Kifejezéskereső
182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet
a központi elektronikus szolgáltató rendszerről1
A Kormány a nem közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézés és ahhoz szükséges azonosítás vonatkozásában az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, illetve a közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézés tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 174. § (1) bekezdés b) és e) pontjában, továbbá az elektronikus kormányzati gerinchálózat vonatkozásában pedig az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet célja az elektronikus ügyintézés elterjesztéséhez, valamint az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz szükséges központi elektronikus szolgáltató rendszer jogszerű és biztonságos működése jogi feltételeinek meghatározása.
(2) E rendelet hatálya kiterjed
a) a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó szervezetre (a továbbiakban: csatlakozott szervezet), valamint a közvetített elektronikus szolgáltatás nyújtására kötelezett vagy ezt kívánó szervezetre (a továbbiakban: csatlakozó szervezet), továbbá az elektronikus kormányzati gerinchálózat egyes szolgáltatásait nyújtó, de csatlakozott szervezetnek nem minősülő szolgáltató szervezetre;
b) a központi elektronikus szolgáltató rendszert működtető szervezetre (a továbbiakban: működtető szervezet), az elektronikus kormányzati gerinchálózat hálózatgazdájára, továbbá a központi elektronikus szolgáltató rendszert, illetve az elektronikus kormányzati gerinchálózatot üzemeltető szervezetekre;
c) az ügyfelekre és az ügyfelek elektronikus ügyintézését segítő ügysegédekre.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl, a rendelet elektronikus kormányzati gerinchálózatról szóló 7–11. §-ainak hatálya kiterjed az elektronikus kormányzati gerinchálózat – csatlakozott szervezetnek nem minősülő – felhasználójára is.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) általános nyomtatványkitöltő: olyan program, amellyel kitölthető a csatlakozott szervezet számára a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül is beküldhető, az általános nyomtatványtervezővel készített nyomtatvány;
b) általános nyomtatványtervező: olyan program, amellyel elkészíthető a csatlakozott szervezet számára az általános nyomtatványkitöltővel kitölthető és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül is beküldhető nyomtatvány;
c) átmeneti tár: az ügyfél számára a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás keretében biztosított olyan elektronikus tárolóhely, amely a benne elhelyezett dokumentumokat átmeneti ideig, legfeljebb 30 napig megőrzi, beleértve a Ket. 162. § (3) bekezdés d) pontja szerinti ideiglenes tárolóhelyet is;
d) biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás (a továbbiakban: BEDSZ): a központi elektronikus szolgáltató rendszer azon szolgáltatása, amely lehetővé teszi a csatlakozott szervezet és az ügyfél egymás közötti kétirányú hiteles és az átvétel tényét tanúsító, dokumentumalapú, biztonságos kommunikációját;
e) elektronikus kormányzati gerinchálózat (a továbbiakban: EKG): a központi elektronikus szolgáltató rendszer támogató elemének, egyben szolgáltatásának minősülő olyan, rendeltetésében elkülönült zártcélú hálózat (IP alapú informatikai infrastruktúra), amely fizikai, illetve logikai hálózatok útján biztosítja a kormányzati, közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek kapcsolatának lehetőségét, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségét;
f) elektronikus szolgáltatás: elektronikus úton igénybe vehető azon ügyintézési, tájékoztatási és kommunikációs szolgáltatások és ehhez kapcsolódó fizetési folyamatok összessége, beleértve a Ket. szerinti hatósági ügyintézést és szolgáltatásokat is, melyek
fa) a központi elektronikus szolgáltató rendszer elemeként megjelenő szolgáltatásnak, vagy
fb) azokon keresztül elérhető, a központi elektronikus szolgáltató rendszer által közvetlenül biztosított további szolgáltatásnak, vagy
fc) a csatlakozott szervezetek által nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatásnak, vagy
fd) az EKG – közvetlenül a szolgáltató szervezet által nyújtott – elektronikus szolgáltatásának
minősülnek;
g) értesítési tárhely: az ügyfél számára a BEDSZ keretében rendelkezésre álló olyan elektronikus tárolóhely, amely magában foglalja az ügyfél átmeneti tárát, tartós tárát és az ügyfél által küldött és kapott dokumentumokra vonatkozó információkat;
h) felhasználó: az EKG-hoz csatlakozott, annak szolgáltatásait igénybe vevő szervezet;
i) hivatali kapu: a központi elektronikus szolgáltató rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére nyújtott szolgáltatásokhoz és információkhoz;
j) kormányzati címtár: a kormányzati döntés-előkészítő és döntéshozatali rendszerben részt vevő, illetve azt kiszolgáló szervek és személyek elektronikus és hagyományos elérhetőségi adatainak, illetve – amennyiben ilyennel rendelkeznek – nyilvános elektronikus aláíró, azonosító vagy rejtjelező kulcsainak rendezett tárhelye;
k) kormányzati levelező rendszer: a kormányzati döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységet, valamint a belső kormányzati kommunikációt szolgáló üzenetalapú és védett kommunikációs rendszer;
l) kormányzati portál: olyan hozzáférési hely, amely biztosítja a központi rendszer internetes megjelenését, egységes hozzáférési felületet ad az elektronikus ügyintézéshez, az ügyfelek tájékoztatásához, a bejelentési, panasz- és javaslattételi, vélemény-nyilvánítási jog gyakorlásához;
m) kormányzati ügyfél-tájékoztató központ: az ügyintézéssel kapcsolatos – nem konkrét ügyre vonatkozó – kérdésekben tájékoztatást nyújtó, továbbá az ügyfél kellő biztonsággal történő azonosításának lehetősége esetén a konkrét ügyek intézésében is segítséget nyújtó szolgáltatást végző szervezet;
n) központi elektronikus szolgáltató rendszer: elektronikus szolgáltatásokat nyújtó és azok igénybevételét támogató rendszer – beleértve a Ket. 172. § j) pontja szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszert is – (a továbbiakban: központi rendszer), amely magában foglalja annak elemeként az EKG-t, a kormányzati portált, az ügyfélkaput, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, a hivatali kaput, valamint az f) pont szerinti elektronikus szolgáltatásokat;
o) közvetített elektronikus szolgáltatás: csatlakozott szervezet által a központi rendszer útján nyújtott (nem a központi rendszer által közvetlenül nyújtott, illetve az EKG szolgáltatásának sem minősülő) elektronikus szolgáltatás;
p) kulcstár: az ügyfél számára a BEDSZ keretében biztosított olyan elektronikus tárolóhely, ahol az ügyfél rejtjelező kulcspárjának nyilvános része elhelyezhető, illetve elérhető;
q) működtető szervezet: a közigazgatási informatikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) munkaszerve;
r) szervezeti postafiók: a központi rendszerhez csatlakozott, hivatali kapuval rendelkező szervezet számára a BEDSZ keretében biztosított átmeneti tárolóhely, ahol a részére megküldött dokumentumok a szervezet általi átvételig tárolásra kerülnek;
s) szolgáltató szervezet: az EKG nem közvetlenül az üzemeltető által biztosított szolgáltatásait nyújtó szervezet;
t) tartós tár: az ügyfél számára a BEDSZ keretében biztosított olyan korlátozott nagyságú elektronikus tárolóhely, amely a BEDSZ igénybevételével folytatott kommunikációból az ügyfél által tárolásra kijelölt dokumentumokat az általa történő törlésig, illetve az ügyfélkapu megszüntetéséig megőrzi;
u) ügyfél: e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe vevő természetes személy, beleértve a Ket. szerinti ügyfélnek minősülő természetes személyt;
v) ügyfélkapu: a kormányzati portál egyik szolgáltatása; a központi rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a személyazonosítást (viszontazonosítást) igénylő elektronikus szolgáltatás az azonosított ügyfél által elérhető, beleértve a Ket. 172. § o) pontja szerinti ügyfélkaput is;
w) ügysegéd:
wa) ügyintézést végző és a képviselet ellátására (az érintett hatóságnak bejelentett) meghatalmazással vagy megbízással rendelkező (a továbbiakban: képviseleti joggal rendelkező ügysegéd), vagy
wb) az ügyfél képviselete nélkül, de annak megbízása alapján ügyintézést végző vagy internetes kapcsolati lehetőséget biztosító, illetve szakmai és informatikai segítséget nyújtó
természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, beleértve a Ket. 169. §-ában foglaltak ellátására jogszabályban feljogosított hatóságot is;
x) viszontazonosítás: ellenőrzési folyamat, melynek során a viszontazonosítást kérő megküldi az általa jogszerűen kezelt természetes személyazonosító adatokat a központi rendszernek, illetve a hitelesítés-szolgáltatónak, amely tájékoztatja azoknak a regisztráció során felvett adatokkal való egyezőségéről, illetve az egyezés hiányáról.
A szolgáltatás nyújtásának általános szabályai
3. § (1) A központi rendszer működtetéséért és informatikai biztonságáért, a központi rendszer által közvetlenül nyújtott szolgáltatások rendelkezésre állásáért, a csatlakozott szervezetek által nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás központi rendszer útján történő elérhetőségéért a miniszter felelős.
(2) A közvetített elektronikus szolgáltatások koordinálását a működtető szervezet végzi, amely előkészíti az üzemeltetési szerződéseket, a 4. § (3) bekezdésében foglaltak alapján megköti a csatlakozási megállapodást a csatlakozó szervezettel, és felügyeli a szerződések, megállapodások végrehajtását.
(3) A jogszabályokban foglalt feltételek és a csatlakozási megállapodásban foglaltak súlyos – a közvetített szolgáltatás biztonságát, hitelességét vagy a központi rendszer működését közvetlenül veszélyeztető – megsértése esetén a működtető szervezet a feltételek újrateljesítéséig terjedő időszakra felfüggesztheti a csatlakozott szervezet által nyújtott közvetített szolgáltatás, illetve a központi rendszer által a csatlakozott szervezetnek nyújtott szolgáltatás(ok) vagy azok egy részének elérését.
(4) A csatlakozott szervezet felelős az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás rendelkezésre állásáért, és azért, hogy az ne veszélyeztesse a központi rendszer által közvetlenül nyújtott és a többi közvetített elektronikus szolgáltatás igénybevételét.
(5) A csatlakozott szervezet az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás, a működtető szervezet a központi rendszer által közvetlenül nyújtott szolgáltatás tekintetében felelősséggel tartozik annak ügyfélbarát, könnyen használható, akadálymentes igénybevételének és az ahhoz szükséges információ rendelkezésre állásának biztosításáért, különös tekintettel a szolgáltatás igénybevétele szempontjából fogyatékkal élő ügyfelekre.
(6) A központi rendszer egyes elemeinek, a központi rendszer által közvetlenül nyújtott szolgáltatásainak üzemeltetését gazdálkodó szervezet is elláthatja az erre vonatkozó üzemeltetési szerződés alapján. Az üzemeltető az általa végzett tevékenységért az e rendeletben, valamint az üzemeltetési szerződésében foglaltak szerint tartozik felelősséggel.
(7) A központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatás tartalmáért a központi rendszert működtető szervezet, a közvetített elektronikus szolgáltatás tartalmáért a csatlakozott szervezet tartozik felelősséggel.
(8) A csatlakozott szervezet a központi rendszer útján elektronikus űrlapot vagy ingyenesen letölthető, megfelelő biztonságú segédprogramot bocsáthat az ügyfél rendelkezésére oly módon, hogy a kormányzati portálon erre a célra fenntartott elektronikus mutatógyűjteménybe elhelyezésre kerül a csatlakozott szervezet saját honlapján az űrlapokat, segédprogramokat tartalmazó oldalra vezető elektronikus mutató. Az elektronikus űrlap, valamint a program tartalmára és használatára e rendelet, a központi rendszer biztonsági követelményeiről szóló kormányrendelet és az ügyre vonatkozó eljárásra irányadó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Az elektronikus űrlap, valamint a program szakmai és informatikai megvalósításáért a csatlakozott szervezet tartozik felelősséggel.
(10) E § rendelkezéseit az EKG tekintetében a rendelet 7–11. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a működtető szervezet, illetve ügyfél helyett az EKG hálózatgazdája, illetve a felhasználó, a közvetített elektronikus szolgáltatás és a csatlakozott szervezet helyett az EKG nem közvetlenül az üzemeltető által biztosított elektronikus szolgáltatása és az azt nyújtó szolgáltató szervezet értendő.
A központi rendszer
4. § (1) A központi rendszer alapszolgáltatásai:
a) az EKG, amely biztosítja a központi rendszer közös hálózati alapinfrastruktúráját;
b) a kormányzati portál;
c) az ügyfélkapu;
d) a BEDSZ;
e) a hivatali kapu;
f) a kormányzati ügyfél-tájékoztató központ.
(2) A központi rendszer a közvetített elektronikus szolgáltatások támogatásához az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásokon túl, a következő szolgáltatásokat nyújtja:
a) elektronikus úton elérhető tájékoztató és hirdetményi felület biztosítása az általános szintű jogi tájékoztatás nyújtásával és a hatályos jogszabályok naprakész megjelenítésével;
b) az ügyintézéshez, valamint a közvetített elektronikus szolgáltatásokhoz kapcsolódóan külön jogszabály szerint lehetőség biztosítása a fizetési kötelezettségek teljesítésére;
c) a csatlakozott szervezetek számára a jogszabályban előírt közlések továbbításának biztosítása;
d) az Európai Unió intézményeivel való elektronikus kapcsolattartás biztosítása;
e) jogszabály vagy szerződés alapján közreműködés egyéb közérdekű elektronikus szolgáltatások nyújtásában.
(3) A csatlakozó szervezet e rendelet 1. mellékletében foglalt keretszerződésnek megfelelő tartalmú megállapodással csatlakozik a központi rendszerhez. A csatlakozási megállapodást a csatlakozó szervezet a miniszterrel köti meg, aki e feladatát a működtető szervezet útján látja el. A csatlakozott szervezet a (7)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jogosult a központi rendszer által nyújtott, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szolgáltatások igénybevételére – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével, melyhez történő csatlakozásra és annak keretében biztosított szolgáltatások igénybevételének további feltételeire e §-ban foglaltak helyett a 7–11. §-ok rendelkezései alkalmazandók.
(4) A közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézést végző szerv az elektronikus aláírással nem rendelkező ügyfél számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét a központi rendszeren keresztül biztosítja.
(5) A központi rendszerhez csatlakozik a Ket. hatálya alá nem tartozó elektronikus szolgáltatást jogszabályi előírás alapján nyújtó, a Kormány irányítása alatt álló valamennyi állami költségvetési szerv.
(6) A központi rendszerhez – a (4)–(5) bekezdésben foglaltakon túl – bármely szervezet önként csatlakozhat.
(7) A csatlakozó szervezet köteles az ügyfélkapu biztosította azonosítással elérhetővé tenni az azonosítást igénylő elektronikus szolgáltatását.
(8) A csatlakozásra kötelezett szervezet és a helyi önkormányzat központi rendszerhez történő csatlakozása, illetve részükre a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatások igénybevétele – e rendeletben foglaltak kivételével – térítésmentes.
(9) A (6) bekezdés szerinti szervezetek (ide nem értve a helyi önkormányzatokat) és a központi rendszert működtető szervezet a csatlakozási megállapodás részeként állapodik meg a csatlakozó szerv által – a központi rendszerhez történő csatlakozásért, valamint a részükre a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatások igénybevételéért – fizetendő, a felmerülő költségeken alapuló, e szolgáltatások nyújtásához szükséges fejlesztések, beruházások költségeit is tartalmazó térítés összegéről.
5. § (1) A központi rendszer szolgáltatásai interneten keresztül vehetők igénybe.
(2) Az ügyfelek térítésmentesen vehetik igénybe – e rendeletben foglaltak kivételével – a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatásokat; a közvetített elektronikus szolgáltatások központi rendszeren keresztül történő igénybevétele miatt tőlük további külön térítés nem kérhető.
(3) A csatlakozott szervezet által rendelkezésre bocsátott, a 3. § (8) bekezdése szerinti elektronikus űrlap, valamint a program szakszerű felhasználásáért és megfelelő kitöltéséért – ha a képviseleti jog tartalmát az ügyben érintett jogszabályi rendelkezés eltérően nem állapítja meg – a képviseleti joggal rendelkező ügysegéd, annak hiányában az ügyfél tartozik felelősséggel.
6. § (1) A működtető szervezet a csatlakozott szervezetek bevonásával a központi rendszer ügyfelei számára a kormányzati portálon az elektronikus ügyintézéssel, a központi rendszer működésével kapcsolatos oktatási anyagot bocsát rendelkezésre.
(2) A csatlakozó szervezetek számára a csatlakozáshoz szükséges tájékoztató információkat, csatlakozási nyomtatványokat és a csatlakozáshoz szükséges technikai információkat, dokumentációkat a működtető szervezet állítja össze és tartja karban, és a honlapján hozzáférhetővé teszi (www.ekk.gov.hu).
A KÖZPONTI RENDSZER ALAPSZOLGÁLTATÁSAI
Az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG)
7. § (1) Az EKG hálózatgazdája a miniszter.
(2) A központi és területi államigazgatási, illetve jogszabály eltérő rendelkezése hiányában rendvédelmi szervek, valamint az okmányirodák kötelesek csatlakozni; más állami költségvetési szervek, köztestületek, valamint a helyi önkormányzatok önként csatlakozhatnak az EKG-hoz.
(3) Gazdálkodó szervezet csak a következő esetekben csatlakozhat az EKG-hoz, és annak szolgáltatásait csak a következő célokból használhatja:
a) jogszabályban számára előírt közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezet – a közfeladatával összefüggésben közvetített elektronikus szolgáltatása nyújtásával kapcsolatban,
b) a központi rendszer egyes elemeit üzemeltető vagy a központi rendszerhez csatlakozásra kötelezett szervezet által nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatást üzemeltető gazdálkodó szervezet – az üzemeltetési feladatainak ellátásával kapcsolatban.
(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével, az EKG-hoz más jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve természetes személy nem csatlakozhat.
(5) Nem részei az EKG-nak a következő zártcélú hálózatok:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális műveleti hálózatai;
b) a Honvédelmi Minisztérium által működtetett katonai műveleti hálózatok;
c) az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer;
d) a Külügyminisztérium által Magyarországon és külképviseleti viszonylatban működtetett diplomáciai információs rendszerek;
e) a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeiből adódóan működtetett nemzetközi zártcélú hálózatok.
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott zártcélú hálózat és az EKG együttműködését összekapcsolással kell biztosítani.
8. § (1) Az EKG a felhasználó számára – e rendeletben foglalt kivétellel – térítésmentesen biztosítja az e rendeletben meghatározott zártcélú elektronikus hírközlési és egyéb szolgáltatásokat.
(2) Az EKG biztosítja a központi rendszer hálózati infrastruktúráját.
(3) A központi rendszer az EKG-t mint infrastruktúrát használva működteti a kormányzati belső hálózatot, és biztosítja az Európai Unió intézményeihez az egypontos csatlakozást.
(4) Az EKG hálózati csomópontjai a Magyar Államkincstár megyei szolgáltató egységeinek épületében üzemelnek.
9. § (1) Az EKG-n a felhasználó által elérhető alapszolgáltatások:
a) kapcsolódási pont, hozzáférés, virtuális magánhálózat (VPN) létrehozása, amely lehetővé teszi az egyes felhasználók EKG infrastruktúrához való hozzáférését és zárt intraneten keresztül történő kommunikációját;
b) felhasználói támogatás (Help Desk);
c) internet hozzáférés;
d) domain-név szolgáltatás (Domain Name Service – DNS), mely minden csatlakozott felhasználó számára domain-nevet, cím- és névfeloldást biztosít;
e) kormányzati címtár;
f) elektronikus levelek továbbítása.
(2) Az alapszolgáltatások a felhasználók számára az EKG-hoz csatlakozás után automatikusan érhetők el.
(3) Az EKG – arra jogosult felhasználó által elérhető – egyéb szolgáltatásai különösen:
a) TESTA (Trans-European Services for Telematics between Administrations) hálózat elérése, mely az Európai Unió adminisztrációja és a nemzeti kormányzatok közötti zárt felhasználói kört szolgáló elektronikus információcserét teszi lehetővé;
b) kormányzati levelezőrendszer;
c) szerver-üzemeltetés: az EKG üzemeltetője műszaki lehetőségei függvényében felvállalhatja a felhasználó szervereinek térítés ellenében történő üzemeltetését az EKG központjaiban;
d) időbélyegzés szolgáltatás.
