18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet

egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról¹

2007.10.07.

A szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 1. § tekintetében a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 18. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben, a 2–3. § tekintetében az Mvt. 23. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben, a 4. § tekintetében az Mvt. 64. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 88. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben, az 5. § tekintetében az Mvt. 64. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben, a 6. § tekintetében az Mvt. 80. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben, a 7. § tekintetében az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel, továbbá az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben, a 8–16. § tekintetében az Mvt. 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben, a 17. § tekintetében az Mvt. 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben, a 18. § tekintetében pedig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. § (1) Az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendeletben meghatározott kijelölési eljárásban a kijelölést a szociális és munkaügyi miniszter – az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) kijelölését kivéve – az OMMF elnöke (a továbbiakban: kijelölő) útján látja el.”

(2) Az R1. 4. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kijelölést Előkészítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) öttagú, amelynek négy tagját az OMMF jelöli ki, akik közül egy fő munkahigiénés szakirányú szakképesítéssel rendelkező orvos vagy munkahigiénés szakértő, ötödik tagja a NAT képviselője. Csak olyan személyek jelölhetők ki a Bizottságba, akik előzetesen hozzájárultak az összeférhetetlenség vizsgálatához szükséges személyes adatkezeléshez.

(2) Abban az esetben, ha a kijelölés más miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet is érint, különös tekintettel a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal feladatkörére, a Bizottság munkájában – felkérésére – az adott minisztérium képviselője ideiglenes tagként vesz részt.”

2. §²

3. § Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 5.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.6. A szellőztetési rendszerek üzembe helyezése során [Mvt. 21. § (3) bekezdése] mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. Az ezt tanúsító mérési dokumentumok megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a mérési dokumentumokat át kell adni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének.”

4. § A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet mellékletének „A súlyos üzemzavar és a súlyos baleset bejelentése, vizsgálata” alcíme 2.12. pontjának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2.12. A súlyos üzemzavar, súlyos baleset vizsgálatát a bányakapitányságnak a bejelentést követően haladéktalanul meg kell kezdeni. A vizsgálat megkezdéséről és annak időpontjáról értesíteni kell:]

„c) amennyiben a súlyos üzemzavar vagy a súlyos baleset kapcsán mérgezés, illetve egészségkárosodás következik be, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes regionális intézetét, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi munkavédelmi felügyelőségét,”

5. § (1) A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

„d) bejelentő orvos: bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a foglalkozási megbetegedést (fokozott expozíciót) vagy annak gyanúját megállapította;”

(2) Az R2. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az orvosi tevékenység körében észlelt, a 2. számú mellékletben szereplő foglalkozási betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést (a továbbiakban: foglalkozási betegség), valamint a külön jogszabályban³ meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségéhez be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.”

(3) Az R2. 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a 3. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével]

„a) a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,”

(4) Az R2. 3. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az első észlelő orvosnak lehetősége van a munkavállalót további vizsgálatok végzésére a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetbe (a továbbiakban: OMFI) beutalnia. A beutalóra rá kell vezetni a „Bejelentve nincs!” megjegyzést.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely a kórisme felállításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, vagy ha egyéb okból indokoltnak tartja, kezdeményezi a hozzá beutalt munkavállaló beutalását az OMFI-ba. Ebben az esetben a beutalóra rá kell vezetni a „Bejelentve nincs!” megjegyzést.”

(5) Az R2. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § „(1) Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltató – az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül – azonnal értesíti az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségét (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség), amely azonnal értesíti az OMFI-t.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a munkáltató foglalkozási megbetegedés észlelésekor értesíti az OMMF munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségét.

(3) Amennyiben a betegellátó az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkozási eredetű megbetegedéssel vagy fokozott expozícióval kapcsolatos bejelentését az érintett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőséghez továbbította, a munkavédelmi felügyelőség a tudomására jutott bejelentést haladéktalanul továbbítja az érintett munkahelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségéhez, a bejelentőlap egyidejű megküldésével. A bejelentés átadásáról a betegellátót írásban értesíti.”

(6) Az R2. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § „(1) A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi felügyelőség a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával vizsgálja ki. Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, és a külön jogszabályban előírtak alapján a munkakörülmények rekonstruálásához szükséges dokumentumok nem kerültek elhelyezésre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes intézeténél, illetve a munkavédelmi felügyelőségnél, a foglalkozási eredetet a munkavédelmi felügyelőség saját hatáskörben bírálja el.

(2) A foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét (munkavédelmi képviselőt) is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben 60 napon – belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. §-ának (4) bekezdésében, illetve 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.

(5) Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi felügyelőség az (1)–(2) bekezdésekben foglaltakon túl bevonja

a) növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén az FVM Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes megyei szervét;

b) a biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét;

c) állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén az FVM Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes megyei szervét;

d) a bányászatban észlelt megbetegedés esetén a területileg illetékes bányakapitányságot.

(6) A foglalkozási megbetegedés, illetve a fokozott expozíció körülményeinek vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban részt vevőknek át kell adni.

(7) A kivizsgálás vezetője az 5. számú melléklet szerinti vizsgálati lapot hat példányban állítja ki. A vizsgálati lap egy példányát a munkavédelmi felügyelőség megőrzi, egyet a bejelentőlappal együtt az OMFI részére továbbít.

(8) A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát az OMFI bírálja el, és ennek során jogosult:

a) saját hatáskörben – betegség esetén – további vizsgálatokat végezni, egyes vizsgálatokat megismételni;

b) szükség esetén a munkavállalót más intézménybe vizsgálatra beutalni, illetve vizsgálatát kezdeményezni;

c) kiegészítő adatokat, információkat kérni, további munkahigiénés vizsgálatokat kezdeményeztetni a munkavédelmi felügyelőség útján;

d) külső szakértőt igénybe venni.

(9) Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az OMFI 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi felügyelőséget. A munkavédelmi felügyelőség a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárt (kirendeltséget). A kifogásolt eseteket az OMFI ismételt vizsgálatra, adatkiegészítésre, illetve törlésre visszaküldi a munkavédelmi felügyelőségnek.

(10) A munkavédelmi felügyelőség az OMFI (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a munkáltatónak, a munkavállalónak (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak), a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá taj-számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint az OMFI tájékoztatásával együtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.”

(7) Az R2. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § „A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi felügyelőség szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi felügyelőség értesíti az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét.”

(8) Az R2. 7. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[7. § A munkáltató köteles]

„c) halálos, tömeges foglalkozási betegség, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatosan ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti soron kívüli ellenőrzést lefolytatni, és az 54. §-ának (3) bekezdése szerinti soron kívüli kockázatértékelést elvégezni.”

(9) Az R2. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E rendelet a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.”

6. § (1) A munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E rendelet alkalmazásában pénzbírságnak minősül az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF), valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) által a hatósági tevékenysége során az Mvt. 82. §-a alapján kiszabott bírság.”

(2) Az R3. 6. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A pályázatokat a pályázati felhívásokban megadott határidőig – a melléklet szerinti, kitöltött adatlappal együtt – az OMMF-hez öt példányban kell benyújtani.”

(3) Az R3. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatás odaítéléséről a Munkavédelmi Bizottság indokolt javaslatának, továbbá az MBFH, illetve az OMMF véleményének figyelembevételével a szociális és munkaügyi miniszter a pályázatok beadási határidejét követő 60 napon belül dönt.”

(4) Az R3. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OMMF – a bányabiztonsági kérdéseket illetően az MBFH, a támogatási szerződésben meghatározott esetekben egyébként a Munkavédelmi Bizottság bevonásával – saját hatáskörében ellenőrzi a támogatási szerződésben foglalt feltételek teljesülését, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználását.”

(5) Az R3. 14. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A MIR szolgáltatásait az OMMF és MBFH mint munkavédelmi hatóságok szervezeti keretében önállóan létrehozott, de hatósági tevékenységétől elkülönülő munkavédelmi információs szolgálatok (a továbbiakban együtt: szolgálatok) végzik.

(3) A kiszabott és befolyt, a MIR működtetésének pénzügyi forrását jelentő bírság összegéből az OMMF 80%-ot, az MBFH 10%-ot mint szolgálat kezel. A bírság bevétel fennmaradó 10%-át az OMMF a MIR működésével kapcsolatos kommunikációs stratégia költségeinek fedezetére fordítja.”

7. § (1) A keszonmunkákról szóló 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet (a továbbiakban: R4.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § „Az e rendeletben foglaltak egészségügyi (munka- és foglalkozás-egészségügyi) vonatkozású előírásai végrehajtásának ellenőrzésére, hiányosságok észlelése esetén pedig a szükséges intézkedések megtételére az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jogosult.”

(2) Az R4. mellékletének 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.3. A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet, annak megkezdése előtt 15 nappal, a munkáltató bejelenti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség), megjelölve:

a) a tevékenység megkezdésének helyét és időpontját;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos nevét, címét, elérhetőségeit;

c) a túlnyomásos légtérben dolgozók számát;

d) a gyógyzsilip helyét és a gyógyzsilipet működtető nyilatkozatát a dolgozók fogadásáról.”

(3) Az R4. mellékletének 8.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8.1. A munkatér levegőjének szennyeződését szénmonoxidra, szén-dioxidra, kénhidrogénre és metánra – amennyiben a sűrített levegős munkatérben hegesztés is folyik, akkor nitrózus gázokra, hegesztési füstökre – is vizsgálni kell. A vizsgálatokat a külön jogszabály⁴ által előírt feltételeknek megfelelő laboratórium végezheti. A vizsgálat idejét és a vonatkozó szabványok figyelembevételével előírt gyakoriságát a technológiai utasításban a munkáltató határozza meg.

A túlnyomásos levegő szennyeződése a munkatérben:

a szén-dioxid 2500 mg/m³-t,

a metán 200 mg/m³-t,

az egyéb légszennyező anyagok (gázok, gőzök és porok) pedig a külön jogszabályban előírt értékeket nem haladhatják meg.”

(4) Az R4. mellékletének 8.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8.3. Ha a munkahely levegője a megengedett értéknél nagyobb mértékben elszennyeződött, a munkát be kell szüntetni, és azt csak a munkakamra kiszellőztetése, valamint a szennyezés okainak megszüntetése, és ennek ismétlődő vizsgálattal történő alátámasztása után szabad folytatni. A munkáltató rögzíti a mérési adatokat és a mérés időpontját, valamint ezek mellékleteként megőrzi a mérési jegyzőkönyveket és dokumentumokat.”

(5) Az R4. mellékletének 9.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9.1. Keszonmunkára csak a 9.5. pontban megjelölt munkavédelmi hatóság által alkalmasnak minősített, 20–40 éves munkavállalókat – a külön jogszabályban⁵ előírtakat is figyelembe véve – szabad alkalmazni. A dolgozókat előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra kell küldeni.”

(6) Az R4. mellékletének 9.5–9.8. pontja, illetve az azokat megelőző alcímek helyébe a következő rendelkezés lép:

„

Időszakos alkalmassági vizsgálat

9.5. Az előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatokat az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás- egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) véleményének figyelembevételével az egészségügyi hatóság által erre kijelölt foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzi.

Másodfokú alkalmassági vélemény

9.6. Ha a munkáltató vagy a dolgozó nem ért egyet a keszonmunkára vonatkozó alkalmassági vizsgálaton hozott orvosi véleménnyel, felülvizsgálatot kérhet az OMFI-nél szervezett másodfokú bizottságtól.

Bejegyzés a dolgozók orvosi igazolványába

9.7. Alkalmazásakor a keszonmunkást a munkaköri alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak orvosi igazolvánnyal kell ellátni.

A dolgozó ezt a túlnyomásban végzett munkára vonatkozó igazolványt köteles állandóan magánál hordani.

9.8. A túlnyomásban dolgozók orvosi igazolványába az orvosi alkalmasságot véleményező orvos bejegyzi, hogy

a) a dolgozó a túlnyomásos légtérben (keszonban) dolgozik;

b) a munkáltató hol biztosította a dolgozó megbetegedése esetén szükséges gyógyzsilipelés lehetőségét.”

8. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A szolgálat]

„b) foglalkozás-egészségügyi központként az a) pontban foglaltakon túl munkahigiénés és

ba) pszichológiai, és/vagy

bb) ergonómiai, és/vagy

bc) toxikológiai, és/vagy

bd) munkabiztonsági

szolgáltatást nyújt;”

(2) Az R5. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § „(1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet csak

a) foglalkozás-orvostan szakorvos, vagy

b) üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos folytathat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül foglalkozás-egészségügyi alapellátási tevékenységet végezhet – a szakképesítés megszerzéséhez külön jogszabályban előírt ideig – a foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan (a továbbiakban együtt: foglalkozás-orvostan) szakorvosjelölt, aki foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett a heti törvényes munkaidő felét elérő munkaidőben dolgozik.

(3) A foglalkozás-orvostan szakorvos akkor láthatja el foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét, ha legalább tízéves foglalkozás-orvostan szakorvosi gyakorlattal rendelkezik. Foglalkozás-orvostan szakorvos egyidejűleg legfeljebb három foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét láthatja el.

(4) A szolgálat a feladatainak ellátásához ápolót vesz igénybe. Foglalkozás-egészségügyi ápolói feladatokat ápoló (a képzés OKJ száma: 54 723 01 0000 00 00), diplomás ápoló, üzemi ápoló/foglalkozás-egészségügyi szakápoló láthat el.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott képesítési előírás alól mentesül az az ápoló, aki általános ápolói, illetve általános asszisztensi végzettséggel rendelkezik, teljes munkaidőben foglalkozás-egészségügyi rendelésen dolgozik, és a munkavégzésre irányuló szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakápolói szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított két éven belül, illetve a diplomás ápolói szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított hat éven belül megszerzi.”

(3) Az R5. 4. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § „(1) A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi

a) a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat;

b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását;

c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben – a helyi körülmények figyelembevételével – meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül;

d) külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;

e) külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat;

f) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást;

g) külön jogszabályban előírtak szerint a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat;

h) a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;

i) külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát.

(2) A szolgálat közreműködik

a) az Mvt. 58. §-ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen

aa) a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,

ab) munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában,

ac) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében;

b) a foglalkozási rehabilitációban;

c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

(3) A szolgálat az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe veheti a mentőszolgálatot, a szolgálat orvosa járóbeteg-szakellátást nyújtó szakrendelésekre, illetve háziorvosi ellátásra utalhatja a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállalót, speciális kórházi ellátást igénylő foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja esetén pedig – sürgősséggel vagy előzetes helybiztosítás útján – az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet fekvőbetegosztályára utalhatja a beteget.”

(4) Az R5. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fővárosban):

a) a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálására;

b) a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő elbírálása;

c) munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata;

d) közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküli munkaköri alkalmassági vizsgálata;

e) szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára;

f) a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmassági vizsgálata;

g) a megváltozott munkaképességű munkanélküliek, valamint az alkalmi munkavállalók foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezés a munkaügyi központok számára;

h) az egyéni és társas egészségügyi vállalkozók egészségügyi tevékenységre való alkalmasságának külön jogszabályban előírtak szerint történő elbírálása.”

(5) Az R5. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § „A foglalkozás-egészségügyi központ felszerelése a foglalkozás-egészségügyi alapellátás külön jogszabály szerinti tárgyi és gép-műszer minimumfeltételeinek megfelelő felszerelésen túl

a) munkahigiénikus, toxikológus foglalkoztatása esetén a műszerpark a munkakörnyezet műszeres vizsgálatához szükséges direkt kijelzésű készülékekkel és/vagy direkt leolvasású eszközökkel,

b) munkapszichológus, ergonómiai, illetve egyéb (fizioterapeuta, munkavédelmi) szakképesítéssel rendelkező szakember foglalkoztatása esetén az e szakmákban szokásos módszertani segédletekkel, műszerekkel, felszerelésekkel a tevékenység függvényében

egészítendő ki.”

9. § Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § „Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség gondoskodik e rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséről.”

10. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. § E rendelet alkalmazásában:]

„l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését különböző foglalkozásokban, illetve az alkalmi munkavállalók esetében annak megállapítása, hogy az alkalmi munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet;”

(2) Az R6. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel]

„c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra és a munkanélkülire, valamint az alkalmi munkavállalóra;”

(3) Az R6. 2. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:]

„f) az egészségügyi tevékenységet folytatók”

[munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.]

(4) Az R6. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni]

„b) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha

ba) fizikai munkát végez,

bb) fiatalkorú,

bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;”

(5) Az R6. 4. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az 1. számú mellékletben leírt vizsgálatok közül előzetes alkalmassági vizsgálat alkalmával a bakteriológiai, a tbc, a lues serologiai vizsgálatokat kötelező elvégezni, a bőrgyógyászati szakvizsgálatot csak panasz vagy tünet esetén. Az időszakos, valamint a soron kívüli vizsgálat alkalmával a bakteriológiai és a lues serologiai vizsgálatokat csak akkor kell elvégeztetni, ha a megbetegedés gyanúja indokolja.”

(6) Az R6. 6. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat]

„i) a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál, továbbá az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállalóknál, illetve tevékenységet végző személyeknél évente”

[kell elvégezni.]

(7) Az R6. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vizsgálatok a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben biológiai monitorozást is magukba foglalnak. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatokat a 3. számú melléklet szerinti gyakorisággal kell elvégezni. Ettől eltérő gyakoriságot a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozhat meg.”

(8) Az R6. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az alkalmi munkavállaló foglalkoztathatóságának vizsgálatát évente meg kell ismételni.”

(9) Az R6. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A munkáltatónak írásban kell meghatároznia]

„a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a 3. számú mellékletben foglaltakra is,”

(10) Az R6. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A munkaügyi központ a szociális és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben a munkanélkülit munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatra vagy a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére, az alkalmi munkavállalót a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi. A foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely

a) a munkaköri szakmai alkalmasságról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon,

b) a munkanélküli foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon,

c) az alkalmi munkavállaló foglalkoztathatóságáról a 16/A. számú melléklet szerinti nyomtatványon

adja meg a véleményét.”

11. § A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § „A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséről az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség gondoskodik.”

12. § (1) A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: R7.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „E rendelet hatálya az Mvt. szerinti szervezett munkavégzésre terjed ki.”

(2) Az R7. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket (a továbbiakban együtt: munkavállaló) érő expozíció jellegét, időtartamát és – amennyiben lehetséges – mértékét.”

(3) Az R7. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A (2) bekezdés szerinti becslést az alábbi szempontok szerint kell elvégezni:]

„b) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) a bejelentés [12. § (1) bekezdés] során tett ajánlásai,”

(4) Az R7. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a 3. § szerinti becslés a munkavállaló biztonságát vagy egészségét fenyegető kockázatot jelez, a munkáltató a 12. § (1) bekezdése szerinti bejelentést követő első, majd az ismétlődő kockázatbecslést követően a munkavédelmi felügyelőség megkeresésére rendelkezésre bocsátja az alábbi információkat:

a) a becslés eredményei, a becslés elkészítésénél felhasznált valamennyi adat és információ,

b) azon tevékenységek felsorolása, amelyek során a munkavállaló biológiai tényezők kockázatának ki van vagy ki lehet téve,

c) a kockázatnak kitett munkavállalók száma,

d) a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért felelős személy neve és beosztása,

e) megelőző intézkedések,

f) havária-terv a 3. és 4. csoportba tartozó biológiai tényezők munkahelyről történő kijutásának esetére.

