetni kell.

– Az az adatszolgáltató, akinél az összevont címletű fizikai értékpapírt letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezték (abban az esetben is ha azt a letétkezelő adatszolgáltató a KELER Zrt-be beszállította) az alábbi módon szerepeltesse az állományokat adatszolgáltatásában: A 01. táblában az ügyfelek és saját tulajdonában lévő állomány mellett, jelentse le a pufferszámla állományát is. (r oszlop) A 05. táblában szerepeltesse az értékpapír teljes mennyiségét amennyiben az az értéktárában, vagy egyéb a KELER Zrt-től különböző helyen van. Ha beszállította a KELER Zrt-be akkor a 05. táblában nem kell jelentenie. A 06. táblában kell jelentenie a forgalomban lévő állománynak azt a részét, amely más jelentő letétkezelők ügyfeleinek tulajdonában vannak.

A dematerializált értékpapírok esetében is a fentiek szerint kell eljárni.

– A KELER Zrt. a tárgynapon forgalmazott (eladott vagy visszavásárolt) dematerializált befektetési jegyek keletkeztetését, illetve megszüntetését csak a tárgynapot követően végzi el. A valóságnak való megfelelés miatt ugyanakkor az adatszolgáltatás 01-es táblájában ténylegesen az ügyfelek (beleértve az adatszolgáltatót is) tulajdonában lévő állományt kell jelenteni. (Természetesen ebben az esetben a lejelentett állomány nem fog megegyezni a tágynapi KELER kivonaton szereplő állománnyal.) Ha a tárgynapon befektetési jegy eladás (keletkeztetés) történt, az előző napi állományhoz képest keletkezett többlet állományt (a KELER-kivonathoz képest mutatott eltérést) a 05-ös táblában kell jelenteni KE kóddal. Amennyiben a tárgynapon visszavásárlás történt, a tárgynapon megszűnt papírok állományát (a KELER-kivonathoz képest mutatott eltérést) a 06-os táblában kell jelenteni KE kóddal. A segéd táblákban való állományok szerepeltetésével a korrigált KELER-számla egyezőség (Jelen Útmutató IV. pont) teljesülése biztosítottá válik.

– A befektetési alapok által visszavásárolt, az alap nettó eszközértékének kiszámításakor is figyelembe vett (tehát ténylegesen forgalomban lévő) jegyek állományait nem az r oszlopban, hanem az i oszlopban a D szektor (Egyéb pénzügyi közvetítők) állományai között kell szerepeltetni.

b) Nyomdai előállítás alatt lévő értékpapír állomány jelentése: Az adatszolgáltató saját, vagy ügyfele tulajdonában lévő, fizikai formájú értékpapír állományát a 01-es tábla megfelelő szektorában kell jelenteni, abban az esetben is, ha az értékpapír fizikai előállítása még nem történt meg. Ezzel egyidejűleg a szóban forgó papír állományát a 05-ös táblában is szerepeltetni kell SE kóddal és az adatszolgáltató saját törzsszámával. (lásd az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletnek az E21-es adatszolgáltatáshoz kapcsolódó 18. példáját)

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

A 01. tábla az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, és a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem rezidensek által (belföldön, vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok hó végi állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban.

A Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN-kódjával, a tulajdonos szektorában, tehát ugyanúgy kell szerepeltetni, mint bármely más értékpapírt.)

Abban az esetben, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor és csak akkor, a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora).

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az értékpapír-azonosító című oszlop az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a 111-es kódot kell a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével). A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a letéti igazolásokat darabban kell közölni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.)

d/ Az összes állomány megegyezik az e, a f, és az r oszlopok összegével: d=e+f+r.

e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r oszlop szolgál).

f/ Az ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Meg kell egyeznie az ügyfélszektorokban lévő állományok összegével: f=g+…+q.

g-tól q-ig/ Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A szektorok meghatározásánál a jelen melléklet I.A. pontjában külön megjelenő szektorleírást kell követni, azzal az eltéréssel, hogy a h/ oszlopban az „Egyéb monetáris intézmények” közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az r oszlop szolgál).

r/ Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát az adatszolgáltató tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve az adatszolgáltató ügyfelének, mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Rt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Rt. törzsrészvény; vagy az adatszolgáltatást beküldő Bróker Rt. tulajdonol 1500 eFt névértékű Bróker Rt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bróker Rt. dollár kötvényt.) Ugyancsak itt kell szerepeltetni az un. puffer számlán lévő állományokat is.

02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

A 02. tábla az adatszolgáltatók nem rezidens ügyfelei tulajdonában lévő hó végi értékpapír-állományokat (01. tábla "q" oszlop) tartalmazza tulajdonosi szektorok szerinti bontásban.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartama:

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c. pontban leírtak figyelembevételével). A letéti igazolásokat és opciós utalványokat (warrantokat) a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a letéti igazolásokat legtöbbször darabban kell közölni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.)

d/ Az összes állomány megegyezik az e, f…..,n oszlopok összegével: d=e+f+ +n.

e-től n-ig/ Az adatszolgáltató nem-rezidens ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A szektorok meghatározásánál a jelen melléklet I/A/4. pontjában található tartalmi besorolást kell követni a nem-rezidens szervezetek intézményi szektorokba való besorolásakor.

03. tábla: Nem-rezidensek tulajdonában lévő értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása

A 03. tábla az adatszolgáltatók nem rezidens ügyfelei tulajdonában lévő hó végi értékpapír-állományokat (01. tábla "q" oszlop) tartalmazza, országok szerinti bontásban.

A táblában – a külföldi tulajdonosok országbontása miatt – egy adott értékpapírt annyiszor kell felsorolni (ISIN-kód, értékpapír neve megjelölésével), ahány országból származó külföldi tulajdonos azt birtokolja. (A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletétnél a letéti igazolást kibocsátó intézmény országát kell feltüntetni az ország oszlopban.)

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a 111-es kódot kell a mezőbe írni.

b/ Ugyanazt a nevet kell használni, mint a 01. táblában.

c/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével)

d/ Annak az országnak az ISO-kódját kell beírni, amely országból az értékpapír tulajdonosa származik. Letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni.

e/ Adott értékpapír adott országbeli, nem-rezidens tulajdonú értékpapír-állományát tartalmazza.

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

A 111-es kódot kizárólag abban az esetben lehet azonosítókódként szerepeltetni, ha az értékpapír nem rendelkezik ISIN–kóddal.