(4) Az EKG-n keresztül a felhasználók részére az (1) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenő, emelt szintű szolgáltatások is nyújthatók. Emelt szintű szolgáltatás csak a hálózatgazda és a szolgáltató között létrejött keretszerződés alapján benyújtott megrendeléssel vehető igénybe. Az EKG e szolgáltatásokat az erre a feladat jellegének megfelelő beszerzési eljárás alapján kiválasztott szolgáltatóval kötött külön szerződésben foglaltak szerint, díjazás ellenében biztosítja a felhasználó számára; a díjakat a működtető szervezet a honlapján közzéteszi.
(5) A felhasználót az EKG-hoz történő csatlakozása – az EKG és keretében nyújtott szolgáltatásokon túlmenően – nem jogosítja fel arra, hogy a központi rendszer útján közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtson; ez utóbbi feltétele a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti csatlakozási megállapodás megkötése.
10. § (1) Az EKG-hoz csatlakozni kívánó vagy arra kötelezett szervezet a csatlakozást a hálózatgazdához címzett és a központi rendszert működtető szervezetnek megküldött EKG csatlakozási bejelentésben igényli.
(2) Az EKG felhasználói hozzáférési pontja az EKG és a felhasználó rendszere között kapcsolatot biztosító hálózati elem (felhordó hálózat) felhasználói végpontján létesül. Amennyiben a felhasználónál – műszaki, gazdasági okok miatt – hozzáférési pont nem létesíthető, úgy az EKG hálózatgazdája és a felhasználó megállapodhat arról, hogy a felhasználó a csatlakozást e célra külső szolgáltató által létesített összeköttetés igénybevételével is megvalósíthatja.
(3) A felhasználó által igénybe vett sávszélességről, a szolgáltatás körülményeiről az EKG hálózatgazdája a felhasználóval állapodik meg.
11. § (1) A hálózatgazda biztosítja az EKG üzembiztos működését.
(2) A kormányzati levelező rendszer technikai felügyeletéért a hálózatgazda felelős. A kormányzati levelezőrendszer használói a bekapcsolt kormányzati szervek.
(3) Az EKG-val összefüggő használati követelményeket, valamint az EKG-val összefüggő biztonsági követelményeket az e rendelet 3. mellékletében foglalt hálózat használati szabályzat és e rendelet 4. mellékletét képező EKG informatikai biztonsági szabályzat együttesen tartalmazza.
(4) Az EKG informatikai biztonsági szabályzata megsértése, illetve rendkívüli esemény esetén, annak észlelését követően az érintettek kötelesek haladéktalanul tájékoztatni erről a hálózatgazdát, és kötelesek haladéktalanul megkezdeni annak felszámolását. Amennyiben az EKG üzembiztonsága ezt megköveteli, úgy a szabálytalanság megszüntetéséig a hálózatgazda a hálózat működőképességének fenntartása érdekében az érintettek hálózati kapcsolatát felfüggeszti.
A kormányzati portál
12. § (1) A kormányzati portál fenntartásáért, folyamatos működtetésért a miniszter a felelős.
(2) A kormányzati portál állandó szolgáltatásai:
a) a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, valamint az egyéb állami költségvetési szervek elérhetőségi adatai [postai és elektronikus cím(ek), telefonszámok (központ és ügyfélszolgálat), ügyfélfogadási idő], ügyleírások, letölthető formanyomtatványok, minták közzététele;
b) az elektronikusan intézhető közigazgatási ügyek listája, az eljáró szerv megnevezése és elektronikus elérhetősége;
c) az ügyfélkapu;
d) személyes azonosításon alapuló fórum;
e) bejelentések, közlések felülete;
f) jogszabály alapján itt közzéteendő hatósági hirdetmények megjelenítése;
g) Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye;
h) pályázatok és hirdetmények közzététele;
i) jogszabálytervezetek véleményezésének elérhetőségi mutatói;
j) értesítési tárhely;
k) kulcstár;
l) egyéb szolgáltatások.
(3) A (2) bekezdés a)–b), e)–f) és h–i) pontjaiban meghatározott információk naprakészségéért és helyességéért az érintett szervek a (4)–(6) bekezdésben foglaltak szerint tartoznak felelősséggel.
(4) A Kormány irányítása alatt álló állami költségvetési szerv az adatváltozásokat a változástól számított két munkanapon belül jelzi a kormányzati portál üzemeltetőjének, aki azt egy munkanapon belül átvezeti a kormányzati portálon. Amennyiben a központi rendszert működtető szervezet tudomására jut, hogy a kormányzati portálon helytelen adat szerepel, haladéktalanul felhívja az érintett szervezetet a megváltozott adatok közlésére. Amennyiben erre a felhívás megérkezésétől számított két munkanapon belül nem kerül sor, a központi rendszert működtető szervezet döntése alapján az üzemeltető a kormányzati portálon jelzi az adat helytelen voltát.
(5) A központi rendszerhez csatlakozott, de a Kormány irányítása alá nem tartozó szervekre vonatkozó információk naprakészségének és helyességének biztosítása az érintett szervezettel kötött csatlakozási megállapodásban foglaltak alapján történik.
(6) A Kormány irányítása alá nem tartozó s a központi rendszerhez sem csatlakozott szervezetek esetében a feladatköre szerint érintett központi közigazgatási szerv feladata e bekezdésben megjelölt információk naprakészségének és helyességének biztosítása.
(7) A (2) bekezdés c)–d), g), j–l) pontjaiban meghatározott szolgáltatások működtetéséért a működtető szerv a felelős.
(8) A Ket. 80. §-ában foglalt esetekben a hirdetményt a kormányzati portálon a (2) bekezdés f) pontja szerinti hatósági hirdetmények egységes megjelenítési felületén is közzé kell tenni. A hirdetménynek a kormányzati portál üzemeltetőjéhez elektronikus úton, határidőben történő megküldéséről a hirdetményi úton tett közlésért felelős szerv gondoskodik.
13. § (1) Ügyfélkapu vagy elektronikus mutató útján elérhető elektronikus szolgáltatás a kormányzati portálon keresztül csatlakozási megállapodás alapján indítható.
(2) A csatlakozási megállapodás alapján a kormányzati portál üzemeltetője biztosítja az elektronikus szolgáltatás folyamatos, havi szinten legalább 99,5%-os szintű elérhetőségét a kormányzati portálon, az elektronikus szolgáltatás személyazonosítást igénylő elemeinek működőképességét az ügyfélkapun keresztül, valamint az elektronikus szolgáltatás ügyfélszolgálati támogatását a kormányzati ügyfél-tájékoztató központon keresztül.
(3) A rendelkezésre állásnak nem része a kormányzati portálon – kezdését legalább 3 nappal megelőzően – meghirdetett karbantartási célú üzemszünet.
(4) A csatlakozott szervezet biztosítja:
a) az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás folyamatos, a csatlakozási megállapodásban rögzített és a kormányzati portálon a szolgáltatás hozzáférésénél feltüntetett szintű elérhetőségét;
b) amennyiben a közvetített elektronikus szolgáltatáshoz szükséges, a naprakész, viszontazonosítási adatbázist;
c) az alkalmazás-felügyelet és technikai támogatás folyamatos készenlétét;
d) a közvetített elektronikus szolgáltatáshoz kapcsolódó naprakész elektronikus tájékoztató anyagot;
e) a kormányzati ügyfél-tájékoztató központtal való együttműködést.
Az ügyfélkapu
A regisztráció általános szabályai ügyfélkapu igénybevétele esetén
14. § Az ügyfél az ügyfélkapu létesítését a regisztrációs feladat ellátására jogosult, a Ket. 160. § (5) bekezdésben meghatározott szerv (a továbbiakban: regisztrációs szerv) előtti személyes megjelenéssel vagy elektronikus űrlapon kezdeményezheti.
15. § (1) Az ügyfél személyes megjelenése esetén a regisztrációs szerv az ügyfelet a személyes megjelenésekor megadott adatai – ha a személyes megjelenést megelőzően ideiglenes regisztrációra került sor, akkor a 16. § (1) bekezdés szerint megküldött elektronikus űrlapon megadott adatai –, továbbá a személyes megjelenésekor bemutatott, a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján személyében azonosítja. A regisztrációs szerv az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas okmánya alapján igazolt, a regisztrációhoz szükséges természetes személyazonosító adatokat összeveti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: személyi adat- és lakcímnyilvántartás) adataival, valamint ellenőrzi a személyes megjelenés során bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány érvényességét. Amennyiben a regisztrációs szerv az ellenőrzés során az adatok között nem talál eltérést, úgy rögzíti az ügyfél által használni kívánt elektronikus levélcímet és az ügyfél felhasználói nevét.
(2) A regisztrációs szerv azon – magyar állampolgársággal nem rendelkező – ügyfél elektronikus levélcímét és felhasználói nevét is rögzíti, aki a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban ugyan nem szerepel, de őt a regisztrációs szerv az ügyfél személyes megjelenésekor bemutatott, külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján személyében azonosítani tudja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott azonosítás és ellenőrzés, illetőleg a (2) bekezdésben foglalt azonosítás sikere esetén az ügyfélkapu nyilvántartásban kezelt adatokról az ügyfél és az eljáró regisztrációs szerv által központosítottan megőrzendő, a regisztráció során kezelt adatokat kölcsönösen tanúsító, e rendelet 2. melléklete szerinti nyugta kerül két példányban kinyomtatásra, amelyet a regisztrációt végző és az ügyfélkaput nyitó aláírnak.
(4) A sikeres regisztrációt követően a központi rendszer elektronikus levélben haladéktalanul megküldi az ügyfél részére az általa a regisztrációkor megadott elektronikus levélcímére az ügyfélkapu megnyitásához szükséges egyszer használható aktiváló kódot (melynek érvényességi időtartama öt nap), majd a kód ügyfél általi aktiválása után arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy ügyfélkapuja alkalmassá vált az elektronikus ügyintézésre.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak sikertelensége esetén a regisztrációs szerv az ügyfélkapu létrehozását megtagadja, és az ügyfél adatait helyreállíthatatlanul törli.
16. § (1) Ha az ügyfél az ügyfélkapu létesítését elektronikus űrlapon kezdeményezi, és azt legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás) látja el, az ügyfélkapu létesítését megelőzően a központi rendszer
a) ellenőrzi az elektronikus aláírás érvényességét,
b) ellenőrzi az elektronikus űrlapon megadott adatok és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok egyezőségét, továbbá
c) a hitelesítés-szolgáltatónál viszontazonosítás-útján ellenőrzi az ügyfél természetes személyazonosító adatait.
(2) Ha az ellenőrzés sikeres volt, a központi rendszer elektronikus levélben tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció sikeréről, és megküldi számára az ügyfélkapu létrehozásához szükséges egyszer használható aktiváló kódot. A regisztráció az elektronikus aláírás ellenőrzési ciklusának megfelelő késleltetéssel lép hatályba.
(3) Az ellenőrzés sikertelensége esetén a központi rendszer az ügyfélkapu létrehozását megtagadja, és az ügyfél adatait helyreállíthatatlanul törli.
17. § (1) Az ügyfél ügyfélkapu létesítését elektronikus űrlapon úgy is kezdeményezheti, hogy az nincs elektronikus aláírással ellátva (ideiglenes regisztráció). A központi rendszer az elektronikus aláírást nem tartalmazó elektronikus űrlap benyújtását követően az ügyfél számára létrehoz egy ideiglenes ügyfélkaput, mely elektronikus közigazgatási ügyintézésre és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus szolgáltatásokra mindaddig nem használható, amíg az ügyfél egy regisztrációs szerv előtt azonosítás végett személyesen meg nem jelenik.
(2) Egyes elektronikus szolgáltatások ideiglenes ügyfélkapuval is igénybe vehetők; e lehetőség az érintett szolgáltatásnál és a kormányzati portálon is megjelölésre kerül. Ha az ügyfél az elektronikus űrlap elküldésétől számított 30 napon belül nem jelenik meg személyesen egy regisztrációs szerv előtt az azonosítása végett, a központi rendszer az ideiglenes regisztrációt és az ideiglenes ügyfélkaput megszünteti.
18. § (1) Korlátozottan cselekvőképes személy ügyfélkapu nyitására jogosult. A korlátozottan cselekvőképes személy ügyfélkapun keresztül elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást törvényes képviselője nélkül is végezhet, illetve igénybe vehet, ha az adott ügyintézés vagy szolgáltatás vonatkozásában a törvényes képviselő nélküli jognyilatkozat tételre jogszabály őt feljogosítja, melynek vizsgálata a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szerv feladata.
(2) A törvényes képviselő – törvényes képviseleti jogosultságának fennállása időtartama alatt – jogosult a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy ügyeinek ügyfélkapun keresztüli elektronikus úton történő intézése vagy az elektronikus szolgáltatások igénybevétele érdekében az általa képviselt korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy nevében ügyfélkapu nyitására. A törvényes képviselő által a képviselt nevében végrehajtott elektronikus ügyintézés jogosultsági kérdéseit az adott ügyintézésre vonatkozó szabályozás tartalmazza.
19. § (1) Az ügyfél több ügyfélkapu létesítését is kezdeményezheti, azonban személyenként csak egy ügyfélkapu feletti rendelkezés díjmentes. Második és minden további ügyfélkapu feletti rendelkezésért annak létesítésekor kapunként a közigazgatási hatósági eljárás általános illetékével megegyező összegű szolgáltatási díjat kell fizetni, mely összeg az eljáró regisztrációs szerv bevételét képezi.
(2) A törvényes képviselő részéről a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy nevében történő, személyenkénti egy ügyfélkapu létesítése díjmentes.
(3) Ha az ügyfél egy évben kettőnél több alkalommal létesít, majd szüntet meg ügyfélkaput, akkor a harmadik és további új ügyfélkapu létesítéséért – függetlenül az egyidejűleg számára rendelkezésre álló ügyfélkapuk számától – kapunként a közigazgatási hatósági eljárás általános illetékével megegyező összegű szolgáltatási díjat kell fizetni, mely összeg az eljáró regisztrációs szerv bevételét képezi.
20. § (1) Ha az ügyfél az ügyfélkapujához való hozzáférést biztosító jelszót elfelejti, a központi rendszertől elektronikus úton új jelszó képzéséhez szükséges új, egyszer használható aktiváló kódot igényelhet. A központi rendszer e kódot az elektronikus levél beérkezését követően – naponta legfeljebb három alkalommal – az ügyfél elektronikus levélcímére haladéktalanul megküldi.
(2) Ha az ügyfél a felhasználói nevét elfelejti, azt a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenése során az ügyfélnek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítását követően az ügyféllel a regisztrációs szerv szóban közli.
(3) Ha az ügyfél ügyfélkapujához való hozzáférést biztosító jelszava jogosulatlan személy tudomására jut, az ügyfél a jelszó kompromittálódását bejelentheti a központi rendszer ügyfélszolgálatát ellátó kormányzati ügyfél-tájékoztató központnál telefonon (annak hangrögzítése vállalásával) vagy a regisztrációs szervnél személyesen postai úton, telefaxon vagy elektronikus levél útján – a regisztráció során közölt adatok egyidejű megadásával. Az ügyfél a bejelentés beérkezésével mentesül az ezt követő ügyfélkapu használatra vonatkozó, a Ket. 160. § (7) bekezdésben megállapított felelősség alól.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a központi rendszer az ügyfélkapuhoz való hozzáférést megszünteti.
(5) Az ügyfél az ügyfélkapuhoz való hozzáférés megszüntetését követően, a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenése során – a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítása után – előadott kérésére új felhasználói nevet és új, egyszer használható aktiváló kódot kap.
21. § (1) A központi rendszerben tárolt elektronikus levélcímét az ügyfél bármikor egy másik elektronikus levélcímre kicserélheti, melyet köteles a központi rendszeren keresztül vagy a regisztrációs szervnél bejelenteni.
(2) A központi rendszer az ügyfél elektronikus – vagy a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenése során a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítása után szóban előadott – kérésére az elektronikus levélcím kivételével egyezteti a központi rendszerben nyilvántartott adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, és eltérés esetén a központi rendszer adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban foglalt adatok szerint helyesbíti.
(3) Az ügyfél a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatainak korrekcióját az arra vonatkozó jogszabályok szerint a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenéssel kérheti.
(4) Az ügyfél ügyfélkapujának megszüntetésekor – melyre akár az ügyfél kezdeményezése alapján, akár automatikusan, az ügyfélkapu érvényességi idejének lejárta miatt kerül sor – a központi rendszer üzemeltetője elektronikus levélben vagy a megszüntetés igénylésekor közvetlenül felhívja az ügyfél figyelmét, hogy az ügyfélkapu megszüntetése előtt az ügyfél töltse le az átmeneti és a tartós tárában lévő dokumentumait. Az ügyfélkapu megszüntetésekor az ügyfél központi rendszerben tárolt természetes azonosítói és elektronikus levélcímének törlése mellett megszüntetésre kerül az ügyfél értesítési tárhelye, annak tartalma, valamint törlésre kerül az ügyfél kulcstárban elhelyezett rejtjelező kulcsa is.
Viszontazonosítás
22. § (1) Ha a csatlakozott szervezet számára az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás teljesítéséhez a vele az ügyfélkapu útján kapcsolatba lépő, s ily módon azonosított ügyfél adatainak ellenőrzése szükséges, a viszontazonosítás alapjául szolgáló ellenőrző adattal rendelkező csatlakozott szervezet a központi rendszerhez fordul viszontazonosítás elvégzése végett.
(2) A központi rendszer összeveti az ügyfél – viszontazonosítást kérő csatlakozott szervezet által megküldött – természetes személyazonosító adatait az ügyfél központi rendszerben tárolt természetes személyazonosító adataival, és azok egyezésének vagy eltérésének tényéről a viszontazonosítást kérő csatlakozott szervezetet tájékoztatja.
(3) A hitelesítésszolgáltató által végzett viszontazonosításra – e rendeletben foglaltak helyett – az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Evr.) szabályai irányadók. A központi rendszer által nyújtott viszontazonosítás (a továbbiakban: viszontazonosítás) tekintetében az Evr. előírásai e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazhatók.
(4) A viszontazonosítást a kormányzati portál ügyfélkapu szolgáltatása végzi elektronikus úton, a viszontazonosítást kérő csatlakozott szervezet és a központi rendszer között létesített védett adathálózati kapcsolaton keresztül.
23. § (1) Elektronikus szolgáltatás központi rendszeren keresztüli nyújtásának és igénybevételének – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem feltétele a központi rendszer részéről azonosított ügyfél természetes személyazonosító adatainak előzetes ellenőrzése viszontazonosítás útján.
(2) A csatlakozott szervezet az ügyfél személyazonosító adatait viszontazonosítás útján előzetesen különösen akkor ellenőrzi, amennyiben az ügyfél személyes adathoz, illetve adó-, bank-, biztosítási vagy értékpapírtitokhoz kíván hozzáférni.
(3) A központi rendszer a csatlakozott szerv kérésére csak a BEDSZ által átadott dokumentumok esetében végezhet – legfeljebb a dokumentum befogadásától számított 60 napon belül – utólagos viszontazonosítást.
24. § (1) A viszontazonosítás keretében a csatlakozott szervezet a központi rendszernek megküldi
a) a rendelkezésére álló természetes személyazonosító adatokat,
b) a viszontazonosítás alapjául szolgáló ellenőrző adatot (a viszontazonosítást végző szervezetnél az ügyfél azonosítására alkalmas adatot), és
c) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot.
(2) A központi rendszer a 22. § (2) bekezdésben foglalt eljárásában haladéktalanul megküldi a viszontazonosítást kérő csatlakozott szervezetnek
a) az adatok egyezőségének vagy annak hiányának tényét, valamint
b) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot.
(3) A visszaazonosítás akkor is elvégezhető, ha a viszontazonosítást kérőnél nem áll rendelkezésre valamennyi természetes személyazonosító adat, amennyiben a rendelkezésre álló adatokból a viszontazonosítás egyértelmű eredményre vezet.
(4) A rendelet 1. melléklete szerinti csatlakozási megállapodásban rögzíteni kell a csatlakozó szervezet által kezelt és viszontazonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatok körét.
Az ügyfélkapu használatának általános
szabályai
25. § (1) Az ügyfélkapu biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervezetekkel.