(2) A munkáltató haladéktalanul tájékoztatja a munkavédelmi felügyelőséget, továbbá az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézetét minden olyan balesetről, technológiai, illetve üzemzavarról, amely a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők szétterjedését okozhatja vagy okozhatta.”

(5) Az R7. 9. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[9. § (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő – elsősorban tájékoztatás és oktatás formájában – elégséges és megfelelő képzést kapjon]

„f) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségről, továbbá a 10. § (4) bekezdésében meghatározott jogairól.”

(6) Az R7. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti oktatás megtörténtét írásban kell dokumentálni.”

(7) Az R7. 11. §-ának (2) bekezdése az e) alpont után a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A jegyzék megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. Amennyiben a munkáltató tevékenységét megszünteti, az (1) bekezdés szerinti jegyzéket a munkavédelmi felügyelőségnek átadja.”

(8) Az R7. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 3. § szerinti becsléstől függően a munkáltatónak írásban kell meghatározni azoknak a munkavállalóknak a körét, akiknél speciális védelmi intézkedések szükségesek, így különösen a 3. számú melléklet szerinti védőoltások biztosítása indokolt.”

(9) Az R7. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A védőoltást a munkavállaló számára térítésmentesen kell biztosítani. Az oltóorvos a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa. A védőoltás megtörténtét a „Védőoltási Könyv 14 év feletti személyek részére” elnevezésű oltási könyvbe kell bejegyezni, amelyet a munkavállalónak, illetve – kérelemre – a munkavédelmi felügyelőségnek be kell mutatni, illetve az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézetének kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani.”

(10) Az R7. 13. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az általa végzett védőoltásokról évente, a tárgyévet követő év január 5. napjáig összefoglaló jelentést küld a munkavédelmi felügyelőségnek, továbbá az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézetének.”

(11) Az R7. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a biológiai tényezővel történt expozíció következtében akár egyetlen munkavállaló is fertőződött vagy megbetegedett, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának kezdeményezésére, szükség szerint az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézete véleményének figyelembevételével a munkavédelmi felügyelőség a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával kijelöli azon munkavállalók körét, akiket – az azonos expozíció miatt – megfigyelés alá kell vonni, és kezdeményezi a 3. § szerinti becslés újraértékelését.”

(12) Az R7. 16. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkáltató megkeresésére a munkavédelmi felügyelőség indokolt esetben, szükség szerint az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézete véleményének figyelembevételével a 3. vagy 4. szintnél alacsonyabb védelmi szintet is engedélyezhet.”

(13) Az R7. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E rendelet

a) az Európai Közösségek Tanácsának 1990. június 28-án kelt, a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló 90/679/EGK számú irányelvnek, valamint az azt módosító 93/88/EGK, 95/30/EK, 97/59/EK, továbbá 97/65/EK irányelveknek, továbbá

b) a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2000/54/EK irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

13. § A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § „A rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területi munkavédelmi felügyelőségei gondoskodnak.”

14. § (1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: R8.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató – amennyiben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) területileg illetékes munkavédelmi felügyelősége (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot – a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti. A honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó minisztérium (a továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél az MH szakhatóságai – a munkavédelmi felügyelőség tájékoztatása mellett – jogosultak a kockázatbecslés elrendelésére.”

(2) Az R8. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltató rendkívüli helyzetekre riasztási és intézkedési terveket (baleset-elhárítási, mentési, menekülési, dekontaminálási, helyreállítási) készít, azokat a munkavállalókkal megismerteti és végrehajtásukat rendszeresen – de évente legalább egyszer – gyakoroltatja, és ennek megtörténtét írásban dokumentálja.”

(3) Az R8. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkavédelmi felügyelőség felügyelője, továbbá – az (5) bekezdés keretei között – minden más olyan személy, aki felelős a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért, jogosult az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba betekinteni és az adatokat elemezni.”

(4) Az R8. 16. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az intézkedésekről készített feljegyzést a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavédelmi felügyelőség felügyelőjének – kérelemre – bemutatja.”

(5) Az R8. 16. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az orvosi dokumentációba kizárólag az ellenőrzést végző munkavédelmi felügyelőség felügyelője, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakfőorvosa, valamint az érintett munkavállaló tekinthet be.”

(6) Az R8. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Ha rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló esetében az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat a rákkeltő expozícióval összefüggésbe hozható egészségkárosodást állapít meg, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vagy a munkavédelmi felügyelőség felügyelője valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra kiterjedő soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot rendelhet el. Indokolt esetben a munkavédelmi felügyelőség kezdeményezésére az OMMF elnöke, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) szakvéleménye alapján valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra elrendelheti a soron kívüli vizsgálatot. A soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára bővíthető – a nem megengedhető expozíció, megterhelés kimutatására vagy a daganatos megbetegedés korai diagnosztizálására alkalmas – biológiai vizsgálatokkal.”

(7) Az R8. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkavédelmi felügyelőség

a) az (1) és (2) bekezdés szerint beérkezett adatokról elektronikus nyilvántartást vezet;

b) az OMFI a 18. §, valamint a 3. számú melléklet alapján bejelentett és a munkavédelmi felügyelőség által nyilvántartott rákkeltőkről, rákkeltőkkel végzett tevékenységről, és a rákkeltőkkel exponált munkavállalókról foglalkozási rák regisztert vezet;

c) az OMFI az adatokat a tárgyévet követő március 31-ig regisztrálja, elemzi és értékeli, és az erről készült tájékoztatót megküldi az OMMF, az Egészségügyi Minisztérium, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részére, továbbá a HM által szolgáltatott adatokról készült tájékoztatót a HM részére is megküldi.”

(8) Az R8. 21. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről a munkavédelmi felügyelőség gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a munkavédelmi felügyelőség a HM, valamint az MH felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával, a 20. § tekintetében pedig az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel, mint szakhatósággal együttműködve látja el.”

(9) Az R8. 22. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„b) a Tanács 76/769/EGK irányelve (1976. július 27.) az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, valamint az ezt módosító 97/10/EK, 97/56/EK, 1999/43/EK, 2001/41/EK, 2003/34/EK, 2003/36/EK és 2005/90/EK irányelvek,”

15. § A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egész testre ható rezgés vonatkozásában, a tengeri hajózásban és a légi szállításban egyedi engedély alapján, e jogszabályban megadott határérték alól az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) – amennyiben a munkaegészségügyi követelményeknek való megfelelőséget megállapította – kérelemre felmentést adhat. A kérelemhez csatolni kell az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet által előzetesen kiállított szakvéleményt.”

16. § (1) Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet (a továbbiakban: R9.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § szerintinek minősülő tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) munkavégzés helye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban együtt: munkavédelmi felügyelőség) nyilvántartásba vétel céljából.”

(2) Az R9. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésről a munkavédelmi felügyelőség három munkanapon belül értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot. A bejelentésekről a munkavédelmi felügyelőség naprakész nyilvántartást vezet.”

(3) Az R9. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

19. § „Az alkalomszerű és alacsony intenzitású expozíció meghatározására az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet gyakorlati útmutatót dolgoz ki. Az útmutatót az OMMF elektronikus formában is közzéteszi.”

17. § A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 6. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A munkáltató a jegyzőkönyv egy-egy példányát továbbítja a munkavédelmi képviselőnek és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, egy példányát a külön jogszabályban meghatározott ideig megőrzi. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyvet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) kell átadni. A munkavállaló a rá vonatkozó jegyzőkönyvbe betekinthet.

(3) Ha az 5. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések keretében a munkavédelmi képviselő vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megállapítja, hogy

a) a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van, vagy

b) a zajmérés nem az üzemszerű működésnek megfelelően történt,

a jegyzőkönyvet észrevételeivel a munkavédelmi felügyelőségnek megküldi. A munkavédelmi felügyelőség az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) véleményének figyelembevételével határozattal intézkedik a zajmérés megismétléséről.”

18. § (1) A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet (a továbbiakban: R10.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „(1) Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlattevők részére a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről az építési beruházások, valamint a szolgáltatások megrendelése esetén – saját hatáskörében – kérelemre megfelelő tájékoztatást ad. Az eljárás során a magyar nyelv kizárólagos használata kötelező.

(2) A tájékoztatást – hatáskörükre figyelemmel – az OMMF illetékes területi munkavédelmi felügyelőségénél és az MBFH illetékes területi szervénél (a továbbiakban együtt: felügyelet) kell külön-külön kérni. Az illetékességet az építési beruházások és a szolgáltatások teljesítésének helye határozza meg.”

(2) Az R10. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A díj az OMMF, illetve az MBFH alaptevékenységének körébe tartozó szolgáltatási bevételnek minősül. A díjat az OMMF esetében a 10032000-01743496- 00000000, az MBFH esetében 10032000-01417179- 00000000 – Magyar Államkincstárnál vezetett – számlájára kell megfizetni. A díjak kezelésére, elszámolására, nyilvántartására az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályt kell alkalmazni.”

Átmeneti és záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

20. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R1. 2. számú mellékletének címében az „Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke” szövegrész helyébe az „Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke” szövegrész lép.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R2.

a) 3. §-ának (5) bekezdésében a „szakrendelés” szövegrész helyébe a „szakellátó hely” szövegrész, az „OKK-OMFI-be” szövegrész helyébe az „OMFI-be” szövegrész, továbbá

b) 3. §-ának (6) bekezdésében az „OKK-OMFI” szövegrész helyébe az „OMFI” szövegrész

lép.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R4. mellékletének 9.2. pontjában „az egészségügyi szerv” szövegrész helyébe „a munkavédelmi hatóság” szövegrész lép.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R6.

a) 4. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „152/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „166/2006. (VI. 28.) Korm. rendelet” szövegrész,

b) 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet” szövegrész,

c) 6. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „kétévente” szövegrész helyébe az „évente” szövegrész,

d) 7. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének tisztiorvosa” szövegrész helyébe az „Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) felügyelője” szövegrész,

e) 9. §-ának (1) bekezdésében a „Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Fertőző és Trópusi Betegségek Tanszékétől, illetve Trópusi Szakambulanciájától” szövegrész helyébe a „Szent László Kórház Trópusi Ambulanciájától” szövegrész,

f) 11. §-ának (2) bekezdésében az „ÁNTSZ megyei intézete” szövegrész helyébe az „Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI)”, ugyanezen bekezdésben „a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Ifjúsági Pálya- és Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály (a továbbiakban: OKK Ifjúsági Vizsgáló Osztály)” szövegrész helyébe „az OMFI Ifjúsági Vizsgáló Osztálya” szövegrész,

g) 11. §-ának (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésének a) pontjában, továbbá 14. §-ának (4) bekezdésében az „OKK” szövegrész helyébe az „OMFI” szövegrész,

h) 11. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „ÁNTSZ megyei intézete” szövegrész helyébe az „OMFI” szövegrész,

i) 11. §-ának (5) bekezdésében a „városi (fővárosi kerületi)” szövegrész helyébe a „kistérségi” szövegrész,

j) 13. §-ának (6) bekezdésében a „járóbeteg szakellátásra” szövegrész helyébe a „területileg illetékes szakellátó helyre” szövegrész

lép.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R7.

a) 7. §-a előtti címben „A városi intézet” szövegrész helyébe „A munkavédelmi felügyelőség” szövegrész,

b) 7. §-ának (3) bekezdésében, 12. §-a előtti címben, valamint 12. §-ának (1) bekezdésében a „városi intézetnek” szövegrész helyébe a „munkavédelmi felügyelőségnek” szövegrész,

c) 11. §-ának (3) beezdésében „a városi intézet, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség” szövegrész helyébe „a munkavédelmi felügyelőség” szövegrész,

d) 13. §-ának (1) bekezdésében, továbbá 16. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „városi intézet” szövegrész helyébe a „munkavédelmi felügyelőség” szövegrész

lép.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R8.

a) 2. §-ának g) pontjában a „Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (a továbbiakban: OKK OMFI)” szövegrész helyébe az „Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI)” szövegrész,

b) 4. §-ának (5) bekezdésében, 5. §-ának (13) bekezdésében, valamint 17. §-ában „az intézet” szövegrész helyébe „a munkavédelmi felügyelőség” szövegrész,

c) 5. §-ának (10) bekezdésében, valamint 18. §-ának (1) bekezdésében „az intézetnek” szövegrész helyébe „a munkavédelmi felügyelőségnek” szövegrész,

d) 4. §-ának (6) bekezdésében és a 18. §-a előtti címben „Az intézet” szövegrész helyébe „A munkavédelmi felügyelőség” szövegrész,

e) 18. §-ának (2) bekezdésében „az intézetet” szövegrész helyébe „a munkavédelmi felügyelőséget” szövegrész,

f) 3. számú mellékletének címében „Az ÁNTSZ területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete” szövegrész helyébe „Az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felügyelősége” szövegrész, szövegében pedig az „ÁNTSZ” szövegrész helyébe a „munkavédelmi felügyelőség” szövegrész

lép.

(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet

a) 4. §-a (6) bekezdésének i) pontjában az „egészségügyi hatóságtól” szövegrész helyébe a „munkavédelmi felügyelőségtől” szövegrész,

b) 7. §-ának (3) bekezdésében az „illetékes egészségügyi hatóság” szövegrész helyébe az „illetékes munkavédelmi felügyelőség” szövegrész

lép.

(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet

a) 14. §-ának (1) bekezdésében „az Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe „az OMFI előzetes szakvéleményének figyelembevételével az OMMF” szövegrész,

b) 14. §-ának (2) bekezdésében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe az „OMMF” szövegrész

lép.

(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R9. 16. §-ának (3) bekezdésében az „illetékes egészségügyi hatóság” szövegrész helyébe az „illetékes munkavédelmi felügyelőség” szövegrész lép.

21. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R2. 2–6. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1–5. számú melléklete lép.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R6. 3–4. számú melléklete helyébe jelen rendelet 6–7. számú melléklete, 8–9/A. számú melléklete helyébe jelen rendelet 8–10. számú melléklete lép, továbbá az R6. jelen rendelet 11. számú mellékletével meghatározott 16/A. számú melléklettel egészül ki.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R7. 3. számú melléklete helyébe jelen rendelet 12. számú melléklete, 5. számú melléklete helyébe pedig jelen rendelet 13. számú melléklete lép.

(4) Az R8. 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 14. számú melléklete lép.

22. § (1) A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 6. §-ának (6) bekezdése, továbbá az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 5.6. pontja szerint e rendelet hatálybalépéséig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének átadott mérési dokumentumokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének.

(2) Az R2. 3. számú melléklete szerint nyilvántartásba vett adatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkáltató székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkáltató székhelye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének.

(3) Az R8. 19. §-ának (2) bekezdése szerint vezetett nyilvántartást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, illetve megyei intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkavégzés helye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének.

(4) A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése szerint átadott jegyzőkönyvet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének.

(5) Az R9. 4. §-ának (7) bekezdése szerint – e rendelet hatálybalépéséig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkavégzés helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézete által – vezetett nyilvántartást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkavégzés helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkavégzés helye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének.

23. § E rendelet hatálybalépése előtt – a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkáltató között – létrejött szerződést e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az R5. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

24. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az R2. 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja;

b) az R4. mellékletének 12.4. pontja;

c) az R5. 5/A. §-a, valamint 2. számú melléklete;

d) az R6. 1. §-ának q) pontja, valamint 2. §-ának (3) bekezdése;

e) az R8. 19. §-a;

f) az R10. 2. számú melléklete;

g) a külföldön munkát vállalók egészségi alkalmassági vizsgálatáról, és egészségügyi ellátásáról szóló 8/1982. (VII. 13.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 8/1989. (III. 25.) SZEM rendelet;

h) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet és az azt módosító 57/1997. (XII. 21.) NM rendelet.⁶

Uniós jognak való megfelelés

25. § E rendelet a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) 5. §-a a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak,

b) 12. §-a az Európai Közösségek Tanácsának 1990. június 28-án kelt, a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló 90/679/EGK számú irányelvnek, valamint az azt módosító 93/88/EGK, 95/30/EK, 97/59/EK, továbbá 97/65/EK irányelveknek, továbbá a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2000/54/EK irányelvnek,

c) 14. §-a az Európai Parlament és a Tanács vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1907/2006/EK rendelete 68. cikkének

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[2. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke

EU kód	Kód
1		A) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
100	A1	Akrilnitril által okozott betegségek
101	A2	Arzén és vegyületei által okozott betegségek
102	A3	Berillium és vegyületei által okozott betegségek
103.01	A4	Szén-monoxid által okozott betegségek
103.02	A5	Foszgén által okozott betegségek
104.01	A6	Hidrogén-cianid által okozott betegségek
104.02	A7	Cianidok és vegyületei által okozott betegségek
104.03	A8	Izocianátok által okozott betegségek
105	A9	Kadmium és vegyületei által okozott betegségek
106	A10	Króm és vegyületei által okozott betegségek
107	A11	Higany és vegyületei által okozott betegségek
108	A12	Mangán és vegyületei által okozott betegségek
109.01	A13	Salétromsav által okozott betegségek
109.02	A14	Nitrogén oxidok által okozott betegségek
109.03	A15	Ammónia által okozott betegségek
110	A16	Nikkel és vegyületei által okozott betegségek
111	A17	Foszfor és vegyületei által okozott betegségek
112	A18	Ólom és vegyületei által okozott betegségek
113.01	A19	Kén-oxidok által okozott betegségek
113.02	A20	Kénsav által okozott betegségek
113.03	A21	Szén-diszulfid (szénkéneg) által okozott betegségek
114	A22	Vanádium és vegyületei által okozott betegségek
115.01	A23	Klór által okozott betegségek
115.02	A24	Bróm által okozott betegségek
115.04	A25	Jód által okozott betegségek
115.05	A26	Fluor és vegyületei által okozott betegségek
116	A27	Benzinekből (kőolaj-eredetű, alacsony forráspontú szénhidrogén elegyekből) származó alifás és aliciklikus szénhidrogének által okozott betegségek
	A28	Vinilklorid által okozott betegségek
	A29	Triklór-etilén által okozott betegségek
117	A30	Tetraklór-etilén által okozott betegségek
117	A31	Egyéb alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott betegségek
118	A32	Butil-, metil- és izopropil-alkohol által okozott betegségek
119	A33	Etilén-glikol, dietilén-glikol, 1,4-butándiol, valamint glikolok és glicerin nitro származékai által okozott betegségek
120	A34	Metil-éter, etil-éter, izopropil-éter, vinil-éter, diklór-izopropiléter, gvajakol, az etilén-glikol metil-étere és etil-étere által okozott betegségek
121	A35	Aceton, klóraceton, brómaceton, hexafluoraceton, metil-etil-keton, metil-n-butil-keton, metil-izobutil-keton, diaceton-alkohol, mezitil-oxid, 2-metilciklohexanon által okozott betegségek
121	A36	Egyéb alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott betegségek
122	A37	Szerves foszforsav-észterek, karbamát inszekticidek által okozott betegségek
123	A38	Szerves savak által okozott betegségek
124	A39	Formaldehid által okozott betegségek
125	A40	Nitro-glicerin és más alifás nitroszármazékok által okozott betegségek
125	A41	Benzol által okozott betegségek
126.01	A42	Toluol által okozott betegségek
	A43	Xilol által okozott betegségek
	A44	Egyéb benzol homológ által okozott betegségek
126.02	A45	Naftalin vagy a naftalin megfelelői (a naftalin megfelelőit a C_nH2_n-12 összegképlet jellemzi) által okozott betegségek
126.03	A46	Sztirol és divinilbenzol által okozott betegségek
127	A47	Aromás szénhidrogének halogénezett származékai által okozott betegségek
128.01	A48	Fenolok és megfelelőik vagy halogénezett származékaik által okozott betegségek
128.02	A49	Naftol és megfelelői vagy halogénezett származékai által okozott betegségek
128.03	A50	Alkil-aril-oxidok halogénezett származékai által okozott betegségek
128.04	A51	Alkil-aril-szulfonátok halogénezett származékai által okozott betegségek
128.05	A52	Benzokinonok által okozott betegségek
129.01	A53	Aromás aminok vagy aromás hidrazinok vagy ezek halogénezett, fenolos, nitrifikált, nitrált vagy szulfonált származékai által okozott betegségek
129.02	A54	Alifás aminok és halogénezett származékaik által okozott betegségek
130.01	A55	Aromás szénhidrogének nitrált származékai által okozott betegségek
130.02	A56	Fenolok és megfelelőik nitrált származékai által okozott betegségek
131	A57	Antimon és vegyületei által okozott betegségek
132	A58	Salétromsav-észterek által okozott betegségek
132	A59	Nitro-glicerin és más salétromsavas észterek által okozott betegségek
133	A60	Kén-hidrogén által okozott betegségek
135	A61	Szerves oldószerek által okozott encephalopathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak
136	A62	Szerves oldószerek által okozott polyneuropathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak
	A63	Dioxán (dietilén oxid) által okozott betegségek
	A64	Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag (beleértve az egyéb növényvédő szereket) által okozott betegségek
201.01	A65	Korom által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.02	A66	Bitumen által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.03	A67	Kátrány által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.04	A68	Szurok által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.05	A69	Antracén és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.06	A70	Ásványi és egyéb olajok által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.07	A71	Nyers paraffin által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.08	A72	Karbazol és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.09	A73	Szén desztilláció melléktermékei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
202	A74	Vegyianyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz
	A75	Vegyianyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz
	A76	Vegyianyagok által okozott egyéb bőrbetegségek (pl. olajakne) és nyálkahártya betegségek
	A77	Egyéb bőrbetegségek és bőrrákok
301.11	A78	Szilikózis
301.12	A79	Tüdő tuberkulózissal kombinált szilikózis
301.21	A80	Azbesztózis
301.22	A81	Azbesztpor belégzését követő mesothelioma
301.31	A82	Egyéb pneumokoniózisok
302	A83	Azbeszt szövődménye hörgőrák formájában
303	A84	Szinterezett (zsugorított) fémek pora által okozott hörgő-tüdő-betegségek
304.04	A85	Kobalt, ón, bárium és grafit porának belégzése által okozott légzőrendszeri betegségek
304.04	A86	Kemény fém által okozott tüdőfibrózisok
304.05	A87	Sziderózis
304.06	A88	Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma
304.07	A89	Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz
305.01	A90	Fapor által okozott felsőlégúti daganatos betegségek
306	A91	A pleura azbeszt által okozott, légzési restrikcióval járó fibrózisa
307	A92	Mélyszíni bányában dolgozó bányászok krónikus obstruktív hörghurutja és emfizémája
308	A93	Azbesztpor belégzése által okozott tüdőrák
309	A94	Alumínium és vegyületei által okozott betegségek
310	A95	Lúgos salak pora által okozott bronchopulmonáris betegségek
		B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK
502.01	B1	Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia)
502.02	B2	Elektroophthalmia
503	B3	Zaj által okozott halláskárosodások
504	B4	Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek
505.01	B5	Helyileg ható vibráció által okozott betegség
505.02	B6	Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit)
505.02	B7	Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényező által okozott betegségek
508	B8	Ionizáló sugárzás által okozott betegségek
		C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
401	C1	Egyéb zoonózisok
402	C2	Tetanusz
403	C3	Brucellózis
	C4	Ornitózis
	C5	Kullancs-enkefalitisz
	C6	Antrax
	C7	Leptospirózis
	C8	Q-láz
	C9	Tularémia
	C10	Borelliózis (Lyme-kór)
	C11	Trichofitiázis
404	C12	Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek
405	C13	Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis
406	C14	Amőbiázis
407	C15	Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett
	C16	Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek
	C17	Gennykeltők által okozott bőrbetegségek
	C18	Gombák által okozott bőrbetegségek
304.01	C19	Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz
304.02	C20	Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek
304.02	C21	Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek
304.06	C22	Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma
304.07	C23	Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz
		D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
506.10	D1	A periartikuláris tömlők nyomás miatti betegsége
506.11	D2	Prae-patelláris és sub-patelláris bursitis
506.12	D3	Olecranon bursitis
506.13	D4	Váll bursitis
506.21	D5	Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek
506.22	D6	A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség
506.23	D7	Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek
506.30	D8	Térdízületi meniszkusz sérülése
506.40	D9	Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás
506.45	D10	Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma
507	D11	Bányászok nystagmusa (szemtekerezgése)
	D12	Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
	D13	A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
	D14	Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei
	D15	Pszichoszociális kóroki tényezők
	D16	Ergonómiai kóroki tényezők által okozott betegségek
	D17	A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb betegségek

2. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[3. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek jelentési és nyilvántartási rendje

I. A bejelentés

1. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a kitöltési utasítás szerint kell megtenni. A bejelentőlapot zárt borítékban kell postára adni.

2. A bejelentés megtörténtét és keltét - a kórisme feltüntetésével - a munkavállalóról vezetett egészségügyi nyilvántartásban rögzíteni kell.

3. A munkavédelmi felügyelőség a bejelentést nyilvántartásba veszi, és erről a bejelentőt 3 napon belül értesíti.

4. Ha a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a munkavédelmi felügyelőség a bejelentőlap másolatát is megküldi az érintett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak.

II. Az esetek nyilvántartása

1. A munkavédelmi felügyelőség a bejelentett foglalkozási betegségekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket munkáltatók szerint, továbbá e rendelet mellékleteiben foglalt jegyzékek szerint külön-külön az alábbi csoportosításban tartja nyilván:

- a bejelentés dátuma,

- diagnózis,

- halálos vagy tömeges foglalkozási betegség,

- keresőképtelenséggel járó foglalkozási betegség,

- keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási betegség,

- fokozott expozíció (anyagonként),

- kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat.

2. A munkavédelmi felügyelőség a bejelentett foglalkozási betegségekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos, az 1. pont szerinti csoportosításban nyilvántartott adatokat folyamatosan megküldi az OMFI-nak. Az OMFI az 5. § (8) bekezdésében leírtak szerint vizsgálja a bejelentés szakmai megalapozottságát, a vizsgálat teljeskörűségét.

3. Az OMFI az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program (OSAP) által előírt jelentési rendnek megfelelően évenként országos összesítő jelentést készít.

3. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[4. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

Bejelentés foglalkozási megbetegedésről (mérgezésről),
fokozott expozícióról

Régió:

Megye:

 
Bejelentésazonosító: 

-

-

Bejelentő:

 
1 – Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa

2 – Foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa

3 – OMFI

4 – egyéb orvos

Bejelentő orvos neve: ….............................……………………….....……

Bejelentés dátuma:    2 0

A bejelentett eset:

1 – foglalkozási megbetegedés

2 – fokozott expozíció

Keresőképesség:

1 – keresőképes

2 – keresőképtelen

3 – halálos

Diagnózis (Csak foglalkozási megbetegedés esetén kell kitölteni!):

Előfordulás jellege: 

1 – egyedi

2 – tömeges

Munkáltató neve (központi telephely):

Adószám: 
Adóazonosító jel:

-

-

Szakágazati kód:

Telephely címe (a bejelentés helye szerint):

A megbetegedéssel/ fokozott expozícióval kapcsolatos munkakör:

Munkavállaló neve: …………………………………………………………………………………………………

taj-szám:

Neme:

1 – férfi

2 – nő

Születési dátuma:

Születési helye:…………………………………………………………………………..

Anyja neve: ………………………………………………………………………………

Lakcíme: ……………………………………………………………………………….

Jelenlegi munkaköri tevékenysége:

FEOR kód:

Korábbi munkakörei jelenlegi és előző munkáltatóknál (a felsorolásnál jelölendő a munkáltató neve, címe; a munkakör, amelyet betöltött; és a mettől-meddig időtartam. Ha nem tudja, vagy nem emlékszik: n.e.-vel jelölendő):

A megbetegedéssel (fokozott expozíciós esettel) kapcsolatos

jelenlegi munkakörben töltött expozíciós idő (hónap):

A megbetegedéssel (fokozott expozíciós esettel) kapcsolatos

munkakörben összesen eltöltött expozíciós idő (hónap)

A fokozott zaj expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiometriás vizsgálat eredményei:

A fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai paraméter(ek) laboratóriumi vizsgálati eredményei (Csak a kivizsgálást követően töltendő ki!):

Vérben

Vizeletben

paraméter

érték

mértékegység

paraméter

érték

mértékegység

A munkavédelmi felügyelőség véleménye:

A bejelentés:

1 – elfogadva

2 – módosítva

3 – elutasítva

4 – kiegészítésre visszaküldve

Elfogadott foglalkozási megbetegedés:

Elfogadott fokozott expozíció:

Diagnózis:

Bejelentést indokoló, csatolt orvosi dokumentumok száma:

Dátuma:

P. H.

……………………………………………………

aláírás

Kódlista és kitöltési utasítás a bejelentéshez

EU kód	Kód
1		A) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
100	A1	Akrilnitril által okozott betegségek
101	A2	Arzén és vegyületei által okozott betegségek
102	A3	Berillium és vegyületei által okozott betegségek
103.01	A4	Szén-monoxid által okozott betegségek
103.02	A5	Foszgén által okozott betegségek
104.01	A6	Hidrogén-cianid által okozott betegségek
104.02	A7	Cianidok és vegyületei által okozott betegségek
104.03	A8	Izocianátok által okozott betegségek
105	A9	Kadmium és vegyületei által okozott betegségek
106	A10	Króm és vegyületei által okozott betegségek
107	A11	Higany és vegyületei által okozott betegségek
108	A12	Mangán és vegyületei által okozott betegségek
109.01	A13	Salétromsav által okozott betegségek
109.02	A14	Nitrogén oxidok által okozott betegségek
109.03	A15	Ammónia által okozott betegségek
110	A16	Nikkel és vegyületei által okozott betegségek
111	A17	Foszfor és vegyületei által okozott betegségek
112	A18	Ólom és vegyületei által okozott betegségek
113.01	A19	Kén-oxidok által okozott betegségek
113.02	A20	Kénsav által okozott betegségek
113.03	A21	Szén-diszulfid (szénkéneg) által okozott betegségek
114	A22	Vanádium és vegyületei által okozott betegségek
115.01	A23	Klór által okozott betegségek
115.02	A24	Bróm által okozott betegségek
115.04	A25	Jód által okozott betegségek
115.05	A26	Fluor és vegyületei által okozott betegségek
116	A27	Benzinekből (kőolaj-eredetű, alacsony forráspontú szénhidrogén elegyekből) származó alifás és aliciklikus szénhidrogének által okozott betegségek
	A28	Vinilklorid által okozott betegségek
	A29	Triklór-etilén által okozott betegségek
117	A30	Tetraklór-etilén által okozott betegségek
117	A31	Egyéb alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott betegségek
118	A32	Butil-, metil- és izopropil-alkohol által okozott betegségek
119	A33	Etilén-glikol, dietilén-glikol, 1,4-butándiol, valamint glikolok és glicerin nitro származékai által okozott betegségek
120	A34	Metil-éter, etil-éter, izopropil-éter, vinil-éter, diklór-izopropiléter, gvajakol, az etilén-glikol metil-étere és etil-étere által okozott betegségek
121	A35	Aceton, klóraceton, brómaceton, hexafluoraceton, metil-etil-keton, metil-n-butil-keton, metil-izobutil-keton, diaceton-alkohol, mezitil-oxid, 2-metilciklohexanon által okozott betegségek
121	A36	Egyéb alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott betegségek
122	A37	Szerves foszforsav-észterek, karbamát inszekticidek által okozott betegségek
123	A38	Szerves savak által okozott betegségek
124	A39	Formaldehid által okozott betegségek
125	A40	Nitro-glicerin és más alifás nitroszármazékok által okozott betegségek
125	A41	Benzol által okozott betegségek
126.01	A42	Toluol által okozott betegségek
	A43	Xilol által okozott betegségek
	A44	Egyéb benzol homológ által okozott betegségek
126.02	A45	Naftalin vagy a naftalin megfelelői (a naftalin megfelelőit a C_nH2_n-12 összegképlet jellemzi) által okozott betegségek
126.03	A46	Sztirol és divinilbenzol által okozott betegségek
127	A47	Aromás szénhidrogének halogénezett származékai által okozott betegségek
128.01	A48	Fenolok és megfelelőik vagy halogénezett származékaik által okozott betegségek
128.02	A49	Naftol és megfelelői vagy halogénezett származékai által okozott betegségek
128.03	A50	Alkil-aril-oxidok halogénezett származékai által okozott betegségek
128.04	A51	Alkil-aril-szulfonátok halogénezett származékai által okozott betegségek
128.05	A52	Benzokinonok által okozott betegségek
129.01	A53	Aromás aminok vagy aromás hidrazinok vagy ezek halogénezett, fenolos, nitrifikált, nitrált vagy szulfonált származékai által okozott betegségek
129.02	A54	Alifás aminok és halogénezett származékaik által okozott betegségek
130.01	A55	Aromás szénhidrogének nitrált származékai által okozott betegségek
130.02	A56	Fenolok és megfelelőik nitrált származékai által okozott betegségek
131	A57	Antimon és vegyületei által okozott betegségek
132	A58	Salétromsav-észterek által okozott betegségek
132	A59	Nitro-glicerin és más salétromsavas észterek által okozott betegségek
133	A60	Kén-hidrogén által okozott betegségek
135	A61	Szerves oldószerek által okozott encephalopathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak
136	A62	Szerves oldószerek által okozott polyneuropathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak
	A63	Dioxán (dietilén oxid) által okozott betegségek
	A64	Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag (beleértve az egyéb növényvédő szereket) által okozott betegségek
201.01	A65	Korom által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.02	A66	Bitumen által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.03	A67	Kátrány által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.04	A68	Szurok által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.05	A69	Antracén és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.06	A70	Ásványi és egyéb olajok által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.07	A71	Nyers paraffin által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.08	A72	Karbazol és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.09	A73	Szén desztilláció melléktermékei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
202	A74	Vegyianyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz
	A75	Vegyianyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz
	A76	Vegyianyagok által okozott egyéb bőrbetegségek (pl. olajakne) és nyálkahártya betegségek
	A77	Egyéb bőrbetegségek és bőrrákok
301.11	A78	Szilikózis
301.12	A79	Tüdő tuberkulózissal kombinált szilikózis
301.21	A80	Azbesztózis
301.22	A81	Azbesztpor belégzését követő mesothelioma
301.31	A82	Egyéb pneumokoniózisok
302	A83	Azbeszt szövődménye hörgőrák formájában
303	A84	Szinterezett (zsugorított) fémek pora által okozott hörgő-tüdő-betegségek
304.04	A85	Kobalt, ón, bárium és grafit porának belégzése által okozott légzőrendszeri betegségek
304.04	A86	Kemény fém által okozott tüdőfibrózisok
304.05	A87	Sziderózis
304.06	A88	Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma
304.07	A89	Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz
305.01	A90	Fapor által okozott felsőlégúti daganatos betegségek
306	A91	A pleura azbeszt által okozott, légzési restrikcióval járó fibrózisa
307	A92	Mélyszíni bányában dolgozó bányászok krónikus obstruktív hörghurutja és emfizémája
308	A93	Azbesztpor belégzése által okozott tüdőrák
309	A94	Alumínium és vegyületei által okozott betegségek
310	A95	Lúgos salak pora által okozott bronchopulmonáris betegségek
		B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK
502.01	B1	Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia)
502.02	B2	Elektroophthalmia
503	B3	Zaj által okozott halláskárosodások
504	B4	Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek
505.01	B5	Helyileg ható vibráció által okozott betegség
505.02	B6	Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit)
505.02	B7	Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényező által okozott betegségek
508	B8	Ionizáló sugárzás által okozott betegségek
		C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
401	C1	Egyéb zoonózisok
402	C2	Tetanusz
403	C3	Brucellózis
	C4	Ornitózis
	C5	Kullancs-enkefalitisz
	C6	Antrax
	C7	Leptospirózis
	C8	Q-láz
	C9	Tularémia
	C10	Borelliózis (Lyme-kór)
	C11	Trichofitiázis
404	C12	Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek
405	C13	Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis
406	C14	Amőbiázis
407	C15	Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett
	C16	Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek
	C17	Gennykeltők által okozott bőrbetegségek
	C18	Gombák által okozott bőrbetegségek
304.01	C19	Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz
304.02	C20	Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek
304.02	C21	Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek
304.06	C22	Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma
304.07	C23	Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz
		D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
506.10	D1	A periartikuláris tömlők nyomás miatti betegsége
506.11	D2	Prae-patelláris és sub-patelláris bursitis
506.12	D3	Olecranon bursitis
506.13	D4	Váll bursitis
506.21	D5	Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek
506.22	D6	A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség
506.23	D7	Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek
506.30 506.40 506.45	D8	Térdízületi meniszkusz sérülése
	D9	Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás
	D10	Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma
507	D11	Bányászok nystagmusa (szemtekerezgése)
	D12	Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
	D13	A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
	D14	Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei
	D15	Pszichoszociális kóroki tényezők
	D16	Ergonómiai kóroki tényezők által okozott betegségek
	D17	A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb betegségek

Régió:	01 – OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége (Budapest)
	02 – OMMF Dél-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége (Pécs)
	03 – OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége (Veszprém)
	04 – OMMF Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége (Szombathely)
	05 – OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége (Kecskemét)
	06 – OMMF Észak-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége (Debrecen)
	07 – OMMF Észak-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége (Miskolc)

Megye	01 – Budapest	11 – Komárom-Esztergom
	02 – Baranya	12 – Nógrád
	03 – Bács-Kiskun	13 – Pest
	04 – Békés	14 – Somogy
	05 – Borsod-Abaúj-Zemplén	15 – Szabolcs-Szatmár-Bereg
	06 – Csongrád	16 – Jász-Nagykun-Szolnok
	07 – Fejér	17 – Tolna
	08 – Győr-Moson-Sopron	18 – Vas
	09 – Hajdú-Bihar	19 – Veszprém
	10 – Heves	20 – Zala

Bejelentésazonosító:	az első öt számjegy a bejelentő orvos pecsétszáma, a 6. és 7. számjegy a bejelentés éve (évszázad nélkül), az utolsó 3 számjegy a bejelentő orvos által adott sorszám

Diagnózis:	a megbetegedések jegyzékében a megbetegedést okozó tényező betűjele és a megbetegedés előtti arab számok

Adószám:	a munkáltatónál fellelhető

Szakágazati kód: (KSH)	TEÁOR alapján

FEOR kód: (KSH)	Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (Korszerűsített jegyzék) FEOR-93

4. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[5. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

Vizsgálati lap

Bejelentésazonosító: 

-

-

taj-szám:

1. Jelen bejelentést indokoló kóroki tényezővel kapcsolatban korábbi munkahelyein előfordult-e:

Fokozott expozíció

Nem

Ha igen, mikor (év)

Megbetegedés

Nem

Ha igen, mikor (év)

2. Jelen bejelentés tárgyát képező megbetegedést vagy fokozott expozíciót okozó kóroki tényezők műszeres vizsgálata:

Vizsgálatok nem történtek

Vizsgálatok történtek

(több mérés esetén valamennyi eredményt ismertetni, vagy a mérési jegyzőkönyveket mellékelni kell)

Mérések iránya:

Mérések időpontja (év, hónap):

Mérések eredményei:

Hozott intézkedések:

3. A megbetegedés, fokozott expozíció oka (több válasz is adható):

Műszaki megelőzés

Teljes hiánya

Részleges jellege

Elégtelen hatékonyság

Egyéb:

Egyéni védelem

Teljes hiánya

Nem megfelelő mennyisége

Nem megfelelő minősége

Használatának elmulasztása

Egyéb (szövegesen ismertetendő):

4. Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatok történtek:

Igen

 
Gyakorisága (hónapokban):

Nem

5. Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok:

Igen

 
Gyakorisága (hónapokban):

Nem

6. A munkavállaló magatartásával hozzájárult-e a megbetegedés (fokozott expozíció) kialakulásához?

Igen

Nem

7. A kivizsgálást követő intézkedés formája:

Intézkedési terv

Határozati intézkedés

Bírságolás (és összege)

Egyéb

Nem történt intézkedés (ebben az esetben indokolás is szükséges)

Indokolás:

8. A kivizsgálás során hozott intézkedés tartalmi ismertetése:

9. Az esemény körülményeinek és a kivizsgálás tapasztalatainak részletes ismertetése:

Kitöltési utasítás a vizsgálati laphoz

Bejelentésazonosító: Az első 5 számjegy a bejelentő orvos pecsétszáma, a 6. és a 7. a bejelentés éve (évszázad nélkül), az utolsó 3 számjegy a bejelentő orvos által adott sorszám.