A 04. tábla az adatszolgáltatás egyéb tábláiban 111-es kóddal (ISIN-kód nélkül) szerepeltetett értékpapírok leírását tartalmazza. Az adatszolgáltatás többi táblájának kérdéses sorait a 04-es tábla a, b és c mezői együttesen azonosítják.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Annak a táblának a számát kell megjelölni, amelyben a 111-es kóddal jelentett értékpapír előfordul. (Ha ez több táblát is érint, akkor a sorszám szerinti legelső adatszolgáltatási tábla szerepeljen.)

b/ Annak az a mezőben megjelölt táblában lévő sornak a sorszámát jelöli, amelyben a kérdéses értékpapír szerepel.

c/ Egy adott értékpapírnak, amelyet 111-es gyűjtőkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. (“Értékpapír neve” mezők.) Ebben a mezőben is ez az elnevezés szerepeljen. Minden 111-es kód alatt megjelenő értékpapírsorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.

d/ Az értékpapír-azonosítók mellett meg kell jelölni azok típusát is. (Pl.: CUSIP, saját stb.) Az egyes adatok egymástól szóközzel legyenek elválasztva.

e/ A c mező kódjellegű tartalmával szemben itt lehetőség van hosszú, az értékpapír beazonosítására alkalmas név megadására.

f/ A kibocsátó cég hivatalos neve.

g/ Azon ország ISO-kódját kell beírni, ahol a papír kibocsátóját bejegyezték.

h/ Kibocsátás dátuma (ÉÉÉÉHHNN)

i/ Lejárat dátuma (ÉÉÉÉHHNN)

j/ Az ISO 4217-es szabvány szerinti, három karakteres devizakódot kell megadni. A többdevizás kibocsátás kódja: MCU (=Multi Currency Issue)

k/ Címletérték

l/ A következő kódok valamelyikét kell szerepeltetni:

D= Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (Debt Instrument)

E= Tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapír (Equity Instrument)

S= Eredetileg hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral kibocsátott, de már önálló értékpapírként funkcionáló pénzügyi eszköz. Pl.: kötvény kamatszelvénye /Strips/.

V= Egyéb (Spare)

m/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású, tehát ha az l mező értéke ’D’ és az n mező értéke ’F’.

Maximum 3 karakter egészrész és maximum 6 karakter tizedes.

n/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát ha az l mező értéke ’D’.

F= Fix kamatozású

V= Változó kamatozású

Z= Zéró kupon

o/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát az l mező értéke ’D’.

Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés dátumát kell beírni. (ÉÉÉÉHHNN)

p/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát a l mező értéke ’D’.

B = Kétéves (Bi-annual)

A = Éves (Annual)

S = Féléves (Semi-annual)

Q = Negyedéves (Quarterly)

M = Havi (Monthly)

W = Heti (Weekly)

N = Nem alkalmazható (Not Applicable)

X = Egyéb, a fentiektől eltérő (Other)

q/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát a l mező értéke ’D’.

r/ A törlesztés dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban, szóközzel elválasztva a törlesztésnek a címletérték százalékában megadott mértékétől. Az egyes törlesztésekre vonatkozó adatokat egymástól szintén szóközzel kell elválasztani.

s/ A kifizetések dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban, szóközzel elválasztva a kifizetésnek a címletérték százalékában megadott mértékétől. Az egyes kifizetésekre vonatkozó adatokat egymástól szintén szóközzel kell elválasztani.

t/ Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER Zrt-nél vezetett számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a 111-es kódot kell a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével)

d/ Az értékpapír állománya.

e/ A következő kódok valamelyikét kell beírni:

SE= saját értéktári elhelyezés

ML=másodlagos letét

KE= késedelmes elszámolás

EG=egyéb

f/ Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)

g/ Az „f” oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig „00000001” szerepel.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya

A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek az adatszolgáltató KELER Zrt-nél vezetett számláján, saját értéktárában, illetve – ha a jelentő pl harmadlagos letétbe adta tovább – egy másik jelentő letétkezelőnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05-ös táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.)

Ezek az állományok a 01-es táblában nem jelenhetnek meg.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a 111-es kódot kell a mezőbe írni.

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni.

d/ Az értékpapír állománya.

e/ A következő kódok valamelyikét kell beírni:

ML = másodlagos letét

IT = ismeretlen tulajdonos

KE = késedelmes elszámolás

EG = egyéb

f/ Annak a jelentő letétkezelőnek a nevét kell beírni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte.

g/ Az „f” oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.

IV. Táblák közötti összefüggések, egyéb ellenőrzési szempontok

1. Az adatszolgáltatás helyes kitöltése esetén a táblákban negatív állományok nem szerepelhetnek.

2. Minden egyes értékpapír esetén a 01. tábla q oszlopában (nem-rezidens ügyfél) lévő állománynak meg kell egyeznie a 03. tábla e oszlopában lévő, ugyanarra az értékpapírra vonatkozó (akár több sorban szereplő) állományok összegével. Ebből adódóan, a 01. tábla q oszlopának összege megegyezik a 03. tábla e oszlopának összegével.

3. Minden értékpapír esetében a 01. táblában adott értékpapír nem-rezidens tulajdonban lévő állományának (q oszlop) meg kell egyezni ugyanezen értékpapír 02. táblában az összesen oszlopban (d oszlop) megtalálható állományával.

4. Azoknál a dematerializált értékpapíroknál, ahol a futamidő alatti tőketörlesztés miatt a kibocsátáskori és a fennálló névérték eltér egymástól, a KELER Zrt., az ügyfeleinek küldött számlakivonatain a kibocsátáskori névértéket szerepelteti. Ezen adatszolgáltatásban ugyanakkor a fennálló névértéket kell jelenteni. Az ellenőrzési proceduráknál figyelemmel kell lenni arra, hogy a KELER-számla adatait a teljes egyezőséghez ezen papíroknál korrigálni kell. (A fizikai értékpapírok KELER-számlákon nyilvántartott névértéke a KELER Zrt-ben automatikusan korrigálásra kerül a tőketörlesztés összegével.) Ennek figyelembe vételével, minden egyes értékpapír esetén, az adatszolgáltató KELER-számláján (egyesített összevont értékpapírszámlán, biztosíték értékpapír letéti számlán) lévő állomány és ezen jelentés tábláiban szereplő állományok között a következő egyezőségnek kell fennállnia:

KELER-számla állománya = 01. tábla állománya – 05. tábla állománya + 06. tábla állománya

V. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: bank, szakosított hitelintézet és az ezen típusú EGT fióktelep adatszolgáltató esetén EBEAD, befektetési vállalkozás és az ezen típusú EGT fióktelep adatszolgáltató esetén EBEAD, vagy e-mail

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: bank, szakosított hitelintézet és az ezen típusú EGT fióktelep adatszolgáltató esetén MNB Statisztika, befektetési vállalkozás és az ezen típusú EGT fióktelep adatszolgáltató esetén MNB Statisztika, pszo@mnb.hu

MNB adatgyűjtés azonosító: E23

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és
biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

(darab ill. ezer deviza)

Sor- szám	Főszámla- tulajdonos törzsszáma	Főszámla- tulajdonos megnevezése	ISIN kód	Az értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	Teljes értékpapír számlaállomány
	Főszámla- tulajdonos törzsszáma	Főszámla- tulajdonos megnevezése	ISIN kód	Az értékpapír neve	Az állomány megfigyelési egységének kódja*	saját tulajdonú	nem saját tulajdonú
	a	b	c	d	e	f	g
0001
0002
0003
0004
...
...
...
9999

MNB adatgyűjtés azonosító: E23

Kitöltési útmutató

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

I. Általános tudnivalók

1. A tábla valamennyi gazdálkodó szervezetnek az adatszolgáltatónál vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévő értékpapír állományokat tartalmazza.