(2) Az ügyfélkapuba történő belépéshez az ügyfélnek az ügyfélkapu-regisztrációkor képzett felhasználói nevét és az ügyfél által meghatározott és változtatható jelszavát kell megadnia. A központi rendszer 5 percen belüli ötszöri téves adat (felhasználói név; jelszó) -pár megadás esetén a megadott felhasználói névhez tartozó ügyfélkapu hozzáférést 30 percnyi időtartamra zárolja, amiről az ügyfelet azonnal értesíti, illetve a központi rendszer üzemeltetőjének naplózott jelzést ad a felhasználó ismert adatainak rögzítésével. 30 perc eltelte után a zárolt ügyfélkapu a helyes adatpár megadásával újra megnyitható.
(3) Ha az ügyfél az ügyfélkapu igénybevételével személyazonosítást igénylő, de nem a Ket. hatálya alá tartozó ügyet kíván intézni, a központi rendszer a kívánt ügyintézést megelőzően felhívja a figyelmét arra, hogy – a szükséges azonosítással, dokumentumhitelesítéssel összefüggésben – az ügyintézés az ügyfél alábbi személyes adatainak kezelését teszi szükségessé:
a) elektronikus aláírás használata esetén az aláírása – a hitelesítés-szolgáltatóval történő személyazonosítás és/vagy dokumentumhitelesítés céljából, továbbá
b) elektronikus levélcíme és viselt neve – az elektronikus ügyintézéshez szükséges kapcsolat és azonosítás biztosítása érdekében, és
c) amennyiben az érintett közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet ezt igényli, az ügyfél saját döntése alapján a neve, születési helye és ideje, anyja neve – a személyazonosítás, illetőleg arra felkészült elektronikus szolgáltatást nyújtó esetében a viszontazonosítás céljából.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban az ügyfél a tájékoztatás ismeretében dönt az elektronikus szolgáltatás igénybevételéről. Ha az ügyfél az elektronikus szolgáltatást nem kívánja igénybe venni, a kezdeményezett eljárással összefüggésben adatai nem kerülnek átadásra.
26. § (1) Az ügyfélkapu igénybevételével továbbított adatok és elektronikus okiratok valódiságáért, megbízhatóságért és időszerűségéért, a címzés megfelelőségéért az adatot, iratot elhelyező – ha a képviseleti jog tartalmát az ügyben érintett jogszabályi rendelkezés eltérően nem állapítja meg – a képviseleti joggal rendelkező ügysegéd, annak hiányában az ügyfél, illetőleg a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet tartozik felelősséggel.
(2) A központi rendszer üzemeltetője olyan zárt rendszert tart fenn, amely biztosítja, hogy a központi rendszeren keresztül továbbított információkhoz csak az ügyfél, illetőleg a címzett férhet hozzá és azok védett részét az üzemeltető sem ismerheti meg.
(3) Az azonosítás biztonságának fokozása érdekében a működtető szervezet vagy a csatlakozott szervezet az ügyfél igénye esetén a felhasználói név jelszóval történő azonosítást kiegészítő hitelesítési megoldásokat is alkalmazhat.
Ügyfél-tájékoztatás
27. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal kormányzati ügyfél-tájékoztató központot (a továbbiakban: KÜK) tart fenn. A KÜK által biztosított elektronikus tájékoztató szolgáltatás (telefon, sms, telefax, e-mail) folyamatosan, napi 24 órán át áll az ügyfelek rendelkezésére. A KÜK az országon belül, helyi díjazású tarifával a 189-es kék számon hívható.
(2) A KÜK alaptevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásai különösen:
a) a közigazgatási szervek elérési adatai, feladat- és hatásköre, illetékességi területe, az általuk intézett ügytípusok intézésének folyamata;
b) tájékoztatás az egyes ügyekre vonatkozó jogszabályokról és azok tartalmáról;
c) egyedi ügyben az ügyfél hívásának illetékes szervhez történő átirányítása;
d) előzetes időpontfoglalás egyes közigazgatási szerveknél;
e) állampolgári panaszok, bejelentések fogadása és az illetékes közigazgatási szervhez történő továbbítása;
f) technikai segítségnyújtás az elektronikus ügyintézés kérdéseiben;
g) az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos technikai hibabejelentések fogadása, informatikai ügyfélszolgálat tevékenységének biztosítása, továbbá a hibajelzés és informatikai kérdés illetékes csatlakozott szervezet technikai ügyeletéhez történő továbbítása.
(3) A KÜK szolgáltatásait a rendelkezésére álló, elektronikusan elérhető nyilvános adatok, a csatlakozott szervezetek által rendelkezésére bocsátott információk, valamint saját információbázisa alapján biztosítja. A központi és területi államigazgatási szervek kötelesek a KÜK rendelkezésére bocsátani az általuk intézett ügyekre vonatozó ügymenet modelleket, az egyes ügytípusok intézéséért felelős vezető nevét, hivatali elérhetőségét, valamint az egyes ügyekhez kapcsolódó állampolgári tájékoztatást szolgáló információkat. A KÜK a megkapott információkat átadja a kormányzati portálnak, ahol azt a tájékoztatási rendszer részeként kezelik.
(4) Valamennyi központi és területi államigazgatási szerv – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – együttműködésre kötelezett a KÜK-kel. Az együttműködés követelményrendszerét a KÜK (2) bekezdés szerinti alaptevékenysége, valamint az érintett államigazgatási szerv feladat-, hatáskörének figyelembevételével megkötött együttműködési megállapodás rögzíti.
(5) A KÜK együttműködési megállapodást köthet közigazgatási feladatot ellátó egyéb, a (4) bekezdésben nem szereplő szervezettel is.
(6) A KÜK (2) bekezdés szerinti alaptevékenységéhez nem tartozó ügyfélkapcsolati szolgáltatások és adatkezelés esetén a KÜK és az érintett szerv költségtérítésben állapodhat meg.
28. § (1) A központi rendszer a KÜK igénybevételével nyújtott ügyfél-tájékoztatás esetén a (2) bekezdés kivételével nem kérheti, gyűjtheti, rögzítheti és nem tárolhatja az ügyfél-tájékoztató szolgáltatást igénybe vevő ügyfél azonosítására alkalmas adatokat. A szolgáltatás igénybevételéről személyazonosításra alkalmas adatok felhasználása nélkül statisztikai elemzések készíthetők.
(2) Telefonos szolgáltatás igénybevételével nyújtott ügyfél-tájékoztatás esetén az ügyfél neve és elérhetőségei (elektronikus levélcím, telefonszám) csak akkor kérhető, ha az ügyfél bejelentést tesz, visszahívást kér, vagy ha elektronikus irat vagy formanyomtatvány küldését kéri; illetve ha a kért tájékoztatást a KÜK csak ilyen módon tudja megadni. Ez esetben a telefonos szolgáltatás igénybevétele során fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy ügye intézése nevének és elérhetőségének rögzítését és tárolását teszi szükségessé.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adatok abban az esetben és azon időtartamban kezelhetők (rögzíthetők, tárolhatók és kizárólag az ügy intézése érdekében továbbíthatók kizárólag az ügy intézésére jogosult szervnek), ha az ügyfél a telefonos szolgáltatás igénybevétele során azt kifejezetten és a hangrögzítésre irányuló, először szóban közölt engedélyét követően azt hangfelvételen rögzített módon, illetve – ha arról rendelkezett – a hangfelvételen rögzített engedélyében meghatározott időtartamra engedélyezte.
(4) Ha az ügyfél a hangfelvételen rögzített engedélyében nem rendelkezett az adatkezelés időtartamáról, az ügyfél (2) bekezdésben foglalt adatait a szolgáltatás teljesítésének visszaigazolását követően haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül törölni kell.
(5) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az ügyfél a telefonos szolgáltatás során tett szóbeli közlése szerint nem kíván hozzájárulni e bekezdésben foglalt s az ügye intézéséhez szükséges adatok kezeléséhez, a telefonos szolgáltatás során hangrögzítésre nem kerül sor.
29. § (1) Telefonon keresztül történő információkérés esetén a KÜK először az automatikus hívásfogadó rendszerben ad választási lehetőséget a tájékoztatáshoz. Ha ez nem elegendő, a KÜK kezelője szóbeli tájékoztatást ad az ügyfél számára. Amennyiben nem áll rendelkezésre közvetlenül a kért információ, a kezelő az információval érintett szervvel kötött megállapodás szerint jár el, tájékoztatja az ügyfelet.
(2) Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, a KÜK a közigazgatási szakértő döntésétől függően legfeljebb két órán belül ad választ visszahívás, illetve elektronikus levél útján, vagy továbbirányítja az ügyfél kérdését a konkrét ügyben illetékes szerv ügyintézőjéhez, amiről az ügyfelet visszahívással vagy elektronikus levélben tájékozatja.
(3) Elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenet formájában történő információkérés esetén a KÜK a kérdés beérkezését haladéktalanul visszaigazolja, majd legfeljebb 2 órán belül ad tájékoztatást – a válasz méretétől függően, rövid szöveges üzenet formájában vagy elektronikus levélben – az ügyfél számára. Amennyiben a részletes válasz hosszabb időt igényel, erről is tájékoztatja az ügyfelet.
(4) Az érintett államigazgatási szerv a lehető legrövidebb kapcsolási- és válaszadási idő mellett biztosítja a KÜK által hozzá átirányított hívásokra történő pontos válaszadást.
(5) A KÜK által az illetékes közigazgatási szervhez továbbított kérdés, panasz vagy bejelentés esetén a szerv közvetlenül intézkedik vagy válaszol az ügyfélnek, melynek tényéről és tartalmáról KÜK-öt egyidejűleg tájékoztatja.
(6) A közigazgatási szerv az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján biztosítja, hogy a KÜK az ügyfelek számára ügyeik intézéséhez ügyfélfogadási időpontot foglalhasson.
(7) Az államigazgatási szervek ügyfélszolgálati feladatot ellátó szervezeti egységei a KÜK-kel való együttműködésük keretében folyamatosan biztosítják a KÜK munkájához szükséges, nyilvános, közérdekű, naprakész, az államigazgatási szerv szervezetére, személyzetére, tevékenységére, működésére és gazdálkodására vonatkozó általános információkat. Ezekre az adatokra irányuló igény esetén a válaszadást lehető legrövidebb idő alatt – lehetőség szerint egy munkanapon belül –, legfeljebb azonban 15 napon belül kell teljesíteni.
30. § (1) A KÜK a hozzá beérkezett, a közigazgatási szerv működésével kapcsolatos panaszt a beérkezéstől számított egy munkanapon belül az illetékes közigazgatási szervhez továbbítja.
(2) Amennyiben a továbbított panasz megválaszolására vonatkozóan az illetékes szerv részéről 15 napon belül nem érkezik visszajelzés, úgy a KÜK kérdést intéz a közigazgatási szervhez az adott panasz elintézésének helyzetéről. Ha a közigazgatási szervtől az első megkereséstől számított 30 nap elteltével nem érkezik meg a panaszra adott válasz vagy annak jelzése, hogy a panasz elbírálása előreláthatólag 30 napnál tovább tart, úgy a panaszt a KÜK az illetékes közigazgatási szerv felügyeleti szervéhez továbbítja és ennek tényéről az ügyfelet tájékoztatja.
31. § (1) A kormányzati portálon a kormányzati portál, az ügyfélkapu és a KÜK működésével, működtetésével kapcsolatos panaszokat, kérdéseket, javaslatokat jelezhetik az ügyfelek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti panaszokra és kérdésekre a működtető szervezet 15 napon belül a kormányzati portálon válaszol.
(3) Amennyiben a panasz, közérdekű bejelentés és kérelem nem a központi rendszer működtetésével kapcsolatos, a működtető szervezet azt egy munkanapon belül az elbírálásra illetékes szervnek továbbítja és erről a bejelentőt a kormányzati portálon keresztül tájékoztatja.
(4) Amennyiben a bejelentés a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos, az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. § (2)–(3) bekezdése szerinti eljárás szabályai szerint nem igényel választ, ezt a tényt közvetlenül a bejelentéshez kapcsoltan kell feltüntetni, a megfelelő jogszabályi hivatkozással.
A Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ)
32. § (1) A központi rendszer a BEDSZ útján fogadja az ügyfélkapun keresztül benyújtott, elektronikus aláírással el nem látott, illetve ellátott dokumentumokat, és az ügyfélkapu használata nélkül benyújtott, elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat.
(2) A BEDSZ fogadja és elektronikus úton a címzett szervezet postafiókjába továbbítja az ügyfél által az elektronikus ügyintézés körében a csatlakozott szervezethez intézett elektronikus dokumentumokat, valamint fogadja és a címzett ügyfélhez továbbítja a csatlakozott szervezet részéről az ügyfél által kezdeményezett ügy kapcsán előállított válaszdokumentumokat.
(3) A BEDSZ csak az általános nyomtatványtervezővel készített és a központi rendszerben előzetesen regisztrált vagy annak megfelelő formátumú nyomtatványt fogadja.
(4) A működtető szervezet a 4. § (3) bekezdés szerinti csatlakozási megállapodásban hozzájárulhat ahhoz, hogy a csatlakozott szervezet a BEDSZ-t e bekezdésben foglalttól eltérő feltétellel használja, ha annak gazdaságossága és az ügyfelek érdekét szolgáló volta igazolható.
(5) A BEDSZ az ügyfél számára az ügyfélkapun keresztül, a csatlakozott szervezet számára pedig a hivatali kapun keresztül érhető el.
33. § (1) A csatlakozott szervezet a dokumentumok BEDSZ útján történő fogadásához és továbbításához a központi rendszer számára e rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban ad felhatalmazást.
(2) A befogadott dokumentum címzett szervezet szervezeti postafiókjába, illetve címzett ügyfél átmeneti tárába való változatlan formában, tartalommal és a rendszerbe történő befogadást követő haladéktalan továbbításáért a központi rendszert működtető szervezet tartozik felelősséggel.
(3) A BEDSZ gondoskodik a benyújtásra kerülő dokumentum sérülésmentességének, valamint formai követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzéséről; amennyiben biztonsági kockázatot észlel, jogosult megtagadni a dokumentum befogadását, amelyről a küldemény benyújtóját haladéktalanul értesíti. Biztonsági kockázat hiányában a dokumentumot a központi rendszer befogadja.
(4) A csatlakozott szervezet által befogadott és aláírásával ellátott dokumentumnak minősül az ügyfél által küldött és a központi rendszer által befogadott azon dokumentum, melyet az ügyfél a tartós tárába feltöltött.
34. § (1) A BEDSZ keretében a benyújtásra kerülő dokumentumokra a befogadásuk esetén azonnal érkeztető szám és időbélyeg kerül, amely utóbbi tanúsítja a dokumentum beérkezésének időpontját és biztosítja a dokumentum sértetlensége utólagos ellenőrzésének lehetőségét.
(2) A csatlakozott szervezetnek küldött dokumentum tekintetében a jogszabályokban szereplő eljárási határidőket a központi rendszer által kiadott befogadási igazolásban rögzített időponttól kell számítani.
(3) A BEDSZ-t ügyfélkapun keresztül használó ügyfél által küldött dokumentum tekintetében felmerülő utólagos viszontazonosítás elvégzését lehetővé tevő kapcsolati kódot a BEDSZ csatolja a csatlakozott szervezet szervezeti postafiókjában elhelyezett dokumentumhoz.
(4) Amennyiben az elektronikus úton érkezett dokumentum fogadására és továbbítására e rendelet szabályai szerint került sor, úgy az eljárás során ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a személyazonosító adatok egyezése esetén a beadvány az annak benyújtójaként megjelölt és az ügyfélkapu igénybe vevőjeként azonosított természetes személytől származik, és a továbbított dokumentumot az eljárásban joghatás kiváltására alkalmas elektronikus dokumentumnak kell tekinteni.
35. § (1) A csatlakozott szervezet és az ügyfél számára a BEDSZ keretében nyújtott elektronikus szolgáltatások és azok használatához a működtető szervezet által biztosított további szolgáltatások:
a) az elektronikus úton érkezett beadványok fogadása, időbélyeggel való ellátása, címzett átmeneti tárába vagy szervezeti postafiókjába való továbbítása majd pedig ott biztonságos ideiglenes vagy az ügyfél igénye esetén hosszú távú tárolása;
b) a befogadott dokumentumokról a befogadás időpontját és a befogadott dokumentum típusát és címét igazoló befogadási igazolás kiállítása és visszaküldése a dokumentum beküldőjének.
(2) Az ügyfél számára nyújtott szolgáltatások:
a) a megadott formátumú rejtjelező kulcsaik kulcstárba történő feltöltésének, majd feltöltés után törlésének és újrafeltöltésének biztosítása;
b) értesítő elektronikus levél kiküldése az ügyfél ügyfélkapu-nyilvántartásban szereplő elektronikus levélcímére, amennyiben az értesítési tárhelyre dokumentum érkezett;
c) általános nyomtatványkitöltő biztosítása a kormányzati portálról történő letöltési lehetőséggel a nyomtatványok kitöltéséhez, illetve egyéb szolgáltatások igénybevételéhez;
d) kulcs-generáló és rejtjelező szolgáltatás biztosítása az általános nyomtatványkitöltő részeként aszimmetrikus titkosító kulcspár generálásához, valamint dokumentumok rejtjelezéséhez és visszaállításához – a kulcs-generáló szolgáltatással létrehozott rejtjelező kulcsok megőrzése az ügyfél felelőssége. E kulcsokat megsemmisülésük esetén a központi rendszer üzemeltetője nem pótolja;
e) biztonságos, csak azonosítás után hozzáférhető értesítési tárhely biztosítása.
(3) A csatlakozott szervezet részére biztosított szolgáltatások:
a) szervezeti postafiók létrehozása, ahol az ügyféltől származó elektronikus dokumentumok kerülnek letöltésig tárolásra;
b) az ügyfél számára küldött és az átvételről visszaigazolást igénylő dokumentum ügyfél általi átvételét vagy 5 napon belül át nem vételét visszaigazoló értesítés;
c) automatizált rendszerrel vagy az interneten böngészővel történő hozzáférés a saját szervezeti postafiókhoz;
d) támogatás a rejtjelezett dokumentumforgalmazáshoz (dokumentum rejtjelezés, visszaállítás);
e) kulcstár hozzáférés biztosítása a csatlakozott szervezet számára az ügyfél részére küldendő dokumentum – az ügyfél igénye alapján történő – rejtjelezéséhez;
f) általános nyomtatványtervező biztosítása az általános nyomtatványkitöltővel kitölthető elektronikus (és hagyományos) nyomtatványok tervezéséhez.
(4) A csatlakozott szerv a tájékoztató szolgáltatása keretében tájékoztatja az ügyfelet a beadvány elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségéről.
36. § (1) A csatlakozott szervezetnek küldött dokumentum, amennyiben az ügyfél azt feltöltéskor igényli, a befogadása után és a 34. § (1) bekezdésében foglaltak elvégzését követően tárolásra kerül az ügyfél tartós tárában. A tartós tárba az ügyfél az átmeneti tárából is tölthet be dokumentumot.
(2) A címzett csatlakozott szervezet az ügyfél beadványára küldött válaszdokumentumot, ha erről az ügyfél a dokumentuma benyújtásakor rendelkezett, köteles az ügyfél kulcstárban elhelyezett nyilvános rejtjelező kulcsával rejtjelezni, amennyiben az elérhető.
(3) A címzett csatlakozott szervezet a válaszdokumentumát, az ügyfél dokumentum benyújtásakor történt rendelkezésének megfelelően, vagy az ügyfél elektronikus levélcímére vagy az ügyfél értesítési tárhelyére helyezi el.
(4) Amennyiben az ügyfél az értesítési tárhelyére kérte a választ, de annak megérkezése előtt az ügyfélkapuja megszűnik, a csatlakozott szervezet a válaszdokumentumot az ügyfélnek postai úton a lakcímére, ennek ismerete hiányában az ügyfél központi rendszerben regisztrált és a központi rendszer által a csatlakozott szervezet számára átadott e-mail címére küldi meg.
(5) Az elektronikus dokumentum átvételének visszaigazolását az ügyfél részéről teljesítettnek kell tekinteni azzal, hogy az ügyfél az értesítési tárhelyére érkezett dokumentumot megnyitja vagy azt tartós tárhelyére átmozgatja. Ezt az időpontot a központi rendszer megfelelően dokumentáltan azonnal közli a küldeményt indító szervezettel.