A megbetegedést (mérgezést) vagy fokozott expozíciót előidéző kóroki tényezők műszeres vizsgálata

Mérések:		1 vegyi anyag
		2 por
		3 rost
		4 zaj
		5 lokális rezgés
		6 egyéb
Mérések eredményei:		1 igazolták a bejelentést
		2 nem igazolták a bejelentést
		3 nem ítélhető meg a korábbi munkahelyi szituáció
		4 ismételt mérés szükséges

5. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[6. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

OMMF Munkavédelmi Felügyelősége

Értesítés

Cím:

Értesítem, hogy (név)

(taj-szám)

(születési hely, idő)

(anyja neve)

(lakcím)

Munkáltató neve (központi telephely):

Adószám: 
Adóazonosító jel:

-

-

Telephely címe (a bejelentés helye szerint):

Bejelentett és kivizsgált foglalkozási betegsége elfogadást nyert.

A megbetegedés baleseti ellátásra jogot adó betegség

Igen
Sorszáma:
Nem

Dátum:………………………………….

……………………………………………………

aláírás, pecsét

6. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[3. számú melléklet a 33/1998. (VI. 25.) NM rendelethez]

Fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos
munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé

A táblázat értelmezése:

1. A melléklet nem tartalmazza valamennyi, időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot igénylő kóroki tényező tételes felsorolását. Ezért figyelembe kell venni a rendelet 6. § (4) bekezdésében foglaltakat.

2. A vizsgálatok gyakoriságának meghatározásánál tekintettel kell lenni a 6. § (4)–(5) bekezdésében foglaltakra is.

3. A táblázaton az adott vegyi anyag biológiai monitorozását bm jelölés jelenti.

Azoknál a munkavállalóknál, akiknél a vizsgálat fokozott expozíciót jelez, haladéktalanul klinikai vizsgálatot kell végezni, és ennek kapcsán a munkaalkalmasságot is el kell bírálni.

A bm jelölés mellett szereplő gyakoriság azt jelenti, hogy a biológiai monitorozás eredményétől függetlenül, ilyen időközönként minden exponált dolgozónál időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

4. Kombinált vegyi expozíciók előfordulása esetén a legrövidebb gyakoriságot kell figyelembe venni.

5. A vizsgálatok irányát és az eredmények értékelését, beleértve a biológiai expozíciós mutatók mérésének gyakoriságát is, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) módszertani közleményben határozza meg.

6. Azon munkavállalók számára, akik nem kumulatív anyaggal dolgoznak, a jogszabály hatálybalépésének időpontjában aktuális munkahelyi levegőtisztasági mérések eredményei a külön jogszabályban előírt határérték alattiak, a technológia stabil és a veszélyes anyag egyéb úton nem juthat a dolgozó szervezetébe – a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével – az adott munkahelyen a biológiai monitor vizsgálatok nem kötelezőek, kivéve a külön jogszabály [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet] által érintett citogenetikai vizsgálat, tumor marker meghatározás eseteit.

Kóroki tényező					Időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok gyakorisága	Megjegyzés
arzén és vegyületei					évenként	bm
benzol					félévenként	bm
benzol nitrovegyületei:
	nitro-benzol				évenként	bm
	egyéb nitrovegyületek (pl. nitro-klór-benzol, nitro- anilin, acetanilid)				félévenként
benzol aminovegyületei:
	anilin				félévenként	bm
	egyéb aminovegyületek (pl. dimetil-anilin)				félévenként
dekompresszió
	sűrített levegőben végzett munka					lásd: a keszon-munkákról szóló 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet
	búvármunka
		állóvízben, 15 m vízoszlopot nem meghaladó merülésnél, +10 °C			évenként	a vizsgálat helye az OMFI által kijelölt foglalkozás-egészségügyi rendelő
		+30 °C vízhőmérséklet esetén
		amennyiben egy tényező a fentiekben leírtaktól eltér			félévenként
		amennyiben több tényező egyidejűleg eltér minden századik merülés után			háromhavonként
digitálisz glikozidok					félévenként
dimetil-formamid					félévenként	bm
dioxan (dietilén dioxid)					félévenként
etil-benzol					évenként	bm
etilén-oxid					félévenként
fenol					félévenként	bm
n-hexán					évenként	bm
higany (szervetlen higany és vegyületei)					félévenként	bm
halothan					félévenként
hőterhelés					évenként	Ha a külső levegő hőmérsékletének napi csúcsértéke tartósan (legalább egy hétig) meghaladja a 27 °C-t, akkor azokban a munkakörökben, amelyekben az év nyári időszakában a korrigált effektív hőmérséklet átlag értéke eléri vagy meghaladja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészség- ügyi követelményeiről szóló 3/2002. (II. 18.) SZCSM–EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének 1. számú táblázatában előírt, maximálisan megengedhető értékeket, a vizsgálat hetente végzendő.
ionizáló sugárzás
	ipari roncsolásmentes anyagvizsgálat, orvosi rtg. laboratórium, „C” típ. izotóp laboratórium				évenként
	gyorsító berendezések, onkológiai sugárkezelés, „B” típ. izotóp laboratórium				évenként
	„A” típ. izotóp laboratórium				évenként
	nukleáris létesítményben és sugárzó anyagok bányászatában foglalkoztatottak				évenként
izocianát					félévenként
	kivéve: csomagolás, raktározás				félévenként
kadmium és vegyületei					évenként	bm
kobalt					évenként	bm
krómvegyületek					évenként	bm
mangán					évenként
metil-bromid					évenként
metil-klorid					félévenként
mikrohullámú sugárzás					évenként
nátrium-alumínium-fluorid (kriolit)					évenként	bm
nikkel					évenként	bm
nitrogénoxidul (dinitrogén oxid)					félévenként
növényvédő szerek
	gyártás, formulázás				félévenként	bm
	(valamennyi I. és II. forgalmi kategóriába sorolt szer)					(szerves foszforsavészterek, karbamátok) – a munkába lépéskor AChE
			kiszerelés		félévenként
			kémiai növényvédelmi munkálatok
				hígítás, keverés felhordás	évenként	egyéni alapszint meghatározása szükséges
				(permetezés) szezonban egyszer	évenként
	raktározás, szállítás, gépkezelés				évenként
	laboratóriumi munka				évenként
ólom és vegyületei					évenként	bm
szelén					évenként	bm
rákkeltő vegyi anyagok					évenként	külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok, amelyek e táblázatban másutt nem szerepelnek
szén-diszulfid (szénkéneg)					félévenként
szén-monoxid					évenként	bm
szén-tetraklorid (tetraklór-metán)					félévenként
sztirol					évenként	bm
tetraklór-etán					félévenként
toluol					évenként	bm
triklór-etilén					évenként	bm
trinitro-toluol (trotyl)					félévenként
tüdőfibrózist okozó porok					a vizsgálatok gyakoriságát az OMMF illetékes munkavédelmi felügyelősége állapíthatja meg, a munkáltató által előzetesen megszer- zett OMFI szakvé- lemény alapján (a szakvéleményhez a por mérési ered- mények csatolása szükséges)	az ernyőszűrő állomásokon készített tüdőfelvételek értékelése, ezt követően szükségessé váló klinikai vizsgálatok az OMFI szakrendelésén, valamint a pécsi Megyei Tüdőgyógyintézetben történnek
vanádium					évenként
rezgés
	kéz/kar
			2,5-5 m/s² (férfi)		kétévenként	első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után
			1,0-2,5 m/s² (sérülékeny csoport)		kétévenként	hideg/nedves munkakörnyezetben évente
	egész testre ható				kétévenként	első ízben a munkába állást követő hatodik hónap után
			0,5-1,15 m/s² (férfi)
			0,5 m/s² alatt (sérülékeny csoport)		kétévenként	hideg/nedves munkakörnyezetben évente
	egyedi felmentés esetén				évenként	első ízben a munkába állást megelőzően
vinil-klorid					félévenként
xilol					évenként	bm
zaj
	81-85 dBA_eq közötti zajexpozíció esetén				4 évenként	a munkavállaló kérésére
	86-90 dBA_eq közötti zajexpozíció esetén				4 évenként	halláspanasz esetén soron kívül
	91-100 dBA_eqközötti zajexpozíció esetén				2 évenként	halláspanasz esetén soron kívül
	100 dBA_eq zajexpozíció felett				évenként	halláspanasz esetén soron kívül

7. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[4. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez]

Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek

1.	Magasban végzett munka
2.	Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök
3.	Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök	A 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a „B” tűz- és robbanásveszélyes és a „C” tűzveszélyes osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati „tűzvédelmi utasítás”-ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek
4.	Villamosüzemi munkakörök	A vonatkozó külön előírás (MSZ 1585) Erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység
5.	a) Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM)	Külön jogszabályban meghatározott tevékenység
6.	b) Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek
6.	Fegyveres biztonsági őrség, személy- és vagyonvédelmi tevékenység
7.	Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök	Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka
Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni
A)	Az 1–4. és a 6–7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40–50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként
B)	Az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenként

8. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[8. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez]

A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések

[A mellékletben a tiltást + jelöli. A zárójelben szereplő számok (magyarázatuk a táblázat végén található) a foglalkoztathatóság feltételeit jelentik.]

	Megterhelések	Terhes	Fiatal- korú	<45	45-x	>x	Fiatal- korú	>x
		(1)	éves				éves
		nők					férfiak
1.	Magából a munkavégzésből adódó megterhelések
1.1.	Túlzott fizikai megterhelés
1.1.1.	Dinamikus izommunka
1.1.1.1.	Közepesen nehéz munka	+	(3), (5)	(3)	(3)	(3), (5)		(5)
1.1.1.2.	Nehéz munka	+	+	(3)	(3)	+	(3)	(3)
1.1.2.	Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka
1.1.2.1.	Anyagmozgatási munka	+				+
1.1.2.2.	> 10 kg tömeg emelése	+	(5)	(5)	(5)	+	(5)	(5)
1.1.2.3.	Kényszertesthelyzetben végzett munka	+	(5)	(5)	(5)	+		(5)
1.1.2.4.	Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka	+	(5)		(5)	(5)	(5)	(5)
1.2.	Fokozott pszichés megterhelés
1.2.1.	Időkényszer feltételei között végzett tevékenység esetén (egyedi gép-kiszolgálás, szalag vagy szalagszerű technológiák) akkor, ha a néhány elemi műveletből felépülő, periodikusan ismétlődő tevékenységek végrehajtására előírt műveleti idő nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett tevékenységcsere	+	+		(5)	(5)	+	(5)
1.2.2.	Fokozott pszichés információterheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység (időhiány viszonyai közötti döntési feladatok, nagytömegű eltérő jelentésű információ felvétele és értelmezése nagypontosságú ellenőrzési funkciók teljesítése zavaró ingereket tartalmazó környezetben), ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-át	+	+			(5)	+	(5)
1.3.	A dolgozó saját vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka (9)	+	+	(5)	(5)	(5)	+
2.1.	Fokozottan terhelő munkahelyi klíma
2.1.1.	Hőterhelés¹
2.1.1.1.	Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka	+	+	+	+	+	+	+
2.1.1.2.	Közepesen nehéz fizikai munka	+	+			(5)	+	(5)
2.1.1.3.	Könnyű fizikai munka	+	+				+
2.1.2.	Hideg munkakörnyezetben végzett munka⁴	+	+				+
2.1.3.	Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka	+	+					(5)
2.1.4.	Nedves munkakörnyezetben végzett munka	+	(5)				+	(5)
2.2.⁵	Kéz/kar rezgés 2,5 m/s² expozíció felett	+	+	+	+	+	+
2.3.²	Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s² expozíció felett	+	+	+	+	+	+
2.4.	Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók	+	+				+
2.5.	Mikrohullámú sugár-expozíció	+	+				+
2.6.⁶	Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállalót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87 dBA egyenértékű A-hangnyomásszintet meghaladó napi expozíció, illetve a munkavállalót érő 140 dBC csúcs hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás	+	+				+
2.7.	Túlnyomásban végzett munka	+	+			(5)	(5)	+
2.8.	Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója:
2.8.1.	A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek (beleértve tulajdonságaitól függetlenül valamennyi szerves foszforsav-észtert is) gyártásával, hatástalanításával, kiszerelésével és közvetlen felhasználásával (permete-zés, porozás, gázosítás) járó munka	+, (2)	+	(5), (8)		(5)	+	(5)
2.8.2.	Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák	+, (2)	+	(5)		(5)	+	(5)
2.8.3.	Higany és higanyvegyületek, indium és indium-vegyületek, VI. értékű króm és VI. értékű krómvegyületek előállításával, gyártásával, feldolgozásával, felhasználásával járó munkák	+, (2)	+	(5)		(5)	+	(5)
2.8.4.	Antibiotikumok gyártásával, csomagolásával, üzemszerű felhasználásával járó munkák	+, (2)	+	(5)		(5)	+	(5)
2.8.5.	Hormonok, hormonkészítmények gyártásával, csomagolásával járó munkák	+, (2)	+	(5), (8)		(5)	+	(5)
2.8.6.	A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok	+, (2)	+	(5)			+
2.8.7.	Az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció:
	aminopterin	+, (2)	+	(5), (8)			+
	antikoagulánsok	+, (2)	+	(5), (8)			+
	citosztatikumok gyártásával, csomagolásával, felhasználásával járó munkák	+, (2)	+	(5), (8)			+
	difenil-hidantoin	+, (2)	+	(5), (8)			+
	dohánytermékek gyártása, feldolgozása, kiszerelése	+, (2)	+	(5), (8)			+
	fenol	+, (2)	+	(5), (8)			+
	halotán	+, (2)	+	(5), (8)			+
	jódtartalmú gyógyszerek komb. és szekvencionális orális kontraceptíumok	+, (2)	+	(5), (8)			+
	melfalán	+, (2)	+	(5), (8)			+
	metil-CCNU	+, (2)	+	(5), (8)			+
	nem szteroid ösztrogének	+, (2)	+	(5), (8)			+
	nikotin	+, (2)	+				+
	tireosztatikumok			(5), (8)
	treoszulfán	+, (2)	+	(5), (8)			+
	Szaporodást károsító anyagok 1. kategória⁷	+, (2)	+				+
2.8.8.	Szaporodást károsító anyagok 2. kategória⁴	+	+				+
2.8.9.	Mutagén anyagok 2. kategória⁸	+	+				+
	hexametilfoszfortriamid	+	+				+
	dietilszulfát	+	+				+
	benz(a)pirén	+	+				+
	benz(d,e,f)krizén	+	+				+
	1,2 dibróm-3-klórpropán	+	+				+
	etilén-oxid	+	+				+
	metil-akrilamidometoxi-acetát (>0,1% akrilamid-tartalommal)	+	+				+
	metil-akrilamidoglikolát (>0,1% akrilamid-tartalommal)	+	+				+
	etilénimilin; azriridin	+	+				+
	akrilamid	+	+				+
2.9.	Tüdőfibrózist okozó porexpozíció⁹	+	+				+
2.10.	Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen	+	+				+

4 Megállapította: 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 7. § 2. számú melléklet.

5 Megállapította: 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 10. § (3) bekezdés c) pont.

6 Megállapította: 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 15. § (5) bekezdés.

7 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet 1. számú melléklet 31. pont.

8 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet 1. számú melléklet 30. pont.

9 Megállapította: 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet 1. sz. melléklet 1.2 pont

Jelmagyarázat:

+ Tiltás.

(1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki.

(2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed.

(3) Az MSZ 21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a.

(4) Törölve.

(5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében.

(6) Kivéve a könnyűbúvár-készülékes kutató (pl. régészeti) munkát.

(7) A föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörökben végzett munka esetében esetenkénti döntés az (5) pontban foglaltak szerint, kivéve: fizikai munkát nem végző nők vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál eltölteni.

(8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzóképes korú nő a (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja.

(9) A 4. számú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek.

x Az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár.

* Szaporodást károsító anyagok 1. kategória.

9. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[9. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez]

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a terhes nők, a nemrégen szült nők és a szoptató anyák foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

1. Fizikai kóroki tényezők, amennyiben ezek magzati elváltozásokat okoznak, illetve placentaleválást eredményezhetnek, és nem szerepelnek a 8. számú mellékletben, különösen az alábbiak:

a) ütések, vibráció vagy mozgás;

b) kockázatokkal, különösen hát- és ágyéktáji jellegűekkel járó teheremelés;

c) zaj (fel- és leszálló repülőgépek zaja);

d) nem ionizáló sugárzás;

e) a dolgozó tevékenységével összefüggő testhelyzet és mozdulatok, közlekedés, utazás - akár létesítményen belül, akár azon kívül -, szellemi és fizikai fáradtság és egyéb fizikai terhek.

2. Biológiai kóroki tényezők: olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti 2-4 csoportba tartoznak, amennyiben ismeretes az, hogy ezen ágensek vagy az általuk szükségessé váló terápiás intézkedések veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, amennyiben nem szerepelnek a 8. számú mellékletben.