2. Az állományokat értékpapírsorozatonként és főszámlatulajdonosonként kell felsorolni.

3. Az adatszolgáltatásnak az értékpapír hóvégi, az egyesített összevont értékpapírszámlákon és a biztosíték értékpapír letéti számlákon lekönyvelt záró állományának adatait kell tartalmaznia.

4. Az értékpapírok állományát a következő módon kell jelenteni:

a) a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint,

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvények) pedig névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában. (A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.)

5. Az állomány megfigyelési egységének kódja részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjel (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

6. A teljes értékpapír számlaállományt saját (saját tulajdonú) illetve idegen (ügyfél tulajdonú) bontásban kell megadni.

7. A teljes értékpapír számlaállományból (f+g) külön meg kell adni (a h oszlopban) a puffer számlákon szereplő (a kibocsátó által visszavásárolt, vagy forgalomba nem hozott) állományokat.

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: EBEAD

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB adatgyűjtés azonosító: E27

01. tábla Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

Sorszám	Az utolsó módosítás dátuma	Módosítás típusa	ISIN státusza	Kereszt hivatkozások	ISIN-kód	Értékpapír hivatalos neve	CFI-kód	Értékpapír- fajta	Értékpapír- alfajta	Kibocsátó törzsszáma	Kibocsátó neve	Befektetési alapkezelő neve
Sorszám	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l
01
02
03
04
05
…

nn

(folytatás)

Kibocsátó székhelyének országa	Alapcímlet	Denomináció	Kibocsátott összes darabszám	Kibocsátott össznévérték	Értékpapír- kibocsátás dátuma	Lejárat dátuma	Értékpapír megjelenési formája	Kamatláb	Kamatfizetés dátuma	Kamatfizetési gyakoriság	Első kamatfizetés dátuma	BÉT-re bevezetett-e	Esemény- kód
m	n	o	p	q	r	s	t	u	v	w	x	y	z

MNB adatgyűjtés azonosító: E27

02. tábla Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

Sor- szám	ISIN-kód	Változáskezelés/Tranzakció kódja	Tranzakció dátuma	Mennyiség megfigyelési egysége	Kibocsátás, tőketörlesztés, kamatfizetés, illetve állományátadás adatai	Kereszt hivatkozások
Sor- szám	a	b	c	d	e	f
01
02
03
04
05
…

nn

03. tábla KELER Rt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb „Kódkiadó Szervezet” által
kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai

Sor- szám	ISIN-kód	Értékpapír rövid neve	Névérték (alapcímlet)	Devizanem	Értékpapírfajta
Sor- szám	a	b	c	d	e
01
02
03
04
05
…

nn

MNB adatszolgáltatás azonosító. E27

Kitöltési útmutató

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatást a központi értéktári tevékenységet végző Tpt. szerinti elszámolóház illetve központi értéktárnak (KELER Zrt.) kell benyújtania azon értékpapírok ISIN-kódjáról és más alapadatairól, amelyeknél a KELER Zrt. mint „Nemzeti Kódkiadó Szervezet”, ISIN-kódot ad ki (01.tábla és 02. tábla), valamint azon értékpapírokról, amelyekre ugyan nem a KELER Zrt. adja ki az ISIN-kódot, de rendszereiben információval rendelkezik az adott értékpapírról (03. tábla).

2. Az adatszolgáltatásban csak azokat a rekordokat kell szerepeltetni, amelyeknél valamely mezőben változás következett be.

3. Az eredetileg GMU tagdevizákban denominált értékpapírok devizaértékben megadott állományait minden esetben euróban kell jelenteni, EUR deviza ISO-kód használata mellett.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla: Értékpapírok KELER Zrt. által kiadott ISIN-kódja és egyéb alapadatai

a/ Az utolsó módosítás dátuma

Az ISIN-kód kiadásának, megszüntetésének, illetve (esetleges módosítások esetén) a rekord frissítésének dátuma.

b/ Módosítás típusa

D= ISIN törlés (delete)

N= új ISIN (new)

U= ISIN frissítése (update)

c/ ISIN státusza

C= Kiadott, de még nem aktív ISIN (Created ISIN)

A= Aktív ISIN (Active ISIN)

D= Törölt ISIN (Deleted ISIN)

R= Újrafelhasznált ISIN (Reused ISIN)

Ha a Módosítás típusa mező N, akkor az ISIN státusza mezőben a módosítás eredményeképpen létrejött státuszt kell feltűntetni.

Ha a Módosítás típusa mező D vagy U, akkor a módosítás előtti státuszt tartalmazza a mező.

d/ Kereszt hivatkozások

Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot.

A toldalékkódok:

U = Mögöttes kibocsátás(Underlying issue)

O= Régi ISIN (pl.: egy névváltozás után) (Old)

N = Új ISIN (pl.: dematerializálás esetén, amikor egy ISIN-t felvált egy másik ISIN) (New)

e/ ISIN

Az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

Az a/, z/, b/, c/, d/, és e/ mezők lehetséges kapcsolatait és összefüggéseit mutatja a 01-es táblához mellékelt kódtáblázat.

f/ Értékpapír hivatalos neve: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál itt az értékpapír rövid nevét kell szerepeltetni.

g/ CFI-kód

A pénzügyi eszközök osztályozására (Classification for Financial Instruments) vonatkozó ISO 10962 szabványnak megfelelő kód.

h/ Értékpapírfajta

A mellékelt táblázat alapján.

i/ Értékpapír-alfajta

A mellékelt táblázat alapján.

Táblázat az értékpapírfajta és -alfajta mezők értékeiről (az értékpapírok KELER Zrt. által kiadott ISIN-kódját és egyéb alapadatait tartalmazó munkalap h és i oszlopához.)

Amennyiben a KELER Zrt. a CFI-kód kiadása után nem rögzíti ezt a csoportosítást a rendszerében, akkor ezeket a mezőket nem kell megadni.