A BEDSZ igénybevétele ügyfélkapu
nélkül
37. § (1) Amennyiben az ügyfél rendelkezik elektronikus aláírással, úgy dokumentumát a nevének és elektronikus levélcímének megadásával az ügyfélkapu használata nélkül is eljuttathatja a csatlakozott szervezethez a BEDSZ igénybevételével. A BEDSZ ügyfélkapu nélküli igénybevételére – e § szerinti eltérésekkel – a 32–36. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Elektronikus ügyintézés vagy szolgáltatás ügyfélkapu nélküli igénybevétele esetén a kulcstár és értesítési tárhely szolgáltatások nem állnak rendelkezésre az ügyfél számára, illetve a BEDSZ igénybevételével alkalmanként csak egy dokumentum küldhető a címzett csatlakozott szervezethez.
(3) A címzett szervezet az ügyfélkapu használata nélkül benyújtott dokumentum esetében a viszontazonosítást a benyújtott dokumentum aláírásához használt tanúsítványt kibocsátó hitelesítés szolgáltatónál kezdeményezheti.
A hivatali kapu
38. § (1) Hivatali kapu létrehozásának feltétele a szolgáltatás biztosításának a 4. § (3) bekezdés szerinti megállapodásban történő rögzítése. E megállapodás alapján a központi rendszer üzemeltetője elektronikus szervezeti postafiókot hoz létre a csatlakozó szervezet számára és ahhoz automatizált és/vagy internetes böngészőn keresztüli hozzáférést biztosít. A megállapodás lehetőséget biztosít a csatlakozott szervezet számára az ügyfél által hozzá intézett dokumentumok fogadásán túl, válaszdokumentumok küldésére is az ügyfél számára a BEDSZ igénybevételével.
(2) Automatizált hozzáférés esetén a BEDSZ szolgáltatásai a hivatali kapun keresztül csak biztonságos csatorna használatával vehetők igénybe.
(3) A hivatali kapu nyitásához és használatához szükséges regisztrációt a működtető szervezet végzi. A regisztrációkor megadott adatokban bekövetkezett változásokról a szervezet haladéktalanul köteles értesíteni a működtető szervezetet.
(4) Internetes böngészővel történő hozzáférés esetén a szervezet hivatali kapujához hozzáférési joggal rendelkező ügyintéző azonosítása az ügyintéző ügyfélkapu azonosítóinak felhasználásával történik.
(5) A szervezet hivatali kapujához hozzáférésre jogosultak nyilvántartásáról és a jogosultságok karbantartásáról – a hivatali kaput igénybevevő szervezet adatszolgáltatása, továbbá a szervezet hivatali kapujához hozzáférési joggal rendelkező ügyintéző által adott hozzájárulás alapján – a működtető szervezet gondoskodik.
(6) A szervezeti postafiókkal rendelkező szervezet köteles minden munkanapon legalább egy alkalommal ellenőrizni szervezeti postafiókját, és letölteni a számára beérkezett üzeneteket. Az üzeneteket a sikeres letöltést követően a központi rendszer haladéktalanul törli.
(7) Automatizált hozzáférés esetén a szervezeti postafiókhoz való hozzáféréshez használt azonosító biztonságos megőrzése a csatlakozott szervezet felelőssége.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti azonosító jogosulatlan személy tudomására jut, a csatlakozott szervezet hivatali kapujához hozzáférési joggal rendelkező ügyintéző az azonosító kompromittálódását a központi rendszert működtető szervezet felé haladéktalanul jelzi postai úton, telefaxon vagy elektronikus levél útján.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a központi rendszer a hivatali kapuhoz való hozzáférést megszünteti, melyet az új azonosító csatlakozott szervezet általi aktiválásával egyidejűleg old fel.
39. § Közigazgatási szerv hivatali kapujához a 38. § (4) bekezdésben foglaltak szerint hozzáférési joggal rendelkező köztisztviselő – ideértve a jegyzőt is – a Ket. 169. §-ában foglaltak figyelembevételével meghatalmazás alapján jogosult az ügyfél nevében eljárni. A meghatalmazást a hivatali kapuval rendelkező szervezet az iratkezelési szabályok szerint kezeli.
Működési rendellenességek és karbantartás
40. § (1) A kormányzati portálon nem csak elektronikus mutató útján elérhető közvetített elektronikus szolgáltatás üzemzavara esetén e szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet annak tudomására jutását követően azonnal köteles az üzemzavar tényéről, illetve annak megszűnéséről a központi rendszer üzemeltetőjét értesíteni.
(2) A közvetített, illetve saját elektronikus szolgáltatás üzemzavara esetén a központi rendszer üzemeltetője az üzemzavar tudomására jutását követően, ennek tényéről azonnal tájékoztatást jelentet meg a kormányzati portálon az ügyfelek számára. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az elektronikus mutató útján elérhető közvetített elektronikus szolgáltatások körében beálló üzemzavarra.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal egy időben, a központi rendszer üzemeltetője értesíti a központi rendszer által a csatlakozott szervezetek számára nyújtott szolgáltatások üzemzavarában érintett közvetített elektronikus szolgáltatásokat nyújtó, csatlakozott szervezeteket az üzemzavar tényéről, illetve annak megszűnéséről.
(4) A központi rendszer üzemeltetője az üzemzavar információkat a kormányzati portálon az üzemeltetési információk között jelenteti meg egy hónapos időtartamra. A kormányzati portálról törlésre került – 2006. május 1-jét követően rögzített – üzemzavar információkat, maximum tíz évre visszamenőleg, a kormányzati portál szolgáltatja a megkereséstől számított 3 munkanapon belül.
(5) A működtető szervezet a rendszer túlterheltsége esetén szűkítheti az elérhető szolgáltatások körét a túlterhelés időszakában legfontosabb szolgáltatásokra. Az ilyen időszakban nem elérhető szolgáltatásokra az üzemzavarra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
41. § (1) A központi rendszer karbantartás miatti leállítását megelőzően a központi rendszer üzemeltetője a karbantartási igény felmerülésekor azonnal, de legalább a karbantartás megkezdése előtt 3 nappal tájékoztató információt jelenít meg a kormányzati portálon, amelyben tájékoztatja az ügyfeleket és a csatlakozott szervezeteket a karbantartási célú üzemszünet várható kezdeti időpontjáról és tervezett időtartamáról, valamint a karbantartásban érintett és így időszakosan elérhetetlenné váló szolgáltatások köréről.
(2) A központi rendszer üzemeltetője jogosult heti egyszeri karbantartási üzemszüneti időpont kijelölésére olyan módon, hogy az a szolgáltatások igénybevételét a lehető legkevésbé zavarja. A karbantartás által érintett szervezeteket a karbantartás időpontjáról és időtartamáról a karbantartás elrendelésekor azonnal, az ügyfeleket pedig az (1) bekezdésben foglaltak szerint tájékoztatja a központi rendszer üzemeltetője. Az üzemszünetet az éjjeli forgalom-minimum időszakában vagy hétvégén lehet kijelölni.
(3) Amennyiben a központi rendszer egésze vagy egyes szolgáltatásai egy közigazgatási eljárási cselekmény jogszabályban meghatározott határnapján vagy határnapjára is kiterjedően legalább 1 órán át egybefüggően nem voltak elérhetők, és az erre vonatkozó dokumentáció a kormányzati portál üzemeltetési információi között meghirdetésre került, az érintett közigazgatási eljárásban az ügyintézési határidő külön igazolás nélkül az üzemzavar elhárítását követő első munkanap lesz.
(9) A 40–41. §-ok rendelkezései – a 41. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat kivéve – az EKG tekintetében nem alkalmazandók.
A központi rendszer elemeinek finanszírozása
42. § (1) A központi rendszer szolgáltatásai működtetésének – különösen az EKG alap- és kiegészítő szolgáltatásai, a kormányzati portál, az ügyfélkapu, a BEDSZ és a KÜK tekintetében – fedezetét a központi költségvetésnek a működtető szervezet és a hálózatgazda szerint érintett fejezetében kell megtervezni.
(2) A felhasználók tervezik és fizetik az EKG e rendelet 9. § (4) bekezdése szerinti emelt szintű szolgáltatásainak díjait, továbbá a megyei EKG csatlakozási pontoktól a szervezetig terjedő szakaszok díjait.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
44–45. §2
46. §3
1. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez
A ....................... SZOLGÁLTATÁSRÓL
|
|
A MeH EKK részéről: |
A Csatlakozó részéről: |
|
|
A MeH EKK részéről: |
A Csatlakozó részéről: |
|
|
Feladat |
MeH EKK |
Csatlakozó |
|
|
Feladat |
MeH EKK |
Csatlakozó |
|
...................................................... |
...................................................... |
|
MeH EKK |
Csatlakozó szervezet |
|
részéről |
részéről |
|
|
Ref. |
Meghatározás |
Maximális |
Egy kiesés |
|
1. |
................................................................................................. |
..................... |
..................... |
|
|
Ref. |
Meghatározás |
Maximális |
Egy kiesés |
|
1. |
................................................................................................. |
..................... |
..................... |
2. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez
|
1. IGÉNYLŐ SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATAI |
|
|
VISELT CSALÁDI ÉS UTÓNÉV: |
|
|
SZÜLETÉSI NÉV ÉS UTÓNÉV: |
|
|
SZÜLETÉSI HELY: |
|
|
SZÜLETÉSI IDŐ: |
|
|
ANYJA SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS UTÓNEVE: |
|
|
ÁLLAMPOLGÁRSÁGA: |
|
|
2. AZ ÜGYFÉLKAPU LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK |
|
|
ELEKTRONIKUS LEVÉLCÍM: |
|
|
FELHASZNÁLÓI NÉV: |
|
|
3. A REGISZTRÁLÓ SZERV |
|
|
NEVE: |
|
|
CÍME: |
|
|
Aláírásommal tanúsítom, hogy az ügyfélkapu regisztráció során a fenti adatok kerültek rögzítésre, és azok megegyeznek a nyilvántartott, illetve az ügyfél által közölt adatokkal. |
Aláírásommal tanúsítom, hogy az ügyfélkapu regisztráció során a fenti adatok kerültek jóváhagyásommal rögzítésre. |
|
..................................................... |
..................................................... |
3. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez4
|
CSATLAKOZÁST IGÉNYLŐ LEVÉL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító adatok |
Az igénylő(k) adatai, az igénylés indításának dátuma |
|
Előzetes információk |
Az igénylést megelőzően folytatott tárgyalások, levelezések hivatkozásai |
|
Műszaki adatok |
Az igényelt kapcsolat műszaki jellemzői és az igénylő jelenlegi jellemző, az EKG szempontjából releváns műszaki környezete |
|
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Általános adatok |
– Megállapodó partnerek azonosító adatai, |
|
Előzmény |
Az előzményként hivatkozott igény és jóváhagyás adatai |
|
Szolgáltatás jellemzői |
– A szolgáltatás műszaki jellemzői (sávszélesség, teljesítmény stb.) és műszaki környezete, feltételei, valamint díjazása, |
|
FELKÉRÉS AZ ÜZEMELTETŐ FELÉ |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Tárgy |
A feladat rövid megfogalmazása, címe |
|
A feladat leírása |
Az elvégzendő feladat – adott csatlakozás kiépítése – |
|
Határidő |
A lebonyolítás határideje |
|
TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Előzmény dokumentumok |
– Igénylés azonosítói, |
|
Döntés eredménye |
– Elutasítás esetén: az elutasítás indoklása, |
|
MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁSI TERV |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Műszaki megvalósítási terv |
Az EKG minőségügyi rendszere szerint. |
|
Megvalósítási ütemterv |
Az EKG minőségügyi rendszere szerint. |
|
Felhasználói ütemterv |
Az EKG minőségügyi rendszere szerint. |
|
VÁLTOZÁSI IGÉNY |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító adatok |
Szervezet általános azonosító adatai; kapcsolattartó azonosítását, elérhetőségét biztosító adatok |
|
Dátum információk |
Az igénylés indításának dátuma |
|
Igény leírása |
Az igény adatai |
|
A jellemző műszaki adatok |
Infrastruktúra- és eszközkonfigurációs specifikáció, az új sávszélesség becsült adatforgalmi jellemzői |
|
Indoklás |
Az igény indoka, különös tekintettel a változást generáló körülményekre |
|
Határidő |
A módosítás kezdetének kért határideje |
|
ADATFORGALMI KIMUTATÁS |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító |
A kimutatás egyedi azonosítója |
|
Dátum információk |
A kimutatás kiadásának dátuma és a vizsgált időszak |
|
Felhasználók azonosítója |
Egyedi azonosító, név, cím |
|
Jellemző műszaki adatok |
Átlagos forgalom, csúcsterhelések eloszlása (kiemelkedő forgalmú napok, ezeken belül időszakok és időtartamok, meghatározó forgalmi volumenű kapcsolatok) |
|
ÜZEMELTETŐI SZAKVÉLEMÉNY |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Üzemeltetői műszaki információk |
– Az igénylő és EKG működési környezetének jelenlegi jellemzői, |
|
Javaslatok |
– A műszaki környezetre vonatkozó változtatási kérések, javaslatok: |
|
TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Előzmény dokumentumok |
– Igénylés azonosítói, |
|
Döntés eredménye |
– Elutasítás esetén: az elutasítás indoklása, |
|
HIBABEJELENTÉS |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító adatok |
A bejelentő azonosító adatai, a bejelentés dátuma |
|
Leírás |
A hiba műszaki leírása, esetleg a jelenséget alátámasztó dokumentumok, az előfordulás gyakorisága |
|
A hiba minősítése |
A hiba súlyosságának, kritikusságának besorolása a hiba adatforgalomra gyakorolt hatása alapján |
|
HIBAJEGY |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító adatok |
A bejelentő azonosító adatai, elérhetősége, a bejelentés dátuma |
|
Leírás |
A hiba műszaki leírása, esetleg a jelenséget alátámasztó dokumentumok, előfordulás gyakorisága |
|
A hiba minősítése |
A hiba súlyosságának, kritikusságának besorolása, adatforgalomra gyakorolt hatás alapján |
|
Hibakövetés |
– A hiba elhárítására vonatkozóan javasolt műszaki megoldás leírása, |
|
HAVI HIBABEJELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Dátum |
A jelentésben érintett időszak meghatározása (dátum -tól-ig) |
|
Összefoglaló |
A jelentett hibák, hibatípus, felhasználók szerint csoportosítva |
|
Statisztika |
– Összes jelentett hiba, ebből a jelentés időpontjáig elhárított és folyamatban lévő hibák (azaz a nyitott hibajegyek) száma, |
|
HAVI ÜZEMELTETŐI JELENTÉS A FELHASZNÁLÓK FOGALMÁRÓL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Dátum |
A jelentésben érintett időszak (dátum -tól-ig) |
|
Statisztika |
– Átlagos, minimális, maximális (csúcsterhelés) adatforgalmi adatok és azok időbeli eloszlása – felhasználónként, |
|
ÜZEMELTETŐI JAVASLAT |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Üzemeltetői műszaki információk |
– Az EKG működési környezet aktuális jellemzői, |
|
Javaslatok |
– A sávszélesség módosításra vonatkozó műszaki változtatási javaslatok, |
|
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Általános adatok |
– Megállapodó partnerek azonosító adatai, |
|
Előzmény |
Az előzményként hivatkozott üzemeltetői javaslat információtartalma és annak elfogadása (az ezt igazoló hivatkozások). |
|
Módosult szolgáltatás jellemzői |
– A módosult szolgáltatás műszaki jellemzői (sávszélesség, teljesítmény stb.), környezete és feltételei, |
|
MEGSZÜNTETÉSI KÉRELEM |
|
|---|---|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
A felhasználó adatai |
A felhasználó egyértelmű azonosító adatai, kapcsolattartó felelős és annak elérhetősége |
|
Dátum adatok |
A megszüntetés bejelentésének dátuma, a szolgáltatás megszüntetésének javasolt kezdeti dátuma |
|
Műszaki leírás |
– Előzetes intézkedések, tárgyalások összefoglalása, |
|
EU ADATCSERE-KAPCSOLATOT IGÉNYLŐ LEVÉL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító adatok |
Az igénylő(k) adatai, az igény bejelentésének dátuma |
|
|
Kapcsolati felelős és elérhetősége sortáv |
|
Előzetes információk |
Az igénylést megelőzően folytatott tárgyalások, levelezések hivatkozásai, az adatcsere indokoltságát alátámasztó dokumentumok hivatkozásai |
|
Résztvevők |
A tervezett adatcsere-kapcsolatban részt vevő intézmények azonosító adatai |
|
Műszaki információk |
Az adatforgalom tárgya (milyen jellegű adatokra irányul), becsült nagysága, sávszélesség-igénye |
|
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Általános adatok |
– Általános szerződéses adatelemek, |
|
Előzmény |
Az előzmény igény és jóváhagyás adatai |
|
Szolgáltatás jellemzői |
– A szolgáltatás műszaki jellemzői (Az adatcsere tárgya, indokoltsága) és műszaki környezete, feltételei, |
|
HOSTING SZOLGÁLTATÁST IGÉNYLŐ LEVÉL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító adatok |
A felhasználó adatai, az igény benyújtásának dátuma |
|
Előzetes információk |
Az igénylést megelőzően folytatott tárgyalások, levelezések hivatkozásai |
|
Műszaki adatok |
– Szerver- és alkalmazás-paraméterek, |
|
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Általános adatok |
– Általános szerződéses adatelemek, |
|
Előzmény |
Az előzmény igény és jóváhagyott műszaki specifikáció adatai |
|
Szolgáltatás jellemzői |
– A hosting szolgáltatás műszaki jellemzői (szerver és alkalmazás), környezete és feltételei, |
|
SZABÁLYZATMÓDOSÍTÁSI JAVASLAT |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Kezdeményező |
A szabályzatmódosítást kezdeményező azonosító adatai |
|
Módosítandó Szabályzat Javaslat |
A módosítás tárgya: |
|
ÚJ SZABÁLYZAT KONCEPCIÓ |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Megnevezés |
A folyamat megnevezése |
|
Módosító |
A hálózatgazda azonosító adatai |
|
Koncepció |
A Szabályzat célja |
|
FELKÉRŐ LEVÉL VÉLEMÉNYEZÉSRE |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Tárgy |
A véleményezés tárgya, a Szabályzat(ok), folyamat(ok) neve, meghatározása |
|
Határidő |
A véleményezés határideje |
|
Információk, mellékletek |
– A módosított folyamat koncepciója, mint melléklet |
|
FEJLESZTÉSI JAVASLAT |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító, dátum |
A javaslat azonosító adatai |
|
A javaslattevő adatai |
A kezdeményező szervezet általános azonosító adatai; kapcsolattartó azonosítói, elérhetőségére vonatkozó adatok |
|
Előzmény adatok |
Hibabejelentés vagy egyéb levélváltás azonosítója, tárgya |
|
Fejlesztési javaslat |
A fejlesztési javaslat műszaki tartalma, paraméterei, a megvalósítás javasolt módja |
|
Indoklás |
A fejlesztési javaslat indoklása, különös tekintettel a kiváltó okokra, várható hasznára |
|
Határidő |
A fejlesztés javasolt megvalósítási határideje |
|
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosítók |
A megvalósíthatósági tanulmány egyértelmű azonosító adatai: cím, rendelés szám, dátum stb. |
|
A készítő adatai |
A tanulmány készítőjének általános azonosító adatai; kapcsolattartó azonosítását, elérhetőségére vonatkozó adatok |
|
Előzmény adatok |
Megrendelés, ajánlat vagy egyéb levélváltás azonosítója, tárgya |
|
Műszaki leírás |
– A megrendelt fejlesztés műszaki megvalósításának leírása |
|
Üzleti adatok |
– A megvalósítás tervezett pénzügyi ráfordításai és ütemezése |
|
HAVI JELENTÉS A FEJLESZTÉSEKRŐL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Dátum információk |
A kimutatás kiadásának és vizsgált időszakának dátuma |
|
Fejlesztések adatai |
– A fejlesztések jellemző adatai |
|
|
– Időszakra tervezett feladatok |
|
Statisztika adatok |
A fejlesztések és az általuk megvalósított műszaki mutatóváltozások |
|
SZERZŐDÉS KÜLSŐ SZÁLLÍTÓVAL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Általános szerződés kellékek |
Dátum, szerződő partnerek adatai |
|
Műszaki specifikáció |
– Hivatkozott műszaki megvalósítási terv |
|
Üzleti megállapodás |
A megvalósítás pénzügyi ráfordításai, fizetési ütemezés és feltételek |
|
ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNYV |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Hivatkozási adatok |
Szerződés, átadó-átvevő azonosítói, az átadás-átvétel tárgya |
|
Műszaki megfelelőség értékelése |
