152/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet
a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
2007.07.26.
3. § „A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tervek, illetve azt követően a partvonal szabályozási és vízpart- rehabilitációs tervek készítésénél:” [A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tervek, illetve azt követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek készítésénél:]
„b) a Balaton partvonalának módosítására tett javaslatokat a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a Törvény 16. §-ának (2) bekezdésében meghatározott partvonal-szabályozási tervek, azt követően a Törvény 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek készítésével összhangban kell meghatározni.” „(1) A Balaton vízmedrében strandolási létesítmények csak ott létesíthetők, ahol a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek strandolásra alkalmas partszakaszokat jelölnek. A különleges strandterület csak az olyan területeken bővíthető, amely előtt a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve azt követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv strandok kijelölésére alkalmas partszakaszt jelöl.”
8. § „(1) Vegyes területen az OTÉK 16–17. §-ában felsorolt építmények közül a parkolóház és az üzemanyagtöltő, gazdasági és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el. (2) Az építési telek legfeljebb 50%-ig építhető be.
(3) Az építési telek legalább 30%-án aktív zöldfelületet kell kialakítani.
(4) Az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 12,5 m lehet.”
„(1) Gazdasági területen csak a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység végzésére szolgáló, a vízgazdálkodással, hal- és nádgazdálkodással, illetve hajóépítéssel összefüggő építmények helyezhetők el.”
(2) A hétvégi házas üdülőterületen az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
(3) Az üdülőházas üdülőterületen az épületek építménymagassága
a) újonnan elhelyezhető épületek esetében legfeljebb 8 m lehet,
b) kialakult beépítés esetén, ha az épület bontásra kerül, az elbontott épület építménymagassága, de legfeljebb 12,5 m lehet.”
11. § „(1) Különleges területen b) szabadidőközpont területei,
e) oktatási és kutatási központ területei,
f) egészségügyi területek,
g) vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő területek
(2) A kempingek területén
a) a telkek legalább 70%-án aktív zöldfelületet kell kialakítani,
b) az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet.
(3) A szabadidőközpontok területén
a) csak közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és játék céljára szolgáló építmények helyezhetők el, szálláshely nem létesíthető,
b) a beépítettség mértéke legfeljebb 30% lehet,
c) a telek legalább 50%-án aktív zöldfelületet kell kialakítani,
d) az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet.
a) szálláshely nem létesíthető,
b) újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet.
a) szálláshely csak a sportcélú használat veszélyeztetése nélkül létesíthető,
b) a beépítettség mértéke legfeljebb 30% lehet,
c) az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet.
(6) Az oktatási és kutatási központ területén, valamint az egészségügyi területen
a) a beépítettség mértéke legfeljebb 30% lehet,
b) a telek legalább 50%-án aktív zöldfelületet kell kialakítani,
c) az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet,
d) kialakult beépítés esetén, ha az épület bontásra kerül, az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága az elbontott épület építménymagassága, de legfeljebb 12,5 m lehet.
(7) A vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötők területén
a) a beépítettség mértéke legfeljebb 10% lehet,
b) a telek legalább 40%-án aktív zöldfelületet kell kialakítani,
c) az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet,
d) a telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület.”
(2) A közlekedési és közmű területeken a kötöttpályás (vasúti) közlekedés területei és az egyéb közlekedési és közmű területek határolhatók le.
(3) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azt követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben tervezett parkolók területe a tényleges igények szerint a településrendezési tervekben csökkenthető. A településrendezési tervekben parkolók számára igénybe nem vett területek csak zöldfelületként alakíthatók ki.”
„(1) Zöldterületen a gépjárműforgalom számára tervezett út, más jogszabályban meghatározott, kötelezően kialakítandó parkoló, kerékpárút, gyalogút, vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmény, illetve a terület gondozását szolgáló építmény a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, azt követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben kijelölt helyen, a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott módon létesíthető.”
„(3) A zöldterület legalább 80%-án aktív zöldfelületet kell kialakítani.”
14/A. § A vízgazdálkodási területbe sorolt területek „vízgazdálkodási terület tómederben”, illetve „vízgazdálkodási terület tómedren kívül” területekbe sorolhatók be. Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározottak alapján kell eljárni.” „(3) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve azt követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek egyeztetésre kerülő kötelező alátámasztó munkarésze a szöveges műleírás a tervi megoldások indoklásával, amelyek a kihirdetésre kerülő jogszabályban nem kerülnek megjelenítésre.”
19. § „(1) A Törvény 58. §-ának (2)–(4) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart- rehabilitációs tanulmánytervek, azt követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek egyeztetését az érintett tárcák és települési önkormányzatok, valamint a külön jogszabályokban meghatározott szervezetek bevonásával a területrendezésért felelős miniszter koordinálja, és ezzel egy időben az egyeztetési anyagot a honlapján elérhetővé teszi. (2) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve azt követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek által érintett honvédségi ingatlan alaprendeltetéséről – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 50. §-a (2) bekezdésének b) pontjára figyelemmel – a honvédelmi miniszter írásban nyilatkozik. (3) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elfogadásáról szóló miniszteri rendeletek, azt követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek elfogadásáról szóló együttes rendeletek kihirdetését követő 30 napon belül a területrendezésért felelős miniszter az érintett önkormányzatok számára a jóváhagyott munkarészek M=1:2000 méretarányú térképlapjait megküldi, és ezzel egy időben a honlapján is elérhetővé teszi.”
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.
a) 1. §-ában, 2. §-ának (1) bekezdésében és (2) bekezdésének c) pontjában, 3. §-ának d) pontjában, 4. §-ában, 5. §-ának (2) bekezdésében, 6. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének felvezető szövegében, 16. §-a (1) bekezdésében és (2) bekezdésének felvezető szövegében, valamint (2) bekezdésének a) pontjában, 18. §-ában, valamint 20. §-ában a „vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekre” szövegrész helyébe a „vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tanulmánytervre, illetve azt követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervre”, a „vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel” szövegrész helyébe a „vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel, illetve azt követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervvel”, a „vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket” szövegrész helyébe a „vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet, illetve azt követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervet”, a „vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben” szövegrész helyébe a „vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve azt követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervben”, a „vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek” szövegrész helyébe „vízpart-rehabilitációs tanulmányterv első felülvizsgálatát megelőzően vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve azt követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv”,
b) 16. §-a előtti, valamint 19. §-a előtti alcímben a „vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek” szövegrész helyébe a „vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek”,
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
szociális és munkaügyi miniszter