	Értékpapír
	Fajta	Alfajta
	Államkötvény
	Kincstári államkötvény
	Diszkont kincstárjegy
	Kamatozó kincstárjegy
	Kincstári takarékjegy
	MNB-kötvény
	Kötvény	Gazdasági társaság által kibocsátott
	Kötvény	Önkormányzat által kibocsátott
	Kötvény	Hitelintézet által kibocsátott
	Befektetési jegy	Zárt
	Befektetési jegy	Nyilvános
	Jelzáloglevél
	Kárpótlási jegy
	Letéti jegy
	Részvény	Dolgozói részvény
	Részvény	Törzsrészvény
	Részvény	Kamatozó részvény
	Részvény	Likvidációs elsőbbségi részvény
	Részvény	Osztalékelsőbbségi részvény
	Részvény	Osztalékelsőbbségi-kamatozó
	Részvény	Szavazatelsőbbségi részvény
	Részvény	Zártkörű rt. elővásárlási jogot bizt.
	Részvény	Egyéb elsőbbségi részvény
	Részvény	Alapítói részvény
	Részvény	Arany részvény
	Részvény	Egyéb részvény
	Egyéb

j/ Kibocsátó törzsszáma

Az értékpapírt kibocsátó szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első nyolc karaktere).

Befektetési jegy esetén ide a befektetési alapoknak, az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszámát kell beírni. Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az ’FB000000’ – szám helyettesíti. Nem-rezidens kibocsátó esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített „fiktív” törzsszáma) a „00000001” nyolc karakteres kódot kell ebbe a mezőbe írni.

k/ Kibocsátó neve (hosszú)

A kibocsátó cég hivatalos neve. (Befektetési jegy esetén a befektetési alap tekintendő kibocsátónak.)

l/ Befektetési alapkezelő neve

Csak befektetési jegyek esetén kell kitölteni.

m/ Kibocsátó székhelyének országa

ISO 3166-os szabvány szerinti két karakteres országkód. (Vagy XS, XA, XB, XC, XD).

n/ Alapcímlet

o/ Denomináció

ISO 4217-es szabvány szerinti három karakteres devizakód. A többdevizás kibocsátás kódja: MCU (Multi Currency Issue)

p/ Kibocsátott összes darabszám

q/ Kibocsátott össznévérték

Kitöltése kötelező, amennyiben az alapcímlet (n) és a kibocsátott összes darabszám (p) mező valamelyike nem határozható meg. (Devizaegységben, az o mezőben meghatározott devizanemben, MCU esetén HUF-ban.)

r/ Értékpapír-kibocsátás dátuma

Az értékpapír első kibocsátásának dátuma.

s/ Lejárat dátuma

Lejárattal rendelkező értékpapíroknál kell kitölteni.

t/ Értékpapír megjelenési formája

1 = Dematerializált (Dematerialized)

2 = Nyomdai és immobilizált (Printed Immobilized) vagy Nyomdai és nem immobilizált (Printed not immobilized)

u/ Kamatláb

Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású.

v/ Kamatfizetés dátuma

Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés. Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a c/ mező értéke „A”.

A kamatfizetési dátumot csak az ismertté válását követő első alkalommal kell jelenteni.

w/ Kamatfizetési gyakoriság

Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b/ mező értéke „N„ (a c/ mező értéke pedig „A”).

B = Kétéves (Bi-annual)

A = Éves (Annual)

S = Féléves (Semi-annual)

Q = Negyedéves (Quarterly)

M = Havi (Monthly)

W = Heti (Weekly)

N = Nem besorolható (Not Applicable)

X = Egyéb (Other)

x/ Első kamatfizetés dátuma

Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b/ mező értéke „N„ (a c/ mező értéke pedig „A”).

y/ BÉT-re bevezetett-e

T = Igen

F = Nem

z/ Esemény-kód

1= Születés

2= Jellemző megváltozása

3= Átváltozás

4= Szétválás

5= Kiválás

6= Egyesülés

7= Beolvadás

8= Értékpapír megszűnése

9= Értékpapír-lejárat

A= Állományátadás

Részletesebb leírást a 01-es táblához mellékelt kódtábla tartalmaz.

02. tábla: Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

A táblázat az előző adatszolgáltatás óta bekövetkezett, adott értékpapír-sorozatokhoz kapcsolódó állományváltozási (kibocsátási, tőketörlesztési, kamatfizetési és állomány- átcsoportosításra vonatkozó) adatokat tartalmazza. A módosított rekordnál a bizonylat jellege mező értéke ’M’, a Kitöltés dátuma mező értéke pedig a módosítás dátumát tartalmazza.

Kibocsátási adatokat minden olyan értékapírra kell szolgáltatni, amelyre a KELER Zrt. azonosítót ad ki, tőketörlesztési adatokat csak ún. tőketörlesztéses papírokra (amelyek a futamidejük alatt tőkét törlesztenek), kamatfizetési adatokat pedig azokra a hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású papírokra, amelyeknek cashflow-ja a 01. tábla u-x oszlopaiban szereplő adatokból egyértelműen nem határozható meg.

a/ ISIN

Az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

b/ Változáskezelés/ Tranzakció kódja

A változáskezelés kódjai:

1= Születés

2= Jellemző megváltozása

3= Átváltozás

4= Szétválás

5= Kiválás

6= Egyesülés

7= Beolvadás

8= Értékpapír megszűnése

9= Értékpapír-lejárat

A= Állományátadás

Bővebben lásd a 01-es táblához mellékelt kódtáblát.

Nem a változáskezeléshez kapcsolódó kódok:

I = Kibocsátás

R = Tőketörlesztés

C = Kamatfizetés

T = Tőkenövekedés (tőkésített kamat)

c/ Tranzakció dátuma

d/ Mennyiség megfigyelési egysége

Értékadatok esetén a papír denominációjának deviza ISO-kódja, darabban megadott adatok esetén DB, százalékos adatok esetén PC kódjel.

e/ Kibocsátás, tőketörlesztés, kamatfizetés valamint állományátadás adatai

Törlesztés esetén – százalékos érték megadásánál – és kamatfizetésnél a címletérték százalékában megadott mérték. A kibocsátási adatokat a mennyiség megfigyelési egységében kell közölni. Az állományátadásnál: állománynövekedés esetén pozitív, állománycsökkenés esetén negatív számot kell megadni.

f/ Kereszt hivatkozások

Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot.