– Hivatkozott szerződés szerint a specifikációnak való tételes megfelelőség |
|
TELJESÍTÉSI IGAZOLÁS |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Hivatkozási adatok |
Szerződés, az átadás-átvételi jegyzőkönyv azonosítója, tárgya |
|
Pénzügyi adatok |
A szerződésben meghatározott fizetési feltételek, valamint az átadás-átvétel műszaki tartalmával összhangban: |
|
INTERNET KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSÉNEK VAGY MÓDOSÍTÁSÁNAK IGÉNYLÉSE |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító |
Az igény azonosító adatai |
|
Dátum információk |
Az igény benyújtásának dátuma |
|
A jellemző műszaki adatok |
Igényelt sávszélesség, módosítás műszaki feltételei, specifikációja |
|
Indoklás |
A módosítási igény műszaki indokai |
|
Határidő |
A módosítás kezdetének kért határideje |
|
SZERZŐDÉS – INTERNETSZOLGÁLTATÓVAL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Általános szerződés kellékek |
Dátum, szerződő partnerek adatai |
|
Műszaki specifikáció |
– Hivatkozott műszaki dokumentumok |
|
Üzleti megállapodás |
A szolgáltatás pénzügyi feltételei, a megállapodás elemei |
|
TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Dátum |
A karbantartás idő intervalluma |
|
Leírás |
– A karbantartás oka |
|
NYILVÁNTARTÁS TARTALÉK ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁRÓL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Leltári azonosítók |
A felhasznált eszköz leltári nyilvántartás szerinti azonosító adatai |
|
Dátum adatok |
Az üzembe állítás dátuma, csere és leselejtezés dátuma |
|
Magyarázat |
Felhasználás oka |
|
ÜZEMELTETŐI TEVÉKENYSÉG NAPLÓ |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Megnevezés, leírás |
Feladat műszaki tartalmának leírása |
|
Dátum adatok |
A feladat végrehajtásának időtartama |
|
Közreműködők |
Felelős és végrehajtó megnevezése |
|
Ráfordítás |
– Humánráfordítás volumene, díja (szerződés alapján) |
|
HAVI JELENTÉS |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Dátum |
A tevékenységek dátum intervalluma (hónap, nap) |
|
Tevékenységek jellemzői |
(Kivonat a tevékenységi naplóból) |
|
ÖSSZEFOGLALÓ AZ EKG FEJLESZTÉSEK PILLANATNYI ÁLLAPOTÁRÓL |
|
|---|---|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Dátum adatok |
Az összefoglaló készítésének időpontja, mely időponttól kezdve történik a változás kimutatása |
|
Bázis időszak műszaki jellemzői |
Az előző jelentési időszak műszaki jellemzői, a rendszer kiépítettsége |
|
Változások |
– Az üzemeltető által az EKG-n elvégzett tervszerű fejlesztések, beruházások jellemzői és státuszuk |
|
ÖSSZEFOGLALÓ AZ EKG FEJLESZTÉSEK PILLANATNYI ÁLLAPOTÁRÓL |
|
|
Adat megnevezése |
Jelentése |
|
Azonosító |
Az igény azonosító adatai |
|
Dátum információk |
Az igény benyújtásának dátuma |
|
Változtatást kérő(k) adatai |
Érintett szervezet általános azonosító adatai; kapcsolattartó azonosítását, elérhetőségét tartalmazó adatok |
|
A jellemző műszaki adatok |
Infrastruktúra- és eszközkonfiguráció meghatározása, a módosult sávszélesség adatforgalmi jellemzői |
|
Indoklás |
Az igény indoka, különös tekintettel a változás szükségességét előidéző körülményekre |
|
Határidő |
A módosítás kezdetének javasolt határideje |
|
Dokumentum megnevezése |
Karbantartásáért felel |
|
1. Az EKG Hálózat használati szabályzata |
Hálózatgazda |
|
2. EKG Biztonsági Szabályzata |
Hálózatgazda |
|
3. Szolgáltatások rendelkezésre állása (üzemidő) |
Üzemeltető |
|
4. Help Desk elérése |
Üzemeltető |
|
5. Az EKG szolgáltatásban együttműködő felek felelősei (hálózatgazda, üzemeltető, felhasználók) |
Üzemeltető |
|
6. Együttműködési Megállapodás (EKG szolgáltatás tárgyában a hálózatgazda és a felhasználó között kötött szerződés) mintája |
Hálózatgazda |
|
Alany |
Jogok |
Feladatok, felelősségek |
|---|---|---|
|
Felhasználó |
– EKG-kapcsolat igénylése, tájékoztatás kérése; |
– Csatlakozás létesítésének, esetleges módosításának vagy megszüntetésének kezdeményezése; |
|
Hálózatgazda |
– Döntés a csatlakozási igényről; |
– Az EKG rendeltetésének megfelelő működésének biztosítása; |
|
Üzemeltető |
– A hálózat sérülésének kockázata esetén a megelőzés minden lehetséges eszközzel; |
– A felhasználóval, igénylővel való technikai egyeztetés – a hálózatgazda utasítására; |
|
|
|
– Részvétel a beszerzési eljárásban, az eszközök és szállítók kiválasztásában – igény szerint; |
|
EuroDomain |
– EKG Audit |
– Megbízás EKG auditra (auditor cég megbízása), majd ezt követően visszajelzés az audit eredményéről a hálózatgazdának; |
|
EU adminisztrációs |
|
– Az érintett EU szolgáltatók értesítése a magyar felhasználó intézmény és az EU adminisztrációs partner közötti együttműködésről – az Együttműködési Megállapodás megküldésével. |
4. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez
2.1. Szervezet |
||||||
2.1.1. Felelősségi körök |
||||||
|
|
|||||
Biztonságért felelős szervezet kialakítása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A biztonságért felelős szervezet felállítása a következő munkakörök kialakításával (munkaköri leírás készítése): |
|||||
|
biztonságért felelős vezető – a hálózat informatikai biztonságáért, és ennek megfelelően magáért a (csatlakozott intézményi, illetve üzemeltetői) Biztonsági Szabályzat (BSZ) meglétéért, tartalmáért felelős személy |
|||||
|
biztonsági felügyelők – a BSZ betartásának ellenőrzéséért felelős személyek |
|||||
|
biztonsági szakértők – a hálózat biztonságát célzó védelmi intézkedésekért, a káresemények elemzéséért, a BSZ naprakészen tartásáért felelős személyek |
|||||
|
– A megfelelő személyek körültekintő kiválasztása. |
|||||
Eredmény: |
Biztonságért felelős szervezet. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda (a szabályzat meglétéért, EKG-ra vonatkozó tartalmáért és a szervezet kialakításáért) |
|||||
Gyakoriság: |
A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, ezt követően szükség szerint (megfelelő munkatárs távozása stb.). |
|||||
|
|
|||||
Feladatok és hatáskörök pontos meghatározása és dokumentálása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG-val kapcsolatban pontosan meg kell határozni, hogy mik a feladatok, kinek, milyen felelőssége van, és milyen hatáskörrel bír. Mindezt írásban dokumentálni kell, és gondoskodni kell arról, hogy az EKG-val kapcsolatba kerülő minden szereplő tisztában legyen a rá vonatkozó részekkel. |
|||||
Eredmény: |
Feladatok és hatáskörök pontos leírása. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követően legalább évente kell felülvizsgálni, illetve káresemény esetén azonnal. |
|||||
|
|
|||||
2.1.2. Személyzet |
|
|||||
|
|
|||||
Személyzet kiválasztása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Mivel az EKG nemzetbiztonsági jelentőséggel bír, ezért az azzal kapcsolatba kerülő, annak tervezésében, üzemeltetésében, karbantartásában részt vevő személyeket nagyon körültekintően, az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell kiválasztani. |
|||||
|
– Külön figyelmet kell fordítani mindazokra, akik az EKG üzemeltetésében adminisztrátori jogosultságokkal rendelkeznek, az ő megbízhatóságuk ellenőrzése kiemelten fontos feladat. |
|||||
Eredmény: |
Körültekintően kiválasztott, megbízható személyzet. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető, Csatlakozott szervezetek |
|||||
Gyakoriság: |
A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követően szükség szerint (munkatárs távozása stb.). |
|||||
|
|
|||||
Személyzet képzése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Feladatuk szerint csoportosítva el kell készíteni a személyi állomány képzését segítő anyagokat és meg kell szervezni azok tervszerű és ellenőrzött végrehajtását. |
|||||
|
– A képzések során fokozott figyelmet kell fordítani biztonsági kérdésekre. |
|||||
|
– A képzések színvonalát és az elsajátított tudás szintjét ellenőrizni kell. |
|||||
Eredmény: |
Képzett, a feladatait megfelelően ellátni képes, a biztonsági előírásokkal és teendőkkel tisztában lévő személyi állomány. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követően szükség szerint (új munkatárs belépése stb.), rendszeres ismeret karbantartás. |
|||||
|
|
|||||
Biztonsági előírások betartásának ellenőrzése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A biztonsági felügyelőnek folyamatosan ellenőriznie kell, hogy a személyzet tisztában van a megfelelő biztonsági előírásokkal és be is tartja azokat. |
|||||
|
– Az ellenőrzéseket dokumentálni kell, a jegyzőkönyveket legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
Eredmény: |
Betartott biztonsági előírások. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan, de nem kiszámítható módon (fontos, hogy ne lehessen rá előre felkészülni). |
|||||
|
|
|||||
2.1.3. Eljárás rend |
|
|||||
|
|
|||||
Védelmi intézkedések ellenőrzése és felülvizsgálata |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az üzembiztonság érdekében tett védelmi intézkedéseket a biztonsági felügyelőnek rendszeresen kell ellenőriznie és felülvizsgálnia. |
|||||
|
– Az ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat dokumentálni kell, az ezt tartalmazó jegyzőkönyveket legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
|
– A felülvizsgálat eredményeképp a felügyelő a védelmi intézkedések módosítását kezdeményezheti. |
|||||
Eredmény: |
Ellenőrzött, visszakövethető és naprakészen tartott védelmi intézkedések. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Félévente, illetve káresemény esetén azonnal. |
|||||
|
|
|||||
Káresemény kezelése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az üzembiztonság sérülése esetén a felfedezést követően haladéktalanul meg kell kezdeni az elhárítást és a károk csökkentését (lásd alább a biztonsági események kezelésénél). |
|||||
|
– A káreseményeket elhárításuk után azonnal elemeznie kell a biztonsági szervezetnek (a biztonsági vezető vezetésével a kijelölt biztonsági szakértők végzik). |
|||||
|
– Az elemzést dokumentálni kell, a jegyzőkönyvet legalább 5 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
|
– Az elemzés eredményeképp a biztonsági szakértők akciótervet dolgoznak ki a hasonló káresemények jövőbeni elkerülésének érdekében. Ebben javaslatot tehetnek a védelmi intézkedések és a felelősségi körök megváltoztatására, kiegészítésére. |
|||||
|
– Az akciótervet a biztonságért felelős vezető hagyja jóvá, ezt követően haladéktalanul végre kell hajtani. |
|||||
Eredmény: |
Elhárított és elemzett káresemény, a jövőbeli előfordulás elkerülését célzó jóváhagyott és végrehajtott akcióterv. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Káresemény esetén. |
|||||
|
|
|||||
2.1.4. Csatlakozás biztonsági feltételei |
||||||
|
|
|||||
Csatlakozott/csatlakozandó szervezetek biztonsági szabályzata |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Minden csatlakozó szervezetnek az EKG biztonsági szabályzatával összecsengő, azzal teljes mértékben harmonizáló biztonsági szabályzatot kell kidolgozni (újonnan csatlakozó szervezet esetén ez alapkövetelmény), melyet a Hálózatgazda nevében az EKG biztonsági vezetőjének véleményeznie kell. Ha a csatlakozott szervezet teljes biztonsági szabályzata nem adható ki véleményezésre, akkor az EKG-t érintő részeket kell véleményezni. |
|||||
Eredmény: |
Az EKG biztonsági vezetője által véleményezett biztonsági szabályzat. |
|||||
Felelős: |
Csatlakozott/csatlakozandó szervezet |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépését követően 6 hónapon belül, illetve a csatlakozás előtt, a csatlakozással hatályba léptetve. |
|||||
|
|
|||||
2.1.5. Beszerzés |
|
|||||
|
|
|||||
Beszerzési politika |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A Hálózatgazdának egységes beszerzési politikát kell kidolgoznia az EKG-ra vonatkozó minden (hardver, szoftver stb.) beszerzési feladatra, a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok maximális figyelembevételével. |
|||||
|
– A beszerzési politikában lehetőség szerint maximálisan érvényesíteni kell az üzembiztonság fenntartását elősegítő szempontokat. |
|||||
|
– Amennyire ezt a közbeszerzés szabályai megengedik, törekedni kell arra, hogy az EKG eszközei minél egységesebbek legyenek. |
|||||
Eredmény: |
Egységes beszerzési politika (egységes megbízhatóságú rendszer). |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor aktualizálni a külső tényezők (pl. jogszabályok stb.) megváltozásakor, illetve a piac lényeges változásakor szükséges. |
|||||
|
|
|||||
Amortizációs szabályozás |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A Hálózatgazdának ki kell dolgoznia az EKG minden eszközére (beleértve a hardver és a szoftver eszközöket is) vonatkozó amortizációs szabályokat. |
|||||
|
– Az amortizációs szabályok kidolgozásakor az eszközöket azonos amortizációs jellemzővel rendelkező kategóriákba kell sorolni, minden egyes kategóriára meghatározva az amortizációs időtartamot és az amortizációs eljárást. |
|||||
Eredmény: |
Amortizációs szabályok. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, aktualizálni a külső vagy belső tényezők (pl. technológia stb.) megváltozásakor szükséges. |
|||||
|
|
|||||
2.1.6. Üzemeltetés |
||||||
|
|
|||||
Eszköznyilvántartás |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltetőnek naprakész nyilvántartást kell vezetni minden az EKG-hoz tartozó eszközről (hardverek, szoftverek stb.), annak állapotáról, helyéről stb. (a nyilvántartásnak minden olyan adatot tartalmaznia kell, ami alapján az adott eszköz megtalálható, felügyelhető, tervszerűen karbantartható, amortizálható stb.). |
|||||
|
– A nyilvántartásban már a beszerzési szándéktól fogva meg szükséges jeleníteni az adott eszközt és állapotát (beszerzés alatt, leszállítva, raktárban, tesztelés alatt, installálás alatt, üzemben, meghibásodott, javítás alatt, kivezetés alatt, amortizálva stb.) a teljes életciklus során végigkövetni. |
|||||
Eredmény: |
Naprakész eszköznyilvántartás. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
Tesztelés |
|
|||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltetőnek minden eszköztípusra (lehetőség szerint a tömeges – rendszerszerű beszerzés előtt) teszt tervet kell készítenie, melynek végrehajtása után az adott típusú eszköz már nagy biztonsággal üzembe helyezhető. |
|||||
|
– Minden eszközt üzembe helyezése előtt tesztelni kell az előre kidolgozott teszt tervek alapján. |
|||||
|
– Káresemények esetén az elemzések eredménye magával vonhatja a teszt tervek kiegészítését. |
|||||
Eredmény: |
Kész teszt tervek, csökkentett kockázatú üzembe helyezési folyamat. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követően folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
2.1.7. Fenntartás |
|
|||||
|
|
|||||
Változások |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG-ban bekövetkezett bármilyen változást (pl. új tűzfal üzembe helyezése, korszerűtlen eszközök újabbra cserélése, router konfiguráció változtatása stb.) dokumentálni kell, minden a változás visszakövethetőségét elősegítő információval (pl. az esemény leírása, oka, az azt megelőző helyzet, az általa okozott tényleges változások, ezek hatása stb.). |
|||||
|
– A változások jegyzőkönyvét legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
Eredmény: |
Nyomon követhető változások. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Bármilyen az EKG-ban bekövetkező változással egyidőben. |
|||||
|
|
|||||
Külső cégekkel végeztetett javítások, karbantartások |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Minden esetben, amikor külső céget kell valamilyen javítási vagy karbantartási feladattal megbízni, amely csak a hálózatba „beavatkozva” (helyszíni javítás, illetve távoli elérésen keresztül végzett tevékenységek stb.) végezhető el, az Üzemeltető köteles ezt a tevékenységet folyamatosan ellenőrizni, felügyelni és gondoskodni arról, hogy az EKG-ra vonatkozó bizalmas információk (pl. tűzfal konfiguráció stb.) ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. |
|||||
Eredmény: |
A külső cégek bevonásával járó kockázat minimalizálása. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Minden esetben, amikor külső cég helyszíni javítást vagy karbantartást végez. |
|||||
|
|
|||||
2.1.8. Katasztrófa terv |
||||||
|
|
|||||
Katasztrófa terv kidolgozása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A Hálózatgazdának és az Üzemeltetőnek együttműködve ki kell dolgozni a megfelelő katasztrófa tervet, mely csökkenti a bekövetkezett esemény okozta károkat, segít fenntartani a működést, és hozzájárul az eredeti állapot (vagy a körülményekhez képes az ahhoz legközelebb álló állapot) visszaállításához. |
|||||
|
– A katasztrófa terv részeként el kell készíteni a végrehajtás feltételeit megteremtő akciótervet, amit jóváhagyás után gyakoroltatni kell. |
|||||
|
– A katasztrófa tervet évente aktualizálni kell, és tükröznie kell az időközben beállt változásokat. Amennyiben szükséges, úgy ismételten akciótervet kell megfogalmazni és azt gyakoroltatni. |
|||||
|
– A katasztrófa tervet ismertetni kell az érintettekkel, és gondoskodni kell arról, hogy minden érintett tisztában legyen a rá háruló feladatokkal. |
|||||
Eredmény: |
Katasztrófa terv. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követően évente, illetve a körülmények lényegi megváltozása esetén kell aktualizálni. |
|||||
|
|
|||||
2.1.9. Biztonsági osztályok |
||||||
|
|
|||||
EKG-eszközök biztonsági osztályokba történő sorolása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG, illetve az EKG üzemeltetéshez szükséges eszközöket az ITB ajánlásnak megfelelően három biztonsági osztályba kell besorolnia az Üzemeltetőnek. A biztonsági osztályokba történő sorolás az ITB 12. ajánlásának 4.1. fejezetében leírt káreseményeknek megfelelően definiált kárérték osztályzás szerint kell, hogy történjen, annak alapján, hogy az adott eszköz kiesése vagy hibás működése mekkora hatással bírna. |
|||||
|
– A biztonsági osztályokba sorolás támogatja, hogy az adott rendszerelem mennyire fontos a tartalékképzés, a karbantartás és redundancia biztosításának szempontjából. |
|||||
|
– Az alábbi osztályokba kell sorolni az eszközöket: |
|||||
|
= A – alapbiztonsági követelmények, ha az elem kiesése vagy hibás működése maximum |
|||||
|
= F – fokozott biztonsági követelmények, ha az elem kiesése vagy hibás működése maximum |
|||||
|
= K – kiemelt biztonsági követelmények, ha az elem kiesése vagy hibás működése „4+”, azaz |
|||||
Eredmény: |
Biztonsági osztályok kialakítása. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor. |
|||||
|
|
|||||
|
|
|||||
2.2. Infrastruktúra |
|
|||||
|
|
|||||
Alábbiakban az EKG fizikai védelmét biztosító infrastruktúra kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó intézkedések felsorolása található. |
||||||
|
|
|||||
2.2.1. Általános intézkedések |
||||||
|
|
|||||
Biztonsági zónák kialakítása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG eszközeit tároló, valamint az üzemeltetéssel más módon kapcsolódó helyiségeket biztonsági zónákra kell felosztani. |
|||||
|
– Az épületbe való bejutáson túl biztosítani kell, hogy az EKG üzemelést biztosító helyiségekbe (pl. szerverszoba, hálózati felügyeleti szoba) csak azok juthassanak be, akik jogosultak a belépésre. |
|||||
|
– Definiálni szükséges, hogy melyik helyiségek legyenek védettebbek, mint az épület egyéb helyiségei (pl. szerverszoba). |
|||||
Eredmény: |
Fizikailag elkülönített biztonsági zónák az EKG üzemelését biztosító épületekben. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor. |