3. Kémiai kóroki tényezők: az alábbi kémiai anyagok, amennyiben ismeretes, hogy veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, továbbá amennyiben még nem szerepelnek a 8. számú mellékletben:

a) a 44/2000. (XII. 17.) EüM rendelet alapján R40 és R47 jelölésű anyagok;

b) a külön rendeletben felsorolt rákkeltő hatású anyagok;

c) a mitosist gátló gyógyszerek;

d) szén-monoxid;

e) ismert és veszélyes percutan felszívódású anyagok.

10. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[9/A. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez]

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

A) Hatóanyagok (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben), továbbá eljárások

1. Kémiai kóroki tényezők

a) Azok a veszélyes anyagok, amelyek a 44/2000. (XII. 17.) EüM rendelet előírásainak megfelelően mérgező (T), nagyon mérgező (T⁺), maró hatású (C) vagy robbanásveszélyes (E) osztályba sorolt anyagok és készítmények.

b) A károsító (X_n) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható:

ba) nagyon súlyos, irreverzíbilis hatások veszélye (R39),

bb) irreverzíbilis hatások esetleges veszélye (R40),

bc) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42),

bd) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43),

be) hosszan tartó érintkezés velük súlyos egészségkárosodás veszélyével jár (R48),

bf) károsíthatják a termékenységet (R60),

bg) károsodást okozhatnak a magzatnak (61).

c) Az (Xi) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható:

ca) nagyon gyúlékonyak (R12),

cb) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42),

cc) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43).

d) Eljárások:

da) auramin gyártása,

db) policiklikus, aromás szénhidrogének hatásának való kitétellel járó munkák szénből származó korom, szurok és kátrány jelenlétében,

dc) réz-nikkel ércek kiolvasztásakor és elektromos finomításakor keletkező por, füst és permet hatásának való kitétellel járó munkák,

dd) isopropyl-alkohol gyártásakor alkalmazott savas eljárás.

2. Biológiai kóroki tényezők

Olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerinti 3. és 4. csoportba tartoznak.

B) Folyamatok és munkaműveletek (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben)

1. Mérget termelő (kiválasztó) állatokkal végzett munka.

2. Állatok ipari méretben végzett levágása.

3. Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok előállítására vagy alkalmazására szolgáló berendezésekkel kapcsolatos munka.

4. Az A) 1. pontban hivatkozott kémiai anyagokat tartalmazó kádakkal, tartályokkal, tározókkal vagy szállítóedényekkel végzett munka.

5. A szerkezet összeomlásával végzett munka.

11. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

16/A. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez

Foglalkozás-egészségügyi szakvélemény a foglalkoztathatóságról

A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely megnevezése:

Az ügyfél neve:

taj-száma:

születési helye:

születési ideje: 19………. ...... ....................... hó ...…….... nap

Foglalkoztatási korlátozások (a 16. számú mellékletben található sorszámmal beírni):

P. H.

...........................................................

foglalkozás-egészségügyi
szakellátó hely orvosa

12. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[3. számú melléklet a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelethez]

Biológiai tényezők csoportba való sorolása

1. A jogszabály céljának megfelelően kizárólag azon tényezőket kell felvenni a besorolási listára, amelyekről ismeretes, hogy az embert megfertőzik. Adott esetben fel van tüntetve az említett tényezők toxikus és allergizáló hatása. Ki vannak zárva az olyan állati és növényi kórokozók, amelyekről ismeretes, hogy nem hatnak az emberre. A besorolt biológiai tényezők ezen első listájának összeállításakor a genetikailag módosított mikroorganizmusok nem kerültek figyelembevételre.

2. A besorolt tényezők listája az említett tényezők egészséges munkavállalóra gyakorolt hatásán alapul. Nincsenek külön figyelembe véve az olyan személyekre gyakorolt sajátos hatások, akiknek érzékenységét egy vagy több egyéb ok befolyásolhatja, mint pl. előzetes betegség, gyógyszer alkalmazása, veszélyeztetett immunitás, terhesség vagy szoptatás.

Az ilyen munkavállalók többletkockázatát a jogszabály által előírt kockázat értékelés részeként kell tekintetbe venni. Egyes ipari eljárások, egyes laboratóriumi munkák vagy olyan állatokkal végzett munkák esetében, amelyek során ténylegesen vagy potenciálisan fennáll a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők expozíciójának a veszélye, minden technikai óvintézkedésnek meg kell felelnie a rendeletben előírtaknak.

3. A 2–4. csoportba nem sorolt biológiai tényezők nincsenek automatikusan az 1. csoportba sorolva. Az olyan tényezők esetében, amelyeknél egynél több fajról ismeretes, hogy kórokozó az ember számára, a lista azon fajokat foglalja magában, amelyekről ismeretes, hogy a leggyakrabban okoznak betegségeket, valamint egy általánosabb utalást arra a tényre, hogy ugyanazon nemzetséghez tartozó egyéb fajok is betegséget okozhatnak. Ha egy teljes nemzetség szerepel a biológiai tényezők besorolási listáján, ez úgy értendő, hogy a nem kórokozónak ismert fajok és törzsek ki vannak zárva.

4. Ha valamelyik törzs gyengített vagy elvesztette virulensnek ismert génjeit, akkor az anyatörzs besorolásához szükséges tartalom nem szükségképpen alkalmazandó, a megfelelő munkahelyi kockázat értékeléstől függően. Például amikor egy ilyen törzs kórmegelőző vagy gyógyászati célú termékként vagy annak részeként kerül alkalmazásra.

5. Jelen lista összeállításához használt, besorolt tényezők nómenklatúrája összhangban van a legújabb nemzetközi rendszertani megállapodásokkal és a lista elkészítésének időpontjában fennálló megnevezésekkel.

6. A besorolt tényezők listája a lista összeállításának időpontjában fennálló tudományos álláspontot tükrözi. A listát korszerűsíteni kell, mihelyt már nem tükrözi a tudomány legújabb álláspontját.

7. Minden olyan vírus, amelyet emberben elkülönítettek, és amelyet a jelen melléklet még nem vett figyelembe és nem sorolt be, minimálisan a 2. csoportba kerüljön besorolásra, kivéve ha bizonyítható, hogy azok emberben nem okoznak betegséget.

8. Egyes harmadik csoportba sorolt biológiai tényezők, amelyeket a mellékelt listában két csillag (**) jelöl, korlátozott fertőzésveszélyt jelenthetnek a munkavállalókra, mert általában belégzéssel nem fertőznek.

9. A paraziták besorolásának megfelelő elkülönítési követelményei kizárólag a parazita életciklusának azon szakaszára vonatkoznak, amelyben a munkahelyen tartózkodó emberekre fertőzési veszélyt jelentenek.

10. A lista azon esetekben, amelyekben a biológiai tényezők allergizáló vagy mérgező hatást válthatnak ki, külön jelzi azt, ha hatékony oltóanyag áll rendelkezésre, vagy ha célszerű a veszélyeztetett személyek listáját tíz évnél tovább megőrizni.

Az alábbi táblázatok „Megjegyzés” oszlopában az előbbiekben említettek jelzése az alábbi betűkkel történik:

A: Allergizáló hatás lehetséges.

D: Az ezen biológiai tényező veszélyének kitett munkavállalók listáját az utolsó ismert veszélyeztetettség időpontjától számított tíz évnél tovább meg kell őrizni.

T: Toxintermelés.

V: Hatékony oltóanyag áll rendelkezésre.

BAKTÉRIUMOK ÉS HASONLÓ ORGANIZMUSOK

A listában szereplő biológiai tényezők esetében az „spp.” megjelölés olyan egyéb fajokra utal, amelyek emberi kórokozóként ismeretesek.

Biológiai tényező	Csoport	Megjegyzések
Actinobacillus actinomycetemcomitans	2
Actinomadura madurae	2
Actinomadura pelletieri	2
Actinomyces gerencseriae	2
Actinomyces israelii	2
Actinomyces pyogenes	2
Actinomyces spp.	2
Arcanobacterium haemolyticum (Corynebacterium haenolyticum)	2
Bacillus anthracis	3
Bacteroides fragilis	2
Bartonella bacillifonnis	2
Bartonella quintana (Rochalimaea quintana)	2
Bartonella (Rochalinea) spp.	2
Bordetella bronchiseptica	2
Bordetella parapertussis	2
Bordetella pertussis	2	V
Borrelia burgdorferi	2
Borrelia duttonii	2
Borrelia recurrentis	2
Borrelia spp.	2
Brucella abortus	3
Brucella canis	3
Brucella melitensis	3
Brucella suis	3
Burkholderia mallei (Pseudomonas mallei)	3
Burkholderia pseudomallei (Pseudomonas pseudomallei)	3
Campylobacter fetus	2
Campylobacter jejuni	2
Campylobacter spp.	2
Cardiobacterium hominis	2
Chlamydia pneumoniae	2
Chlamydia trachomatis	2
Chlamydia psittaci (madarakat fertőző törzsek)	3
Chlamydia psittaci (egyéb törzsek)	2
Clostridium botulinum	2	T
Clostridium perfringens	2
Clostridium tetani	2	T, V
Clostridium spp.	2
Corynebacterium diphtheriae	2	T, V
Corynebacterium minutissimum	2
Corynebacterium pseudotuberculosis	2
Corynebacterium spp.	2
Coxiella burnetii	3
Edwardsiella tarda	2
Ehrlichia sennetsu (Rickettsia sennetsu)	2
Ehrlichia spp.	2
Eikenella corrodens	2
Enterobacter aerogenes/cloacae	2
Enterobacter spp.	2
Enterococcus spp.	2
Erysipelothrix rhusiopathiae	2
Escherichia coli (a nem kórokozó törzsek kivételével)	2
Escherichia coli, verocitotoxint képző törzsek (pl. O157:H7 vagy O103)	3^**
Flavobacterium meningosepticum	2
Fluoribacter bozemanae (Legionella)	2
Francisella tularensis (A. típus)	3
Francisella tularensis (B. típus)	2
Fusobacterium necrophorum	2
Gardnerella vaginalis	2
Haemophilus ducreyi	2
Haemophilus influenzae	2
Haemophilus spp.	2
Helicobacter pylori	2
Klebsiella oxytoca	2
Klebsiella pneumoniae	2
Klebsiella spp.	2
Legionella pneumophila	2
Legionella spp.	2
Leptospira interrogans (minden szerovariáns)	2
Listeria monocytogenes	2
Listeria ivanovii	2
Morganella morganii	2
Mycobacterium africanum	3	V
Mycobacterium avium/intracellulare	2
Mycobacterium bovis (a BCG törzs kivételével)	3	V
Mycobacterium chelonae	2
Mycobacterium fortuitum	2
Mycobacterium kansasii	2
Mycobacterium leprae	3
Mycobacterium malmoense	2
Mycobacterium marinum	2
Mycobacterium microti	3^**
Mycobacterium paratuberculosis	2
Mycobacterium scrofulaceum	2
Mycobacterium simiae	2
Mycobacterium szulgai	2
Mycobacterium tuberculosis	3	V
Mycobacterium ulcerans	3^**
Mycobacterium xenopi	2
Mycoplasma caviae	2
Mycoplasma hominis	2
Mycoplasma pneumoniae	2
Neisseria gonorrhoeae	2
Neisseria meningitidis	2	V
Nocardia asteroides	2
Nocardia brasiliensis	2
Nocardia farcinica	2
Nocardia nova	2
Nocardia otitidiscaviarum	2
Pasteurella multocida	2
Pasteurella spp.	2
Peptostreptococcus anaerobius	2
Plesiomonas shigelloides	2
Porphyromonas spp.	2
Prevotella spp.	2
Proteus mirabilis	2
Proteus penneri	2
Proteus vulgaris	2
Providencia alcalifaciens	2
Providencia rettgeri	2
Providencia spp.	2
Pseudomonas aeruginosa	2
Rhodococcus equi	2
Rickettsia akari	3^**
Rickettsia canada	3^**
Rickettsia conorii	3
Rickettsia montana	3^**
Rickettsia typhi (Rickettsia mooseri)	3
Rickettsia prowazekii	3
Rickettsia rickettsii	3
Rickettsia tsutsugamushi	3
Rickettsia spp.	2
Salmonella arizonae	2
Salmonella enteritidis	2
Salmonella typhimurium	2
Salmonella paratyphi A, B, C	2	V
Salmonella typhi	3^**	V
Salmonella (egyéb szerovariánsok)	2
Serpulina spp.	2
Shigella boydii	2
Shigella dysenteriae (1. típus)	3^**	T
Shigella dysenteriae, az 1. típuson kívül egyéb	2
Shigella flexneri	2
Shigella sonnei	2
Staphylococcus aureus	2
Streptobacillus moniliformis	2
Streptococcus pneumoniae	2
Streptococcus pyogenes	2
Streptococcus suis	2
Streptococcus spp.	2
Treponema carateum	2
Treponema pallidum	2
Treponema pertenue	2
Treponema spp.	2
Vibrio cholerae (az El Torral együtt)	2
Vibrio parahaemolyticus	2
Vibrio spp.	2
Yersinia enterocolitica	2
Yersinia pestis	3	V
Yersinia pseudotuberculosis	2
Yersinia spp.	2

** Lásd jelen melléklet 8. pontját.

VÍRUSOK*

Biológiai anyagok	Csoport	Megjegyzések
Adenoviridae	2
Arenaviridae
LCM-Lassa-víruscsoport (régi világi arenavírusok):
Lassa vírus	4
Lymphocytás choriomeningitis vírus (neurotrop törzsek)	3
Lymfocytás choriomeningitis vírus (egyéb törzsek)	2
Mopeia vírus	2
Egyéb LCM-Lassa víruscsoportok	2
Tacaribe-víruscsoport (újvilági arenavírusok):
Guanarito vírus	4
Junin vírus	4
Sabia vírus	4
Machupo vírus	4
Flexal vírus	3
Egyéb Tacaribe-víruscsoportok	2
Astroviridae	2
Bunyaviridae
Belgrade (más néven Dobrava)	3
Bhanja	2
Bunyamwera vírus	2
Germiston	2
Oropouche vírus	3
Sin Nombre (régebben: Muerto Canyon)	3
Kalifornia encephalitis vírus	2
Hantavírusok:
Hantaan (Koreai haemorrhagiás láz)	3
Seoul vírus	3
Puumala vírus	2
Prospect Hill vírus	2
Egyéb hantavírusok	2
Nairovírusok:
Krími-kongói haemorrhagiás láz	4
Hazara vírus	2
Phlebovirusok:
Rift Valley-láz	3	V
Phlebotomus-láz	2
Toscana vírus	2
Egyéb, ismerten kórokozó bunyavírusok	2
Caliciviridae
Hepatitis E vírus	3^**
Norwalk vírus	2
Egyéb Caliciviridae	2
Coronaviridae	2
Filoviridae
Ebola vírus	4
Marburg vírus	4
Flaviviridae
Australia encephalitis (Murray Valley encephalitis)	3
Közép-európai kullancs hordozta encephalitis vírus	3^**	V
Absettarov	3
Hanzalova	3
Hypr	3
Kumlinge	3
Dengue vírus, 1-4. típus	3
Hepatitis C vírus	3^**
Hepatitis G vírus	3**	D
Japán B encephalitis	3	V
Kyasanur Forest	3	V
Louping ill	3^**
Omsk ^(a)	3	V
Powassan	3
Rocio	3
Orosz tavaszi-nyári encephalitis (TBE) ^(a)	3	V
St. Louis encephalitis	3
Wesselsbron vírus	3^**
Nyugat-nílusi láz vírusa	3
Sárgaláz	3	V
Egyéb, ismerten kórokozó flavivirusok	2
Hepadnaviridae
Hepatitis B vírus	3^**	V, D
Hepatitis D vírus (Delta) ^(b)	3^**	V, D
Herpesviridae
Cytomegalovírus	2
Epstein-Barr vírus	2
Herpesvirus simiae (B vírus)	3
Herpes simplex vírus, 1. és 2. típus	2
Herpes virus varicella-zoster	2
Humán B-lymphotróp vírus (HBLV-HHV6)	2
Humán herpeszvírus 7	2
Humán herpeszvírus 8	2	D
Orthomyxoviridae
Influenza vírusok A, B és C típus	2	V c)
Kullancs hordozta orthomyxoviridae: Dhori és Thogoto vírus	2
Papovaviridae
BK és JC vírus	2	D d)
Humán papilloma vírusok	2	D d)
Paramyxoviridae
Kanyaróvírus	2	V
Mumpszvírus	2	V
Newcastle-betegség vírus	2
Parainfluenza vírusok, 1-4. típus	2
Légúti óriássejtes vírus	2
Parvoviridae
Humán parvovírus (B 19)	2
Picomaviridae
Akut haemorrhagiás conjunctivitis vírus (AHC)	2
Coxsackie vírusok	2
Echo vírusok	2
Hepatitis A vírus (humán enterovírus, 72. típus)	2	V
Poliovírusok	2	V
Rhinovírusok	2
Poxviridae
Bivalyhimlő vírus ^(e)	2
Tehénhimlő vírus	2
Elefánthimlő vírus ^(f)	2
Tehenészcsomó vírus	2
Molluscum contagiosum vírus	2
Majomhimlő vírus	3	V
Orf vírus	2
Nyúlpestis vírus ^(g)	2
Vaccinia vírus	2
Variola (major és minor) vírus	4	V
Fehérhimlő vírus („Variolavírus”)	4	V
Yatapox vírus (Tana &Yaba)	2
Reoviridae
Coltivírus	2
Humán rotavírusok	2
Orbivírusok	2
Reuvírusok	2
Retroviridae
Humán immun-elégtelenség vírus	3^**	D
Humán T-sejtes lymphotróp vírusok (HTLV), 1. és 2. típus	3^**	D
SIV ^(h)	3^**
Rhabdoviridae
Rabies-vírus	3^**	V
Vesicular stomatitis vírus	2
Togaviridae
Alphavírusok
Keleti ló encephalomyelitis	3	V
Bebaru vírus	2
Chikungunya vírus	3^**
Everglades vírus	3^**
Mayaro vírus	3
Mucambo vírus	3^**
Ndumu vírus	3
O'nyong-nyong vírus	2
Ross River vírus	2
Semliki Forest vírus	2
Sindbis vírus	2
Tonate vírus	3^**
Venezuelai ló encephalomyelitis	3	V
Nyugati ló encephalomyelitis	3	V
Egyéb ismert alphavírusok	2
Rubivírus (rubella)	2	V
Toroviridae	2
Be nem sorolt vírusok
Lókanyaró vírus	4
Még azonosítatlan hepatitis vírusok	3^**	D
A fertőző szivacsos encephalopathiákhoz (TSE) kapcsolódó szokatlan anyagok
Creutzfeldt–Jakob-betegség	3^**	D ^(d)
A Creutzfeldt–Jakob-betegség variánsa	3^**	D ^(d)
Szarvasmarhák szivacsos encephalopathiája (BSE) és egyéb rokon állati TSE-k ⁽ⁱ⁾	3^**	D ^(d)
Gerstmann-Sträussler-Scheinker szindróma	3^**	D ^(d)
Kuru	3^**	D ^(d)


^* Lásd jelen melléklet 7. pontját.
^** Lásd jelen melléklet 8. pontját.
^(a) Kullancs hordozta encephalitis.
^(b) A hepatitis D vírus csak a hepatitis B vírus okozta egyidejű, illetve másodlagos fertőzés jelenléte mellett válik kórokozóvá a munkavállalókban. Ebből következik, hogy a hepatitis B vírus elleni védőoltás védelmet biztosít a hepatitis D vírus (Delta) ellen, azon munkavállalóknak, akik a hepatitis B vírus által nem érintettek.
^(c) Csak az A és B típusok esetében.
^(d) Az ilyen anyagokkal való közvetlen érintkezéssel járó munkavégzés esetén ajánlott.
^(e) Kétfajta vírus azonosított: az egyik egy bivalyhimlő-típusú vírus, a másik a Vaccinia vírus egy variánsa.
^(f)A tehénhimlő vírus variánsa.
^(g) A Vaccinia vírus variánsa.
^(h) Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy más, majomból származó retrovírus megbetegedést okozna emberben. Elővigyázatosságként 3. biztonsági szint ajánlott a velük folytatott munka során.
⁽ⁱ⁾ Az állatokban előforduló egyéb TSE-ket előidéző anyagok okozta fertőzések emberben történő előfordulására nincsen bizonyíték. Ennek ellenére a 3.** kockázati csoportba sorolt anyagokra megállapított biztonsági intézkedések ajánlottak elővigyázatossági intézkedésként a laboratóriumi munka esetében, a scrapie (surlókór) azonosított anyagával folytatott laboratóriumi munka kivételével, amikor a 2. szintű elkülönítés elégséges.