03. tábla: KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb “Kódkiadó Szervezet” által kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai

a/ ISIN-kód

Az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

b./ Értékpapír rövid neve

c./ Alapcímlet

d./ Devizanem

ISO 4217-es szabvány szerinti három karakteres devizakód.

e./ Értékpapírfajta

Értékei: „D” vagy „E”,attól függően, hogy az értékpapír hiteljogviszonyt (D = Debt instruments) vagy tulajdonosi jogviszonyt (E = Equities) testesít meg.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: EBEAD

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB adatgyűjtés azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

01. tábla Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Call)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Call				Elszámolóár (forint)
			Rezidens		Nem rezidens
			Vétel	Eladás	Vétel	Eladás
	a	b	c	d	e	f	g
001
002
003
...
…
...
...
nnn

02. tábla Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Put)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Put				Elszámolóár (forint)
			Rezidens		Nem rezidens
			Vétel	Eladás	Vétel	Eladás
	a	b	c	d	e	f	g
001
002
003
...
…
...
...
nnn

MNB adatgyűjtés azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

03. tábla Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Call)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Call
			Rezidens		Nem rezidens
			Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

04. tábla Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Put)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Put
			Rezidens		Nem rezidens
			Vételi	Eladási	Vételi	Eladási
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

MNB adatgyűjtés azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

05. tábla A tőzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Call)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Lehívott call opció
	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Rezidens által	Rezidenssel szemben	Nem rezidens által	Nem rezidenssel szemben
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

06. tábla A tőzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Put)

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Lehívott put opció
	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Rezidens által	Rezidenssel szemben	Nem rezidens által	Nem rezidenssel szemben
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
...
nnn

07. tábla A tőzsdenapi forgalomhoz kapcsolódó prémiumok a BÉT opciós piacán

kontraktus

Sor- szám	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	Rezidens	Nem rezidens	Rezidens	Nem rezidens
	Opciós részvénytermék	Opciós sorozat	által fizetett prémium		által kapott prémium
	a	b	c	d	e	f
001
002
003
...
…
...
nnn

MNB adatgyűjtés azonosító: E43

Kitöltési útmutató

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

I. Általános tudnivalók

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál az e melléklet I.A.3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. Mindegyik opciós sorozat csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező opciós sorozatok elnevezése, kódja nem változhat.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. A 01. és a 02. táblában az elszámolóárakat egy tizedesre kell megadni.

2. Összefüggések a 01., illetve a 02. táblán belül:

Minden opciós sorozatra külön-külön igaz, hogy az összes vétel (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes eladással (c+e = d+f).

3. Összefüggések a 03., illetve a 04. táblán belül:

Minden opciós sorozatra külön-külön igaz, hogy az összes nyitott vételi pozíció (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes nyitott eladási pozícióval (c+e = d+f).

4. Összefüggések a 05., illetve a 06. táblán belül:

Minden opciós sorozatra külön-külön igaz, hogy: c+e = d+f.

5. A 07. táblában az adatokat opciós kontraktusonként, forintban kell megadni.

6. Összefüggések a 07. táblán belül:

Mivel a fizetett és a kapott prémiumok összege megegyezik egymással, ezért: c+d = e+f.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: EBEAD

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika

MNB adatgyűjtés azonosító: E48

01. tábla A tőzsdére bevezetett részvények kapitalizációjára és forgalmára vonatkozó havi adatok

Sor- szám	Tárgyhó	A részvény		Bevezetett mennyiség (db)	Devizanem	Névérték	Záróár (Ft)	A forgalom
	Tárgyhó	ISIN-kódja	megnevezése	Bevezetett mennyiség (db)	Devizanem	Névérték	Záróár (Ft)	egyszeres értéke (Ft)	egyszeres mennyisége (db)
	a	b	c	d	e	f	g	h	i
01
…
…
…
…
nn

MNB adatgyűjtés azonosító: E48

02. tábla: Részvények tőzsdei bevezetésére és kivezetésére vonatkozó havi adatok

Sor- szám	A tőzsdén szereplő társaság		A tőzsdei esemény		A részvény					Megjegyzés
	A tőzsdén szereplő társaság		megnevezése	dátuma	ISIN-kódja	megnevezése	mennyisége (db)	devizaneme	névértéke
	törzsszáma	neve	megnevezése	dátuma	ISIN-kódja	megnevezése	mennyisége (db)	devizaneme	névértéke
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j
01
…
…
…
nn

MNB adatgyűjtés azonosító: E48

Kitöltési útmutató

A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei

be- és kivezetése

I. Általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás mindazon részvényekre kiterjed, amelyek a tárgyhónapban (annak legalább egy napján) BÉT-es papírok voltak.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla: Tőzsdére bevezetett részvények kapitalizációjára és forgalmára vonatkozó havi adatok

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ A tárgyhót éééé.hh formátumban kell megadni, ahol éééé az évet, hh pedig a hónapot jelöli (előnullázva).

b/ Az ISIN-kód elsődleges értékpapír-azonosítóként alkalmazandó, helyette nem adható meg más azonosító.

c/ A részvény teljes vagy rövid nevét, esetleg ticker-kódját kell szerepeltetni.

d/ A tőzsdei részvény bevezetett mennyiségét – darabban kifejezve – azokra a részvényekre kell megadni, amelyek a tárgyhó utolsó napján is BÉT-es papírok voltak.

e/ A papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. (Ez általában „HUF”, de előfordulhat más devizanem is.) A GMU tagdevizákban denominált értékpapíroknál (pl. Graphisoft) „EUR”-t kell szerepeltetni.

f/ Az „e” oszlopban megjelölt devizanemben kifejezett címletértéket kell megadni.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni, mint ha euróban lennének denominálva, a névértéküket tehát az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. (A Graphisoft esetében ez 0.0226890108 EUR, hiszen 0,05 NLG ennyi eurónak felel meg.)

g/ A részvény havi záróárát forintban kell megadni. Ha az adott hónapban nem volt belőle forgalom, akkor a legutolsó záróárat kell beírni.

h/ A forgalom értékét egyszeresen tartalmazza a jelentés.

i/ A forgalom darabban kifejezett mennyiségét is egyszeresen kell szerepeltetni.

02. tábla: Részvények tőzsdei bevezetésére és kivezetésére vonatkozó havi adatok

A táblát csak azokra a részvényekre vonatkozóan kell kitölteni, amelyeket az adott hónapban vezettek be a tőzsdére, vagy vezettek ki onnan, továbbá azokra a BÉT-es részvényekre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatos valamely részvénytársasági esemény módosította a papír ISIN-kódját, mennyiségét, devizanemét, vagy címletét.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a/ A tőzsdén szereplő társaságok azonosítása elsődlegesen a törzsszámukkal történik, ami az adószám első 8 számjegye.

b/ A társaság neve: a tőzsdei cég hivatalos, vagy rövid neve egyaránt használható.

c/ Az alábbi kódok valamelyikét kell szerepeltetni:

1: újonnan bevezetett részvény

2: tőzsdén jegyzett részvény újabb csomagja

3: kivezetett részvény

4: tőzsdén jegyzett részvény bevezetett mennyiségének csökkenése

5: egyéb

d/ A tőzsdei esemény dátumát éééé.hh.nn formában kell megadni, ahol éééé az évszám, hh a hónap (előnullázva), nn pedig a nap (ugyancsak előnullázva).

e/ Az ISIN-kód elsődleges értékpapír-azonosítóként alkalmazandó, helyette nem adható meg más azonosító (pl. ticker-kód).

f/ A részvény teljes vagy rövid nevét, esetleg ticker-kódját kell szerepeltetni.

g/ Az adott részvény tőzsdei eseményben érintett mennyisége, darabban kifejezve.

h/ A papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. (Bővebben lásd a 01. tábla e/ oszlopánál.)

i/ A „h” oszlopban megjelölt devizanemben kifejezett címletértéket kell megadni.