|||||
|
|
|||||
A biztonsági zónákon belüli közlekedés szabályozása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Definiálni szükséges, hogy az egyes helyiségekbe (pl. szerverszoba) ki léphet be. Javasolt, hogy az Üzemeltető különböző szakértő csoportjai csak saját helyiségeikbe kapjanak belépést (pl. a hálózati eszközöket tartalmazó terekbe csak a hálózati szakértők juthassanak be). |
|||||
Eredmény: |
A definiált biztonsági zónákba csak a jogosult embereknek, személyeknek van belépési lehetősége. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
A rendszer kiépítésekor, illetve új helyiségek igénybevételekor. |
|||||
|
|
|||||
2.2.2. Számítógéptermek |
||||||
|
|
|||||
Számítógéptermek |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG védett eszközeit (szerverek, menedzsment eszközök stb.) az Üzemeltető köteles a Hálózatgazda által kijelölt helyiségekben elhelyezni. |
|||||
|
– A Hálózatgazdának gondoskodnia kell arról, hogy a kijelölt helyiségek rendelkezzenek mindazokkal a felszerelésekkel, amelyek a nagy üzembiztonságú rendszerek üzemeltetéséhez kellenek (részletesen lásd az Infrastruktúra fejezet további intézkedéseiben). |
|||||
Eredmény: |
Az EKG eszközeinek a nagy üzembiztonságú működést biztosítani képes környezetben való elhelyezése. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Amikor az EKG bővülése ezt szükségessé teszi. |
|||||
|
|
|||||
Számítógéptermek beléptető rendszere |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG eszközeinek helyt adó számítógéptermeknek olyan beléptető rendszerrel kell rendelkezniük, melyek lehetővé teszik, hogy kizárólag az arra jogosult személyek juthassanak be. |
|||||
|
– A számítógéptermekbe való belépéseket, illetve belépési kísérleteket minden esetben naplózni kell, a naplókat legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
Eredmény: |
Az EKG számítógéptermeibe csak a hozzáféréshez jogosult emberek lépnek be, illetéktelenül nem juthatnak be a helyiségekbe. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
A számítógépterem üzembe helyezésekor, illetve a jogosulti kör változásakor haladéktalanul. |
|||||
|
|
|||||
Számítógéptermekre vonatkozó belépési jogosultságok kezelése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Definiálni kell a számítógéptermekbe való belépési jogosultságok menedzselésének módját. Meg kell határozni, hogy kinek adható ki belépési engedély, mikor módosulhat valakinek a hozzáférése, illetve belépési jogosultság megszűnése esetén azonnali hatállyal intézkedést kell tenni a jog megvonására. |
|||||
Eredmény: |
Az EKG számítógéptermeibe csak a hozzáféréshez jogosult emberek, személyek lépnek be. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Számítógépterem üzembe helyezésekor, illetve a jogosulti kör változásakor haladéktalanul. |
|||||
|
|
|||||
Számítógéptermek fizikai védelme |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy az EKG eszközeinek helyt adó számítógéptermek (ideértve a klímaberendezéseket és a szünetmentes tápellátást biztosító eszközöket is) fizikailag is védettek legyenek úgy, hogy mindennemű lopás, manipuláció, külső beavatkozás, támadás lehetőség szerint elkerülhető, illetve legrosszabb esetben legalább észlelhető legyen. |
|||||
|
– A megyei központokban elsősorban a számítógépszekrények védelmét szükséges megoldani, mivel a számítógépes helyiségek ott nem az EKG tulajdonát képezik. |
|||||
Eredmény: |
Fizikailag védett számítógéptermek. |
|||||
Felelős: |
Az Üzemeltető telephelyén az Üzemeltető, a Hálózatgazda telephelyén lévő helyiségek védelméért a Hálózatgazda a felelős. Csak olyan helyiségben lehet EKG eszközt elhelyezni, amelyre annak üzemeltetője garanciát vállal az EKG normáinak megfelelő biztonságáért. |
|||||
Gyakoriság: |
Számítógéptermek kialakításakor 2 évente, illetve átalakításkor felülvizsgálva az intézkedéseket. |
|||||
|
|
|||||
Számítógépszekrények védelme |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltető köteles az EKG megyei csatlakozási pontjainál elhelyezett eszközeit az illetéktelen hozzáféréstől számítógépszekrényekkel védeni. |
|||||
|
– Gondoskodni kell arról, hogy a számítógépszekrények kinyitását kizárólag arra jogosult személy tehesse meg. |
|||||
|
– A számítógépszekrényekhez való hozzáférést minden esetben naplózni kell, a naplókat legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
Eredmény: |
A területi alközpontokban elhelyezett eszközök megfelelő szintű védelme. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Újabb csoportos csatlakozási pontok kialakításakor, 2 évente felülvizsgálva az intézkedéseket. |
|||||
|
|
|||||
Belépési eszközök (pl. belépési kártya) használati szabályának előírása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Rögzíteni (valamennyi használóval ismertetni) kell a belépésre szolgáló eszközök használati szabályait. Ezek a szabályok a következők: |
|||||
|
eszköz elvesztésének bejelentési kötelezettsége, |
|||||
|
eszköz másra való átruházásának tiltása, |
|||||
|
eszköz biztos helyen való őrzése, |
|||||
|
kilépéskor eszköz visszaadása. |
|||||
|
– A szabályokat a belépési eszköz használóival ismertetni kell. |
|||||
Eredmény: |
Belépési eszközök rendeltetésének megfelelő használata. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Belépési eszköz kiadásakor. |
|||||
|
|
|||||
2.2.3. A számítógéptermeken kívül található eszközök védelme |
||||||
|
|
|||||
Számítógéptermeken kívül található eszközök védelme |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A számítógéptermeken kívül található, távközlési szolgáltatótól bérelt telekommunikációs csatornákat is védeni szükséges. Mivel ezek az eszközök nem az EKG tulajdonát képezik, ezért a távközlési szolgáltatóval kötött szerződésben kell felelősségszintű védelmet biztosítani (rendelkezésre állás, tartalék biztosítása, hibaelhárítási kötelezettség). |
|||||
|
– Az EKG-hoz csatlakozó intézmények biztonságos üzemelése szempontjából javasolt, hogy az intézmény biztosítson hozzáférést saját az EKG-hoz csatlakozó routeréhez, valamint hiba esetén bejelentési kötelezettsége legyen az Üzemeltető felé. |
|||||
Eredmény: |
Számítógéptermeken kívül található eszközök szerződésben meghatározott védelme. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Szerződések megkötésekor. |
|||||
|
|
|||||
Üzemeltető raktárának védelme |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Mivel az Üzemeltető a tartalék eszközöket nem a számítógéptermekben tárolja, ezért szükséges a raktárnak is a megfelelő belépési és fizikai védelme. A raktárba csak az Üzemeltető léphet be, illetve akinek a Hálózatgazda erre külön engedélyt ad. |
|||||
Eredmény: |
Tartalék eszközöket tároló raktár megfelelő védelme. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Rendszer kialakításakor. |
|||||
|
|
|||||
2.2.4. Üzemelés biztosítása |
||||||
|
|
|||||
Eszközök szünetmentes áramellátásának biztosítása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy az EKG eszközeinek szünetmentes áramellátása biztosítva legyen. Az üzemeltetést biztosító eszközöket redundáns UPS-sel szükséges ellátni. A hosszabb áramszünetek esetére tartalék generátort kell biztosítani az országos központban. A megyei központokban a tervezett áramszünetek esetére mobil generátoros megoldást kell biztosítani (az Üzemeltető szakemberei szállítják a helyszínre a generátort). |
|||||
|
– Az UPS-eket rendszeresen ellenőrizni kell, mert azok akkumulátorai gyakran meghibásodhatnak. Az UPS-ekből ennek megfelelően kellő számú tartalékot kell képezni (lásd 3.3.6 Tartalékgazdálkodás). |
|||||
Eredmény: |
Szünetmentes energiaforrással (UPS) és generátorral ellátott számítástechnikai eszközök. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Számítógéptermek kialakításakor, félévente ellenőrizve az UPS és a generátor állapotát. |
|||||
|
|
|||||
Működtetéshez szükséges optimális külső hőmérséklet fenntartása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A számítástechnikai eszközök zavarmentes működéséhez folyamatosan optimális hőmérsékletet kell fenntartani. Különösen veszélyeztetett időszak a nyár, amikor a környezeti hőmérséklet magasabb lehet, mint az eszközök tűrőképessége. Az optimális hőmérsékletet klimatizáló készülékekkel szükséges biztosítani. Ez vonatkozik a budapesti központra és a vidéki központokra egyaránt. |
|||||
Eredmény: |
Optimális hőmérséklet a számítástechnikai eszközök zavartalan működéséhez. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Infrastruktúra kiépítésekor, illetve új infrastruktúra igénybevételekor. |
|||||
|
|
|||||
Klimatizáló, illetve megfelelő hőmérsékletet biztosító készülékek rendszeres ellenőrzése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az optimális hőmérsékletet biztosító eszközök működését folyamatosan ellenőrizni szükséges. Amennyiben a klíma nem üzemszerűen működik, úgy gondoskodni kell annak javításáról vagy szükség esetén cseréjéről. |
|||||
Eredmény: |
Optimális hőmérséklet a számítástechnikai eszközök zavartalan működéséhez. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Félévente. |
|||||
|
|
|||||
Környezeti tűréshatárok túllépésének figyelése és kezelése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A számítástechnikai eszközök környezeti tűréshatárát folyamatosan monitorozni kell. Amennyiben az eszköz túl magas hőmérsékletnek van kitéve, akkor intézkedni szükséges, amely a körülményektől függően többféle tevékenység is lehet (shutdown, állományok elmentése, továbbüzemelés, körülmények megváltoztatása). |
|||||
Eredmény: |
Az eszközök nem lépik túl fizikai tűréshatárukat, és folyamatosan üzemelnek. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
2.2.5. Villámcsapás- és túlfeszültség-védelem |
||||||
|
|
|||||
Villámcsapás-védelem |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Fel kell készülni a vihar, illetve villám okozta károkozásokra. Az EKG eszközeit tároló épületeket megfelelő védelemmel kell ellátni, valamint védekezni kell a villám által okozott esetleges feszültségcsúcsokkal (feszültségtüskékkel) szemben is. |
|||||
Eredmény: |
Vihar- és villámvédett épületek, eszközök. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Kiépítéskor. |
|||||
|
|
|||||
Túlfeszültség-védelem |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A villám keltette vagy a hálózati feszültség ingadozásából eredő túlfeszültség meghibásodást okozhat számítógépekben, illetve egyéb hardver eszközökben. Ezeket az eszközöket minden helyszínen védeni kell megfelelően érzékeny, akár többszintű feszültségszabályozó eszközökkel. |
|||||
Eredmény: |
Túlfeszültség elleni védelem. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Eszközök telepítésekor. |
|||||
|
|
|||||
2.2.6. Tűzvédelem |
||||||
|
|
|||||
Tűzvédelem |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A tűz ellen minden érintett helységben (budapesti központ, üzemeltető telephelyei, vidéki központok stb.) megfelelő mennyiségű és minőségű füstérzékelő és tűzjelző készüléket szükséges biztosítani. Az érzékelő és riasztó rendszereken túl biztosítani kell a helyszíni oltáshoz szükséges eszközöket. |
|||||
|
– A szerverszobában tárolt biztonsági mentéseket tartalmazó adathordozók és dokumentáció tűz- és vagyonvédett tárolását is biztosítani kell. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy esetleges oltás esetén se sérüljenek. |
|||||
|
– Ki kell dolgozni a tűzvész esetére a szükséges intézkedéseket, melyeket tűz esetén felül kell vizsgálni. |
|||||
Eredmény: |
Megfelelő tűzvédelemmel ellátott eszközök, illetve helyiségek. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
2 évente, de minden rendszer indításakor, minden új helyiség igénybevétele esetén, valamint tűzeset után. |
|||||
|
|
|||||
Tűzjelző készülékek rendszeres ellenőrzése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A tűzjelző, illetve füstértékelő készülékeket rendszeresen ellenőrizni szükséges. Ezek közé beleértendő nemcsak a helyiségek tűzvédelmét biztosító eszközök, de a számítógépes szekrények érzékelői is. |
|||||
Eredmény: |
Működőképes tűzjelző készülékek. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Félévente, illetve riasztás után. |
|||||
|
|
|||||
2.2.7. Vízvédelem |
|
|||||
|
|
|||||
Vízvédelem |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A szomszédos helyiségekben, illetve az eszközökhöz közel levő falakban csőtörés miatt érheti víz az EKG eszközeit. Mivel vízérzékelővel jelenleg nem rendelkeznek az EKG-t biztosító helyiségek, ezért biztosítani kell, hogy az eszközök ne legyenek vízvezeték közelében. |
|||||
|
– Vízveszély olyan esetben is előfordulhat, amennyiben árvíz fenyegeti az épületet. Amennyiben az EKG eszközeit biztosító eszközök árvízveszélyes helyen vannak (egyes vidéki központokban előfordulhat), úgy gondoskodni kell arról, hogy az eszközök áthelyezhetőek legyenek olyan szintre, ahol az árvíz már nem okoz problémát. |
|||||
Eredmény: |
Vízveszélytől védett EKG-eszközök. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
A „vízbiztos” helyszínek kijelölése a rendszer telepítésekor, illetve konkrét intézkedéseket vízveszély esetén szükséges megtenni. |
|||||
|
|
|||||
Vízvédelmet támogató készülékek rendszeres ellenőrzése és karbantartása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Amennyiben rendelkezik egy helyiség vagy eszköz vízérzékelő készülékkel (javasolt), akkor ezeket a készülékeket rendszeresen kell ellenőrizni, és rajtuk szükség esetén a megfelelő karbantartási munkálatokat végezni. |
|||||
Eredmény: |
Működőképes vízvédelmet támogató készülékek. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Félévente, illetve riasztás után. |
|||||
|
|
|||||
|
|
|||||
2.3. Hardver eszközök |
||||||
|
|
|||||
Ebben a fejezetben találhatók mindazok a feladatok és intézkedések, melyek az EKG hardver eszközeire vonatkoznak, illetve azok védelmét szolgálják. |
||||||
|
|
|||||
2.3.1. Szerverek |
|
|||||
|
|
|||||
Szerverek üzembe helyezése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A szerverek üzembe helyezését meg kell előznie az installálás utáni tesztelésnek, melyek eredményéről jegyzőkönyvet kell írni. Amennyiben a szerver üzembe helyezése csere okán történik, úgy tesztelni kell, hogy a biztonsági mentésből visszaállított programok, fájlok elérhetők-e. |
|||||
|
– A tesztelési jegyzőkönyveket a szerver üzemből való kivonása után legalább még 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
Eredmény: |
Működőképes új szerverek. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Új szerver beüzemelése esetén. |
|||||
|
|
|||||
Szerverek karbantartása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A szerverek karbantartását és javítását az Üzemeltető felügyeli. |
|||||
|
– Hiba esetén az Üzemeltető a tartalékokból biztosít készüléket, majd a szerver szállítójával javíttatja a meghibásodott hardvert. |
|||||
|
– A szállítókkal kötött szerződésekben mindenképp szerepelnie kell a hardverjavítások időintervallumára vonatkozó megállapodásnak, illetve a tartalékeszközök biztosításáról szóló garanciának. (A szállító vállalja a 12 órán belüli hibajavítást, vagy tartalék eszközt kell biztosítani, amelyet 12 órán belül az üzemeltetőnek képes kell lenni konfigurálni és telepíteni.) |
|||||
|
– Folyamatosan vizsgálni kell, hogy az újabb kiadású szoftverek (operációs rendszer, biztonsági szoftverek stb.) futnak-e a szerveren. Amennyiben nem, úgy csere lehet szükséges (lásd Szerverek cseréje). |
|||||
Eredmény: |
Hiba esetén a szerverek gyors helyreállítása. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
Szerverek cseréje |
|
|||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az amortizáció nyomán a régi szervereket ki kell cserélni, hogy a korszerűbb operációs rendszerek, védelmi programok, illetve egyéb szoftverek megfelelően futhassanak rajtuk. Ennek megfelelően a hardverekből kell tartalék. A szerverek cseréjét az Üzemeltető kell javasolja írásban, amit a Hálózatgazda bírál el. |
|||||
|
– A régi szervereken levő tartalomról biztonsági mentést kell készíteni. |
|||||
|
– A kiselejtezett szerverek adattárolóin szereplő adatok megsemmisítéséről minden esetben gondoskodni kell, függetlenül az adatok esetleges minősítésétől. |
|||||
Eredmény: |
Korszerű hardverek, melyeken az újabb fejlesztésű szoftverek is megfelelően futnak. |
|||||
Felelős: |
Szervercsere időben történő igénylése és indokolása: Üzemeltető; Szervercseréről döntés: Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Üzemeltető javaslata alapján. |
|||||
|
|
|||||
2.3.2. Munkaállomások |
||||||
|
|
|||||
Munkaállomásokra vonatkozó korlátozások |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A munkaállomások jogosultságait az üzemeltetéshez szükséges mértékre kell korlátozni, hogy az azokat ért támadások minél kevesebb eséllyel következzenek be. |
|||||
|
– Tiltani szükséges mindenféle program öncélú telepítését. Szoftvert csak a rendszergazda telepíthessen a gépekre, az Üzemeltető ezért felelős munkatársának jóváhagyása után. |
|||||
|
– A munkaállomások vírusvédelmét üzemeltetői szinten központilag kell megoldani. |
|||||
|
– Azokra a munkaállomásokra, amit egy felhasználó használ csak, kizárólag az adminisztrátornak és a felhasználónak legyen belépési jogosultsága. |
|||||
Eredmény: |
Jól ellenőrizhető munkaállomások. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető, Csatlakozott szervezetek |
|||||
Gyakoriság: |
Új munkaállomás implementálásakor. |
|||||
|
|
|||||
2.3.3. Hálózati hardver eszközök |
||||||
|
|
|||||
Hálózati hardver eszközök üzembe helyezése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Hálózati eszköz üzembe helyezése esetén az eszközt tesztelni kell, és az eredményről jegyzőkönyvet szükséges felvenni. Biztosítani kell, hogy az új eszköz esetleges működésképtelensége esetén legyen olyan meleg tartalék, amelyik ellátja az eszköz funkcióit. |
|||||
|
– A tesztelési jegyzőkönyveket az eszköz üzemből való kivonása után legalább még 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
Eredmény: |
Működőképes hálózati hardver eszközök. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Új hálózati eszköz beüzemelésekor. |
|||||
|
|
|||||
Hálózati hardver eszközök karbantartása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A hálózati hardver eszközök karbantartását és javítását az Üzemeltető felügyeli. |
|||||
|
– Hiba esetén az Üzemeltető a tartalékokból biztosít készüléket, majd a hálózati eszköz szállítójával javíttatja a meghibásodott eszközt. |
|||||
|
– A szállítókkal kötött szerződéseknek mindenképp tartalmazniuk kell a hálózati eszközjavítások időintervallumára vonatkozó megállapodást, illetve a tartalékeszközök biztosítására vonatkozó kötöttségeket (pl. a szállító vállalja a 12 órán belüli hibajavítást, vagy tartalékeszközt kell biztosítani, amelyet 12 órán belül az üzemeltetőnek képes kell lenni konfigurálni és telepíteni). |
|||||
Eredmény: |
Hiba esetén a hálózati eszközök gyors helyreállítása, illetve rendszeres karbantartása. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
Hálózati hardver eszközök cseréje |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A hálózati eszköz cseréjét az Üzemeltető kell javasolja írásban, amit a Hálózatgazda bírál el. Ezen túlmenően a Hálózatgazda is utasíthatja írásban az Üzemeltetőt az eszköz cseréjére. |
|||||
|
– A javításra külső szervezetnek átadott, illetve leselejtezett hálózati eszközök nem tartalmazhatnak konfigurációs információt. |