PARAZITÁK

Biológiai anyag	Csoport	Megjegyzések
Acanthamoeba castellani	2
Ancylostoma duodenale	2
Angiostrongylus cantonensis	2
Angiostrongylus costaricensis	2
Ascaris lumbricoides	2	A
Ascaris suum	2	A
Babesia divergens	2
Babesia microti	2
Balantidium coli	2
Brugia malayi	2
Brugia pahangi	2
Capillaria philippinensis	2
Capillaria spp.	2
Clonorchis sinensis	2
Clonorchis viverrini	2
Cryptosporidium parvum	2
Cryptosporidium spp.	2
Cyclospora cayetanensis	2
Dipetalonema streptocerca	2
Diphyllobothrium latum	2
Dracunculus medinensis	2
Echinococcus granulosus	3^**
Echinococcus multilocularis	3^**
Echinococcus vogeli	3^**
Entamoeba histolytica	2
Fasciola gigantica	2
Fasciola hepatica	2
Fasciolopsis buski	2
Giardia lamblia (Giardia intestinalis)	2
Hymenolepis diminuta	2
Hymenolepis nana	2
Leishmania brasiliensis	3^**
Leishmania donovani	3^**
Leishmania ethiopica	2
Leishmania mexicana	2
Leishmania peruviana	2
Leishmania tropica	2
Leishmania major	2
Leishmania spp.	2
Loa loa	2
Mansonella ozzardi	2
Mansonella perstans	2
Naegleria fowleri	3
Necator americanus	2
Onchocerca volvulus	2
Opisthorchis felineus	2
Opisthorchis spp.	2
Paragonimus westermani	2
Plasmodium falciparum	3^**
Plasmodium spp. (humán és majomban előforduló)	2
Sarcocystis suihominis	2
Schistosoma haematobium	2
Schistosoma intercalatum	2
Schistosoma japonicum	2
Schistosoma mansoni	2
Schistosoma mekongi	2
Strongyloides stercoralis	2
Strongyloides spp.	2
Taenia saginata	2
Taenia solium	3^**
Toxocara canis	2
Toxoplasma gondii	2
Trichinella spiralis	2
Trichuris trichiura	2
Trypanosoma brucei brucei	2
Trypanosoma brucei gambiense	2
Trypanosoma brucei rhodesiense	3^**
Trypanosoma cruzi	3
Wuchereria bancrofti	2
^** Lásd jelen melléklet 8. pontját.

GOMBÁK

Biológiai anyag	Csoport	Megjegyzések
Aspergillus fumigatus	2	A
Blastomyces dermatitidis (Ajellomyces dermatitidis)	3
Candida albicans	2	A
Candida tropicalis	2
Cladophialophora bantiana (régebben: Xylohypha bantiana, Cladosporium bantianum vagy trichoides)	3
Coccidioides inunitis	3	A
Cryptococcus neoformans var. neofonnans (Filobasidiella neofonnans var. neofonnans)	2	A
Cryptococcus neoformans var. gattii (Filobasidiella bacillispora)	2	A
Emmonsia parva var. parva	2
Emmonsia parva var. crescens	2
Epidermophyton floccosum	2	A
Fonsecaea compacta	2
Fonsecaea pedrosoi	2
Histoplasma capsulatum var. capsulatum (Ajellomyces capsulatus)	3
Histoplasma capsulatum duboisii	3
Madurella grisea	2
Madurella mycetomatis	2
Microsporum spp.	2	A
Neotestudina rosatii	2
Paracoccidioides brasiliensis	3
Penicillium marneffei	2	A
Scedosporium apiospermum (Pseudallescheria boydii)	2
Scedosporium prolificans (inflatum)	2
Sporothrix schenckii	2
Trichophyton rubrum	2
Trichophyton spp.	2

13. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[5. számú melléklet a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelethez]

Elkülönítés az ipari folyamatok számára

A 2., 3. és 4. csoportba tartozó biológiai tényezők esetén a kockázatok értékelése alapján kell kiválasztani és kombinálni a különböző kategóriák alábbi védelmi követelményeit.

	A) Védelmi intézkedések		B) Védelmi szintek
	A) Védelmi intézkedések		2.	3.	4.
1.	Az életképes mikroorganizmusokat olyan rendszeren kell kezelni, amely fizikailag elválasztja a műveletet a környezettől		igen	igen	igen
2.	A zárt rendszerből kikerülő gázokat úgy kell kezelni, hogy		minimális legyen a kijutásuk	előzzük meg a kijutást	előzzük meg a kijutást
3.	A mintavételt, az anyagok bevitelét egy zárt rendszerbe és az életképes mikroorganizmusok átvitelét egy másik zárt rendszerbe úgy kell elvégezni, hogy		minimális legyen a kijutásuk	előzzük meg	előzzük meg a kijutást
4.	A tenyésztőfolyadékokat a zárt rendszerből csak akkor szabad eltávolítani, ha a mikroorganizmusok		inaktiválták már bevált, validált módszerrel	inaktiválták már bevált, validált kémiai és fizikai módszerekkel	inaktiválták bevált, validált kémiai és fizikai módszerekkel
5.	A hermatikus zárásokat úgy kell kialakítani, hogy		minimális legyen a kijutás	megelőzzék a kijutást	megelőzzék a kijutást
6.	A zárt rendszereket ellenőrzött térben kell elhelyezni		tetszőlegesen	tetszőlegesen	igen, és erre a célra legyen kialakítva
	a)	a biológiai kockázatokra vonatkozó figyelmeztetések legyenek elhelyezve	tetszőleges	igen	igen
	b)	a bejutás a kijelölt személyzetre legyen korlátozva	tetszőleges	igen	igen, zsilipen keresztül
	c)	a személyzetnek védőruhát kell viselnie	viseljen védőruhát, igen	igen	teljesen öltözzön át
	d)	a személyzetnek álljon rendelkezésére dekontamináló és lemosó berendezés	igen	igen	igen
	e)	a személyzetnek zuhanyoznia kell az ellenőrzött terület elhagyása előtt	nem	tetszőleges	igen
	f)	a lefolyók és zuhanyok vizét össze kell gyűjteni és inaktiválni kell a kiengedés előtt	nem	tetszőleges	igen
	g)	az ellenőrzött teret megfelelően szellőztetni kell a légszennyezettség minimálisra csökkentéséhez	tetszőleges	tetszőleges	igen
	h)	az ellenőrzött teret a légkörihez képest negatív nyomáson kell tartani	nem	tetszőleges	igen
	i)	az ellenőrzött térbe belépő és azt elhagyó levegőt HEPA-szűrővel szűrni kell	nem	tetszőleges	igen
	j)	az ellenőrzött teret úgy kell kialakítani, hogy kiömlés esetén a zárt rendszer egész tartalma felfogható legyen	nem	tetszőleges	igen
	k)	az ellenőrzött tér légmentesen zárható legyen, hogy fertőtleníteni lehessen	nem	tetszőleges	igen
	l)	a szennyvizek kezelése a végleges kiengedés előtt	inaktiválták bevált, validált módszerekkel	inaktiválták bevált, validált kémiai és fizikai módszerekkel	inaktiválták bevált validált kémiai és fizikai módszerekkel

14. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[1. számú melléklet a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelethez]

Az 1. és 2. kategóriába sorolt R 45, illetőleg R 49 számú mondattal jellemzett
rákkeltők listája

Az oszlopok fejléceinek magyarázata

Anyagok:

A név ugyanaz, mint amit a hatályos jogszabályok alapján használtak az anyag megjelölésére. Amennyiben lehetőség volt rá, a veszélyes anyagok az Einecs- (European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances = kereskedelmi forgalomban levő vegyi anyagok európai leltára) vagy Elincs- (European List of Notified Chemical Substances = nyilvántartott vegyi anyagok európai listája) nevükön szerepelnek. Az egyik említett listán sem található anyagok valamilyen nemzetközileg elismert kémiai nevet (pl. ISO, IUPAC) kaptak. Egyes esetekben fel van tüntetve további közönséges neve is anyagnak.

Indexszám:

Az indexszám megegyezik azzal az azonosítási kóddal, amit az anyag a 67/548 (EGK) számú irányelv
I. Függelékében kapott. A Kiegészítésben e szám szerint vannak sorrendbe állítva az anyagok.

EU-szám:

A kereskedelmi forgalomban levő vegyi anyagok európai leltárában (Einecs) szereplő összes anyagnak van egy azonosítási kódszáma. A számozás a 200-001-8-as számmal kezdődik.

A 67/548 (EGK) irányelv alapján nyilvántartott összes anyag kap egy azonosítási kódszámot, melyet a nyilvántartott vegyi anyagok európai listájában (Elincs) tesznek közzé. A számozás a 400-010-9-es számmal kezdődik.

CAS-szám: A Chemical Abstracts Service (CAS) által adott azonosítási szám.

Megjegyzések:

A megjegyzések teljes szövegét az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről szóló külön jogszabályban található általános tájékoztató tartalmazza.