(Részletesebben lásd a 01. tábla f/ oszlopánál.)

j/ Itt kell röviden utalni arra az eseményre, ami a c/ oszlopban szerepel, azt kiváltotta, illetve magyarázza. (Pl. a tőzsdén jegyzett részvény újabb csomagja esetén: zártkörű alaptőke-emelés, dolgozói részvény átalakítása, kötvény átalakítása, osztalék átváltása stb. Az egyéb társasági eseménynél pl. részvények felosztása.)

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: EBEAD vagy e-mail

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl.

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika. E-mail cím: pszo@mnb.hu

MNB adatgyűjtés azonosító: E57

01. tábla A tőzsdére bevezetésre kerülő – magyar állampapíroktól különböző –hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Sor-
szám

ISIN-
kód

Értékpapír neve

Lejárat
dátuma

A tőzsdére bevezetésre kerülő mennyiség (deviza egységben)

Devizanem

A tőzsdén történő első kereskedési nap dátuma

Érték- papír típusa

Értékpapír kibocsátójának neve

Értékpapír kibocsátójának székhelye

Értékpapír kibocsátó székhelyének országa

Hitelminősítés

Garanciát vállaló neve

Garanciát vállaló székhelye

Megjegyzés

Moody's

S&P

Fitch

MNB adatgyűjtés azonosító: E57

02. tábla A tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

adataiban bekövetkezett változás

Sorszám	ISIN-kód	Értékpapír neve	Értékpapír változó adatának a neve	Értékpapír adatváltozásának dátuma	Értékpapír változó adatának előző értéke	Értékpapír változó adatának új értéke
	a	b	c	d	e	f
01
02
03
04
05
…

nn

MNB adatgyűjtés azonosító: E57

03. tábla A tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

árjegyzésére vonatkozó adatok

Sorszám	ISIN-kód	Értékpapír neve	Értékpapír árjegyzőinek nevei	Árjegyzés időszaka	Maximális bid-ask spread	A minimális rendelkezésre állási mennyiség	Érvényesség kezdete	Érvényesség vége
	a	b	c	d	e	f	g	h
01
02
03
04
05
…

nn

MNB adatszolgáltatás azonosító: E57

Kitöltési útmutató

Tőzsdére bevezetendő/bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adata(i)

I. Általános tudnivalók

Az adatszolgáltatásban a magyar állampapírokat nem szabad szerepeltetni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla: A tőzsdére bevezetésre kerülő – magyar állampapíroktól különböző – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A táblában a bevezetést megelőzően előzetesen kell a tervezett bevezetésről adatokat adni.

A tábla mezőinek leírása:

a) ISIN-kód:

b) Értékpapír neve

c) Az értékpapír lejáratának dátuma

d) A tőzsdére bevezetésre kerülő mennyiség

Nem ismert adat esetén NA-t kell beírni

e) Devizanem

f) A tőzsdén történő első – tervezett – kereskedési nap

g) Értékpapír típusának kódja

go = állampapír (csak a külföldi kibocsátás esetén),

mo = jelzáloglevél,

co = vállalati (gazdálkodó szervezet által kibocsátott) kötvény,

mu = önkormányzati kötvény,

su = nemzetközi szervezet által kibocsátott kötvény

h) Értékpapír kibocsátójának neve

i) Értékpapír kibocsátójának székhelye

j) Értékpapír kibocsátó székhelyének országa

k) Az értékpapír, illetve a kibocsátójának az értékpapír devizanemében Moody’s nemzetközi hitelminősítő szervezet által kiadott "long term" hitelminősítése: Az értékpapír minősítése helyett használható az értékpapírba foglalt kötelezettségekért garanciát vállalaló minősítése is. A minősítésekből a jobbat kell szerepeltetni.

l) Az értékpapír, illetve a kibocsátójának az értékpapír devizanemében S&P nemzetközi hitelminősítő szervezet által kiadott "long term" hitelminősítése: Az értékpapír minősítése helyett használható az értékpapírba foglalt kötelezettségekért garanciát vállalaló minősítése is. A minősítésekből a jobbat kell szerepeltetni.

m) Az értékpapír, illetve a kibocsátójának az értékpapír devizanemében Fitch nemzetközi hitelminősítő szervezet által kiadott "long term" hitelminősítése: Az értékpapír minősítése helyett használható az értékpapírba foglalt kötelezettségekért garanciát vállalaló minősítése is. A minősítésekből a jobbat kell szerepeltetni.

n) Az értékpapírba foglalt kötelezettségekért – a kibocsátótól különböző – garanciát vállalaló neve

o) Az értékpapírba foglalt kötelezettségekért – a kibocsátótól különböző – garanciát vállalaló székhelye

p) Megjegyzések: az adatszolgáltató által a megadott adatokhoz kiegészítendő magyarázat.

02. tábla: A tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adataiban bekövetkezett változás

A 01-es tábla bármely adatának változásakor kell a 02. táblát kitölteni.

A tábla mezőinek leírása

a) ISIN-kód

b) Értékpapír neve

c) Értékpapír változó adatának a neve : a 01-es táblában használt mezőneveket kell alkalmazni.

d) Értékpapír adatváltozásának dátuma

e) Értékpapír változó adatának előző értéke

f) Értékpapír változó adatának új értéke

03. tábla: A tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árjegyzésére vonatkozó adatok

Ebben a táblában kell szerepeltetni ha valamely a tőzsdére bevezetett értékpapírra a kibocsátó valamely tőzsdetaggal árjegyzési szerződést kötött.