|||||
|
– A csere céljára használt új eszközt előzetesen tesztelni szükséges. |
|||||
|
– A lecserélt eszköz a körülményektől függően kerülhet selejtezésre, de képezhet tartalékot is. |
|||||
Eredmény: |
Működőképes hálózati hardver eszközök. |
|||||
Felelős: |
Hálózati hardver eszköz cseréjének időben történő jelzése és indoklása: Üzemeltető; Eszközcseréről döntés: Hálózatgazda. |
|||||
Gyakoriság: |
Üzemeltető javaslata alapján. |
|||||
|
|
|||||
2.3.4. A csatlakozott intézmények által üzemeltetett eszközök |
||||||
|
|
|||||
Csatlakozott intézmények által üzemeltetett eszközök |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A csatlakozott szervezetek által üzemeltetett hálózati eszközök rendelkezésre állása az adott intézmény felelőssége, ilyen esetben az Üzemeltetőt semmilyen kötelezettség sem terheli. |
|||||
|
– A csatlakozott intézménytől elvárható, hogy gondoskodjon az adott eszköz folyamatos és zavartalan üzemeléséhez szükséges körülményekről (pl. folyamatos áramellátás, klimatizálás stb.). |
|||||
|
– A csatlakozott szervezet köteles gondoskodni az általa üzemeltetett eszköz védelméről (pl. illetéktelen hozzáféréstől, lopástól és manipulációtól való védelem). |
|||||
Eredmény: |
A csatlakozott szervezetek által üzemeltetett eszközökből eredő biztonsági kockázat csökkenése. |
|||||
Felelős: |
Csatlakozott szervezet |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
Csatlakozott intézmények által üzemeltetett eszközökkel kapcsolatos hibák |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A csatlakozott szervezetek kötelesek az általuk üzemeltetett EKG-hoz kapcsolt eszközökkel kapcsolatos bárminemű hibáról az Üzemeltetőt haladéktalanul értesíteni. |
|||||
|
– A hibák javítása a csatlakozott szervezet feladata, de a hiba igazolt kijavításáig a hiba természetétől függően a Hálózatgazdának joga van az Üzemeltetővel az adott szervezet hálózati kapcsolatát lezáratni. |
|||||
Eredmény: |
A csatlakozott szervezetek által üzemeltetett eszközökből eredő biztonsági kockázat csökkenése. |
|||||
Felelős: |
Csatlakozott szervezet |
|||||
Gyakoriság: |
Csatlakozott szervezetek által üzemeltetett eszközök hibája esetén. |
|||||
|
|
|||||
Csatlakozott intézmények által üzemeltetett eszközökkel kapcsolatos változások |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A csatlakozott szervezetek az általuk üzemeltetett EKG-hoz kapcsolt eszközökről, az azokkal kapcsolatos bármilyen változásról kötelesek az Üzemeltetőt haladéktalanul tájékoztatni. |
|||||
|
– Aktív hálózati hardver elemek esetén a csatlakozott szervezet még a változtatás előtt köteles a tervezett változtatást bejelenteni, és arról az Üzemeltető véleményét kérni. |
|||||
Eredmény: |
A csatlakozott szervezetek által üzemeltetett eszközökből eredő biztonsági kockázat csökkenése. |
|||||
Felelős: |
Csatlakozott szervezet |
|||||
Gyakoriság: |
Csatlakozáskor teljes eszközlistáról tájékoztatás, ezt követően változás esetén. |
|||||
|
|
|||||
2.3.5. Hardver eszközök nyilvántartása |
||||||
|
|
|||||
Hardvernyilvántartás |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az üzemeltetőnek az összes EKG hardver eszközről (szerverek, munkaállomások, hálózati eszközök, valamint egyéb elektronikus eszközök) részletes nyilvántartást kell készítenie. |
|||||
|
– A nyilvántartást biztonságos helyen kell tárolni, melyhez csak megfelelő jogosultsággal férhet hozzá bárki. Gondoskodni kell arról, hogy az aktuális nyilvántartásról mindig legyen biztonsági másolat, melyet az eredetitől elszeparáltan, szintén biztonságos helyen, lopástól és manipulációtól védetten tárolnak. |
|||||
|
– A hardvernyilvántartás alapján kell történjen a szükséges tartalék eszközök számszerűsítése. |
|||||
|
– A nyilvántartásban dokumentálni kell a tervezett eszközbeszerzéseket is. |
|||||
Eredmény: |
Pontos hardvernyilvántartás, mely alapján a tartalékképzés tervezhető. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
2.3.6. Tartalék eszközök |
||||||
|
|
|||||
Tartalékolási osztályokba sorolás |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG eszközöket az alábbi tartalékolási osztályokba kell sorolni: |
|||||
|
Általános eszközök (normális mennyiségű – lásd köv. pont – tartalék szükséges); Üzemeltetés szempontjából kiemelt eszközök (dupla mennyiségű tartalék szükséges). |
|||||
Eredmény: |
Eszközök tartalékolási osztályokba sorolása, amely alapján tervezhető a tartalékképzés. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
IBSZ érvénybe lépésekor, utána tapasztalatok alapján átsorolni. |
|||||
|
|
|||||
Tartalékképzés |
|
|||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A tartalékképzés a folyamatos üzemeltetés egyik legfontosabb feladata, ennek megfelelően fokozott figyelmet igényel. |
|||||
|
– Alapvető szabály, hogy minden EKG-üzemelést biztosító eszközből legyen megfelelő mennyiségű tartalék; és azok üzemképességét folyamatosan kell ellenőrizni. Eszközök, amelyekből tartalékot kell biztosítani: Szerverek, Munkaállomások, Hálózati hardver eszközök (switchek, routerek, tűzfalak, hub-ok stb.), Egyéb elektronikus eszközök (UPS, klíma, UPS-akkumulátorok stb.), Egyéb alkatrészek (pl. porszűrő szivacs stb.). |
|||||
|
– Az általános eszközökből megközelítőleg 5–20%-nyi tartalék szükséges (pl. 10 munkaállomás esetén 1 vagy 2 tartalék munkaállomás). |
|||||
|
– Az üzemeltetés szempontjából lényeges elemekre megközelítőleg dupla ennyi tartalék |
|||||
|
– A tartalékképzésre történő szabály bizonyos esetekben változtatható, a 20% durva becslés. Jelenleg a hálózati eszközökre az alábbi tartalékolási szabály létezik: |
|||||
|
= 1–10 darab létezik az eszközből: |
1 tartalék eszköz; |
||||
|
= 11–30: |
|
|
|
2 tartalék eszköz; |
|
|
= 31–60: |
|
|
|
3 tartalék eszköz; |
|
|
= 61–100: |
|
|
|
4 tartalék eszköz; |
|
|
= 100–: |
|
|
|
5 tartalék eszköz. |
|
|
– Javasolt megoldás a tartalékok előre történő beszerzésére az éves gazdálkodási terv kialakítása. |
|||||
Eredmény: |
Megfelelő mennyiségű tartalék, mely meghibásodás esetén is biztosítja az EKG üzemelését. |
|||||
Felelős: |
Tartalékképzésért és tartalékok időben történő igényléséért: Üzemeltető; Tartalékok beszerzé- |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
|
|
|||||
2.4. Szoftverek |
|
|||||
|
|
|||||
Ez a fejezet tartalmazza az EKG-ban használt szoftverekre vonatkozó, illetve azok védelmét szolgáló feladatokat. |
||||||
|
|
|||||
2.4.1. Szoftverkarbantartás |
||||||
|
|
|||||
Szoftverek biztonsági frissítéseinek nyomon követése és alkalmazása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltető köteles az EKG eszközein használt szoftverek frissítéseit figyelemmel kísérni, és a csatlakoztatott intézmények figyelmét felhívni, illetve azok további működését a szoftverfrissítés után is biztosítani. |
|||||
|
– A szoftverfrissítéseket (update-ek, service pack-ok) a várható biztonsági hatásuk (pl. kritikus biztonsági probléma javítása stb.) alapján értékelni kell, majd ennek alapján ütemtervet kell meghatározni a bevezetésükre, amennyiben erre tényleg sor kerül. Az ütemtervben meghatározott határidőknek tükrözniük kell a frissítés fontosságát. |
|||||
|
– Minden használt szoftverre (és azok minden egyes üzemben lévő verzióira) az Üzemeltetőnek rendelkeznie kell kidolgozott teszt tervekkel. |
|||||
|
– Minden frissítést az éles rendszeren való telepítés előtt a kidolgozott teszt terveknek megfelelően tesztelni kell. A tesztelés eredménye alapján kell a telepítésre vonatkozó döntést meghozni. |
|||||
|
– Amennyiben a tesztelés után a telepítés végrehajtását jóváhagyó döntés születik, úgy a megfelelő frissítést a korábban kidolgozott ütemterv szerint telepíteni kell (kritikus frissítés esetén ennek haladéktalanul meg kell történnie). |
|||||
|
– A szállítókkal kötött szerződésekben mindenképp szerepelnie kell a szoftverfrissítések rendelkezésre állásának, ezzel is a szoftverek naprakészségének biztosítását. |
|||||
Eredmény: |
Biztonsági szempontból naprakész szoftverek. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Minden szoftverfrissítés megjelenésekor. |
|||||
|
|
|||||
Szoftverek újabb verzióinak nyomon követése és alkalmazása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltető köteles figyelemmel kísérni az EKG üzemeltetésében használt szoftverek újabb verzióinak megjelenését. |
|||||
|
– Új verzió esetén elemezni kell a verzióváltás hatásait (pl. direkt és indirekt költségek, biztonsági szint változása, használhatóság javulása stb.). Az elemzés eredményét dokumentálni kell. Az elemzést lehetőség szerint az új verzió tesztelésével is meg kell támogatni (csak akkor hagyható ki, ha az új verzió nem elérhető, de ebben az esetben az átállási döntésnél figyelembe kell venni a tesztelés hiányából fakadó kockázatokat). |
|||||
|
– Az elemzés eredménye alapján döntést kell hozni a verzióváltás szükségességéről, és pozitív döntés esetén meg kell határozni az átállás ütemezését. |
|||||
|
– A kidolgozott ütemezésnek megfelelően el kell végezni a verzióváltást. |
|||||
|
– Az Üzemeltetőnek törekednie kell arra, hogy a használt szoftverek a lehető legnagyobb mértékben egységesek legyenek. |
|||||
|
– A szállítókkal kötött szerződésekben lehetőség szerint szerepelnie kell a szoftverek verziókövetésének, ezzel is segítve a verzióváltások végrehajtását. |
|||||
Eredmény: |
A lehetőségekhez igazodó, korszerű szoftverpark. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
A használt szoftverek újabb verzióinak megjelenésekor. |
|||||
|
|
|||||
Szoftverek üzemeltetői környezetének folyamatos ellenőrzése és karbantartása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltetőnek folyamatosan ellenőriznie kell, hogy minden az EKG üzemeltetésében használt szoftver üzemeltetési feltételei megvannak-e (pl. szükséges memóriamennyiség, szükséges tár terület, napló állományok számára elegendő tárhely stb.), és mennyire térnek el az optimálistól. |
|||||
|
– Amennyiben valamely feltétel nem teljesül, úgy haladéktalanul meg kell kezdeni ennek javítását. |
|||||
|
– Időszakosan (hetente, de legalább kéthetente) gondoskodni kell arról (tárhelyek felszabadítása, megfelelő adatok archiválása stb.), hogy a szükséges környezeti feltételek normális üzemmenet esetén a következő időszakra teljesüljenek. |
|||||
Eredmény: |
A szoftverek üzembiztonságának fenntartása. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Ellenőrzés folyamatosan, karbantartás szükség esetén, de legalább kéthetente. |
|||||
|
|
|||||
2.4.2. Biztonsági mentések |
||||||
|
|
|||||
Biztonsági mentések |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltetőnek definiálnia kell minden – az EKG-hoz tartozó – adattartalomra (pl. hálózati komponensek konfigurációs állományai, eszköz- és szoftvernyilvántartások, jogosultság adatbázisok, dokumentációk, felhasználói adatok stb.), hogy kell-e róluk biztonsági másolatokat készíteni és milyen sűrűséggel. Ez alapján el kell készíteni a mentési ütemezéseket, forgatókönyveket és ellenőrző listákat. |
|||||
|
– Az ütemezéseknek megfelelően az Üzemeltető köteles a biztonsági mentések elvégzésére. |
|||||
|
– Amennyiben valamilyen biztonsági esemény ezt szükségessé teszi, úgy az Üzemeltető köteles a biztonsági mentésekből az utolsó stabil állapotot visszaállítani. |
|||||
Eredmény: |
Visszaállítható kritikus adattartalom. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor kidolgozott ütemezésnek megfelelően. |
|||||
|
|
|||||
Biztonsági mentések tárolása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A biztonsági mentéseknek legalább három példányban kell elkészülniük, melyeket egymástól szeparáltan kell tárolni, lehetőség szerint a két budapesti központból és a vidéki tartalékközpontból elérhető helyeken. |
|||||
|
– Az utolsó 5 biztonsági mentést úgy kell tárolni, hogy azokból a visszaállítás azonnal megkezdhető legyen. |
|||||
|
– A biztonsági mentéseket legalább 2 évig biztonságosan, lopástól, manipulációtól és illetéktelen hozzáféréstől védve kell megőrizni. |
|||||
Eredmény: |
Többszörösen védett biztonsági másolatok. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor kidolgozott ütemezésnek megfelelően. |
|||||
|
|
|||||
2.4.3. Vírusvédelem |
||||||
|
|
|||||
Az EKG-n forgalmazott adatok vírusszűrése és mentesítése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Mivel az EKG dedikáltan átviteli közeg, ezért sem a Hálózatgazdának, sem az Üzemeltetőnek nincs jogalapja az adatok tartalmába való betekintésre. Emiatt azok vírusszűrését és mentesítését nem végezheti el. |
|||||
|
– A fentiek miatt minden csatlakozott szervezet köteles gondoskodni a hozzá tartozó adatok vírusvédelméről, és az ilyen jellegű károkért minden esetben az azt okozó (a nem megfelelő védelemről gondoskodó) intézmény felel. |
|||||
Eredmény: |
Vírusmentesített adatok. |
|||||
Felelős: |
Csatlakozott szervezetek |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan |
|||||
|
|
|||||
EKG-ra csatlakozott számítógépek vírusvédelme |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG minden szerverén (ahol ilyen megoldás elérhető) gondoskodni kell a folyamatos vírusvédelemről. Ez kiemelten érvényes a Microsoft által forgalmazott operációs rendszereket futtató gépekre. |
|||||
|
– Minden az EKG-hoz csatlakozott munkaállomáson és szerveren (ahol ilyen megoldás elérhető) gondoskodni kell a vírusvédelemről, ez kiemelten érvényes egyrészt a Microsoft operációs rendszerekre, másrészt azokra a gépekre, amelyekről a hálózat menedzsmentje, üzemeltetése folyik. |
|||||
Eredmény: |
Vírusvédett eszközök. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető, Csatlakozott/csatlakozandó szervezetek |
|||||
Gyakoriság: |
Szerverek, munkaállomások üzembe helyezésekor és utána folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
A vírusvédelmi eszközök karbantartása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Minden az EKG-hoz csatlakozott szerver vagy munkaállomás üzemeltetője (ez vagy a hálózat Üzemeltetője, vagy a Csatlakozott szervezet) köteles gondoskodni a telepített vírusvédelmi eszközök folyamatos karbantartásáról. |
|||||
|
– Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a vírusvédelmi eszközhöz megjelenő frissítéseket (pl. vírus adatbázis aktualizálás) és azokat haladéktalanul telepíteni kell. |
|||||
|
– Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a vírusvédelmi eszköz újabb verzióinak megjelenését. Új verzió esetén elemezni kell, hogy a verzióváltás milyen hatással járna, el kell dönteni, hogy kell-e verziót váltani, és amennyiben igen, úgy előre kidolgozott ütemterv szerint végre kell hajtani. |
|||||
|
– A vírusvédelmi eszközök szállítóival kötött szerződésben ki kell kötni, hogy frissítések megjelenése esetén a szállító azt nyomban rendelkezésre bocsátja. |
|||||
Eredmény: |
Naprakész vírusvédelmi eszközök. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető, Csatlakozott szervezetek |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
|
|
|||||
2.5. Hálózat védelme |
||||||
|
|
|||||
Alábbiakban felsoroljuk azokat az intézkedéseket, melyek nem köthetők egyértelműen a szoftverekhez vagy a hardver eszközökhöz, hanem inkább a hálózat egészének védelmét szolgálják. |
||||||
|
|
|||||
2.5.1. Rendelkezésre állás biztosítása |
||||||
|
|
|||||
Szolgáltatási szint megállapodások (SLA) |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A Hálózatgazdának megfelelő szolgáltatási szint megállapodásokat (SLA) kell kötnie az Üzemeltetővel és a hálózati kapcsolatokat biztosító távközlési szolgáltatókkal. |
|||||
Eredmény: |
Szolgáltatási szint megállapodások (SLA). |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Az üzemeltetési szerződés, illetve a szolgáltatási szerződések megkötésekor, megújításakor. |
|||||
|
|
|||||
Hálózati központok |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG üzembiztonságának szempontjából a hálózati központok kiesése jelentheti a legnagyobb problémát, ezért a Hálózatgazdának gondoskodnia kell arról, hogy két, gyakorlatilag azonos üzemeltetési képességgel rendelkező hálózati központ legyen. |
|||||
|
– A Hálózatgazdának gondoskodnia kell arról is, hogy létezzen olyan vidéki központ, mely ha csökkentett funkcionalitással is, de képes átvenni a hálózat üzemeltetési központjának a szerepét olyan esetben, amikor Budapest nagy területét érintő katasztrófahelyzet következik be. |
|||||
|
– Amennyiben a Hálózatgazda biztosítja az ehhez szükséges eszközöket és helyiségeket, úgy az Üzemeltető feladata a központok megtervezése, kialakítása és üzembe helyezése. |
|||||
Eredmény: |
Nagyon megbízható hálózati struktúra. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Az anyagi források rendelkezésre állásától függően. |
|||||
|
|
|||||
Redundáns hálózati elemek |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG rendelkezésre állási követelményei miatt a hálózat minden elemének redundánsnak kell lennie, nem lehet olyan eszköz vagy hálózati összeköttetés, ami egyedi hibapontnak (single point of failure) minősül. |
|||||
|
– A redundancia mértékét a szerint kell megválasztani, hogy az adott hálózati elem kiesése a hálózat szolgáltatásának milyen mértékű kiesését veszélyezteti. |
|||||
|
– Lehetőség szerint a redundanciát úgy kell kialakítani, hogy az egymás kiváltására használt eszközök együtt csak nagyon kivételes esetekben sérülhessenek. |
|||||
Eredmény: |
Nagyon megbízható hálózati struktúra. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
A hálózati elem üzembe állításakor, illetve a hálózat bővítésekor. |
|||||
|
|
|||||
2.5.2. Jogosultsági rendszer |
||||||
|
|
|||||
Jogosultságokra vonatkozó szabályok |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A jogosult személyek azonosításának egyértelműnek kell lennie. |
|||||
|
– A jogosultságokat feladatra vonatkozóan kell meghatározni, és amint szükségtelenné válik haladéktalanul vissza kell vonni. |
|||||
|
– Az azonosítást és hitelesítést jelszóval vagy egyéb eszközökkel (smart card, token stb.) kell támogatni. |
|||||
|
– Jelszóhasználat esetén ki kell kötni a jelszavakra vonatkozó szabályokat (minimális hossz, minimális bonyolultság, ciklikusan változó jelszavak kiküszöbölése), és ezeket a jogosultsági rendszernek ki kell kényszerítenie. |
|||||
|
– Szabályozni kell tudni, hogy az egyes eszközökre (pl. router) milyen IP-címekről lehet bejelentkezni. |
|||||
|
– Egyéb azonosítást és hitelesítést támogató eszközök esetén meg kell határozni az azok használatára vonatkozó szabályokat (pl. nem átruházható, elvesztés esetén azonnal jelenteni kell, jelentés hiányában az okozott kárért az adott személyt terheli a felelősség stb.). |
|||||
|
– A szabályokat rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén átalakítani. |
|||||
Eredmény: |
A jogosultsági rendszer kijátszásából eredő kockázatok csökkenése. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető, Csatlakozott szervezetek |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat, illetve a BSZ hatálybalépésével, majd félévente. |
|||||
|
|
|||||
Jogosult személyek és alkalmazások nyilvántartása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltető köteles a jogosult személyek és alkalmazások nyilvántartására a kapott jogosultságokkal együtt. |
|||||
|
– A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie, minden változást azonnal át kell vezetni. A változásokat naplózni kell, a naplókat legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
|