1. kategória

Anyagok	Indexszám	EU-szám	CAS-szám	Megjegyzések
arzén-pentoxid; arzén-oxid	033-004-00-6	215-116-9	1303-28-2
arzénsav és sói	033-005-00-1
azbeszt	650-013-00-6		132207-33-1 132207-32-0 12172-73-5 77536-66-4 77536-68-6 77536-67-5
benzidin; 4,4’-diamino-bifenil; bifenil-4,4’-iléndiamin	612-042-00-2	202-199-1	92-87-5	E’’
benzidinsók	612-070-00-5
benzol	601-020-00-8	200-753-7	71-43-2	E
bifenil-4-ilamin sói; xenilamin sói; 4-amino-bifenil sói	612-073-00-1
bifenil-4-ilamin; xenilamin; 4-amino-bifenil	612-072-00-6	202-177-1	92-67-1
bisz-klórmetil-éter	603-046-00-5	208-832-8	542-88-1
1,3-Butadién, Buta-1,3-dién	601-013-00-X	203-450-8	106-99-0	D
Bután (tartalmaz ≥ 0,1% Butadiént (203-450-8)) [1]	601-004-01-8	203-448-7 [1]	106-97-8 [1]	C; S
Izobután (tartalmaz ≥ 0,1% Butadiént (203-450-8)) [2]		200-857-2 [2]	75-28-5 [2]
cink-kromátok, köztük kálium-cink-kromát	024-007-00-3
diarzén-trioxid; arzén-trioxid	033-003-00-0	215-481-4	1327-53-3
dinikkel-trioxid	028-005-00-3	215-217-8	1314-06-3
erionit	650-012-00-0		12510-42-8
klór-metil-metil-éter; klór-dimetil-éter	603-075-00-3	203-480-1	107-30-2
króm (VI) trioxid	024-001-00-0	215-607-8	1333-82-0	E
2-naftil-amin sói	612-071-00-0
2-naftil-amin; béta-naftil-amin	612-022-00-3	202-080-4	91-59-8	E
nikkel-dioxid	028-004-00-8	234-823-3	12035-36-8
nikkel-oxid	028-003-00-2	215-215-7	1313-99-1
nikkel-szubszulfid	028-007-00-4	234-829-6	12035-72-2
nikkel-szulfid	028-006-00-9	240-841-2	16812-54-7
ólom-hidrogén-arzenát	082-011-00-0	232-064-2	7784-40-9
vinil-klorid; etilén-klorid	602-023-00-7	200-831-0	75-01-4
Kátrány, szén; szénkátrány (A szén destruktív desztillációjának mellékterméke. Majdnem teljesen fekete, félig szilárd. Aromás szénhidrogének, fenolvegyületek, nitrogénbázisok és tiofén keveréke.)	648-081-00-7	232-361-7	8007-45-2
Kátrány, szén, magas hőm.; szénkátrány [A szén magas hőmérsékleten (700 °C (1292 °F) felett) végzett destruktív desztillációjakor képződő gáz szobahőmérséklet körüli értékre való hűtésekor képződő kondenzációs termék. Fekete viszkózus anyag, a víznél nagyobb sűrűségű. Főleg kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének keveréke. Kis mennyiségben tartalmazhat fenolvegyületeket és aromás nitrogénbázisokat.]	648-082-00-2	266-024-0	65996-89-6
Kátrány, szén, alacsony hőm.; szénolaj [A szén alacsony hőmérsékleten (700 °C (1292 °F) alatt) végzett destruktív desztillációjakor képződő gáz szobahőmérséklet körüli értékre való hűtésekor képződő kondenzációs termék. Fekete viszkózus anyag, a víznél nagyobb sűrűségű. Főleg kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének, fenolvegyületek, aromás nitrogénbázisok és alkilszármazékaik keveréke.]	648-083-00-8	266-025-6	65996-90-9
Kátrány, barnaszén [A barnaszén lepárlásakor képződő olaj. Főként alifás, nafténes és 1-3 gyűrűs aromás szénhidrogének, valamint azok alkilszármazékai, heteroaromás, illetve egy- és kétgyűrűs fenolok alkotják, forráspontja 150 és 360 °C (302 és 680 °F) között van.]	648-145-00-4	309-885-0	101316-83-0
Kátrány, barnaszén, alacsony hőm. [A barnaszén alacsony hőmérsékletű karbonizációja és alacsony hőmérsékletű elgázosítása során kapott kátrány. Főleg alifás, nafténes és gyűrűs aromás szénhidrogénekből, heteroaromás szénhidrogénekből és ciklikus fenolokból áll.]	648-146-00-X	309-886-6	101316-84-1
Párlatok (ásványolaj), könnyű paraffinos; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A kőolaj atmoszferikus desztillációja maradékának vákuumdesztillációjával előállított szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 15 és 30 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on 100 SUS (40 °C-on 19 cS) alatt van. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz telített alifás szénhidrogéneket, melyek általában a kőolaj ilyen hőmérséklettartományban végzett lepárlásakor is nyerhető.]	649-050-00-0	265-051-5	64741-50-0
Párlatok (ásványolaj), nehéz paraffinos; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A kőolaj atmoszferikus desztillációja maradékának vákuumdesztillációjával előállított szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 20 és 50 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on 100 SUS (40 °C-on 19 cS) felett van. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz telített alifás szénhidrogéneket.]	649-051-00-6	265-052-0	64741-51-1
Párlatok (ásványolaj), könnyű nafténes; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A kőolaj atmoszferikus desztillációja maradékának vákuumdesztillációjával előállított szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 15 és 30 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on 100 SUS (40 °C-on 19 cS) alatt van. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.]	649-052-00-1	265-053-6	64741-52-2
Párlatok (ásványolaj), nehéz nafténes; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A kőolaj atmoszferikus desztillációja maradékának vákuumdesztillációjával előállított szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 20 és 50 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on legalább 100 SUS (40 °C-on legalább 19 cS). Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.]	649-053-00-7	265-054-1	64741-53-3
Párlatok (ásványolaj), savval kezelt nehéz nafténes; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A kőolaj kénsavas finomításával előállított szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 20 és 50 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on legalább 100 SUS (40 °C-on legalább 19 cS). Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.]	649-054-00-2	265-117-3	64742-18-3
Párlatok (ásványolaj), savval kezelt könnyű nafténes; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A kőolaj kénsavas finomításával előállított szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 15 és 30 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on 100 SUS (40 °C-on 19 cS) alatt van. Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.]	649-055-00-8	265-118-9	64742-19-4
Párlatok (ásványolaj), savval kezelt nehéz paraffinos; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A kőolaj kénsavas finomításával előállított szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 20 és 50 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on legalább 100 SUS (40 °C-on legalább 19 cS).]	649-056-00-3	265-119-4	64742-20-7
Párlatok (ásványolaj), savval kezelt könnyű paraffinos; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A kőolaj kénsavas finomításával előállított szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 15 és 30 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on 100 SUS (40 °C-on 19 cS) alatt van.]	649-057-00-9	265-121-5	64742-21-8
Párlatok (ásványolaj), vegyileg közömbösített nehéz paraffinos; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A savas maradék eltávolítása érdekében végzett kezelés eredményeképpen kapott szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 20 és 50 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on legalább 100 SUS (40 °C-on legalább 19 cS). Viszonylag nagy arányban tartalmaz alifás szénhidrogéneket.]	649-058-00-4	265-127-8	64742-27-4
Párlatok (ásványolaj), vegyileg közömbösített könnyű paraffinos; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [a savas maradék eltávolítása érdekében végzett kezelés eredményeképpen kapott szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 15 és 30 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on legalább 100 SUS (40 °C-on legalább 19 cS).]	649-059-00-X	265-128-3	64742-28-5
Párlatok (ásványolaj), vegyileg közömbösített nehéz nafténes; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A savas maradék eltávolítása érdekében végzett kezelés eredményeképpen kapott szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 20 és 50 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on legalább 100 SUS (40 °C-on legalább 19 cS). Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.]	649-060-00-5	265-135-1	64742-34-3
Párlatok (ásványolaj), vegyileg közömbösített könnyű nafténes; finomítatlan vagy közepesen finomított olaj [A savas maradék eltávolítása érdekében végzett kezelés eredményeképpen kapott szénhidrogének bonyolult elegye. Főleg 15 és 30 közötti szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből áll, és olyan folyadék, melynek viszkozitása 100 °F-on legalább 100 SUS (40 °C-on legalább 19 cS). Viszonylag kevés normál paraffint tartalmaz.]	649-061-00-0	265-137-7	64742-35-4
Trietil arzenát	601-067-00-4	427-700-2	15606-95-8
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin propánmentesítő fejtermék, C₃-ban gazdag savmentes; Ásványolaj-gáz (Katalitikusan krakkolt és a savas szennyeződések eltávolítása érdekében kezelt szénhidrogének frakcionálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. C₂-C₄ szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C₃-at.)	649-062-00-6	270-755-0	68477-73-6	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikus krakkoló; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₆ szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.)	649-063-00-1	270-756-6	68477-74-7	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikus krakkoló, C_1-5-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. C₁-C₆ szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C₁-C₅ szénszámúakat.)	649-064-00-7	270-757-1	68477-75-8	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikus polim. benzin stabilizáló fejtermék, C_2-4-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Katalitikusan polimerizált benzin frakcionált stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. C₂-C₆ szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C₂-C₄ szénatomszámúakat.)	649-065-00-2	270-758-7	68477-76-9	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikus reformáló, C_1-4-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Katalitikus reformálási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C₁-C₄ szénatomszámúakat.)	649-066-00-8	270-760-8	68477-79-2	H, K
Gázok (ásványolaj), C_3-5 olefines-paraffinos alkilálási betáp.; Ásványolaj-gáz C₃-C₅ szénatomszámú olefin- és paraffinszénhidrogének összetett elegye, melyet alkilálási kiindulási anyagnak használnak. A környezeti hőmérséklet általában meghaladja a kritikus hőmérsékletüket.	649-067-00-3	270-765-5	68477-83-8	H, K
Gázok (ásványolaj), C₄-ben gazdag; Ásványolajgáz (Katalitikus frakcionálási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. C₃-C₅ szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, főleg C₄-et.)	649-068-00-9	270-767-6	68477-85-0	H, K
Gázok (ásványolaj), etánmentesítő fejtermékek; Ásványolaj-gáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gáz- és benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogén-elegy. Főleg etánt és etilént tartalmaz.)	649-069-00-4	270-768-1	68477-86-1	H, K
Gázok (ásványolaj), izobután-mentesítő fejtermékek; Ásványolaj-gáz (Bután-butilén áram atmoszferikus desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₃-C₄ szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.)	649-070-00-X	270-769-7	68477-87-2	H, K
Gázok (ásványolaj), propánmentesítő száraz, propánban gazdag; Ásványolaj-gáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gáz- és benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogén-elegy. Főleg propilént és némi etánt és propánt tartalmaz.)	649-071-00-5	270-772-3	68477-90-7	H, K
Gázok (ásványolaj), propánmentesítő fejtermékek; Ásványolaj-gáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gáz- és benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₂-C₄ szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.)	649-072-00-0	270-773-9	68477-91-8	H, K
Gázok (ásványolaj), gázvisszanyerő propánmentesítő fejtermékek; Ásványolaj-gáz (Vegyes szénhidrogén-áramok frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, ezen belül főként propánt.)	649-073-00-6	270-777-0	68477-94-1	H, K
Gázok (ásványolaj), Girbatol-egység betáp.; Ásványolaj-gáz (Szénhidrogének összetett elegye, melyet a Girbatol-egységbe táplálnak be a hidrogénszulfid eltávolítása céljából. Főleg C₂-C₄ szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.)	649-074-00-1	270-778-6	68477-95-2	H, K
Gázok (ásványolaj), izomerizált benzin frakcionáló, C₄-ben gazdag, hidrogénszulfid-mentes; Ásványolaj- gáz	649-075-00-7	270-782-8	68477-99-6	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan krakkolt tisztított olaj és termikusan krakkolt vákuummaradék frakcionálási reflux dob; Ásványolajgáz (Katalitikusan krakkolt tisztított olaj és termikusan krakkolt vákuum-maradék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₆ szénszámú szénhidrogéneket tartalmaz.)	649-076-00-2	270-802-5	68478-21-7	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin stabilizáló abszorber; Ásványolaj-gáz (Katalitikusan krakkolt benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz.)	649-077-00-8	270-803-0	68478-22-8	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkoló, katalitikus reformáló és hidro-kénmentesítési kombinált frakcionáló; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási, katalitikus reformálási és hidrogénező-kénmentesítési eljárásokból származó termékek frakcionálásából kapott, a savas szennyezések eltávolítására kezelt összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz.)	649-078-00-3	270-804-6	68478-24-0	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin frakcionálási stabilizáló; Ásványolaj-gáz (Katalitikusan reformált benzin frakcionált stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₄ szénszámú szénhidrogéneket tartalmaz.)	649-079-00-9	270-806-7	68478-26-2	H, K
Véggáz (ásványolaj), telített gáz üzem vegyes áram, C₄-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Közvetlen lepárlású benzin, desztillációs véggáz és katalitikusan reformált benzin stabilizáló véggáz frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. C₃-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban butánból és izobutánból áll.)	649-080-00-4	270-813-5	68478-32-0	H, K
Véggáz (ásványolaj), telített gáz visszanyerő üzem, C_1-2-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Desztillált véggáz, közvetlen lepárlású benzin és katalitikusan reformált benzin stabilizáló véggáz frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban metánból és etánból áll.)	649-081-00-X	270-814-0	68478-33-1	H, K
Véggáz (ásványolaj), vákuum-maradékok termikus krakkolása; Ásványolaj-gáz (Vákuum-maradékok termikus krakkolásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-082-00-5	270-815-6	68478-34-2	H, K
Szénhidrogének, C_3-4-ben gazdag, ásványolaj desztillátum; Ásványolaj-gáz (Nyersolaj desztillálásával és kondenzálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. C₃-C₅, de elsősorban C₃-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-083-00-0	270-990-9	68512-91-4	H, K
Gázok (ásványolaj), teljes közvetlen lepárlású benzin hexánmentesítő; Ásványolaj-gáz (A teljes közvetlen lepárlású benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₂-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-084-00-6	271-000-8	68513-15-5	H, K
Gázok (ásványolaj), hidrokrakkolás propánmentesítő, szénhidrogénben gazdag; Ásványolaj-gáz (Hidrogénező krakkolási eljárásban kapott termékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll. Tartalmazhat kis mennyiségű hidrogént és hidrogénszulfidot is.)	649-085-00-1	271-001-3	68513-16-6	H, K
Gázok (ásványolaj), könnyű közvetlen lepárlású benzin stabilizáló; Ásványolaj-gáz (Könnyű közvetlen lepárlású benzin stabilizálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₂-C₆ szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekből áll.)	649-086-00-7	271-002-9	68513-17-7	H, K
Maradékok (ásványolaj), alkilálási lehasító, C₄-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Egyes finomítói műveletek anyagáramainak desztillálásából kapott összetett maradék. C₄-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban butánból áll, forráspont tartomány: közelítőleg – 11,7 és 27,8 °C között.)	649-087-00-2	271-010-2	68513-66-6	H, K
Szénhidrogének, C_1-4; Ásványolaj-gáz (Termikus krakkolási és abszorpciós műveletekkel, valamint nyersolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forráspont tartomány: közelítőleg – 164 és – 0,5 °C között.)	649-088-00-8	271-032-2	68514-31-8	H, K
Szénhidrogének, C_1-4, kéntelenített; Ásványolajgáz (Összetett szénhidrogén-elegy, melyet úgy nyerünk, hogy szénhidrogén-gázokat egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg – 164 és – 0,5 °C között.)	649-089-00-3	271-038-5	68514-36-3	H, K
Szénhidrogének, C_1-3; Ásványolaj-gáz (Összetett szénhidrogén-elegy, mely jellemzően C₁-C₃ szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg – 164 és – 42 °C között.)	649-090-00-9	271-259-7	68527-16-2	H, K
Szénhidrogének, C_1-4, butánmentesítő frakció; Ásványolaj-gáz	649-091-00-4	271-261-8	68527-19-5	H, K
Gázok (ásványolaj), C_1-5, nedves; Ásványolajgáz (Nyersolaj desztillálásával és/vagy toronygázolaj krakkolásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsősorban C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-092-00-X	271-624-0	68602-83-5	H, K
Szénhidrogének, C_2-4; Ásványolaj-gáz	649-093-00-5	271-734-9	68606-25-7	H, K
Szénhidrogének, C₃; Ásványolaj-gáz	649-094-00-0	271-735-4	68606-26-8	H, K
Gázok (ásványolaj), alkilálás kiindulási anyag; Ásványolaj-gáz (Gázolaj katalitikus krakkolásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Elsősorban C₃-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-095-00-6	271-737-5	68606-27-9	H, K
Gázok (ásványolaj), propánmentesítő fenéktermék frakcionálás; Ásványolaj-gáz (Propánmentesítő fenéktermékek frakcionálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban butánból, izobutánból és butadiénből áll.)	649-096-00-1	271-742-2	68606-34-8	H, K
Gázok (ásványolaj), finomítói keverék; Ásványolaj-gáz (Különböző eljárásokból nyert összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénből, hidrogénszulfidból és C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-097-00-7	272-183-7	68783-07-3	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikus krakkolás; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Elsősorban C₃-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-098-00-2	272-203-4	68783-64-2	H, K
Gázok (ásványolaj), C_2-4, kéntelenített; Ásványolaj-gáz (Összetett szénhidrogén-elegy, melyet úgy nyerünk, hogy szénhidrogén-gázokat egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Főleg C₂-C₄ szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg – 51 °C és – 34 °C között.)	649-099-00-8	272-205-5	68783-65-3	H, K
Gázok (ásványolaj), nyersolaj frakcionálás kéménygáz; Ásványolaj-gáz Nyersolaj frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekből áll.)	649-100-00-1	272-871-7	68918-99-0	H, K
Gázok (ásványolaj), hexánmentesítő; Ásványolaj-gáz (Kombinált benzin-anyagáramok frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekből áll.)	649-101-00-7	272-872-2	68919-00-6	H, K
Gázok (ásványolaj), könnyű közvetlen lepárlású benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolaj-gáz (Könnyű közvetlen lepárlású benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekből áll.)	649-102-00-2	272-878-5	68919-05-1	H, K
Gázok (ásványolaj), benzin egyesítő egység, kénmentesítő kigőzölés; Ásványolaj-gáz (Szénhidrogének összetett elegye, melyet egy benzin egyesítő egység kéntelenítési folyamatból és a benzintermékből kigőzöléssel nyerünk. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekből áll.)	649-103-00-8	272-879-0	68919-06-2	H, K
Gázok (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformáló; Ásványolaj-gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával és a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Metánból, etánból és propánból áll.)	649-104-00-3	272-882-7	68919-09-5	H, K
Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló lehasító fejtermékek; Ásványolaj-gáz (A C₃-C₄ lehasító töltetének frakcionálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₃ szénhidrogénekből áll.)	649-105-00-9	272-893-7	68919-20-0	H, K
Gázok (ásványolaj), közvetlen lepárlású stabilizáló kéménygáz; Ásványolaj-gáz (A nyersolaj desztillálásánál használt első kolonnából származó folyadék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekből áll.)	649-106-00-4	272-883-2	68919-10-8	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin butánmentesítő; Ásványolaj-gáz A katalitikus krakkolt benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-107-00-X	273-169-3	68952-76-1	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan krakkolt desztillátum és benzin stabilizáló; Ásványolajgáz (Katalitikus krakkolt benzin és desztillátum frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-108-00-5	273-170-9	68952-77-2	H, K
Véggáz (ásványolaj), termikusan krakkolt desztillátum, gázolaj és benzin abszorber; Ásványolaj-gáz (Termikusan krakkolt benzin és gázolaj desztillátumok elválasztásából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-109-00-0	273-175-6	68952-81-8	H, K
Véggáz (ásványolaj), termikusan krakkolt szénhidrogén frakcionáló stabilizáló, ásványolaj kokszolás; Ásványolaj-gáz (Ásványolaj kokszolási eljárásból származó termikusan krakkolt szénhidrogének frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-110-00-6	273-176-1	68952-82-9	H, K
Gázok (ásványolaj), enyhén vízgőz-pirolizált, butadiénben dúsított; Ásványolaj-gáz (Termikus krakkolási folyamatból származó termékek desztillálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₄ szénhidrogénekből áll.)	649-111-00-1	273-265-5	68955-28-2	H, K
Gázok (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformáló stabilizáló fejtermék; Ásványolaj-gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával és a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₂-C₄ szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekből áll.)	649-112-00-7	273-270-2	68955-34-0	H, K
Szénhidrogének, C₄; Ásványolaj-gáz	649-113-00-2	289-339-5	87741-01-3	H, K
Alkánok, C_1-4, C₃-ban gazdag; Ásványolaj-gáz	649-114-00-8	292-456-4	90622-55-2	H, K
Gázok (ásványolaj), vízgőz-pirolízis C₃-ban gazdag; Ásványolaj-gáz (Vízgőz-pirolízisből származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg propilénből és némi propánból áll, forráspont tartomány: közelítőleg – 70 °C és 0 °C között.)	649-115-00-3	295-404-9	92045-22-2	H, K
Szénhidrogének, C₄, vízgőz-pirolízis desztillátum; Ásványolaj-gáz (Vízgőz-pirolízisből származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban 1-buténből és 2-buténből áll, de tartalmaz butánt és izobutánt is, forráspont tartomány: közelítőleg – 12 °C és 5 °C között.)	649-116-00-9	295-405-4	92045-23-3	H, K
Ásványolaj-gázok, cseppfolyósított, kéntelenített, C₄ -frakció; Ásványolaj-gáz (Összetett szénhidrogén-elegy, melyet úgy nyerünk, hogy cseppfolyósított ásványolajgázkeveréket a merkaptánok oxidálására, ill. savas szennyeződések eltávolítására szolgáló kéntelenítésnek vetünk alá. Főleg telített és telítetlen C₄ szénhidrogénekből áll)	649-117-00-4	295-463-0	92045-80-2	H, K, S
Raffinátumok (ásványolaj), vízgőz-pirolizált C₄-frakció réz(I)-ammónium-acetátos extrakció, C_3-5 és C_3-5 telítetlen, butadién-mentes; Ásványolaj-gáz	649-119-00-5	307-769-4	97722-19-5	H, K
Gázok (ásványolaj), amin-rendszer kiindulási anyag; Finomító gáz (Az amin-rendszerbe a hidrogén-szulfid eltávolítása céljából betáplált gáz. Elsősorban hidrogént tartalmaz. Szén-monoxid, szén-dioxid, hidrogén-szulfid és C₁-C₅ szénatomszámú alifás szénhidrogének szintén jelen lehetnek benne.)	649-120-00-0	270-746-1	68477-65-6	H, K
Gázok (ásványolaj), benzol-egység hidrogénező-kénmentesítés kéménygáz; Finomítói gáz (A benzol-egység által termelt kéménygázok. Elsődlegesen hidrogént tartalmaz. Szén-monoxid és főként C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogének, a benzolt is beleértve, szintén jelen lehetnek benne.)	649-121-00-6	270-747-7	68477-66-7	H, K
Gázok (ásványolaj), benzol-egység recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (A benzol-egység gázainak recirkulálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid és C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogének.)	649-122-00-1	270-748-2	68477-67-8	H, K
Gázok (ásványolaj), kevert olaj, hidrogénben, nitrogénben gazdag; Finomítói gáz (Kevert olaj desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsősorban hidrogénből és nitrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid és főként C₁-C₅ szénatomszámú alifás szénhidrogének vannak jelen.)	649-123-00-7	270-749-8	68477-68-9	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin lehasító fejtermékek; Finomítói gáz (A katalitikusan reformált benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és jellemzően C₁-C₄ szénatomszámú telített szénhidrogénekből áll.)	649-124-00-2	270-759-2	68477-77-0	H, K