A tábla mezőinek leírása

a) ISIN-kód

b) Értékpapír neve

c) Értékpapír árjegyzőinek a neve

d) Árjegyzés időszaka

e) Maximális bid-ask spread

f) A minimális rendelkezésre állási mennyiség

g) Érvényesség kezdete

h) Érvényesség vége

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: e-mail üzenet

A beküldés formája: Excel fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: Magyar Nemzeti Bank Integrált kockázatkezelés (keodata@mnb.hu)

MNB adatgyűjtés azonosító: E60

01. tábla: Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről

Sor- szám	ISIN kód	Érték- papír neve	Szerződő partnerek						Partner1 letét- kezelőjének törzsszáma	Partner1 letét- kezelőjének neve	Partner2 letét- kezelőjének törzsszáma	Partner2 letét- kezelőjének neve	Ügylet típusa	Az ügylet iránya	Megfigyelési egység (deviza ISO kód, vagy DB)	Értékpapírok állománya						Első transzfer dátuma	Második transzfer dátuma
	ISIN kód	Érték- papír neve	Partner1 törzs- száma	Partner1 neve	Partner1 szektora	Partner2 törzs- száma	Partner2 neve	Partner2 szektora	Partner1 letét- kezelőjének törzsszáma	Partner1 letét- kezelőjének neve	névértéken, illetve darabban (az „o” oszlop szerinti megfigyelési egységben)	Partner2 letét- kezelőjének neve	Ügylet típusa	Az ügylet iránya	Megfigyelési egység (deviza ISO kód, vagy DB)	nettó vételáron (ezer Ft)	bruttó vételáron (ezer Ft)	készpénz óvadék mértéke értékpapír-kölcsön esetén (ezer Ft)	nettó visszavásár- lási ár (ezer Ft)	bruttó visszavásár- lási ár (ezer Ft)		Első transzfer dátuma	Második transzfer dátuma
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n	o	p	q	r	s	t	u	v	w
01
02
03
04
..
..
..


nn

MNB adatgyűjtés azonosító: E60

02. tábla: Az óvadékként szereplő értékpapírok adatai

Sor- szám	Hivatkozott sorszám	Az óvadékként szereplő értékpapír		Megfigyelési egység (deviza ISO kód, vagy DB)	Az óvadékként szereplő értékpapír mennyisége névértéken, ill. darabban (a „d” oszlop szerinti megfigyelési egységben)
	Hivatkozott sorszám	ISIN-kódja	neve	Megfigyelési egység (deviza ISO kód, vagy DB)
	a	b	c	d	e
01
02
03
04
..
..
..


nn

MNB adatgyűjtés azonosító: E60

Kitöltési útmutató

Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban mindazon ügyleteket jelenteni kell, amelyek az e MNB rendelet 3. sz. mellékletének 16. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben szerepelnek.

2. Csak az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nyitott ügyleteket kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak csupán a saját ügyleteit kell jelentenie, az ügyfelei ügyleteit nem. Ezen adatszolgáltatás keretében saját ügyletnek kell tekinteni egyrészt a saját számlás ügyleteket, másrészt pedig azokat, amelyek nem érintik ugyan a saját számlát, de az adatszolgáltató a saját nevében kötötte és szerepel az adatszolgáltató mérlegében.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla: Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről

1. A táblázatban szerződő partnerek alatt repó ügyletben az eladókat és vevőket, egyéb értékpapír ügyletben az értékpapír átadót és az értékpapír átvevőt kell érteni. Ha az ügyletben szereplő valamelyik azonosító nem ismeretes, akkor „N.A.”-t kell helyette beírni. Ha az ügylet másik szereplője befektetési alap, akkor a partner neve/törzsszáma oszlopokban az alap nevét és "technikai törzsszámát" kell szerepeltetni, nem pedig az alapkezelő nevét/törzsszámát.

2. Az egyes oszlopok tartalma

a) A ügyletben érintett értékpapír azonosítója. (Ugyanazokat a kódokat kell alkalmazni, mint az E20, illetve az E21 adatszolgáltatásoknál.)

b) Az ügyletben érintett értékpapír neve.

c) Mindig az értékpapírt átadó szervezetet kell Partner1-nek tekinteni. Amennyiben a Partner1 nem-rezidens, akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni, ha a háztartások szektorba tartozó rezidens: 00000004-t, egyéb rezidens szereplő esetén annak 8 jegyű KSH törzsszámát. A befektetési alapok esetében a "technikai törzsszám"-ot kell megadni, ami megtalálható e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben.

d) A c)-nél megjelölt Partner1 neve.

e) A c)-nél megjelölt Partner1 szektora. (Az alkalmazandó szektorbesorolást jelen kitöltési útmutató II.3. pontja tartalmazza.)

f) Annak a szervezetnek a törzsszáma, amellyel a Partner1 az ügyletet kötötte. Amennyiben a Partner2 nem-rezidens, akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni. A befektetési alapok esetében a "technikai törzsszám"-ot kell megadni, ami megtalálható e rendelet 3. sz. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben.

g) Az f)-nél megjelölt Partner2 neve.

h) Az f)-nél megjelölt Partner2 szektora. (Az alkalmazandó szektorbesorolást ezen útmutató III. pontja tartalmazza.)

i) Annak a letétkezelőnek (befektetési szolgáltatást nyújtó szervezetnek) a törzsszámát kell itt megadni, ahonnan Partner1 transzferálja az értékpapírt. Amennyiben a Partner1 letétkezelője nem-rezidens (tehát nincs törzsszáma), akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni.

j) Az i)-nél megjelölt letétkezelő neve.

k) Annak a letétkezelőnek (befektetési szolgáltatást nyújtó szervezetnek) a törzsszámát kell itt megadni, ahová transzferálják az értékpapírt. Amennyiben a Partner2 letétkezelője nem-rezidens (tehát nincs törzsszáma), akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni. (Ha esetleg mindkét szereplő letétkezelője az adatszolgáltató, akkor az adatszolgáltató törzsszámát mindkét helyen fel kell tüntetni.)

l) A k)-nál megjelölt letétkezelő neve.

m) E mezőben az e rendelet 3. sz. mellékletének 16. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott ügylettípusok valamelyike szerepelhet.

n) Az ügylet irányát az adatszolgáltató szempontjából kell megítélni, az a) oszlopban szereplő értékpapír mozgási iránya szempontjából. A mező értéke lehet:

1. Amennyiben az adatszolgáltató az értékpapír-átadó, tehát az ő törzsszáma szerepel a c) oszlopban (repóba vagy kölcsönbe adás, értékpapír átadás).