– Lehetőség szerint minden jogosultságokkal kapcsolatos menedzsment feladatot központilag az Üzemeltetőnek kell elvégeznie. |
|||||
Eredmény: |
Egyértelmű, naprakész jogosultság nyilvántartás. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
Jogosultságok kiadásának és visszavonásának folyamata és szabályai |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Jogosultságok kiadására és visszavonására a Hálózatgazda jogosult, melyet utasítására az Üzemeltető végez el, csatlakozott intézményeknek bármilyen ezzel kapcsolatos igényüket írásban kell jelezniük. |
|||||
|
– Jogosultság kérés esetén minden esetben meg kell vizsgálni annak indokoltságát, és ennek eredménye alapján kell meghozni az engedélyezési döntést. |
|||||
|
– Minden a hálózatban valamilyen szereppel bíró intézmény (Csatlakozott intézmények, Üzemeltető) haladéktalanul köteles tájékoztatni a Hálózatgazdát, ha valamely személy vagy alkalmazás bármilyen jogosultságát vissza kell vonni (pl. dolgozó kilép, új munkakörbe kerül, alkalmazást lecserélik stb.). Ilyen esetben a Hálózatgazda köteles azonnal intézkedni. |
|||||
Eredmény: |
Ellenőrzött jogosultság kiadás és visszavonás. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető, Csatlakozott intézmény |
|||||
Gyakoriság: |
Jogosultsági igény felléptekor vagy megszűnésekor. |
|||||
|
|
|||||
Jogosultságok felülvizsgálata |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltető köteles a jogosultságokat negyedévente felülvizsgálni, és mindazokat a jogosultságokat megszüntetni, melyek már nem indokoltak. |
|||||
|
– Jogosultság felülvizsgálat alapján történő megvonásáról az adott intézményt előzetesen írásban kell tájékoztatni. |
|||||
Eredmény: |
Naprakész, indokolt jogosultságok. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Negyedévente. |
|||||
|
|
|||||
Azonosítási és hitelesítési kísérletek naplózása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Mind a sikeres, mind a sikertelen azonosítási és hitelesítési kísérleteket naplózni kell. |
|||||
|
– A napló fájlok 3 hónap elteltével archiválhatók, de az archivált állományokat legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védve meg kell őrizni. |
|||||
|
– A rendszerben lévő napló állományokhoz csak adminisztrátori jogosultsággal rendelkező személyek, illetve a biztonsági felügyelők férhetnek hozzá. |
|||||
|
– A napló fájlokat rendszeresen, legalább naponta fel kell dolgozni (ezt a tevékenységet mindenképpen érdemes megfelelő automatikus eszközökkel segíteni), és amennyiben szükséges, úgy haladéktalanul intézkedni kell a jogosultságok korlátozásáról, visszavonásáról vagy a rendszer biztonságának fokozásáról. |
|||||
Eredmény: |
Ismert és minden jogosult által elfogadott eljárásrend. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követően évente felülvizsgálva. |
|||||
|
|
|||||
Eredménytelen azonosítás, illetve hitelesítés esetén elvégzendő intézkedések rögzítése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Meg kell határozni, hogy eredménytelen azonosítás, illetve hitelesítés esetén milyen eljárásrendet kell követni (pl. érvénytelen jelszó vagy felhasználói név beírása után maximum háromszor újra próbálkozhat, ha harmadikra sem sikerül, akkor fél órára zárolódnak a jogosultságai és rendszer üzenetet küld az adminisztrátornak). |
|||||
|
– Az eljárásrendet írásban kell rögzíteni és minden jogosultsággal rendelkező személynek vagy alkalmazás felelősének alkalmaznia kell, ellenkező esetben elveszíti a jogosultságait. |
|||||
|
– Az eljárásrendet évente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani. |
|||||
Eredmény: |
Ismert és minden jogosult által elfogadott eljárásrend. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követően évente felülvizsgálva. |
|||||
|
|
|||||
2.5.3. MPLS VPN |
||||||
|
|
|||||
VPN-csoportok kialakítása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG tagjai közötti biztonságos és garantált sávszélességű kommunikáció miatt a hálózatban VPN-kapcsolatokat szükséges kiépíteni. Az intézményeket kapcsolatok jellegétől függően csoportokba javasolt bontani. A VPN-csoportokat meg kell határozni, és a már csatlakozott intézményeket be kell sorolni ezekbe a kategóriákba. |
|||||
|
– Meg kell oldani, hogy egy intézmény több VPN-csoportba is tartozhasson. |
|||||
|
– Ki kell dolgozni a VPN-használat szabályzatát, amely garantálja, hogy több csoportba is tartozó felhasználó révén az érintett VPN-csoportok nem válnak eggyé. A szabályzatot minden érintetthez el kell juttatni. |
|||||
Eredmény: |
Biztonságos, VPN-en keresztül történő kommunikáció. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
VPN-ek kialakítása előtt. |
|||||
|
|
|||||
Csatlakozó intézmények VPN-csoportba való besorolása, átsorolása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az újonnan csatlakozó intézmények valamelyik VPN-csoportba történő besorolása. |
|||||
|
– A már csatlakozott intézmény kérésére más VPN-csoportba történő átsorolása, illetve hozzáadása. |
|||||
Eredmény: |
Biztonságos, VPN-en keresztül történő kommunikáció. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Csatlakozáskor, illetve intézmény igénye esetén. |
|||||
|
|
|||||
Egy VPN-csoport kiesése nem érintheti más VPN-csoport működését |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Amennyiben valamelyik VPN-csoport tevékenységét korlátozni kell (pl. az adott VPN-csoportba tartozó intézmények valamelyikét célzott spam támadás éri), úgy gondoskodni kell arról, hogy ez a többi csoport működését csak a lehető legkevésbé zavarja. |
|||||
Eredmény: |
Biztonságosan szeparált és egymástól független VPN-ek. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
VPN-csoport működésképtelensége vagy korlátozásának szükségessége esetén. |
|||||
|
|
|||||
Külső VPN-kapcsolatok engedélyezésének vizsgálata |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az üzemeltetés alatt nagy valószínűséggel előfordulnak olyan esetek a jövőben, hogy az EKG-hoz csatlakozott intézmény külső, nem EKG-s IP-címmel kíván VPN-kapcsolatot nyitni. Ilyen esetben erre az adott intézménynek írásban kell engedélyt kérnie a Hálózatgazdától, akinek az Üzemeltető segítségével meg kell vizsgálnia az adott kapcsolat veszélyeit. A kockázati szint figyelembevételével kell az engedélyezési döntést meghozni. |
|||||
|
– Engedélyezése esetén az érintett intézménytől igényelni kell a kapcsolat logolását, a logok archiválását és az Üzemeltetőnek való átadását. |
|||||
|
– Az Üzemeltető köteles a kapott log fájlokat rendszeresen auditálni és az üzembiztonságot veszélyeztető esemény esetén a kapcsolatot azonnal lezárni. |
|||||
|
– Ilyen kapcsolatból származó kár esetén a felelősség a kapcsolatot igénylő intézményt terheli. |
|||||
Eredmény: |
Az intézmény oldaláról logolt kapcsolat, melyet az igénylési adminisztráció és a felelősség miatt valószínűleg megfontoltabban kér az intézmény. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda az engedélyezésért, Üzemeltető a felügyeletért |
|||||
Gyakoriság: |
Külső VPN-kapcsolat igénylése esetén. |
|||||
|
|
|||||
2.5.4. IP VPN |
|
|||||
|
|
|||||
IP VPN-ek használata |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A csatlakozott szervezeteknek ajánlott IP VPN-ek kialakítása, mellyel saját tevékenységüket is még biztonságosabbá tehetik. |
|||||
|
– IP VPN-ek kódolt adatcsomagjainak kicsomagolására az EKG határvédelmi tűzfalán nincs lehetőség, így azok szűréséről a Csatlakozott szervezeteknek kell gondoskodniuk. Ezért minden ebből eredő kár az adott intézményt terheli. |
|||||
Eredmény: |
Intézményi IP VPN-ek. |
|||||
Felelős: |
Csatlakozott szervezetek |
|||||
Gyakoriság: |
Csatlakozáskor vagy erre vonatkozó igény esetén. |
|||||
|
|
|||||
2.5.5. Tűzfalakra, védelmi intézkedésekre vonatkozó követelmények |
||||||
|
|
|||||
Határvédelmi tűzfalak felállítása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG üzembiztonsága megköveteli, hogy hálózati forgalmának zavartalanságát többszintű határvédelmi (a gerinchálózat az internet felé való védelme, amely az üzembiztonságot védi, de a rajta átfolyó adatmennyiség adatbiztonságáért már nem felel) tűzfalrendszer védje. |
|||||
|
– A felállítandó tűzfalrendszer megtervezéséről, méretezéséről, felállításáról és karbantartásáról az Üzemeltetőnek kell gondoskodnia. |
|||||
Eredmény: |
Az EKG tűzfalakkal védett működése. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
A hálózat kiépítésekor. |
|||||
|
|
|||||
Tűzfalak felügyelete és karbantartása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltetőnek gondoskodnia kell a tűzfalak zavartalan üzemeléséről. |
|||||
|
– A tűzfalak konfigurációját időszakosan felül kell vizsgálni, és szükség esetén el kell végezni a megfelelő változtatásokat. A változtatást minden esetben dokumentálni kell, megadva az okot és tényleges változásokat. A jegyzőkönyvet legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védetten meg kell őrizni. |
|||||
|
– A tűzfalak szállítóival kötött szerződésben ki kell kötni, hogy bármely, a tűzfalakat érintő, nem az üzemeltetésből fakadó hiba esetén köteles annak haladéktalan elhárítására. |
|||||
|
– A tűzfalaknak minden kapcsolatot naplózniuk kell, a naplófájlokat archiválni kell és legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védetten meg kell őrizni. |
|||||
|
– A tűzfalak naplófájlait az Üzemeltetőnek folyamatosan auditálnia kell. |
|||||
Eredmény: |
Naprakész, felügyelt tűzfalrendszer. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Felülvizsgálat negyedévente, illetve betörés esetén; naplófájlok auditja legalább hetente. |
|||||
|
|
|||||
Intézmény adott pontjának megnyitása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Amennyiben valamilyen csatlakozott intézmény tevékenységéhez a tűzfalon egy új portot akar megnyittatni, úgy azt írásban a Hálózatgazdával kell engedélyeztetni. |
|||||
|
– A Hálózatgazda az Üzemeltető segítségével megvizsgálja, hogy a kérvényezett port megnyitása milyen kockázatokat rejt magában. A vizsgálatról írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet legalább 2 évig biztonságos helyen, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. A kockázati szinttől függően engedélyezhető a port megnyitása. |
|||||
|
– Az Üzemeltető negyedévente köteles felülvizsgálni a megnyitott portokat. Nem használt vagy veszélyforrást jelentő nyitott portok esetén kezdeményezni kell azok lezárását, amit a Hálózatgazda hagy jóvá és az Üzemeltető végez el. Ilyen esetben előzetesen írásban kell az adott intézményt értesíteni. |
|||||
Eredmény: |
Felügyelt és ellenőrzött port megnyitások. |
|||||
Felelős: |
Csatlakozott intézmény, Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Port megnyitás kérésekor, illetve a felülvizsgálat negyedévente. |
|||||
|
|
|||||
2.5.6. Csatlakozott szervezetekre vonatkozó szabályok |
||||||
|
|
|||||
Csatlakozó intézmény egyéb internet kapcsolatainak megszüntetése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az EKG egyik legjelentősebb veszélyforrása az, hogy a csatlakozó intézmények oldaláról érkezik támadás – azok internetes hálózatának nem megfelelő védelme miatt. Ezért az EKG-ra történő csatlakozás alapfeltétele (szerződésben rögzítve), hogy a kapcsolódó intézmény az EKG-ra csatlakozó számítógépeivel, illetve az e számítógépekből álló hálózatával nem kapcsolódhat más külső hálózatra. |
|||||
|
– Szerződésben szükséges szabályozni, hogy a csatlakozó intézmény felelős az ő oldaláról okozott támadásokért és károkért, legyen az belső (az intézmény alkalmazottjától érkező) vagy külső (az intézmény egyéb hálózati kapcsolatából eredő) támadás. |
|||||
Eredmény: |
Biztonságosan üzemeltethető hálózat. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Csatlakozás esetén. |
|||||
|
|
|||||
Csatlakozó intézmény routerének felügyelete |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A várhatóan csatlakozó vidéki intézmények nagy száma miatt törekedni kell arra, hogy a csatlakozás minden igényelt kapcsolódási ponton megfelelő router meglétéhez legyen kötve, amelyre az Üzemeltetőnek betekintési és menedzselési jogokat kell adni. |
|||||
|
– Kivételes esetben, ha a csatlakozó szervezet számára a szükséges routereket az EKG bocsátja rendelkezésre, úgy ezek karbantartása és felügyelete teljes mértékben az Üzemeltető feladata, az adott intézmény a routerhez semmilyen jogosultsággal nem rendelkezhet. |
|||||
Eredmény: |
Üzemeltető felügyelete alatt álló routerek. |
|||||
Felelős: |
Felügyeletért az Üzemeltető, a betekintési jogok adásáért a Hálózatgazda. |
|||||
Gyakoriság: |
Csatlakozás esetén. |
|||||
|
|
|||||
Csatlakozó intézmény kapcsolattartóinak megnevezése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– A csatlakozó intézményektől a szerződés megkötésekor be kell kérni azokat az adatokat, amelyek meghibásodás esetén lehetnek fontosak az EKG üzemeltetésének szempontjából: |
|||||
|
kapcsolattartók megnevezése (informatikai vezető, illetve technikai szakember), |
|||||
|
amennyiben a kapcsolat EKG kezelésű eszközzel történik (nem valamely szolgáltató biztosítja a kapcsolatot a megyei alközpontig), |
|||||
|
pontosan hol helyezkednek el az EKG-hoz kapcsolódó eszközök, klimatizációs lehetőségek, |
|||||
|
tűzjelző és oltókészülék helye, |
|||||
|
bejutási lehetőségek adminisztrációja. |
|||||
|
– Amennyiben ezek az adatok megváltoznak, úgy az intézménynek tájékoztatási kötelezettsége legyen az Üzemeltető felé. |
|||||
Eredmény: |
A csatlakozott intézmény főbb – üzemeltetés szempontjából – lényeges adatai. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda, Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Csatlakozás, illetve valamely adat megváltozása esetén. |
|||||
|
|
|||||
2.5.7. Hálózat felügyelete |
||||||
|
|
|||||
Hálózati események felügyelete |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Az Üzemeltető köteles folyamatos (7 x 24 órás) hálózati felügyeletet biztosítani. |
|||||
|
– A hálózat felügyelete magába foglalja a hálózathoz tartozó minden eszköz (amennyiben erre lehetőség van) folyamatos monitorozását, a különböző hálózati események figyelemmel kísérését (pl. terhelések nyomon követése, esetleges kiesések felismerése stb.), azok naplózását, illetve szükség szerint beavatkozást. |
|||||
|
– A felügyeletet lehetőség szerint a hálózat minél nagyobb részére kiterjedő menedzsment eszközzel kell megtámogatni. |
|||||
Eredmény: |
Felügyelt hálózat. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Folyamatosan. |
|||||
|
|
|||||
2.5.8. Rendhagyó (rendkívüli) események jelentése, kezelése |
||||||
|
|
|||||
Biztonsági események kezelése |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Üzembiztonságot befolyásoló esemény észlelése történhet a hálózat felügyelet által, illetve felhasználói bejelentésre. |
|||||
|
– Mindkét esetben haladéktalanul meg kell kezdeni az esemény hatásainak csökkentését és magának az eseménynek az elemzését. |
|||||
|
– Az elemzés eredményét dokumentálni kell, a jegyzőkönyvet legalább 5 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
|
– Az elemzés eredményét felhasználva el kell dönteni, hogy milyen módon kell a hálózatba beavatkozni, az esemény kivédéséhez és az okozott kár minimalizálásához. Ennek megfelelően ki kell alakítani egy akciótervet. |
|||||
|
– A kialakított akciótervet végre kell hajtani folyamatosan ellenőrizve, hogy közben a hálózatban nem keletkeznek-e újabb biztonságot befolyásoló események. |
|||||
Eredmény: |
Kezelt biztonsági események. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Biztonsági esemény bekövetkeztekor. |
|||||
|
|
|||||
Incidens menedzsment |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Incidensnek minősül bármi, ami arra utal, hogy a hálózat nem üzemszerűen, az elvárt módon működik. |
|||||
|
– Incidens észlelése történhet a hálózat felügyelet által, illetve felhasználói bejelentésre. |
|||||
|
– Mindkét esetben az incidenst az Üzemeltető erre a célra használt rendszerében rögzíteni kell az összes felderítést és elhárítást elősegíthető adattal együtt, majd haladéktalanul meg kell kezdeni az esemény hatásainak csökkentését és magának az eseménynek az elemzését. |
|||||
|
– Az elemzés eredményét dokumentálni kell, a jegyzőkönyvet legalább 5 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell őrizni. |
|||||
|
– Az elemzés eredményét felhasználva el kell dönteni, hogy milyen módon kell a hálózatba beavatkozni, az esemény kivédéséhez és az okozott kár minimalizálásához. Ennek megfelelően ki kell alakítani egy akciótervet. |
|||||
|
– A kialakított akciótervet végre kell hajtani folyamatosan ellenőrizve, hogy közben a hálózatban nem keletkeznek-e újabb biztonságot befolyásoló események. |
|||||
|
– Az Üzemeltető incidens követő rendszerének képesnek kell lennie az incidensek életciklusának nyomon követésére, a korábbi incidensek közötti keresés támogatására, a problémák eszkalálására stb. |
|||||
Eredmény: |
Kialakult incidenskezelési folyamat, hálózati problémák gyors, szakszerű megoldása. |
|||||
Felelős: |
Üzemeltető |
|||||
Gyakoriság: |
Incidens bekövetkeztekor. |
|||||
|
|
|||||
Nagy felhasználószámú intézmény csatlakozása |
||||||
|
|
|||||
Feladat: |
– Amennyiben nagy felhasználószámú intézmény csatlakozik az EKG-hoz, úgy a Hálózatgazda értesítse az Üzemeltetőt, hogy az fel tudjon készülni a várható terhelésnövekedésre. Ilyen esetben eszközbővítések válhatnak szükségessé. |
|||||
Eredmény: |
Nagyobb intézmény csatlakozása sem okoz jelentős terhelésnövekedést. |
|||||
Felelős: |
Hálózatgazda |
|||||
Gyakoriság: |
Nagy felhasználószámú intézmény csatlakozásakor. |
|||||
|
Megnevezés |
Leírás |
|---|---|
|
Hálózatgazda |
A közigazgatási informatikáért felelős miniszter, feladatait az EKG-ért a kormányrendeletben felelősként megjelölt szervezet, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ látja el. |
|
Üzemeltető |
A Hálózatgazdával szerződéses viszonyban lévő, a hálózat üzemeltetéséért és karbantartásáért felelős szervezet. Jelenleg a Kopint-Datorg Zrt. |
|
Távközlési szolgáltatók |
Mindazok a magyar távközlési vállalatok vagy konzorciumok, amelyek az EKG üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát biztosítják. |
|
Csatlakozott intézmény |
Mindazok a jellemzően közigazgatási intézmények, melyek az EKG valamely szolgáltatását igénybe veszik. |
|
Nagy felhasználószámú intézmény |
Olyan csatlakozott intézmény, amelyben a munkaállomások száma a 400 darabot meghaladja. |
|
ITSEC |
Information Technology Security Evaluation Criteria (Információtechnológia Biztonsági Értékelési Kritériumok). |
|
UPS |
Szünetmentes áramforrás, amely áramkimaradás esetén rövid ideig biztosítja a hozzá kötött eszközök áramellátását. |
|
VPN |
Virtuális magánhálózat (Virtual Private Network). Használatával a kapcsolódó felek jóval biztonságosabban kommunikálhatnak, külön titkosítás nélkül, mint a nyilvános hálózatokon. |
5–6. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez5
A rendeletet a 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2009. október 22. napjával.
A 44–45. §-t és a 44. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 49. pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. §-t és a 46. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 49. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet a 285/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5–6. mellékletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 49. pontja hatályon kívül helyezte.