Gázok (ásványolaj), C_6-8 katalitikus reformálás recirkulálás; Finomítói gáz (A C_6-8 kiindulási anyag katalitikus reformálási és a hidrogén megőrzését célzó recirkulálási termékeinek desztillálásából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Főleg hidrogénből áll. Tartalmazhat még kis mennyiségben szén-monoxidot, szén-dioxidot, nitrogént és főként C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogéneket.)	649-125-00-8	270-761-3	68477-80-5	H, K
Gázok (ásványolaj), C_6-8 katalitikus reformáló; Finomítói gáz (A C_6-8 kiindulási anyag katalitikus reformálási termékeinek desztillálásából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénből és C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-126-00-3	270-762-9	68477-81-6	H, K
Gázok (ásványolaj), C_6-8 katalitikus reformálás recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz	649-127-00-9	270-763-4	68477-82-7	H, K
Gázok (ásványolaj), C₂ visszavezetett anyagáram; Finomítói gáz (Összetett szénhidrogének elegy, melyet a hidrogén kivonásával nyerünk abból a gázáramból, mely elsődlegesen hidrogénből áll, mellette kis mennyiségben nitrogén, szén-monoxid, metán, etán és etilén van. Főleg szénhidrogénekből (metán, etán és etilén) áll, mellette kis mennyiségű hidrogén, nitrogén és szén-monoxid van.)	649-128-00-4	270-766-0	68477-84-9	H, K
Gázok (ásványolaj), száraz savanyú, gázkoncentráló egység; Finomítói gáz (A gázkoncentráló egységből származó száraz gázok összetett elegye. Hidrogénből, hidrogénszulfidból és főként C₁-C₃ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-129-00-X	270-774-4	68477-92-9	H, K
Gázok (ásványolaj), gázkoncentráló reabszorber deszt.; Finomítói gáz (A gáz-reabszorberben egyesített gázáramok desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Elsősorban hidrogénből, szén-monoxidból, szén-dioxidból, nitrogénből, hidrogén-szulfidból és C₁-C₃ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-130-00-5	270-776-5	68477-93-0	H, K
Gázok (ásványolaj), hidrogén-abszorber; Finomítói gáz (A hidrogén egy hidrogénben gazdag gázáramból való abszorpciója során nyert összetett elegy. Hidrogénből, szén-monoxidból, nitrogénből metánból és kis mennyiségben C₂ szénhidrogénekből áll.)	649-131-00-0	270-779-1	68477-96-3	H, K
Gázok (ásványolaj), hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (Szénhidrogén-gázokból hűtéssel gázként leválasztott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, nitrogén, metán és C₂ szénhidrogének.)	649-132-00-6	270-780-7	68477-97-4	H, K
Gázok (ásványolaj), hidrogénezett kevert olaj recirkulálás, hidrogénben-nitrogénben gazdag; Finomítói gáz (Recirkulált hidrogénezett kevert olajból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és nitrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid és főként C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogének.)	649-133-00-1	270-781-2	68477-98-5	H, K
Gázok (ásványolaj), recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (Recirkuláltatott reaktorgázokból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid, hidrogén-szulfid és telített alifás, C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogének.)	649-134-00-7	270-783-3	68478-00-2	H, K
Gázok (ásványolaj), reformáló kikészítő, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (Reformálókból nyert összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid és alifás, jellemzően C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogének.)	649-135-00-2	270-784-9	68478-01-3	H, K
Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénező; Finomítói gáz (A reformáló hidrogénező eljárásból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, metánból és etánból áll, mellette kis mennyiségű hidrogén-szulfid és alifás, jellemzően C₃-C₅ szénatomszámú szénhidrogének.)	649-136-00-8	270-785-4	68478-02-4	H, K
Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénező, hidrogénben-metánban gazdag; Finomítói gáz (A reformáló hidrogénező eljárásból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és metánból áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén és telített alifás, jellemzően C₂-C₅ szénatomszámú szénhidrogének.)	649-137-00-3	270-787-5	68478-03-5	H, K
Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénező kikészítő, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (A reformáló hidrogénező eljárásból kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből áll, mellette kis mennyiségű szén-monoxid és alifás, jellemzően C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogének.)	649-138-00-9	270-788-0	68478-04-6	H, K
Gázok (ásványolaj), termikus krakkolás deszt.; Finomítói gáz (Termikus krakkolási eljárás termékeinek desztillációjából nyert összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból, szén-monoxidból, szén-dioxidból és főként C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-139-00-4	270-789-6	68478-05-7	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkoló refrakcionáló abszorber; Finomítói gáz (Katalitikus krakkolási termékek refrakcionálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénből és jellemzően C₁-C₃ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-140-00-X	270-805-1	68478-25-1	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin elválasztó; Finomítói gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből és jellemzően C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-141-00-5	270-807-2	68478-27-3	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin stabilizáló; Finomítói gáz (Katalitikusan reformált benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénből és jellemzően C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-142-00-0	270-808-8	68478-28-4	H, K
Véggáz (ásványolaj), krakkolt desztillátum hidrogénezés elválasztó; Finomítói gáz (Krakkolt desztillátumok katalizátor jelenlétében történő hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénből és jellemzően C₁-C₅ szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekből áll.)	649-143-00-6	270-809-3	68478-29-5	H, K
Véggáz (ásványolaj), hidro-kénmentesített közvetlen lepárlású benzin elválasztó; Finomítói gáz (Közvetlen lepárlású benzin hidrogénezőkénmentesítéséből kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénből és telített alifás, jellemzően C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-144-00-1	270-810-9	68478-30-8	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikusan reformált közvetlen lepárlású benzin stabilizáló fejtermékek; Finomítói gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával, majd a teljes kilépő termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll.)	649-145-00-7	270-999-8	68513-14-4	H, K
Gázok (ásványolaj), reformáló kilépő termék nagynyomású flesselés; Finomítói gáz (A reformáló reaktorból kilépő termék nagynyomású flesselésével kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsősorban hidrogénből, mellette kis mennyiségű metánból, etánból és propánból áll.)	649-146-00-2	271-003-4	68513-18-8	H, K
Gázok (ásványolaj), reformáló kilépő termék kisnyomású flesselés; Finomítói gáz (A reformáló reaktorból kilépő termék kisnyomású flesselésével kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsősorban hidrogénből, mellette kis mennyiségű metánból, etánból és propánból áll.)	649-147-00-8	271-005-5	68513-19-9	H, K
Gázok (ásványolaj), olajfinomítói gázok deszt.; Finomítói gáz (Összetett elegy, melyet egy hidrogént, szén-dioxidot, szén-monoxidot és C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmazó, vagy etán és propán krakkolásából kapott gázáram desztillálásával nyerünk. Főleg C₁-C₂ szénatomszámú szénhidrogéneket, hidrogént, nitrogént és szén-monoxidot tartalmaz).	649-148-00-3	271-258-1	68527-15-1	H, K
Gázok (ásványolaj), benzol-egység hidrogénező pentánmentesítő fejtermék; Finomítói gáz (Összetett elegy, melyet a benzol-egység kiindulási anyagának katalitikus hidrogénezésével, majd pentánmentesítésével nyerünk. Elsősorban hidrogénből, etánból és propánból áll, mellette kis mennyiségű nitrogén, szén-monoxid, szén-dioxid és C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogének. Nyomokban tartalmazhat benzolt is).	649-149-00-9	271-623-5	68602-82-4	H, K
Gázok (ásványolaj), szekunder abszorber kéménygáz, fluidizált katalitikus krakkoló fejtermék frakcionáló; Finomítói gáz (Katalitikus krakkolási eljárás fejtermékeinek fluidizált katalitikus krakkolóban végzett frakcionálásával kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, nitrogénből és jellemzően C₁-C₃ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-150-00-4	271-625-6	68602-84-6	H, K
Ásványolaj-termékek, finomítói gázok; Finomítói gáz (Összetett elegy, mely elsősorban hidrogénből, mellette kis mennyiségű metánból, etánból és propánból áll.)	649-151-00-X	271-750-6	68607-11-4	H, K
Gázok (ásványolaj), hidrogénező krakkolás kisnyomású elválasztó; Finomítói gáz (A hidrogénező krakkoló reaktor kilépő termékének folyadék-gőz elválasztásával kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és telített, jellemzően C₁-C₃ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-152-00-5	272-182-1	68783-06-2	H, K
Gázok (ásványolaj), finomító; Finomítói gáz (Különböző ásványolaj-finomítási műveletek során kapott összetett elegy. Hidrogénből és jellemzően C₁-C₃ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-153-00-0	272-338-9	68814-67-5	H, K
Gázok (ásványolaj), platformáló termék leválasztó; Finomítói gáz (Naftének aromásokká való kémiai reformálásából kapott összetett elegy. Hidrogénből és telített alifás, jellemzően C₂-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-154-00-6	272-343-6	68814-90-4	H, K
Gázok (ásványolaj), hidrogénezett savanyú kerozin pentánmentesítő stabilizáló; Finomítói gáz (Hidrogénezett kerozin pentánmentesítő stabilizálásából nyert összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll, mellette kis mennyiségű nitrogén, hidrogénszulfid, szén-monoxid és főként C₄-C₅ szénatomszámú szénhidrogének.)	649-155-00-1	272-775-5	68911-58-0	H, K
Gázok (ásványolaj), hidrogénezett savas kerozin expanziós tartály; Finomítói gáz (Savas kerozin katalitikus hidrogénezésénél az expanziós tartályból nyert összetett elegy. Elsősorban hidrogénből és metánból áll, mellette kis mennyiségű nitrogén, szén-monoxid és főként C₂-C₅ szénatomszámú szénhidrogének.)	649-156-00-7	272-776-0	68911-59-1	H, K
Gázok (ásványolaj), desztillátum egyesített kéntelenítése kigőzöléssel; Finomítói gáz (Az egyesített kéntelenítési eljárás folyékony termékéből kigőzöléssel nyert összetett elegy. Hidrogén-szulfidból, metánból, etánból és propánból áll.)	649-157-00-2	272-873-8	68919-01-7	H, K
Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló frakcionálás kéménygáz; Finomítói gáz (A fluidizált katalitikus krakkolási folyamat fejtermékének frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból, nitrogénből és főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-158-00-8	272-874-3	68919-02-8	H, K
Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkolással nyert termékek mosása szekunder abszorber; Finomítói gáz (A fluidizált katalitikus krakkolási folyamat fejgázának kimosásával kapott összetett elegy. Hidrogénből, nitrogénből, metánból, etánból és propánból áll.)	649-159-00-3	272-875-9	68919-03-9	H, K
Gázok (ásványolaj), nehéz párlat hidrogénező kéntelenítése, kigőzölés; Finomítói gáz (A nehéz párlat hidrogénező finomítással történő kéntelenítésével előállított folyékony termék kigőzölésével nyert komplex elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból és főként C₁-C₅ szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekből áll.)	649-160-00-9	272-876-4	68919-04-0	H, K
Gázok (ásványolaj), platformált termékek stabilizálása, könnyű frakciók szakaszos lepárlása; Finomítói gáz (A platformáló egység platina-reaktoraiból nyert könnyű frakciók szakaszos lepárlásával előállított komplex elegy. Hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll.)	649-161-00-4	272-880-6	68919-07-3	H, K
Gázok (ásványolaj), előflesselő kolonna kéménygáz, nyersolaj deszt.; Finomítói gáz (A nyersolaj desztilláció első kolonnájából nyert összetett elegy. Nitrogénből és telített alifás főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-162-00-X	272-881-1	68919-08-4	H, K
Gázok (ásványolaj), kátrány kigőzölés; Finomítói gáz (Redukált nyersolaj frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-163-00-5	272-884-8	68919-11-9	H, K
Gázok (ásványolaj), egyesítő kigőzölő elvezetés; Finomítói gáz (Metán és hidrogén elegye, melyet az egyesítő egységből jövő termékek frakcionálásával nyerünk.)	649-164-00-0	272-885-3	68919-12-0	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikus hidrogénező-kéntelenített benzin elválasztó; Finomítói gáz (Benzin hidrogénező-kénmentesítéséből kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénből, metánból, etánból és propánból áll.)	649-165-00-6	273-173-5	68952-79-4	H, K
Véggáz (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin hidrogénező-kéntelenítő; Finomítói gáz (Közvetlen lepárlású benzin hidrogénező-kénmentesítéséből kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-166-00-1	273-174-0	68952-80-7	H, K
Gázok (ásványolaj), szivacsos abszorber kéménygáz, fluidizált katalitikus krakkoló és gázolaj kéntelenítő fejtermék frakcionálás; Finomítói gáz (A fluidizált katalitikus krakkolóból és a gázolaj kéntelenítőből származó termékek frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénből és főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-167-00-7	273-269-7	68955-33-9	H, K
Gázok (ásványolaj), nyersolaj deszt. és katalitikus krakkolás; Finomítói gáz (A nyersolaj desztillációból és a katalitikus krakkolási folyamatokból nyert összetett elegy. Hidrogénből, hidrogén-szulfidból, nitrogénből, szén-monoxidból valamint főleg C₁-C₆ paraffin- és olefin-szénhidrogénekből áll.)	649-168-00-2	273-563-5	68989-88-8	H, K
Gázok (ásványolaj), gázolaj dietanol-aminos mosása; Finomítói gáz (Gázolajok dietanolaminos kéntelenítésével kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénszulfidból, hidrogénből, valamint alifás, jellemzően C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-169-00-8	295-397-2	92045-15-3	H, K
Gázok (ásványolaj), gázolaj hidrogénező-kénmentesítési kilépő termék; Finomítói gáz (A hidrogénező reakció kilépő termék folyadékfázisának leválasztásával kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, hidrogén-szulfidból, valamint alifás főleg C₁-C₃ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-170-00-3	295-398-8	92045-16-4	H, K
Gázok (ásványolaj), gázolaj hidrogénező-kénmentesítés öblítés; Finomítói gáz (A hidrogénező reaktor öblítéséből és a reformálóból származó gázok összetett elegye. Elsősorban hidrogénből, valamint alifás főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-171-00-9	295-399-3	92045-17-5	H, K
Gázok (ásványolaj), hidrogénező kilépő termék expanziós tartály; Finomítói gáz (A hidrogénező reakció után a kilépő termékek flesseléséből kapott összetett gázelegy. Elsősorban hidrogénből, valamint alifás főleg C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-172-00-4	295-400-7	92045-18-6	H, K
Gázok (ásványolaj), benzin vízgőz-pirolízise nagynyomású maradékgáz; Finomítói gáz (A benzin vízgőz-pirolízisével nyert termékek nem kondenzálható részeinek és a további termékek előállítása során nyert maradék gázoknak a keverékeként kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogénből, valamint jellemzően C₁-C₅ szénatomszámú paraffin- és olefinszénhidrogénekből áll, földgázzal keverhető.)	649-173-00-X	295-401-2	92045-19-7	H, K
Gázok (ásványolaj), maradék viszkozitáscsökkentés; Finomítói gáz (Maradékok kemencében történő viszkozitáscsökkentéséből kapott összetett elegy. Elsősorban hidrogén-szulfidból, valamint jellemzően C₁-C₅ szénatomszámú paraffin- és olefinszénhidrogénekből áll.)	649-174-00-5	295-402-8	92045-20-0	H, K
Gázok (ásványolaj), C_3-4; Ásványolaj-gáz (Nyersolaj krakkolásából nyert termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogénelegy. C₃-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből, elsősorban propánból és propilénből áll, forráspont tartomány: közelítőleg – 51 °C és – 1 °C között.)	649-177-00-1	268-629-5	68131-75-9	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkolt desztillátum és katalitikus krakkolt benzin frakcionáló abszorber; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási desztillátum és katalitikusan reformált benzin desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-178-00-7	269-617-2	68307-98-2	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikus polimerizáció benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolaj-gáz (A benzin polimerizációjából származó termékek frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-179-00-2	269-618-8	68307-99-3	H, K
Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin frakcionáló stabilizáló, hidrogén-szulfidmentes; Ásványolaj-gáz (A katalitikusan reformált és amin kezeléssel hidrogén-szulfid mentesített benzin szakaszos lepárlásos stabilizálásával nyert komplex szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-180-00-8	269-619-3	68308-00-9	H, K
Véggáz (ásványolaj), krakkolt desztillátum hidrogénező finomítása, kigőzölés; Ásványolajgáz (Termikusan krakkolt desztillátumok katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg telített, jellemzően C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-181-00-3	269-620-9	68308-01-0	H, K
Véggáz (ásványolaj), közvetlen lepárlású desztillátum hidrogénező-kénmentesítés, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolaj-gáz (Aminkezeléssel hidrogén-szulfid mentesített, közvetlen lepárlású desztillátum katalitikus hidrogénező kéntelenítésével nyert komplex szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-182-00-9	269-630-3	68308-10-1	H, K
Véggáz (ásványolaj), gázolaj katalitikus krakkolás abszorber; Ásványolaj-gáz (Gázolaj katalitikus krakkolási termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-183-00-4	269-623-5	68308-03-2	H, K
Véggáz (ásványolaj), gázvisszanyerő üzem; Ásványolaj-gáz (Vegyes szénhidrogén-anyagáramok desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-184-00-X	269-624-0	68308-04-3	H, K
Véggáz (ásványolaj), gázvisszanyerő üzem etánmentesítő; Ásványolaj-gáz (Vegyes szénhidrogén-anyagáramok termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-185-00-5	269-625-6	68308-05-4	H, K
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített desztillátum és hidrogénezéssel kénmentesített benzin frakcionáló, savmentes; Ásványolaj-gáz (Savas szennyezésektől mentesített, hidrogénezéssel kéntelenített benzin és szénhidrogén párlatok szakaszos lepárlásával nyert komplex szénhidrogén elegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-186-00-0	269-626-1	68308-06-5	H, K
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített vákuumgázolaj kigőzölés, hidrogén-szulfidmentes; Ásványolaj-gáz (A katalitikus hidrogénezéssel kénmentesített vákuumgázolaj kigőzöléses stabilizásásából és a hidrogén-szulfid aminnal történő eltávolításával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-187-00-6	269-627-7	68308-07-6	H, K
Véggáz (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin stabilizáló, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolaj-gáz (A hidrogén-szulfid eltávolítására aminnal kezelt közvetlen lepárlású benzin frakcionálásából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-188-00-1	269-629-8	68308-09-8	H, K
Véggáz (ásványolaj), propán-propilén alkiláló kiindulási termék etánmentesítő; Ásványolajgáz (Propán propilén reakciótermékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-189-00-7	269-631-9	68308-11-2	H, K
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített vákuum gázolaj, hidrogénszulfid-mentes; Ásványolaj-gáz (Aminkezeléssel hidrogén-szulfid mentesített vákuum gázolaj katalitikus hidrogénezéssel történő kéntelenítésével nyert komplex szénhidrogén-elegy. Főleg C₁-C₆ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-190-00-2	269-632-4	68308-12-3	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt fejtermékek; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₃-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forráspont tartomány: közelítőleg – 48 °C és 32 °C között.)	649-191-00-8	270-071-2	68409-99-4	H, K
Alkánok, C_1-2, Ásványolaj-gáz	649-193-00-9	270-651-5	68475-57-0	H, K
Alkánok, C_2-3, Ásványolaj-gáz	649-194-00-4	270-652-0	68475-58-1	H, K
Alkánok, C_3-4, Ásványolaj-gáz	649-195-00-X	270-653-6	68475-59-2	H, K
Alkánok, C_4-5, Ásványolaj-gáz	649-196-00-5	270-654-1	68475-60-5	H, K
Fűtőgázok; Ásványolaj-gáz (Könnyű gázokból álló összetétel. Elsődlegesen hidrogénből és/vagy kis mólsúlyú szénhidrogénekből áll.)	649-197-00-0	270-667-2	68476-26-6	H, K
Fűtőgázok, nyersolaj desztillátumok; Ásványolaj-gáz (Nyersolaj desztillációjából és benzin katalitikus reformálásából kapott könnyű gázok összetett elegye. Hidrogénből és jellemzően C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forrásponttartomány: közelítőleg – 217 °C és – 12 °C között.)	649-198-00-6	270-670-9	68476-29-9	H, K
Szénhidrogének, C_3-4, Ásványolaj-gáz	649-199-00-1	270-681-9	68476-40-4	H, K
Szénhidrogének, C_4-5, Ásványolaj-gáz	649-200-00-5	270-682-4	68476-42-6	H, K
Szénhidrogének, C_2-4, C₃-ban gazdag; Ásványolaj-gáz	649-201-00-0	270-689-2	68476-49-3	H, K
Ásványolaj-gázok, cseppfolyósított; Ásványolajgáz (Nyersolaj desztillációjával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₃-C₇ szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forráspont tartomány: közelítőleg – 40 °C és 80 °C között.)	649-202-00-6	270-704-2	68476-85-7	H, K, S
Ásványolaj-gázok, cseppfolyósított, kéntelenített; Ásványolaj-gáz (Cseppfolyós ásványolaj gáz keveréknek a merkaptánok átalakítása vagy a savas szennyezések eltávolítása érdekében történő kéntelenítésével nyert komplex szénhidrogénelegy. Főleg C₃-C₇ szénatomszámú szénhidrogénekből áll, forráspont tartomány: közelítőleg – 40 °C és 80 °C között.)	649-203-00-1	270-705-8	68476-86-8	H, K, S
Gázok (ásványolaj), C_3-4, izobutánban gazdag; Ásványolaj-gáz (C₃-C₆ szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogének, jellemzően bután és izobután, desztillációjából nyert összetett szénhidrogénelegy. C₃-C₄ szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekből, főleg izobutánból áll.)	649-204-00-7	270-724-1	68477-33-8	H, K
Desztillátumok (ásványolaj), C_3-6, piperilénben gazdag; Ásványolaj-gáz (C₃-C₆ szénatomszámú telített és telítetlen alifás szénhidrogének desztillációjából nyert összetett szénhidrogén-elegy. C₃-C₆ szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekből, főleg piperilénekből áll.)	649-205-00-2	270-726-2	68477-35-0	H, K
Gázok (ásványolaj), bután lehasító fejtermékek; Ásványolaj-gáz (A bután anyagáram desztillációjából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Alifás, jellemzően C₃-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-206-00-8	270-750-3	68477-69-0	H, K
Gázok (ásványolaj), C_2-3; Ásványolaj-gáz (Katalitikus frakcionálási folyamatból származó termékek desztillációjából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Főleg etánból, etilénből, propánból és propilénből áll.)	649-207-00-3	270-751-9	68477-70-3	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt gázolaj propánmentesítő fenéktermékek, C₄-ben gazdag, savmentes; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolt gázolaj szénhidrogén-áram frakcionálásából kapott és a hidrogén-szulfid és más savas komponensek eltávolítása érdekében kezelt összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₃-C₅ szénatomszámú szénhidrogénekből, jellemzően C₄-ből áll.)	649-208-00-9	270-752-4	68477-71-4	H, K
Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin butánmentesítő fenéktermékek, C_3-5-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolt benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Főleg C₃-C₅ szénatomszámú alifás szénhidrogénekből áll.)	649-209-00-4	270-754-5	68477-72-5	H, K
Véggáz (ásványolaj), izomerizált benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolaj-gáz (Izomerizált benzin termékek frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogénelegy. Főleg C₁-C₄ szénatomszámú szénhidrogénekből áll.)	649-210-00-X	269-628-2	68308-08-7	H, K”

2. kategória

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 46. §-ának 9. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

A 2. §-t a 28/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet 9. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet 2. számú melléklete.

⁴

A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet.

⁵

Jelenleg: A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet.

⁶

A rendeletet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet 24. § g) pontja hatályon kívül helyezte 2007. május 13. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet

egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet

egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról¹