2. Amennyiben az adatszolgáltató az értékpapír-átvevő, tehát az ő törzsszáma szerepel az f) oszlopban (repóba vagy kölcsönbe vétel, értékpapír átvétel).

o) A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza.

p) A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblában szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában az alábbiak figyelembe vételével: a GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mint ha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.

q) A repó-típusú ügyletben szereplő értékpapírok piaci értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó árat kell megadni. Értékpapír kölcsön és óvadékba adott értékpapír esetén az ügylet kezdetekor nyilvántartott értéket kell megadni.

r) Az ügyletben szereplő értékpapírok piaci értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt bruttó árat kell megadni Értékpapír kölcsön és óvadéki értékpapír esetén megegyezik a q) oszlopban jelentett adattal.

s) Értékpapír-kölcsönzés esetén a készpénz óvadék értékét kell ebben az oszlopban ezer forintban megadni (amennyiben az m oszlopban 3 vagy 6 érték szerepel).

t) Repó ügylet esetén a pozíció zárásakor a repóba adó által kifizetett összeg ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó árat kell megadni. Értékpapír kölcsön esetén az értékpapír illetve a kötelezettség az adatszolgáltatás összeállításakor nyilvántartott – kölcsönzési díjat nem tartalmazó - értékét kell megadni.

u) Repó ügylet esetén a pozíció zárásakor a repóba adó által kifizetett összeg ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt bruttó árat kell megadni. Értékpapír kölcsön esetén az értékpapír illetve a kötelezettség az adatszolgáltatás összeállításakor nyilvántartott - kölcsönzési díjat is tartalmazó - összegét kell megadni.

v) Az első értékpapír transzfer dátuma. Amennyiben nem került sor transzferre az adott vonatkozási hónapban, akkor az ügylet induló dátumát kell megadni.

w) A második értékpapír transzfer dátuma. Amennyiben nem került sor transzferre az adott vonatkozási hónapban, akkor az ügylet lejáró dátumát kell megadni.

3. A 01. tábla e), illetve h) oszlopában alkalmazandó szektorbontás

A jelen melléklet I.A.4. pontja részletesen leírja az alábbiakban felsorolt rezidens szektorok tartalmát.

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat

H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

L1) GMU tagországok

L1.A. Nem pénzügyi vállalatok

L1.B. Központi bankok

L1.C. Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

L1.D. Egyéb pénzügyi közvetítők

L1.E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

L1.F. Biztosítók és nyugdíjpénztárak

L1.G. Központi kormányzat

L1.H. Helyi önkormányzatok

L1.I. Társadalombiztosítási alapok

L1.J. Háztartások

L1.K. Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

L2) nem GMU tagországok

L2.1.) Bankok

L2.2.) Államháztartás

L2.3.) Egyéb

02. tábla: Az óvadékként szereplő értékpapírok adatai

1. Ebben a táblázatban azokról az értékpapírokról kell adatokat szolgáltatni, amelyek a 01. táblában megadott ügyletekben óvadékként szerepelnek.

2. Ha egy ügyletben több értékpapírt is óvadékba adtak, akkor mindegyikről külön sort kell kitölteni.

3. A keretjellegű óvadék esetén (ha ugyanaz az óvadékba adott papír több, 01. táblában szereplő ügylet óvadékául szolgál) az érintett ügyleteket maradéktalanul fel kell sorolni a 02. tábla „a” oszlopában, és mindegyik mellett az adott értékpapírt kell feltüntetni „Az óvadékként szereplő értékpapír”-nál. Ez utóbbi mennyiségét pedig szét kell osztani az egyes ügyletek között úgy, hogy a 02. tábla „e” oszlopában szereplő mennyiség összességében kiadja az óvadékban szereplő papír mennyiségét.

4. Ha több ügylethez többfajta fedezet tartozik, és így nem egyértelmű az, hogy melyik ügyletnél mi a fedezet, akkor becsléssel kell szétosztani az ügyletek között az óvadékként szereplő értékpapírokat, illetve azok mennyiségét.

5. Az egyes oszlopok tartalma

a) Annak az ügyletnek a 01. táblában szereplő sorszámát kell megadni, amelyben az itt jelentendő papír óvadékként szerepel.

b) Az óvadékként szereplő értékpapír azonosítója. (Ugyanazokat a kódokat kell alkalmazni, mint az E20, illetve az E21 adatszolgáltatásoknál.)

c) Az óvadékként szereplő értékpapír neve.

d) Ha az óvadékként szereplő értékpapír tulajdonviszonyt testesít meg, akkor a DB kódjelet (darab), ha pedig hitelviszonyt testesít meg, akkor a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza.

e) A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblában szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában, az alábbiak figyelembe vételével: a GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mint ha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés formája: az e rendelet 3. sz. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott formátumú fájl

MNB adatgyűjtés azonosító: E61

01. tábla: Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai

Sor-
szám

Kibocsátó törzsszáma

Kibocsátó neve

Kibocsá-
tás dátuma

Értékpapír ISIN-kódja

Értékpapír rövid neve

Értékpapír hosszú neve

A kibocsátás jellege

A kibocsátás helye

Lejárat dátuma

Denomi-
náció

Név-
érték (ezer devi-
zában)

Kama-
tozás típusa

A tárgyidőszakban kibocsátott mennyiség (névértéken, ezer devizában)

A tárgyidőszakban külföldön kibocsátott mennyiség (névértéken, ezer devizában)

Kibocsátási ár
(a névérték százalékában)

…

MNB adatgyűjtés azonosító: E61

02. tábla: A forgalomban lévő (fix és változó kamatozású) jelzáloglevelek cash-flow táblái

Sor- szám	ISIN-kód	Az értékpapír neve	Esemény kódja	Esemény dátuma	Cash-flow elem nagysága (%)
Sor- szám	a	b	c	d	e
01
02
…
…
nn

MNB adatgyűjtés azonosító: E61

03. tábla: A változó kamatozású jelzáloglevelek kamatadatai

Sor- szám	ISIN-kód	Az értékpapír neve	A kamat- megállapítás dátuma	A kamat-periódus kezdete	A kamat- periódus vége	Megállapított éves kamat	Kamatfizetés dátuma	Fizetendő kamat
Sor- szám	a	b	c	d	e	f	g	h
01
02
03
04
05
…
…
…
nn

MNB adatgyűjtés azonosító: E61

Kitöltési útmutató

A Magyarországon kibocsátott jelzáloglevelek adatai

I. Általános tudnivalók

1. A forintban és devizában kibocsátott jelzálogleveleket egyaránt kell jelenteni.

2. Hibás adatok javításának módja: abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01. tábla: Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevélek adatai

a/ A kibocsátó törzsszáma: a kibocsátók azonosítása elsődlegesen a szervezetek törzsszámával történik, ami az adószám első 8 számjegye.

b/ A kibocsátó neve: a kibocsátó cég hivatalos, vagy rövid nevét kell használni.

c/ A kibocsátás dátuma: éééé.hh.nn formátumban kell megadni, ahol éééé az évet, hh a hónapot (előnullázva), nn a napot (előnullázva) jelöli.

d/ Az értékpapír ISIN-kódja: Az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

e/ Az értékpapír rövid neve

f/ Az értékpapír hosszú neve

g/ A kibocsátás jellege

A rendeletet a 13/2008. (XI. 18.) MNB rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2009. január 1. napjával azzal, hogy a 2008. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat a 3/2007. (II. 21.) MNB rendeletben és a 14/2007. (XI. 29.) MNB rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni.

Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listát tartalmazó file-ban található.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

14/2007. (XI. 29.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről¹